Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-26 / 224. szám
TOLNAI NAPLj vissza; MU. ÉVFOLYAM, 224 SZÁM tolnamegyei VILÁG PROLETÁRJAI A MAI SZÁMBAN; szovjet mezőgazdasági MldbUaég harmadik csoportjának útja (2. o.) — A koreai fegyverszüneti bizottság összekötői tisztjeinek tárgyalása 2. o.) — A Dunai Vasmi ifjúmunkás epitosi tervük teljesítésével készülnek a november 7-i első ürítésre (2. o. — Jutalmat kaptak a jó eredményt elért traktorosok i.‘i. o. — A vezetőség újjávlasztásának tiszteletére a Tatarozó Vállalat versenyre hívta a Magasépítő dolgozóit i I. o.iI A Bl A DÉFOSZ síőS2i mezőgazdasági feladatok maradéktalan végrehajtásáért DÉFOSZ-szervezeteink többsége a copies, begyűjtés szorgalmazás! Ml JO munkát végzett. Nem egy községben mind például Závodon, fUrcon úgy harcoltak a begyűjtés győzelméért, hogy a DÉFOSZ venteáLféy AmáSkÖ,Z?tí fe,os*° tták az utcákat. A cséplőgépeket felosztott , fáymaskozt és versenyeztet TM Tik <ép csépel többeH, mt' rffió ° rLlI1fnIkvle^6t,b ,áabonál a mellett a DÉFrí'?'^Íá^OSÍtÓ* raunka sédnél De1 ° SZ-tagságunk több. ginre nem maradt el a személyes DÉFOSZ ST- Nem egy olyan ILFU^Z vezetőségi tagunk van a rlfZeh,en' mi nt Varga József Döb. sz,]^ih ° uSegben\ ° ki leadását 700 vö Äf úti ♦lá?W vannak mind Miklós M.Í XhS?yVe’k,e,.k5zs«ben' ak< 138 S szín...hl,elítélte leadását, úgy Endrődi István Bölcske köz Ä^5 0 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét és minden felesleg gabonát bevittek a DÉFOSZ |Példát mutatva az egész UL~ DeL tagsága előtt. Ezek a konkrét példák bizonyíták azt hogy DÉFOSZ vezetőségeés tagságunk többsége megérte a begyűjtés fontosságát. Felismerték , hogy a gabonabegyüjtés sikerrevitelével ötéves tervünk megvalósításáért, hazánk, fügtetlenségünk, es békénk megvédéséért alcatnak. Vannak olyan DÉFOSZ pályaTnternű IS mint a Pincehelyi, pattai, nagydorogi, ahol a vezetők közeu egy.két szaktárs eleget tett a Dikosl‘ele2fttSéSé"ek’ «"SS föH ÉS? SZerv«et TM töl” tette be hivatását, nem hajtotta végre azokat a feladatokat, amelyet* 1ártunk elvárt tőle. y ké?da és ktÖZaffbrŐl meg nézzük ezt a kérdést, azt is megállapíthatjuk hogy amellett, hogy egyes DÉFOSZ fSatoetälnk IT“ így végez«k a volna , k^‘n,d ahogyan kellett J 5 nagyobb helyen a személyes Dél-17 d%o% hiányzó,t Ä FárhlDf ° SZo vezetőink, mind TorkaS Janos Logyiszlón, és HoL mo an ° Si Jenaelben’ akik még most sem teljesítették beadási kötelezettségüket. Azok a DÉFOSZ ve' KtOIfM8va tagok' akik a beadásn hatul kullogtak, nem vették fimeeIS?tbet hogy az egész község szeme rajtuk van. Ezeken a helyeken nemzetien, hogy a község I be? gyűjtésben hátul kullog, hogy a községben az osztályellenség hing íeaVefThÜI' akkik azt annnű ’ hagy "nem termett ann y1' mind amit le kell adni.“ Az utóbbi időben több helyet «”lÄa Df .° SZ«ervezetJn? zásával Íl i be8yules szorgalmazásaval, ahol a kezdeti időben jó munkát végeztek. DÉFOSZ szervezeteink többségében az a helytelen nézet ütötte fel fejét, hogy „?„c" miből s községben gabona, nincs ?ez nem z? teljesíteni. Ez a nézet nem felel meg a valóságnak, sőt ahol Tegyfnkbe,n °,van köz. ”hya&,a »áaík községben lehet bS mee ° 8, hoSy minden községben megvan az adottság arra ha<! a tervet teljesítsék ' h ° áy M adifzty^ksr11*11 dSntS inh „ ugy szervezete'forrt ^Uy.nYa- kukorica és naprafol So begyu,leset is szorgalmazzák Megyénkben megkezdődött a hm eLyan'•Uk °,ri0t ami - rft, lassú ütemben folyik Áznn raktár Sfi'Äfad<£st hogy a Net vasakt figyelembe, hogy mely a többi megyék között le van maradva a takarmánygabona beadásával. DÉFOSZ vezetőinket, de az egész tagságot nem a tétovázás kell, hogy jellemezze, hanem a személyes példamutatás mellett a beadásban való élenjárás és a jó felvilágosító munka a dolgozó parasztok között. Meg