Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-13 / 85. szám

AÜA 30 FILLÉR AX­ TOLNAI NAPLÓ Vili. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM FELIG PROLET.ÍRJ A JEG­YESÜLL9TEK! A MAI SZÁMBAN: '*"'N A kilögyminiszterhelye*te«eli «zárdái ülé­sen a nyugati hatalmak ismét beterjesztettek az egyszer már visszavont­­ javaslataikat 2. o.i Jó népnevelő munkával segítsse elő a békealáírásgyű­jtés gyíHMrinict (ti. o.) — Tettekkel is erősíteni akarjuk a békét (3. o.) — Leleplezték a Tanácsba­­ furák­od­ott ellenséget (4. o.) — Ez év végére átallják a forgalomnak a dunaf­oki vári hidat (4. o.) Jó felvilágosító munkával készítsék elő Dísz­szervezeteink a kü­ldöttválasztó taggyűléseket A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának nagyjelentőségű irányt mutató határozatai és Rákosi elvtárs beszámolója nem csak a felnőtt dolgozók, hanem ifjúságunk előtt is megszabta a legfontosabb feladatokat a békéért folyó harc és hazánk szocialista építésére vonat­­kozóan, valamint az ifjúsági szer­­vezeteink erősítésével kapcsolato­san, Rákosii elvtárs beszámolójában az ifjúság kérdésével foglalkozva, mint egyik legdöntőbb feladatot a DISZ- szervezetek erősítését tűzte ifjúsá­gunk elé. Rámutatott arra, hogy „Meg kell gyorsítani a falun a Dol­­gozó Ifjúság Szövetségének fejlő­dését és gondoskodnunk kell róla, hogy a DISZ ott is minél előbb a Párt jobbkezévé váljon.“ Pártunk II. Kongresszusának ha­tározata alapján most látunk hozzá, hogy DISZ-szervezeteinket a járá­si, városi és megyei DISZ-választ­­mányok, illetve bizottságok demo­kratikus alapon való megválasztá­sával erősítsük és képessé tegyük mindinkább ifjúsági szervezetein­ket az előttünk álló megnövekedett feladatok megoldására. A DISZ közép vezető szerveinek­­ megválasztásával azt kell, hogy elérjék ifjúsági szervezeteink, hogy ugyanúgy, mint az alapszervi veze­­tőségválasztások idején, sőt ennél fokozottabb mértékben erősödjenek meg a feladatok végrehajtása köz­­tem, s a szervezetek taglétszáma is megnövekedjen ezalatt az idő alatt­i még szervezeten kívüli becsüle­tes dolgozó fiatalok s különösen a leányok bevonásán keresztül. Az alapszervi vezetőségek meg­választása előrelerődítette az alap­­szervezetek munkáját és javulást eredményezett a szervezetek életé­­ben is, tehát ezen a vonalon is ko­moly jelentőségű volt ifjúságunk életében. Most nem csupán 100, vagy 200 tagú szervezetnek válasz­­tunk vezetőséget, hanem egy város, járás, illetve az egész megye veze­tő szervét választjuk meg, amely sokezer fiatalt kell, hogy irányít­son, neveljen, s mozgósítson az előt­tünk álló feladatok megoldására. Ezeknek a közép-vezető szerveknek a megválasztásával tudunk még több segítséget nyújtani az alapszerveze­­tek munkájához, s ugyanekkor en­­nek a választásnak döntő jelentő­sége az, hogy növeli a DISZ tekin­télyét a dolgozó és tanuló fiatalok körében éppen azért, mert ezen ke­­resztül is megerősödik nem csupán létszámbelileg, hanem feltétlen fej­lődik és fejlődnie kell a DISZ- szervezetekben a bírálatnak és ön­bírálatnak, s elmélyül mind foko­zottabb mértékben a szervezeti de­­mokratizmus. Ezért a középszervek megválasztására fokozottabb mun­kával kell felkészülni DISZ-szer­­vezeteinknek, hogy