Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-15 / 137. szám

mNAK­ MAPLO 'AVJ'VW,1 '*&■ , .ZlílMDP TOLMAMCYEI VILÁG PROLET'flu U '--------------------------------------------- 'N A MAI SZÁMBAN: N­apról-napra ujabb tízezrek írják alá a békeíveket '2,0.) Marxism­u­s-leninizm­us .szak a I líciumévi egy­etemen (2. ott A v­iIks» fiataljai készülnek a ill. ViláglfjÜMÍGi Találkozóra • 2. o.i — Pártszervezeteink feladatai a kommunista sajtó terjesztésében ,5. o. Versenyben a terv teljesítéséért, a takarékosság fokozásáért 6., — l­eleplező okmányok a koreai háború kirobbantá­sáról 11. o.) •111. ÉVFOLYAM. L.7. SZÁM ARA *>o FILLER PL.MI­K. 1051 IF.MIS I,. Győzelmi jelentés a terv teljesítéséért folyó harcról .4­1­áradjai Kőbánya befejezte 11. negyedévi tervét Ötéves tervünk végrehajtása során új győzelmeket jelentenek a kiértéke­lések, a versenyek, a kimagasló ered­mények. Üzemeink dolgozói hatalmas lelkesedéssel­­iszik harcukat a terv­­teljesítésen keresztül, a béke biztosí­tása, az ötéves terv megvalósítása ér­dekében. A fokozott feladatok egyre­­másra valósulnak meg, a hazaszeretet­től fi­­ödt dolgozók szorgos munkája nyomán. Számos üzemben teljesítették túl havi terveiket a megye dolgozói. A váraljai kőbánya dolgozói jú­nius 9-én befejezték második ne­gyedévi tervüket. A dolgozók kem­en­ és szívós munká­ja legyőzött minden akadályt és a lel­kesedés, a­­ Párt iránti szeretet meg­hozta gyümölcsét. A terv teljesítése a rossz idő ellenére valósult meg. A kol­lek­t­ív munka, a munka­verseny és az elvtársi segítés fényes győzelme a kő­bánya dolgozóinak sikere, amellyel a munka hősei hitsel és még j­obb eredmények elérésére tesznek ígéretet. Levelükben az aláb­biakat írják: A szekszárdi Útfenntartó Vállalat váraljai kőbányájának dolgozói öröm­mel jelentjük, hogy második negyed­évi tervünket úgy a termelésben, mint példái mutatnak minden dolgozónak. Az­ első negyedévi tervet M1 százalék­ban teljesítették. A második negyedévi terv a mai napon már l­ét százalékra van túlteljesítve. Áprilisban 77, május­ban 152 százalékra teljesítették tervü­ket- Június 1-re pedig kitermelték azt a mennyiséget, amelyet d0-ig kellett volna elérniük. A kezdeti lemaradást behozva, lehetetlent nem ismerve, tel­jesít­et­ék­­ termelési és szállítási tervü­ket. A­­­hány á­ba­n á­t­a­lakít­á­s­i m­u­n­k­á­l­a­­­tok folynak. Az eddigi lóvontatás he­lyei a csillék saját súlyuknál fogva gördülnek­ a síneken, a pályán alkal­mazott gyenge esés következtében. Így az elkövetkezendő tervjegyed­­­re még nagyobb eredmények el­érése, a termelési érték emelke­dése várban, mivel a fuvardíj ki­esik és gyorsabb lesz a szállítás. A váraljai dolgozók, én jelentik sik­­ereket anyagszállításban a mai napon befe­jeztük. 