Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-29 / 149. szám

TOKMAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJA' EGYESÜLJETEK A MA­ SZÁMBAN; * I. A. Malik rádióbeszédének visszhangja Nyugat-Európá­­ban (2. o.) — A budapesti bíróság Ítéletet hirdetett Grósz József és társai összeesküvés­ bűnperében (2. o.) — A gabona learatá­sa után azonnal tárcsáznak a hőgyészi állami gazdaságban (ü. o.) — Békebizottságaink felada­tai (3. o.) — Megyénk nyoltagú parasztkü­ldöttsége elin­dult a Szovjetunióba (4. o.) — A kulákok aknamunkáját leplezték le a dolgozók (4. o.) J 1 ■­ AZ M­DP TOLNÖKM­EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ÁN­A­K LAPJA -SÉl IIII. ÉVFOLYAM, 14«, SZÁM ARA *>M FILLER PÉNTEK, 1951 JUMIS 20 kt aratási és cséplési munkálatok sikeréért Szinte óráról órára változik köz­ségeink határainak képe. A reggel még lábon álló gabona, ha már be­érett, délben, vagy este rendszerint kévékbe van kötve és az előbb még álló gabona helyén keresztek sora­koznak. Egymás után tűnnek el ál­lami gazdaságainknak, termelőcso­portjainknak hatalmas árpatáblái. Az aratógépek, sőt egyes helyeken a kombájn, sok-sok ember teljesítő­­képességét túlhaladva, vágják a már jól beérett gabonát. Nagy ütemben tűnnek el a kisparcel­lák­ról is az álló gabonák, mert egyé­ni dolgozó parasztjaink sem akar­nak lemaradni. Már hetekkel ezelőtt feltűntek az első learatott gabonatáblák. Azóta mind nagyobb ütemben ha­lad az aratás, melyet dolgozóink „békearatás"-nak neveztek el. Az elmúlt napokban már a cséplőgé­pek is működésbe léptek. Megkez­dődött a cséplés is és most tűnik ki, hogyan fizet az idei aratás. Mindezek a munkálatok hatalmas feladatot jelentenek dolgozóinknak. Nemcsak egyszerűen azért, mert az aratás és cséplés nehéz fizikai mun­kát igényel, hanem azért, mert minden nem kellő időben végzett aratás szemveszteséget jelent. Hogy ez mennyire így van, világo­san mutatják Sztálin elvtárs sza­vai: ..Különös figyelmet kell for­dítani az arató-cséplőgépekre és kezelőikre. Tudják, hogy a gabo­nagazdaságban a legfelelősségtel­­jesebb dolog a betakarítás. A be­takarítás — idénymunka és nem szeret várni. Ha idejében betakarí­tottál­­— nyertél, ha elkéstél a be­takarítással —, vesztettél.“ Ezeket a szavakat mintegy negyed évszá­zaddal ezelőtt mondta Sztálin elv­­társ. E feladatot azonban most is pontosan megjelöli. Világosan megmutatja, hogy sem az aratás­sal, sem a csépléssel, egy pillana­tot sem szabad késnünk. Különö­sen most van nagy jelentősége e szavak megszívlelésének, amikor az aratás és cséplés sikere is a béke­­tábor ellenségei felett aratott győ­zelmünk nagyságát mutatja. Az őszi árpa nagy része már ke­resztekben van. Illés János kétyi dolgozó paraszt például már be is hordta a közös szérűre az őszi ár­páját. De megkezdődött a rozs és a búza aratása is. A decsi dolgozó parasztok a már több, mint 65 hold búzát aratták le, őszi árpaaratásu­­kat pedig 93 százalékban végezték el. A cséplés is megkezdődött már a legtöbb állami gazdaságban, ter­­melőcsoportban és községben. Mint a várdombi Gábor Áron termelő­csoport tagjai is, legtöbb helyen a csoporttagok, az állami gazdaságok dolgozói és az egyéniek, azt akar­ják, hogy árpájuk, már zsákokban legyen, mire megkezdődik a rozs és búzaaratás