Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-31 / 25. szám

TOLNAI NAPLÓ AZ M­PP sTOI-N AMEGYN­ j»*l*TEÍZ^T^ VUL ÉVFOLYAM; 25. SZÁM ara pillék A MAI SZÁMBAN? A Német Kommunista Párt akcióegység megterem­tését I javasolja a Szociáldemokrata Pártnak a nyugatnémet­­ felfegyv­erkezés elleni harcban 13. o.)­­­ A béke hívei­­ szerte a világon felháborodással ítélik el a francia kor­om­ány fasiszta intézkedéseit (3. o.]­­ Harcban a kon­­­­cresszusi verseny sikeréért (5. o.) Népnevelő mun­kánk megjavításával fokozhatjuk begyűjtési eredményein ’­ke! [6. o.) A Tolnai Napló gazdatanácsadójs fb. o.j . SZERDA, 1951 JANUÁR 51 . HL­ÁG PROLETÁRJAI LLIESLLILLIR Erőink nemcsak nagyok, de egyre növekszenek Befedni András elvtárs felszólalása is Hegyei Pártértekezlete« Király László elvtárs, Pártunk megyei titkárának beszámolója után, amelyet (’lapunk tegnapi számában közöltünk) egymásután jelentkeztek szólásra « megye pártszerkezeteinek küldöttei, hogy elmondják tapaszta­­lataikat s javaslataikat a pártmunka, a­ termelés hiányosságainak meg­ja­vítására. Az üzemek és fekvők­ dolgozói csakanem valamennyien azzal kezdik felszólalásaikat, hogy elmond­­ tk az üzem, vagy fala dolgozni mg.­­.telkes készülődését a Magyar Dolgozók Pártja 11. Kongresszusára. Dolgozó parasztságunk felismerte a kongresszus jelentőségét Elsőnek Pergel Imre elv­társ, a Si­QOQtornyai Bőrgyár vállalatveze­­tője szólalt­ fel Hozzászólásában a kommunista példamutatás jelentősé­géről beszélt. Azzal foglalkozott, hogy az­­ üzem pártonkívüli dolgozói milyen lelkesedéssel követték a­ kom­munista­ dolgozókat a kongresszusi felajánlásokban. Megfogadta a kon­­ferencia előtt, hogy a kongresszusra úgy készülnek, hogy még egysége­sebben sorakoznak a béke­táborba. Vállalt­ kötelezettségeiket túlteljesítik, úgy indulnak harcba a kongresszusi versenyzászlóért Tóth József elvtárs, a kocsolai párteserveezt titkára hozzászólásában a kocsolai dolgozó parasztok nevé­ben fogadta meg a még jobb r­un­­kát.­­• Azzal válaszolunk az impe­rialisták aljas terveire, hogy még jobb munkát­ végzünk. Győzelemre visszük a begyűjtést, a miniszterta­nács határozatát. Dolgozó parasztsá­gunk felismerte a kongresszus jelen­­t­őségét, ez f, bizonyít­ja. az is, hogy január 10 óta 60 mázsa különféle terményt vittek be a magtárba. Példát, mutat községünkben a Vörös Csillag­­ ferrarlócsoport, amelynek tagjai máris teljesítették­­ kongresszu­si felajánlásaikat; felépítették a cer­­réeííazta­tót és most rendbehozzák a te&raisfeáílót is. Ezeken kívül a kon­gresszus tiszteletére vállalták, hogy x mezőgazdasági munkát, — vetés, aratás, cséplés — időben elvégzik. Csaba Géza honvéd baj­társ arról beszélt, hogy a­ szeretetet, amellyel dolgozó népünk körülveszi a nép­hadsereget, azzal hálálja meg, hogy minden munkáját az eddiginél na­gyobb eredménnyel végzi el. — Meg­fogadjuk, — mondja — hogy soha nem szakadunk el a­ dolgozó néptől,­­h­onnan származunk. Éberen őrkö­dünk dolgozó népünk békés élete felett Olyan erőssé tesszük hadsere­günket, hogy Tito aljas bandája még az arcát se merje országunk­ felé fordítani. Kocsmán elvtárs Cseresznyász­­pu­­sz­ta küldötte fogadalmat tett, hogy február 24-ére megalakítják a községben a­­ termelőcsoportot és ő lesz az első, aki belép. Busa László elvtárs, a paksi tégla­gyár vállalatvezetője szólalt fel ez­után. Hozzászólásában elmondja, hogy az üzem dolgozói elhatározták, hogy első félévi tervüket 6 százaléku­kat túlteljesítik, selejtjeiket 4,2 szá­zalékról a felére, csökkentik. 