Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-03 / 1. szám

A Szovjetunió hatalmas építkezéseinek forrásai A háborút köve­tő ötéves terv so­rán a Szovjetunióban óriási méretű építkezés indult meg. Sokezer ipari üzemet, iskolát,­­kórházat,­­ lakóházat, színházat, üdülőt és más épületeket építenek és állítanak­­ helyre. Az ál­lami költségvetés több, mint negyed részét építkezőéi­ befektetésekre hasz­nálják fel. Öl év alatt erre a célra, több, mint 250 milliárd rubelt folige­­citáltak. Az ötéves terv 5.000 iWly m­ari üzem felépítését és üzembevéte­­lét irányozta elő. Az elektromos erő­művek kapacitásának a háborút­ kö­vető ötéves terv­­ során meg kellett kétszereződnie. Több száz bánya kezdte meg működését, amelyeknek teljesítménye­­ felülmúlja az 1940-es szovjet­ szénkitermelést. Nagy épít­­kezések állván­yerdői borítják a Szov­­jetunió beláthatatlan területét és nincs olyan nap, hogy három-négy­ nagy ü­zem építkezése ne fejeződne be. Három év és kilenc hónap alatt több, mint 1000 nagy üzemet állít­os­­trosi helyre, építettek fel és hoztak üzembe, több, mint háromszor an­­­nyit, mint az első ötéves terv ide­jén (1928—1932-ig). A háború utáni ötéves terv kezdetétől az év októbe­réig több, mint 61 millió négyzet­méter területen építettek és állítottak fel lakóházakat. A falvakban, és községekben pedig, két millió házat adtak át­ rendeltetésének. Várjon, honnan veszi a Szovjet­unió ez óriási méretű építkezések­hez, a szükséges pénzmennyiséget? A Szovjetunió belső forrásokból me­rített pénzösszegekből épít és nem fo­ly­am­o­dik külf­ö­ldi k­ö­l­csö­»nők­­h­ö­z. Ez a termelés szocialista rendszeré­­nek, a szocialista iparosításnak sajá­tossága és előnye. A kapitalista ál­lamok más úton iparkodnak. Anglia például gyarmati kizs áokmányoláson keresztül vált ipari állammá. Olcsó nyersanyagot importál gyarmatairól és feldolgozó iparának termékeit vitte oda. Németország, Francia­ország legyőzése után hatalma­ jóvá­­­tételt kapott és ezeket az összege­ket, az ipar fejlesztésére fordította. A cári Oroszország rabló koncesz­­e­ziók vállalásával, kizsákmányoló külső kölcsönök­­ segítségével lépett az ipari fejlődés útjára. Ez az or­szág kifosztásához és félgyarmati sorba süllyesztéséhez vezető út volt. .A fiatal szovjet köztársaság számára elfogad­hatatlan­ források ezek, csu­pán egyetlen, új mamut: saját meg­­takarítás. Erre mutatott rá Lenin és és ezen az úton vezette és vezeti­ az országot Sztálin. A Szovjetunió­ban a felhalmozásnak olyan forrásai vannak, amilyenekkel kapitalista ál­lamok­­ soha­ nem rendelkeztek és nem i­s rendelkezhetnek. A szovjet­ rendszer a termelő eszközöket társa­dalmi tulajdonba vette, a­­ föld, az üzemek, a vállalatok, a bankok, a kereskedelem a nép­ kezében van, a nép kincsévé vált. A­­ szocialista ak­kumulációnak ez a legfontosabb alap­vető forrása. A szovjet­ rendszer megszabadította az országot, a cári Oroszország leigázó adósságaitól. A cári uralom alatt Oroszország éven­­te több­ százmillió rubelt fizetett ki csupán a kölcsönökért járó kama­tok fejében. A szovjet rendszer megszüntette a kapitalista, termelési rendszert, el­marad­hatatlanul­­ kísérő pazarlást, a munkanélküliséget, a termelési kapa­citás tökéletlen kihasználását,­­sztráj­kokat,, a munkaerő idő előtti elhasz­nálódását, a haszontalan vagy káros