Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-13 / 10. szám

1951 JANUAR 13 JSL f* X» O Tolcs­a megye Erdőgazdaságai a hibák kijavításával, eredményeik fokozásával készülnek Pártunk V. kongresszusára Egyre nagyobb mértékben jut kife­jezésre az eredmények fokozódásából hogy az Állami Erdőgazdaságok dol­gozói tudatában vannak munkájuk hatalmas politikai és gazdasági je­lentőségének. Tisztában vannak a dolgozók azzal, hogy a­z­ ő munkájuk kelló minőségű és mennyiségű elvég­zése nélkülözhetetlen tartozéka ötéves tervünk sikerének. A mi országunk­ban érvényesülő tervszerű munka megkívánja, ho­gy az előirányzatát minden termelési ág teljesítse. Ép­pen ezért országunk dolgozóinak fo­kozott jóléte nagymértékben függ az erdészet előirányzatának teljesítésétől­­ és t­últeljesítésétől. Az 1950-es évben, a II. félévi tervét az Állami Erdőgazdaság Tolna megyei­­ Egyesülése csaknem 100 százalékra teljesítette. Január hatodikai kiértékelés sze­rint a Tamási Erdőgazdaság az előirányzatát már túl is teljesí­tette. A szekszárdi erdőgazdaság is telje­­sítette az előirányzatát, annak ellené­re, hogy körülbelül december köze­péig némi munkáshiánnyal küzdött.­­ A bátasaéki erdőgazdaság van lema­radva legjobban a tervteljesítésben Előirányzatát a január 6-i kiért­és­ek­ alapján csak 70,2 százalékra teljesí­­­tette. Ezt a lemaradást részben az is­­ okozta, hogy nincs üzemi pártszerve­­­­zete a gazdaságnak. A pártszervezet hiánya okoz­ta nagymértékben azt­ is, hogy nem tudták a kellő munkaerőt biztosítani. Az erdősítés terén is csaknem 100 százalékra teljesítette megyénk állami erdőgazdasága az előirányzatát. A tamási erdőgazdaság túlteljesí­tette fásítási előirányzatát 7« ka­­tasztrális holddal. Teljesítette az 1950-es év második felében az előirányzatát a bátaszéki erdőgazdaság is, ugyanakkor a szek­szárdi erdőgazdaságnál lemaraadás m­utatkozik, mert a terve teljesítésé­nek 75 százalékánál tart.­­ Az erdészet tervteljesítésének lema­radását az ellenség aknamunkája okozta. Az ellenségnek az a célja, hogy dolgozó parasztságunk ne ve­gyen részt az erdészeti munkákban és ezen keresztül is akadályozhassa ötéven, tervünk sikerét, segíthesse az imperialisták háborús terveinek meg­valósítását­ Állami erdőgazdaságunk az ősz fo­lyamán ,hatalmas változáson ment ke­resztül. Célul tűzték ki a dolgozók­­ a régi, elavult munkamódszerről az gyakorlatban jobban bevált mun­­­­kamódszerre való áttérést. A bére­zéseknél is nagy változások voltak, ami által fokozott mértékben érvé­nyesült az erdészeti dolgozók részére is a szocialista bérezés. Nagyobb mér­­­tékben tudják alkalmazni azt az­­ Irányelvet, hogy mindenki megkapja jó* elvégzett munkája után a megfe­lelő munkadíjat.­­ Az ellenség ezen a téren is igyeke­­zett népellenes propagandát kifejteni. Az ellenség aknamunkája az új mun­kamódszer bevezetésénél egyes helye­ken jó talajra is talált. Az üzem­egységekben nem fejtettek ki komoly felvilágosító munkát és így a dolgo­zók nem is voltak teljesen tisztában a­z új munkamódszer előnyeivel, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy még most is vannak olyan üzemegy­ségek, mint például a szekszárdi já­ráshoz tartozó bogyiszlói üzemegység, ahol a jelentős munkáslétszám elle­nére is csak 8 csoport dolgozik az új munkamódszer szerint A legtöbb helyen a felvilágosító munka hatására megértették az új munkamódszer, — az úgynevezett szalagrendszeres termelés — előnyeit a régivel szemben. A felvilágosító munkát a gyakorlati példák támasz­tó­­ják alá, mivel az új munkamód­szerrel kevesebb munkával többet le­het átlagban kitermelni. A tamási er­­dőgazdaságban például minden üzem­egységben, eredményesen és a dolgo­zók létszámához­ viszonyítva nagy mért­ékben alkalmazzák a­­ szalagrend­szeres fakitermelési módszert melynek "­önve a munka megoszlásában rej­lik. Megyénk erdőgazdaságának az l0.