kell magyarázni, hogy az a dolgozó paraszt, aki a kötelezettségén felül kukoricaszállításra köt szerződést, még külön a ,,C“ vételi jegyes beadásra megállapított árra mázsánként 10 forint felárat és iparcikk-vásárlási utalványt kap. Aki szerződést köt, minden mázsa után 35 forintos, aki pedig szerződés nélkül ad be „C“ vételi jegyre 25 forintos pamutáru és lábbeli vásárlásra jogosító utalványt kap. A begyűjtés szorgalmazásánál DÉFOSZ szervezeteinknek nem kisebb feladatuk, mint az őszi szántásvetési munkák végrehajtásának szorgalmazásánál. Ez a feladat időben és jó elvégzése a jövő bőséges termésünket jelenti. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az a dolgozó paraszt, aki időben elvetett, annak jóval több termése volt,mint annak, aki később vetett, és beigazolódott az a közmondás, hogy ,aki korán vet, sokat arat.“ Megyénkben igen nagy a lemaradás. Az őszi árpát már el kellett volna vetni. A hiba az, hogy nem eléggé vettük fel a harcot a régi maradi szokások ellen és a harc helyett nem egy DÉFOSZ vezetőnk és tagunk van, akinek az a véleménye, hogy meg kell várni, amíg eső lesz, addig nem lehet vetni. Ez a nézet helytelen és káros. Pártunk és kormányzatunk a múlt évben is azt javasolta, hogy mindenki vessen még porba is, mert ha utána eső lesz, akkor a vetés szépen kikel. Ezt a tanácsot a megyénk dolgozó parasztságának zöme megfogadta a múlt évben és ezeknek a dolgozó parasztoknak igen jó termésük volt. DÉFOSZ-szervezeteink egyik döntő feladata legyen a jó politikai felvilágosító munka Meg kell értetni minden dolgozó paraszttal, ne várja, hogy eső legyen, mert könnyen bekövetkezhet egy hosszabb esőzés és akkor majd nem tudnak időben elvesni. Minden percet használjanak ki, vessenek kora reggeltől késő estig, hogy még az esős idők beállása előtt a vetőmag a földbe kerüljön. Ebben a munkában példát kell mutatniok DÉFOSZ vezetőinknek és az egész tagságnak. Ők legyenek az elsők, akik a községben az őszi munkákat elvégzik. Szervezzenek szervezeteink hosszúlejáratú versenyeket a feladatok megoldására. Az egyéni példamutatás és a jó politikai felvilágosító munka mellett DÉFOSZ szervezeteink leplezzék le az osztályellenséget, a kulákokat, akik a gabonát elrejtik, hogy ezzel megkárosítják közellátásunkat, szabotálják a terveink végrehajtását. Nem vetnek, a krumplit, kukoricát feketén adják el. A feladatok végrehajtása akkor lesz sikeres, ha minden DÉFOSZ. tag megérti, hogy Pártunk joggal elvárja tőlük, hogy a munkák elvégzésében az elsők legyenek, hogy kérlelhetetlen harcot vigyenek az osztályellenség ellen. Ha ezt megértik vezetőink és az egész tagság, akkor Pártunk vezetésével gyorsabban végre fogjuk hajtani az előttünk álló feladatokat, amivel nagyban hozzájárulunk ötéves tervünk megvalósításához, győzelemre visszük a mezőgazdaság átszervezését, nagyban hozzájárulunk a nagy Szovjetunió által vezetett béketábor megerősítéséhez, békénk megvédéséhez, Kócs Árpád DÉFOSZ megyei titkai'. rUj ötletek segítik a Gazda-mozgalom kiszélesítését a Bonyhádi Cipőgyárban Az anyaggal való takarékoskodásnak egyik legegyszerűbb módja a Gazda elvtárs kezdeményezése. Amikor elgondolását napvilágra hozta sok munkás a homlokára csapott: miért is nem jutott ez az egyszerű dolog eddig is eszébe! De most, hogy eszükbe juttatták , máris ezernyi kitűnő ötlet merül fel, máris hatalmas eredmények mutatkoznak a takarékosság terén megyénk üzemeiben is. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói és műszaki vezetői konkrét tervet dolgoztak ki a mozgalom kiszélesítése érdekében. Komplex brigádokat alakítottak, amelyek a gyár legeldugottabb részében is felkutatja a hulladékanyagot. A műszaki dolgozók a gyártási technika megváltoztatásával hatalmas mennyiségű felsőbőr anyagot takarítanak meg. Javaslatot tettek az illetékes központ felé, hogy az eddigi gyártási eljárás helyett a férfi vadászcipőkbe a csukott békanyelv helyett széles, lengő nyelvet, a végig börbölés helyett pedig a fejbe «rős középvásznat használjanak. Ezzel a két módosítással a megtakarítás importanyagban 363.000 forint, amihez még hozzá jön a könnyebb megmunkálás miatt munkabérben mutatkozó megtakarítás. Ezzel az eljárással minőségi visszaesés nem áll elő, sőt javulás mutatkozik. Az eddigi gyártás helyett a helyes módszerre való áttérés felsőbőrből 16.000 kvadrát megtakarítást jelent, amely újabb 5.500 pár vadászcipő gyártását teszi lehetővé. Megtakarítható még 53.760 kvadrát marhahasítés bélés, ami 6.720 pár férfi fél szárbéléshez elegendő. Mindezek mellett még egyéb hulladékanyag felhasználási lehetőséget is nyújt ez a módszer, amely újabb 40.000 forint megtakarítást jelent a Gazda-mozgalom keretén belül. A nagyarányú javaslat most van elbírálás alatt a központban. A gyártástechnika megváltoztatását szolgáló javaslat elkészítésében igen nagy szerepe van az üzem többszörös újítójának, Kiss Fazekas Pál gyártásirányítónak, aki fáradtságot nem kímélve dolgozik azon, hogy az anyagtakarékosság területén az üzem minél nagyobb eredményeket érhessen el, Takarítsuk be az őszieket, gyorsítsuk meg a vetést! A cséplési munkálatok befejezése után termelőszövetkezeti csoportjaink példáit látva, egyéni dolgozó parasztságunk is nagy lendülettel fogott az őszi vetések talajának előkészítéséhez és a növények betakarításához, hogy azok ne késleltessék az őszi vetések időbeni elvégzést. Megyénk területén termelőcsoportjaink közül a dombóvári járás termelőcsoportjai haladnak példamutatóan a kukoricaszedésben. Kukoricavetésüknek 52,8 százalékát takarították már be. Az egyéni dolgozó parasztságnál ezzel szemben nagy lemaradás mutatkozik, mert a legutóbbi kiértékelés azt mutatja, hogy az összkukoricavetés területüknek 5.4 százalékát takarították csak be. A kukorica betakarításánál a gyönki járás termelőcsoportjai haladnak a második helyen, vetésterületüknek 23,6 százalékáról takarították be a termést. Itt már komolyabb előrehaladás mutatkozik a járás egyéni dolgozó parasztjai között. Ők már 38 százalékát takarították be kukoricavetésüknek. A paksi járás termelőcsoportjai a harmadik helyen állnak a kukorica betakarítási munkálatokkal. 11.3 százalékát takarították be a legutóbbi kiértékelés szerint. A napraforgó betakarításban a gyönki járás halad az élen, ahol a termelőcsoportok 90.7 százalékát takarították be a napraforgóból, az egyéni parasztság pedig már 100 százalékban elvégezte a napraforgó szedését. A második helyen a szekszárdi járás áll, a termelőcsoportok 90,9 százalékra, az egyéni dolgozó parasztság pedig 50 százalékban végezte el a napraforgó szedését. A bonyhádi járás termelőcsopportjai is jó eredményeket értek el a napraforgó szedésében, vetésterületük 82,5 százalékáról takarították be a napraforgót, az egyéni dolgozó parasztság is közel 100 százalékban végezte el a napraforgó szedését. Ezen a téren a legnagyobb lemaradás a dombóvári járás termelőcsoportjainál mutatkozik, míg az egyéni dolgozó parasztság 7, 9 százalékát takarította be a napraforgó termésének, addig a termelőcsoportok mindössze 10 százalékát takarították be, amint azt az utóbbi jelentés kimutatja. A paksi, tamási termelőcsoportok, valamint Szekszárd város termelőcsoportjainak is nagyobb súlyt kell fektetni, mind a napraforgó, mind az egi, db növények betakarítására, hogy példájukkal magukra vonják az egyéni dolgozó parasztság figyelmét és ezen keresztül elősegítsék az őszi vetési munkálatok időbeni elvégzését. Az őszi növények betakarítása mellett nagy lendülettel indult míg megveszette az ősziárpa vetése is. Ezen a téren legjobb