Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-29 / 175. szám

1051 JULIUS 20 w­ä­r L­o A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldőnek táviratai Rákosi Mátyás elvtársnak A Szovjetunióban tartózkodó magyar para­sztküldöttség tagjai az alábbi táv­iratokat küldték Rákosi elvtársnak: „SZERETETT RÁKOSI ELVTÁRS! Most, amikor csoportunk Kazagh­­sztdin területén befejezte tanulmányait, ismételten köszönetet mondunk Rákosi e­lvtársnak, hogy lehetővé tette szá­munkra, hogy mi, még egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok személye­­sen győződhessünk meg a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről és a kolhoztagok boldog, vidám életéről, amit a szovjet­ nép a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs vezetésével valósít­ott meg. Amit itt­­ láttunk, méreteiben és szép­ségében minden elképzelésünket felül­múlta. Meggyőzött minket a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről és arról,­ hogy annak a sok rágalom­nak, amit a kulákok és­ többi reakciósok, a dolgozó nép ellenségei a kolhozokra mondanak, egyetlen szava sem igaz. Mi a látottak alapján tudjuk, hogy mikkor harcolunk legjobban a békáért­, az öt­­éves tervünk megvalósításáért és úgy szolgáljuk legjobban a dolgozó paraszt­ságunk érdekét, ha követjük a kolhoz­parasztok példáját. Ezért mi, akik még egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok vagyunk, elha­tároztuk, hogy hazatérésünk után mi is rá fogunk térni a szövetkezeti gazdál­kodás útjára és azon leszünk, hogy minél több dolgozó paraszt­társunkat győzzünk meg ennek az útnak a helyes­ségéről­leljen a Világ dolgozóinak tanítója, a béket­ábor lángeszű vezetője, Sztálin elvtársi il­jen a Megyár Dolgozók Pártja és szeretett Vezérünk, Rákosi elvtárs, aki­nek vezetésével biztosan haladunk a szocializmus felé. Báné József­né Jánoshida, Nagy Ist­ván Hernádpetri, Fésűs László Hern­ád­­németi, Kiss­ József Nagylengyel, Da­rabos József Ukk, Benkö István Lé­­beny, Szép István Kaposszentjakab, Kovács József Mikófalva, Tóth Károly Rábahidvég, Peresztegi Andrásné Bana, Zsellér József Akasztó, Bagdi Károly Nagyrábé, Ördögh Imre Pusztamérges. Az L csoportban alábbi egyénileg dolgozó parasztok jelentették be belé­pésükig a t­ermt­előcsoportba: Pámer József Bakonytamási (Vesz­prém m), N­­ács Antal Zomba (Tolna m) Horváth Jenőné Szany (Győr na) Lám­pó János Gsár­y (Heves m). Papp Jó­zsef Mezőkövesd (Borsod m) Király István Peririt (Vas m­), Váradi­­ János Pál (Fejér­ m­). Szász -Simon Ibrány (Szabolcs m). Tajsi József Tered (Nóg­­réd m­). Szilágyi Jánosné Gyoma (Békés ml. Pintér Károly. Pilis (Pest ml. özv. Kiss Gáborné Balmazújváros (ITajdu­m). Gró­fik Pál Szarvas (Békés m). Gond­a József Sándorfalva (Cson­­grád m). Sil­ye Mihály Uirzász (Szol­nok m). Balassa József Becsehely (Zala m). Kolozsvárt Ignác Soroksár (Pest m). E­r­dós Jáno­sn­é Csáp­a (Szolnok ml. •­­crte• Lajos Mezőberény (Békés m), Ceglédi Lajos Hajdúszoboszló (Hajdú m), Varga Géza Nyim (Somogy megyei. A II. Grúzia—Dagfvsztnn csoportban minden egyénileg dolgozó paraszt be­­jelentette belépését a termelőszövetke­zetbe. Összesen: huszonegyen." 