Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-13 / 213. szám

!I 1851 SZEPTEMBER 13 N­fi P­h O A Párt bírálata nyomán új élet formálódik a nagytormási állami gazdaságban Pete Rudolf földbirtokos volt rezi­­denciájában sehogysem ment­ a min­ta. Mintha még mindig a régi földesúr­­ 2­ellem­e lebegett volna a földeken ás a mezőkön, és nem a szocializmus szele «porte volna el mindazt, ami a must­­hoz tartozott. Már a növényápolásnál is bajok voltak. Lemaradás mutatko­­zott, de még komolyabb hibák mutat­koztak a csépl­ési és aratási munkála­toknál. Nem ment a munka mindad­­dig, míg a Megyei Pártbizottság fel nem ügyelt eztítre a jelenségekre és utána sem nézett a gazdaság dolgainak. Ek­­kor furcsa dolgok derültek ki. Napvi­lágra jutott a lemaradás, a bajok oka. A gazdaság megalkuvó, opportunista vezetősége lehetővé tette, hogy a gaz­daság az ellenséges elemek vadászterü­­­­­letévé váljék. A gazdaságban szinte megelevened­ik Rákosi elvtárs szavai. Eberherdt János volt budapesti fanagykereskedő,s m­int fizikai munkás került a gazdaság­hoz. Először a tü­zőrség parancsnoka lett, majd egyre magasabb pozícióba került. És mikor már biztonságiban fcrezte magát, megkezdte a lázítást. Ajk egykori­­.fizikai dolgozó4a egyre jobban kivált a társaitól és csak akkor sodródott közéjük, ha a nemzeti­ségi sovinizmust­ kellett szítani. Barla Istvánná, aki hamarosan odáig vitte, hogy Pártunk tagja lett, egyszerűen el­sikkasztotta a­ dolgozók szociális célra tartalékolt pénzét. A becsületes dolgo­zók ébersége, a­­­ Párt figyelő szeme le­leplezte ezeket az ellenséges elemeket és eltávolította mindazokat­, akik eze­ket, a becstelenségeket okozták, de azo­kat a vezetőket is, akik lazaságukkal tápot nyújtottak és teret engedtek az ellenség terjeszkedésének és aknamun­kájának. A Megyei Pártbizottság azonban nemcsak bírált, hanem útmutatást is adott. És ezeknek az útmuta­t­ásoknak nyomán indult el a gazdaság Zsuró György gazdaságvezető és Kovács Ist­ván elvtárs, az új pártt­itkárral az ében, az új élet felé. Alig néhány hete vannak a gazdaság élén­ , máris új szellem uralkodik a gazdaságban. A munkaterv, melyet az elvtársak dolgoztak ki, már megvalósu­lás felé halad. Elsőrangú feladatnak tartják, hogy ne csak határozatokat hozzanak, hanem a határozatokat és határidőket pontosan végre is hajtsák ,és azokat ellenőrizzék. A leglényegesebb a munkatervben az egyszemélyes vezetés és felelősség ki­domborítása. A munkatervben szerepel a területi brigádok megszervezése, mely biztosítja, hogy egy bizonyos munkánál, betanított gyakorlatnál, szakmunkások tevékenykednek. A munkaerőhullámzást úgy akadályozza meg a gazdaság ve­zetősége, hogy télen is komoly megél­hetést nyújtó iparágakat honosít meg a dolgozók számára. Mint például seprű­­kötő üzem, kaskötő, stb. Ugyanezt a célt szolgálja, de amellett óriási meg­takarítást jelent a jövő héten beinduló téglaégető is. A kulturális színvonal emelésére énekkart­, zenekart, tánc- és színjátszó­­csoportot alakítanak. Megfelelő mun­­kállakások is épülnek, amelyek az­­ egészségügy minden követelményei sze­rint lesznek berendezve. Tanfolyamokat rendeznek, amelyen a brigádvezetőkkel és dolgozókkal is­mertetik a kollektív szerződést és a normákat. Azáltal, hogy gyermekott­­­hont létesítenek, biztosítani tudják a gyermekes anyák nagymérvű bevonását a termelőmunkába. A gazdaság területe eléggé távol esik a környékbeli falvak­tól, ezért határozatba vették, hogy­ szövetkezeti boltot létesítenek a gazda­ság területén, mely a háziasszonyok bevásárlását lényegesen megkönnyíti. Í­gy dolgoznak ma már a nagylormásink. A versenykiértékelésekből