Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-05 / 154. szám
TOLNAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAI SZÁMBAN: A bányászok a munkafegyelem megjavításával, munkamódszerátadással, jó felvilágosító munkával, harcolnak a terv teljesítéséért 12. o.) — Ridgway válasza Kim Ir.Szelnek és Peng Teh Hhainak (2. o.) — A magyar püspöki kar nyilatkozata (3. o.) — A tamási Vörös Szikra tsz biztosította a munkaerőt az aratásra (3. o.) — A pari Béke tsz ősi árpából 18 mázsás átlagtermést ért el (3. o.) MN, ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ARA *><» FILLER CSÜTÖRTÖK, 1951 ,J1LIUS* 5 A személyes megtakarítási sírma mozgósít a fokozott takarékosságra Felemeli ötéves tervünk központi kérdése ma, s az elkövetkezendő időben a munka termelékenységének állandó növelése, a munkaerő biztosítása mellett a takarékosság. Takarékoskodni emberrel, anyaggal, idővel: ez a felemelt ötéves terv megvalósításának egyik legfontosabb biztosítéka. A takarékosság legfontosabb feltétele egyrészt a munkafegyelem megszilárdítása, másrészt annak a tudatosítása a dolgozók között, hogy minden feleslegesen eldobott, fel nem használt anyag, minden selejt, az anyagi javaknak sok más pazarlása annyit jelent, mintha a dolgozók önmagukat károsítanák meg. Az a munkás, aki későn jár be a munkai helyére, nem használja ki a munkaidejét, igazolatlanul távol marad, aki selejtet gyárt, nem vigyáz a nyersanyagra, akarva, akaratlanul az ellenséget erősíti. Miért? Azért, mert gyengíti hazánk erőfeszítéseit, mely a nép boldogulását, felemelkedését szolgálja és békéjét védi. Megyénk üzemeinek dolgozói egyre nagyobb mértékben értik meg ennek jelentőségét és igen szép példáit találhatjuk a takarékossági mozgalomnak. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói többszázezer forintot takarítanak meg a célhulladék felhasználásával. A Dombóvári Tütőház drogozói az elmúlt hónapban 73 tonna szenet takarítottak meg. A Bonyhádi Cipőgyárban is hatalmas összegeket takarítanak meg az észszerű anyagkihasználással. De sorolhatnánk így tovább az eredményeket. A Tolnai Selyemgyárban is beindították a Nazarova mozgalmat. A Textilgyárban a dolgozók seljtmentesen dolgoznak, de az építőipari dolgozók közül is számos tett vállalást a selejtmentes munkára. Törvényszerű: ahol laza a munkafegyelem, sok az igazolatlan mulasztás, ott nem lehet eredményeket tapasztalni az anyag, takarékosságban. Számos üzemben a műszaki vezetés még azzal sem foglalkozik, hogy rendszeresen kimutassa a megtakarításokat. Elsősorban tehát a műszaki és politikai vezetés a hibás azért, hogy laza a munkafegyelem, sok az igazolatlan hiányzás, nem mozgósítja eléggé a dolgozókat újabb, magasabb termelési feladatok elvégzésére, az önköltség további csökkentésére. A termelés tervszerűségének fokozása mellett tehát nagy gondot kell fordítani a fokozott anyagtakarékosságra. E téren még óriási lehetőségek és feladatok állnak előttünk. A lehetőségeket világosan mutatja a fémgyűjtés hét hatalmas eredménye. Az anyagtakarékosságnak nap, mint nap, új hősei születnek. De az anyagtakarékosság még nem átfogó mozgalom és egyes üzemekben s a legtöbb építkezésen változatlanul megengedhetetlen anyagpazarlás folyik. A nagytormási állami gazdaságban például a Tatarozó dolgozói egy fészerbe dobálták a nagymennyiségű cementanyagot. A zsákok jó része kiszakadt és a cement a földre került. A földdel, összevegyülve használhatatlanná válik. így áll ez már jó ideje és nem jutott eszébe senkinek, hogy a dolgozó nép vagyonára nagyobb gondot fordítson, megakadályozza a megengedhetetlen pazarlást, a nemtörődömségből eredő pocsékolást. Az anyaggal való takarékosság átfogó, széleskörű megszervezése a tervünk teljesítésének egyik