200.00- rel gyártanak több téglát népgazda­ságunk számára és­ csökkentik a 100 százalékon alul teljesítők számát. "Morgós György elvtárs, a dombó­vári vasút pártszervezetének kül­döt­­te szólalt fel ezután. Felszólalásában a követke­zőket mondotta: — A felszabadulás után m­egism­er­­k­ed­tünk • a­ miarxizm­­­u­s-lenin­izárással. megértettük, miért kell emelni a tel­­­i­xítményflzeket. Én úgy a­karom meg­­hálálni a gályatetői nya­ dást, hogy olyan újítást vezetek be a mun­kámban, hogy 2.0(H) százalékot emelem teljesítményemet, ZjS.fixt Mária civfarsztö, a paksi járás­­MNDSZ asszonyai nevében szólalt fel. Vállalta, hogy részt vesznek a já­rás ! címelőcsoport­ja­inak értekezle­te L­ott fr>hdlágo.-író murik.’P ■ gőznek, vállalta, az­ asszonyok nevé­ben, hogy segítenek a járásban a termelőszövetkezeti mozgalom kiszé­lesítésében. Vida Ferenc honvéd százados ehl­­tára következett ezután szólásra. — A mi néphadseregünk — mond­ja — biztosítja országunkban a bé­kés építő munkát. Mi nemcsak har­colni tanítjuk meg fiainkat, hanem Ezután Lipcsi­k István elvt­árs, a Megyei Pártbizottság ká­derosztályá­­nak vezetője­­ szólalt fel. Hozzászó­lásában egy kérdéssel, a káderrmun­­ka megjavításával foglalkozott. — Hiányosságok vannak még ká­­derm­nkánkban — kezdte felszólalá­sát — ezeknek a kijavítása, a­ veze­tők feladata. Különösen az mutat­kozik meg mos, hogy kádereink el­­puhulnak és sok esetben megalkuvó­­­vá válnak. Megtörténik, hogy felelős posztra állított elvtársak nem állják meg a­ helyüket, a­ nehéz helyzetben megtorpannak. De megtörténik az is, hogy egy követ fújnak az ellen­séggel. Képzett, becsületes elv­társak­nál, akiket vezető funkcióba állított a­ Párt, meghátrált a feladattól és kisebb funkciót kért. — Vezető kádereink feladata­, hogy megedzék, neveljék kádereinket,­hogy legnehezebb helyzetben is megáll­megtanítják arra is, hogy értékeljék a szabadságot, ami kaptunk, és élje­nek a művelődési lehetőségekkel. Ambrusn­s Mihály elvtárs, a Bony­hádi Cipőgyár és munkása, hozzászó­lásában arról a lelkesedésről beszélt, amellyel az üzem dolgozói készülnek Pártunk kongresszusára. Lovász Péter elvtárs, a Bonyhád­­Istvánmajori termelőszövetkezet kom­munistái nevében szólalt fel. Felszó­lalásában elmondotta­, hogy milyen hatalma­s eredményt ért el a szövet­ket. megalakulása­ óta. A tagból ma már 158 tag, 1040 hold földön dolgozik, foglalkozott ezután azokkal a fel­ajánlásokkal, amelyeket a­­ szövetke­zet tagjai tettek a kongresszus tisz­teletére. ják a helyüket. Ha ez megvad, nincs olyan nehézség, amelyet" le nem­ küz­­­denénk. Napirenden kell tartani a­ káderekkel való rendszeres foglalko­zást. El kell érni, hogy kádereinket bátor kiállás, harciasság, kommu­nista helytállás jellemezze.