Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-02 / 204. szám

VILÁG PROLE1­ 4RJ 41 EGYESÜLJETEK! MA A MAT SZAMBAN: A szovjet békevédelmi bizottság határozatának vissz­hangja a Szovjetunióban (3.o.) — Gerő Ernő elvtárs ál­lam­miniszter mondott beszédet a Vasipari és a Fémipari Tudományos Kutató Intézet ünnepélyes megnyitásán (3.o.) — A titoistó „igazságszolgáltatás“ a fasizmus szol­gálatában 13. o.) — Kazahsztán kolhozaiban (4. o.l ' Levél szovjet barátomhoz (5. o.) — A könyv útja Valiin 16. o.i M­..ÉlDP TOLNífti MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V11L ÉVFOLYAM, 204. SZÁM AKA oO FILLER VASÁRNAP, 1 ‘Aj 1 SZEPTEMBER 2 „Művelt, erős népet, s­zabad, független hazában! Hétfő ji reggel szerte az ország­ban az iskolák csendjét felváltja a «jUáksz&g örömmel, kacagással teli zsivaja és a munka indulásának boldeg izgalma. Városon és fal­m, tanyákon reggel 8 órakor a neve­lők és­­ és tanulók kissé elfogódot­­tan, de a kezdődő „új" esztendő boldog tMlményével lépik át a kic­í­­szített, rendbehozott iskolák küszö­­bét. Nevelő és tanuló egyaránt az­zal az önzéssel fog munkába, hogy az ő munkájuktól is nagyban függ felemelt létéves tervünk sikere a béke védelme. A vaká­ció nemcsak a pihenés, hanem a komoly munka, a lázas készülődé­? napjai. Megyénkben a nyáron 205 nevelő továbbképző tan­folyamokon készült az új tanév feladatainak megoldására. Jó fel­­készülésüket igazolja, hogy mind­nyájan jó­­ eredménnyel végezték el a tanfolyam­ot. Kitűnt közülük töb­bek közöttt László Imréné szek­szárdi igaz­gat­ónő és Rendes Béla aparhanti neve­lő, akik tiszta ötös bizonyítványt kaptak. A tanult­ ifjúság ezalatt az idő alatt tevékenyen bekapcsolódott a termelő vaunkéba. Megértették, hogy a tanulást nem lehet külön választani a gyakorlati munkáktól. Különösen hatalmas volt az a se­gítség, am­­it a gyapotmunkálatok­ban nyújto­itt a diákság. Megyénk területén ír min­tegy 2000—2500 ta­nuló odaadói munkája lényegesen több terméstf biztosít népgazdasá­gunk továbbá erősítéséhez. Szocialista, építésünk hatalmasan növekvő ütemének, a kultúrforra­­dalom egyre gyorsuló kibontako­zásának ténye azok az eredmények is, melyeket, dolgozó népünk az „építsük, szépítsük iskoláinkat“ mozgalom sikere érdekében tett. Megyénkben is különösen az as­­­szonyok ezrei mutatták meg ezzel, hogy tisztában vannak a tanítás, a tanulás dön­tő jelentőségével. Le­nin elvtárs számunkra történelmi jelentőségű iránymutatásának meg­­fogadását bizonyítják ezzel: „Az­­fjúság legfőbb feladata: tanulni, ta­nulni, tanulni!“ Ezért tudták Duna­­földváron is lelkes társadalmi mi­kával megvalósítani, hogy a régi iskola helyett­ most egy szép, szin­te új iskola várja a tanulósereget Most az a feladat, hogy az eddigi lelkes, áldozatos munkát állandó­sítsák. Soha nem lankadó erővel kell tovább vinni a most tapasztalt erőteljes megmozdulásokat. „Mű­velt, erős népet, szabad, független hazában!