az alapszerveze­tek ünnepi taggyűlésen mind foko­zottabb figyelemmel válasszák meg azokat a küldötteket, akikből lé­nyegében a járási, illetve megyei választmányokat és bizottságokat válasszuk meg, mert ezek a szervek fogják a DISZ-szervezetek munká­ját a maguk területén vezetni, irá­nyítani. Olyan fiatalokat válasszanak meg az alapszervezetek küldötteknek, akik Pártunkhoz, népi demokrá­ciánkhoz hűek és ezt munkájukkal a termelésben, a tanulásban vég­zett példamutató munkájukkal, a békéért folyó harcban helytállásuk­­kal bebizonyították. Olyan fiatalo­kat, akik képesek megbirkózni, a nehézségekkel, akik szenvedélyesen, szívük mélyéből szeretik Pártunkat és szeretett vezetőnket. Rákosi elv­­társat, akik keményen fellépnek az ellenség minden próbálkozásával szemben, azokkal szemben, akik if­júságunk szebb életének kibontako­­zását akarják megakadályozni, meggátolni,­­tévedés volna azt hinni, hogy csak egyszerűen arról van szó, hogy alapszervi taggyűlésen választunk egy-két küldöttet és ezzel megtett­­ük a kötelességünket. Ennél sokkal többről van szó, arról, hogy a DISZ-szervezetek minden egyes tag­ja felelős azért, hogyan választja meg a járási, illetve megyei veze­tőségét, hogy kik lesznek azok a fiatalok, akik a várost, járást, vagy a megyét az elkövetkezendő idő­ben ifjúsági vonalon irányítják. Ezért ébernek kell lenni, nehogy osztályidegen vagy azokkal jó vi­szonyban lévő elemek kerüljenek a szervezet küldöttei közé. A küldöttválasztó taggyűlés nem egyszerű taggyűlés, hanem ünnep­pé kell, hogy váljon ifjúsági szer­vezeteink életében. Alaposan vitas­sák meg fiataljaink az eddig vég­zett munkájukat és tárgyalják meg azokat a feladatokat, amelyek a szervezet előtt állnak, a munka, a szervezet állandó erősítése, a tag­létszám növelése területén. Az alapszervi küldöttválasztó taggyű­lésre, mint a szervezet ünnepére, kell, hogy felkészüljenek ifjúsági szervezeteink, ami jelenti azt, hogy ennek megfelelően dekorálják fel a helyiségüket, hogy erre a taggyű­lésre hívják meg a felnőtt dolgo­zók legjobbjait, sztahánovistákat, kiváló munkát végző dolgozó pa­­rasztokat, a tömegszervezetek ve­­zetőit, de elsősorban szeretett Pár­tunk helyi szervezetének­­ vezetőit. A DISZ alapszervezetek jó felvilá­gosító munkával biztosítsák, hogy a szervezet minden tagja kivétel nélkül részt vegyen a taggyűlésen, aktívan hozzászóljon a feladatok megtárgyalásához, a küldöttek meg­­választásához. A küldöttválasztó taggyűlés ünnepélyességét azzal kell, hogy fokozzuk, hogy ezen a taggyűlésen minél több fiatalt ve­­gyenek fel szervezeteink tagjai so­rába. Ahhoz, hogy sikeresen és jól ké­szüljenek fel DISZ-szervezeteink er­re a munkára, szükséges, hogy a szervezetük egész tagságát mozgó­sítsák a feladatokra, s köztük, de ugyanekkor a szervezeten kívüli fia­talok között is minél nagyobb súl­­lyal végezzenek szervezeteink fel­­világosító munkát, az alapos elő­készítés érdekében. Ehhez a munkához a DISZ-szer­­vezetek kérjenek segítséget a tag­toborzás felvilágosító munkájához a tömegszervezetektől és fognak is ehhez a munkához segítséget kapni elsősorban Pártunktól, mert az if­júság fejlődésének ügye egész dol­­gozó népünk ügye és ezt szívükön is viselik. A