Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-17 / 13. szám
Tapasztalatcsere értekezleten adták át a vándorzászlót a juhépusztai állami gazdaság dolgozóinak —»1.Nincs a földön gazdagabb, szebb oisság, minden ember érzi, hogy szabad — éneklik a juhépusztai állami gazdaság fiataljai 14-én, a tapasztalatcsere értekezlet előtt Az idő nem valami kedvező, de mégis egyre többen érkeznek az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok és gépállomásokról, hogy tapasztalates tró értekezleten fejlesszék tudásukat és meggyőződjenek arról, hogy a juhé-pusztai állami gazdaság kiérdemelte-e valóban a vándorzászlót, amit félévenkint a megye legjobb eredményt elért állami gazdasága kap, meg a jó munka elismeréseképpen. A tapasztalatcsere értekezlet beszámolóját a gazdaságvezető, Adorján Antal elvtárs tartotta, aki a kisebb hiányosságok mellett hatalmas eredményekről számolhatott be. A gyapottermesztésnél például 425 kilogramos átlagtermést értek el. Az 1950. évi tervüket a teljesítés mellett legtöbb ágnál túl is teljesítették, Búzánál az előirányzott termelési tervüket 125 százalékra, a rozsnál 132 százalékra, az őszi árpánál 116 százalékra, a tengerinél 100 százalékra, az őszi árpánál 90 százalékra teljesítették. Adorján ekdázs kihangsúlyozta, hogy ezeket, az eredményeket Pártunk iránymutató szerepének köszönhetik mert annak segítő szerepe nélkül nem tudtak volna ilyen hatalmas lépésekkel haladni a nagyüzemi gazdálkodás a jólét útján. Igyekeztek minél nagyobb mértékben alkalmazni a szovjet technika vívmányait is, mert tisztában voltak azzal, hogy csak élenjáró mezőgazdaság példájának követésével érhetnek el hatalmas eredményeket. Kovács Miklósné, az Állami Gazdaságok Megyei Központja kiküldöttje adta át a vándorzászlót a juhé-pusztai állami gazdaságok dolgozóinak. A gyönyörű, piros alapú vándorzászlón a népköztársasági címer felett a következő felirat olvasható: — A szocializmusunk építésében elért jó munkáért. — Kovács elvtársnő beszélt a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fejlődéséről. Példaképül emelte ki a juhépusztai állami gazdaságot elért jó eredményei miatt. — Pártunk kidolgozta azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk az ötéves tervünk sikere érdekében — mondotta többek között. — Pártunk gondoskodik arról is, hogy megfelelő számú gép álljon a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében rendelkezésünkre. Hangoztatta a Szovjetunió hatalmas segítségét, amit békénk megvédése és fejlődésünk érdekében nekünk nyújt. Beszél a kommunisták személyes példamutatásának fontosságáról, majd felhívta a juhé-pusztai állami gazdaságok dolgozóinak a figyelmét arra, hogy ezentúl még sokkal jobb, munkát követelnek mig és várnak el tőlük, hogy méltók lehessenek erre a nagy kitüntetésre. A vándorzászlót Komáromi Sándor elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára vette át a gazdaság dolgozói nevében ígéretet tett, hogy eredményeiknél nem állnak meg, hanem azokat tovább fokozzák. Kérte a DÉFOSZt, hogy minél nagyobb mértékben támogassa őket. Kormos László elvtárs, a DÉFOSZ megyei titkársága kiküldöttje is felszólalt. Kihangsúlyozta, hogy a vándorzászló nemcsak megtiszteltetés, hanem kötelességet is jelent. A megjelentek ezután elindultak a gazdaság körültekintésére. Útjuk a szarvasmarha-istállóhoz vezetett, ahol megállapították, hogy rend és tisztaság van és ez a rend nem mai keletű. Mind nagyobb mértékben alkalmazzák az egyedi takarmányozást is, aminek az eredménye például az is, hogy egy tehén fejési átlagát 12 literről 20 liter fölé emelték. A göböly istállóban megállapítható, hogy a gondozóik lelkiismeretes