1 „DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRSI A Szovjetunióban tartózkodó pa­­rasztküldöttség negyedik csoportja, az ] I Ukrán Szocialista­­ Köztársaság területi 1­tén járt. Az itt eltöltött két hét alatt életteljes­ valóságában tanulmányoz­hattuk a szovjet mezőgazdaság szer­vezetét, a szovhozokat, a kolhozokat, a gépállomásokat és a kísérleti ku­tatóintézeteket. Mindenek felett ta­­nulmányútunk minden óráidban mi, egyénileg gazdálkodj dolgozó pa­rasztok rtzt érezhettük és arról győ­ződhettünk­­ meg, hogy a szovjet me­zőgazdaságban a paraszti gazdálkodás nem kínlódás, küszködés, hanem fel­­szabadult, boldog emberi élet. Amikor apró részleteiben közvetle­nül, közelről világosan megismerhet­tük a szovjet kolhozparasztok­ életét alulírottak ■ [UNK] valamennyien elhatároz­tuk­, hogy visszatérve szép hazánkba, mi­ is a termelőszövetkezeti gazdálko­dás útjára lépünk és rajtunk kívül még odahaza számtalan becsületes dolgozó paraszttársunknak mutatjuk meg a helyes utat. Vajfia János, Lábod (Somogy m.)( Mészár Károly, Zsadány (Békés m­.), Bekő György, Bánokszentgyörgy. (Za­la m.), Bakó Lászlóné, Keléd (Vas m.) özv. Fehér Istvánná,­ Zárónk (He­ves m­.), Székely Tamás, Székelysza­­bar (Baranya m.) Milánkovics János Gara (Bács m.j. Beíikip Istvánná. Pátka (Fejér m.).v Fülöp István, Jászberény (Szolnok m.). Polgár István, Tisza­­püspöki (Szolnok­ m.j. Kertész János, Fadd (Tolna m.) ifj. Nemes Péter Biharnagybajom­ (Hajdú—Bihar m.),­­Liliom Mátyás, Tompa (Bács m.), Joó Mihály, Gyoma (Veszprém m.), Pintér István, Jászf­első szénig­yövgy (Szolnok m­­), Budvig György, Ötvöskónyi (So­mogy m.), Kovács János, Nyirtasi, (Szabolcs m.) Forgocsy Antal, Balaton (Heves m­.), Kiss Mihály­né, Király­hegy­es (Csongrád m.)“ i­ SZÓ­ tanácsülésének elsőnapi felszólalói a szakszervezeti munka eredményeivel és hiányosságaival foglalkoztak Szilágyi Sándor, a vegyipari szak­­szervezet főtitkára szólt elsőnek­ Apró Antal referátumához. A vegyipari ver­­senymozgalomról szólva megállapította, hogy az egyik legfontosabb iparágban, az ásványolaj termelésben, továbbá a szervetlen vegyiparban is lemaradás mutatkozik, miután a versenymozgal­mat itt nem arra­ a területre irányítot­ták, ahol a legszükségesebb lett volna. Másik hiányosságként jelölte meg Szi­lágyi Sándor, hogy a versenymozgalom kiértékelésénél nem veszik­ tekintetbe a gazdasági eredményeket. Ezután Varga György, a bányász szakszervezet titkára szólalt­ fel, aki rámutatott a szakszervezet munkájának azokra az alapvető hiányosságaira, me­lyek megakadályozták a bányászok tervteljesítését. Ez a politikai felvilá­gosító munka hiánya volt, továbbá a szakszervezet, kádereinek sok esetben megnyilvánult szakmai és politikai hoz­­zánsz­ e­melése és végül, hogy nem gon­doskodtak a fegyelem megszilárdításá­ról. Gazda Géza, az RM Művek központi üzemi bizottságának újítási felelőse, az anyagtakarékossággal foglalkozott hoz­zászólásában és rámutatott arra, hogy­­ nincs hazánkban egyetlen számottevő gyár sem, amelyben az anyagtakaré­kossági mozgalom­, kifejlesztése nem vonna maga után jelentős gazdasági eredményeket.