Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-05 / 181. szám

3 A TOLNAI NAPLÓ TAPASZTALATCSERE ROVATA Az újítási mozgalom döntő jelen­tő­­ség­ét megyénk üzemeinek dolgozói is felismerték. Egymás után születnek az újítások százai, melyek nemzetgazda­ságunk fejlesztését, a technika fejlődé­sét segítik. Építőiparunkban is harcba Horváti Nándor új elgondolása az élére állított palló rögzítése. A magasított, előreál­l­í­t­ott, kapcsolt szegélypallóállvány kis és nagy bakra egyaránt be van vezetve. De a régi módszer szerinti magasítás a szakmunkásoknak nem nyújtott elég biztonságot, mert az állvány mozgott. Ezenkívül a négy méteresnél hosszabb pallót nem is volt tanácsos a régi módszer szerint felkapcsolni, mert kö­zépen nagy volt a kilengése és hamar kilazultak a kapcsok. Az újítás szerint, az élére állított palló rögzítéséhez, áll­ványkapcsok helyett, lapos sínvasból készült rögzítőt használhat a szakmun­kás. Ennek mind a négy vége úgy van álltak az újítók és jó elgondolásaik­kal, észszerű megoldásokkal, hatalmas megtakarításokkal viszik sikerre a terv teljesítéséért folyó küzdelmet. A Tatarozó Vállalatnál is állandóan emelkedik az újítások száma, többszörös újító felhajtva, hogy a két párhuzamosan haladó pallót, alul felül megtartja. A rögzítő négy foglalatának kiálló hegye van, amely a terhelés alatt, alul a bak­fej tetejébe, felül a heveder aljába nyomódik. Az újító által előírt mód­szerrel a két bak tetejére bármilyen hosszú pallót lehet élére állítani, mert a pallórögzítő a palló közepére is el­helyezhető. Előnye, hogy az állványfát nem rongálja és ezáltal megtakarítást eredményez, ez mellé­ teljes biztonsá­got nyújt a magas állványon dolgozó szakmunkásnak. Az újítás várható megtakarítása 1.342 forint. Dohár Ferenc újítása a szabályozható csőállvány. A szabá­lyozható csőállvány a belső épületek állványozásában, a bakok és dúcok he­lyett hoz új és jobb megoldást. Maga az újítás két egymásba tolható cső, amelynek mindkét vége laposra­­ van kalapálva. Ezt­ a laposra kalapált részt dugja a szakmunkás a vízszintes tégla­hézagba és a csövön elhelyezett csa­varral a beállított csőállványt rögzíti. A többi csőállványt ugyanígy elhelyez­heti, s úgy fekteti rajta keresztül a pallókat. A szakvélemény szerint a cső­állvány mozgékony, könnyen kezelhető és könnyen átépíthető állvány, mellyel idő, anyag és szállítás megtakarítás érhető el. Előnye az is, hogy a bak­állványtól eltérően oldalmerevítésre nincs szükség, amely szintén jelentős deszka és szeg megtakarítással jár. Ezenkívül a beállványozásnál, az áll­vány alatt a közlekedést és anyag­­szállítást nem zavarják a baklábak. Az újítás várható évi megtakarí­tása az előkalkuláció szerint 1000 forint. Eljárás indult a beszolgáltatást szabotáló decsi kulákok ellen Megyénk községeiben nagy lendület­tel folyik a begyűjtés. Dolgozó paraszt­ságunk igyekszik a baromfi­tojás és a gabona beszolgáltatási kötelezettségét minél előbb teljesíteni, mert tudják, hogy a beadáson felül megmaradt ga­bonával, tojás és baromfival szabadon rendelkezik. Ennek ellenére vannak községek, ahol