­­ Pártunk olyan erős, amilyen a t­öm­egekkel a kapcsolata. "­— foly­tatta Lip­cs­ik elvtárs — elléphetet­­len­­ szálakkal kell Pártunknak a tö­megekben gyökereznie. Ennek díjfel­­­tér­ele a káderekkel való rendszernő foglalkozás, ha­ nem foglalkozunk a káderekkel, nem tudjuk elmélyíteni kapcsolatainkat­ a tömegekkel. Párt­­szervezeteink hassanak oda, hogy tervez­et­ői­en, egy­é­n­i­leg. foglal­k­o­z­z­a­­­nak a vel­d­ük a hozzájuk beosztot­takkal. Törődjenek a­ nehézségeikkel, kutassák a jó és rossz tulajdonsá­gaikat, ismerjék meg őket.­­ A káderekkel való foglalkozás­ból az is megállapítható, hogy mi­lyen a viszonya a tömegekhez. A be­­lecskai­ párttitkár elv­társ például nem készült fel a taggyűlésre. Ez a tömegek lebecsülését­ jelenti. Széles körben meg kell valósítani a kritika­­önkritika szellemét, mert ezzel erő­sítjük kádereinket A kritika-önkri­tika hiánya komoly mértékben be­folyásolja kádereink fejlődését. A káderekkel való foglalkozásnál a legjobb az egyéni­ beszélgetés, ame­lyen­­ rendszeresen tudunk segítséget nyújtani a­ bírálaton keresztül. A káderek nevelésének legfőbb módja a vezetők példamutatása ----­ fejezte be felszólalását láp­csik el­v­társ. A mandátumfel­ül­vizsgáló bizottság jelentése után Őszi Ferenc elvtár­s, nagydorogi küldött, szólalt fel. Fel­­­szólalásában a békeimre erősítésével ka­pcso­latos feladataink­ról beszélt. Utána Padó Ferenc rendőrtör­­s­­őrmester elv­társ hozzászólása követ­­kezett. Radó elv­társ arról beszélt, hogy a múlt rendszerben egyetlen szegény parast fia­­ sem lehetett vol­na a törzsei­rm­e­ster a rendőrségnél, ma pedig Pártunk minden lehetőséget megad számukra a fejlődés elősegí­tésére. Ezt­ ő úgy hálálja­ meg, hogy a konferencia, tapasztalatait otthon a gyakorlatban hasznosítja azáltal is, hogy ,az eddigi hiányosságokat ki­küszöböli. A pincehelyi gépállomás küldötte,­ Bérces Gyula elvtárs szólt hozzá­ ezután. Beszámolt arról, hogy a Kongresszus tiszteletére a gép­állomás dolgozói február 20-ra be­fejezik a génnavitást és Pincehely községben alakítanak egy 1. típu­sú term­előcsoportot. Csim­a László, a dunaföldvári párt­­szervezet küldötte­ arról számolt be, hogy községében csaknem mindenki tett felajánlást. Hanga elv­társ, ÁVH hadnagy felszólalása, után lelkes taps közben állt a mikrofonhoz Hegedűs András elvtárs, a Központi Vezető­ség titkára, hogy elmondja hozzá­­szólását,. El kell érni, hog­y párttagjaink a legszélesebb körben példamuta­tó­an­ dolgozzanak. Ez a cél el­érhető, mert Pártunkhoz a dol­gozók legjobbjai tartoznak. Foglalkozott ezután Hegedűs a­ társ­­i kritika-önkritika alkalm­azásá­­nak jelentőségével. Párttagjaio­kat akkor tudjuk neve:ni, ha rend­szeresen megmondjuk, mikor dolgoz­nak jó­­l‘> mikor követi­ k­­’­­ hibát. — A konferencia egyik hiányossá­ga éppen az, hogy a felszólaló elvtár­sak nem foglalkoznak a saját mun­kájukkal, a falusi párttitkárok nem gyakorolnak kritikát a járási pártbi­zottságok felé. Csak a munka bolse­vik értékelésével lehet igazán kom­munistákat nevelni. A konferenciá­nak éppen az az egyik legfontosabb feladata, hogy bírálja a felsőbb szer­vek munkáját. Ebből látja meg min­denki, hogy a saját munkájában hol van a hiányosság. Lontarai­­t» » r­e­msei­o­s» «ö­v­e­t Is e­l mozgat­ói» l»a» Rátért ezután Hegedűs elvtárs < termelőszövetkezeti mozgalom l?