Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-11 / 8. szám

TOLNAI ff VIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁMADTA mm vSskb flnRh mSBusM VILÁG VROLEl ÍRJ.ti EDE í EJ MÉM A MAI SZÁMBAN: A kultúrforrede­lomn jó eredményeit tükrözik, a szekszárdi körzeti könyvtár ITSO. évi munkája (2. o.) Földmüves szövetkezeteink vigyék győzelemre a síi dehízl­iá«­. szer­ződc-kötések ügyét. (2. o.) Kiosztották a jutalmuka: az állami gazdaságok legjobb dolgozóinak. (3 o.l I­o­­gyan tegyünk eleget a minisztert.-nác?: határozatnak a termelés fokozása terén. (3. o.) Javítsák ki hibáikat ____ a Tol1>anémedi Ker­dergyár dolgozói. II. 0 I T­OLNAMEGYEI PÁ­R­TB­IZ­OT­TS­Á­G­AI N­AK­ ARA «Y 0 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1951 JANI JAK iI Ilonvliádi ClgiA^vá!*’ liélliiki «lol^oxói í‘(‘!aji1iil»N:íli toNÍjoikd ss% iíllifiiisusili | A kétlakiráír felszámolása, ma már I központi kérdés minden egye« tizein, i 1 »én. minden­­ egyes m­unku.ionilet.cn i Rákosi elvtár­s beszédében rá­világ i­­­tott a kétoldali foglalkozás hatm­­ányos és káros voltára. A dolgozók Bakái- fizikai, akár szellemi munká­iban­ nem tudtak egész emberként I munkájuknak eleget­­­ tenni, sem a­­ birtokukban lévő földterü­leten, sem l­áz Űzemben. A munkafegyelem dm­eg­­i lazuls­a is ennek tudható be. Az­­ ok nélkü­li mulasztások az üzemből, mind gyakoribbak lettek és a föld­munkák még­sem nyerték elintézést. Az ilyen kétoldali foglalkozás meg­látszott a szak­szerű­tlen földmunkán, valamint a hanyag üzemi munkán is.­­ A kétoldali foglalkozás fárasztó Im­it éret. megmutatkozott, mikor másnap ■ fáradtan mentek ezek a dolgozóink­­ az üzembe és nem tudták megállni a helyüket a termelésben. Ez a terme­­­­lés visszaesésében mutatkozott meg­­ elsősorban. Az üzemekben a 100 szá­­­­zalákon­­ aluli­ telje­sí­tők többsége is I ezen kétlaki­ ágból kerül ki­­ ni súly­­­­ban. A szlociítlizmus­ építésében nem­­ mindegy az, hogy a dolgozó miként­­ viszénylik munkájához. 3 A fel­világosító munka a kétoldali­­ foglalkozás megszüntetése érdekében­­ számos eredményt hozott e­zidáig. 8 Megértették dolgozóink, hogy a­ két­­lakiság következtében állandó gond és rohanás az életük, légyre többen látják, hogy­­ a föld az üzemi mun­kás eredményeinek gátlója. Látják a [UNK]/,­ • a­­ Bonyhádi Cipőgyár dolgozói h. 5 A•/ . egyéni tülvilágt­ól,­, munka ■­­• ■ d­j menyi-ként. ] a földdel rendelkező dolgozók kö­zül 9 már lemondott földjéről. Varga János 2.000 n­yi, Szigeti György 4.80*1 n-öl, Scher­ff János 12.275 n-ül. Fehérvári Lajos 1.135 111 _ n 1. Fehérvári György 900 n-öl, Horváth­­ Alikló.> 4.800 n-öl. Rendes Elvan 4.000 n-öl. Antal Imre i hon ! 2­>o n-öl. Kisz Ferenc 2.000 négy­szögöl földjét ajánlotta fel, illet'.' adta. bérbe. — Tiszt­áluni vágynál azzal, mondják a dolgozók, hogy tervünket­­ c­s­ak úgy tudjuk teljesí­­teni, ha a föld és velejáró munká­tól és gondtól megszabadulunk ,­­egész emberként végezzük mu­nkán­kat­­ az üzemben. Varga János kije­len­tette: — a kétlakiság mun­­kánk hátráltatója volt. A s­zocializ­must építő országunkban egész em­­berre, egész dolgozóra van szükség Ezért, minden erőnket a tem­et­é­s fo­kozása és a béke­­ megvédése érdeké­ben kell kifejtenünk, mondotta,­­Meg kell érteni a kétlaki dolgo­zóknak, hogy az az út, melyen még járnak, nem egyenes­­ út. Nem egye­nes azért, mert egyik területen sem tudják magukat hasznosítani és ér­téke­­sé lenni. Az ötéves tervünk minél sikere­sebb megvalósítása, a béke vé­delmének biztosítása és megerő­sítése, mind minnyiunkra komoly fel­adatokat hárít.