Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-18 / 14. szám

TOLNAI VILÁG PROLET­ÁRJAI EGYESÜLJETE J^ÜE P LO A MAI SZAMBAN: Megyénk dolgozok lelkesen U<MÜfa«U * «o^yei finn hétre. (2. o.) — A sárp­isi gépállomás versenyre hJ-H* ki * szedresst. (?. o.) — Az őcsényi kendergyár dolgozói is magasabb teljesítményekkel készülnek Pártunk Kon­gresszusára. (5. o ) — A középiskolák és a diákotthonok igazgatóinak értekezlete. (1>. o.) — Kiosztották a Jutalm» kat az állami gazdaságok legjobb dolgozóinak. 16. o.) TOLNAM­EGYEI PÁRTBIZOTT­SÁGÁN A K lyAIHA VÍZ. É­V­FOLYAM. 14. SZAK­ ARA 50 FILLÉR /’• A vív*!; CSÜTÖRTÖK, 1951 JANUÁR IS. Ménéi értekezleten tárgyalták meg feladataikat az állami gazdaságik és gépállomások Sza­ks­zárdon a DE­FOSZ, megyei titkársági­ Üzemi bizottsági érte­­kezletet tartóit, amelyen megjelen­­tek az ü­zemi bizottsági titkárok­ és elnökök. Kócs E Árpád elvtárs, DÉFOSZ megyei titkár, beszédében ismertet­te, hogy az imperialisták mindent elkövetne­­k, hogy egy harmadik vi­­lágháborútg kirobbantsanak. A múlt évben az­­ USA­ 45 milliárdot sza­vazott meg a háborús célokra. 1951-ben­­ újabb 50 milliárd dollár kiutalását tervezik. Ez a nagyará­nyú fegyverkezés minden imperia­­l­lista országban folyik. Láthatjuk ezt Titoéknál, Angliában, Francia­ori­zágban, Olaszországban is. Min­­denütt eszeveszett hajszát folytat­nak a kommunista pártok vezetői­nek letartóztatására.­­ Addig­, amíg az­ imperialisták fegyverkezésen dolgoznak, addig a Szovjetunió’ és szeretett Sztálin «lvtársunk a békés fejlődés továb­bi erősítésére törekszik. Hiszen az egész világ a békét óhajtja. Ezt bizonyítja az, hogy öt stockholmi békefelhívást több, mint 500 mil­ló dolgozó írta alá. A Szovjetunió­ban az atomot békés célokra, he­gyek felrobbantására és folyók irá­­nyárnak megváltoztatására hasz­­nálják. A na­pi demokráciákban is komoly eredmények vannak, meg­szűnt a munkanélküliség és az életszínvonal is napról­ napra emel­kedik. Ha országunk helyzetét néz­­zük, akkor is nagy eredményeket látunk, mind az iparban, mind­ a mezőgazdaságban. Ezekkel a nagy eredményekkel jelentős mértékben növekedett az életszínvonal — mondotta beszédében. — Pártunk február 24-én kezdő­dő kongresszusára komoly felaján­­lások történtek. A Hofherr-gyár­­ban a dolgozók azt vállalták, hogy az elért eredményeket az 1951.es tervévben túlszárnyalják. Ez verseny lendületet ad az 195!-es évre előírt tervek megvalósítására, sőt túlteljesítésére. A kongresszusi verseny feladata, hogy fejlessze funkcionáriusaink között, hogy hogyan kell a dolgozók között pél­­damutalóan élenjárni. Különösen fontos, hogy élesen harcoljunk a mezőgazdaságban meghúzódó el­lenséggel szemben. Különösen az állami gazdaságban leplezzük­ le az ott meghúzódó ellenséget, akik a munkaverseny megakadályozására törekszenek. A verseny mindig egyéni kezdeményezésre épüljön fel, és a felajánlások a dolgozók felé legyenek kivive s a dolgozók a felbontott terv alapján kössenek hosszabb lejáratú munkaverseny szerződéseket. Ezekre az egyéni versenyszerződések­re kell felépíte­­ni a brigád és egész üzemünk kon­­gresszusi