Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-20 / 141. szám

1951 JUNIUS 20 NAPLÓ Megyénk dolgozói gazdagyűlésen beszélték meg feladataikat Havel István versenyre hívta a község dolgozó parasztságát a terménybegyűjtés gyors teljesítésére Vasárnap a községek dolgozói gazdagyűléseket tartottak. Az előttünk álló hatalmas feladatok, a békearatás sikeres megvalósítása tette szükségessé, hogy összejöjjenek a dolgozó parasztok, megtárgyalják a feladatokat, kiszélesítsék a verseny és a felajánlási mozgalmat. Fadd, Dombóvár, Nagydorog, Zomba, Kisszékely, Ozora, Nagykónyi dolgozó parasztságának ez a nap sokszorosan nagy nap volt, mert küldöttet választottak maguk közül, aki a 200 tagú parasztküldöttséggel ellátogat a szocializmus országába, a Szovjetunióba. Ezek a küldöttek fognak választ hozni a sokezer kíváncsi dolgozó parasztnak arról, hogyan élnek a szovjet kolihozparasztok, hogyan gazdálkodnak, hogy olyan, kitűnő terméseredményeket tudnak elérni és még sok olyan kérdésről, ami világossá fogja számukra tenni a nagyüzemi gazdálkodás helyességét. Legtöbb községben hatalmas tömeg gyűlt össze a gazdagyűlés színhelyén. Tamásiban mintegy 1500 főnyi tömeg vett részt a gazdagyűlésen. A Párt iránymutatásával jól szervezték meg a gyűlést Tudatosították a dolgozó parasztokkal ennek a gyűlésnek célját és jelentőségét. A jó szervezés megmutatkozott ott is, hogy a versenykihívásoknak és a felajánlásoknak egész sora született meg a tamási gazdagyűlésen. Szőke Ferenc a Vörösmarty utcai dolgozó parasztokat hívta ki párosversenyre a termény és a tojásbegyűjtés terén. Hajdus László Fenyő Józsefnél hívta ki párosversenyre a terménybegyűjtésre és azt mondta: — Ezzel családom felemelkedését és a béke védelmét akarom szolgálni. — Göttinger István dolgozó paraszt vállalta, hogy az aratásig háromszor megkapálja a tengerit. A nagyszokolyi pártszervezet és a tanács jól szervezték meg a gazdagyűlést. Az eredmény nem is maradt el. A gazdagyűlésre eljöttek a község legjobb gazdái és így nagyszámú tömeg vett részt a gyűlésen. A versenykihívásoknak és a felajánlásoknak itt is egész sora született meg. Müller József tanácstag versenyre hívta a növényápolás, aratás és az azonnali beadás terén V. Papp József dolgozó parasztot, aki tavaly 31,6 százalékra teljesítette termánybeadási kötelezettségét és az idén is 310 százalékra teljesítette a tojásbeadási kötelezettségét. V. Papp József a versenykihívást elfogadta. Vállalta, hogy a széna-beadási kötelezettségét június 25- ig 100 százalékban teljesíti és egész évi tojásfeleslegét beadja a földművesszövetkezetnek C jegyre. Öcsényben egy helyes kezdeményezést indítottak el a dolgozó parasztok a gazdagyűlésen. Bakó György, Parragh János, Hangya Pál és Gurány István dolgozó parasztok elhatározták, hogy a nyári munkák idejére összefognak és közösen végzik a munkálataikat. Havel István szedresi dolgozó paraszt is a versenymozgalom beindításával készül a soronlévő feladatok sikeres megoldására. Családja 12 főből áll. Versenyre hívta ki a község dolgozó parasztságát a beadási kötelezettség teljesítése terén és elhatározta, hogy minden munkáját elsőnek fejezi be és így a beadási kötelezettségét is elsőnek teljesíti. A tapasztalat az, hogy ott, ahol a helyi tanács, a pártszervezet vezetésével megtette a szükséges lépéseket, sikerült a gazdagyűlés, mert a község dolgozói saját ügyüknek tekintették oda elmenni, felszólalni és megtenni észrevételeiket a soron lévő feladatok sikerével kapcsolatban. Pincehelyen a szervezés csupán abból állt, hogy kidoboltatták a gazdagyűlést. A gyűlésen megjelent ugyan 3—400 főnyi tömeg, de egy aktív