Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-11 / 8. szám
TOLNAI ff VIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁMADTA mm vSskb flnRh mSBusM VILÁG VROLEl ÍRJ.ti EDE í EJ MÉM A MAI SZÁMBAN: A kultúrforredelomn jó eredményeit tükrözik, a szekszárdi körzeti könyvtár ITSO. évi munkája (2. o.) Földmüves szövetkezeteink vigyék győzelemre a síi dehízliá«. szerződc-kötések ügyét. (2. o.) Kiosztották a jutalmuka: az állami gazdaságok legjobb dolgozóinak. (3 o.l Iogyan tegyünk eleget a minisztert.-nác?: határozatnak a termelés fokozása terén. (3. o.) Javítsák ki hibáikat ____ a Tol1>anémedi Kerdergyár dolgozói. II. 0 I TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGAI NAK ARA «Y 0 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1951 JANI JAK iI Ilonvliádi ClgiA^vá!*’ liélliiki «lol^oxói í‘(‘!aji1iil»N:íli toNÍjoikd ss% iíllifiiisusili | A kétlakiráír felszámolása, ma már I központi kérdés minden egye« tizein, i 1 »én. minden egyes munku.ionilet.cn i Rákosi elvtárs beszédében rávilág itott a kétoldali foglalkozás hatmányos és káros voltára. A dolgozók Bakái- fizikai, akár szellemi munkáiban nem tudtak egész emberként I munkájuknak eleget tenni, sem a birtokukban lévő földterületen, sem láz Űzemben. A munkafegyelem dmegi lazulsa is ennek tudható be. Az ok nélküli mulasztások az üzemből, mind gyakoribbak lettek és a földmunkák mégsem nyerték elintézést. Az ilyen kétoldali foglalkozás meglátszott a szakszerűtlen földmunkán, valamint a hanyag üzemi munkán is. A kétoldali foglalkozás fárasztó Imit éret. megmutatkozott, mikor másnap ■ fáradtan mentek ezek a dolgozóink az üzembe és nem tudták megállni a helyüket a termelésben. Ez a termelés visszaesésében mutatkozott meg elsősorban. Az üzemekben a 100 százalákon aluli teljesítők többsége is I ezen kétlaki ágból kerül ki ni súlyban. A szlociítlizmus építésében nem mindegy az, hogy a dolgozó miként viszénylik munkájához. 3 A felvilágosító munka a kétoldali foglalkozás megszüntetése érdekében számos eredményt hozott ezidáig. 8 Megértették dolgozóink, hogy a kétlakiság következtében állandó gond és rohanás az életük, légyre többen látják, hogy a föld az üzemi munkás eredményeinek gátlója. Látják a [UNK]/, • a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói h. 5 A•/ . egyéni tülvilágtól,, munka ■• ■ dj menyi-ként. ] a földdel rendelkező dolgozók közül 9 már lemondott földjéről. Varga János 2.000 nyi, Szigeti György 4.80*1 n-öl, Scherff János 12.275 n-ül. Fehérvári Lajos 1.135 111 _ n 1. Fehérvári György 900 n-öl, Horváth Alikló.> 4.800 n-öl. Rendes Elvan 4.000 n-öl. Antal Imre i hon ! 2>o n-öl. Kisz Ferenc 2.000 négyszögöl földjét ajánlotta fel, illet'.' adta. bérbe. — Tisztáluni vágynál azzal, mondják a dolgozók, hogy tervünket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a föld és velejáró munkától és gondtól megszabadulunk ,egész emberként végezzük munkánkat az üzemben. Varga János kijelentette: — a kétlakiság munkánk hátráltatója volt. A szocializmust építő országunkban egész emberre, egész dolgozóra van szükség Ezért, minden erőnket a temetés fokozása és a béke megvédése érdekében kell kifejtenünk, mondotta,Meg kell érteni a kétlaki dolgozóknak, hogy az az út, melyen még járnak, nem egyenes út. Nem egyenes azért, mert egyik területen sem tudják magukat hasznosítani és értékesé lenni. Az ötéves tervünk minél sikeresebb megvalósítása, a béke védelmének biztosítása és megerősítése, mind minnyiunkra komoly feladatokat hárít. Az országépné' mind'-n Lali'- n óriási léptekkel halad .