Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-13 / 213. szám

!I 1851 SZEPTEMBER 13 Nfi Ph O A Párt bírálata nyomán új élet formálódik a nagytormási állami gazdaságban Pete Rudolf földbirtokos volt rezidenciájában sehogysem ment a minta. Mintha még mindig a régi földesúr 2elleme lebegett volna a földeken ás a mezőkön, és nem a szocializmus szele «porte volna el mindazt, ami a musthoz tartozott. Már a növényápolásnál is bajok voltak. Lemaradás mutatkozott, de még komolyabb hibák mutatkoztak a cséplési és aratási munkálatoknál. Nem ment a munka mindaddig, míg a Megyei Pártbizottság fel nem ügyelt eztítre a jelenségekre és utána sem nézett a gazdaság dolgainak. Ekkor furcsa dolgok derültek ki. Napvilágra jutott a lemaradás, a bajok oka. A gazdaság megalkuvó, opportunista vezetősége lehetővé tette, hogy a gazdaság az ellenséges elemek vadászterületévé váljék. A gazdaságban szinte megelevenedik Rákosi elvtárs szavai. Eberherdt János volt budapesti fanagykereskedő,s mint fizikai munkás került a gazdasághoz. Először a tüzőrség parancsnoka lett, majd egyre magasabb pozícióba került. És mikor már biztonságiban fcrezte magát, megkezdte a lázítást. Ajk egykori.fizikai dolgozó4a egyre jobban kivált a társaitól és csak akkor sodródott közéjük, ha a nemzetiségi sovinizmust kellett szítani. Barla Istvánná, aki hamarosan odáig vitte, hogy Pártunk tagja lett, egyszerűen elsikkasztotta a dolgozók szociális célra tartalékolt pénzét. A becsületes dolgozók ébersége, a Párt figyelő szeme leleplezte ezeket az ellenséges elemeket és eltávolította mindazokat, akik ezeket, a becstelenségeket okozták, de azokat a vezetőket is, akik lazaságukkal tápot nyújtottak és teret engedtek az ellenség terjeszkedésének és aknamunkájának. A Megyei Pártbizottság azonban nemcsak bírált, hanem útmutatást is adott. És ezeknek az útmutatásoknak nyomán indult el a gazdaság Zsuró György gazdaságvezető és Kovács István elvtárs, az új párttitkárral az ében, az új élet felé. Alig néhány hete vannak a gazdaság élén , máris új szellem uralkodik a gazdaságban. A munkaterv, melyet az elvtársak dolgoztak ki, már megvalósulás felé halad. Elsőrangú feladatnak tartják, hogy ne csak határozatokat hozzanak, hanem a határozatokat és határidőket pontosan végre is hajtsák ,és azokat ellenőrizzék. A leglényegesebb a munkatervben az egyszemélyes vezetés és felelősség kidomborítása. A munkatervben szerepel a területi brigádok megszervezése, mely biztosítja, hogy egy bizonyos munkánál, betanított gyakorlatnál, szakmunkások tevékenykednek. A munkaerőhullámzást úgy akadályozza meg a gazdaság vezetősége, hogy télen is komoly megélhetést nyújtó iparágakat honosít meg a dolgozók számára. Mint például seprűkötő üzem, kaskötő, stb. Ugyanezt a célt szolgálja, de amellett óriási megtakarítást jelent a jövő héten beinduló téglaégető is. A kulturális színvonal emelésére énekkart, zenekart, tánc- és színjátszócsoportot alakítanak. Megfelelő munkállakások is épülnek, amelyek az egészségügy minden követelményei szerint lesznek berendezve. Tanfolyamokat rendeznek, amelyen a brigádvezetőkkel és dolgozókkal ismertetik a kollektív szerződést és a normákat. Azáltal, hogy gyermekotthont létesítenek, biztosítani tudják a gyermekes anyák nagymérvű bevonását a termelőmunkába. A gazdaság területe eléggé távol esik a környékbeli falvaktól, ezért határozatba vették, hogy szövetkezeti boltot létesítenek a gazdaság területén, mely a háziasszonyok bevásárlását lényegesen megkönnyíti. Így dolgoznak ma már a nagylormásink. A versenykiértékelésekből megállapíthatjuk, hogy