dolgozók, akik azokat sajátjukként kezelik. A siló-takarmányt (keverék) 48 órával az etetés előtt benedvesítik, ami az emésztést nagyban megkönnyíti és ezáltal is eredményesen harcolnak a minisztertanács takarékossági rendeletének teljesítéséért. Lovaik azonban a nagy sár és a helyi körülményeknek nem megfelelő fajtaválasztás miatt nem a legjobb kondícióban vannak. A gazdaságban kísérletet folytatnak a trágya gazdaságosabb tárolása, illetve a minőség megjavításának érdekében. A trágyát bizonyos mennyiségű műtrágyával rétegezik, minek az eredménye az értekezlet résztvevői véleménye szerint a minőségjavulásban meg is lesz. Megtekintették a gazdaság sertésállományát is a látogatók. A sertésnevelde a korszerű állattenyésztés csaknem minden követelményének megfelelően van berendezv'. Itt te az egyedi takarmányozást alkalmazzák, aminek az eredménye az is, hogy az elléni átlaguk 7—8 és ezt csaknem 100 százalékig fel is tudják nevelni. Van a gazdaságnak egy nagyon szép baromfitelepe is és juhállománya. Mindennek a megtekintését azonban akadályozta, hogy a gazdaságnak számos üzemegysége van, és azok lelátogatása nem volt lehetséges. A gazdaság körültekintése után kiértékelés formájában tették meg az észrevételeiket a vendégek. Kifogásolták például, hogy a szériát' nem 'porciózzák' ki. Kriges József a tolnaszigeti sertéstenyésztő állami gazdaság dolgozója kifogásolta, hogy a sertések nem elég jó kondícióban vannak. A juhé-pusztai állami gazdaság dolgozói kérésére elmondotta, hogy náluk a sertéseket naponta háromszor etetik és külön az anyákat, külön a malacikat. Ezáltal ki van zárva az a lehetőség, hogy az erősebbek a gyengébbek elől megegyék a takarmányt. Fricz Antal, a nagytormási állami gazdaság szakalkalmazottja felszólalásában a bikaborjúnevelés fontosságáról és helyes kiválasztásáról beszélt. A hozzászólók a megállapításaik nyomán kihansúlyozták, hogy a juhépusztai állami gazdaság megérdemelte a kitüntetést és felhívják a figyelmüket arra, hogy ne pihenjenek a babérjaikon, hanem eredményeik fokozásával segítsék elő szocializmusunk építését. A gazdaság dolgozói megérdemelten nyerték el a vándorzászlót és méltók is lesznek hozzá, ha továbbra is követik Pártunk útmutatását, felhasználják az élenjáró, szovjet mezőgazdaság értékes tapasztalatait. Az eredmény fokozásában a legnagyobb szerep az üzemi pártszervezetre hárul. Neki kell odahatni, hogy továbbra is fokozott mértékben érvényesüljön a Párt irányító szerepe, mert csak így tudják a kitűzött terveiket megvalósítani. SZABAD IFJÚSÁG FILMSZINHZ SZEKSZÁRD, IIAKAI TÉR 4. TELEFO A : 22-33. * I Január 17 18—19-énL flj Semmelweis, ÍS [l AZ ANYÁK MEGMENTŐJE «I Kiemelkedő új német Wi filmalkotás ! ’ az akciós jegyek nem érvényesek ii Előadások: hétköznap 6—8, vasár- és ünnepnap 4—6—8 kor [fiai Péri,t;árnyít.Ls: hétköznap 4 I vihalé- ünnepnap 11-től Lig [4 j és délután .‘1 órától SBBBB3 NAPLÓ mi JANUAR IT 1 ELMÉLETI TANÁCSADÓ A hozzánk küldött elméleti kérdésiekre az alábbiakban ívelünk váhi'kzt:. K.ERDEE: Jobb ray// bglbldedi elhdéjlás-e'az, am'kor.a térim. lös eöve i kei ei /. .csoportban nem: a mnünk egység., /nmem' -á: szük-ság/ez után adják ki a jévgkát?BELELET: A' -Kérdés feltevése éppen olyan helyietlen, mint.az így folytatott ■ esetleges gyakorlat... A szükségletek szerinti elosztást, vagyis az egyenlősdit: azok a termelőszövetkezeti csoporttagok követik el, akik hátul kullognak és dolgosabb társaik munkája rovására szeretnének meg nem dolgozott munkaegység ellenértékéhez jutni.. A javaknak ilymódon való szétosztása- opportunizmus.. megalkuvás a hátul kullogok követeléseivel szemben.. A lényeg itt nem a jobb vagy baloldali elhajlás megállapítása, hanem az, hogy ez az egyenlősdi akadályozza a szocialista bérezés érvényesülését, a termelékenység fokozásait, a termelőszövetkezeti csoport fejlesztését, s így a szocializmus építését.. 