sem a tojást, sem pedig a baromfi beszolgáltatási kötelezettsé­güket nem teljesítették és ezáltal el­vesztették a szabadpiaci jogaikat­ Nagy­­dor­og, Decs és Pál­fa községekben a szabadpiac elvonása előtt alig folyt be a szövetkezetbe 300—500 darab tojás naponta. A­ szabadpiac megvonása után már vannak olyan napok, hogy több mint 2000 darab tojást visznek be a dolgozó parasztok a földművesszövetkezetbe. Felszámolták az oportunizmust is a ta­nácson belül és 35 kulák ellen tettek feljelentést, mert nem tettek eleget a tojás- baromfi- és a tejbeszolgáltatási kötelezettségüknek. A feljelentett ku­­lákok között van Lukács­ Pál 42 hol­das kulák is, aki tojást­ és baromfit e­z­­idáig még egyáltalán nem szállított be a szövetkezetbe és a tarlóbuktatását sem végezte el, ezáltal a másodnövé­­nyek vetését is elszabotálta. A beszol­gáltatást, tarlóbuktatást és­ másodnövé­­nyek vetését szabotáló valamennyi ku­lák ellen a községi tanács megindította az eljárást. K­ÖN­YVISMER­TE­TÉS Lermontovi Válogatott költeményei Lermontov a klasszikus orosz költé­szetnek Puskin után második legna­gyobb alakja. Mint Puskin, ő is egész életében élesen szem­benállott a cári elnyomással s ő is úgy halt meg mint Puskin, párbajban egy cári bérenc go­lyója által. Lermontov műveinek egyes fordításai közel száz esztendeje, hogy főMölbukkannak a magyar irodalom­ban, de az elszórt híradások mind­máig nem gyűltek kötetté. Az Új Ma­gyar Könyvkiadónál megjelent nagy­terjedelmű 16 íves Lermontov antoló­­gia teljes képet ad Lermontov költé­szetéről. Nemcsak Lermontov nagy­számú Urai remekeit mutatja be, ha­nem csonkítatlanul közli Lermontov három világhírű nagy elbeszélő költe­ményét, a Cserkeszfiút, a Vasziljevics Iván cárt és a Démon­t. Az a gazdag kép, amelyet a kötet a nagy orosz költőről ad, hitelesen és tüzetesen mu­tatja meg ennek a­ csodálatos lángel­mének minden jellemző tulajdonságát: rajongó szabadságszeretetét, forra­dalmi nyugtalanságát, érzelmi és gon­dolati gazdagságát. A kötet csaknem teljes egészében modern, új fordításo­kat tartalmaz, a régiek közül a kötet szerkesztői Gábor Andor és Kardos László csak az immár klasszikusnak mondható tolmácsolásokat vették fel: Arany Lászlóét, Thaly Kálmánét, Szabó Endréét. A kötetet Kardos László Ler­­montov-tanulmánya vezeti be és bősé­ges jegyzetek zárják le. Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ új száma Bukarest:­­A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ legújabb számának „Az ifjúság egysége a békeharcban“ című vezércikke a III. Világifjúsági és Diák Béketalálkozóval foglalkozik. A lap beszámol a békeharc fokozó­dásáról Franciaországban, Olaszor­szágban, Vietnamban, Ausztráliában, Bulgáriában, Indonéziában Argentí­nában és Burmában, valamint szer­kesztőségi cikket közölt a latinameri­­kai népeknek a háborús gyújtogatók ellen folytatott küzdelméről. Ruggiero Grieco, az Olasz Kommu­nista Párt vezetőségi tagja cikkében az olasz parasztok földfoglaló moz­galmáról ír. Dimitr Ganev, a Bolgár Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának pót­tagja, a Párt