­ Ehhez az szükséges, hogy felkutassák a lehetőségeket, se­gítsék a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének kibontakozását. A délelőtti ülésszak utolsó felszólaló­ja Sztergár János, a Baranya me­gyei SZMT elnöke volt, aki a munkafegye­lem, s a versenymozgalom egyes kérdé­seiről, valamint a nők termelő munkába bevonásáról beszélt.A délutáni ülésszak első felszólalója Gallé Ernő, a Nyomdásszakszervezet főtitkára volt. Az anyagtakarékossági mozgalom kapcsán megemlítette, h­ogy míg a szakmában a kongresszusi mun­kaverseny során egymillió forint értékű nyersanyagmegtakarítási felajánlás volt, ma már az ilyen vállalások érté­ke kétmillió forintot tesz ki. Köböl József, az építő-­­ és­­ faipari szakszervezet főtitkára megállapította, hogy a politikai bizottság határozata óta az éberség­ terén javult a helyzet, de még mindig komoly feladatok áll­nak a szakszervezetek előtt. A továbbiakban a bürokratikus ver­senyszerződésről, a formális verseny­ről beszélt. Rámutatott arra, hogy nem lehet izzó a versenyhangulat, ha nem mondjuk meg a munkásnak, hol tart a versenyben, mit teljesít, ki vezet, vagy ki marad le. A SZOT-nak — mondotta Köböl József — komoly harcot kell indítani a verseny egyszerűsítéséért, a bürokrá­cia kigyomlálásáért. A továbbiakban javasolta, hogy a termelési ért­ekezlet­ben nem mindig általános problémákat vessenek fel, hanm azokon időnként­ csak egyetlen, az v. -<y ü­zem pr­oblém­á­ival fog­"•* Lo.-.é napirendi pont szerepeljen. Bencsik István, a Dunai Vasmű VB- titkára beszámolt arról, hogy a Dunai Vasműnél a kongresszusi verseny sike­rei után visszaesés következett be.- Az alkotmányunk tiszteletére indult ver­seny azonban ismét tömegmozgalommá nőtt az építkezésen. Beszéde során rámutatott arra, mi­lyen nagy­ segítséget nyújt a Dunai Vasmű építkezése számára, hogy a leszállító üzemek határidő előtt telje­sítik kötelezettségeiket. A tanácskozás első napjának utolsó felszólalója Gáspár Sándor, a vasutas szakszervezet főtitkára volt. Méltatta a szovjet sztahanovista vasutasok segít­ségét az­ 500 km-es és a 20,00 tonnás mozgalmak eredményeiben, A megyék begyűjtési versenyének állása A kedvezőtlen időjárás ellenére a begyűjtés országszerte erőteljesen meg­indult. A begyűjtés fokozódó lendületét mutatja, hogy e héten csak­ a szerdai napon több, min­t 1.700 vágón kenyer­es takarmánygabona „­gyűlt be . a­ föld­mű­vessz­övet­keze­ti raktárakba. A begyűjtési verseny fenidülete is fokozódott­­­­ az elcsépelt gabonának a géptől mindjárt a begyű­jlőhelyre tör­ténő beszállítása, valamint a­­ törvé­nyes kötelezettség maradéktalan tel­jesítésén felül minél nagyobb gabona­­feleslegek beadása —­ egyre szélesebb mozgalommá válik dolgozó - parasztsá­gunk körében. A megyéik begyűjtési versenyében az­ évi gabonabegyű­jtési terv teljesítése terén a július 23-i ál­lapotnak megfelelően kialakult rang­sor a következő: 1. Bács Kiskun 15.8 Százalék, 2. C­ongrád 12.4 Százalék, 3. Szabolcs Szatm­ár 11.0 százalék. 4. Pest 11.1 Százalék. 5. Baranya 9.7 százalék. 6. Tolna 6.1 Százalék. 7. Hajdú Bihar 8.1 százalék 8. Békés 7.5 százalék. 9. Heves 7.5 Százalék. 10. Somogy 7.5 Százalék. 11. Szolnok 6.9 százalék. 12. Fejér 6.3 százalék. 13. Győr Sopron 5.4 százalék. 14. Komárom 4.8 százalék. 15. Zala 3.8 százalék. 16. Borsod Afraus Zemplén 3.5 száza­lék. 17. Vas 2.3 százalék. 18. Nógrád 2.2 százalék. 