2 KÉRDÉS: Kálóknak számít-e az a gazda, akinek 5 katasztrális hold saját, 10 katasztrális hold bérlete, s egy negyed rész cséplőgépe van? Fia földhöz juttatott időszaki munkást sem alkalmaz,3 gyermeke van? FELELET: Ha ezenfelül máshonnan, nincs jövedelme, tehát , nem kocsmáros vagy kup.ec. s házastársának nincsen keresete, földjét maga dolgozza meg családtagjaival, nem tekinthető kuláknak. 3 KÉRDÉS: Kuláknak szám/l-e • an a gazda, akinek 4000 négyszögöl gyümölcsöse van? tudvalévő. 20.000 négyszögöl szántónak felel meg’.) Ennek alapján középparasztnak számítana, azonban 4- J állandó alkalmazottat is tart. FELELET: Az a tény, hogy gyümölcsöse. jövedelméből 4—5 állandó alkalmazottat is tart, azt jelenti, hogy kizsákmányoló, tehát kúlák. 4 . KÉRDÉS: Kizsákmányolónak számit.c. az a középparaszt, aki időszaki munkásokat alkalmaz így azok értéktöbbletet állítanak elő, amit nem fizet vissza a munkásoknak? . FELELET: Az a középparaszt, aki időszakonként munkást alkalmaz, hogy a munkáját elvégezhesse, neon •kizsákmányoló. A mú Wban a középparaszt csakúgy, mint a kisparaszt, saját bőrén érezte a kapitalista kizsákmányolást, az elnyomást gazdasági és politikai téren egyformán. Éppen ezért érdekük a középparasztoknak, hogy a kizsákmányolás teljesen megszűnjön . Így érdekeik egyben azonosak a vezető munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeivel. A lenini hármas tétel szerint szilárdan támaszkodunk, a szegény parasztságra, megegyezünk a középparasztsággal és szüntelenül harcolunk a kulákság ellen. Ha a középparaszt kizsákmányoló volna, nem egyeznénk meg vele. Azt, hogy a megegyezést miképpen kell vele létrehozni, azt többen nem értik. A középparaszt ingadozó réteg, részben dolgozó, részben birtokló. De nem zsákmányolja ki a dolgozók más képviselőit. A középparasztsággal való megegyezés politikáját nem véletlen és gyorsan elmúló, hanem tartós politikának tekintjük. MDP Tolnamegyei Pártbizottság Elméleti Tanácsa, (Ez Lelkes hangulatta pártnapon tettek felajánlást az Útfenntartó dolgozói A kongresszusi előkészületek a pártszervezetek és egyes emberek számára is a nagy számvetés idejét jelentik. Az értekezletek nyilvánossága előtt egyaránt mérlegre kerülnek a cselekedeteink, magatartásunk, és számot vetjük magunkkal, ki mit tett a Pártért, a hazáért? Teljesítette-e kötelességét a békéért vívott harcban ? Az elmúlt napokban a szekszárdi Útfenntartó Vállalat dolgozói pártnapot tartottak. Grimm Ferenc elvtárs megnyitó beszédében üdvözli a megjelent dolgozókat és felkéri Zsiborás József elvtársat, hogy tartsa meg előadását. Zsiborás elvtárs beszédében rávilágít, hogy ezen a pártnapon a Pártkongresszussal és azokkal a feladatokkal foglalkozik, amelyek Kongresszussal kapcsolatosan felmerülnek és rájuk hárulnak. A Pártkongresszusok mindig egy-egy állomást jelentenek a Párt és a dolgozó nép életében. Ez a Kongresszus újabb ünnepe lesz dolgozó népünknek. Abban az időben rendezi meg, Pártunk, amikor a háborús gyújtogatók mind jobban szeretnék összetiporni békeharcunkat. A béketábor erősödését és békeharcunk győzelmét jelenti, hogy sikeresen befejeztük ötéves tervünk első évét. A Hol’herr-bukorgyár dolgozói versenyre hívták ki az ország összes üzemet. A kihívást már ezideig is nagyon sokan elfogadták és megindultak a nagy versenyek és a nagy munka felajánlások. — Mi munkaversenyeinkkel és munka felajánlásainkkal gyorsan akarjuk építeni a szocializmust és munkánkkal a kapitalistákat túl fogjuk szárnyalni, mind mennyiségileg, mind minőségileg. Az 1951. évi !