Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-30 / 24. szám

TOLNAI .^%­a VILÁG PROLE­­ARJAI LGYLSL LIbl Eh ! A MAI SZÁMBAN: A mezőgazdasá­g­ szocialista alapokra való átépítése az előttünk álló evek központi feladata (4. o.) — Egyre élesedik a tiltakozás Nyugat-Németország felfegyverzése ellen (4. o.) — A kínai és koreai kérdésben az amerikai javaslat célja a háború kiterjesztése (5. o.) — Megyénk dolgozó parasztsága a Pártkongresszus sikeréért (5. c) Szüntessék meg a selejtes téglák gyártását a paksi téglagyárban (5. o.) aKy^isáíí$asHJte PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA YHL ÉVFOLYAM, 24­ SZÁM .ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1951 JANUÁR 30 A kongresszusra készülve fejlesszük magunkban a kommunista em­lbee tulajdonságait Király László elvtárs beszámolója a tolna megyei küldöttválasztó konferencián rzászló és dekorálná borítja Szekszárd házait ezen­ a napon. Minden szekszárdi dolgozó szeretettel is készül Fúrtunk, a Magyar Dolgozók Pártja 11. Kongresszusára. Ezen a napon pedig a kongres­­­­szus küldötteit választják meg Tolna megye pártszervezeteinek legjobbjai megyénk dolgozóinak képviselői. A Páréoktatók Háza ajtaján, egymásután lépnek be a megye különböző részeiből érkező küldöttek. Munká­sok, dolgozó parasztok, értelmiségiek, diákok, katonák ülnek ma ebben a teremben össze, hogy megválás­­­szák <a legjobbak közül is azokat, akik képviselik pártszervezeteinket, megyénk dolgozóit Pártunk Országos Kongresszusán. ’ j • i A Pártok Mars Háza gyönyörűen d dekorált nagytermében lelkes hang­olóiban ülnek együtt a küldöt­tel­. Az értekezlet megkezdése előtt mozgalmi dalokkal töltik az időt. Egymás után érkeznek a teherautók a lelkesen éneklő küldöttek csoportjaival. Kezdetét veszi a konferencia, megvitatják a megye legjobbjai pártszervezeteink munkáját, a termelés ügyeit, irányt, szalmák az elkövetkezendő feladatok végrehajtásához. A konferencia díszemnöéke Rákosi Mátyás előtárs Sisügyi El­ek elv­társ, a Megyei Pártbizottság­ szövetkezeti os­ztályá­­­n­ak vezetője lép a mikrofonhoz, hogy javaslatot tegyen az­­ elnökség­re- Dörgő .taps közben javasolja a konferencia­ d­íszeln­ökéül Pártunk, dolgozó népünk nagy vezérét, Rá­kosi Mátyás elvtársat. A kü­ldöttet sok­kos tap«­ bizonyítja,hogy a javaslata egyhangúlag elfogadta a konferencia. Utána egymásután foglalják el he­lyüket az­ egyhangúlag megválasztott elnökségi tagok: Hegedűs András elvtárs, a Központi Vezetőség titká­ra, Király László elvtárs, Pártunk megyei titkára,, Osztermayer János Biritó-pusztárók Xgari Jánosné Megye­gyes-p­us­z­t­ai dol­go­zó p­ar­a z­sassz­o­n­y, Busa László, a­ paksi Téglagyár ve­zetője, Boros­ Ferencné, a tolnai­ Se­­lyemgyár munkam­ódszer átadója, Vi­da Ferenc ,honvédszázados, Vízvári Rudolfné simontornyai bőrgyári dol­gozó, Farkas Ferencné, Prakisch­er Jó­zsef, a­­ szekszárdi városi Párt­­bizottság titkára, Kiss György, Cseh Júlia, Veres József belügymi­niszterhelyettes, Szabados József hon­véd, Palkó László,­ Ferenczi János, Wink­elmanni Katalin, Varga István, Vörös Balogh Lajos főhadnagy, Ber­ki Mihály­né elv­társnő, a megyei ta­nács VB elnöke, Hunyadi Károly pedagógus, Kanizs Imre elvtársak. A