19. Veszprém 2.0 százalék. Komoly lemaradás van több megyé­­ben a takom­ányrépa begyűjtésénél, pedig köztudom­ású, hogy’ árpánál ,a termésmennyiség 15 százalékának kö­telező beadása minden irtást megelőz. A járási­ begyűjt­és­ versenyben első: A szegedi, kiskunfélegyházi és a nyír­bátori járás — utolsók a szarvasi, csurgói és sásdi járás. Petsche képeit isrni SitereÄjsejli megbizát Paris: Vincent Aurio’i köztársasági­­ elnök, a nemzetgyűlési pártok veze­tőivel történt megbeszélés után ismét Maurice Petsche pénzügyminisztert bízta meg kormányalakítással. Petsche végleges választ, csak a többségi pár­tok vezetőivel­ folytatott tárgyalások után ad. Eredetileg péntekre tervezték a­­többségi pártok vezetőinek összejöve­telét, hogy valamilyen kompromisz­­szumot hozzanak létre. Ezt az értekez­letet a többségi pártok között felme­rült­ ellentétek miatt 24 órával el kellett­ halasztani.­­Politikai megfigyelők szerint ez az értekezlet rendkívül kényesnek ígér­kezik. Napirendjén három pont szere­pel majd: 1. Az alkotmány megvál­­toztatása olyan értelemben, hogy a miniszterelnök beiktatásához szüksé­ges alkotmányos többség helyett a­z egyszerű többség­ is elég legyen, 2. Az egyházi iskoláknak nyújtan­dó szubvenciók formájának kérdése, 3. A mozgó bérskála kérdése. A jobboldali szocialisákat és az MRP képviselőit zavarja az, hogy nemrégiben választóik előtt ígéretet tettek a mozgó bérskála kérdésében Most a többi jobboldali párttal együtt olyan kivezető-utat keresnek hogy a mozgó bérskálát kisméretű látszaten­gedmények ellenében megtagadhas­sák. Az olasz lapért filégedeí lesiek Be Gasperi új kományáya Az olasz sajtó De Gasperi új kor­mányának megalakulásával foglalkoz­va úgy­ véli, hogy az új kormány megalakulása nem oldotta meg a többség soraiban a­ mutatkozó politi­kai válságot, de az események me­nete megmutatta, hogy De Gasperi képtelen előző — a liberálisok és sa­­ragatisták távozása után kialakult — kormánytól lényegesen különböző kormányt alakítani." Vilmbruna, a liberális párt titkára kijelentette, az ANSA ügynökségnek,­­ hogy­ az új ,kemény* é,az előző rosz­­s­­­szabb kiadása." A jólinformált Corriere della Sera­­ kijelenti, hogy az új kormány csak­­ a „a különböző áramlatok ideiglenes egyensúlyát" jelenti a keresztényde­ , d i­mokrata pártban. A lap rámutat, hogy­­ ,,a tárcák egyszerű összekeverése",­­­ amelyet De Gasper­ csinált, „ált­alá­­­­­nos csodálkozást és ha nem is nyílt a elégedetlenséget, de legalább is ki­­elégítellenséget keltett." A SZOVJET HADIFLOTTA — A BÉKE ŐRE­ I A Szovjetunió tengeri nagyhatalom , két óceán és tizenkét tenger mossa a partjait. Országhatárainak hossza 6é J ezer kilométer, ennek több, mint két­harmada: 47 ezer kilométer tenger­­park A szovjet hadiflotta fáradhatat­lanul őrzi a békét és a tengerek felől is biztosítja a szovjet állam nyugal­mát. A szovjet­ nép meleg szeretettel ve­szi körül tengerészeit. Kifejezésre jut ez abban is hogy a szovjet emberek minden év július 29-én megt ünneplik a Hadiflotta Napját. Az orosz tengerész-dicsőség törvé­nyes örökösei a szovjet tengerészek A nép méltán lehet büszke az orosz tengerjárók és felfedezők hőstetteire Világszerte ismerik Gyékényev, Beh­ring, Gab­ikov, Cseljuszkin, a Laptye­vek, Pojárkov, Galovnyin és Nyevel­szkij nevét, akik roppant