termékek gyártását, a föld­ kincseivel a rablógazdálkodást. Mindez hatal­mas összegek megtakarítását, a ter­melés állandó növelését, az akkumu­láció forrásainak bőségét eredmé­nyezi. A Szovjetunióban dolgozó ér­deke, hogy többet termeljenek, mert a termelés gyümölcsét, az ország fej­lesztésére, a lakosság anyagi és kul­turális­­ színvonalának emelésére for­dítják. A dolgozók érdeke, hogy a­­z emelési költségek csökkenjenek mert ez a csökkenés gyarapítja a megtakarítást, emeli a munkabért csökkenti az árakat. A Szovjetunió takarékossági rendszere, lehetővé te­szi a rubel milliárd­ok megtakarí­íá­sát és az építkezés szükséglet­einek, kielégítését. A szovjet­ népnek a ter­ven felüli megtakarításokra irányuló hazafias mozgalma­ 1948-ban több, mint 6 milliárd rubelt eredménye­zett. Ez évben az ipari termelés ön­költségének csökkentésével és több milliárd rubelhez jutott az ország. A szovjet közgazdaság­i termelése évről, évre növekedik. A Szovjetunió nem ismeri a­ túlt­ermelés által előidézett válságokat é­s a­ termelés ezzel kap­csolatos hanyatlását. A termelés­­ ál­landó fokozódása gyarapítja a­­ szo­cialista gazdaság jövedelmeit és meg­takar­í­tásait, ez lehetőséget­ teremt, az építkezések támogatására,­­ami­­ is­mét, a­ termelés további növelését, te­szi lehetővé. A népgazdaság megtakarítása két­féle úton halmozódik­ fel. Egyrészt az ipari üzemek megtakarításaiból for­galmi adót fizetnek, másrészt levon­ják a vállalati nyereségek egy részét. Ez az állami költségvetés bevételei­nek fő forrása. A szovjet költségve­tés hevesdés­es, háborút követő öt­éves terv négy esztendeje alat­t e­melt­­haladták­ az 1.000 milliárd rubelt. Ebből több, mint­ 940 milliárd rubel a forgalmi adó és 100 milliárd ru­belt esett a népgazdaság jövedelmei­ből eszközölt levonásokra. A szocia­lista gazdálkodás­­ szolgál­tatja, az ál­lami költségvetés összes jövedelmei­nek csaknem 63 százalékát. Mindez a népgazdasági állandó fejlődésének a termelés növelésének az eredmé­nye. A lakosság által fizetett adó a négy esztendő alatt­ nem tesz ki töb­bet, mint­ 12­0 milliárd rubelt, így te­hát az állami­ költségvetés bevételei­nek legfőbb forrása és egyben az építkezés támogatásának forrása is a Szovjetunió népgazdasága által el­ért jö­vedelem és megtakarítás. A hatalmas építkezéseket a nép­gazdaság növekvő megtakarításait, a dolgozók kulturális és anyagi szín­vonalának emelkedése kíséri. A szov­jet nép, amely­­ saját­ erejéből épít anélkül, hogy külső kölcsönöket ven­ne igénybe, rendszeresen­ gyarapítja készpénz, és reálbér jövedelmét, fo­kozza a parasztság készpénzjövedel­­m­ét. .A szovjet nép a legutóbbi, két esztendőben, a közszükségleti, cikkek­­ iróniái­, csökkentése révén, 100 mil­liárd rubelt tud vásárlási többletre költeni, illetve megtakarítani. A Szovjetunióban, az akkumuláció gyors ütemét a nép anyagi és kulturális­­ színvonalának állandó emelkedése kíséri, a nagy Sztálin bölcs vezetése alatt. I SZABAD IFJÚSÁG filmszínház SZEKSZÁLíO. <biARA­ I­TÉK I. TI I U­OA: 82-3».­ december 30-tól január 4-ig. Ksí flio­ onak összer­zése Előadások: hétköznap 6-8 v .sár- es ünnepnap 4—6—8 kor 05 i caztarnyira va­­.1 r­bd­kuziui].