­­ Az országépn­é' mind'-n Lal­i'-­ n óriási léptekkel halad .* 1 ti :• ■. j 1 tv • azt akarjuk. in*g\ ez a gyo.»;- »ág­i még nagyobb lendület'-t vegyen. • magunknak kell ' rombot teremtenünk a­ kétlakisá­g terü­'ivév L. Kövessek­­ dolgozóink azoknak a példája­, akik­­ lemondtak földjeikről és megmutat­ták az utat, anilyen m­i­ndn­yá­junk­nak haladni kell, ha bee­sít­­ek.­" és jó munkát akarunk végezni. A párt­ -­szervezetek végezzék továbbra is fel­­­világosító munkájukat, a két lak.ság ■ m­­egszü­ntetés­e érdekében. É­­rti­­­k­­ meg a dolgozókkal, hogy földjük­­>l­- mondásával nem csak, hogy támo­gatják mezőgazdaságunkat azon az­­ úton, amely a nagyüzemi gazdáiké­­r m­á­s felé vezet, hanem minden ere­jükkel az üzem termelésének ered­­­ményesség­én dolgozhatnak. N­e­mu­­­ csak dolgozhatnak, hanem tanullhat­nak is, képezh­etik magukat szakmai­­lag­ fejleszthetik ideológiai indáin­kat. A szocialista, eszme tisztánkCá­m .viszi győzelemre harcunkat. t> .• 111 [UNK] i meg békénket-. Jó népnevelő mimikával biztosítsuk a Szabad Nép terjesztési kampány sikerét Rákosi elvtárs a Központi Veze­­tőség október 27 i ülésén ismertet­­te, hogy az imperialisták a hideg­háborúról egyre inkább áttérnek a melegháborúra. Példa­ erre Korea esete. A nemzetközi helyzet jelen­legi eseményei azt mutatják, hogy minden „jól kiagyalt" tervük el­lenére is igen rosszul áll az ügyü­k, nagyon rossz napok járnak felé­jük. A koreai események egyre in­kább bizonyítják, hogy a dolgozók harca a békéért­ és a szabadságért legyőzhetetlen. Truman őrjöngve vette tudomásul, hogy MacArthur terve dugába dőlt, egyre mélyebb­­re szorítják vissza a Koreai Nép­hadsereg katonái az imperialista hódítók csapatait. Az imperialista ragadozók most azon tanakodnak, hogy hogyan mentsék meg a „ve­szett fejsze nyelét“, hogyan mene­k­üljenek a teljes vereség elől. Számukra ez a­­ példa is napnál világosabban mutatja, miért kell erősíteni­ a béketábort, miért kell minden békéjét, hazáját szerető embernek felsorakozni a Szovjet­unió­ vezette béketáborba. Azt is megmutatja ez, hogy ma már min­den dolgozónak tisztában kell len­ni a nemzetközi kérdésekkel, mert saját sorsuk nem választható el a koreai, a vietnámi, a burmai és a többi szabadságáért, békéjéért küz­­dő népek harcától. A francia mun­kás, az amerikai bányász, az olasz paraszt harca éppenúgy a békét erősíti, mint a magyar dolgozók harca a többtermelés, a takarékos­ság, a boldog jövő megvalósítása érdekében. Egyetlen becsületes dolgozó sem vonja és nem vonhatja ki magát ab­­ból a harcból, amely most világ­szerte folyik a béke megvédése ér­­dekében. A béke megvédése minden dolgozó legszentebb kötelessége. Azonban ahhoz, hogy a kötelessé­­gü­nket tisztán lássuk, kell, hogy minden dolgozó tájékozott legyen, a nemzetközi kérdésekben. Kell, hogy ismerje a szocialista és a szo­cializmust építő országok dolgo­­zóinak életét, harcát, de ismernie kell a kapitalista országok elnyo­­mott dolgozóinak erőfeszítéseit a szabadságért és a