­l­­ei év 1. félévi tervének teljesítésénél a lemaradás behozására még van lehetőség. A mezőgazdasági munka csaknem teljes befejezése miatt egye nagyobb eredmények születnek meg munkaerő fokozati­ mértékben val biztosításánál. A felvilágosító murik és az élő példák hatására egyre töb dolgozó látja tisztán az erdészei munkák fontosságát. A gyakorlatba látják, hogy milyen hatalmas össze­geket tudnak keresni közepes munká­val és tervszerűséggel a fakitermelés munkálatoknál. Mind nagyobb méreteket ölt erdé­szeli munkálatainknál a versenymoz­galom kiszélesítése is. A dolgozói felismerték a februárban összeülő­­ Országos Pártkongresszus jelentősé­gét és tudják, hogy annak sikere eddigi eredményeink fokozásával se­gíthetik elő a legnagyobb mértékben A pári üzemegység Vörös Csillag és Béke fakitermelő-brigádjának dolgo­zói Rákosi e­lvtárshoz küldött levelük­ben fogadták meg, hogy eredményeik fokzásával készülnek a Pártkongres­­szusra. A levél a következőképpen szól: „KEDVES RÁKOSI ELVTÁRSI Mi is értesültünk arról a példamu­tató és lelkes mozgalomról, amellyé az ipari és mezőgazdasági dolgozói­ készülnek Pártunk február 24-i kon­gress­zu­sára. Ezektől a példáktól is Pártunk és Rákosi elvtárs iránti sze­relőiünktől lelkesedve mi, a tamási erdőgazdaság pári üzemegysége Vörös Csillag- és Béke­fakitermelő-brigád­já­nak dolgozói elhatároztuk, hogy erőnkhöz mértén fokozatosan hozzájá­­rulunk annak a diadalútnak építésé­­hez,­ amelyet a magyar dolgozó nép munkatérajánlásáva­l készít elő Párt­jának közelgő kongresszusa alkalmá­val. Vállaljuk, hogy: 1. Az ötéves terv második évének első negyedére előirányzott 4.045 köb­méter faanyagot 1951 március .31 e helyett január 20-ig kitermeljük. 2. Ebből a mennyiségből az elő­irányzott szer famennyiséget 12 száza­lékkal, azaz 900 köbméterre felemel­jük. Elhatároztuk, hogy munkánk minő­ségi és mennyiségi fokozásával ké­szülünk e nagy napra, Pontunk V. Kongresszusára. Tudjuk, hogy ezzel nemcsak szocialista hazánk fejlődését szolgáljuk, hanem erősítjük a Szovjet­­unió-vezette béketábort. Meggyőződé­sü­nk, hogy az új munkamódszerrel és Pártunk vezetésével felajánlásun­­kat teljesíteni tudjuk és ezáltal ipa­­runk élenjáró dolgozóinak példáját követve nagyobb mértékben járultunk­­ hozzá a Pártkongresszus sikeréhez és­­ járulunk hozzá boldog jövőnk épí­­t­éléshez. Dörnyei Mihály csapatvezető, Keszi Nándor brigádvezető, (Vörös Csillag) Merle Mihályné VB-elnök, Páczer Mihály csapatvezető, Szaka János brigádvezető (Béke) Petkovics Henrik üzemegységvezető. A gyulaji üzemegység dolgozói a következő levelet küldték Rákosi elv­társnak: „SZERETETT RÁKOSI ELVTÁRS! A gyulaji üzemegység Rákosi és Bé­ke-brigádjának összes dolgozója nevé­ben és akaratából elhatároztuk, hogy szeretett Pártunk és vezérünk. Rákosi elvtárs iránti szeretetünk jeléül a február 24. Pártkongresszusra a kö­vetkező felajánlásunkkal készülünk: 1. Vállaljuk, hogy az 1951-es év első negyedére előirányzott több, mint 3.800 köbméter faanyagot március hó 31-e helyett február 10-ig kitermeljük. 