alapvető feltétele, ez teszi csak lehetővé, hogy a tervek végrehajtása ne ütközzék az anyaghiány akadályába. Szigorú anyagnormák alapján kell megszervezni a termelést és az anyagellátást a népgazdaság minden ágában. Fejleszteni kell az egyes üzemrészek, műhelyek anyagfelhasználását és anyagmegtakarítását kimutató ön ,álló elszámolás rendszerét és az egyéni anyagtakarékossági számlák elterjesztésével kell lehetővé tenni, hogy a dolgozók minél szélesebb tömege lássa, mennyi anyagot takarított meg. Biztosítani kell, hogy a dolgozók keresetében is érvényre jussanak az anyagmegtakarítás terén elért eredmények. Ez a helyes megoldás, amely a takarékosság fokozódását, a tervszerű megtakarítások növelését segíti, a dolgozókat a fokozott takarékosságra serkenti megyénk üzemeiben ismeretlen. Sok helyen nem is hallottak a személyes megtakarítási számláról, vagy ha hallottak is, jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Még ismeretlen üzemeinkben a takarékossági verseny. Egyetlen üzem sincs, ahol verseny folyna a „legjobb takarékossági eredményt elért, dolgozó“ címéért. A műszaki értelmiség feladata ennek a nagyjelentőségű kérdésnek versennyé szélesítése, ehhez a feltételek kidolgozása, biztosítása. Az élüzem címért folyó versenybe is be kell kapcsolni a takarékosságot, mint fontos tényezőt. A" bérezésen keresztül is serkenteni kell a takarékosságra jutalmazni és népszerüsítenie kell az üzemeknek a takarékosság terén kiváló eredményt elért dolgozókat. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, a műszaki vezetők hassanak oda, hogy az alkotmány ünnepének tiszteletére szélesedő és erősödő versenyben, az anyagtakarékosság az egyik legfontosabb versenypont legyen. A pártszervezetek végezzenek fokozottabb ellenőrzést és érzékeltessék a termelési eredmények mellett a takarékossági eredményeket is. Széles körben kell felkelteni a dolgozók, mindenekelőtt a műszakiak kezdeményezését a jelenleg külföldről behozott nyersanyagok hazai anyagokkal történő helyettesítésére. Ebben a harcban igen szép eredményt értek el a Simontornyai Bőrgyár dolgozói és műszaki vezetői, akik több tízezer dollár értékű devizát takarítottak meg népgazdaságunknak a hazai anyagok pótlásával. Meg kell szervezni a termelés kapcsán keletkező óriási mennyiségű különféle hulladék összegyűjtését és feldolgozását, egyrészt közvetlenül a legnagyobb üzemekben, másrészt a helyi ipar, a fejlődő kisipari szövetkezetek útján. Fokozni kell a takarékosságot a gépek, termelőeszközök jobb kihasználása terén is, felkarolva különösen az elmúlt hónapokban kissé ellanyhult, de a dolgozók széles körében rendkívül népszerű Nazarova-mozgalmat, a gépek szocialistó megőrzésének, rendszeres karbantartásának mozgalmát. Nagyobb felelősséget a termelés és önköltség alakulásáért, az eddiginél sokkal jobb politikai munkát a munkafegyelem megszilárdításáért, következetesebb harcot az ellenséggel szemben, amely ott áll minden selejt, kárbaveszett, nyersanyag, növekvő önköltség mögött. Bevezetni a személyes megtakarítási számlákat, jutalmazni és népszerűsíteni a takarékosság terén élenjárókat, ez a feladata üzemeink politikai és műszaki vezetőinek, ezért állította őket felelős helyre a párt, a dolgozó nép bizalma. Tolna megye Pártbizottsága és tanácsa aratás-cséplési, begyűjtési versenyre hívja Baranya megye dolgozó parasztságát Pénteken délelőtt a megyei tanács ülést tartott, az ülésen több felszólalás hangzott el. A tanács tagjai beszámoltak saját munkájukról és tapasztalataikról, az aratási munkálatokkal és további feladatokkal kapcsolatban. Fehze jlf többek között Pintér Ferenc paksi dolgozó paraszt is. Felszólalásában javasolta, hogy a Tolna megyei Tanács hívja ki Baranya megye tanácsát és