közép-vezető szervek megvá­­lasztása nem különálló feladat a többi nagy munkától, ami dolgozó népünk előtt áll. Ezért a DISZ- szervezetek akkor készülnek fel helyesen ennek megválasztására, ha ez a munka lendületet ad, elő­segíti és lelkesíti fiataljainkat a béke védelmében új, még nagyobb eredmények elérésére, a békeív alá­írásgyűjtés érdekében fokozottabb felvilágosító munka végzésére, a szocialista munkaversenyben való részvételre, a tavaszi mezőgazda­­sági munkák elvégzésére és az is­­kolákban a jobb vizsgaeredmények elérésére. Ha így szervezik meg szervezeteink a munkájukat, ak­kor eredményesen valósul meg a DISZ közép-vezető szerveinek a megválasztása, s ezen keresztül vá­­lik még jobban ifjúsági szerveze­tünk valóban példaképünkhöz, a Komszomolhoz hasonlóvá, melyre a munka és harc közben a nagy Bol­sevik Párt mindig bizton számítha­tott. " BIRG MIHÁLY DISZ megyei tulkát FÉMEK, lilái A Fit lkis i;; A paksi járás term­előcsoportjai elvetették a lucernát és a vörösherét is Megyeszerte nagy lendülettel folyik a tavaszi munka Hatalmas lendülettel folynak to­vább megyénkben a tavaszi munká­latok. Nemcsak term­előcsoportjaink, hanem az egyéni dolgozó parasztok is kihasználnak minden időt, minden lehetőséget, hogy kellő időben elvet­hessék a magokat. A tavaszi árpa ve­tést már befejeztük és a zabvetés is befejezéshez közeledik. A kiértékelés azt mutatja, hogy a termelőcsoportok lényegesen nagyobb százalékban tel­jesítették az előirányzatukat a tava­sziak elvetésénél, mint az egyéni dol­gozók. A bonyhádi járásban a zab­­vetést a termelőcsoportok befejezték, az egyéni dolgozók ugyanakkor 88,8 százalékig teljesítették az előirányza­tukat. A szekszárdi járásban is telje­sítették a termelőcsoportok az elő­irányzatukat, míg az egyéni dolgozó parasztok csak 82.7 százalékra telje­sítették az előirányzatukat. A koratavasziak elvetése mellett nagy lendülettel folyik a későbbi ve­tésű növények elvetése is. A tamási járásban a termelőcso­portok már 33.7 százalékban el­vetették a burgonyát. A paksi járásban 20,8 százalékra, a dombóvári járásban 19,7 százalékra teljesítették a termelőcsoportok az előirányzatukat. A burgonyavetésnél az egyéni dolgozók helyenként meg­előzték a termelőcsoportokat. A dom­bóvári járásban 53,6 százalékra telje­sítették az egyéni dolgozók a burgo­nyavetési előirányzatukat. A cukorrépa elvetésénél a dom­bóvári járás termelőcsoportjai jár­nak az élen. Előirányzatukat már túl is teljesítették. Az egyéni dolgozó parasztok ugyan­akkor csak 49,5 százaléknál tartanak. A cukorrépa elvetésénél a gyönki járás a sereghajtó. Sem a termelő­­csoportok, sem az egyéniek nem ér­ték el még a 35 százalékos tervtel­jesítést. Ezeket az eredményeket a jó nép­nevelő munkának köszönhetjük. He­lyi pártszervezeteink, a tanácsok és tömegszervezetek vezetésével jól szer­vezték meg legtöbb helyen a házi­­agitációt. Megmagyarázták a dolgozó parasztoknak, hogy azért kell kel­lő időben elvetnünk, mert nagyobb lesz azáltal a termés és a béke meg­védését is nagyobb mértékben elő tudjuk segíteni. Eredményeink mellett hiányossá­gaink is vannak. Lemaradás mutat­kozik a lucerna, vöröshere és balta­cin elvetésénél. Az előirányzat telje­sítésében a paksi járás termelőcso­portjai járnak az élen. A vöröshere és baltacin vetési előirányzatukat túl is teljesítették és a lucernavetésük is közeledik a 10 százalékhoz. A se­reghajtó itt is a gyönki járás, ahol nemcsak az egyéni dolgozók, hanem a termelőcsoportok is viszonylag ala­csony százalékban­­ teljesítették az előirányzatukat. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya hasson oda, hogy ezt a lemaradást minél előbb behoz­hassák, Versenyre hívták a budapesti és pécsi vállalatot a Szekszárdi Útfenntartó dolgozói Számtalan üzem, vállalat már jóval fiúik teljesítet­te kongresszusi verseny­­eredményét és a mozgalom továbbszű­ k-sítésével, a takarékosság figyelembe vételével viszi tovább termelési harcát a békéért, a s­zocializmusért A dolgo­zók eddig soha nem ismert verseny­­kedve, békeszeretete csodákat művel. N­in­cs nap, hogy ne erősödne népgaz­daságunk újabb megtakarított össze­gekkel, ne gyorsulna szocialista építé­sünk a kimagasló teljesítések folytán. Dolgozóink Párt iránti szeretete a kö­telezettség­válalásokban, azok túltelje­sítésében nyilvánul meg elsősorban. Az eddigi versenyszakaszok tapasz­ta­laltainak felhasználásával, határtalan lelkesedéssel készülnek a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepére, má­jus elsejére. A Szekszárdi Útfenntartó Vállalat is harcos kiállással, fokozódó versennyel veszik ki a részüket a béke megszilár­dításáért, ötéves tervünk idő elIőb­i tel­jesítéséért folyó harcból. A harc sike­rének biztosítása, a szocializmus épí­tésének meggyorsítása érdekében ver­senyre hívták ki a pécsi és pesti Út­fenntartó Vállalat dolgozóit. Mi, a szekszárdi Útfenntartó Vállalat dol­gozói — írják — május 1-i felajánlá­sunk kapcsán a vállalat összes dolgo­zóit­ az al­ábbi feltételek mellett mun­­kaversenyre kihívjuk, hogy ezzel is hozzájáruljunk országunk építéséhez és a szocialista állam megvalósításá­hoz. Kérjük ezen kihívásunk elfogadását, annak hangsúlyozása mellett, hogy a munkaversenyt május 1. után is foly­­ta­tti szándékozunk és 1951. év végéig, minden igyekezetünkkel és munkabírá­sunkkal azért teszünk, hogy­ a május 1-ig elért eredményeket megtartsuk, sőt fokozzuk. Versenypontok az alábbiak: 1. A M­­­A­GTA­K­A­R­É­K­OSS­ÁG. Az u­tak osztályozása 4 kategóriá­ban történik. I. a kilométerenként 10 köbméter fenntartási anyaggal fenntartható utak, H. a kilométerenként 20 köbméter fenntartási anyaggal fenntak­ható utak. III. a kilomé­terenként H0 köbméter fenn­ta­r­t­á­si a­n­y­aggal le­­m tar­ti az­ó utak. IV. a ki­lom­éterenként­­ 10 köbméter fenntartási anyaggal fenntartható írtak. A megtakarítás mértékét jelenti az ennél kevesebb anyaggal való fenn­tartás. 2. TEK­VTEL­JESITÉS. Az 1951. évi tervteljesítés forintban és százalékban kifejezve. 3. TERMELÉKENYSÉG FOKOZÁSA. ÖN­KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS. a) Munkások átlagos­­ teljesítmény­­százaléka darabbérben. b) Mun­kások egy termelési órájára eső termelési érték. c) Munkások 100 forint béralapjára eső termelési érték. d) 100 forint összes munkabéralapra eső termelési érték. c) Darabbéres órák az összes telje­­sített órák százalékában. . f) Időbéres órákból hány százalék volt átrendezés. g) Önköltségi terv betartásának vég­­re­hajtása. 