Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

TOX­NAI* MAI SZAMBÁN: Gromíko elvtárs nyilatkozata a külügyminiszterhelyet­­tesek értekezletéről (2. o.) — A hazaáruló Orosz József és összeesküvő társai a bizonyítékok súlya alatt be­ismerték bűneiket (3. o.) — A csehszlovák külügyminisz­ter válaszjegyzéke a prágai amerikai nagykövetnek (3. o.) — A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1951 52. évi terménybegyű­jtésről (4. o.) — A koreai nép hősi harca szabadságáért és független­ségéért AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁ­RT BIZ­OTT­SÁGÁNA­K LAP/ VIki. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM AKA FILLER VASÁRNAP, 1051 JUNIUS VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A termelőcsoportjaink példamutatásáról Az utóbbi években rohamos fej­lődésnek indult nehéziparunk fej­lődése. Ez lehetővé teszi sokezer mezőgazdasági gép gyártását is ami mezőgazdaságunk elmaradott­ságának felszámolásához szerve­sen hozzátartozik. A gépeket azon­­ban csak nagyobb földeken, a nagy­­üzemi gazdálkodás keretében lehet gazdaságosan kihasználni. A fel­­adat éppen ezért az, hogy egyéni dolgozó parasztaink a régi elavult gazdálkodási módszerről áttérjenek az új, sokkal fejlettebb, nagyobb termést biztosító gazdálkodási módszerre; a nagyüzemi gazdálko­dásra. Az új út járatlansága és isme­­retlensége miatt dolgozóink egy része még nem látja világosan a nagyüzemi gazdálkodás helyessé­gét. Hogy azt világosan lássák,­­ szükséges, hogy nemcsak beszél­jünk az új termelési módszer je­lentőségéről, hanem a gyakorlatban is bebizonyítsák azt. Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs vi­lágosan rámutatott arra, hogy ,,a parasztság zöme csak saját jó ta­pasztalata alapján, csak az általa ellenőrzött tapasztalatok alapján tér rá erre az útra. Meggyorsítani ezt a fejlődést csak a meggyőzés és a meggyőződés eszközével lehet. De rámutatott arra is Rákosi elv­társ, hogy ..Ezért az első és leg­fontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkeze­teket és gondoskodni róla, hogy ezek a szövetkezetek jó példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák a d­ol­­gozó fluruszuságot". Pártunk útmu­tatása alapján termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése érdekében tehát feltétlenül szükséges, hogy termelőcsoportjaink jobb eredmé­nyeket érjenek el a termelés terén, mint az egyéniek. jobb termésát­lagokat pedig csak úgy tudnak el­érni, ha minden munkában élenjár­­nak, mert a kellő időben és minő­sé­gben elvégzett munka a magas terméseredmények biztosítéka. A termelőcsoportok példamuta­tásának kell megnyilvánulni a ter­melés terén. Az eddigi példák alap­­ján ezen a téren már jelentős ered­ményeink vannak. Termel­őcsoport­­jaink jártak élen a tavasziak elve­tésében és a növényápolási mun­kálatokban is. Ezzel azonban nem tettünk meg mindent. Tovább kell fokoznunk a termelés terén terme­lőcsoport­jainknál a személyes pél­damutatást. Különösen most, az aratás ideje alatt kell ennek nagy­mértékben kidomborodnia, amikor egész évi kenyerünk biztosításáról van szó. Az aratás, behordás, csép­­lés és a begyűjtés sikere egész évi kenyerünk biztosítását jelenti­ és mutatja a béke védelme mellett való szilárd kiállásunkat is. Való­ban ráillik az idei aratásunkra az, hogy­ békearatás, mert minden szem gabona dolgozó népünk­­ élet­­színvonalát emelő ötéves terv sike­rét segíti elő, ami egyben a béke­tábor erősödését is jelenti. T­ermelőcsoportjainkra hatalmas feladatok hárulnak Pártunk II. Kongresszusa alapján, Rákosi elv­­társ szavai szerint a legfontosabb az, hogy a termelés terén megáll­ják a helyüket, minden munkában példát mutassanak az egyéni dol­gozó parasztoknak. Az aratást is az elsők között kezdte meg a Vörös Csillag és elhatározta, hogy az árpaaratás elvégzése után azon­nal hozzálátnak a csépléshez is, hogy a búza aratása előtt be is fejezzék. A kétyi 1. típusú termelő­­csoport