békéért. Ahhoz, hogy tájékozottak legye­nek a nemzetközi és a belpolitikai eseményekben, hozzásegíti dolgozó­nkat a sajtó rendszeres olvasása, természetesen nem akármilyen sajt­óról van szó. A való helyzet fel­írása a burzsoá sajtónak egyáltal­án nem érdeke. A burzsoá sajtó él­ja és feladata, hogy a valóságos hlyzetet elködösítse, a dolgozókat brevezesse. Csak ha ezeknek a­z adatoknak megfelel, töltheti be terepét a kapitalista országokban, de ez természetes is, hiszen ezek z újságok is a­ nagy trösztök és tikárok kezében­­­ vannak. Egyedül a kommunista sajtó az, mely a dolgozók nevelésével, a­z adatokra való mozgósítással, a­dó­helyzetről való rendszeres tá­vtoztatással betölti azt a helyet, melyet Lenin elvtárs az Iszkra áialakítása­­ előtt számára kife­jt. „A lap nemcsak kollektív propagandista és­ kollektív agitátor, hanem kollektív szer­vező is. Ebben az utóbbi tekin­­tetben a lapot ahhoz az áll­ványzathoz lehet hasonlítani, amelyet az épülő ház körül emelnek, s amely megjelöli az épít­mény körvonalait, meg­könnyíti az érintkezést az egyes api­tom­­un­k­á­sok­ között, segítségükre van a munka el­osztásában és a szervezett munka útján elért közös ered­­mények áttekintésében."­­Lenin 1901 május „Mivel kezd­jük.“) Lenin és Sztálin elvtársak a ké­sőbbi idők során is rendszeresen foglalkoztak a sajtó kérdésével. Számtalan esetben hívták fel a fi­gyelmet a sajtó hatalmas jelentő­­ségére. Sztálin elvtárs 1923-ban a Párt XII.­ kongresszusán mondott beszámolójában a következőket mondotta — többek között —, a sajtóról: „A sajtó nem törne gap párti tus, nem tömegszervezet, mind,­­azonáltal megfoghatatlan kap­­­­csolatot létesít a Párt és a munkásosztály között — olyan kapcsolatot, amely nem gyen­gébb, mint bármely tömegjei­be­­n­ közvetítő apparátus." Majd a­ továbbiakban így folytatja: ,,A sajtó a legerősebb fegy­ver, amelynek segítségével a Párt a maga, neki szükséges nyelvén mindennap, minden órában beszél a munkásosztál­­lyal. Más eszköz a Párt és ez osztály közötti szellemi kap­­csolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincsen sehol sem." A sajtón keresztül ismerik meg dolgozóink azokat a feladatokat, amelyeket a szocializmus építése érdekében végre kell hajtani. A kommunista sajtó az, amely moz­gósítja dolgozóinkat a Párt, a kor­mány határozatainak végrehajtásá­­ra. Lenin elvtárs a sajtó feladatait a következőkben határozta meg: ,,A sajtó mint a tömegek gazdasá­­­gi átnevelésének eszköze“ című cikkében 1918 márciusában: ,,A sajtót a szenzációk szer­véből, a politikai hírszolgálat egyszerű apparátusából, a bur­­zsoá hazugság elleni harc szer­véből át kell változtatnunk — és át is változtatjuk — a tö­megek gazdasági kíínevelésé­­nek eszközévé. Olyan eszközzé, amely megismerteti a töme­gekkel, hogyan kell a munkát új módon megszervezni." Ezért fontos számunkra, külö­nösen a jelenlegi feszült nemzetkö­zi helyzetben, hogy Pártunk köz­ponti lapja, a Szabad Nép a me­gye legtávolabbi zugába is eljus­son. Az építő munka jelenlegi fel­adataival minden dolgozónak tisz­tában kell lenni. Ugyanígy azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen harc folyik a világ egyes részein, milyen újabb terveket szőnek a há­borús agresszorok. Azonban, hogy dolgozóink ezzel tisztában­ is