zöme. A palánki ál­lami gazdaság már el is végezte őszi árpa cséplését. Az andráspusz­­tai gazdaság is mintegy 300 mázsa árpát csépelt el a június 26-i je­lentés szerint. A jelek mindenütt azt mutatják, a cséplésnél is, hogy jó termésre lehet számítani, sokkal jobbra, mint az előző években. Az alsónyi­ki Világszabadság tagjai is, miután elvégezték az árpa aratását, próbacsépéé­st végeztek. A próba­­cséplésnél 20 mázsán felüli átlagos árpatermés mutatkozott. Hasonló­an jók egyéb­­ dolgozó parasztja­ink termési­­ látásai is. Jankovics István 8 holdas várdombi dolgozó már elcsépeltette a gépállomás cséplőjével az 1200 öl területen termett ősziárpáját. Ezen a terüle­ten termett 14 mázsa 33 kiló őszi­árpa, ami azt mutatja, hogy közel 20 mázsás volt az átlagtermése. Az aratás mellett tehát a csép­­lés is beindult és fokozott ütem­­ben ha ad. Ez azt jelenti hogy erőnket még jobban ki kell hasz­nálni, mert a feladatok állandóan növekednek. Meg kell szívlelnünk Sztálin elvtársnak a mintegy 25 év­vel ezelőtt mondott szavait és egy pillanatot sem szabad késnünk az aratási és cséplési munkálatokkal. Feladatunk megoldásánál legtöbb azon múlik, hogy milyen állami­­ gazdaságainkban, termelőcsoport­­jainkban a munka megszervezése, hogy segítik gépállomásaink az arató, és cséplőgépeikkel az aratás és cséplés menetét. Sok múlik azon is, hogy egyéni dolgozóink is ho­gyan készültek fel az aratásra és csépl­és­re. A diósberényi Előre tagjai versenymozgalom kiszélesítésén ke­resztül készültek fel az aratási és cséplési­ munkálatok sikeres elvég­zésére. Csatlakoztak a mihályi Tán­­csics termelőcsoport felhívásához. Vállalták a többi között, hogy az aratást 8 nap alatt elvégzik és a munka jó megszervezése által a cséplést befejezik augusztus 15-re. Vannak azonban elrettentő példák is az aratási és cséplési munkála­tok megszervezése és végzése te­rén. A várdombi állami gazdaság például még alig több, mint felét aratta le a június 26-i jelentés alap­ján a majdnem 230 hold őszi árpá­jának. Ez azt jelenti, hogy nem tud kellő időben a rozs és a búza ara­tásához sem hozzákezdeni. Vagy ha hozzá is tud fogni, nem lesz el­csépelve a rozs és búza aratása előtt az őszi árpájuk. Lemaradás mutatkozik Bátán is az aratási é­s cséplési munkálatok terén. Ez an­nak tudható be, hogy Bátán jobban érvényesül a kulákok agitálása, mint a helyi pártszervezet és a ta­nács népnevelőinek hangjai. Eltű­rik,­ hogy a kulákok, amellett, hogy rémhíreket terjesztenek, az aratást is szabotálják és ezen keresztül sza­botálni akarják a cséplés kellő idő­beni beindulását és elvégzését is. Mindezek az eredmények és hiá­nyosságok világosan mutatják, hogy ott, ahol még nem indult be, sür­gősen be kell indítani a cséplést és meg kell kezdeni a rozs és a búza aratását is. Nemcsak a nagyüzemű szektorainknak, hanem egyéni dol­gozóinknak is arra kell törekedni­­ ők, hogy még mielőtt megkezdődne a rozsnak és búzának az aratása, az őszi árpa már legyen elcsépelve. Hogy ezt végre tudjuk hajtani, szükséges a jó munkaszervezés és a versenymozgalom kiszélesítése. Ezért elsősorban az állami gazda­ságainkban, termelőcsoport­jaink­­ban és községeinkben lévő pártta­gok felelősek. De ők felelősek azért is elsősorban, hogy az ellenség ke­ze ne tudjon romboló