fejlődésének és harcai­nak egyes szakaszait ismerteti a bur­­bidzsai kongresszus 60. évfordulója alkalmából írt cikkében. B. Voda-Peksza cikkében Klement Gottwald műveinek I. és I. kötetét méltatja. Armas Aikija „A béketábor sikere Finnországban“ című cikkében a finn­országi választások eredményeivel foglalkozik. A lap ,,Az USA gyarmatává és ha­­ditámaszpontjává változtatja Thaiföl­det“ címmel bangkoki levelet közöl. A lap tájékoztató anyagot közöl a csehszlovákiai, magyarországi, brazí­liai, belgiumi és malájföldi kommu­­­­n­is­ta és munkáspártokról, információs közleményeket a Német Demokratikus Köztársaságból, Kubából, Japánból, Romániából és más országokból vala­mint Jan Marek ..Politikai jegyze­tei“­t. A „Tartós békéért,a népi demokrá­ciáért“ új számának függeléké­t a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­­ség Koreában járt küldöttségének je­lentését, valamint a Szövetség végre­hajtó bizottsága V. ülésszakának anyagait tartalmazza. §K. & Pl* é VASÁRNAP, AUGUSZTUS 5 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: U/1. sz. All. gyógysze­rtá­r. NÉVNAP: Krisztina. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás vasárnap estig: Az ország nyugati részén kissé felhősebb idő, esetleg egy két helyen záporeső­­vel, zivatarral. Mérsékelt déli, a Du­nántúlion esetleg már délnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország terüle­tére vasárnap reggel: 16—­19., délben 31 fok között. SZTK inspekciós 1. hó 5-én, vasár­nap, dr. Hidasi István orvos, lakása: Rákóczi­ út 46. sz. Telefon: 46-94. — Özv. Gasztala Ferencné 19 holdas ozorai kulák tojásbeadási kötelezettsé­gének nem tett eleget. Ezzel akarta szabotálni az idei begyűjtési tervünk sikeres befejezését. A beszolgáltatást szabotáló kulákot a tamási járásbíró­ság büntető tanácsa a köz érdekeit ve­szélyeztető bűn­ék­ miatt 6 hónapi bör­tönbüntetésre, 3000 forint értékű va­gyonának elkobzására és 1.200 forint pénzbüntetésre ítélte . — Kakas András hálaszéki kulák a sarlóbuktatást elszabotálta és a má­­sodnövények velősét sem végezte el. Igy próbálják a kulákok megakadá­lyozni a kétéves állattenyésztésünk­nek a megfelelő takarmány biztosítá­sai. A tarlóhántást és a másodnövé­­nye­k vetését szabotáló kulák ellen a községi tanács megindította az eljá­rást. — Rajna Lőrincz 25 holdas ozorai kulák bor és tojás beszolgálatási kö­telezettségének nem tett eleget, így akarta szabotálni idei begyűjtésünk­­sikeres befejezését. A beszolgáltatást szabotáló kulákot a tamási járásbíró­ság büntető tanácsa a köz érdekeit ve­szélyeztető bűntett miatt 1 év és há­rom hónapi börtönre, 1000 forint pénz­­bűn­tevésre és 2000 forint értékű va­gyonelkobzásra ítélte. — Sipos István báta­széki lakos egy darab perlést vágott engedély nélkül, melynek húsát feketén kimérte. A szek­szárdi járásbíróság büntető tanácsa köz­érdekeit veszélyeztető bűntett mi­att 2 hónapi börtönbüntetésre ítéle fel­függesztéssel és 100 forint pénzbünte­tésre, jogerősen. — Nádasdi Mihályné ozorai lakos 90 darab tojás beszolgáltatásának nem tett eleget, ugyan­akkor 105 darab to­jást akart