21 nappal a határidő előtt. Vl­, a kőbánya dolgozói, tudatában va­gyunk annak, hogy termelésünk eme­lésével, tervünk határi­dő előtti teljesí­tésével a nép államát, népi demokrá­ciánkat erősítjük, a szocializmus épí­tését gyarapítjuk. A mi termelésünk m a béke termelése, s egy újabb csalo» a háborús u­szítókra, a harmadik vi­lágháborút kirobbantani akaró nyugis­ ti imperialistákra. Vli alkotó és Unna­­tó munkával válaszolunk ezeknek a provokátoroknak és csatlósaiknak. Üzemi gyűlésünkön a koreai harco­sok, anyák és gyermekek megsegíté­sére újabb összeget adományoztunk. Mindenben követjük a Párt és Rákosi elvtár­s által kijelölt helyes utat, amely a béke biztosításához, a virágzó, bol­dog szocialista Magyarországhoz ve­zet. Fogadjuk, hogy ezévi tervünket november 1-re befejezzük, két hónap­pal a határidő előtt. Váraljai kőbánya dolgozói: K HAMUN LAJOS bányatelet A. UTAH LAJOS brigádvezető, ’ TOLÁCI JÁNOS főbizalmi (»1LJUH MIKLÓS brigádvezető HÁSZ JÓZSEF brigádvezető Ez a győzelmi­­ jelentés újabb siker, a békéért folyó­­ harcban, újabb tanú­­bizonysága annak, hogy dolgozóink követve a Párt magasan lobogó vörös zászlaját, a versenymozgalom tovább­fejlesztésével viszik diadalra harcukat a módosított ötéves­­’.érv eljesítése ér­­­­d­ekében. Mozgósítsunk minden erőt az aratás-cséplésre „Az ötéves tervidőszak első évé­ben a magyar népgazdaság fejlesz­­tése terén elért sikereink s a nép­gazdaságban feltárt újabb tartalé­kok bebizonyítják, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladato­kat képes megvalósítani, mint amilye­neket az ötéves népgazdasági terv­ről szóló 1949. évi XXV. törvény az 1950-54. évekre eléír. De az öt­­éves tervid­­őszak első évének ta­pasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükség­letekkel az ötéves tervről szóló tör­vény számol. Az ötéves terv első évének tapasztalatai arra figyel­meztetnek, hogy az igazi alapanya­­gok termelésének a növekedése szo­cialista iparnak jelentősen meg­gyorsult fejlődésével nem tart lé­pést, s hogy a mezőgazdaság fej­lődésének üteme a szocialista nagy­ipar igen gyors fejlődéséhez ké­pest elmarad. Az 1949. évi XXV. törvényben előírt mértékhez képest fokozni kell a mezőgazdaság gépe­sítését, többszörösére kell növelni az öntözött területet, több műtrá­gyát, nemesített vetőmagot kell juttatni a mezőgazdaságnak, na­gyobb összegeket kell biztosítani mezőgazdasági építkezésekre. Mind­ezek segítségével is elő kell moz­dítani a mezőgazdaság szocialista átalakulását, tovább kell növelni a mezőgazdaság terméshozamát, s ily módon meg kell javítani a lakos­ság ellátását mezőgazdasági ter­ményekkel s a fogyasztási javakat termelő könnyűipar ellátottságát mezőgazdasági eredetű nyersanya­gokkal1" — mondotta Gerő elvtárs az országgyűlés ülésszakán ,,a tör­vényjavaslat szövegé­­ben. Pártszervezeteinknek és tömegszer­­vezeteinknek látni kell feladatuk nagyságát, hogy a dolgozó paraszt­ságot mozgósítani tudják a termés­átlag növelésére. Ha időben felké­szül dolgozó parasztságunk az ara­tásra, megakadályozhatja nagy­­mennyiségű gabona kipergését és a szemveszteség elkerülésével több­ ezer mázsa gabonával emelkedik az életszínvonalunk. Június 17-én megyénk számos községében gazda napok lesznek s népnevelőinknek mozgósítani kell dolgozó paraszt­ságunkat, és jó felvilágosító mun­kával tudatosítsák a községekben, hogy ünnep legyen a falu életében és lelkes, nagy munka induljon meg utána a bőségesnek mutatko­zó aratásra. Vegyenek példát a mi­­hályi Táncsics termelőszövetkezet­től, akik a Békearatás mozgalmát indították