versenytérré! — folytat­ta a beszédét. — Gépállomásainknál fősúly a gép­javítási verseny megszervezése. Az állami gazdaságoknál és erdő­gazdaságoknál nemcsak szóbelileg kell segíteni, hanem segítséget kell nyújtani elsősorban a bizalmiaknak a versenyszerződésekben vállalan­dó feladatok meghatározásán. A gépállomásokon keresztül dolgozó parasztságunk megismeri a nagy­üzem­ és gépi gazdálkodás elő­nyét, segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunknak és erősítik a l­atkás­ paraszt szövetséget- Ezért a kulákság igyekszik gépállomá­sokat lejáratni, amihez sokszor a munkájuk­a­ rosszul végző trakto­­r,,,<k v hozzá­járulnak. — Előfordult, hogy a traktorosok azért nem tudtak kellő eredményt elérni, mert nem saját brigádterü­­letükre lettek beosztva és így nem rendelkeztek kellő helyi ismerettel. A gépállomásokat nem szabad ma­gukra hagyni Fontos feladataink, hogy gépállomásaink a tavaszi idénytervek biztosítása érdekében szerződtetési kampányt indítsanak be és ismertessék meg, hozzák kö­zelebb dolgozó parasztságunkat a szerződéskötésen keresztül gépállo­­másainkhoz. A szerződéskötéssel a középparasztság felé kell fordulni és kiemelni a következő szempon­tokat: A gépi munka megkönnyíti­­ a dolgozó parasztság munkáját, kíméli állatát is és a gépi munka költsége ezen keresztül megtérül. A gépi munka magasabb termési átlagot biztosít és olcsóbb, mint a fogatos talajművelés — fejezte be beszédét Kócs elvtárs. Andrikó elvtárs elmondja, hogy az imperialisták mindent elkövet­nek, hogy békés építő munkánkat­­ megakadályozzák. Azért figyeljünk a verseny végrehajtásánál is, hogy ellenségek be ne furakod­janak. Andrikó elvtárs felajánlást tett, hogy a bonyhádi járásban a Sza­bad Nép előfizetők számát 80 da­rabbal túlteljesíti az előír­ány z °rt.- nál és Mucsfán megalakít egy ter­­melőszövetkezeti csoportot. Balaskó elvtárs bejelenti, hogy a juhéi állami gazdaságban hozzá­kezdtek a munkafelajánlások tel­jesítéséhez. A hiányosság a gazda­­ságban az, hogy a vezetőség nem törődik a dolgozókkal és nem ad politikai felvilágosítást. Hiányos­ság még az is, hogy a vezetőség nincs bent a DÉ­FOSZ-szervezetben és nem tartja vele a kapcsolatot. Schlarka Sándor elvtárs el­mondja, hogy a Párt vezetésével oda kell hatni, hogy a verseny si­keresen befejeződjön. Hiányosság az, hogy a paksi járásban csak 88 százalékban tudták teljesíteni az őszi mélyszántást, de ezt a lemara­dást behozzák. Salgó elvtárs elmondja, hogy a gépállomáson lévő traktorok javí­tás alatt vannak, azon igyekeznek, hogy az 1951 es évben a tavaszi munkákat 100 százalékosan kijaví­­tott gépekkel kezdhessék meg,­ mert hiszen az 1950-es évben a gé­pek nagyon ki lettek használva és komoly javításra szorultak. ÍMi­ helyt, egy pár ki lett javítva, amennyiben az idő engedi, a fel nem szántott területeket is fel fog­ják szántani. Kovács elvtárs beszél a koreai nép szenvedéseiről és hősi harcá­ról, amelyben megemlíti, hogy be­csületes kommunistához méltó munkát kell végeznünk, hogy ezzel is segítsük a koreai nép szabadság­­harcát és növeljük a béketábor ere­­jét. Vállalja azt, hogy a járásban a januári taggyűléseket 