­ 4. jl8i fiírni[ ]tn.i.f. 11-től 1-ig jü­­­t NAP LŐ „Dolgozó parasztságunk híven követte az ntmutatást 44 Diákok dolgozata a begyűjtésről és a termelési szerződésről Megyénk dolgozó parasztsága köré­ben fontos helyet foglal el a begyűj­tési előirányzat teljesítése és a szerző­déses termelés kérdése. A mezőgazda­ság feladatai­­ között ilyenkor ez a két legfontosabb kérdés a mélyszántás mellett. Tolna megye dolgozó paraszt­ságának jórésze nemcsak teljesítette, hanem jóval túl is teljesítette a nép a barnával szembeni kötelezettségét. Vannak még helyenként lemaradások, amelyek na­g­y részben a népnevelő mun­ka le­becsü­lsének, a kulá­k-agitáció érvényesülésének köszönhető.­­ Ezekkel a kérdésekkel orszá­gunkban ma már — nem úgy mint a múltban — nemcsak azok, akiket köz­vetlenül érint, a­­ dolgozó parasztok foglalkoznak. Foglalkozik ezzel a kér­déssel a munkásosztályunk, a dolgozó értelmiség, és nem kis mértékben ki­veszi részét a munkából a munkások és dolgozó parasztok iskoláinkban tanuló d­iák gyereksereg­e­­ is. Az iskolákban, kezdve egészen a legalsótól a legfel­sőig, a tanuló ifjúság megismerkedik azokkal a kérdésekkel, amelyek az országépítés jelentős feladatai közé tartoznak. Nemcsak hallanak­­ diákjaink ezekről a problémákról, hanem ki is veszik részüket a feladatok megoldásá­ból. Még jól emlékezhet mindenki a nemrég győzedelmesen lezajló béke­kölcsön-jegyzés és tanácsválasztás munkájára. Mindenki látta, milyen lel­kesen harcolt tanuló ifjúságunk a dol­gozó nép győzelme érdekében. Ugyanilyen lelkesedéssel vette ki ré­szét a begyűjtés, a termelési szerződé­sek sikere érdekében folyó munkából is. Házi agitációt végeztek, csasztuská­­kat, köszöntőket énekeltek és kultúr­műsorokkal tették még ünnepélyeseb­bé dolgozó n­é­pünk­ nagy győzelmei napjait.. A tanulás napjaiban is­ foglal­­koznak ezekkel a kérdésekkel és dol­gozatot írnak az iskolában a begyűjtés és a szerződéses termelés fontosságá­ról. Két dolgozatot mutatunk be az alábbiakban. Két általános iskolai ta­nuló dolgozata. Mindkettő visszatükrö­zi a szocialista nevelés hatalmas ere­jét. Azt az erőt, amely képes ifjúsá­gunkat olyan útra nevelni, hogy meg­ismerkedve a szocialista­­ építés felada­taival, csatasorba áll és már fiatal korában is megállja a helyét a mun­kában. Csernyánszki Zita paksi általá­nos iskola VIII. osztályának tanulója a következőket írja: — A Szovjetunió­ban ás a népi demokráciákban emelke­dik a dolgozók államának ereje és életszínvonala. Itt a dolgozók életszín­vonalának emelését a termelés fokozott emelése teszi lehetővé. Legfontosabb a nehézipari termelés tervszerű emelése, mert csak így biztosíthat­juk országunk függetlenségét. Nemcsak az iparban fontos a tervszerű gazdálkodás, hanem a me­zőgazdaságban is. Falusi dolgozóink is felismerték a tervszerű gazdálkodás előnyeit és egyre többen lépnek a ter­melőszövetkezeti csoportokba, így követik az ipari munkásságot. — A mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb segítsége a szerződéses termelés, amit egyedül a dolgozó pa­­raisztságnak biztosít a népi demokrácia. — A továbbiakban foglalkozik a szer­ződéses termelés fontosságával és elő­nyeivel, valamint azokkal a feltételek­kel, amelyek kölcsönösen előírják a két szerződő fél jogait és kötelességeit. Majd így folytatja — Az ötéves terv egyik fontos tényezője a szerződéses termelés, mégpedig azért, mert az öt­éves tervhez szükséges valutát­ is meg­tud­juk szerezni a kiváló minőségű