“ — mondotta Rákosi el­vtárs. Ennek megvalósításához kell nekünk döntően hozzájárulni, mert Pártunk útmutatásai nyomán népünk állama is mindent megtesz értünk, a dolgozók, szebb, boldo­gabb jövőjéért. Megyénk is felmérhetetlen segít­séget kap népi demokráciánktól. Már a szakérettségis beiskolázásá­nál is megmutatkozott, hogy a dol­gozók állama megjutalmazza és ér­tékeli nevelőink munkáját. Oktatá­si hálózatunk jó munkájának is tudható be az, hogy 132 szakérett­ségis helyett 207 jelölt került be, a beiskolázás folyamán. Emellett 700 körül van azoknak a tanulók­nak a száma megyénkben, akik kollégiumi ellátásban részesülnek. Döntő jelentőségű, hogy Tolna megye 65 új nevelőt is kap, mert Pártunk hatalmas jelentőséget tu­lajdonít közoktatásunk további ki­­terjesztésének, fejlesztésének. Eh­hez tartozik az is, hogy Szekszár­­don és Pakson megnyílik a dolgo­zók közgazdasági gimnáziuma és lehetőség van minél több helyen a dolgozók általános iskolájának megszervezésére. Az új tanév feladatainak közép­pontjában továbbra is a tanulmá­nyi színvonal emeléséért folytatott harcot kell állítanunk. Erősítenünk kell a rendet, meg kell szüntet­nünk a lazaságokat ,a tanulás lebe­csülését. A tanév alatt legfonto­sabb: a tanulás. Pártszervezeteink, DISZ-szervezeteink és úttörő szer­vezeteink feladata szigorúan őr­ködni azon, hogy iskoláinkból mi­nél több élenjáró, kiváló tanuló kerüljön a szocializmus építéséhez, a termelés, a béke frontjának erő­sítésére.­­ Nagyban hozzásegítette népünk, állama a tanítást azzal is, hogy újjászervezték decentralizálták, a továbbképzést. Ezután egy 5 tagú továbbképzési csoport fogja ezt a fontos munkát végezni megyei vi­szonylatban. Ez és az éle járó szov­jet pedagógia módszertani eredmé­nyeinek alaposabb megismertetése még jobb eredményeket ígér szá­munkra­ is. Minden nevelő és diák azzal a tudattal fogjon munkához, hogy az 1951/52-es tanév már a leremért öt­éves terv jegyében indul meg. Ép­­pen ezért a szocialista jellem leg­szebb tulajdonságainak az áldozat­készségének a közösség iránti oda­adásnak, a hazaszeretetnek a mun­kaszeretetnek elmélyítésében még többet kell tennünk. A szocialista építés tennivalói, a nemzetközi helyzet élesedése, a békeharc nö­vekvő feladatai ifjúságunk erkölcsi színvonalának állandó növelését követelik meg tőlünk. Ezt kell szolgálni az új iskolai év minden órájának, minden percé­nek, kiküszöbölve a múlt év hiá­nyosságait, felhasználva a fő ta­pasztalatokat. A x őtéies tervért, a békéért több szabolát a hazának! Zomba előretört a begyűjtési versenyben Az országos versenykiértékelés sze­rint megyénk m­ég mindig a 13-ik he­lyet foglalja el a megyék­­ között folyó versenyben. Pedig minden lehetőség megvan arra, hogy nagyobb súlyt fek­tessenek a begyűjtés teljesítésére. Hiányzik azonban a dolgozó paraszt­ság felvilágosítása a begyűjtési hét je­lent­őségéről. Járásaink és községeink pártsz­erve­zetei és tanácsai nem is­mertetik kellően a dolgozó paraszt­sággal, hogy minden szem felesleges gabona, amit a földm­űvesszövetk­ezet raktárába szállít, s terménybeadási kö­telezettségén fejüli hatalmas csapást jelent az impn­ r­áli­sónk fejére. Ennek a tudinak hiánya, folytán a járásaink között folyó versenyben a legjobb eredményt elért járások sem érték el a­ kivárni mennyiséget a be­gyűjtés terén. A járásaink között folyó versenyben már hetek óta a ta­mási járás­ vezetett és ő tartatta birto­kában a Megyei Pártbizottság vándor­­zászlóját. A tamási járásban egy kis elbizakodottság uralkodik. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a legutolsó kiértékelés szerint a szekszárdi járás megelőzte. A ta­mási járás 67.4 százalékkal a má­sodik helyet foglalja el, míg a szekszárdi járás az utóbbi jelen­tések alapján 67.5 százalékkal tört az élre. A szekszárdi járás megértette a be­gyűjtés teljesítésének jelentőségét és igyekszik a versenyben az első helyet elfoglalni. A­­ harmadik helyet továbbra is a bonyhádi­ járás tartja fenn magának. Úgy látszik, nem akarja zavarni a két járás között fennálló nemes versen­gést­t­, begyűjtési előirányzatát 62.5 szá­zalékra teljesítette. Melléje szorosan felzárkózik a gyönki járás is, 61.4 százalékos tervteljesítéssel. Ő sem vál­toztatja meg a helyét, pedig nem ár­tana n­eki sem jobb felvilágosító mun­kát végezni a dolgozó parasztság kö­zött, hogy ezáltal eredményeit fokoz­va az élenjárók közé zárkózzon fel. A paksi járás az ötödik helyen áll, a kiértékelése azt mutatja, hogy kevés súlyt fektet a begyűjtési terv teljesí­tésére, míg a többi járások 2—3 szá­zalékos eredménnyel javítják nap mint nap a­z érvüket. Ő mindössze 6 tized százalékkal emelte meg begyűjtését, a legutóbbi kiértékelés szerint. Jó ered­mény mul­atkozik a dombóvári járás t­erületére is, ahol az utóbbi napokban olyan lendületben indult meg a be­­­gyű­jtés, hogy a lemaradásokat be­hozva majdnem elérte a paksi járást. Községeink közül jó eredményt ért el /Omba község, amely ma­gáévá téve Gerjcn kihívását s búzából a begyűjtését augusztus 31 ig „A“ és „TL“ vonalon 112 szá­zalékra teljesítette ,,C“ vonalon pedig 54 százaléko*. Rozsból „A” és ,.R" vonalon 12S, „C“ vonalon pedig 148 százalo­kot ért el Zomba község példáját kövesse a le­maradt községek közül Nak és Ku­­csola községek is, ahol maguk a tanácstagok sem teszik magukévá a begyűjtés kötelezettségének teljesíté­sét. Kocsolán 11, Nak községben pe­dig 28 tanácstag nem teljesítene a nép államával­ szemben fennálló ké­rd­ez­elt­s­égé u A tolna megyei tégla­ dolgozói békealkotói az ötéves tervnek ■cos Megyénk üzemeinek dolgozói a­­ Szovjetunió­­ és a Párt iránti szere­tettől lelve hatalmas lelkesedéssel szárnyalják túl az augusztusi ver­seny során elért eredményeiket. Minden dolgozó érzi, hogy a nav p:y óbb teljesítmény út a szocial­iz­mus felé, egy-egy tégla a boldog, is kiveszik részüket a fokozódó békési arcból. A tamási téglagyár dolgozói kimagasló eredményeket értek el. Az évi nyers tégla vetési tervüket 102.6 százalékban, az ége­tésit pedig 89.2 százalékban teljesí­­tették. Számos dolgozó tűnt ki az eredmény növelésében. Benedek Gyula lakó az évi ter­vét 1>9 százalékban, a normáját 131 százalékban teljesítette-Ezt az eredményt úgy érte el, hogy jó idő kihasználásával óváriként ,1850 darab téglát hordott ki. Az égetés­­nél, nyerstégla vetésű é­s Farkas János évi tervét 130 százalékra teljesítette, s az óránkénti kivetése 150 darab. A Szekszárdi­ Téglagyár dolgozói is lelkes munkával a béke megszi­­lárdításáért harcolnak. Ezt árhar­cukat kimagasló teljesítményekkel bizonyítják be-Tóth Lajos nyerstéglavető, aki már az évi tervét 131 százalék­ban teljesítette és 139 darab tég­lát termel óránként. Az eredményét állandóan tartja, lendületesen és lelkesen végzi mun­káját. Herceg István kirakó