hozzászólás nem volt és nem történt se versenykihívás, sem felajánlás. Udvariban a rossz szervezés miatt meg sem lehetett tartani, a gazdagyűlést. A paksi gazdagyűlés megszervezése is csak dobszóból állott. Emellett hiányzott az éberség is. A gyűlésen nemcsak dolgozó parasztok, hanem azok ellenségei, a kulákok is részt vettek. A gyűlést az ellenség is szervezte és így nem is történt versenykihívás, vagy felajánlás. A decsi pártszervezet és a tanács se fordított nagy gondot a gazdagyűlés megszervezésére. Pedig nagy szükség lett volna arra, hogy megtárgyalják főleg az aratással kapcsolatos feladatokat, mert hiszen a decsi határban nagyon sok olyan őszi árpa van, amit már napokkal ezelőtt lehetett volna aratni. Hogyan akarja a decsi tanács, hogy az aratási munkálatok sikeres elvégzésével hozzájáruljanak felemelt ötéves tervünk sikeres teljesítéséhez, amikor a község dolgozóit nem aktivizálják és gazdagyűlésen nem beszélik át a feladatokat, nem rakják le az alapokat az aratási munkálatok meggyorsításához? A vasárnapi gazdagyűlések megmutatták, hogy megyénk dolgozói hallgatnak Pártunk szavára és nem az ellenség tanácsát követik az aratás megkezdésénél. Az a sok száz párosverseny felhívás, amelyet dolgozó parasztjaink tettek a vasárnapi gazdagyűlésen, mind azt bizonyítja, hogy az aratás sikeres elvégzését harci feladatnak tekintik egyéni dolgozó parasztságunk körében is. A páros- és a tömeges versenyek is, mind azt célozzák, hogy a beérett gabona minél előbb, szemveszteség nélkül keresztekbe, majd a cséplőgépbe kerüljön. A vasárnap megtartott gazdagyűléseken megszületett versenykihívások, vállalások mintegy felhívás, beszélnek az imperialisták hazai ügynökeinek, a kulákoknak. Arra hívják fel a figyelmüket, hogy hiába minden mesterkedésük, hiába minden hazug, rémhírterjesztésük, mert a dolgozó parasztság saját ügyének tekinti elősegíteni a soronlévő munkálatok sikerét, amely fontos alapja a béketábor erősödésének. Rendelet a gépállomásokkal kötendő szerződésekről A földmű velésügyi miniszter rendelete szabályozza az 1951—52. gazdasági évben szükséges gépi mezőgazdasági munkák elvégzését. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a gépállomásokkal a megadott szerződésminta szerint kötnek szerződést, az egyénileg dolgozó parasztok pedig a földművesszövetkezet útján köthetnek szerződést a gépállomással. Gépállomásaink eddig is jelentős segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Ebben az évben már a tarlóhántás, szántás, vetés, kultivátorozás mellett igen sok gépállomás a növényápolásban is segítségére sietett termelőcsoportjainknak. A gépállomások dolgozói újításokkal számos talajművelő eszközt tettek alkalmassá a kapálás és egyéb növényápolás elvégzésére. A gépállomások jó munkája segítette termelőcsoportjainkat a négyzetes kukoricavetésnél is s ezzel hozzájárult, hogy majdnem minden III. típusú termelőszövetkezeti csoport négyzetesen vetette el kukoricáját. Márczis Antal, a földművelésügyi miniszter helyettese a rendelettel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a" gépállomásokkal kötendő szerződések még jobban megerősítik a gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolatot. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK Fokozódik a fasint» önrésv az Egyesült államokban A Melion-család a legelső helyek egyikét foglalja el a nagy amerikai milliárdosok névsorában. A Mellonok birtokában hatalmas ncél- és aluminium-művek, villamosberendezéseket gyártó vállalatok,stb. vannak. Sok vállalatuk Pittsburg vidékén, Pennsylvania államban működik.. Pittsburgot minden túlzás nélkül a Merlonok vadászterületének nevezhetjük, már hosszú évtizedek óta korlátlanul garázdálkodnak itt. Néhány hónappal ezelőtt a pittsburgi városi bíróság óriási laktanyaszerű épületében bírósági tárgyalás kezdődött az állam területén működő kommunista szervezet három vezetője, Nelson, Onda és Dolson ellen. Azzal vádolják őket, hogy „lázadásra bujtogattak". Valójában ezeknek a kommunistáknak, akik önfeláldozóan harcolnak a nép boldogságáért, egyetlen bűne az, hogy harcoltak a békéért és felhívták a pittsburgi munkásokat: követeljék az amerikai kormánytól a véres koreai agresszió megszüntetését. A pittsburgi bűnpert a Meílonok parancsára rendezték és a bírák tevékenységét állandóan az ő ügynökeik irányítják, ellenőrzik. A perben a főszerepet a vád tanúja, bizonyos Mag Quetle játssza, akit a Merlonok több mint tíz évvel ezelőtt fogadtak fel, hogy kémkedjék a munkások között, gáncsolja el a sztrájkokat és spicliskedjék a kommunistákra. Quetle hazudozását és rágalmait úgy tárják a bíróság elé, mint amely alapot szolgáltat arra, hogy az államban működő kommunista pártszervezet vezetőit elítéljék és betiltsák az állam területén a Kommunista Párt tevékenységét. A Merlonok minden egyes tárgyalásra suhanó és gangszter bandákat küldenek, amelyek tettleges bántalmazással fenyegetik a vádlottakat. Az „acélkirályok“ lepénzelt helyi sajtója és rádiója zajos kampányt folytat, hogy befeketítse és erkölcsileg megalázza a vádlottakat. Az amerikai monopóliumok félnek a békétől és mindenkit üldöznek, aki tiltakozni mer az őrült fegyverkezési hajsza és a Wall Street nyereségeit szaporító új háború előkészítése ellen. A monopóliumok parancsának engedelmeskedő kormány az erőszak és a reakció egész gépezetét mozgósította az ország haladó szervezeteinek eltiprására. A drákói MacCarren-törvény elfogadása, amely előírja e szervezetek tevékenységének betiltását és vezetőik letartóztatását. az Amerikai Kommunista Párt nemzeti bizottsága tizenegy tagjának elítélése, csak kezdete volt annak a nagyarányú támadó hadjáratnak, amelyet a reakció z amerikai nép demokratikus jogai és szabadsága ellen indított. Nyomban ezután több mint 170 haladó szervezetet tettek „fekete listára“. Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vezetője, kijelentette, hogy rendőrsége 113 millió ujjlenyomatot gyűjtött amerikai polgárokról és 60 millióról vezet nyilvántartást. Most a FBI és az úgynevezett „amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság“ segítségével még két rendőrszervezet alakult: „felforgató tevékenységet ellenőrző hivatal“ és a „személyi biztonság és jogok kérdéseivel foglalkozó szövetségi bizottság“. Az országban már nem elég a börtön. Nemrég Benelt, a szövetségi börtönügyi igazgató azt javasolta a képviselőházban, hogy utaljanak ki 473 ezer dollárt négy katonai tábor építésére; ezeket koncentrációs táboroknak akarják felhasználni a haladó elemek ellen. A rendőrség segítségére igénybevették a különböző fasiszta szervezeteket, a „Ku-Klux-Klan“-t, „Amerikai Légió“-t, stb. Közismert gyilkosok és gangszterek büntetlenül garázdálkodhatnak az amerikai városokban és falvakban, kegyetlenkednek a színes lakossággal és bandita-támadásokat rendeznek a békegyűlések és tüntetések résztvevői ellen Stanley Novell, volt amerikai szenátor, aki nemrég körutazást tett az országban, megállapítja, hogy az államok helyi hatóságai féktelen hajtóvadászatot folytatnak a béke hívei ellen és minden eszközzel akadályozzák a békeharcnak szentelt felvonulások és gyűlések szervezőit és azokat az egyszerű munkásokat és családjaikat, akik e gyűléseket látogatják. Pawtucket városban (Rhode Island állami