el. Az idei aratást béke­­aratásnak tekintik és arra úgy ké­szülnek fel, hogy példamutatóan végezzék el. Készítsék elő felvilá­gosító munkával dolgozó paraszt­ságunkat, hogy a vasárnapi gazda­­gyűlés eredményezzen sok ver­senykihívást. Szélesedjen ki a ver­senymozgalom, egyik község a másik községgel és lehetőleg egy­más melletti községek legyenek versenyben, hogy a munkát ellen­­őrizni tudják és a kiértékelés igaz­ságos legyen. Lépjenek versenybe az utcák egymással, de legszéle­­sebb rétegben dolgozó parasztsá­gunk párosversenyben végezze az aratást. T­ermelőszövetkezeteink minden alkalmas munkaerőt mozgósítsanak az idei bő termés learatására. Ter­­melőcsoportjaink minél több ara­­tó­brigádot szervezzenek a nők és az ifjúság széles rétegének bevoná­sával, hogy az aratás gyors elvég­zésével példát mutassanak az egyé­nileg dolgozó parasztságunk felé. Nagy, felelősségteljes feladat hárul most pártszervezeteinkre, tömeg­­szervezeteinkre, hogy népnevelőin­ket mozgósítva, készítsék elő a jó termés leomlására dolgozó paraszt­ ■agunkat, mellyel segítik békehar­cunkat. Feladataink elvégzésében nem szabad megfeledkezni az éber­ségről. Tudnunk kell, hogy ered­ményeink dühítik az ellenséget és mindent elkövetnek, hogy nehézsé­geinket fokozzák, hogy késleltetni tudják az aratás megkezdését. A világ dolgozói hatalmas erőfeszí­­téssel küzdenek a munka minden terén, hogy győzzön a béke. A Szov­jetunió kommunizmust építő mű­­vei, a szovjet emberek segítsége nyomán a népi demokratikus or­szágok népeinek békeművei hirde­tik, hogy nem háborút, hanem bé­két akarnak. Az aratást követően a munkát fokozni kell a cséplés sikeres el­végzésére. Biztosítani kell a mun­kaerőket a cséplőgépekhez, hogy fennakadás ne legyen a cséplés munkálataiban. lolnanémedin a pártszervezet, tömegszervezetek és a tanács sem tett meg mindent, hogy a munkaerőt biztosítani tud­ják. A felvilágosító munka gyen­ge és hiányos, ezért van az, hogy a cséplőgéphez még nincsenek­ a dolgozók biztosítva. A hiányos fel­világosító munka az oka annak, hogy a község lemaradt a többi községtől. Javítsa meg a pártszer­vezet munkáját, hogy az egész köz­ség irányítjává tudjon válni. Ha­­ nem végeznek felvilágosító mun­kát, végez az ellenség, amikor há­borús rémhíreket terjeszt. Mint ahogy nemzetközi viszonylatban úgy hazánkban is erősödik a harc a béke és a háború erői között, de ezt nekünk kell megmagyarázni. Meg kell mondani, hogy az idei aratás-cséplés nehezebb harci fel­adat lesz, de nemcsak a feladat nagy, erőnk is növekedett­­­ Gépállomásainknak is kemény munkát kell vállalniuk, mivel adós aratás 40 százalékának elcséplése reájuk vár. A gépállomások dolgo­zóin múlik, hogy dolgozó paraszt­ságunk mindenütt idejében, szem­veszteség nélkül tudja elcsépeltetni gabonáját. A gépállomások párt­­szervezeteinek, dolgozóinak öntu­datától, harcosságától, felelősségé­től függ, hogy rendben lesznek-e időben a gépek. A pártszervezet kommunista alapossággal ellenőriz­te a gépek rendbehozását, hogy a nagy munkálatokban semmiféle fennakadás ne legyen. Fokozni kell a népnevelő munkát, mert anélkül alszik az éberség. Fokozott éber­séggel kell most