Pestre szállítani engedély nélkül. A tamási járásbíróság büntető tanácsa a köz érdekeit veszélyeztető bűntett miatt 250 forint pénzbüntetésre ítélte. Anyakönyvi hírek Születések: Nagy Gyula, Reizinger Julianna, Simon István Albert, Novik István, Varga István, Gyimóthi György, Pataki Imre, Fu­tó István, Kommano­­vics Edit Margit, Farkas Mária, Pak­sa Katalin, Veres Péter, Bercsényi Anna Mária Ágnes, Bencze István, Kákas István, Vető Ildikó, Takács Imre, Géczi Edit Olga, Kovács István, László Anna, Zemtán János, Kocsi Ágnes, Gazdag Erzsébet, Buster Mihály, Kovács Jó­zsef, Wenk Éva, Wenk János, Acsádi Erzsébet, Radics András, Nagy István, Brombáner József, Szőr János, Bazsi János, Deli János, Tizekker Károly, Varga Aranka, Langer József, Müller Ernő, Harkai János, Dauer Erzsébet, Vass János, Ber­­a Erzsébet Mária, Geisz Pét­er, Soós Ferenc, Szulics Mag­dolna, Mészáros Erzsébet, Angyal Je­nő, János Anna, Holacsek Rózsa, Csapó Lajos, Tóth Zsuzsanna, Mindenszki István, Müller Péter, Huszár Erzsébet, Szilágyi Mária, Szilágyi Julianna, Me­­iszler József, Teleki Enikő Katalin, Farkas Tibor, Csicsák Lajos, Lalák Magdolna, Tárnok Irén, Marxreil m­ István Péter, Farkas Feren­c, Héri Er­zsébet Anna, Kurucz Magdolna, Baka Ferenc, Balogh Gizella Piroska, Lipőcz Falii, Tihanyi Lívia, Szabó István, Il­lés Károly Mátyás, F­arkas Flva Ldit.,­­Ramozi Mihály, Balogh Terézia, Né­meth Mária, Sági László, Mátok Lajos József, Borgula Zoltán, Jármai Mária, Kajári Erzsébet Zsuzsanna, Erdélyi István, Vörös István. Házasságok: dr. Nemes József — Bá­nyai Ilona Magdolna, Csenik János Lukács Julianna, Gyulai József Miklós — Studer Mária, Szász Antal — Katz Ilona, 'Fa­ll­er István — Csehák Erzsé­bet, He­ngli János — Bencsik Marsh', Monti László — Kovács Erzsébet, Bo­a János — Kerepesi Erzsébet Klára, Ru­zán Sándor -- Reisinger Julianna. o twh AUGUSZTUS s Megyénk területén örvendetes jelen­ség az, hogy nem csak a dolgozó pa­rasztság, hanem a kisiparosság is kezd csatlakozni a kollektív, szövetkezeti gazdálkodáshoz, felismerve azt, hogy eddigi munkája nem szolgálta a köz­érdeket és ellentétben volt egészséges szocialista fejlődésünkkel. A bonyhádi kisiparosok egy része is belátta azt, hogy helytelen úton járnak és eddigi magatartásuk nemcsak maguk számára volt káros, hanem népgazdasá­gunk számára is. Komoly előkészület után az öntudatosabb kisiparosok ös­­­szefogtak és augusztus 1-ével megala­kították a „Vegyes típusú Kisipari Ter­melő SzövetkezetetEnnek összetétele a bonyhádi kisiparos asztalosokból, la­katosokból, festőkből és kőművesekből áll. Lobi András asztalos, fáradhatatlan volt a szervezésnél és jó felvilágosító munkájának eredménye, hogy megala­kult a szövetkezet. Felszerelés­­ tekinte­­tében kifogástalanul állnak és minden igényt kielégítő közületi és magánrende­­lést kifogástalanul végre tudnak haj­tani. Bonyhád község dolgozó parasztsága és üzemi dolgozói boldogan üdvözlik­ ezt a szövetkezeti kezdeményezést, mert látják azt, hogy nem csak mezőgazda­­sági, hanem ipari vonalon is komoly fejlődés van kibontakozóban a nagyü­zemi és