kihirdették, hogy a rendőrség nyilvántartásba veszi mindazokat, akik a békegyűlésen megjelennek. (Folytatjuk) Az Állami Színház szovjet fpa Jettmestere meglátogatta a bátai tánccsoportot A bátai tánccsoportot, amely hazánk fővárosában is nagy sikerrel szerepelt, nagy megtiszteltetés érte június 17-én. Az Állami Színház szovjet barettmestere Meszerer elvtárs látogatta meg a tánccsoportot. Személyes tapasztalatokat szerzett a tánccsoport helyi viszonyairól és új lendlítő erőt adott nekik a további még fokozottabb munkához. A falu dolgozói lázasan várták a vendégek megérkezését. A tánccsoport még egy utolsó próbát tartott a gazdagyűlés után, hogy készülve ott helyben is olyan sikert arassanak, mint fővárosunkban. A kitűzött időre a vendégeik motorhiba miatt nem tudtak pontosan ott lenni és a falu lakosain és a tánccsoport tagjain lassan lehangoltság vett erőt, sajnálták volna, ha az ünnepség elmarad. Annál nagyobb volt a lelkesedés, és a szovjet vendégek ünneplése, amikor bár késve, de mégis megérkeztek. Pillanatok alatt elterjedt a faluban az örömhír és a földművesszövetkezet nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők és ünneplők tömege. A szovjet balettmester örömmel és elismeréssel nézte végig a megilletődött tánccsoport műsorát. Majd a végén tolmács útján köszönte meg Béta község, dolgozóinak és a tánc csoportnak a lelkes ünneplés és a jó szereplést. Egy szovjet természettudós is volt a társaságukban, aki már egy éve van hazánkban. Különösen az ifjak és gyermekek munkája iránt érdeklődött. Megnézte, egy - egy tanuló bizonyítványát és tört magyarsággal szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal. Tolmács útján rávilágított a tanulás, a művelődés fontosságára. Bála község dolgozóitól körülvéve szívélyes búcsúzkodás után eltávoztak a1 faluból. A község dolgozói még sokáig ott maradtak és éénken tárgyalták a szovjet veiségek minden egyes szavát, örömmel állapították meg, hogy a szovjet emberek kedvessége és szeretete, a dolgozó nép iránt itt is mennyire megnyilvánul. A gyermekik közül azok, akikkel a szovjet emberek, beszélgettek, büszkék voltak arra és még utánra jó sokáig örömből csillogó szemmel mesélték a többieknek a nagy eseményt. Ez a nagyjelentőségű esemény is fényesen bizonyítja, hogy a tudomány, a művészet, a dolgozó nép közkincsévé vált és dolgozó népünk bármilyen poszton lévő fia csak azért dolgozik még jobban, hogy mind faluba, mind városba, még hatalmasabb eredményeket érjünk el kultúrsorral aműnk terén a béke megvédéséért, épünk szebb és boldogabb jövőjéért. Sürgősen számolják fel az egyenlősdit a kétyi Alkotmány tszcs-ben Termelő csoportjaink nagyrésze okult tavalyi tapasztalatain és az idén már nem csoportosan dolgoznak, hanem a tervüket felbontották egészen az egyénekig, ugyanígy a földterületet is felosztották. Vannak olyan termelőcsoportok is, amelyeknek nem volt alkalmuk saját munkájukon keresztül meggyőződni ennek a helyességéről, mert vagy a múlt ősszel vagy a télen alakultak. Ezek közül a fiatal, termelő csoportok közül legtöbben nem is vártak arra, hogy saját karukon tanulhassanak, hanem hallgattak Pártunk szavára és már a kezdetkor kijelölték nemcsak a brigádok, munkacsapatok, hanem minden egyes tagnak külön-külön is a földterületet. Az ilyen csoportok fiatal működésük ellenére is jó eredményt tudnak majd felmutatni, mert a versenymozgalmukat helyes irányban tudják szélesíteni és jobban kidomborodhat az egyéni felelősség is. Ezt a követendő példát nem találjuk meg azonban a kétyi Alkotmány termelőcsoportban, annak ellenére, hogy már az ősszel alakult Alakuláskor alig pár darab állatuk