VO‘c­somaggal. A szerződéseken keresztül éppúgy, mint az ipari munkásságnak kifejlődik dolgozó parasztságunk kö­rében is a termelés emelésére irányuló mozgalom. Megszületnek az első újí­tások. Nemhiába mondotta Rákosi Mátyás elvtársunk, hogy ,,Nemcsak a gépnek,­­ földnek is vannak művészei, akik ugyanabból a darabból sokkal többet tudnak előállítani". Dolgozata végén a begyűjtés jelen­tőségével foglalkozik Csernyánszki Zita. A következőket írja: " A be­gyűjtés lelkiismeretes teljesítése min­den dolgozó legfontosabb feladata, mert­ ezen keresztül tudja kormányunk biztosítani városi dolgozóink ellátását. A város dolgozói ellátják a falu dol­gozóit géppel és a mindennapi élet­szükségletnek megfelelő eszközökkel. Ezzel szemben dolgozó parasztságunk közvetlenül segíti az ötéves terv vég­rehajtását, saját és dolgozó társai élet­színvonalának emelését. Leleplezi a dolgozók ellenségeit, a kulákokat, a feketézőket, segíti egy szebb, boldo­gabb szocialista ország építését. Palotás Rozália ugyancsak a paksi általános iskolában tanul az V. osz­­tályban. Dolgozatainak első részében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődé­sével foglalkozik. A következőket írja: “ A­­ termelőszövetkezeti csoportok számának ez az ugrásszerű növekedé­se annak köszönhető, hogy a Szovjet­unió példája, a működő termelőcso­portok eredményei meggyőzték dolgo­zó parasztságunkat a közös gazdálko­dás maga­sabbrendűségéről. Ezt az utat mutatja Rákosi Mátyás vezetésé­vel Pártunk is. Dolgozó parasztságunk híven követte ezt az útmutatást nem­csak a termelőcsoport­ mozgalomban, hanem a termelésben, a begyűjtésben és a termelési szerződés területén is. így tanulnak­­ dolgozóink gyermekei, így írnak korunk legfontosabb­­ kérdé­seiről az iskolák padjaiban. TOLN­AMIGYEI .DUNÁNTÚLI NAPLÓ Fete­lós szerke­sztő: M­UO ISIÉIN Felelős kiadó: M­K­a­l­k LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SzetcRzárd S­érlu­nyi ruca W — AQ lel • 23-H Postatakarékpénztár­ csekkszámlaszám: 2S0 102 Előfizetési díj h­ovi i­ fönn* Pécsi Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály acca 10 » Telefon: 20-27 nyomdáért letel: CAi­DOSI JO /­SO »91 JANUAR 1 Új vezetőséget választottak Sióagárd fiataljai Sióágúrdra­ ráborult az est. Minden utca csendes már, ilyenkor este nem igen mennek már ß.h­ova­­­em a község lakói. Így szokott ez lenni máskor De ezen az estén masking, történik­ Erre a napra régen készültek a fiatalok Régóta készültek arra, hogy m­egválasszák a Párt ifjúsági szervezetének élére azokat a fiatalokat,akik a tüskéért, a szocializmus megvalósításáért folyó harcban vezetik a­ község dolgozó fiataljait. Ezért nem­ csendes ezen az esté­n a község. .­­A­­­ taggyűlés előtti napokban ■ kisgyű­­léseket tartottak utcánként. A DÍSZ- szervezet agitátorai minden dolgozó pip­raszt fiatalt­ le­látogatták és megmagya­rázták a­ vezetőség újjá­választás politi­ka­i jelentőségét. A jó munkán­ak nem is maradt el az eredménye. Pontosan 6 órakor a szer­vezet helyiségében együtt ültek a fia­ta­­­lok, közel félsz­ázan, hogy megválasszák új vezetőségüket. A DISZ-szervezet titkára tartott be­számolót. Elmondó­­a, milyen eredmé­nyeket­­ értek el- Elmondotta, hogy a begyűjtésben segítettek a Párt, a tanács népn­evelői,nem, jó­ munkát végeztek, megyeszerte beszélnek a község nagy­szerű