megállapít­hatjuk, hogy a gazdaság saját brigád­jai 120—150 mázsás cséplési átlagot érnek el, de a munka többi terén is vannak kiváló eredmények. Kommunista példamutatás mutatkozik meg Sólyom Béla elvtárs vontatás munkájában, aki­nek teljesítménye mindenkor magasan a 100 százalékon felül van. A kocsisok­nál Iker Istvánék brigádja ér el kiváló­­ eredményeket, 160 százalékos átlag­eredménnyel. Ki kell még emelni Lud­vig Imrét, aki idősebb kora dacára is 189 százalékos eredményt ér el. A nők ?közü­l Hoffer Mihályné 147, Stepkó Gi­zella 136, Kriszt Györgyné 132 száza­lékos eredménnyel emelkednek ki. Mint látjuk, az ellenség leleplezése után új, szocialista élet indult a gazdaság­ban. Hogy az eredményeket még job­ban fokozni lehessen, szükséges az MNDSZ és a DISZ aktivizálása, mert sajnos ennek a két tömegszervezetnek a működése alig látható a gazdaság­ban. Az új vezetőség beállítása, a Párt ébersége és támogatása így viszi előre a nagytormási állami gazdaságban is a szocializmus ügyét. Ábrahámson Frigyes levelező. Egy dolgozó paraszt levele Kedves Tolnai Napló! Engem, ifj. Mátyás Dániel 7 holdas tamási dolgozó parasztot öröm tölt el akkor, amikor arról írhatok, hogy a 10,89 mázsa kenyérgabona beadási kö­telezettségemet 212 százalékra telje­sítettem. A vételi jegyre beadtam több, mint 12 mázsa kenyérgabonát, amely után vásárlási utalványt kap­tam. A beadott gabona után kapott vásárlási utalványért sok szél­ ruha­neműt vásároltam a családomnak. Felhívom gazdatársaim figyelmét, hogy minél több gabonát adjanak be a vételi jegyre is, mert ez nemcsak saját előnyüket szolgálja, hanem vá­lasz az imperialistáknak aljas mester­kedéseikre is. Amikor a feleslegemet beadtam, á­téreztem, hogy ezzel is a béketábort erősítem és elősegítem öt­éves tervünk sikerét. Mátyás Dániel 7 holdas újgazda Tamási. Beszolgáltatást szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság Pintér István bécsi 28 holdas kulák a beadási kötelezettségét 116 kiló zsizsikes árpával akarta teljesíteni, hogy a­ raktárba behordott gabonát megfertőzze, így szabotálnak a ku­­lákok, hogy ezzel is ártsanak a dol­gozó népnek. Amikor a zsizsikes ár­pát a kulák beszállította a szövetke­zet raktárába, a terményfelvásárló megnézte a kulák árpáját és megálla­pította, hogy az árpa zsizsikkel van megfertőzve. A terményfelvásárló a községi tanácsnál jelentést tett a ku­lák ellen és megindították az eljá­rást. A szekszárdi járásbíróság büntető tanácsa a beszolgáltatást szabotáló kulákot 10 hónapi börtönbüntetésre, 4 évi közügyektől való eltiltásra, 1000 forint pénzbüntetésre és 2000 fo­rint értékű vagyonának elkobzására ítélte. A közvádló az ítélet ellen sú­lyosbításért fellebbezést nyújtott be. Dolgozó parasztságunk igyekezett a cséplőgéptől a magtárba szállítani a beszolgá­ltatási kötelezettségét, hogy az állammal szembeni járandóságát a határidő előtt teljesítse. Hofman Jó­zsef 93 holdas paksi kulák is a csép­lőgéptől akarta a beszolgáltatási kö­telezettségét teljesíteni, de a tiszta gabonáját a lakására vitte és az üszőkkel megfertőzött gabonát vitte a cséplőgéptől a magtárba. A kulák által beszállított kenyérgabonát a ter­ményfelvásárló visszaküldte, hogy a gabonát mossa meg, mert ezt így nem lehet átvenni. A beszolgáltatást sza­botáló kulák ellen a községi tanács megindította az eljárást.