2. Vállaljuk, hogy a munka befeje­zése után a gyulaji üzemegységtől szervezetten más olyan üzemegység­hez megyünk át segíteni, ahol a ki­termelésben elmaradás mutatkozik. Az 1950. évi tervünket december 43- ig teljesítettük. A kitermelésben 47 százalékos ipari fakitermelést értünk el. Ez­t a nagy eredményt a Pártunk javaslatára bevezetett új munkamód­szerrel értük el. Ezen túl még foko­zottabb lelkesedéssel dolgozunk az új munkamódszerrel. Még­ nagyobb ered­­manéveket­ igyekszünk elérni és ezzel fogjuk méltóképpen megünnepelni a közelgő Pártkongresszust. Reméljük, hogy vállalásunk lelkesí­tésig fog halni a tamási erdőgazdaság többi faki­term­elő-brigád­ja dolgozójá­ra is, és ezzel előmozdítjuk,­ hogy az erdőgazdaság teljes egészében, határ­­idő előtt fogja teljesíteni a tervét... Kívánjuk, hogy szeretett Rákosi elv­­társunk még számos győzelmen ke­resztül vezesse a magyar népet. Varga János Csesznegi József Hetes­ József Heb­erle Sámuel munkacsapat-vezetők, ETcngl Pál ü­zemegységveze­tő, Ju­hász Tra­ve­t'Blilkár, k I­VESZ tolnai és paksi felrendeltségének dolgozói párosversennyel, nagyobb teljesítmények elérésével készülnek február 24-re A Pártkongresszus népünk életé­nek nagy eseménye. Az elmúlt évek során a Párt szerepe, tekintélye óriási mértékben megnőtt Magyar­­országon. Sikereinkkel együtt fel­adataink is egyre­ nagyobbak, ellen­ségeink pedig egyre dühödtebbek lesznek. Mindez növeli a kongres­szus jelentőségét, határozatainak sú­lyát, fontosságát. Népünk az elmúlt évek harcai közben még inkább1 ősz­­sz­e forr­ott­ a Párttal, még inkább megszerette, még hűségesebben kö­veti, bizalommal tekint rá és még többet vár teite, mint ezelőtt. A tolnai és paksi ÁVESZ kiren­deltségei és a hozzátartozó szerelő­­ségek dolgozói röpgyűlést t­artottak az V. Pártkongresszus feladatairól. Hartmann Ferenc üzemi párttitkár elvtárs ismertette a Pártkongresszus jelentőségét. — Mi, dolgozók tudjuk, hogy a Párt segítsége nélkül soha nem tud­tuk volna országunkat újjáépíteni — mondotta többek között — és az ötéves tervünket is csak úgy tudtuk megindítani, hogy minden munkában ott éreztük a Párt segítő kezét és ezért sikerült azokat a hatalmas eredményeket elérnünk, melyekről az V. Pártkongresszuson fognak a dol­­gozó népnek beszámolni. Utána Varga Ferenc üzemvezető elv­társ közölte, hogy az­ 1951. évi előirányzott munkákat, amelyek munkautas­í­t­ás­ok­b­a vannak fektetve, minden dolgozó megkapja, hogy tis­ztában legyen a munka helyes el­végzésével. Kérte a dolgozókat­, aki nem kötötte meg a hosszúlejáratú versenyez érződ­ést, az minél előbb kösse meg, mert ezzel is egy lépéssel előrébb visszük népgazdaságunk fejlődését. Varga Ferenc­­ üzemvezető elv­társ felkérte a dolgzókat. . hogy tegyék a ■ P«­ h­o­z­zá 4­­­z­ól­ások­at. Hostyánszky Andor mind maga, mind Acsádi Lajos és Sáth György nevében­­ felajánlja Fadd községben az oszlop­­i csere végzését, az Ádám-malom­i transzformátornál a levezető huzalok­­ lecserélését és az áramszámlák 100­­ százalékig való inkasszálását Fadd és Gerjen községben, Keller János felajánlja 8 darab osz­lop gyámozását Mözs községben 100 százalékos inkasszót, azonkívül 20 darab nem rendszerpróbás fogyasztás­mérő lecserélését, egyben versenyre hívja Csonka György bogyiszlói kör­­zetszerelőt. Csonka György vállalja a számlák­­ maradéktalan inkasszálását és 10 da­­­­rab csatlakozó lecserélését 3 óra meg­­­­takarítással. Elfogadja Keller János versenykihívását. Raksányi Vilmos a Minőségi­ brigád nevében teszi meg hozzászólását. A brigád tagjai