begyűjtési eredményéről. Elmond­ja a hibákat is, hogy­­ a tagtoborzás te­rületén bizony nem valami jó munkát végeztek,­­ezen a területen van még­­ ja­vítani való. Szabados Jóska szól hozzá elsőnek­­­­ i­s a hibákról beszél. A tagtobor­zás nagyon fontos feladat, mi elhanya­goltuk. .4 kulákság kihasználta az alkal­mat és ahol mi hallgattunk —oly ’ be­széltHa ez nem így történt volna, ezen a taggyűlésen is többen lennénk t'lámi egymásután jelentkeznek a fiata­lok szólásra. Valamennyien elmondják bírálatukat, javaslataikat, fi szervezet eddig munkájának megjavítása érdeké­ben.­­A­­ hozzászólás­ok után választják meg az új vezetőséget. Alaposan meg­vitatják, kik legyenek azok, akik ve­zetik a szervezetet, kik­­ legyenek azok, akik a­ község fiatalságát vezetik nagy példaképük •— a Komszomol útján. Az új vezetőség tagjai: T­ornocki Mi­hály titkár. Szegény parasztcs­aládból származik. Az­­ ifjúság azért választotta a szervezet élére, mert 1943 óta dolgo­zik az ifjúsági mozgalomban. Eddigi jó munkájával kiérdemelte, hogy Pártunk t­agjelöl­tje l­eh­essen. Fßscele Éva: D­o­lg­o­zó paraszt!­á­n­y. Kissé megszeppenve. “———— c.SO­ Jálkozva néz körül amikor a nevét meghallja. Szerényen dolgozott eddig a­ szervezetben, ak­i is gondolt arra, hogy tagja legyen a veze­tőségnek. Rajtuk kívül tagja még a ve­zetőségnek Pali István, aki eddigi jó munkájával érdemelte ki, hogy tagja lehessen a­­ szervezet vezetőségének. Sági István kubikus eddig egyike volt azok­nak, akik a legjobb munkát végezték és Bosnyák Ilona, aki jó munkájával már azt is kiérdemelte, hogy­­ a tavaly nyári Világif­júsági Találkozón is részt vehetett. Ezek a fiatalok, a szervezet új veze­tősége biztosíték arra, hogy a sió­agárdi DISZ-szervezet, a sióagárdi dolgozó fia­talok meg jobb munkát végeznek, még inkább bebizonyítják, hogy méltók­­ arra a bizalomra, amelyet Pártunk előlege­zett számukra, hogy a Párt ifjúsági­­ szer­vezete. Pártunk aranytartalékai lehetnek (G. J.) A tolna megyei önálló Röplabda Szövetség évi mérlege A felszabadulás óta Tolna megyé­ben a röplabda­ sport hatalmas arány­ban fejlődött. Az ország területén 1945 előtt egyetlen egy csapat sem volt­­, ma már csak a megyénk terü­letén 50 nyilvántartott férfi és női röplabdacsapa­t van. Ezenkívül igen sok üzemi csapat van, ahol egyelőre csak szórakozásszerűen űzik ezt a já­tékot. A fent említett számból láthat­juk, hogy a tömegek megkedvelték ezt a játékot és a legjobb úton halad és rövidesen a nézők is meg fogják szeretni ezt a sportot. A mennyiségi fejlődés,­­minit előrelátható volt, meg­hozta a minőségi fejlődést is. Minő­ségi fejlődés szempontjából döntő­­ je­lentőségű változást hozott az 1­950. év, amidőn a megyénkből felkerült az NB II-be a Szekszárdi Dózsa SE jó­­képess­égű csapata. Ez a fiatalokból álló együttes remek játékával hamar magára vonta a szakemberek figyel­mét. Még az sem csökkenti teljesít­ményüknek értékét M NB II-ben 3. he­lyezést értek el­, hogy az évad végén aránylag gyengébb teljesítményt nyú­j­tottak. Ennek is meg volt az oka mert a csapatnak állandóan­­ árjáté­kosan kellett kiállani mérkőzéseire Ha az együttes továbbra is jó kezek­ben marad, szép jövő előtt áll. Megyei viszonylatban a minősége a Tolnai Textil, a Bonyhádi Cipőgyár a Szekszárdi FŰSZERT, a Szekszárdi ÁVKSZ és a Dunaföldvári DISZ kép­viseli. Ezek közül is ki kell emelni a tolnaiak remek játékát, de náluk fennáll a rendszeres edzés hiánya, aminek következtében a csapat nem tud állandó jó formát mutatni. Meg kell említeni a­­ dunaföldváriak súlypont-munkáját. Igaz, hogy a mi­nőség még elég gyenge, de itt is fel­tétlenül be fog következni a minőségi változás. Dunaföldváron négy női csa­pat van, viszont egész Szekszárd csak egy női csapattal dicsekedhet. Hogy Dunaföldváron jó munka folyik e té­ren, ez Kovics Gyula sporttársnak köszönhető. A legsúlyosabb hibát a nagymá­­rn­oki csapat követte el, amikor fele­lőtlenül benevezte csapa­tát és sehova ne­m­ küldte el. Bedig Nagymányokon­­­ ehe­ne egészséges csapat és a legtöbb l­he­tőség van nekik megadva erre. Sajnos itt a röplab­l­asporto­t csak har­madrendű kérdésként kezelik és a csapatot is ne csak három sztárra kell felépíteni, hanem fejlődő és tehetséges fiatalokra. Egy vállalat sem lehet oly felelőtlen, hogy csapa­­tát évről-évre benevezi bajnokságba és egy mérkőzésen sem jelenik meg. Súlyos hiba van még Dombóvárol­ és B­on­yh­ádon. Mindkét helyre öntu­datos, szocialista sportvezetőkre van szükség és akkor helyre áll a rend. Bonyhádon az utóbbi időben Cset­neki sport­társ vet­t­e át a röplabdasportunk irányítását és így biztosítottnak lát­szik a jövő. Általában az 1950-es évben a mo­vi* 1 m­p’n-bdnsport ételében nagy fej­lőd­­és á­l­lott b­e. . Megyei NB III. állása: 1. Tolnai Textil SE pont 12 ■ 2. Bonyhádi Cipőgyár KI 3. Sz. FŰSZERT .8 4. Sz Dózsa II.0 5. Sz. A­VESZ .4 6. Sz. Terményforgalmi 2 7. Nagymányoki Tárna törölve. Bonyhád—Tolnai Textil mérkőzés eredményét megsemmisítették és a 2 pontot a T. Textil kapta meg. A dunaföldvári bajnokság őszi ál­lása. Férfi: E­DISZ, 2. Pénzügyőri szakasz, 3. Hengermalom, 4. Szabadságharcos Sz. 5. Peti., 6. Hídépítő V., 7. Posta, 8. DDNK visszalépett. Női: I. MNT­SZ. 2. Népbeli V., 3. DISZ. I. Ped. JANUÁR 3. SZERDA ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: Zalai gyógyszertár. — NÉVNAPOK: Róm. kát. Benjamin. — IDŐJÁRÁS: Jobbára borult, ködös idő, többfelé, főleg nyugaton és délen ha­vazás, ha­vas,­se Mérsékelt délkeleti- déli, ké­sőbb délnyugati szél. A hőmérséklet lassan emelkedik. — Várható hőmér­­sékleti értékek: szerdán reggel he­lyenként gyenge fagy, délben a hő­mérséklet 2—7 fok között. — A miszlai és a bikád­­termelő szövetkezeti csoport kultúrcsoportjai gynog­yertek el a Gyönk községben megrendezett körzeti kultúrverseny bemutatóra. Ezek a kultúrcsoportok tisztán látják a kulturmunka jelentő­ségét és minden nehézséget se.küz­­denek, hogy a dolgozó népet kultur­munkával szórakoztassák. — Sióegárdon a DÍSZ fiatalok de­cember 26-án készítették elő a veze­tőségválasztó taggyűlést. A taggyűlést úgy szervezték meg, hogy röpgyűlése­ket tartottak, egyéni agitációt vé­geztek és lelkesen dekorálták a szer­vezet helyiségét. — Fadd községben december 27.én tartották meg a DISZ vezetőség­­választó taggyűlést. Titkárnak Hi­­rán­ Józsefet választották meg. A gyűlésen az új vezetőségi tagok fel­ajánlották, hogy a Szabadságharcos Szövetséget megszervezik­ és a tag toborzást gondosabb munkával fog­ják elvégezni. — Özvegy Hauzer Ignácné ki­s mási lakost a rendőrjárőr id­tenérte­ 100 darab tojás, 8 darab tyúk enge­­dély nélküli szál­ltásán. Az árut a rendőrség elkobozta.

Next