munkát vé­gezni. Minden megalkuvás nélkül le kell leplezni az olyan aljas egyé­neket, mint Ferenczi László duna­­szentgyörgyi kulák, aki egyszerűen megtagadta a cséplőgépével más községben a cséplést. Ez a kísérlet nem más, mint a cséplés sikerének szabotálása és ezen keresztül élel­miszerellátásunk zavartalanságának megakadályozása. Az ilyen és ha­sonló szabotázs-cselekedetek le­leplezése azonban nemcsak a kom­munisták, hanem minden egyes dolgozónak az ügye. Mindezekben a munkálatokban a párttagoknak kell élenjárniok. A személyes példamutatás fegyveré­vel kell a széles tömegeket ma­­­­guk után vonni az aratási és csép­lési munkálatok sikeréért folytatott csatában. A versenymozgalomban is elsősorban a kommunisták feladata bevonni a széles tömegeket- El kell érni, hogy minden cséplőbrigád egy­mással városversenyben álljon és a versenyen keresztül még nagyobb mértékben tudják­ segíteni a cséplés legkésőbb augusztus 20-ra alkot­mányunk ünnepére való elvégzését. a Verseny bem az évi terv teljesítéséért A dombóvári vasútállomás augusztus 20-i felajánlása. A dombóvári állomás vasutas dol­gozói értekezleten tárgyalták meg az Északi­­ Fűtőház szocialista munkaver­seny felhívását, amelynek minden pontja szoros függvényét képezi a szocializmus építésének, a bálna meg­szilárdításának és harcos védelmének. A­ dolgozók tömegesen keresik fel a pártszervezetet, az üzemi bizottságot, hogy bejelentsék lelkes csatlakozá­sukat az augusztus 20-ra induló, az eddiginél méreteiben, eredményeiben még nagyobb munkaversenyh­ez, mely szoros folytatását képezi az április 4-i és május 1-i szocialista verseny­nek. A dolgozók bevonására az üze­mi háromszög megvitatta és kijelöl­te a versenypontokat, amelyek az üzem szűk keresztmetszetét felszá­molhatják és lerakhatják az őszi csúcsforgalom biztos alapjait. százalékos átlagról, augusztus 20-ra 80, december 31-ig pedig 90 száza­ék­ra­­ emelik. 2 Vonógép, valamint az ezzel já­­­­ró szénfogyasztás és személy­zeti kiadások megszüntetésére a tar­­talékmozdonyokkal végzendő tolatá­soknál a fajlagos kocsimozgatási egységidők átlagát május hónaphoz viszonyítva augusztus 20-ig 148, de­cember 31-ig pedig 150 százalékra emelik. 3 Az állomás vonatkísérői vállal­­­­ják, hogy a májusi átlag 16.4 km óra utazási sebességet augusztus 20-ig 17, az őszi csúcsforgalom ideje alatt december 31-ig pedig 17.6 km órára emelik. A gépi vonóerő gazdaságosabb­­ kihasználása, ezzel az önkölt­ség csökkentése érdekében, a menet­­rendszerint közlekedő tehervonatok terhelését 106 százalékos átlagról augusztus 20-ig 110, december 31-ig pedig 115 százalékra emelik. 5 A Dombóvár állomásról induló­­ tehervonatok vállalt sebességi arányszámát 17 százalékról augus­tus 20-ig 20-ra, december 31-re pedig 30 százalékra emelik. A fenti feladattervek sikeres vég­rehajtása érdekében a műszaki ér­telmiségiek, a szakszolgálati vezetők a legmesszebbmenőleg biztosítják a munkák zavartalan menetét, a ver­seny feltételét. Állandó érintkezést tartanak fel a csoportokkal és csa­­patokkal és a legapróbb akadályokat, is azonnal elhárítják Az állomás dol­gozói a fenti pontokban meghatáro­zott globális felajánlásukkal egy em­berként tesznek hitet arról, hogy­­ Ti­to bandájának határai mellett, ke­mény elszántsággal állanak a béke frontján, tevékenyen építik szocia­lista népgazdaságunkat és ezen ke­resztül erősítik azt a hatalmas béke­­tábort amelynek élén a kommuniz­must építő szovjet nép áll. 1 Az állomás dolgozói vállalták. A tehervonatok menetrendsze­­­­rinti indítását a jelenlegi 74 Több, mint húsz mázsás átlagtermés ősziárpából az alsónyéki Világszabadság termelőcsoportban A növényápolási munkálatok sike­res elvégzése mellett a jó napos idő lehetővé tette az ősziárpa aratásának nagy részbeni befejezését. Megyénk területén is egyre nagyobb mértékben fejeződik be az ősziárpa aratása, melyben termelőszövetkezeti csoport­jaink mutatnak jó példát egyéni dol­gozó parasztságunk felé. Több terme­lőszövetkezeti csoport már learatta ősziárpáját és megkezdte annak csép­­lését­ is. A sióagárdi Béke és a bogyiszlói Petőfi termelőszövetkezeti csopor­tok learatták ősziárpájukat és megkezdték annak elcséplését, hogy azt még a nagy aratás megkez­dése előtt sikeresen be is tudják vé­gezni. Gibus István, az alsónyéki Világsza­badság termelőszövetkezeti csoport elnöke is elmondotta, hogy ősziárpa aratásuk befejeződött és megkezdték annak cséplését. Az el­­csé­p­lés során őszi árpájuk holdanként 20 mázsa 41 kilójával fizetett. Elmondotta még azt is, hogy az ara­tás és a növényápolási munkák si­keres elvégzésének érdekében üzemi konyhát állítottak fel, ahol a csoport tagsága bőséges ellátásban részesül. A decsi Alkotmány term­előcsoport is learata 57 hold ősziárpa vetését, az egyéni dolgozó parasztság 93 száza­lékban végezte el a jelentések sze­rint az 585 hold árpájának aratását. Decs község dolgozó parasztsága az őisziárpa aratása mellett K6 hold búzavetést is learatott már A tengel­ci Petőfi termelőcsoport 25 fiold ősziárpa aratását fejezte be. A faddi Szabadság termelőcsoport pe­dig az ősziárpájának learatása után 2 holdat elcsépelt é­s az eredmény 15 m: /sás átlagtermést­ mutatott. Termelőszövetkezeti csoportjaink jó példája nyomán egyéni dolgozó parasztságunk is sikeresen végzi az őszi árpa aratását, sőt egyes közsé­gekben, mint például Sióagárdon az egyéni dolgozó parasztság a tavaszi­­árpa árulását is megkezdte. Alsónyék dolgozó parasztsága is követi Pesti Lajos alap­szervezeti párttitkár jó példáját, aki ősziár­pa vetését már learatta. Ezeket a jó példákat kövessék ter­melőszövetkezeti csoportjaink és egyéni dolgozó parasztságunk, hogy az ősziárpa időbeni betakarításán ke­resztül meg tudja teremteni a ii­r sodvetésű növények talajának időbe­ni előkészítését és elvetését. Termelő­szövetkezeti csoportjainkat, hogy munkájukat még eredményesebben el tudják végezni, segítik a járási tanács­­ mezőgazdasági osztályai is, mint azt­­ a szekszárdi járás mezőgazdasági osz­tálya ura­­lja, amely szorosan együttműködve a járási pártbizottság­gal, patronálják és segítik a termelő­szövetkezeti csoportoknak elkészíteni a munkatervüket, hogy ezzel is hoz­zájáruljanak a termés időbeni betaka­rításának elvégzéséhez. Amíg termelőszövetkezeti csoport­jaink és egyéni dolgozó parasztsá­gunk a növényápolási munkák sike­res elvégzésével és a legkisebb szem­veszteségű terménybetakarítással igyekszik segíteni szocializmusunk építését, addig a kulák, a dolgozó nép legádázabb ellensége minden al­kalmat megragad, hogy szabotálja