tagjai is a munkák kellő időbeni elvégzésével akarják m­eg­­kedveltetni az egyéniekkel a nagy­üzemi gazdál­kodást. Elsőnél­ kezd­ték meg a községben az aratást és még megyei viszonylatban is az el. + ** k között kezdték meg a jól be­érett ősziárpa lenratását. De nemcsak ezek, hanem szárn­­­­yalap példa bizonyítja, ho­ogy meg van a lehetőség a jó eredmények elérésére és ezen keresztül az egyé­­niek felé példamutatásra. Ennek ellenére vannak olyan termelőcso­portok, amelyek nem tudják kel­lően kihasználni ezeket a lehetősé­­geket és így sok esetben le vannak maradva a munkálatok elvégzésé­­nél. Ez csak abban a termelőcso­­portban fordulhat elő, ahol nem szervezik meg jól a munkát, nem helyesen gazdálkodnak erejükkel. Ez tapasztalható az ozorai Petőfi termelőcsoportnál is, pedig Rákosi elvtárs szavai a Petőfi tagjainak is megmutatta a helyes utat. A cso­port tagsága idegen munkaerővel akarja végezni a cséplést és az aratáshoz is alig van meg a szüksé­ges munkaerő. A munkaerőhiány azonban kevésbbé állna fenn, ha jo­bban megszerveznék a munkát és­­ nem fordulna elő olyan eset, mint az elmúlt napokban, hogy délelőtt esett az eső, így nem tudtak arat­ni, és délután, amikor tudtak volna kötelet csinálni, akkor sem dolgoz­tak, hanem mint akik jól végezték dolgukat, hazamentek a tagok. El­hanyagolták a nők bevonását is, nem követik ezen a téren a varsá­­di Szabadság és a többi termelő­csoport példáját, ahol a nők is helytállnak a termelés frontján._ Az ilyen hiányosságokat sürgő­sen fel kell számolni termelőcso­­portjainknak, mert csak így tud­nak megbirkózni az előttük álló nehéz feladatokkal. Az idei aratás a tavalyinál sokkal nagyobb felada­tot jelent, mert nagyobb termést ígér. Az aratás nem kellő­ időbeni elvégzése nagyban befolyásolhatja a bő termést, mert sok mag a föld­­re pereghet. .A szemveszteséget ki­küszöbölni a kellő időbeni aratás­sal lehet. Termelőcsoportjainknak ebben a munkában élen kell jár­­niok, példát kell mutatniok az egyéni dolgozó parasztoknak. Hogy ezt meg tudják tenni, jól fel kell készü­lniök az aratásra. A munka­erőt brigádokra és ezen belül mun­kacsoportokra kell felosztani. A si­­montornyai Alkotmány is megszer­vezte az aratóbrigádokat. Az ara­tással egyidőben fogják végezni a tarlóhántást is. A tengelici Petőfi is megszervezte az arat­óbrigád­okat és munkacsapatokat. Egy-egy mun­kacsapat hat tagból áll, illetve há­rom kaszáspárból. Gondoskodni kell termelőcso­portjainkban arról is, hogy ne csak a tagok, hanem azok hozzátartozói is bekapcsolódjanak a munkálatok­ba. Főleg a nők bevonásának van nagy jelentősége. Ezt azon­ban csak ott tudják végrehajtani, ahol megszervezték a napköziotthont is. A tengelici Petőfi -termelőcso­portban gondoskodtak a közös ét­kezés megszervezéséről is. Üzemi konyhát létesítettek és így bizto­sítva van a tagoknak a főtt étel- A tartalékolt készletből a tagok fe­jenként 25 kiló gabonát is megőröl­­tettek. Ahol hasonlóan szervezik az aratást, sokkal könnyebben tudnak olyan eredményeket elérni, hogy példát mutathassanak az egyéniek­nek. De nemcsak az aratás, hanem az aratás után közvetlenül a tarló felszántása, a tarlóhántás terén is példát kell mutatniok. A kesző­­hidegkuti Új Élet miután learatta az őszi árpáját, hozzáfogott a tar­lóhántáshoz és a másodnövények elvetéséhez. Ezek a példák világosan mutat­ják, hogy legtöbb termelőcsoport­ban nemcsak beszélnek Pártunk út­­mutatásának követéséről, hanem a valóságban is követik és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a békearatás elvégzésében példát mutassanak az egyénieknek. I Kisvejke dolgozó parasztsága közös szérint csépeli el ősziárpáját Megyénk dolgozó parasztsága egyre nagyobb mértékben ismeri fel az ara­tás időbeni elvégzésének jelentőségét, egyre több dolgozó paraszt végzi el idejében az ősziárpa aratását, hogy azt a legkisebb­­ szemveszteséggel be­takaríthassák- Bonyhád község dol­gozó parasztsága is