lehes­­senek, szükséges­ a rendszeres saj­­tóolvasás. Három döntő szempont határozza meg a sajtóolvasás ha­­talmas jelentőségét a jelenlegi kö­­rülmények között, az elmondotta­kon kívül. Elsősorban a nemzetkö­zi helyzet megismerése. Ebben iránytű a mi sajtónk. Nemcsak megismerteti a valóságos helyzetet, hanem irányt is mutat annak a mi helyzetünkre való alkalmazásában. A második fontos körülmény a termelés fokozásának kérdése. Öt­­éves tervünk második éve feszítet­­tebb, mint az előző évi volt. Ez számunkra azt jelenti, hogy még inkább mindent el kell követnünk a rejtett tartalékok felkutatására, a munka jobb megszervezésére, a munkaerő gazdaságos kihasználá­sára, a takarékosságra. Ezen a te­rületen felbecsülhetetlen segítséget jelent a Szabad Nép. A­ sajtón ke­resztül jutnak el az ország egyik részéből a másikba azok a tapasz­talatok, amelyek méginkább előre viszik termelésünket. A harmadik döntő szempont Pártunk V. Kongresszusára való készülés. A Kommunista Pártok kongresszusai mindig nagy jelentő­­ségűek voltak. Különösen nagy je­­lentőségűek akkor, amikor a mun­kásosztály van a hatalmon. Pár­tunk kongresszusa történelmi ese­mény egész dolgozó népünk életé­ben. Dolgozó népünk minden ed­digi eredményét a Párt vezetésével­­ vívta ki. Ebben a harcban, amely a felszabadulás óta folyt, szemben a különböző ellenséges erőkkel, nagy szerep jutott a sajtónak. Pár­tunk a Szabad Nép hasábjain ke­resztül tájékoztatta dolgozó né­­pünket, azokról a feladatokról, amelyeket meg kellett oldani a felemelkedés érdekében. Így volt ez a nagyíerenczi reakció, a jobb­oldali szocdemek felszámolásá­nál is. Felszabadulásunk óta jelentős fejlődést értünk el a sajtó­ olvasása területén is. Révai elvtárs­ 1948 szeptemberében a ,,Százezrek ke­nyere" című cikkében teljes érté­kelést adott a Szabad Nép fejlő­déséről. Beszámolt ebben a cikk­ben Révai elvtárs az eredmények mellett a hiányosságokról is. Töb­­bek között azt a hiányosságot em­líti meg, hogy párttagságunk még nem tette teljesen magáévá a kom­­m­unista sajtóval való rendszeres foglalkozást, vagyis a sajtómunka nem vált még szervezeteinkben a munka szerves részévé. Szévai elv­­társ több, mint két évvel ezelőtt szavai nagyon sok alapszerveze­­tünkre még ma is találóak. Me­gyénkben még ma is szép számmal vannak olyan községek ahol a párttagságnak is csak egy igen kis hányada járatja és olvassa Pár­­t­­unk központi lapját. Ezért is vált szükségessé éppen s az előbbi szempontok miatt,­­hogy újabb Sajtó terjesztési kampány­t indítsunk, amelyben ezt a hibá­t pártszervezeteink kijavíthatják é­­s megfelelő számú előfizető szerve­­­zésével­ biztosíthatják a politika - munka meg­javulását. Ez a kam­­­pány január 11-től február 11-ig­g tart. Ezt a rövid négy hetet alapo­­­san ki kell használni pártszerveze­­­­teinknek, hogy jó eredményt ér­­­hessenek el. Ebbe a munkába be­­ kell vonni a tömegszervezeteket , a tanácsok tagjait és azokat a dol­­­gozókat, akik a begyűjtés, a Béke­­­­kölcsön-jegyzés és a tanácsválasz­­­tások idején is jó munkát végeztek Pártszervezeteink­­ a Szabad Nép ■ terjesztési kampány jó végrehaj­­t­tásával is elősegítik Pártunk V. Kongresszusának sikerét. Ezt a tel­­­ adatot így is kell­ végrehajtani, hogy ezzel is újabb csapást mér­jünk az imperialistákra és belső