átérzik a Kongresszus je­­lentőségét és fontosságát és örömmel teszik meg felajánlásukat, mert tudják, hogy ezzel is a béketábort erősítik. Vállalják 3 darab mérőszekrény fel­szerelését, 1 darab transzformátor­cserét, és a szedresi gépállomás háló­zat bővítését. A mérőszekrények sze­relésénél 3, a szedresi hálózatbővítés­nél 30 óra megtakarítást vállalnak. A dolgozók egyéni versenyre hív­­ják ki egymást. Raksányi Vilmos versenyre hívja Németh György pak­si körzetszerelőt, Sáth György ki­hívja Fü­löp Bálint öcsényi szerelőt, Acszádi La­­jos kihív­ja. Ledneczki Fe­rencet Paksról, Farkas Ferenc tanuló kihívja Fáik Gyula szekszárdi ta­nulót. Babos János kihívja Gyurko­­vics Ferencet Szekszárdb­ól, Wiede­mann József kihívja Váczi József paksi­­ szerelőt. Mor­schauser József kihívja Ko­mádi Kálmán decsi kör­zetszerelőt, Ádám Antal kihívja Kör­ber Károlyt. Berényi István kihívja Hartmann Ferenc szekszárdi műve­zetőt. A tolnai kirendeltség ezer el­őségei is felajánlást és versenykihívást tettek. Kist­art­ János és Zsiga István vál­lalják, hogy a kongresszus méltó megünneplésére az inkasszót 100 szá­zalékra teljesítik. Nagy­dörög, Győr­­köny és Bikács községben a pénz­­beszedésre előirányzott időből öt, órát­­ megtakarítanak és, 8 darab, meg­­dőlt oszlopot egyenesre állítanak­ . Az újonnan megalakult Petőfi-brigád tagjai egyöntetűen felajánlják a paksi kisfeszültségű elosztó hálózaton 10 darab oszlopgyámfázást az előirány­zat munkadőből megtakarítanak 10 órát, és ezen idő alatt a nemeiken távvezeték vastartóinak lefestését vál­lalják 6 kilométer hosszban. A vége­zendő szigetelő cserét az előirányzott 17,1 óra helyett 14 óra alatt teljesí­tik és a fennmaradó idő alatt a né­metkéri távvezeték vastartóinak festé­sét folytatják. Wolf József pénzbeszedő vállalja, hogy a paksi számlákkal január­ 2B-a helyett 21-én fog elszámolni, vala­mint a számlázás­ meggyorsítására vonatkozó röpcédulák kihordását el­végzik. A paksi kirendeltség ezer el­őségei felajánlást és versenykihívást tettek. Németh György versenyre hívja ki Ilaksányi Vilmos tolnai kör­­etszere­­lőt. Hartmann József kihívja Kistarr János nagydorogi szerelőt, Kictarr János kihívja Alszegi István nagys­­zék­elyi körzetszerelőt. Zsiga István kihívja Majsai István­­ kajd­acsi kör­­zetszerelőt, Ledneczki Ferenc­­ kih­ív­­ja A­­­ vádi Lajos faddi­­ szerelőt, Váw­r­­i József kihívja Beigner Bá­ unt­ob Bonyhádról Budahelyi András kihív­ja Tóth Lászlót Sz­kszárdról. Né­meth Borbála tanuló kihívja Helesi Anna dombóvári­ tanulót, Wolf­­ Jó­zsef versenyre hívja az üzletigazga­­t­óság összes pénzbeszedői­t, Gyim­óti János kihívja Berényi István tolnai ki­rendeltség vezetőjét. a ..P­etőfi‘‘­­brigád versenyre hívja a tolnai ki­­rendeltség .,Mi­n­őség­i “ - b­r­i­gá­d­j­á­t. A versenykihívásokat a dol­go­zók i­'gyönte'iíten'i elfogadták és vállalták, hogy a* . Pártkongresszusra­ a mun­kájukat mennyiségileg és minősági­­l­eg végrehajtják. Ez­zel a röpgyűlés vége­tért. Amíg dolgozó parasztságunk több száz­­százalékra teljesíti beadási kötelezettségét •* a kulák minden módon szabotál Szekszárd városban a begyűjtés na­gyon gyengén folyik, mert a népne­velők nem végeztek kellő felvilágo­sító munkát. Szekszárd város a be­gyűjtést búzából és rozsból 115 száza­lékban teljesítette, takarmánygabonáb­ból 60 százalékban, kukoricából és burgonyából 50 százalékon felül telje­sítette a beadási kötelezettségét.