* 1 ti :• ■. j 1 tv • azt akarjuk. in*g\ ez a gyo.»;- »ági még nagyobb lendület'-t vegyen. • magunknak kell ' rombot teremtenünk a kétlakiság terü'ivév L. Kövessek dolgozóink azoknak a példája, akik lemondtak földjeikről és megmutatták az utat, anilyen mindnyájunknak haladni kell, ha beesítek." és jó munkát akarunk végezni. A párt -szervezetek végezzék továbbra is felvilágosító munkájukat, a két lak.ság ■ megszüntetése érdekében. Értik meg a dolgozókkal, hogy földjük>l- mondásával nem csak, hogy támogatják mezőgazdaságunkat azon az úton, amely a nagyüzemi gazdáikér más felé vezet, hanem minden erejükkel az üzem termelésének eredményességén dolgozhatnak. Nemu csak dolgozhatnak, hanem tanullhatnak is, képezhetik magukat szakmailag fejleszthetik ideológiai indáinkat. A szocialista, eszme tisztánkCám .viszi győzelemre harcunkat. t> .• 111 [UNK] i meg békénket-. Jó népnevelő mimikával biztosítsuk a Szabad Nép terjesztési kampány sikerét Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27 i ülésén ismertette, hogy az imperialisták a hidegháborúról egyre inkább áttérnek a melegháborúra. Példa erre Korea esete. A nemzetközi helyzet jelenlegi eseményei azt mutatják, hogy minden „jól kiagyalt" tervük ellenére is igen rosszul áll az ügyük, nagyon rossz napok járnak feléjük. A koreai események egyre inkább bizonyítják, hogy a dolgozók harca a békéért és a szabadságért legyőzhetetlen. Truman őrjöngve vette tudomásul, hogy MacArthur terve dugába dőlt, egyre mélyebbre szorítják vissza a Koreai Néphadsereg katonái az imperialista hódítók csapatait. Az imperialista ragadozók most azon tanakodnak, hogy hogyan mentsék meg a „veszett fejsze nyelét“, hogyan meneküljenek a teljes vereség elől. Számukra ez a példa is napnál világosabban mutatja, miért kell erősíteni a béketábort, miért kell minden békéjét, hazáját szerető embernek felsorakozni a Szovjetunió vezette béketáborba. Azt is megmutatja ez, hogy ma már minden dolgozónak tisztában kell lenni a nemzetközi kérdésekkel, mert saját sorsuk nem választható el a koreai, a vietnámi, a burmai és a többi szabadságáért, békéjéért küzdő népek harcától. A francia munkás, az amerikai bányász, az olasz paraszt harca éppenúgy a békét erősíti, mint a magyar dolgozók harca a többtermelés, a takarékosság, a boldog jövő megvalósítása érdekében. Egyetlen becsületes dolgozó sem vonja és nem vonhatja ki magát abból a harcból, amely most világszerte folyik a béke megvédése érdekében. A béke megvédése minden dolgozó legszentebb kötelessége. Azonban ahhoz, hogy a kötelességünket tisztán lássuk, kell, hogy minden dolgozó tájékozott legyen, a nemzetközi kérdésekben. Kell, hogy ismerje a szocialista és a szocializmust építő országok dolgozóinak életét, harcát, de ismernie kell a kapitalista országok elnyomott dolgozóinak erőfeszítéseit a szabadságért és a békéért. Ahhoz, hogy tájékozottak legyenek a nemzetközi és a belpolitikai eseményekben, hozzásegíti dolgozónkat a sajtó rendszeres olvasása, természetesen nem akármilyen sajtóról van szó. A való helyzet felírása a burzsoá sajtónak egyáltalán nem érdeke. A burzsoá sajtó élja és feladata, hogy a valóságos hlyzetet elködösítse, a dolgozókat brevezesse. Csak ha ezeknek az adatoknak megfelel, töltheti be terepét a kapitalista országokban, de ez természetes is, hiszen ezek z újságok is a nagy trösztök és tikárok kezében vannak. Egyedül a kommunista sajtó az, mely a dolgozók nevelésével, az adatokra való mozgósítással, adóhelyzetről való rendszeres távtoztatással betölti azt a helyet, melyet Lenin elvtárs az Iszkra áialakítása előtt számára kifejt. „A lap nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Ebben az utóbbi tekintetben a lapot ahhoz az állványzathoz lehet hasonlítani, amelyet az épülő ház körül emelnek, s amely megjelöli az építmény körvonalait, megkönnyíti az érintkezést az egyes apitomunkások között, segítségükre van a munka elosztásában és a szervezett munka útján elért közös eredmények áttekintésében."Lenin 1901 május „Mivel kezdjük.