rajta keresztül az egész megye dolgozó parasztságát aratási, cséplési és begyűjtési versenyre. Javaslatát az értekezlet, egyhangú lelkesedéssel fogadta el. Az ülés megbízott egy 5 tagú küldöttséget, hogy szombaton keresse fel a Baranyamegyei Tanácsot és kösse meg a versenyszerződést. A Baranyamegyei Tanács szombati ülésén megjelent a Tolnamegyei Tanács küldöttsége. Az ülésen felszólalt a küldöttség vezetője, Momis István a Tolnamegyei Tanács elnökhelyettese, ismertette a versenyszempontokat. A Baranyamegyei Tanács egyhangú lelkesedéssel fogadta el a tolnamegyeiek versenykiíwását. A Baranya megyei Tanács határozatának megfelelően r két megye küldöttsége kedden összeült és megtárgyalta a versenypontokat. A verseny pontjait az alábbiakban határozták meg: Tolna mugti Pártbizottsága és tanácsa versenyIihívása Baranya megyéhez az aratás, cséplés és begyűjtés végrehajtására Tolna megye, tanácsa megtárgyalta a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának az aratási, cséplési és begyűjtési határozatait, az 1951 — 52-es évre vonatkozólag. És figyelembe vette az elmúlt gazdasági és erre vonatkozó tapasztalatait. Különösen megfigyelte a begyűjtés lemaradásának okát. Ahogy országszerte, úgy megyénkben is az aszályos esztendők után gyönyörű a vetés és a próbacséplések eredménye bizonyítja, hogy gazdag termés. Ígérkezik. Állami gazdaságaink dolgozói, termelőcsoportjaink tagjai, az egyéni dolgozó parasztok lelkesen csatlakoztak aláírásukkal a nemzetközi békeharchoz és ezt alátámasztották lelkes, odaadó munkájukkal már az őszi és a tavaszi szántás-vetés, valamint a legutóbbi növényápolási és szénabetakarítási munkálatig. Megyénk dolgozó parasztsága örömmel üdvözölte a nemzetközi békeharc idejében lezajlott, olasz és francia választásokban hatalmas sikert elért Kommunista Párt győzelmét. De haragtól felháborodva elítéli az amerikai imperialisták és csatlósai minden békét rontó törekvését, így a koreai nép elleni háborút is. A legnagyobb fokú felháborodással értesült az imperialisták magyar bérenceinek, Grósz és társainak, a dolgozó nép elleni összeesküvési kísérletéről, amivel a magyar dolgozó nép szocializmust építő akarata ellen kívántak hazaárulást, gyilkosságot elkövetni. Akkor, amikor a magyar dolgozó parasztság hozzálátott a bő termés betakarításához és bejelentette, hogy határidő előtt kívánja teljesíteni az aratási, cséplési és begyűjtési munkákat, bizonyítékát adta annak, hogy megvédi a mindjobban szépülő és a szocializmus felé menetelő boldog, szabad hazáját minden fajta ellenséggel szemben. Ezeknek a kívánságoknak eleget téve Tolna megye Pártbizottsága és Tanácsa aratási, cséplés- és begyűjtési versenyre hívta ki Baranya megye Pártbizottságán és tanácsán keresztül Baranya megye dolgozó parasztságát az alábbi szempontok Vállaljuk, hogy az aratást a *-• megye egész területén július 20-ra befejezzük. Vállaljuk gépeink jó kihasz * Hálásával és átcsoportosításával, hogy gépállomásaink valamennyi cséplőgépe megyei állagban napi 125 mázsás teljesítményt, a magángépek napi 11>0 mázsás átlagcséplést fognak elérni. A cséplést augusztus 1- ig elvégezzük e *. Vállaljuk, hogy a megyén belül a versenymozgalom kiterjesztésével a búza, rozs, árpa, zab begyűjtését, a kötelező beadás, valamint a községi terv teljesítését összegezve Alkotmányunk ünnepére, augusztus 20.ra 100 százalékban befejezzük. Ebbe beleértendő az 1050—51-es gazdasági év hátralékának begyűjtése. A Vállaljuk, hogy a Nagy Októbr* beri Szocialista Forradalom évfordulójára novemberre befejezzük a takarmányféleségek, kukorica és burgonya beadási terv teljesítését. p* Vállaljuk a kalászos mozgalmon belül, hogy a megye úttörői minden községben kivétel nélkül az aratás befejezése után