megkezdte az ősziárpa aratását és több egyéni dol­gozó paraszt már be is fejezte azt. Bonyhád község élenjáró dolgozó pa­rasztsága közé tartozik Végvári An­tal, aki 1.200 négyszögöl, Szőcs Árpád, aki 1.500 négyszögöl ősziárpa vetését aratta le. Aparhant községben Fábián­­ József aratta le elsőnek 800 négyszögöli ősziárpa vetését. A nö­vényápolási munkálatokban a közsé­gek között folyó versenyben Apar­­hant és Váralja községek haladnak az élen, ahol a növényápolási munkála­tokat 97 százalékra elvégezték. Závod községben Sebestyén Illés 12 holdas középparaszt fejezte be telje­sen a növénápolási munkálatokat. A kukoricáját kétszer megkapálta és háromszor megekézte, a burgonyáját pedig háromszor feltöltötte. Mészáros Kálmán 12 holdas kö­­zépparaszt is befejezte a növény­­ápolási munkálatokat és ősziárpa aratását is elvégezte. Tojásbead­ási kötelezettségét 150 szá­zalékban teljesítette. Danik Boldog 7 holdas kisparaszt kukoricáját három­szor megekézte és megkapálta, az ősziárpa aratását is elvégezte. A bonyhádi járás területén a határjárá­sok és a­­ versenyellenőrzések is ál­landóan folyamatban vannak, hogy ezáltal ellenőrizni tudják, melyik köz­­ség hogyan áll a növényápolási és az aratási munkálatokkal. Bonyhád község versenybizottsága is látogatást tett a kakaséi határba és a versenybizottságok megállapítot­ták, hogy Bonyhád község legalább 2 százalékkal lemaradt a versenyben, egyre több dolgozó paraszt hívja egy­mást versenyre a növényápolás, ara­tás, cséplés, valamint a begyűjtés tel­jesítése terén. Váralján Szalai Mihály 9 holdas dolgozó párosát, Rácz László 8 holdas dolgozó parasztot hívta versenyre és vállalta, hogy árpavetését sárga­­érésben, búzavetését viaszérésben, a rozs aratását teljesérésben fogja el­végezni, az állammal szembeni köt­e­­lezettségét pedig közvetlen a gép alól fogja teljesíteni. Pali István 14 hol­das középparaszt Ihász Imre 14 hol­das középparasztot hívta aratási, be­takarítási, cséplési, valamint begyűj­tési versenyre. A nagyvejkei­ versenybizottság Závod község határát látogatta meg és a ki­értékelés szerint Nagyvejke van le­maradva. Váralja hagym­ányokkal van versenyben, az itteni határjárás al­kalmával is megállapította a verseny­­bizottság, hogy a lemaradás Nagy­­mányoknál mutatkozik. A községek­ben a DEFOSZ-szervezet gazda napo­kon és kisgyűléseken ismerteti a dol­gozókkal az elöttük álló feladatokat és azt átbeszélve szervezik a verseny­­mozgalom kiszélesítését. Kisvejkén utca utcával áll páros­versenyben. A felső útra kihív­a ver­senyre az alsó utcát és vállalták, hogy az aratást, cséplést és a begyűj­tést a lehető legrövidebb idő alatt fogják teljesíteni. Az őszi árpájukat közös szérűre hordják és a cséplés meggyorsításának érdekében előcsép­­lésben fogják azt elcsépelni. Ezek az eredmények és versenykihívások azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk valóban megérti az időbeni aratás, gyors betakarítás és term­énybegyű­jtés teljesítésének jelentőségét. Megérti azt is, hogy a közös szérűre való bordájg­sal és csép­léssel megkönnyíti és gyor­sítja a cséplés elvégzését. A DÉFOSZ-tstszervegetek jó munk­ája nyomán * Üzemeink versenyben terv sikeréért Hatalmasak azok az eredmények, amelyeket dolgozó népünk, a mun­kásosztály az elmúlt hónapok alatt elért népi demokráciánk megerősíté­sében, szocalizmusunk építése érde­kében, a szocialista munkaverseny ki­szélesítése terén. Népgazdasági ötéves tervünk második évében munkásosz­tályunk győzelmet győzelemre halmozott. Bizonyíték erre a nap, mint nap születő ki­magasló eredmények, a verseny ál­­landó fokozása, az alkotmányunk ün­nepére készülő dolgozók újabb válla­lása, teljesítése. A Betonúl­építő Vállalat dunakömlődi kirendeltsége dolgozói a munkaverseny utolsó heti szakaszában kimagasló eredményeket értek el. A brigádok közül Valach Mihály kubikos brigádja 191, Zeke Bálint kubikos brigádja 177, Pápista László kubikos brigádja 175, Fach Jó­zsef brigádja 173 százalékot teljesí­tettek. A brigádok átlagteljesítménye 147 százalék. Kimagasló egyéni telje­sítményt ért el Novák Antal szta­há­novista asztalos 164 százalékos ered­ménnyel. 