munkát vé­­geztek Ázsia északi és északkelet partvidékeinek felfedezése terén. A hatodik földrészt, Antarktiszt, a XIX század elején Mihail­ Lazarev és Faggyej Bellingszgauzen fedezte fel Orosz tengerészek és tudósok kutat­­ták fel a földfelület egyharmad ré­szét. A nagy orosz nép fü­ggetlenségéér vívott harcában, Usakov Szenyavin Lazarev, Szpiridov, Nah­imov, Kornyi­kov, Butakov és Makarov tengerna­gyok örök dicsőséget szereztek a­­z orosz flottának. Az orosz hajóépí­té [UNK]­ fejlesztésének Krilov akadémikus Bubnov mérnök és Makarov tenger­nagy tettek felbecsülhetetlen szolgá­­­latokat. Az orosz flotta, kötelékébe­­n dolgozott a rádió feltalálója, A. Sz Popov, a világhírű tudós is. Az orosz flotta forradalmi hagyományait szentül őrzi a szovjet nép. A ,Pa­­tyomkin" cirkáló matrózainak lázadá­sa 1905-ben a tömeges forradalmi megmozdulást, jelentette a hadsereg és a flotta körében, az ,,Auróra“ cir­káló ágyúlövései pedig a forradalmi korszak kezdetét jelezték. A Bolsevik Párt teremtette meg a szovjet hadiflottát, amelynek t­öréne­­te elválaszthatatlanul összefonódik Lenin és Sztálin nevével. A szovjet flotta a második világháborúban be­csülettel teljesítette a haza és a szov­jet nép iránti kötelességét, felbecsül­hetetlen segítséget nyújtva a Szov­jet Hadseregnek a hitleri Németország és az imperialista Japán szétzúzásá­ban. a szovjet flotta biztosan fedez­te a szárazföldi hadseregnek a ten­gerre támaszkodó szárnyait; a szov­jet tengerészek több, mint száz part­raszállást hajtottak végre, az ellen­­­ség hátában és szárnyvonalain több­­száz ellenséges hajót elsüllyesztettek. Szevasztopol, Ogyessza, Leningrád és Sztálingrád hős városainak óriási se­gítséget nyújtottak a fasiszták elleni harcban a szovjet haditengerészet harci egységei. „A szovjet tengerészek — mondot­ta Sztálin elvtárs 1945-ben, a Hadi­­flotta Napján, új tapokat írtak az orosz tengeri dicsőség könyvébe. A flotta mindvégig teljesítette a szovjet haza iránti kötelességét." Sztálin ki­nyitotta a szovjet tengerészek harci tevékenységét. Sztálin vezette őket is győzelemről-győzelemre. A szovjet emberek nem felejtik el a tengerészek hősies­ségét, bátorságát és a hűséges oda­adást, amelyet hazájuk iráni landin« tottak a Honvédő Háború súlyos nap­jaiban. Az egész szovjet nép s annak hadserege és flottája éberen figyeli a béke ellenségeinek, az amerikai és angol imperialistáknak mesterkedé­seit. A szovjet emberek lelkes öröm­mel ünneplik a Hadiflotta Napját­­, szeretettel gondoskodnak a tengeré­szeti haderőkről, hogy azok tovább erősödjenek és teljesíthessék a nagy Sztálin útmutatását. A szovjet hadi­flotta tengerészei a sztálini útmun­kás­nak megfelelően éberen őrzik a szov­jet népnek, az új kommunista társa­dalom építőjének békés, alkotó mun­káját. I. Zolin, elsőosztályú kapitány. Tizenkét diplomás egy szovjet ha­jó futó családjában Oleg Asnanyevics Lebegyev most fejezte be tanulm­á­nyait a sztálingrá­di mechanikai főiskolán, ő a tízezr kétt&d­ íík diplomás Ivan Andrianovics Lebegyev öreg hajó-fűtő családjában. Nehéz és kilátástalan volt a kis folyami haj­ócska fűtőjének élete a régit, forradalom előtti időben.. Lebe­gyev tíz gyermeke már kora ifjúsá­gában nehéz munkáva­l kereste ke­­nyer­ét. . A