azonnal összegyűjtik az elhullott kalászokat, hogy ezzel a szemveszteséget csökkentsük. MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA NEVÉBEN Király László megyei titkár 6. Vállaljuk, hogy munkaerőhiány miatt sem az aratásban, sem a cséplésben, sem a begyűjtésben fennakadás nem lesz. Különös tekintettel a cséplőgép munkáslétszám biztosítására, valamint a vasárnapi és éjjeli terményraktáraink be- és kirakására. Vállaljuk, hogy a tojás- és baaromfibegyűjtést tojásban augusztus 1-re 80 százalékra, baromfiban 12 százalékra teljesítjük. A tojásbegyűjtési előirányzatot november 7- re 100 százalékban, a baromfi begyűjtését pedig 50 százalékra teljesítjük. Vállaljuk, hogy az aratás, cséplés, begyűjtés időszakára fokozottabb éberséggel figyeljük az ellenséget és mesterkedéseit leleplezzük. A beadási határidőket, különös tekintettel a kulákok beadási kötelezettségére, pontosan betartatjuk. Vállaljuk, hogy az előirányzott 43 ezer hold másodvetésű területünket július 20-ra 7 ezer holddal túlteljesítjük. Vállaljuk, hogy minden község, dolgozó paraszt termelőcsoport, állami gazdaság hetenként, a két megye kéthetenként a verseny állásáról, a szocialista verseny szellemében versenytársat tájékoztatja 4 munkák közben kialakult jó tapasztalatokat és munkamódszereket soronkívül egymásnak továbbítják és a hibák, hiányosságok kiküszöböléséhez egymásnak segítséget nyújtanak. A két megyei tanács vándorzászlót készít és első íz~ben augusztus 20-án és véglegesen november 7-én ítéli oda a győztes megyének. Szekszárd, 1951 július 2. TOLNA MEGYE TANÁCSA NEVÉBEN Czeber Árpád VB elnökhelyettes 8. 9-prüb al tv 10. 11. Javítsa ki hibáit a szedrest gépállomás termelő csoportjaink jó példával élenjárva az árpa cséplését megkezdtük. Most bizonyosodik be, hogy melyik gépállomás végzett jó munkát, hogy segíti elő a cséplés időbeni, vagy idő előtt elvégzését. Eddigi agitációs munkánk középpontjában a szemveszteség és okként és a írt folyó harcra való mozgósítás állott. Ez a harc azonban az aratás befejezésével nem szűnik, meg, csak a harc területe áttevődik a cséplőgépekhez. Minden cséplőgépnél meg kell szervezni a népnevelő csoportot. A cséplőgépeknél a szemveszteség elleni küzdelem előfeltétel a jól megjavított gép mellé beállított népnevelő csoport, kellő éberség a cséplési munkák egész ideje alatt. A szedresi gépállomás csak nagyjából javította ki a gépeket. Már több esetben előfordult, hogy kiállás után 2 napig is javították a cséplőgépeket. A tengei icitermelőszövetkezetnél az árpa cséplését megkezdték és akkor jöttek rá a nagy hibára, mert a mag mindenütt jött, csak ott nem, ahol kellett volna ami nem is volt csoda, mert a rep napraforgó cséplésére volt beállítva. Ellenőrzés az volt elég, de úgy látszik az ellenőrzők megelégedtek azzal, hogy a gépálomás dolgozói bizonyították, hogy a gépek cséplésre kijavítva készen állnak. Ugyanez megtörtént a fácánkerti termelőcsoportnál is. A gép 2 napja, hogy kiállt csépelni, azonban 10 percenként megáll, mert a mag mindenütt jön, csak a zsáknál folyik ritkán. A gépállomás azzal igyekszik megmagyarázni a hibát a dolgozóknak, hogy kezdetben mindig vannak nehézségek és kevés szakemberük van a gépállomáson. Ez nem kifogás, mert a télen volt idejük, hogy szakmai téren elősegítsék a gépállomás dolgozóinak a szakmai ismeretét és arra is volt idejük bőven, hogy a gépeket alaposan kijavítsák. Kezdeti nehézségek nem lehetnek 2 napig, mert az nemzetgazdasági szempontból jelentős kárt jelent. Szervezzék meg azt, hogy, a gépállomás szerelői állandóan látogassák a cséplőgépeket és minden szaktudásukkal segítsék elő a cséplés időbeni elvégzését. Segítsék hozzá a termelőcsoport dolgozóit, hogy mielőbb el tudják végezni a cséplést.