ügynökeikre. Úgy kell végrehajta­ni, hogy meglássa belőle az ellen­­­ség erőnket, egységünket. Pártszervezeteink gondoskodja­nak arról, hogy a népnevelők meg­felelő kioktatásban részesüljenek. Olyan érvekkel felszerelve láto­gassák meg a népnevelők dolgozó parasztságunkat, hogy abból való­ban felismerjék a sajtó hatalmas jelentőségét. Nem az a cél, hogy minden áron előfizetőket szerez­zünk a lapnak, hanem az, hogy a dolgozók felismerve a kommunista sajtó jelentőségét állandó, rend­szeres olvasóivá váljanak. Ezért van nagy jelentősége annak is, hogy Szabad Nőn Baráti Köröket alakítanak üzemeinkben és példá­juk nyomán állam­i gazdaságaink­ban. I. e­r nu ■­ ö s­z­ö­v­e­t­k­e­z­eti csoport­ja­ink­ban is. Pártszervzete­i­n knen k­ t lépne­k velőinknek azt kell megérteniük,­­ hogy a kampány jó é eredménye, a­­ dolgozók széles tömegeinek be­­­­kapcsolása az újságolvasók táborá­­­ba, újabb erősítést jelent a béke­­ hatalmas táborában. Azt jelenti,­­ hogy még jobban megkönnyítjük­­ az ellenség leleplezését, még­ job­­­­ban megkönnyítjü­k az építő mun­­­­ka meggyorsítását, s Pártszervezeteink népnevelői fu­­­­dítsanak versenyt a­ minél jobb­­ eredmények elérése érdekében.­­ Álljon versenyben egymással min­­­den népnevelő. Használjanak fel­­ pártszervezeteink minden felvilá­­­gosító eszközt a Szabad Nép ter­­­­jesztési kampány sikere érdekében. Faliújságon, csasztuskákon, közér­­j­dekű hírszolgálaton, diapozitív ve­­­­títő­gépeken, villám újságokon ke­­­­resztül népszerűsítsék Pártunk­­ központi lapját, a Szabad Népet.­­ Mutassák be, hogy a Párt vezette­­ munkásosztály harcában, dolgozó népünk eddigi eredményeiben nem­­ kis szerepe­­ van a Szabad Nép­nek ! A Szabad Nép terjesztési kam­­­­pány sikerének záloga a jó nem­e­t­velő munka. Pártszervezeteinknek­­ ezt ítéli biztosítani.­­Meg kell való­sítani a megfelelő csoportbeosztást , és biztosítani kell, hogy a csopor­­t­­ok rendszeresen — 2—3 napon­­­ként — értékeljék ki a munkáju­­­­kat, cseréljék­­ ki tapasztalataikat.­­ Ez a jól bevált módszer nagymér­tében­ segíti elő népnevelőink mun­kájának eredményességét. A Szabad Nép kampány sikere Pártunk sikere. Egyben a béke ügyének újabb sik­­erét is jelenti Párt:szervezetei­n­k az V. Pártkon­gresszusra úgy készülnek méltó­képpen, ha ezt a feladatot győze­lem­re viszik és újabb százezrek kenyerévé teszik országunkban. •A Szabad Népet. Som­ojyT.vi I ás/lú Háromnegyedmillió dolgozó vett részt 1950-ben a Magyar Vöröskereszt egészségügyi előadásain . A Vöröskereszt 1950 augusztusában történt átszervezése óta jelentőset fejlődött. Komoly tevékenységet fej­tett ki a véradás megszervezése terén A véradómunka eredményességét bi­zonyítja, hogy ma már valamennyi bu­dapesti kórház állandóan el van látva a szükséges konzervált vérmennyiség­­gel. Jelentős feladata a Vöröskeresztnek hogy megismertesse a dolgozókkal a­­z egészségügy alapfogalmait. Tavaly Bu­dapesten 150 ezer, vidéken pedig hat­százezer hallgatója volt az egészség­ügyi előadásoknak. 1­950-ben 1­2.000 népegészségévre­ gyarapodott egészségügyi hálózatunk. Hét bentlakásos, önkéntes ápolónő­képző kollégiuma működött a Vörös­­keresztnek az elmúlt év folyamán. Az önkéntes ápolónők munkahelyükre tér­ve komoly segítséget nyújtanak az üzemi, falusi orvosok munkájához.

Next