a gazdaság saját brigádjai 120—150 mázsás cséplési átlagot érnek el, de a munka többi terén is vannak kiváló eredmények. Kommunista példamutatás mutatkozik meg Sólyom Béla elvtárs vontatás munkájában, akinek teljesítménye mindenkor magasan a 100 százalékon felül van. A kocsisoknál Iker Istvánék brigádja ér el kiváló eredményeket, 160 százalékos átlageredménnyel. Ki kell még emelni Ludvig Imrét, aki idősebb kora dacára is 189 százalékos eredményt ér el. A nők ?közül Hoffer Mihályné 147, Stepkó Gizella 136, Kriszt Györgyné 132 százalékos eredménnyel emelkednek ki. Mint látjuk, az ellenség leleplezése után új, szocialista élet indult a gazdaságban. Hogy az eredményeket még jobban fokozni lehessen, szükséges az MNDSZ és a DISZ aktivizálása, mert sajnos ennek a két tömegszervezetnek a működése alig látható a gazdaságban. Az új vezetőség beállítása, a Párt ébersége és támogatása így viszi előre a nagytormási állami gazdaságban is a szocializmus ügyét. Ábrahámson Frigyes levelező. Egy dolgozó paraszt levele Kedves Tolnai Napló! Engem, ifj. Mátyás Dániel 7 holdas tamási dolgozó parasztot öröm tölt el akkor, amikor arról írhatok, hogy a 10,89 mázsa kenyérgabona beadási kötelezettségemet 212 százalékra teljesítettem. A vételi jegyre beadtam több, mint 12 mázsa kenyérgabonát, amely után vásárlási utalványt kaptam. A beadott gabona után kapott vásárlási utalványért sok szél ruhaneműt vásároltam a családomnak. Felhívom gazdatársaim figyelmét, hogy minél több gabonát adjanak be a vételi jegyre is, mert ez nemcsak saját előnyüket szolgálja, hanem válasz az imperialistáknak aljas mesterkedéseikre is. Amikor a feleslegemet beadtam, átéreztem, hogy ezzel is a béketábort erősítem és elősegítem ötéves tervünk sikerét. Mátyás Dániel 7 holdas újgazda Tamási. Beszolgáltatást szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság Pintér István bécsi 28 holdas kulák a beadási kötelezettségét 116 kiló zsizsikes árpával akarta teljesíteni, hogy a raktárba behordott gabonát megfertőzze, így szabotálnak a kulákok, hogy ezzel is ártsanak a dolgozó népnek. Amikor a zsizsikes árpát a kulák beszállította a szövetkezet raktárába, a terményfelvásárló megnézte a kulák árpáját és megállapította, hogy az árpa zsizsikkel van megfertőzve. A terményfelvásárló a községi tanácsnál jelentést tett a kulák ellen és megindították az eljárást. A szekszárdi járásbíróság büntető tanácsa a beszolgáltatást szabotáló kulákot 10 hónapi börtönbüntetésre, 4 évi közügyektől való eltiltásra, 1000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint értékű vagyonának elkobzására ítélte. A közvádló az ítélet ellen súlyosbításért fellebbezést nyújtott be. Dolgozó parasztságunk igyekezett a cséplőgéptől a magtárba szállítani a beszolgáltatási kötelezettségét, hogy az állammal szembeni járandóságát a határidő előtt teljesítse. Hofman József 93 holdas paksi kulák is a cséplőgéptől akarta a beszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni, de a tiszta gabonáját a lakására vitte és az üszőkkel megfertőzött gabonát vitte a cséplőgéptől a magtárba. A kulák által beszállított kenyérgabonát a terményfelvásárló visszaküldte, hogy a gabonát mossa meg, mert ezt így nem lehet átvenni. A beszolgáltatást szabotáló kulák ellen a községi tanács megindította az eljárást. A megyei bíróság fellebbviteli büntető tanácsa beszolgáltatást és köz elltátást veszélyeztető bűntett miatt Hoffman József kulákot 1 évi börtönre ítélte főbüntetésként. Mellékbüntetésként pedig 1200 forint pénzbüntetésre, 5 évi közügyektől való eltiltásra