Nagy Októberi Forradalom után Ivan Andrianovics nyolc fia és két lánya, előtt megnyílta­k a főiskolák kapui. Pelasyija, az idősebb leány pedagó­giai fő­kolá­t végzett és m0nt iskolá­ban tanít. Kifogástalan munkájáért Lenin-renddel­ tüntették ki. Ananyij, Mihail, Alek,szandi és Vlagyimir mér­nök, Nagyezoda pedig a Sztálingrádi Traktorgyár konstruktőre lett. Alek*­szej műépítész Vas­zilij sebéin, Viktor és Komsztanityin pedig technológus. Lebegyev unokája, Lídia Mihaj­lova Lebegyeva egyetemet végzett és most Csita városában orvos. A többi unoka ugyancsak főiskolákon végzi tanulmányait. II koreai trépírnássrgg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Dem­oforatíikai Köz­társaság néphadseregének főparancs­­noksága július 27-én közölte, hogy a keresi néphadsereg egységei, szoros együttm ííiködésbe­n a kínai népi őn­­kétat­ esek­ osztagaival, valamennyi arcvon­atain nagy veszteségeket okoz­nak az amerikai angol beavatkozó fisztraoista csapatoknak. Július 27 én a légvédelmi egységek és az elllenséges repülőgépekre vadá­szó lövészek osztagsd lelőttek öt eh­lenséges repülőgépet. Egy ladifogoly amerikai repülőalezredes üzenete az USA-katonákhoz Egy koreai hadifogoly-táborban le­vő amerikai pilóta­ üzenetet küldött az USA csapataiban harcoló katonáknak és pilótáknak, üzenetében kijelenti, hogy a katonák többsége saját aka­rata ellenére harcol és felhívást, in­téz hozzájuk, hogy ne harcoljanak. — Donald Mac­Lellan, az 5. had­sereg repülőalezredese vagyok, jelen­leg a kínai népi önkéntes c­sapa­­tok­ hadifoglya. A koreai háború ki­­­törése ót­a azon a véleményen vol­tam, hogy nem­ lett volna szabad ne­künk ezt a háborút­ megindítani , mondja többi között az üzenet. Vé­leményem szerint Trumany és az ame­­rikai külügyminisztérium helytelenül sudároztak, amikor az Egyesült Álla­mokat belekényszerítették a koreai háborúba.­­ Az amerikai nép legnagyobb része. s nem ér­ti, miért kell életünket lelár­ Időzni egy országban, mely sok ezer­­ kilométernyire van az Egyesült Ála­moktól.­­ Az amerikai nép számára az len­­­­ne az egyetlen lehetőség, ha megia­­­ riadná Izamaid, Achesont és a jelen­legi kormány vezetőit és helyükbe olyan embereket ültetne, akik hatal­mukat a béke helyreállítására hasz­nálnák fel. Hiszem, hogy az Egyesült Államok számára az lenne a békéhez vezető út, ha kivonulna Koreából, va­lamint a Távol-Keletről és a vitás kérdéseket értekezleten tárgyalnák meg, melyen a Kínai Népköztársaság is részt venne. — Ti. az Egyesült Államok katonái, szeretitek a békét és nem értitek meg, hogy vajjon miért harcoltok Koreában. Szervezkedjetek és tegye­tek le a fegyvereket. Ne harcoljatok és menekül­jetek el repül­őgépeitekkel. Ha azonnal cselekedtek, akkor meg tudjátok állítani ezt az esztelen agressziót. Az ötéves terv minden órájában öt új lakás épül Szint­e naponta érkeznek a jelenté­­sse­k, hogy az ország valamelyik ré­szében új lakóházat adtak át rendel­­tetésének. Az eredeti ötéves terv 1934-ig 180.000 lakás építését írta elő. A módosított ötéves terv az építen­­dő lakások számát 220.000re emelte fel. Ennek fele városokban, fele a községekben épül fel. A 220.000 új lakás az­t jelenti, hogy az ötéves ter­­vünk minden órájában öt új laká­s épül.

Next