“) Lenin és Sztálin elvtársak a későbbi idők során is rendszeresen foglalkoztak a sajtó kérdésével. Számtalan esetben hívták fel a figyelmet a sajtó hatalmas jelentőségére. Sztálin elvtárs 1923-ban a Párt XII. kongresszusán mondott beszámolójában a következőket mondotta — többek között —, a sajtóról: „A sajtó nem törne gap párti tus, nem tömegszervezet, mind,azonáltal megfoghatatlan kapcsolatot létesít a Párt és a munkásosztály között — olyan kapcsolatot, amely nem gyengébb, mint bármely tömegjeiben közvetítő apparátus." Majd a továbbiakban így folytatja: ,,A sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a Párt a maga, neki szükséges nyelvén mindennap, minden órában beszél a munkásosztállyal. Más eszköz a Párt és ez osztály közötti szellemi kapcsolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincsen sehol sem." A sajtón keresztül ismerik meg dolgozóink azokat a feladatokat, amelyeket a szocializmus építése érdekében végre kell hajtani. A kommunista sajtó az, amely mozgósítja dolgozóinkat a Párt, a kormány határozatainak végrehajtására. Lenin elvtárs a sajtó feladatait a következőkben határozta meg: ,,A sajtó mint a tömegek gazdasági átnevelésének eszköze“ című cikkében 1918 márciusában: ,,A sajtót a szenzációk szervéből, a politikai hírszolgálat egyszerű apparátusából, a burzsoá hazugság elleni harc szervéből át kell változtatnunk — és át is változtatjuk — a tömegek gazdasági kíínevelésének eszközévé. Olyan eszközzé, amely megismerteti a tömegekkel, hogyan kell a munkát új módon megszervezni." Ezért fontos számunkra, különösen a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, hogy Pártunk központi lapja, a Szabad Nép a megye legtávolabbi zugába is eljusson. Az építő munka jelenlegi feladataival minden dolgozónak tisztában kell lenni. Ugyanígy azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen harc folyik a világ egyes részein, milyen újabb terveket szőnek a háborús agresszorok. Azonban, hogy dolgozóink ezzel tisztában is lehessenek, szükséges a rendszeres sajtóolvasás. Három döntő szempont határozza meg a sajtóolvasás hatalmas jelentőségét a jelenlegi körülmények között, az elmondottakon kívül. Elsősorban a nemzetközi helyzet megismerése. Ebben iránytű a mi sajtónk. Nemcsak megismerteti a valóságos helyzetet, hanem irányt is mutat annak a mi helyzetünkre való alkalmazásában. A második fontos körülmény a termelés fokozásának kérdése. Ötéves tervünk második éve feszítettebb, mint az előző évi volt. Ez számunkra azt jelenti, hogy még inkább mindent el kell követnünk a rejtett tartalékok felkutatására, a munka jobb megszervezésére, a munkaerő gazdaságos kihasználására, a takarékosságra. Ezen a területen felbecsülhetetlen segítséget jelent a Szabad Nép. A sajtón keresztül jutnak el az ország egyik részéből a másikba azok a tapasztalatok, amelyek méginkább előre viszik termelésünket. A harmadik döntő szempont Pártunk V. Kongresszusára való készülés. A Kommunista Pártok kongresszusai mindig nagy jelentőségűek voltak. Különösen nagy jelentőségűek akkor, amikor a munkásosztály van a hatalmon. Pártunk kongresszusa történelmi esemény egész dolgozó népünk életében. Dolgozó népünk minden eddigi eredményét a Párt vezetésével vívta ki. Ebben a harcban, amely a felszabadulás óta folyt, szemben a különböző ellenséges erőkkel, nagy szerep jutott a sajtónak. Pártunk a Szabad Nép hasábjain keresztül tájékoztatta dolgozó népünket, azokról a feladatokról, amelyeket meg kellett oldani a felemelkedés érdekében. Így volt ez a nagyíerenczi reakció, a jobboldali szocdemek felszámolásánál is. Felszabadulásunk óta jelentős fejlődést értünk el a sajtó olvasása területén is. Révai elvtárs 1948 szeptemberében a ,,Százezrek kenyere" című cikkében teljes értékelést adott a Szabad Nép fejlődéséről. Beszámolt ebben a cikkben Révai elvtárs az eredmények mellett a hiányosságokról is. Többek között azt a hiányosságot említi meg, hogy párttagságunk még nem tette teljesen magáévá a kommunista sajtóval való rendszeres foglalkozást, vagyis a sajtómunka nem vált még szervezeteinkben a munka szerves részévé. Szévai elvtárs több, mint két évvel ezelőtt szavai nagyon sok alapszervezetünkre még ma is találóak. Megyénkben még ma is szép számmal vannak olyan községek ahol a párttagságnak is csak egy igen kis hányada járatja és olvassa Pártunk