konferencia elnöke, Berki Mi­hály­né elvtársnő megnyitja a konfe­renciát. Bevezetőben szeretettel üd­vözli a­­ konferencián megjilentő He­gedűs András elvtársat, a Központi Vezetőség titkárát, Veres József elv­társat­, bo­ rn­gym­iniszterhelyetékes­t. Ki­rály­­ László elv­társat­, a­ Párt megyei titkárát és a megye pártszervezetei­nek küldötteik A továbbiakban mél­tatja a konferencia szerepét a Párt­kong­resszus előkészítésében, foglal­kozik­­ a kongresszus jelentőségével, majd javaslatot tesz a­ napirendi pontokra. A napirend elfogadása­ után kerül sor a titkári beszámolóra. Az ellenük való harc annyi­t jelent, mint harc az imperialisták, a háborús uszítók­­ ellen a béke védelméért. Ellenük harcolni leleplezéssel, le­álcázással, minden kommunistá­nak szent kötelessége szerte a vi­lágon, aki szereti i munkásosztályát, dolgozó népét. Miránk, különös szerep hárul a Tito féle fasiszta klikk elleni harcban, akik kll acsarkodnak,­­ fenik fogukat ránk, déli határainkon. Mindenre el­szánt­, ugrásra kész, leghűbb láncos kutyája imperialista gazdáinak, a vé­reskezű, fasiszta Tito-klikk, akik gúzsba kötötték a jugoszláv nép sza­badságát, nyomorba döntötték a dol­­gozóka­t, elárulják az országot. Még jobban le kell lepleznünk az áruin h­ó­h­ér-b­an­dá‘­, gaztettei megm­ut­a­tá­s­á­­val, tovább kell fokozni elleunk né­pünk megvetését és gyűlöletét. Nagy segítséget nyújtunk ezzel a legnehe­zebb körülmények között harcoló ju­goszláv munkásosztály és dolgozók mind erőteljesebben kibontakozó har­cához. Ugyanakkor fokozni kell éber­ségünke­­, mélyben­ a dolgozók között drága hazánk, Pártunk és­ Rákosi elv­társ iránti szeretetü­n­ket. Barátságun­kat és hűségünket a felszabadító Szovjetunió és a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvi ár­s kráit • Ébernek lenni az is jelenti, hogy ál­landóan erősítjük békénk biztos zálo­gai, fejlődő, izmosodó néphadsere­günket. — Amíg az imperialisták mind nyíl­tabban törnek egy új, harmadik vi­lágháború kirobban­­ására, annál éle­sebben Király László elvtárs beszámolója A küldöttek nagy érdeklődése köz­ben áll Király László elv­társ a mik­rofonhoz, hogy elmondja beszámoló­ját az eddig végzett munkáról, és mun­kánk hiányosságairól. Beszámolója első részében a nemzetközi helyzet­­t­el foglalkozott Tisztelt Pártkonferencia, kedves Elv­társak és Elvtársnők! — Megyei Konferenciánk, xndig hí­vatott ruta, Hogy Pártunk a Magyar Dogozók Pártja­ II. Kongresszusára megyénk pártszervezeteinek küldöt­teit megválassza és megvizsgálja me­gyénk pártszervezeteit és a Pártbi­zottság munkáját, megyénk problémáit, olyan időszakra esik, melyet a nem­zetközi helyzet további kiéleződése, fokozódó feszültsége és egyben, a világot átfogó sok százmilliós béke­­mozgalom­ erősödése jellemez.­­— Az amerikai imperialisták világ­­uraira?, terveik valóra váltása szem­pontjából nem válogatósak eszközeik­ben. Egyre nyíltabban lépnek a né­met fasizmus örökébe, mind a hábo­rús készülődés, mind a belső fasizá­­lódás szempontjából. Ennek a politi­kának egyik­ megnyilvánulása az, ami Koreában, taivan, kínai sziget­­eken, mert koraik igazságos célért, hazá­ink függetlenségéért, a boldog életük­ért­, a békéért folyik Korea, jelképpé nőtt, ahogyan ír erről az egyik nyu­gati újság az elnyomott népek, de kü­­ln­Ösen kelet elnyomott népei előtt. Karca példája és hősi harca lelkesíti Vietnám, Burma, Malájföld, Fülöp­­szigetek, Jáva és a többi gyarmati országok népeit, akik Kommunista Pártjaik vezetésével hosszú eszten­­dől óta rettegésben tartják a gyar­matosítókat.