«)•ve! és annak sikerét biztosítanunk kell. Éreznünk kell, hogy ezzel is tartozunk Pórunknak, ezért ígérjük meg, hogy takarékosak leszünk minden téren, képezzük magunkat állandóan szakmailag és politikailag. Ajánljuk fel, hogy az első negyedévi tervünket teljesítjük. Most, amikor az imperialisták, Iiádomra uszítanak, meg kell imitálni, hogy munkánkkal szolgáljuk a békét Min-' Imijük. Koreában a néphadsereg egységei a 18. szélességi fokon jóval kitűzték az ellenséget. Az imperiálistaknak fel kellett adnuuk Szöult. A békelabor elég erős ahhoz, hogy megvédje szabadságunkat és függetlenségünket. Mi nem vagyunk egyedül, mellettünk van a nagy Szovjelimio, a békefából’ őre. I ej;.*zse be.' beszédét Zsiborás József elvtárs. farkas Irén hozzászólásában rá világi! az ifjúság neveléséről és jobblétéről Pártunk gondoskodik. — Nekünk DISZ-tagoknak kell h ’gyobban hozzájárulmunk ahhoz, hogy a munka fela júniusok sikerrel járjanak és ezen az úton is minéll nagyobb eredményt érjünk el a szocializmus építésében. A műszaki osztály dolgozói a Pártkongresszusra vállalják, az 1951. évi terv beindítását és előkészítését oly módon, hogy az évi ütemterv felett a munkálatok 50 százaléka öt nappal előbb, a másik 50 százaléka 3 nappal előbb lesz megkezdhető. A műszaki osztály csatlakozott a Hofherr-traktorgyár versenykihívásához. Körösi Károly felszólalásában a széncsata sikeres végrehajtásáért a nagymányoki, váraljai és mázai szénbányához vezető utak kiépítéséinek fontosságával foglalkozik. Vállalja az 54. számú állami közút teljes szakaszának sürgős jókarhahelyezését 1951 február 24-re. A dunaföldvári kendergyári út jókarhahelyezését 1951 február 24-re. A Séd-hidak építésének befejezése április 30 helyett március 31 -re. Decs községben a Gyöngyösi Kisduna-híd építésének befejezését január 20 előtt 0 nappal. A tervosztály vállalja, hogy az ütemtervek előkészítésével megteremti a felajánlások alapját és február hó 15-ig megszervezik az adatszolgáltatást. Vargha András saját részéről vállalja, egy olyan tervfelbontási rendszer megszervezését, melyet valamennyi vállalat használhat és azt február 1-ig a posta- és közlekedésügyi miniszternek felterjeszti. Pusztai Jenő hozzászólásában elmondja, hogy a Pártkongresszus milyen hatalmas célokat fog megvalósítani és ehhez szüksége van dolgozókra, a műszaki és adminisztratív dolgozókra egyaránt. Figyelmezteti a dolgozókat, hogy komoly és nagy feladatokat kell elvégeznünk a béke megvédésében. A pénzügyi osztály vállalja, hogy zárómérlegét február 24-re felterjeszti és egyben bemutatja a nyitómérlegét is. Ezt kollektíven tesszük, nem tekintjük a munkaköröket, hanem ott, ahol lehet segítünk. A javítótelep asztalosai vállalják, hogy a rendes munkájukon felül 25 darab talicskát készítenek el vasalással február 24-ig. Grábics József vállalja, hogy a gépkocsikat pontos időre indulásra előkészíti. Baka István a hidakhoz szükséges vasalást február 20-ra készíti el, április 30-a helyett. Megyeri József javító telepi dolgozók nevében szólal fel. — Felajánljuk — mondja —, hogy legmesszebbmenő áramenergia- és anyagtakarékosság mellett gazdaságos munkát fogunk végezni és a munkánk eredményét ki is mutatjuk február hó 15-ig. A felajánlásokból kiderült, hogy az öntudatos dolgozók átérezték a kongresszus jelentőségét. A pártnap az Internacionálé eléneklésével ért végeta A földművelésügyi minisztérium tájékoztatási alosztálya közli: Az állatorvosok alapfizetését a minisztertanács egy most kiadott rendelete szabályozza. A földművelésügyi miniszter rendelete