érde seire. Országos viszonylatban komor fejlődést értünk el termelőszövetke­zeti mozgalmunkban. Tolna megyében azonban van lejárni lemaradás ezen a területen. Türke­vén a múlt hét­i egyetlen napon 146 család lépett be a termelőszövetkezetbe. Tolna megyé­­ben ehhez közel sincsenek ilyen ered­mények. Mi az oka a lassú­­ ejkedé­s­­nek? Elsősorban az,­ hogy nem bí­zunk a saját erőnkben. Pedig mi ha­talmas erőkkel rendelkezünk a fal­­vakban is. Vannak falusi, pártszerv­e­­zeteink, tömegszervezeteink, földmű­v ■vesszövetkezetünk, ifjúsági és nő­szervezeteink, gépállomásaink állam­ gazdaságaink és nem utolsó sorban tanácsaink. Tehát mi erősek vagyunk De erőnket nem használjuk megfele­lően a dolgozó nép egységének ki­alakítása érdekében.­­ •• Ez az erő azonban nem jelenti azt, hogy most már minden megy ma­gától. Nem várhatjuk, hogy dolgozó parasztságunk csakúgy magától se ismerje a termelőszövetkezeti mozga­lom jelentőségét. Szívós munkával kell felvilágosí­tani a dolgozó parasztságot a tszcs előnyeiről Hiba volt az is, hogy szűken fogtu­k meg a kérdést. Rákosi elvtárs am­­ tanít bennünket, hogy dolgozó népün­ket fokozatosan vezessük rá a fejlő­dés útjára. Meg kell könnyíteni dol­gozó parasztságunk számára az u;at, lehetővé kell tenni az I. típusú ter­­m­előcsoportok alakítását is. Mi sok esetben türelmetlenek voltunk és rögtön a III. típust akartuk megala­kítani. Nem használtuk megfelelően a Fejlődési fokokat. De hiba volt az hogy sok termelőcsoportban nem fi­­zették ki a földjáradékot és ezzel el­riasztották a középparasztokat a ter­melőszövetkezeti mozgalomtól Felszólalását azzal fejezi be Hege­­d­üs elvtárs, hogy felhívja a konfe­rencia figyelmét a népnevelőmunka nagy jelentőségére és a Szovjetunió példájának felhasználására Ktbxöhöljül ki kád­erm­unkáin­t hiányosságait Hegedős András elvtárs ;» tolmtmr$£ y**i hóm mii­ ni&tá k feia clufíi i­éS — Valamennyi felszólaló beszélt a nemzetközi helyzetről, — kezdte Hegedűs elvtárs — ezt azt jelenti, hogy egyre inkább megtanuljuk al­kalmazni napi munkánkban a nem­zetközi eseményeket. Hiányosság azonban, hogy az ebből adódó kon­krét feladatokról nem beszéltek az elvtársak. Arról is kell beszélni, hogy itt a megyében is vannnak csat­lósai az imperialistáknak, ilyenek a régi uralkodó osztály tag­jai, a kulákok, ezek a helyi tartalé­kai az imperialistáknak. — Háborús céljaikat, csak úgy tudják elérni, ha megbontják sorain­­kan. dolgozó népünk egységét. Ezért a legfőbb feladatunk a dolgozó nép egys­égének megszilárdi­tása, fokozása . Az ellenség módszereivel foglal­kozva megállapítja Hegedűs elvtárs, hogy főleg két területen támad az ellenség.­­ A legegyszerűbb mód­szere, hogy igyekszik a demokrácia erőit le­kicsinyelni és megnövelni az im­perialisták erőit. Ez a módszere itt Tolna megyében is. Jó példa, volt erre az atom­mese, vagy a­ vasm­enyasszony. Most arról beszélnek, hogy Tito itt van a hatá­ron, ezzel akarják ijeszteni a­­­ gyen­gébb idegzetű embereket. Miért­­ veszélyes ez teszi fel a kérdést Hegedűs elvtárs. - Azért­­ veszélyes, mert akik nem hisznek a mi erőnkben, azok nem tudják bát­ran vinni a harcot. Félni a­ mi dol­gozóinknak semmi okuk .nincs, sok­kal inkább van erre oka. .Titának- v alias bandá iá­nak. Erősek v­agyunk és nekünk ezt látni is kell. Támasz­kod­hatunk a Szovjet­u­n­iént. van erős­­ néphadseregünk, erőink nemcsak, hogy nagyok, d­e egyre növekszenek. Vegyék fel dolgozóink a harcot, a gyávasággal szemben. mutassanak rá, hogyha, az ellenség háborút pro­vokálna, van erőnk megvédeni ha­zánkat.