fejlődésünket. Ezt mutatja Barsi József 40 hol­das ,sióagárdi kulák aljas munká­ja is, aki 800 négyszögöl szőlőjét nem kö­tözte fel és meg sem kapálta. Amel­lett a permetezést is elhanyagolta és így szőlőjét a lisztharmat és a pero­­noszpóra támadta meg. A ku­korica földjét is furfangosan kapálta meg. Az út fejét, ahol­­ legtöbben látják el­ megkapálta, ellenben a bel­ső részeket, ahol nem látják annyian, egyszer sem kapálta meg. A helyi ta­­nnács azonban a pártszervezet segítse­­ségével leleplezte aljas cselekedetét és meg fogja kapni méltó büntetését. Tojást, baromfit, szénát egész nap köteles átvenni a földművesszövetkezet Dolgozó parasztságunk korában nagy lemaradás mutatkozik tojás- és baromfi-, valamint a szénabegyűjtés terén. Sok esetben előfordult, hogy dolgozó parasztságunk azért nem tett eleget baromfi- és tojásbegyüjtési kö­telezettségének, valamint a szénabe­­gyűjtésnek sem, mert fö­ldművesszö­­vetkezetek abban az időben vették át a baromfit, tojást, valamint a szénát, amikor dolgozó parasztságunk már javában dolgozott a mezőn, nagy hátrányt szenvedett volna a munkája, ha megvárja azt az időt, ami a f­öld­­művesszövetkezetek felvásárlói átve­szik az árut. Ennek a hibának elkerülése végett rendelte el a megyei­­ tanács a földmű­vesszövetkezetek megyei központján keresztül, hogy a tojást és a baromfit a kora reggeli órákban is kötelesek át­venni a földművesszövetkezeti boltok, vagy a felvásárlók. A szénabeadás mielőbbi teljesít­ésének céljából me­gyénk területén 68 központi átvevő­hely van létesítve, ahol naponként és minden nap, a beosztott átvevő helyeiken pedig a községi tanács ál­tal előre meghatározott időben és he­tenként többször kötelesek átvenni a beadandó szénamennyiséget a föld­­művesszövetkezetek. A megyei tanács ezzel a módosításával azt a hiányos­ságot akarja kiküszöbölni, ami több esetben előfordult, hogy az egyes fel­vásárlók rosszindulatbó­l, vagy ha­nyagságból akadályozták dolgozó pa­rasztságunk beadási készségét. Re­méljük, hogy az ilyen akadályok el­hárítása után radírozó parasztságunk meggyorsít­­ja­­­ beadási kötelezett­ségé­­nek teljesítését. A gyulaji Új Barázda tagsága jól felkészülve végzi az aratást Az egész országban folyik a béke­­aratás, mi is megértjük ennek­­ jelen­tőségé. minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az aratási munkákat a béke megvédése érdekében minél előbb és minél sikeresebben elvégez­zük. A 151 hold kalászos területünk­ aratását 30 kaszával 20-án megkezd­tük és azt,­­'1ó ára bevégezzük. A verseny­mozgalom nálunk is egyre inkább kezd kidomborodni, a munkacsapatok egymással versenyben végzik az aratást. A párosversenyben Her­­czeg György, a csoport elnöke mutat példát és kihívta verseny­re Balogh Gyula párttitkár "iv társat, R- Kovács János Hadi Józsefet hív­ta ki versenyre. Csécsi Vendel köny­­velő Mazaga János üzemi párttitkár­, Job­i István Miszi Lajost írnia ki versenyre az aratási munkálatok so­rá­n. A kévekötők közül Jernovics Já­nos Balaskó Ferenccel, a maroksze­dők közül Szalai Józsefné, Szalai Já­nos fiával, He­rczeg György­né Balogh Gyulá­néval Herczeg Rozália Varga­­­endelnével áll párosversenyben. A békearatás sikeres befejezéséért har­colunk, mert tudjuk, hogy ez csa­pást jelent az imperialistákra

Next