­­­­ Hősi harcuk még inkább aláás­sa, meggyengül imperializmus rot­hadó, korhadó gyarmati uralmát, me­lyen az utóbbi években gyógyíthatat­­ln sebet ejtett a 475 milliós klnai nép világraszóló győzelme, mely az Októberi Forradalom és a Szovjet­unió 1. világháború győzelme óta a legnagyobb esemény. A gyarmati or­szágok népeinek harca szerves része­­ annak a harcnak, melyet a Szovjet­unió vezet 3 bel­»­tábor elér. Innen küldjük üdvözletünket Ko­rea boái népének és kívánjuk, hogy Uircukat mielőbb siker ko­zottiz­n­ fűzék és verjék az im­vagy Nyuga­t-Európában történik. Az imperialista USA gondosan készítette elő támadó tervét a Koreai Népi, De­mokratikus Köztársaság ellen abból a célból, hogy Koreát gyarmatosítsa, haditámaszponttá építse ki a Szovjet­unió é­s Kína ellen irányuló agresszív támadó terveinek megvalósításához. — Az USA Korea elleni agres­­­sziója egy csepp abból a politi­kából, amelyet folytat, hogy szer­te a világon szárazföldi, légi és tengeri támaszpontokat ragadjon magához, hiéna módjára. Ahol ez az imperialista sakálhad megjelenik, az útjukon mindenütt vár, szenny, és könny folyik. Nap­jainkban különösen eleven példa er­re a Korea elleni hadjáratuk. Az események azonban azt mutatják, hogy az amerikai­­ imperialisták elszú­rni tolták magukat, amikor előre ittak a medve bőrére. Hiába tömtek száz­milliókat a korhadt, korrupt Li-S­­in- Man-ré’ie bandába, akiknek uralmát a koreai nép ’mészárosok uralmának’ nevezi, hiába vonultatták fel távol­­keleten állomásozó egész haderejüket, csatlósok haderejével megerősítve Kim­ Ir-Szen elvtárs bátor és hősi né­pe ellen, céljukat nem tudták elérni. perialista hordákat, hogy elmen­jen a kedvü­k attól, hogy egy új világháborúval vértengerbe borít­sák szépülő, boldog életünket. A támadó Atlanti Blokk élére az amerikai imperialisták Eisenhowert nevezték ki főparancsnoknak, akinek azt a szerepet szánták Európában, mint a távolkeleten a véreskezű Mac­Arthurnak. Eisenhower, mint az at­lanti hadsereg kinevezett főparancs­noka, sorra járja, a MarshalKzár­ l or­szágokat, hogy ellenőrizze a fegyver­kezés tempóját és a támadó nyugati haderő megszervezését. A véreskezű tábornok Őt megi’lető fulladtatásban ré­szesült a nyugati országokban, Párizs, Brüsszel, Róma és a többi nyugati or­szágok városainak dolgozói sztrájkok­kal, munka beszüntetésével, tömeg­­gyűlésekkel és felvonulásokkal tün­tet «Jene. A jelszó: nem akarunk háborút, távozzék Eisenhower! A fogadtatás, melyben részesítették, olyan viharos tiltakozási hullámot vál­tott ki Nyugat-Európa dolgozóiból, hogy Eisenthover, a kérkedő tábornok kénytelen volt lerövidíteni egy-egy országban a tartózkodási idejét, külö­nösen az újabb párisi látogatás során volt hatalmas tüntetés ellene. A ju­­dás kormány még az Humanitát is be­tiltotta és több mint 8200 tüntetőt tartóztatott le.