és 15 hold földjének elkobzására ítélte. Jól dolgozik az albán nők demokratikus szövetsége A Szövetség harmadik Kongresszusa óta 18.813 politikai előadást rendeztek 1.167.061, és 7.935 kollektív olvasást 183.330 nő részvételével. Ezenkívül 7.664 egészségügyi előadást tartottak 293.644 nő részvételével és 7.935 kollektív beszélgetést rendeztek, amelyeken 183.330 asszony vett részt. Ugyanez alatt az idő alatt az Albán Nők Demokratikus Szövetsége 2.853 tanfolyamot tartott jövendő anyák részére 53.023 asszony részvételével, az ország különböző iskoláiban pedig 1.735 egyéb tanfolyamot 66.780 nő részvételével. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK Milyennek szeretnék látni Koreát a titoisták Nehéz volna elképzelni aljasabb álspontot, mint amit a titoisták a hős koreai népnek az amerikai interven «0 ellesin igazságos harcánál elfoglalik. Az egész haladó emberiség el•éri, s mint gyilkosokat és barbárokat ostorozza az amerikai agresszorokt. A Tito-klikk ezzel szemben a jaziettek elkövetőinek igazát bizonylatja, s újabb gyilkosságokra bujtogatja őket . Példaként lehet említeni két cinius rajzot Tito sajtójából, A ,,Borba“ »trau hivatalos sajtóorgánumban ,„Az utolsó koreai“ cím alatt közölt rajz egyetlen koreait ábrázol, amint a huluhegyek és a végtelen romok között ill. A rajz’ egész jellege elárulja, a fioista árulóknak az a vágya, hogy Koreát ilyennek lássák! Egy másik rajz, amelyet a zágrábi .Vesznik“ című újságban közöltek, az amerikai légikalózok által megsemmisített Voncsu koreai várost ábrázolja. Két amerikai nagyítón kérészrfe nézi az üres, puszta földet, amelyen nyoma sem maradt semmiféle életnek. Tito naplopói az amerikai sakálokkal együtt gúnyt é íznek az áldozatokból, a város romjai alatt elpusztult nőkből és gyermekekből. Tito klikkje veszett dührohamában nemcsak Korea hős népét rágalmazza meg. Sárral dobálja az egész nemzetközi békemozgalmat és vezetői szervét, a Béke Világtanácsot is. Jugoszláviában a véres terror ellenére él és egyre terebélyesedik ,a békemozgalom. A békeharcosoknak a legteljesebb titokban kell harcolniok: a békemozgalomban való részvételt a titoisták leggyakrabban halállal büntetik. Mindenképpen meg akarták akadályozni a stockholmi felhívás aláírásgyűjtő mozgalmát s megzavarni a tömegeket, ezért ugyanabban az időben elrendelték újabb korosztályok és tartalékos tisztek mozgósítását. A határszéli kerületekben kihirdették az ostromállapotot. Fokozódtak a provokációk a szomszédos népi demokratikus országok ellen. A varsói kongresszus idején a titoisták egy saját ál „békekongresszust“ eszkábáltak össze. E kongresszus összehívásának egyetlen célja az volt, hogy megrágalmazzák, befeketítsék a varsói kongresszus résztvevőit és határozatait. Ugyanezt a szélhámos trükköt alkalmazták a Béke Világtanács berlini ülésének napjaiban. Belgrádban és Jugoszlávia más nagy városaiban ezekben a napokban nagy hűhóval tartották meg a „Harcosok Szövetsége Kongresszusait“ (a titoisták ezen szervezet segítségével toborozták a fasiszta rohamcsapatokat). Az egyik ilyen „kongresszuson“ Karabegovics titoista miniszter felhívást intézett, hogy „a tömegek körében a legszélesebb körű aktivitást fejtsék ki a háborús előkészületek területén.