­­ A megyei bíróság fellebbviteli bün­tető tanácsa beszolgáltatást és köz­ elltátást veszélyeztető bűntett miatt Hoffman József kulákot 1 évi börtön­re ítélte főbüntetésként. Mellékbün­tetésként pedig 1200 forint pénz­­büntetésre, 5 évi közügyektől való el­tiltásra és 15 hold földjének elkob­zására ítélte. Jól dolgozik az albán nők demokratikus szövetsége A Szövetség harmadik Kongresszusa óta 18.813 politikai előadást rendez­tek 1.167.061, és 7.935 kollektív olva­sást 183.330 nő részvételével. Ezenkívül­ 7.664 egészségügyi előadást tartottak 293.644 nő részvételével és 7.935 kol­lektív beszélgetést rendeztek, amelye­ken 183.330 asszony vett részt. Ugyan­ez alatt az idő alatt az Albán Nők Demokratikus Szövetsége 2.853 tanfo­­­lyamot tartott jövendő anyák részére 53.023 asszony részvételével, az ország különböző iskoláiban pedig 1.735 egyéb tanfolyamot 66.780 nő részvéte­lével. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK Milyennek szeretnék látni Koreát a titoisták Nehéz volna elképzelni aljasabb ál­­­spontot, mint amit a titoisták a hős koreai népnek az amerikai interven­ «0 ellesin igazságos harcánál elfoglal­­ik. Az egész haladó emberiség el­­•éri, s mint gyilkosokat és barbáro­kat ostorozza az amerikai agresszoro­­kt. A Tito-klikk ezzel szemben a jaziettek elkövetőinek igazát bizony­latja, s újabb gyilkosságokra bujto­­gatja őket . Példaként lehet említeni két cini­­­us rajzot Tito sajtójából, A ,,Borba“ »trau hivatalos sajtóorgánumban ,„Az utolsó koreai“ cím alatt közölt rajz egyetlen koreait ábrázol, amint a hul­­uhegyek és a végtelen romok között ill. A rajz’ egész jellege elárulja, a fioista árulóknak az a vágya, hogy Koreát ilyennek lássák! Egy másik rajz, amelyet a zágrábi .Vesznik“ című újságban közöltek, az amerikai légikalózok által megsem­misített Voncsu koreai várost ábrá­zolja. Két amerikai nagyítón kérész­­rfe nézi az üres, puszta földet, ame­lyen nyoma sem maradt semmiféle életnek. Tito naplopói az amerikai sa­kálokkal együtt gúnyt é íznek az áldo­zatokból, a város romjai alatt elpusz­tult nőkből és gyermekekből. Tito klikkje veszett dühroham­ában nemcsak Korea hős népét rágalmazza meg. Sárral dobálja az egész nemzet­közi békem­ozgalmat és vezetői szer­vét, a Béke Világtanácsot is. Jugoszláviában a véres terror elle­nére él és egyre terebélyesedik ,a békemozgalom. A­ békeharcosoknak a legteljesebb titokban kell harcolniok: a békemozgalomban való részvételt a titoisták leggyakrabban halállal bün­tetik. Mindenképpen meg akarták akadá­lyozni a stockholmi felhívás aláírás­gyűjtő mozgalmát s megzavarni a tö­megeket, ezért ugyanabban az időben elrendelték újabb korosztályok és tartalékos tisztek mozgósítását. A­ ha­társzéli kerületekben kihirdették az ostromállapotot. Fokozódtak a provo­kációk a szomszédos népi demokra­tikus országok ellen. A varsói kon­gresszus idején a titoisták egy saját ál „békekongresszust“ eszkábáltak össze. E kongresszus összehívásának egyetlen célja az volt, hogy megrágal­mazzák, befeketítsék a varsói kon­gresszus résztvevőit és határozatait. Ugyanezt a szélhámos trükköt al­kalmazták a Béke Világtanács ber­lini ülésének napjaiban. Belgrádban és Jugoszlávia más nagy városaiban ezekben a napokban nagy hűhóval tartották meg a „Harcosok Szövetsé­ge Kongresszusait“ (a titoisták ezen szervezet segítségével toborozták a fa­siszta rohamcsapatokat). Az egyik ilyen „kongresszuson“ Karabegovics titoista miniszter felhívást intézett, hogy „a tömegek körében a legszé­­lesebb körű aktivitást fejtsék ki a há­borús előkészületek területén.