a traktor, kom­bájn cséplőgép mellett helytállni­­uk a gépállomások minden dolgo­zójának. Munkájuk minden terén ki kell vívni dolgozó népünk bi­zalmát és megbecsülését a gépállo­mások iránt. Népnevelőink feladata, hogy a dobozó parasztságunk egészét fel­lel­kesítsék és felsorakoztassák arra a győzelmes munkára és harcra, amelyben Pártunk vezeti őket. A békéért folyó harcunkban kézzel­ fogható tényekkel tudják bizonyí­tani az imperialisták aljasságát, a dolgozó népek iránti gyűlöletét. Szeretnék halálba vinni a dolgozó emberek millióit, azért, hogy ők ezen gazdagodjanak, még jobban dúskálhassanak a fényűző jólét­­­­ben. Cséplőgépeknél, a házaknál, a kisgyűléseken, az egyéni beszélőm leseken keresztül lelkesítsük ál­landóan a falu dolgozó népet a ter­­ménybeadás gyors és fokozott tel­jesítésére. Ne elégedjünk meg az­zal, hogy egyszer megmagyaráztuk a dolgozó parasztoknak azt, hogy hazánkat erősíti, a békét védelme­zi és­ egész családja javát szolgál­ja, amikor treménybeadással hozzájá­­rul dolgozó népünk jövő évi kenye­rének biztosításához. A begyűjté­si verseny csak akkor halad jól ha a pártszervezetek népnevelői ál­landóan biztosítják a verseny len­dületét, saját jó példájukkal elöl járva, tettekkel, felvilágosító, lelke­sítő szavakkal, ott vannak minde­nütt, ahol az ellenséget le kell ren­dezni, ahol ingadozást észlelnek, ahol buzdításra van szükség. Belecska község népnevelői javítsák meg­ munkájukat Pártunk II. Kongresszusa hatalmas célt tűzött dolgozó parasztságunk elé. A mezőgazdaság termelésének 50 százalékos emelkedését.’ A termelés növelésére népnevelőinknek kell moz­gósítani a falu dolgozóit. Népnevelő­ink munkája a pártmun­ka egyik leg­fontosabb része. Az ő kezükben van az a szál, amely Pártunkat a töme­gekhez fűzi. A jó népnevelő biztosí­ték arra, hogy ötéves tervünk min­den­ részletében megvalósul Rákosi elv­társ a kongresszuson f­el­merülő aktuális­ kérdések népszerű, közérthető, helyi érvekkel való alá­tá­masztását . . ." szabta meg népne­­v­előink feladatat á u­l. Bélecska községben a népnevelők nem tették magukévá Rákosi elvtárs szavait, amit bizonyít a június 7-én tartott népnevelő-értekezlet. Forma László elvtárs népnevelő-felelősnek kisebbik gondja is nagyobb annál, hogy elmenjen a népnevelő-értekez­letre. Azzal az indokkal, hogy neki nem szólt senki és neki nem küld­tek meghívót, jó rossz megszervezés­nek lett az eredménye, hogy mind­össze 16 népnevelő jelent meg az ér­tek­ez­letén. A párt­titkár elvtársnő ismertette a népnevelők előtt álló feladatot, igen helyesen összekapcsolta a tojásbe­­gyűjtéssel, melyben a község nagyon le van maradva. Ez azért van, mert nagyon sok gazda eladja azoknak, akik kereskednek vele, elviszik más községbe, és így az ő községük a to­­j­ás lead­ás­ban alaposan lemaradt. A népnevelők munkája nagyon felüle­tes, tudják, ki, adja el a tojást anél­kül, hogy beadási kötelezettégét tel­jesítetté­k volna, de még egyet sem lepleztek le, még egyet sem jelentet­tek a Tanácsnak. Az MNDSZ ügyvezetője rossz pél­dát­­ mutat a népnevelőknek, nagyon siettette az értekezlet befejezését. Pozitívum­a volt a népnevelő-érte­kezletnek, hogy