­­ A másik módszere az ellenség­­nek, hogy a dolgozók egyes rétegeit igyek­szik egymással szembe állítani. Például Tolna megyében ezt teszi a telepes községekben. A telepes köz­ségekben fennálló ellentétek nem he­lyi kicsinyes kérdések, hanem az el­lenség­ működése. Nekünk az a fel­adatunk, hogy a dolgozókat egység­­­be fogjuk. Az ellenség ezt akarja megbontani. Fel kell figyelni erre és élesen .Szembe kell szállni az ilyen kísérletekkel. A továbbiakban a déli határaink­nál acsarkodó Tito bandával foglal­kozott Hegedűs elvtárs. Dolgozó népünknek minden jo­ga meg­­van­ arra, hogy gyűlölje. Ti­to' és bandáját. - mondotta an­nál is inkább, mert azokat a dolgo­zókat' nyomja el .fasisz'.a, terrorral, akiknek nagy része fegyverrel a kezé­ben harcolt a­ fasizmus ellen. Ezt a gyűlöletet ki kell fejleszteni nemcsak a kommunistákban, hanem minden munkásban és dolgozó parasztban. Jugoszlávia nem­­ messze van To­lna megye határaitól. A Tito-banda mindent elkövet a határsértéstől kezdve egészen a nyílt provokációig, hogy a mi népköztársaságunknak kárt okoz­zon. Ezt tudnia kell minden dolgozónak. Dolgozó népünknek meg kell­­ gyűlöl­nie Tkot és bandáját, ugyanakkor szeretettel fordulni a jugoszláv nép felé. Ezután foglalkozott Hegedű- elv­­társ a pártépítés, a Párt megerözte­­­­­ a kérdéseivel. Nemcsak a Központi Yozmóeci­ iránymutatása kell a jó munkához, szükséges az is, hogy a kommuni­­ták példát mutassanak a munkahe­ly­ükön. A se eile leleplezés iifnin «rnliiH mej» h munka Sárácz Antal elv­társ, a bölcskei ta­nács elnökének felszólalása után Szo­­kodi Lajos elvtárs Sióagárd község pártszervezetének titkára szólalt fel. —­ Üzemeink dolgozói nyomán mi dolgozó parasztok a mezőgazdasági munka jó végzésével erősítjük a béke­tábort. — Beszélt ezután arról, hogy milyen módszerekkel érték el a be­gyűjtési eredményeiket. — Az ellenség leleplezése, a vólt, reakciós főjegyző leváltása után nagy ütemben indult meg községünkben a munka. Ennek eredménye, hogy a me­gyében a legjobb eredményt értük e 1. Gabonabegyűjtésünk minden nem­ből felette van a 100 százalék­nak. Ugyanígy adófizetés terén is nemcsak­ teljesítettük kötelezett­ségünket az állammal szemben, hanem egyes adónemeknél túl is teljesítettük. Ezeket az eredményeket annak kö­szönhetjük, hogy Pártunk iránymuta­tása nyomán jó népnevelő munkát vé­geztünk. Ezután Biró Mihály elvtárs, DISZ megyei titkár szólalt fel. A megye DISZ ifjúságának sze­­retetét és háláját fejezem ki azért , szeretetért­ és gondoskodásért, amel­­­lyel a Párt gondoskodik ifjúságunk­ról. Ifjúságunk ezt a szeretetet azzal fejezi ki, hogy több, mint 90­­­á­zalékban tett felajánlást a Kon­­­gr­essz­us tiszteletére, több­ mit 1,000,000 forint értékben.­­ Saját munkájúk megjavítás­, mer­t arra is tettek felajánlást, hogy ls/- t alakítanak. í — Ifjúságunk akkor végez jó m !­kát, ha­ sorainkba bevonja azok­a­t munkás és dolgozó paraszt fiain’ ■, j akik még szerv­ezeten kívül á!! 1 ! A DISZ egyik légiont:,«;»beh t j mozgósítani a fiatalokat a szó és if­jépítő munkára. Varga István elvtárs, a paksi .i i­ Ütkára hozzászólásában a Király ,

Next