­­•­ Amikor az egyéni dolgozókhoz elmen­tek a népnevelők jó felvilágosító mun­kával megmagyarázták, hogy milyen nagy jelentősége van a terménybe­gyűjtésnek, értek is el eredményt. A népnevelők által végzett felvilágosító munkával elérték azt, hogy egyes dol­gozók ezeket magukévá tették és Pártunk útmutatását követve, mind takarmánygabonából, mind kenyér­gabonából teljesítették előirányzatu­kat. Klézli János 1? holdas dobozó pa­­raszt kenyérgabonából 198 száza­lékban, takarmánygabonából 114 százalékban, burgonyából 100 szá­zalékban, szánából szintén 100 százalékban teljesítette előirány­zatát. Klézli Ferenc 7 holdas dolgozó pa­raszt kenyérgabonából 149 százalék­ban, takarmánygabonából 100 száza­lákban, burgonyából 1 sá­­zalékban teljesítette előirányzatát. Wiedeman Lá­szló Szekszárdhoz tartozó ózsákpusztai dolgozó pa­raszt kenyérgabonából 307 száza­lékban, takarmánygabonából 100 százalékban, burgonyából 100 szá­zalkban, szénából pedig 200 szá­zalékban teljesítette előirányzatát. Horváth István szintén azsákpusztai 7 holdas dolgozó paraszt kenyérgabo­nából 209 százalékban, takarmányga­bonából 100 százalékban teljesítette előirányzatát. Bors Antal 8 holdas dolgozó paraszt kenyérgabonából 153 százalékban, takarmánygabonából 100 százalékban burgonyából 100 százalékban, széná­ból szintén 100 százalékban­­ teljesí­tette előirányzatát. Ezek a dolgozók követik Pártunk útmutatását és tud­ják azt, hogy csak így tudjuk a bé­ketábort erősíteni. Jó népnevelő munkát végeztek a begyűjtéssel kapcsolatban Szül­le József pártonkívüli dolgozó paraszt, Döményi Anna, Balázs János, az Útfenntartó­­ népnevelői, a városi tanács és a kórházi alapszervezet népnevelői. Ugyanakkor vannak kulákok, akik szabotálják a beszolgáltatást. Takler József 25 mázsa kenyérgabonával, Kérészé? János 29 mázsa kenyérga­bonával, özvegy Budai János­né 20 "mázsa kenyérgabonával, Koca József 19 mázsa kenyérgabonával, özvegy Kovács Dávid­né kulák­­íu­szony 17 mázsa kenyérgabonával és 350 kilogramm takarmánygabo­nával károsította meg dolgozó né­pünk államát. Ezek a kulákok úgy gondolják, hogy nekik úgy is jó lesz, hogy ha nem teljesítenek előirányzatukból sem­­mit. Ezek a kulákok azért nem teljesí­tettek, hogy gátolják fejlődésünket. Majsai László szekszárdi Remete út­it szám alatt lakó kulák, akinek a hátraléka 33 mázsa, szénából 115 kiló. Találtak nála 15 mázsa takarmány­­répát, 4 mázsa burgonyát. Elrejtve találtak nála a vágott­­fa mögött 150 kiló csövestenge­rit, szappant, 24 darab törülkö­zőt, 1­2 darab asztalterítőt, egy ládában egy rézmozsártörővel együtt mellette 3 darab katona, szuronyt beolajozott állapotban és ezenkívül még több más egyebet. Majsai László kulák már jóideje fogházban tölti büntetését, mert me­zőgazdaságunk és ötéves tervünk si­kerét szabotálta, amikor a kiszabott­­ cukorrépa mennyiséget nem termelte meg és el is vetett, 80 centiméter távolságra vetette egymástól a soro­kat, hogy minél kevesebb cukorrépa teremjen. Most feleségét is letartóz­tatták árurejtegetését. Ezek a letar­tóz­­t­atások azt bizonyítják, hogy ha sorlóan "ár mind "z, aki cselekede­­teivel akadályozza ötéves tervünk sikerét. SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ S/EKSZÁIUí. CáAJÍAI-TÉK i IT I.I­FON: 22-13 Je 13-, 14- és 15-én ACsók a sfaásonbsp Fordulatos szerelmi törtére:­ cseh filmen az akciós jegyek nem érvényese 11 I Előadások: hétköznap 6—8- y ■ ^1 sár-­os ünnepnap­i— 6—8 kor fmju 9 Pi-Mívl­im­ viVu* hét k­ozrta I> Vn­.lurny it:t> asár- (V­­ilnnapnap 1!-­t és diFti Iá­n •'»r '•! iá! ■«

Next