15 sztahánovista sikeres harcát, jó munkamódszer átadását bi­­­zonyítja, hogy 100 százalékon alul tel­jesítő nincs. A dolgozók több, mint 90 százaléka van egyéni, páros- és brigádversenyben. A Tolnai Tol­igyárban is em­elkedett a teljesítés a legutolsó kiértékelés szerint. A szö­­vödében a legutolsó dekádhoz viszo­nyítva jóval többen teljesítették a normát. Ahogy emelkedik a normát teljesítők száma, úgy emelkedik a napi méter, termelés is. Az üzem átlaga 96,9 százalék. Kimagasló eredményt ért el a szövődében Zsidó Jánosné 154, Steinbach Anna 152, Hochsteiger Mária 144, Link Ferencné 142, Gan­­czer Ferencné 131 százalékos telje­sítménnyel. Az előkészítőben Plauder Emilné 122, Schäffler Teréz 118, Gan­­czer Erzsébet 116 százalékot teljesí­tett. A kivarróknál T­ink Mária 183, Szajkó Anna 168, Straubinger Jánosné 163, Schaik­ Józsefné 147 százalékos eredményt ért el. Az irezőknél a há­rom legjobb Ganczer József, Ulrich András és Szűcs Mihály 119 százalé­kos teljesítéssel. Feith József és Szűcs György fűtők 106 százalékot értek el Az eredmények napról-napra fokozód­­nak. A munkamódsze­rátadás kiszéle­sítésével egyre többen teljesítenek 100 százalékon felül. A Szekszárdi ÁrvisBTédelmi dolgozók a bajai hivatal dolgozóival vannak pá­rosversenyben. A legutolsó kiértéke­lésnél a bajaiak kerültek az élre 118 százalékos átlaggal, a szekszárdiak 115 százalékos teljesítésével, szemben. A hivatalon belül azonban szép eredmé­nyeket hozott a párosverseny. A mű­szakiak is versenyben állnak egymás­­sal, Fejér Vilmos főmérnök Géppel László főmérnökkel van pirosver­­senyben, a fenntartási munkák elvég­zése terén. A párosversenyben Fejér Vilmos 168 százalékos teljesítéssel előzte meg Géppel Lászlót azáltal, hogy a paksi védtöltés domborítási munkálatait idő előtt, vagyis szeptem­ber helyett május végére befejezte és újításokkal, munk­amódsz­erát­adás­ok­révén 7800 forint munkadíjmegtakarí­tást ért el. A hivatal dolgozói érte­kezleten vitatták meg eddigi eredmé­nyeiket és versenyszerződéseik felül­vizsgálásával, újabb vállalásokkal ké­szülnek Alkotmányunk méltó megün­neplésére. A közoktatásügyi minisztérium több egyetemen és a pedagógiai főiskolán megindítja a levelező oktatást A Szovjetunió tapasztalatainak fel­használásával egyetemeinken és fő­­iskoláinkon bevezetik a levelező ok­tatást. A levelező oktatás módszerét a Szovjetunióban már régebben al­kalmazzák. Sz. A. Kovaljov, az Egye­­temi Orosz Intézet professzora el­mondotta, hogy a Szovjetunióban van néhány kifejezetten „levelező egye­tem"­, ahol a hallgatók mind levelező tagok. Ezenkívül a több,­ egyetemnek és főiskolának is van levelező intéz­­ménye. A tanulásnak ez a formája igen kedvelt a dolgozók körében és ez érthető rá, mert a Szovjetunióban majdnem minden felnőtt tanul. A közoktatásügyi minisztérium következő egyetemeken és főiskolá­kon szervezi meg a levelező oktatást a budapesti műszaki egyetem gépész­mérnöki karának gyártástechnológia­) szakán, építészmérnöki karának ipari és középítési szakán, villamosmérnö­­ki karának villamosgépek szakán, a miskolci nehézipari műszaki egye­­tem bányászsmérnöki karának bánya­­művelési szakán, a közgazdaságtu­­dományi egyetemen, az Eötvös Lo­­ránd Tudomány, Egyetem bölcsész­et­­tudományi karának magyar és törté­nelem szakán, valamint a jogi karon, a budapesti pedagógiai főiskola ma­­gyar és történelem szakán. A levelező tanfolyamok anyaga ál­­ta­lába­n azonos a rendes egyetemi és­­főiskol­ai tananyagokkal, a tanulmé­­nyi idő a műszaki egyetemeken öt év, a többi egyetemeken­­ általában azonos az esti tagozatok tanulmányi idejével. A hallgatók a tananyagot az egyetemek és főiskolák tanköny­ve­i­b­e és jegyzeteiből egyéni tanulás útján sajátítják el. a

Next