100 százalékig megszervezik, Iregszemcsén szőlő­termelő csoportot alakítanak. Kormos László elvtárs elmondja az üzemi háromszög feladatát. Az aktívákat mozgósítani­ kell, kibőví­­tett ÜB-értekezletet kell tartani és minden dolgozónak meg kell ma­gyarázni, hogy mivel tartozik a népi demokráciának, hogy jó rám­, kajával csapást mérjünk az impe­rialistákra. Keresztes elvtárs elmondja,­hogy a feladatunkat sikeresen úgy tud­­uk elvégezni, ha új munkamód­szerrel dolgozunk és felajánlja, hogy az új munkamódszert a len­­gyeli erdőgazdaságban tovább fej­leszti. I Bonyhádi Cipőgyár dolgozói felkészültek a kongresszusi felajánlás teljesítésére kihangsúlyoz­ta, az üzem dolgozóinak legalább 80 százalékát beszervezze az MSZT tagjai sorába. Dudás Zsuzsanna DKöZ-titkár elv­társnő a­ termelés fokozása érdeké­ből­ az egész ifjúságot mozgósítani akarja és arra törekszik, hogy a cipőgyári fiatalok a kongresszus tisz­teletére minél jobban megáll­hassák a helyüket ígért felajánlásként: — „hogy az üzem minden ifjúí mimk­ász ij beszervezi e­ DISZ kötelékébe. Fehérvá­ry György elvtárs, az új népnevelő felelős kijelenti, hogy úgy,J$zlakánomíiiák, élmunkások és az üzem leg­jobb munkásai, bevonásával és segítségével előre Pártkongresz­­ssz­u­sunk sikeréért!" Ennek a jelszó­nak a jegyében indult meg a Bony­­hádi Cipőgyárban Pártunk kongres­szusára a­ kötelezettségvállalások­­ teljesítése. Az üzemi pártszervezet, az üzemi háromszög, a vállalási veze­tőség, valamint a műszaki vezetőség jó előkészítő munkájának következ­tében az összes dolgozók bevonásá­val, közösen átbeszélt­ik a kérdéseket és a tennivalókat, így minden tekin­­tetben­ minden egyes dolgozóra már kó=éz konkrétumok születtek meg. Nem maradt ki egyetlen dolgozó sem a k­ö­telezettségválla­l­ásból, dolgozóink igen nagy lelkesedés­sel tették meg szebbnél-szebb fel­ajánlásaikat, mert tisztában vannak azzal, hogy mit jelent mindannyiunk számára Pártunk­ kongresszusa. A termelékenység területén,­­ a minőség megjavítása és a takarék­osság vona­lán is szinte egy­é ml mként csatla­koztak a felajánláshoz. Másokat, amelyeket Megtettünk, nem­csak száz százalékosan, hanem, ha lehet még jobban teljesít­sük­ Békénk megerősítése és megvédése m­­ ellett nagy feladatok előtt állunk az ötéves tervünk teljesítésénél is. Egy pilla­­­natra sem szabad lankadnunk, ha­nem­ arra kell törekednünk, hogy olyan­ lendületbe­ jöjjünk, ami győzel­münket mielőbb meg­valósíthassa. Szocializmusnak megvalósít­ása és meggyorsít­ása se dolgozik a mi nagy Pártunk. Ennek a Pártnál, a kon­­gresszusára minden erőnket és min­den igyekezetünket latba v­etjük, hogy munk­ánk­ felajánlásán és teljesítésén keresztül méltó keretet adjunk a tel­jes sikerhez.