szövetkezeti gazdálkodás felé. Ennek a példának, a jó kezdeményezés­nek hatására, a többi kisiparos is csat­lakozni kíván társaihoz és így a szabók, fodrászok és cipészek is előkészületeket folytatnak a szövetkezetük megvalósí­tása érdekében. Ezekből az eredmé­nyekből is kitűnik, hogy dolgozóink kö­vetni akarják Pártunk útmutatását és arra törekszenek, hogy a kollektív gaz­­dálkodáson keresztül is elősegítsék öt­éves tervünk idő előtti végrehajtását, a béke biztosítását­ A játékvezető, a játékos és a közönség A legnépszerűbb sportok egyike a labdarúgás. Nincs Tolna megyének egyetlen községe, vagy nagyobb tanyá­ja, ahol labdarúgópálya ne volna. Ép­pen ezért, mivel ennyire kedves ez a sportág, érdemes foglalkozni vele. E kedvenc sportoláshoz három té­nyező kell: játékvezető, a játékos és közönség. A játékvezető kötelessége a szabályoknak érvényt szerezni és dönteni a vitás kérdésben, így határozza meg a szabálykönyv a játékvezető kötelességét. Bizony ez nem kis dolog, mert igazságot adni,­­rövid idő alatt a helyzeteket felis­merni és a büntetést azonnal végre­hajtani, hogy a játék ne szakadjon meg hosszabb ideig, komoly feladat. A játékvezető helyzete rendkívül nehéz, mert nemcsak a 22 játékos lesi árgus szemekkel ítélkezéseit, de a közönség minden egyes tagja sokkal különb já­tékvezetőnek képzeli magát,­­természe­tesen csak a pályán kívül. De ha sípot adnánk ilyen esetben a szurkoló szá­jába, csekély kivételével szánalmas fi­gurákat kapnánk. Fis még egy. Ha a játékos a kapu közepén állva egy mé­terre a kaputól kihagyja az ordító gólhelyzetet im­márom a tizedik alka­lommal, a szurkolósereg előtt még mindig nem vétett olyan hibát, mintha a játékvezető egy partdobást helytele­nül ítél meg. A játékos a játékot űzi, szórakozik, edzi testét. A mérkőzések előtt edzi magát, hogy vasárnaponként aztán minél ügyeseb­ben mozogjon a pályán és győzelmet szerezzen csapatának. A közönség az a réteg, amely nem játszik, csak szórakozni akar és csapatának győzel­mét szeretné látni. Felsoroltuk a három tényezőt, most nézzük meg azt, hogy hogyan állunk megyénkben ezzel a kedvenc sporttal. Sajnos, hibák még* akadnak egyes helyeken mind a­­ játékosok, mind a közönség tekintetében, de nem kis mértékben a játékvezetés terén is. V­annak még a játékosok közül so­kan olyanok, akik felt­ünőskedésből játszanak. Nem akarnak senkire sem­ hallgatni, de legkevesbbé a játékveze­tőre. Vitatkoznak a saját játékostársa­ikkal, játékvezetővel, de még a közön­séggel is. — Sok játékos kiabál, diri­gál a pályán és ráadásul nyomdafesté­ket nem tűrő szavakat mond, stb. ‘No most nézzük meg azt, hogy mi törté­nik akkor, ha a csapatban több ily modorú játékos van? Erre nem kell feleletet adni, mindenki tudja, zaik­ik a csapat. Jönnek a kiállítások, a vezetők feje fő, kiket állítson be a csapatba stb. A közönség, mint már említettük, győzelmet és természetesen szép játé­kot akar látni. A rendes „szurkoló“ leül, vagy a pálya szélén áll és a já­ték szépségében gyönyörködik, vagy ellenkezőleg, bosszankodik. De van olyan szurkoló is, aki ide-oda szalad­gál a pálya