4. SZAKOKTATÁS. a) Az új munkások szakmai fejlődése. b) Szakoktatások óráinak száma a d­ol­g­o­z­ó­k s­z­á­m­áh­o­z. c) Szakoktatásra jelentkezők száma az összes dolgozókhoz. d) Sztahánovisták száma. e) Április 1 -től beadott és elfogadott újítások száma. Joó András Szabó György párttitikár, ÜB-titkár Körösi Károly igazgató­­. Az Útfenntartó Vállalat dolgozói is harcot indítottak a békés élet, a bol­dog jövő megteremtése érdekében. Eb­ben a harcban is, mint már annyiszor, a Páli vörös zászlaja vezeti a dolgo­zókat. Vezeti újabb győzelemre, új sikerek, a jobb élet felé. Nagy próba­­tételt jelent a dolgozók számára ez a harc. ■ Az eredmény azonban nem fog elmaradni. Ezt bizonyítják a béke­­tábor lángeszű vezérének, Sztálin elv­­társnak szavai, amelyből a békemoz­galom minden híve új erőt merít: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe­­ eszik a béke megőrzésének ügyét és végig ki­­tartanak mellette.“ Egyre több I. típusú termelőcsoportban ismerik fel a közös gazdálkodás előnyeit Megyénkben az újonnan alakult I. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok látják, hogy a meglévő III. típusú termelőszövetkezeti csoportok milyen komoly eredményeket értek el, mind a növénytermelés, mind az ál­lattenyésztés terén­ . Egyre fokozot­tabb mértékben térnek rá a közös talajművelés és vetés mellett a to­vábbi közös munkálatokra és közös állattenyésztésre. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja a koppány­­szántói I. típusú Új Élet termelőszö­vetkezeti csoport példája is, ahol je­lenleg közös sertéshizlalást folytat­nak és a tehenészetük is közös. A tudományi I. típusú Gábor Áron ter­melőszövetkezeti csoportnál is közö­sen végzik a vetést, a talajmegmun­kálást és a betakarítást. A majosi Búzakalász termelő­szövetkezeti csoport a tavaszi munkálatait és vetéseit 10-es bri­gádok megszervezésével végezte. Munkájukkal példát mutatnak azhogy a tavaszi vetéseiket határidő égvé miegdolgozó paraszt­ságnak, előtt­e<sfejezzék, hogy azok is minél nagyobb szám­ Több termelőcsoportnál az ál­lat­­ban ismerjek fel a szövetkezeti gaz-ten­y­észé­s terén mu­t­at­ko­zó meg a dálkodás előnyeit és az ősz folyamán közös munkához való viszony foko­n­minél többen lépjenek be a már mega­dása, többek között a nagyszoko­­n­ilévő csoporokb­a. vág: alakitsanak Úttörőfi. típusú termelőszövetkezeti újabb termi" C.­ZÖ V C lk CZ­­ Pl L" Opi.H'l 0 • csoport is közös hizlalást folytat­­hat. A kurdi Aranykalász és szakcsi Szabadság 1. típusú termelőszö­vetkezeti csoportok is közös állat­­tenyésztést folytatnak, mert látják, hogy az mennyivel elő­nyösebb. A decsi Béke és József At­tila, a várdombi Haladás és Új Élet I. típusú termelőszövetkezeti csopor­tok is irányt vettek a közös állat­tartás felé és közös hizlalást indíta­nak be. A bátaszéki Békéért Harco­lunk I. típusú termelőcsoport is sze­retne közös állattartást és hizlalást indítani. Ezt az épülethiány akadá­lyozza. A vetéseiket közösen végzik és közösen művelik szőlőiket is. Sok I. típusú termelőszövetkezeti csoport fejlődése azt mutatja, hogy az idei gazdasági évben megerősödve, az eddiginél sokkal jobban ki fogják venni részüket szocializmusunk épí­téséből és a békéért vívott harcból.

Next