“ S2!aHán6vfs­á*!, RífiníRkasok és kiittlelt Mfeásfik férg&k az élen Eltökélt szándékkal arra töreksze­nek, hogy a száz százalékon aluliak s­zámát a legminimálisabbra csökkent vt­ k. A munkamód­szerátadás első­rendű kötelesség a m­egvaló­sulás ér­dekében. Landherr Mária, Tamás István és Felszegi Ferenc, sztahano­visták mári­s mun­kamódszer áta­dásra­ segítik azon­­ munkatársakat, akik száz s­zázalékon alul állanak munka­területükön. Az anyagkihasználá­s megjavításá­ra tett felajánlásokban id. Havasi János szabász . és ,Seher­ff János elv­­társak adják át munkamódsz­e­rüket. Egyetlen üres tévét sem hagynak ki, hogy­ az eredményt száz százalékra biztosíthassák. A verseny kedv óráról, órára nő. Mindig nagyobb a lendü­let. A népnevelők nem mulasztanak el egyetlen pihenő percet sem­, hogy itt, vagy ott ne tevékenykednének. Hol a teljesítmény-százalékot figye­lik, hol pedig ági ráci­ós munkát fej­tenek ki. Az üzemi pártszervezet vezetősége megvizsgálta a­ népnevelők munká­ját, hogy ezen a vonalon a tapasz­talt hiányosságokat kivizsgálja és az azonnali intézke­déseket megtehesse. Ezen a vonalon az utóbbi időben bizonyos lazaság mutatkozott. Szük­séges volt, hogy azokat a népneve­lőket leváltsák, akik nem végeztek jó munkát. — Pártkongresszusunkra mi a ter­melékenység területén­ is győzelmet akarunk aratni — mondotta­ Sallai elvtárs. — Egész mozgalmi hálózat­­unkat meg kellett vizsgálnunk, hogy ezt a győzelmet mi is százszázaléko­san biztosíhassuk. . Biztos vagyok benne, hogy az új népnevelő gárdá­val semmi hiba nem lesz - - jelenti határozottan Sallai elvtárs. üzemi párttitkár. Az üzemi bizottság. Breth István h. ÜB-titkár. Mécs elvtárs. Csima Jó­zsef eh társak is szorosan együttmű­ködnek a Párttal. Saját hálózatu­kat mozgósították, hogy ezen a vo­nalon méltóképpen megállják a he­­lyü­ket. Központi kérdés lett a Bony­hádi Cipőgyárban a kongresszus si­kerének biztosítása. Még a kezdet­­kezdetén áll a felajánlási verseny, de máris tapasztalható, hogy­­ talán még nagyobb a­ lendület, mint a­ Koreai 11 év alkalmával. Ez részb­en annak tudható be­, hogy azóta az a„ kiuTcnd­­,őrrel dolgozik a­ gyár, "Laufer Imre­ né­­v társnő, aki a Magyar—Szovjet ‘ Társaság titkári szerepét csak most vette át, azon dolgozik, hogy mint ■ fVelajánlásáb:m is A Cipőgyár dolgozói optimizmussal tekintenek a felajánlások teljesítése elé. Kétség alig merülhet fel, mert amint a­zt­ az előbbi verseny­vállalá­sok bizonyították, m­ég minden alka­lommal megállták a helyüket. Halász elvtárs, a vállalat igazga­tója mély meggyőződéssel a hangjá­ban, kijelenti . ..Pártunk hatalmas feladatokat valósított meg a felszabadulás óta, erre csak az a munkásosztály ké­pes, az a dolgozó társadalom, ame­lyet egy olyan Párt vezet, mint a Magyar Dolgozók Pártja, élén szere­tett vezérünkkel, Rákosi elvtársijuk­kal. A kongresszust, üzemünkön be­­lül is úgy akar jel­ méltóképpen meg Unite point hogy azokat a válla­tekinti népnövelő elvtársait,mint egy had-sereeszt, amely most a­ leg­­alkalmasabb [UNK] időpontban, a P­árt Kon­gress­z-u­s ti­.sz-iöletére tá­ma­dákba. '»i­­dul a r­oma­ iánlás ellen. —■ E>•'Ős i­­s szívós hírre­)i folytatunk a ÍUU sz­á­m­­lókon aluli telj­es­í­t­m­é­n­y­e U­t. — je­­lenti ki —­és arra törekszik­k jó népnevelő munkán keresztül,hogy minden adott helyzetben az adott piUurudixm­ ott legyünk, ahol arra a legnagyobb szükség van. A cipőgyár dolgozói megáld­ják a helyű Let Horváth Józsed „E határoztuk, hogy a selejtet 1*5 százalékra csökkentjük#* A Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés dolgozói Dombóvár második üzemében január 8-án tartották meg meg az üzemi gyűlést. A gyűlésen foglalkoztak Pártkongresszussal, a fel­ajánlásokkal és annak elvégzésével­ Baumeister Márton üzemi bizottsá­gi titkár beszédében ismerteti, hogy február 24-én lesz­ a Pártkongresszus. Elmondja, hogy a Kongresszus jelenti a szocialista építő munkánk további fokozását, ötéves tervünk gyorsabb megvalósítását, a békéért folytatott harcunk további erősítését. Felhívja a dolgozókat arra, hogy legyen ez kongresszusi felajánlás az 1951. évi tervünk végrehajtásának első lendü­lete, üzemünknek vezetőivel indul­junk el vállvetve a reakciós erőkkel szemben, a munkaverseny leszélesülé­sével, a szocializmus építéséül Lázár Vendel égető a kemence­munkások nevében felajánlja, hogy tervüket hetenként 120 szá­zalékban teljesítik. Móra István lakó, a behordók és rákok nevében külön is ígéretet tesz arra nézve, hogy késedelem nélkül föltöltik a kamrákat és rendelkezés­re bocsájtják a rákoknak, hogy a tüz­­elzáró papírost az égetők elhelyez­hessék. Lochmaler Endre házmester is vál­lalja, hogy a szükséges ajtóberakást kellő időre elvégzi, ajtókibontásokkal együtt. Cseh János üzemi kocsis felajánlja, hogy eddigi 4 kocsi homok napi tel­jesítményét 5 kocsira emeli. Gera Miklós, az üzem összes dolgo­zói nevében elmondja, hogy megértet­ték a reájuk váró feladatot. —­ Tud­juk azt, hogy az ország hatalmas be­ruházásainak előfeltétele, hogy ren­delkezésre álljon a szükséges tégla­­mennyiség, hogy mi minden egyes téglával, minden lapát földdel a bé­kének nagy ügyét kívánjuk szolgálni. Éppen ezért elhatároztuk, hogy a különböző üzemrészekben a selejtet egy és fél százalékra fogjuk csökkenteni. Mi is csatlakozni kívánunk a több, jobb és olcsóbb termelés mozgalmá­hoz. Ezek a téglagyári dolgozók magu­kévá tették Pártunk útmutatását, a Pártkong­resszus jelentőségét és tudjuk azt, hogy amivel többet és jobbat termelnek az népgazdaságunk még eredményesebb fejlődését jelenti és minden dolgozónak még nagyobb élet­színvonal emelekdését jelent. Befejezésé­re­ közeledik* a kombájnok spro^atgyártásánakk előkészítése az EMAG-ban Az EMAG dolgozói az elmúlt­ évben készítették el a szovjet tapasztalatok alapján az első öt magyar gyártmá­nyú arató-cséplőgépet.. A gyártmá­nyok minőségének­­ okozásához je­lentős segítséget nyújtottak a jól be­vált szovjet tapasztalatok. Ebben az évben már erősebb, mi­nőségi anyagból készül a vágószer­­kezet láncos felhordója, a simájára, biztosítására pedig az elmúlt évben alkalmazótt Diesel-motor helyett bep^ ?iYimotorflat látják el a gépeket.­­ Ugyancsak szovjet mintára ékszíj­­meghajtást alkalmaznak a láncos meghajtás helyett, amivel a szaka­dást küszöbölik ki. A kombájnok széngyártój­ának t­­l bontott tervei már elkészültek és be­fejezéshez közeledik a kom­bain gyártásához szükséges szerszámok gyártása is.­­ A sz­ériagyártás a jövő hónapban indul meg. Márciusban­ tíz, áprilisban húsz, májusban ugyancsak húsz kör­­szerű arató-cséplőgép készül el. Az aratás megkezdésére 5<> ar­.dő­­cséplőgép­ei­ mezőgazdaságon/> dól. gorólnnk rendelkezé'-éi

Next