az évi tervét 122 százalékban,­ norma-békés jövőnk építésében. A ver­senymozgalom nap mint nap széle­sedik, hirdetve, hogy dolgozó né­pünk harca fokozódik a termelés frontján. Ezt bizonyítják a legutol­só kiértékelés magas százalékai a termelés frontján elért győzelmek ját pedig 111 Százalékban tel­jesítette Az óránkénti légi­ó ki­termelése 1091 darab Ezért a szép eredményért ju­talmul 200 forintot kapott­ .Marton Józsefné égető a lelkiismeretes, szorgalmas munkájával és a minő­ségileg is kiváló égetésével el ók.­te azt, hogy az égető kemence megin­dulása óta az évi tervét 133 száza­lékban, normáját 108 százalékban és óránként 648 darab téglát tel­jesített . Ezért a jó munkájáért 200 forint jutalmat kapott. A Déglés­i Téglagyár dolgozói a termelésben fokozott helytállással bizonyítják be azt, hogy a békénknek harcos katonái. Sajti József tégla­verő évi terv­­teljesítése 153 százalék, óránként 14­ darab tégla a terme­lése. A jutalmazásnál 200 forintban részesült­ Dirik Károly behordó a nor­máját 211 százalékra, évi tervét 98 százalékra teljesítette. Óránként 12S2 darab téglát hord ki. Jutalmul 500 forintban részesült. Dolgozóink nem állnak meg az elért eredményeikkel, hanem to­vább fokozzák­ A dombóvári egyes számú téglagyár dolgozóinak ered­ményei ezt bizonyítják. Tóth Ist­ván téglaverő évi tervét 105 száza­lékra, óránkénti teljesítménye 107 darab tégla, Jutalma 200 forint. A dombóvári kettes számú tég­lagyárban Petre József tűnik ki. Évi tervét 107 százalékban, normá­ját pedig 132 százalékban teljesí­tette. Óránkénti téglakitermelése 904 darab tacolva. A Kötesd! Téglagyárban Xebojsza János téglavető lelkes alkotó munkájával bebizonyítja, hogy harcol az évi tervünk túltel­jesítéséért. Ezt bizonyítja az is, hogy már az évi tervét 150 százalékra, az óránkénti termelését pedig 150 darab téglával teljesítette. Vaszko János kihordó is szép ered­­mén­yt ért el. Évi tervét 107 s­áza­­lékban, normáját 124 százalékra, óránkénti kihordását 1130 darabra teljesítette. A Madocsai Téglagyárban idős Janics Ferenc évi tervét 127 százalékra, normáját 123,6 szá­zalékban teljesítette, óránkénti tégi áremelése 107­4 da­rab. A tonnáin egy­es téglagyárak dolgozói N­ förgedi állam­i gazdaság 75 százalékra teljesítette silózási tervét Álami gazdaságainak dolgozói mind fő növényápolási, mind a behordási, •zséplési munkálatoknál egyaránt­ jó­­ eredményeket értek el A ver­­­emmozgalom­ kiszélesítése so­rán a gazdaságok dolgozói egyre na­gyobb számban teljesen ért­­ék túl az új­­­ formákat. A juhoi állami gazdaság­ban a hordási m­unká­lat­ok­ná­l Müller­­ János 216, Szvanner János pedig 233 százalékot ért el A cséplési munkálatoknál is jó er­edményeket­ ért el a dolgozók. A legjobb eredményt Müller János é­rt­e el, a búzának a mag árba való szállí­­tásánál.