“­llyen módon, s még ennél is arcát­lanabbal és cinikusabban lép fel Tito klikkje minden alkalommal a béke, a nemzetközi együttműködés és a biztonsággal szemben, Szekszárdim Berki Mihályné elvtársnő nyitotta meg ünnepélyes külsőségek között a Megyei Filmhetet A magyar dolgozó nép nagy törté­nelmi korszakot és hatalmas törté­nelmi feladatot teljesít, szabad, virág­­zó szocialista hazáját építi. E nagy feladatok elvégzésében hatalmas je­lentősége van kultúrmunkánknak is, mert Pártunk világosan leszögezi, hogy a kultúrforradalom végrehajtása nélkül lehetetlen a szocializmust fel­építeni. Ezt a nemes célt szolgálja a most megnyílt Megyei Filmhét, amelyre megyénk valamennyi filmszínháza jól felkészült, mind műsor, mind kiállí­tás szempontjából. A szekszárdi Szabad Ifjúság film­színházban is zsúfolt ház mellett, ün­nepélyes külsőségek között nyílt meg a Megyei Filmhét. A díszelőadáson megjelentek Szekszárd város sztahá­­novistái, él munkásai, de ott voltak dolgozó parasztjaink legjobbjai is, akik a begyűjtésben példát mutattak. El­jött minden becsületes, hazáját iga­zán szerető dolgozó ezt a filmet meg­nézni, hogy saját szemével lássa, mint akartak ártani a háborús gyúj­togató imperialisták ügynökei ha­zánknak és népünknek. De eljöttek megnézni azt is, hogy Pártunk éber­sége mi­ként leplezi le és teszi ártal­matlanná őket. Az ünnepi beszédet Berki Mihályné elvtársnő, Tolna m­egye tanácsának elnöke mondotta. — A mi filmgyártásunk is —hang­súlyozta —, a hatalmas Szö­ve­j­tani­ó tapasztalatait átvéve egyre több olyan filmet gyárt, amely a dolgozók harcát mutatja be a jobb és több termelé­sért és az ellenség el­len vívott ke­mény harcát. A Filmhét­ egyszerre kell, hogy előre vigye kulturális fej­lődésünkkel a béke ügyét további fel­emelkedésünk érdekében. Azt kell el­érni, mint Bátaszéken, hogy a szovjet filmek megtekintése után a dolgozó parasztok termelőcsoportot alakítóinak, mert a film meggyőzte őket a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. Szavalatok és népi zenekari szá­mok tették még ünnepélyesebbé e nagy jelentőségű napot. Ezután 9 .,Gyarmat a föld alatt“ című­­’ír­él vetítették. Bonyhád ,,Célunk, hogy a mozi második ott­­­hona legyen a dolgozóknak". Ilyen és hasonló szebbnél szebb jelmonda­tokkal díszített, a nézőktől zsúfolásig megtöltött teremben hatalmas lelkese­dés mellett­ nyílt meg Bonyhádon is a Megyei Filmhét. Az ünnepi beszé­det Kovács Jenő elvtárs, a Zománc­gyár dolgozója tartotta. Beszéde köz­ben a megjelent nézők hosszú perce­­kig ünnepelték Sztálin és R­ákosi elvtársakat. Scherff János és Tészás József, a Bonyhádi Cipőgyár sztahanovistái, Gyenge János, a Zom­áncgyár sztaha­novistája, valamint a megyeszerte hí­res István­ majori tsz élenjáró tagjai­nak véleménye hűen fejezik ki egész dolgozó népünk elszánt békeak­aratát. Amint mondják, ez az ünnepély is még nagyobb erőt ad munkájukhoz, hogy a hatalmas Szovjetunió példája nyomán kezdett anyagtakarékossági és többtermelési harcukat még ered­ményesebben tudják vinni népünk és a béketábor erősítéséért. E nagyjelentőségű ünnepségek meg­mutatták azt, hogy népnevelő és fel­­világosító eszközeink között egyik legfontosabb és leghatásosabb a film. De megmutatja azt is, hogy míg mi a békés építő­munka növelésére hasz­náljuk, addig az imperialisták az ál­taluk gyártott filmszemeteket hábo­rúra gyújtogató, a népek leigázására és kirablására törekvő, a Szovjetunió ellen uszító politikájuk eszközévé te­szik. A megnyilvánuló nag­y lelkesedés pedig bizonyítéka annak, hogy a mi népünk a mi filmjeinket, a szovjet filmalkotásokat választotta, amelyek segítenek mindennapi munkánk jobb elvégzésében és emellett magas szín­vonalú szórakozást, művészi élményt nyújtanak. ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS — GAZBIG ARATÁS A Csirpau környéki omurovoi szö­­vetkezet tagjai közvetlenül az 1949-es aratás után elvégezték a tarlóhántást, majd az őszi mélyszántást is. A gép­es traktorá­l­lomásnak a szerződés ér­telmében 22 centiméter mélységben kellett szántania. Az om­urovoiak azon­ban jól tudták, hogy minél mélyebben szántanaik ősszel, annál gazdagabb lesz az aratás. A gép- és traktorállo­más ezért, kívánságukra, száz hektár tarlóhántolt területen 25 centiméteres mélyszántást végzett augusztusban. Az üzemanyagra költött összeg sokszoro­san megtérült. Míg az 1950-es aszály idején az Omurovo-környéki terme­lőszövetkezetek 70—120 mázsa kuko­­r­icát termeltek hektáronként, az omu­rovoi tszcs-tagok átlag 161 mázsa kukoricát gyűjtöttek be hektáronként a száz hektárról. Ez a nagyszerű ered­­mény még jobban megszilárdította az új agrotechnikába vetett hitüket. A szovjet és bolgár mezőgazdasági kutatóintézetek, a szovjet kolhozpa­­ras­ztok és a bolgár termelőszövetke­zetek gazdag tapasztalataiból megál­lapítható, hogy az őszi mélyszántás legalább 25—30­­ százalékkal fokozza a föld terméshozamát. Az eddig vég­zett kísérletek azt bizonyítják, hogy az őszi mélyszántást augusztus köze­pétől szeptember végéig kell elvé­gezni. Viljamsz szovjet akadémikus be­bizonyította, hogy az előhántó ekével a legkedvezőbb időben 20—22 centi­méter mélységű­­ szántó,­ a­ tavaszi kul­­túráknál és a 23—25 centiméter mély­ségű szántás a tavaszi kapásnövé­ny­eknél, a többi agrotechnikai mun­kálatokkal együtt — a jó termésért folytatott harc legjobb módszere. Az őszi mélyszántás kiirtja a gyo­mot és elpusztítja a kultúrnövények ellenségeit, a szürke­ kukacot, hessze­­ni legyet, a réparovart, stb. Megjavít­ja a talaj összetételét és megóvja a talaj nedvességét. A „Georgij Dimitrov“ Mezőgazda­­sági Akadémia tanácsa nemrég tartott ülésén végleg megdöntötték a sekély­­szántás tudományel­lenes „elméletét.“ A minisztertanácsnak és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának az 1951-es őszi vetés és őszi mélyszántás előkészítésére vonatkozó utasítása kimondja: ,,A miniszterta­nács és a BKP KB az előhántóval tet­szene?/ ekével történő őszi mélyszán­­olyan módszernek tartig, mely biztosítja a tavaszi kultúrák tartós és magas hozamát. Az őszi mélyszántás­ra vonatkozó terv teljesítését ezért elsőrendű feladatnak­ minősíti.“ Bulgáriában ebben az évben általá­nosan alkalmazni fogják a mélyszán­tást, melynek több, mint felét trak­torokkal, mási­k részét pedig i­gás álla­tokkal hajtják végre. Az igásállatok teljes kihasználását és az igásállatok­­kal történő szántás lehető legmélyebb alkalmazását széleskörű felvilágosító munka előzte meg a dolgozó parasz­tok, különösen az egyéni termelők között. A terv teljesítésének nagy része a gép- és traktor állomásokra hárul, me­­lyek­ elsőrangú szovjet gépi felszere­léssel és gazdag tapasztalatokkal ren­delkeznek. A kitűnő bolgár traktorve­zetők mindjobban elsajátítják a szov­jet mezőgazdaság gépesí­tőinek élen­járó tapasztalatait. Igen sok traktor­­vezető Bulgáriában eddig még nem látott eredményeket ér el a sarlóhán­­tás terén. Szpaszevo falu gép­ és traktorállomásának dolgozói a,, ott­ dolgozó katonák kezdeményezésére, bevezették Ivan Bunyev szovjet trak­torvezető tapasztalatai nyomán a­ szántási norma-teljesítményt, harcol­­nak a traktorok tartalékainak teljes kihasználásáért, üzem­any­agmegtakarí­­tásért és szocialista versenyre hívták ki egymást. A minisztertanács és a BKP KB kö­­telezte a körzeti, járási és helyi taná­csokat az őszi mélyszántás ütemtervé­nek kidolgozására és a mélyszántás teljesítése érdekében folytatott állan­­dó harcra. A pártszervezetek állandó­an ellenőrzik az őszi mélyszántási terv teljesítését. Az őszi mélyszántás időben és hi­bátlanul való elvégzése biztosítja az 1952-es év jó termését.

Next