eredmény a tamási járásban mutatkozik, ahol az ősziárpa vetésterületnek a termelőcsoportok 70,2 százalékát, az egyéni dolgozó parasztság pedig 79 százalékban vetették már be ősziárpával. Szekszárd város termelőcsoportjai is elvetették már az őszi árpa vetési előirányzatuk 84 százalékát. Itt az egyéni dolgozó parasztságnál mutatkozik komoly lemaradás, mert az előirányzott vetésterületnek 16,3 százalékát vetették be. A szekszárdi, paksi, gyönki és dombóvári járás termelőcsoportjainál komoly lemaradás mutatkozik az őszi árpa vetése terén. Vetési tervük előirányzatának még 30 százalékát sem teljesítették. Az egyéni dolgozó parasztság is alig érte el vagy haladta meg a 20 százalékot, az árpa vetési terv teljesítésében. A németkéri Új Élet termelőcsoport elkészítette vetéstervét Németkér az őszi felfejlesztés során szövetkezeti község lett. A dolgozó parasztok több, mint 75 százaléka belépett a meglévő termelő csoportokban, vagy újakat alakított. Az újonnan alakult termelőcsoportok nagy része az I. típusú alapszabályai szerint kezdte meg a működést. Az Új Élet I. típusú termelőcsoportnak az első feladata az volt, hogy elkészítse a vetéstervét. Minden egyes tag elkészítette a saját vetéstervét, saját belátása szerint, a minisztertanács határozatainak megfelelően. A tagok vetéstervét az intézőbizottság felülvizsgálta és összesítették. Tóth Menyhért, aki 15 hold földjével lépett a csoportba, a többi között 3,5 hold búzát, 1 hold rozsot, ősziárpát és zabot vetett be a vetéstervébe. Az Új Élet a tagok vetésterve alapján 100 holdon termel búzát. Az Új Élet tagjai nemcsak az őszi, hanem a tavaszi vetéseiket is tervszerűen készítik, ami a tagok egyéni tervein alapszik. A tagság már most hozzálátott a tavaszi vetésterv elkészítéséhez, hogy a terv végrehajtására jól fel tudjanak készülni. Az őszi vetésterv elkészítése után megvitatták a föld trágyázását. A tagság elhatározta, hogy minden tag a földje nagysága arányában veszi ki a részét a trágyázásból. Minden tag akkora mennyiségű trágyát köteles a földre kihordani, amennyi földje van. A csoporton belül megszervezték a munkacsapatokat is. Ezt úgy oldották meg, hogy az egy utcában lakó tagok együtt alkotnak egy munkacsapatot. Az ilyen módon való csoportosítás igen nagy erőtartalékosságot jelent, mert így az egyik faluvégről nem kell a másikig menni a munkacsoport tagjainak, amikor munkába indulnak. Minden munkacsapat egy csoportvezetőt választott, aki naponként értesíti a csoport tagjait a következő napi munkáról. A németkéri Új Élet tagjai nem sokkal az alakulásuk után megkérdezték az alapszabály szerinti működést. Ez bizonyíték arra, hogy a tagok egy percet sem akarnak késni a nagyüzemi gazdálkodás előnyei kihasználásával. A rövid működés ellenére már veszély fenyegeti a csoport egységét. Ez a veszély ott mutatkozik meg, hogy fennáll az egyenlősdi veszélye. Most a vetőszántásnál nem fektetik nyilvántartásba, hogy ki mekkora területet szántott fel. Csupán annyit jegyeztek fel, hogy melyik tag mennyi időt dolgozott. Ezt a hibát sürgősen számolják fel az Új Élet tagjai, mert ez gálát vet az elé a fényes jövő elé, amit a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül érhetnek el. Az Albán Munkapárt központi bizottsága jóváhagyta az első albán ötéves terv direktíváit Tirana (ATA). Az Albán Munkapárt központi bizottságának 1 I. teljes üléséről a következő közleményt adták ki: Itzel szeptember 21 én ül össze :Az Albán Munkapárt központi bizottságának tt- teljes ülése,, Enver Uodzsa elvtárs, a Párt főtitkárának elnöklésével. Az ülés résztvevői meghallgatták, megvitatták és jóváhagyták a politikai bizottság jelentését az első állami ötéves terv 1061 — 1!iöc. direktiváiról, amelyet Enver Kodzsa elvtárs, a Párt főtitkára terjesztett elő,