meghatározza az állami állatorvosok számára a ténylegesen végzett munkateljesítmény arányában történő többletjuttatásnak módját és összegét. Többletjuttatásban részesül az állatorvos az állami gazdaságokban, termelő szövetkezetekben, valamint azoknál az állami szerveknél és vállalatoknál, amelyek ló, szamár, ösvér, szarvasmarha és bivaly állományának együttes létszáma a húszat, sertés, juh és kecske állományának együttes létszáma pedig az ötvenet meghaladja. Ilyen esetben a gondozására bízott állatok számánál arányában kell a juttatást megállapítani. A töbi vállalatoknál és magánszemélyek részére végzett állatorvosi munkáért, — ivartalanításért. * járó díjak arányában, mesterséges termékenyítésnél pedig, a termékenyítés számának és eredményességének arányában kell megállapítani, a többletjuttatás összegét. A többletjuttatás összegét állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, magánszemélyek, valamint állami szervek esetében a megyei tanács végrehajtó bizotsága állapítja meg, a mesterséges megtermékenyítésnél pedig a földművelésügyi miniszter. A többletjuttatást, állami szerveknél, gazdaságoknál, egyéb állami vállalatoknál végzett munka után negyedévenként, termelőszövetkezeteknél (csoportoknál) végzett, munka után félévenként, magánszemélyek esetében havonként kell kifizetni. A kimagasló teljesítményt, nyújtó állatorvost jutalomban lehet részesíteni. Jutalmazásnál figyelembe kell venni az elhullások és kényszervágások százalékát, a brucellózis, szarvasmarhagümőkór, sertés, és baromfipestis elojtása, egyéb állatbetegségek megelőzése, gyógykezelése és elfojtása, valamint, az állategészségügyi rendészet terén és a munkaversenyben elért eredményeket. Jutalmazás szempontjából az állatorvos működését negyedévenként a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének javaslata alapján a földművelésügyi miniszter bírálja el. A javaslatot a megyei vezető főállatorvos meghallgatásával kell elkészíteni. A továbbiakban a rendelet arról intézkedik, hogy a magánszemély birtokában lévő hasznos háziállatok gyógykezelésére felszámítható díjakat látogatásonként, munkanemekként és állatfajonként miként rendezzél, és megállapítja, hogy a munka elvégzésekor a magánszemély a díjat — ami az államot illeti—,az állatorvos kezéhez költségjegyzék ellenében fizeti ki. Nemfizetés esetén a felszámított díjakat a megyei végrehajtó bizottság intézkedésére közadók módjára is be lehet hajtani. Az állami szervek,gazdaságok és egyéb állami vállalatok, valamint a termelőszövetkezeteik (csoportok) egy bizonyos megállapított, évi átalányösszeget kötelesek fizetni állatlétszámuk arányában. Ez nem fog Lakhatja magába az ivartalanítások díját, amit költségjegyzék ellenében kell esetenként az állatorvosnak kifizetni. .A rendelet többi részében intézkedik az állatorvosok műszerrel, gyógyszerrel való ellátásáról, illetve a műszerrel rendelkező állatorvosok műszerkarbantartási díjáról, előírva, hogy ezért, valamint a pótlásért az állam, havi száz forint térítést ad. A rendelet függelékében pedig megállapítja a többletjuttatás összegét, a költségjegyzék vezetésének módját. Meghatározza az állatorvosok műszerkészletét, valamint az állatorvosi munkáért járó átalány összegét. Ez a rendelet a többletjuttatás, valamint a jutalom bevezetésével még inkább érdekeltté teszi az állami állatorvosokat munkájuk eredményes végzésében. A dolgozó nép állama nemcsak megbecsüli az állategészségügy terén jó munkát végző állatorvosokat, de jó munkájuk után jutalomban is részesíti őket. ■ Rendelet szabályozza az állatorvosok fizetését és a végzett munkateljesítmény arányában történő többletjuttatást