volt a szántási és a vetési munkálatok jórészét géppel végeztették és így nem tudott minden tag a saját ,,portáján“, a csoportba állandóan munkát találni. Amikor volt is munka, akkor sem hevesen járt el a csoport tagsága, mert nem vezették be mindjárt a munkaegységet és ami még rosszaabb, az egyenl ösdiség elvénél is helytelenebb módon volt a teljesítmény beírása. Nem azt írták be, hogy ki mennyi munkát végzett el, hanem azt, hogy ki hány napot dolgozott. A csoport tagjai pedig nem napszámos munkát végeznek, hanem közösen, saját maguknak dolgoznak. Az alapszabály is kimondja, hogy minden egyes tagnak csak a valóságban elvégzett teljesítményét lehet beírni és év végén elszámolni. Később maguk a tagok is rájöttek ennek a módszernek a helytelenségére. Pártunk is többször figyelmeztette a csoport tagjait, hogy milyen helytelenül cselekednek akkor, amikor nem az elvégzett munkát írják be a tagoknak, hanem a ledolgozott napok számát. El is határozták az Alkotmány tagjai, hogy ezen változtatnak. Változtattak is, de hogyan? A napszámban való elszámolásról áttértek az egyenesdiség elvének követésére. Amikor valamilyen munkát végeznek, felmérik a végén az egész brigád, vagy munkacsapat teljesítményét és elosztják annyival, ahányan részt vettek a munka elvégzésében. Ez az elv is helytelen. Ezt felismerte már legtöbb termelőcsoport és szívós harcot indított ennek teljes mértékben való kiküszöbölése érdekében-Ahol az egyenlősdi uralkodik, nem lehet igazságos a teljesítménybeírás és az évvégi elszámolás sem. Amikor többen kapálnak egy csomóban, van amelyik jobb minőségi munkát végez, mint a másik. Ezt adómban nem veszik figyelembe a kétyi Alkotmánynak, mert egyenlően van beírva a teljesítmény, pedig aki jobb minőségi munkát végez, több munka, egységet érdemel, mint az, aki nem törekszik a minőségre. Ahol megtűrik az egyenlősdit, nem fokozódhat a munka üteme sem Az egyenlősdi inkább a munkaverseny alatt áfását eredményezi, mint a munkaverseny fokozását. Azt pedig tudjuk, hogy ott, alap! nincs egészséges munkaverseny, a termelésben sincsenek jó eredmények. A kétyi Alkotmány tagjainál alig van valami, ami serkentse őket a több munka elvégzésére. Hiába érne előbb kikapáláskor az egyik tag a soron meg kell várnia a többit, mert akkor többet dolgozik, mint a társai. Ezt pedig nem csinálja meg egyik tag sem, mert este úgyis egyformán írják be mindenkinek a teljesítményt. Az olyan csoportokban, ahol az egyénekig is felbontották a tervet, felosztották a területet ilyen már nem fordulhat elő. Ott megvan arra a lehetőség, hogy pontosan be lehessen írni minden egyes dolgozónak azt, amit aznap teljesített. Ahol azt látják a tagok, hogy teljes egészében beírják nekik minden elvégzett munkáért a teljesítményt, törekednek a magasabb teljesítmények elérésére és kiszélesítik egymás között a párosversenyt. Az így szélesedő verseny, mozgalom egészséges és meghozza a gyümölcsét, mert a tagok között valóban az eredmények fokozását és ezen keresztül a jövedelem növekedését szolgálja. Az Alkotmány tagjai, amint a pártolóik bizonyítják, elindultak a helyes úton, de azon nagyon lassan haladnak, mert még nem jutottak tovváb az egyenlősdimél. Gyorsítsák meg ezt a haladást és sürgősen küszöböljék ki az egyenlősdit. Vegyenek példát az olyan termelőcsoportokról, mint a mözsi Úttörő, ahol az egyenlősdi kiküszöbölésén keresztül egészséges versenymozgalom fejlődik ki. Ha ezt így csinálják, a tagok sokkal lelkesebben fognak dolgozni, sokkal nagyobb teljesítményeket tudnak elérni és ezt látva, az egyéni dolgozó parasztok figyelmét is sokkal jobban leköti a nagy üzemű gazdálkodás.