központi lapját. Ezért is vált szükségessé éppen s az előbbi szempontok miatt,hogy újabb Sajtó terjesztési kampányt indítsunk, amelyben ezt a hibát pártszervezeteink kijavíthatják és megfelelő számú előfizető szervezésével biztosíthatják a politika - munka megjavulását. Ez a kampány január 11-től február 11-igg tart. Ezt a rövid négy hetet alaposan ki kell használni pártszervezeteinknek, hogy jó eredményt érhessenek el. Ebbe a munkába be kell vonni a tömegszervezeteket , a tanácsok tagjait és azokat a dolgozókat, akik a begyűjtés, a Békekölcsön-jegyzés és a tanácsválasztások idején is jó munkát végeztek Pártszervezeteink a Szabad Nép ■ terjesztési kampány jó végrehajttásával is elősegítik Pártunk V. Kongresszusának sikerét. Ezt a tel adatot így is kell végrehajtani, hogy ezzel is újabb csapást mérjünk az imperialistákra és belső ügynökeikre. Úgy kell végrehajtani, hogy meglássa belőle az ellenség erőnket, egységünket. Pártszervezeteink gondoskodjanak arról, hogy a népnevelők megfelelő kioktatásban részesüljenek. Olyan érvekkel felszerelve látogassák meg a népnevelők dolgozó parasztságunkat, hogy abból valóban felismerjék a sajtó hatalmas jelentőségét. Nem az a cél, hogy minden áron előfizetőket szerezzünk a lapnak, hanem az, hogy a dolgozók felismerve a kommunista sajtó jelentőségét állandó, rendszeres olvasóivá váljanak. Ezért van nagy jelentősége annak is, hogy Szabad Nőn Baráti Köröket alakítanak üzemeinkben és példájuk nyomán állami gazdaságainkban. I. er nu ■ ö szövetkezeti csoportjainkban is. Pártszervzetein knen k t lépnek velőinknek azt kell megérteniük, hogy a kampány jó é eredménye, a dolgozók széles tömegeinek bekapcsolása az újságolvasók táborába, újabb erősítést jelent a béke hatalmas táborában. Azt jelenti, hogy még jobban megkönnyítjük az ellenség leleplezését, még jobban megkönnyítjük az építő munka meggyorsítását, s Pártszervezeteink népnevelői fudítsanak versenyt a minél jobb eredmények elérése érdekében. Álljon versenyben egymással minden népnevelő. Használjanak fel pártszervezeteink minden felvilágosító eszközt a Szabad Nép terjesztési kampány sikere érdekében. Faliújságon, csasztuskákon, közérjdekű hírszolgálaton, diapozitív vetítőgépeken, villám újságokon keresztül népszerűsítsék Pártunk központi lapját, a Szabad Népet. Mutassák be, hogy a Párt vezette munkásosztály harcában, dolgozó népünk eddigi eredményeiben nem kis szerepe van a Szabad Népnek ! A Szabad Nép terjesztési kampány sikerének záloga a jó nemetvelő munka. Pártszervezeteinknek ezt ítéli biztosítani.Meg kell valósítani a megfelelő csoportbeosztást , és biztosítani kell, hogy a csoportok rendszeresen — 2—3 naponként — értékeljék ki a munkájukat, cseréljék ki tapasztalataikat. Ez a jól bevált módszer nagymértében segíti elő népnevelőink munkájának eredményességét. A Szabad Nép kampány sikere Pártunk sikere. Egyben a béke ügyének újabb sikerét is jelenti Párt:szervezeteink az V. Pártkongresszusra úgy készülnek méltóképpen, ha ezt a feladatot győzelemre viszik és újabb százezrek kenyerévé teszik országunkban. •A Szabad Népet. SomojyT.vi I ás/lú Háromnegyedmillió dolgozó vett részt 1950-ben a Magyar Vöröskereszt egészségügyi előadásain . A Vöröskereszt 1950 augusztusában történt átszervezése óta jelentőset fejlődött. Komoly tevékenységet fejtett ki a véradás megszervezése terén A véradómunka eredményességét bizonyítja, hogy ma már valamennyi budapesti kórház állandóan el van látva a szükséges konzervált vérmennyiséggel. Jelentős feladata a Vöröskeresztnek hogy megismertesse a dolgozókkal az egészségügy alapfogalmait. Tavaly Budapesten 150 ezer, vidéken pedig hatszázezer hallgatója volt az egészségügyi előadásoknak. 1950-ben 12.000 népegészségévre gyarapodott egészségügyi hálózatunk. Hét bentlakásos, önkéntes ápolónőképző kollégiuma működött a Vöröskeresztnek az elmúlt év folyamán. Az önkéntes ápolónők munkahelyükre térve komoly segítséget nyújtanak az üzemi, falusi orvosok munkájához.