­­ De a marshall­iizárd országokban is egyre több jól mutat a fokozódó fasizálódásra. üldözik, bebörtönözik a hazafiakat, a haladó mozgalmak, szervezetek, Pártok vezetőit és tag­jait. Hajtóvadászatba kezdtek a nép legjobbjai, a kommunisták ellen. Erre mutat az USÁ-ban lefolytatott szé­gyenletes kommunista per, ahol a vádlo­ttakból vádlókká nőttek elv­­ár­­salak, az­ egész mai amerikai rendszer vádlóivá. A terrorr és megfélemlítés nem­ éri el célját a munkásosztály, a Kommunista Pár­tok szilárdan és bátran állnak helyi nehéz frontszakaszukon. A munkás­osztály egysége egyre inkább kik­ová­­csolódik a kapitalista országokban is, harc közben, mely a szabadságfok vé­déséért, a kenyérárt, a békéért folyik. A munkásosztály, a dolgozók milliói mind szorosabb egységbe tömörüln­ek, igazi vezérei, Kommunista Pártja kö­rül. A francia, az olasz, belga, nyu­gat-német és más országok Kommu­nista Pártjai hallatlan erőfeszítésekül lesznek rendkívül nehéz viszonyok között, elszántan vezetik a harcot a munkásosztály jogainak és érdekei­nél­­, a békének védelméért.­­ Az imperialisták háborús kalan­dorterveik megvalósításához a meg­tévesztés, a félrevezetés eszközet is alkalmazzák. A legkülönfélébb fizetett ügynök­séget használják fel, mint a jobb­oldali­­ szociáldemokraták, a véres­­kezű fasiszta Tito-klikk é­s a Va­tikán szerteágazó hálózatát. Különös előszeretette­l használják fel a jobboldali szociáldemokratákat, akik évtizedek óta nagy gyakorlatot szerez­tek a munkásosztály becsapása és el­árulása dolgában. Min: Kevin A­ tieo, Sch írm­a­n és Sehm­mcher, Moch ,Spaak és többiek, akiknek kezeihez munkásvér tapad. A jobimtdani szo­ciáldemokrácia csak úgy, mint a Tito-banda a munkásosztály nogáhil­­k"d"!' e’. en<­ég.;i á­m Nő­ i bunrv.úi í fia meel'ize i 1! ti.­­ i. ö. A­ világ’ népei sjío*?darisak Korea fuM, s*e«Yedő népévek Itichttelkedik a szovjeta»jónak« a béku ora«.i«rk fel­mérhetetlen sszerepe és jelem Ahogyan Rákosi elvtárs mondo­án. ..a béke és a hu­­ad­ás minden híve csak a köszönet és a hála hang­ján emlékezhet meg arról a kö­­vetkez­etes és szívós báréról, me­lyet a Szovjetunió a béke érdeké­­ben az amerikai­­ háborús gyújtó­gázokkal­­ szemben folytat.** A Szovjetunió, amely létrejőte óta az egész dolgozó emberiség reménye és támasza, gigászi terveket, a kom­munista társadalomba való át­menet kolosszális terveit váltja valóra az egész haladó emberiség, a béke baj­nokának, Sztálin éh-társnak lángeszű vezetésével. Amíg az imperializmus t­áborában a nyomor, a kilátástalan­­ság, a munkanélküliség, a háború és halál leselkedik a dolgozókra, a béke és a szocializmus táborában a f­e­l­­emel­kedés, a boldogulás, a dolgozók életszínvonalának soha nem látói­ tempójú emelkedése valósul meg. Az élet diadalmaskodik . A­­ Szovjet­unió és a népi demokrácia országai építő munkája és kimagasló alkotásai a béke ügyét vannak hivat­va szolgálni, erősítik a béke­ híveinek sokszázmilliós hadseregét. Nemcsak a Szovjetunió népeit, de a béketábor országainak dolgozóit, köztük hazánk minden bű fiát is az, öröm és büszke­ség tudata tölti el, hogy a nagy sztá­lini korszakban élhet, dolgozhat és építhet.