“llyen módon, s még ennél is arcátlanabbal és cinikusabban lép fel Tito klikkje minden alkalommal a béke, a nemzetközi együttműködés és a biztonsággal szemben, Szekszárdim Berki Mihályné elvtársnő nyitotta meg ünnepélyes külsőségek között a Megyei Filmhetet A magyar dolgozó nép nagy történelmi korszakot és hatalmas történelmi feladatot teljesít, szabad, virágzó szocialista hazáját építi. E nagy feladatok elvégzésében hatalmas jelentősége van kultúrmunkánknak is, mert Pártunk világosan leszögezi, hogy a kultúrforradalom végrehajtása nélkül lehetetlen a szocializmust felépíteni. Ezt a nemes célt szolgálja a most megnyílt Megyei Filmhét, amelyre megyénk valamennyi filmszínháza jól felkészült, mind műsor, mind kiállítás szempontjából. A szekszárdi Szabad Ifjúság filmszínházban is zsúfolt ház mellett, ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a Megyei Filmhét. A díszelőadáson megjelentek Szekszárd város sztahánovistái, él munkásai, de ott voltak dolgozó parasztjaink legjobbjai is, akik a begyűjtésben példát mutattak. Eljött minden becsületes, hazáját igazán szerető dolgozó ezt a filmet megnézni, hogy saját szemével lássa, mint akartak ártani a háborús gyújtogató imperialisták ügynökei hazánknak és népünknek. De eljöttek megnézni azt is, hogy Pártunk ébersége miként leplezi le és teszi ártalmatlanná őket. Az ünnepi beszédet Berki Mihályné elvtársnő, Tolna megye tanácsának elnöke mondotta. — A mi filmgyártásunk is —hangsúlyozta —, a hatalmas Szövejtanió tapasztalatait átvéve egyre több olyan filmet gyárt, amely a dolgozók harcát mutatja be a jobb és több termelésért és az ellenség ellen vívott kemény harcát. A Filmhét egyszerre kell, hogy előre vigye kulturális fejlődésünkkel a béke ügyét további felemelkedésünk érdekében. Azt kell elérni, mint Bátaszéken, hogy a szovjet filmek megtekintése után a dolgozó parasztok termelőcsoportot alakítóinak, mert a film meggyőzte őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Szavalatok és népi zenekari számok tették még ünnepélyesebbé e nagy jelentőségű napot. Ezután 9 .,Gyarmat a föld alatt“ című’írél vetítették. Bonyhád ,,Célunk, hogy a mozi második otthona legyen a dolgozóknak". Ilyen és hasonló szebbnél szebb jelmondatokkal díszített, a nézőktől zsúfolásig megtöltött teremben hatalmas lelkesedés mellett nyílt meg Bonyhádon is a Megyei Filmhét. Az ünnepi beszédet Kovács Jenő elvtárs, a Zománcgyár dolgozója tartotta. Beszéde közben a megjelent nézők hosszú percekig ünnepelték Sztálin és Rákosi elvtársakat. Scherff János és Tészás József, a Bonyhádi Cipőgyár sztahanovistái, Gyenge János, a Zománcgyár sztahanovistája, valamint a megyeszerte híres István majori tsz élenjáró tagjainak véleménye hűen fejezik ki egész dolgozó népünk elszánt békeakaratát. Amint mondják, ez az ünnepély is még nagyobb erőt ad munkájukhoz, hogy a hatalmas Szovjetunió példája nyomán kezdett anyagtakarékossági és többtermelési harcukat még eredményesebben tudják vinni népünk és a béketábor erősítéséért. E nagyjelentőségű ünnepségek megmutatták azt, hogy népnevelő és felvilágosító eszközeink között egyik legfontosabb és leghatásosabb a film. De megmutatja azt is, hogy míg mi a békés építőmunka növelésére használjuk, addig az imperialisták az általuk gyártott filmszemeteket háborúra gyújtogató, a népek leigázására és kirablására törekvő, a Szovjetunió ellen uszító politikájuk eszközévé teszik. A megnyilvánuló nagy lelkesedés pedig bizonyítéka annak, hogy a mi népünk a mi filmjeinket, a szovjet filmalkotásokat választotta, amelyek segítenek mindennapi munkánk jobb elvégzésében és emellett magas színvonalú szórakozást, művészi élményt nyújtanak. ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS — GAZBIG ARATÁS A Csirpau környéki omurovoi szövetkezet tagjai közvetlenül az 1949-es aratás után elvégezték a tarlóhántást, majd az őszi mélyszántást is. A gépes traktorállomásnak a szerződés értelmében 22 centiméter mélységben kellett szántania. Az omurovoiak azonban jól tudták, hogy minél mélyebben szántanaik ősszel, annál gazdagabb lesz az aratás. A gép- és traktorállomás ezért, kívánságukra, száz hektár tarlóhántolt területen 25 centiméteres mélyszántást végzett augusztusban. Az üzemanyagra költött összeg sokszorosan megtérült. Míg az 1950-es aszály idején az Omurovo-környéki termelőszövetkezetek 70—120 mázsa kukoricát termeltek hektáronként, az omurovoi tszcs-tagok átlag 161 mázsa kukoricát gyűjtöttek be hektáronként a száz hektárról. Ez a nagyszerű eredmény még jobban megszilárdította az új agrotechnikába vetett hitüket. A szovjet és bolgár mezőgazdasági kutatóintézetek, a szovjet kolhozparasztok és a bolgár termelőszövetkezetek gazdag tapasztalataiból megállapítható, hogy az őszi mélyszántás legalább 25—30 százalékkal fokozza a föld terméshozamát. Az eddig végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy az őszi mélyszántást augusztus közepétől szeptember végéig kell elvégezni. Viljamsz szovjet akadémikus bebizonyította, hogy az előhántó ekével a legkedvezőbb időben 20—22 centiméter mélységű szántó, a tavaszi kultúráknál és a 23—25 centiméter mélységű szántás a tavaszi kapásnövényeknél, a többi agrotechnikai munkálatokkal együtt — a jó termésért folytatott harc legjobb módszere. Az őszi mélyszántás kiirtja a gyomot és elpusztítja a kultúrnövények ellenségeit, a szürke kukacot, hesszeni legyet, a réparovart, stb. Megjavítja a talaj összetételét és megóvja a talaj nedvességét. A „Georgij Dimitrov“ Mezőgazdasági Akadémia tanácsa nemrég tartott ülésén végleg megdöntötték a sekélyszántás tudományellenes „elméletét.“ A minisztertanácsnak és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának az 1951-es őszi vetés és őszi mélyszántás előkészítésére vonatkozó utasítása kimondja: ,,A minisztertanács és a BKP KB az előhántóval tetszene?/ ekével történő őszi mélyszánolyan módszernek tartig, mely biztosítja a tavaszi kultúrák tartós és magas hozamát. Az őszi mélyszántásra vonatkozó terv teljesítését ezért elsőrendű feladatnak minősíti.“ Bulgáriában ebben az évben általánosan alkalmazni fogják a mélyszántást, melynek több, mint felét traktorokkal, másik részét pedig igás állatokkal hajtják végre. Az igásállatok teljes kihasználását és az igásállatokkal történő szántás lehető legmélyebb alkalmazását széleskörű felvilágosító munka előzte meg a dolgozó parasztok, különösen az egyéni termelők között. A terv teljesítésének nagy része a gép- és traktor állomásokra hárul, melyek elsőrangú szovjet gépi felszereléssel és gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. A kitűnő bolgár traktorvezetők mindjobban elsajátítják a szovjet mezőgazdaság gépesítőinek élenjáró tapasztalatait. Igen sok traktorvezető Bulgáriában eddig még nem látott eredményeket ér el a sarlóhántás terén. Szpaszevo falu gép és traktorállomásának dolgozói a,, ott dolgozó katonák kezdeményezésére, bevezették Ivan Bunyev szovjet traktorvezető tapasztalatai nyomán a szántási norma-teljesítményt, harcolnak a traktorok tartalékainak teljes kihasználásáért, üzemanyagmegtakarításért és szocialista versenyre hívták ki egymást. A minisztertanács és a BKP KB kötelezte a körzeti, járási és helyi tanácsokat az őszi mélyszántás ütemtervének kidolgozására és a mélyszántás teljesítése érdekében folytatott állandó harcra. A pártszervezetek állandóan ellenőrzik az őszi mélyszántási terv teljesítését. Az őszi mélyszántás időben és hibátlanul való elvégzése biztosítja az 1952-es év jó termését.