­­ [ Normáját 218 százalékra teljesí­t­tette és ezzel napi átlagkeresete 46,44 forint lett. A cséplőbrigádok közül az alsódeperdi­­ Állami gazdaságban­­ a Medereczki munkacsapat érte l­ti a legjobb eredményt, napi át­lagát 2W3 százalékra teljesítette. A hőgyészi állami gazdaságban az Onánai brigád 153 százalékot­ ért el A nagyr­ormási állami gazdaságban az iparosbrigád 134, a szőlőhegyi brigád 133 százalékot értek el. A juhéi ál­lami gazdaságban a Garami munka­csapat érte e­l a legjobb eredményt, napi á­­tag tel­j­es­ít­ménye 120 százalék. A cséplési munkálatoknál a Hertelendi és a Csernyódi munka­csapatok között is folyik a verseny, és a­ tarlóba kilátásban a várdombi állami gazdaság traktorosa, Kishon­­ István érte el a legjobb eredményt 163 százalékos napi átlagtelje­sí­ményével. Az alsópéli állami gazdaságban Szabó Ferenc 123 százalékot ért el. Zvokán András, a nagytam­ási állami gazda­ság traks­toros­a pedig 139 százalékra­­ teljesítette napi átlagnormáját. A ta­mási állami gazdaságban Juhász Pál 120, az alsóleperdiben Medereczki Jó­zsef 136 százalékot ért el. A növényépoSási munk­álatoknál a legjobb eredményt az alstdeperdi állami gazdaságban Homoki Brigit­a munkacsapata érte el a gyapotmunká­­latokban­, normájukat 2 hl százalékra teljesítették. Az egyéni dolgozók közül a nagy­­torulási állami gazdaságban Heff­ner Mihályné érte el a legjobb eredményt, napi átlagteljesít­­m­énye 147 százalék. Sorolhatnánk tovább is azoknak a dolgozóknak a neveit, akik a .«rygpol munkálatoknál normájukat «20 szá­zalékon felül teljesitt­(ék. \. ..]ami gazdaságok példamutatóan viszik munkájukat a sitózav­ taron is. A (ar­­gedi állami gazdaság silóz­ik­ »fé­már 7ü százalékra teljesítet­t Iizak az eredmények azt mutatják, hogy állami gazdaságaink valóban m­é­­r­ik a silózás jelentőségét és mind­­? igye­kezetükkel azon vannak, hogy *ió-zá­son keresztül biztosítsák állataik szá­mára a tápdús takarmányokat. A Tolnanémedi Téglagyár dolgozói lelkes munkájuk nyomán kimagasló eredményt értek el­ Az­ élenjáró Ciráki Gyulának évi terv« teljesítése 171 százalék, normája 135 százalék, az óránkénti termelését 1536 darabra teljesítette, ezért 2­ X­ forint jutalmat kapott. Ezek az eredmények minden szó­nál szebben köszöntötték az augusz­tus 20-át, az Alkotmányunk ünne­pét. Bizonyítják azt a lelkesedést, amely dolgozóinkat jellemzi a bé­kéért folytatott harcban. Pártszer­vezeteink álljanak továbbra is a verseny és a termelés frontján folyó harc élére- Tanítsák meg dol­gozóinkat a hazaszeretet legmé­lyebb érzésére és az ellenséggel szemben izzó gyűlöletre. Dolgo­zóink bizonyítsák be, hogy állan­dóan helytállnak ötéves tervünk hatalmas alkotó munkáiban. Postaforgalmunk fejlődése az „Ötéves terv"­kiállításon A magyar posta, amely híres pon­tosságáról, jó munkájáról, ugyancsak nagy fejlődés előtt áll az ötéves terv­ben. Aki meglátogatja az ötéves tervkiállítást, megismerheti a fejlődé­­ legfontosabb adatait. A hároméves terv végén, 1949-ben postánk 435 mil­lió levelet továbbított, az ötéves terv végén 730 milliót lesz képes továbbí­tani. A feladott csomagok rzámla 1949 ben 10 millió volt, 1954 ben a posta ennek másfélszeresét szállíthat­ja majd. A kiállításon hazánk szirtes égők­kel kivilágított térképei, láthatlak 1945­-ben egyetlen községben sem van telefon, 1947-ben már 1952 falu ka­pott távbeszélőt. 1949 végén 1562, ta­­vad­ már 1712 községben volt tata­jon, 1954-ben pedig 2,569 falunak lesz, távbeszélő állomása Az ötéves tervkiállítás beonlfstja a típustervek alapján épített föld­szintes és emeletes vidéki postahiva­talok virágokkal díszített épületeinek modelljét is, .

Next