szélén, bekiabál az ellen­fél játékosának és ilyenkor nem illő kifejezéseket használ, meg akarja fé­­lemlíteni, de még a játékvezetőt is. Azt gondolja, hogy így használ a csa­patjának. Itt a nagy tévedés! A játé­kosok a játék heve alatt elég­­.idege­sek­, ingerlékenyek. Inkább csillapí­tani kell a játékost és nem felbőszí­­teni. Ahol jól meg van szervezve a szur­kolók hada, ahol a sport jelentőségét magukévá teszik, a helyzet egészen más. Egy-egy csoport hangos hajrát harsog,­­ez helyes, hisz nem temetésen, hanem sportpályán vagyunk. Tekintettel arra, hogy három hét­ múlva újra megindul a labdarúgó baj­nokság, a fentiekből szűrjük le a ta­nulságot, mert ezzel is építjük a szo­­­­cia­l­ista sportunkat. Jó eredmények születtek a gr­ön ki járási atlétikai bajnokságon Július 29 én tartották meg Simontor­­nyán a járási atlétikai bajnokságot. Az eredmények jónak mondhatók, t­ek­intet­tel arra, hogy a pályakezdés épp oly nehéz pont, mint a szekszárdiaknak. EREDMÉNYEK: Férfiak, 100 m: síkfutás: 1. Técsi 11.8 m­p., 2. Böjtke 11.9 mp. 3000 m síkfutás: 1. Horváth 10.03.5 perc, 2. Eckl 11.15 6 perc. Súlylökés: 1. Varga 11.05 m, 2. Zá­­dori 10­02 m­. Diszkosz: 1. Varga II. 33.40 m, 2. Föl­des­i 30.20 m. Gerely: 1. Lippenszky 38 m, 2. Föl­desi 34.90 m. Magasugrás: 1. Eger 170 cm, 2. Végh­ 160 cm. Távolugrás: 1. Zádori 565 cm,­­2. Te­­csi 560 cm. Hármasugrás: 1. Varga 12.10 m, 2. Zádori 11.40 m­. Rúdugrás: 1. Zádori 2.80 m­, 2. Varga . II. 2.60 m. N­ő­k. 100 m síkfutás: 1. Steitz 15 mp, 2. Vitai 15.5 mp. 800 m síkfutás: 1. Vitej 2.58.8,­­2. Steitz 2.59. Súlylökés: 1. Lerch 8.39 m, 2. Stei­­z f1.02 m. Diszkosz: 1. Lerch 25.10 m, 2. Ste­itz 21.20 m. Távolu­grás: 1. Steitz 420 cm, 2. Szendrei 380 cm. Magasugrás: 1. Steitz 140 cm, 2. Szendrei 115 cm. * Augusztus hó folyamán három va­sárnap a Sz. Dózsa motorversenyt tart Szekszárdon, tolnán és Dombóvárott. * A tolna megyei labdarúgó játékve­zetők ma kezdik meg Fad­dán edzőtá­­borozásukat, amely egy hétig tart. * Vasárnap lesznek a járási atléti­kai versenyek a járások székhelyein, a mozTHviai és hétfői műsora szabad Ifju­súsz: SZARAITNIIWET IFJUSA«*­Akciós jejrv érvénye.«­ Előadások: vasár- ,p ünnepnap fél 5, fél 7, fel 9. Hétköznap: fel 7. rét 9 órakor. MA MIMIM­ OLYAN ÁRU, melyből a Földmű vesszővel kezet éknél nincs mesrfelelö vála­szí­okú ra­ktárkészlet. m­ eljt a Iá Hi a tők: Báluszéki. Decsi. Faddi. Szekszárdi, lentre, hc­ i. Talini. Aupnrhanti. Bonyhádi. 'leveli. Váraljai, Zambai, Dombóvári. Kurdi. Szak­­csi. Gyulaji, Gyü­rki. Ilősyészi, Kido­di, Simftntornyai, Ui­lcskei. Dunaföldv­iri. Niszy­­domai. Paksi. Iregszninesei. Pincehelyi,­­I­n­­ituisi. Nistrvkónyi, Felsőnyéki körzeti bolt­jaiban. Vásándi u f­öldiunvess/.levelkezet) köz­eli bolt,iá­lm ii. _______ Felelős szerkeszd«: b A <- »AZ* Felelő« kiadó: KIRUV LiS/LO Szerki'szlovén telefonsáéinál 22.1­1. KindtShi­vatal telefonszám«; 2P*t<Y­M­N­R. l.i*vs?ihTilas/áin: 0V>‘5“l— **• előfizetés) diji havi ti — forint. t’ecs. Munkficsy Ml­inlv­uiea tO. ti- Pécsi Szikra nyomda Telefon: 20-27 A nyomdáért felel; GARDOSI JÓZSEF.

Next