­­4- A Szovjetunió, melyre a népek úgy tekintenek, mint a béke világító tornyára, sikerrel sikerre vezeti az egész emberiséget a békéért folyó harcban. Ez a harc az elmúlt eszten­dői­­ben egy sor fényes győzelmet ered­ményezett. Ma már több, mint Sü0 millió ember menetel ebben a tábor­ban. A Szovjetunió mögött sorakoz­nak fe­ a szocializmust építő nép de­mokráciái­, a Kínai Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, de a mi táborunkba ’tartoznak azok a milliók is, a kapitalista és gyarmati országokban, akik még rabságban s Íny­lődnek.­­ Az elmúlt évben nagy fejlődési utat tett, meg a Szovjetunió vezetésé­vel a szervezet; nemzetközi békemoz­­galom, mely átfogja az egész földgöm­böt, melynek élén mindenütt ott me­netelnek a­ harcban megedzett Kom­munista Pártok. A stockholmi béke­­felhívást rövid, néhány hónap ala­t több, mint félmilliárdnyi ember írta alá és amit külön meg kell em­líte­nün­k, hogy ezek között az aláírók között sokmillió azoknak a száma, akik a legvéresebb terror ellenére a kapitalista országokban írták alá.­­ A mú­lt év novemberében ült ös­­­sze a béke híveinek második világ­kongresszusa Varsóban, hogy megtár­gyalja a békeimre eredményeit és ta­­­pasztalatait és határozatot hozzon a további feladat­okra. A varsói Békevi­­lágkongresszu­­s jelentős állomása a békéért való küzdelemnek. A kon­gresszus megállapító­ja, hogy különö­sen az utóbbi hónapokban nem c­sok­ként, hanem növekedett a háborús veszedelem. Ugyanakkor azt is leszö­gezte, hogy a harc fokozásával é­s ki­szélesítésével az imperialisták által szervezett új, harmadik világháború elkerülhető-A háború nem valami falum, mely elkerülhetetlen lenne, emberek csinálják és ha az emberek száz­milliói még jobban összefognak ellene, meg is tudják akadályozni - mondotta Ehrenburg elvtárs, a nagy szovjet író. —­ Egész sor történelmi példa azt mutatja, hogy az új világháborútól az imperialistáknak, az agresszorok­­nak kell félniük. Mint ahogy Malen­kov elvtárs mondotta: „hogyha az imperialisták harma­dik világháborút robbantanak ki, az már nem­ egyes kapitalista or­szágok­­ tisztulását jelenti, de az egész világkapitalizmus sírja lesz.“ A harc, amely előttünk áll, nem könnyű, bonyolult, nagy feladat. Hogy győzelmesen fogjuk megvívni, abban senki sem kételkedhet annál is in­ká­bb, mert a mi oldalun­kon, a mi­­ tá­borunkban van az igazság mellett az erő is. d­eramkréciénk­ c* Pártunk beszéU» és a nemzet­közi he i vaséiból f«> >é ieiud»(a­ t k Eiv.társak! A jelenlegi­ feszült nemzetközi helyzet fokozott feladatokat ró a béketábor országaira, köztük hazánk­ra is. Al­iudenekelőtt a 'Szocializmus éjidé'ének ütemét egész népgazda­ságunkra kiterjedően meg­­ kell gyar­­■ i­­ ani. Különösen a gépipar és ne­hézipar fejlesztését kell m­eggyorsí­tani. az e aergiaibázi*! kifizét esdteni, amely alapja az egész népgazd­a­■ág. i nu•zőgazda­ságot­­, beleért­ve, modern gepedeke’ való fe!*zere!ér­’ út'k, alapja a m­ii!védel’''ai kiépítés­nek. Ezért feszített 1951 .es é termelési tervünk, ezért nagyobb m­­adala az . 1 Uöi-« - énben mim annyiunk na a az ■•bmPr évhez vis­ a nyitva. A Zvözjxmi­­i Statiszt­ikai Hivat­a­lpokban top a közzé öt­ év : -tervün első évének győz­elmét h­irdető sz; mai*. Münk.’Kt'.:zhi'yunk. 'bőgozó m­i'iínk le! ie.*"I tv a Pár a­'a­­étéi.

Next