a hozzászólók lát­ták az előttük álló feladatokat. Pél­dául Medve Anna népnevelő váll­al­ta, hogy az utcájában ellenőrzi a to­­jásbeadásra kötelezett gazdákat és aki nem akarja, beadni, másnak meg eladja, azt jelenteni fogja a tanács­nak. Hoff elvtárs hozzászólásában foglakozott a tűzőrség megszervezé­sének fontosságáva,­ és a Berecska­­pusztai gyermek­otthon dolgozói ne­vében v­á­llal­ta, hogy a Szabadság ter­­melőcsoportnak segítenék az aratás és cséplés munkáját elvégezni. A gyer­mekotthon dolgozói nemcsak szavak­kal, hanem tettekkel is hozzájárul­nak a munkák időbeni elvégzéséhez. A párt­titkár elv­társnő munkájában nagyon egyedül van, alig egy hó­napja, hogy betölti ezt a tisztséget és nem kap támogatást, hogy a pártélet egészséges mederbe tudjon megin­dít­ani. Hibájukból okalva javítsák meg a népnevelő munkát s a 14-én tartan­dó értekezlet már döntően az elért eredményekkel, tudjon foglalkozni. Munkájuk középpontja, sikerre .vin­ni az aratást, a cséplést, valamint a begyűjtést. Munkájuk akkor vezet eredményre, ha személyes példámmá tással járnak az­ élen. A népnevelő munka ne legyen egyszerű tájékoz­tatás, hanem meggyőzés, ismerje a népneveld saját faluját, éberen fi­gyelje a reakció minden lépését. Fi­gyelemmel kísérje a faluban a ter­melés munkáját, legyen ott, ahol lel­kesíteni, felvilágosítani kell az inga­dozókat. Osszák fel tervszerűen­­ a falut, ne legyen egyetlen ház a­­la­kiban,, ahova ne jutnának el a nép­nevelők. Jól készüljenek fel a nép­nevelők, hogy meg tudják magyaráz­­­ni a politikai kérdéseket. Szervezett ellenőrzés legyen s a népnevelők az értekezleten számoljanak be az el­végzett munkáról, a tapasztalatokról, a hangulatról a reakció mozgolódásá­ról, hogy a faluban felvetődött prob­­­­lémákra azonnal támadóan tudjanak a reakcióval szemben fellépni. Ha a belecska­i népnevelők elsajátítják ,a bolsevik agitációnak ezeket a mód­szereit, meg tudják javítani munká­jukat . A megye dolgozói a növényápolás sikeres befejezéséért A sok esőzés következt­­ében szép fejlődésnek indultak növényeink. Az időjárás ásottban nemcsak a növé­nyi­ekre vol­t kedvező, de el­hat­alma­­sodtak a gyomok is. Különösen álla­mi gazdaságainkban muta­tkozn­lk meg a gyomo­s­odás, ahol munkaerőhiány áll fenn. Ennek a munkaerőhiánynak a leküzdésére, valamint a kultarciögé­­nyeimnk megmentésének érdekében megyénk területén nagy megmozdulás tört­ént- ipari dolgozóink, közalkalma­z­ott­a­in­k nagy számban siettek állami gazdaságaink segítségére, hogy meg­mentsék a gaz által elnyomott növé­nyeken Ebből a munkából vették ki részüket­ a Tolna megyei Népből­ dol­gozói is. Június 10-én, vasárnap, amikor a környékbeli állami gazda­ságokhoz siettek növényápolási mun­­kára. A To­lna meg­yei Népből­ dolgozói közül mintegy 90 dolgozó vett részt vasárnap az állami gazdaságok nö­vény­ápolási­­ munkálataiba­n. Szek­­szárd városból mintegy 50, Duna­­földvárról körülbelül 22, Tolnáról mindegy 14 Népbolt dolgozó sietett s közeli állami gazdaságokba növény­­ápolási munkálatokra önkéntes fel­ajánlással, hogy munkájukkal segít­sék állami gazdaságainknak elmaradt növényápolási munkálatuk menetét.

Next