Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-28 / 226. szám

Közel 100 ezer forint megtakarítást jelent a Gazda-mozgalom a Tolnai Textilgyárban Az országban széles körben viszik tovább a nagy megtakarítást jelentő Gazda-mozgalmat. Ezelőtt egy hónap­pal, mielőtt ez a nagyjelentőségű mozgalom felszínre került volna, a dolgozók so­kat gondolkodtak azon, hogyan gondoljanak ki olyan újítást, ami az ötéves tervünket nagy len­dítő kerékként fogja elősegíteni. A mozgalom felszínre hozásakor szinte verseny indult az üzemek dolgozói kö­­zött, hogy minél értékesebb újítások­kal, anyagtakaré­kossággal bizonyítsák be, e nemes kezdeményezés jelentősé­gét. A Tolnai Textilgyárban tervet dol­goztak ki arra, hogy a selejtet, illetve az eddig fel nem használt anyagokat hogyan használják fel a kidolgozott terv szerint. Hogyan volt azelőtt? Valamikor, még nem is olyan régen, mikor még országos mozgalommá nem fejlődött a Gazda-mozgalom, a Tolnai Textilgyárban a hulladékanyagot nem használták fel üzemen belül, mert nem találtak rá megfelelő megoldást, hogy jól hasznosítsák, hanem elszál­lították a fonatmentőnek, ahol 50 szá­zalékos áron vették át a hulladék­­szálakat. Hogyan van most? Minden szál hulladékot felhasználnak és hasznos szövetet, vagy különböző textil­cikket gyártnak belőle. Tervbe vették, hogy 45 ezer méter anyagot dolgoznak fel a közeljövőben 2160 kiló részleges selejt­fonálból. Ha ezt a részleges selejtfonalat a fonal­men­tőnek szállították volna, 28.000 forint lett volna az értéke. A feldol­gozásnál pedig 94.000 forint többlet­­értéket jelent. Az üzemen belül 2 gépen dolgoz­nak a Gazda-mozgalom keretén belül megvalósított anyag feldolgozásával. Javaslatokkal és újításokkal járul­nak a dolgozók a Gazda-mozgalom további kiszélesítéséhez. Koleszár István üzemvezető, többszörös újító ismét nagyjelentőségű újítást hozott felszínre Parczel János művezetővel. Eddig a­z mezőben kevés szállal dol­goztak a gépen, de az is állandóan szakadt. Most készítettek egy fék­tárcsát, mely elősegíti, hogy a fona­lak nem szakadnak és a termelés hozama 70—80 százalékkal emelke­dett azóta, mióta ezt az értékes újí­tást bevezették. Szép eredményt értek el a Tolnai Textilgyárban, de hiba, hogy a kiér­tékelés hiányos. Nem foglalkoznak kellőképpen azzal, hogy a dolgozók újításokkal szélesítsék a Gazda-moz­galmat. Ha a pártszervezet követke­zetesen végrehajtja a Budapesti Párt­­bizottságnak a Gazda-mozgalomról szóló határozatát, sokkal nagyobb eredményeket ér majd el a gyár, mint eddig a hulladék hasznosítása terén, Biztosítsd családod takarékoskodj ! Jegyezz békekölcsönt! PÁR! ÉS PÁ­R TÉ P 11 ÉS * Népnevelőink feladata a Második Békekölcsön jegyzés munkájában Dolgozó népünk békét akar, ezért tűz ki maga elé hatalmas ország­­építő terveket. Ötéves tervünk, a szocializmus építésének terve, hogy sikerre tudjuk vinni, támaszkodnunk kell hazánk minden becsületes fiá­nak erejére, képességeire. Az elénk tűzött terveik megvalósítása, vagy túl­szárnyalása áldozatkészségünkről is ívél- Népköztársaságunk kormánya 1000 millió forint értékben kibocsá­totta a Második Békekölcsönt és fel­hívta dolgozó népünket, hogy kiki tehetsége szerint minél nagyobb ös­­­szegben jegyezzen. A Második Béke­kölcsön-jegyzés új, hatalmas, szép feladat elé állította népnevelőinket. Jó munkájuktól függ, hogy dolgozó népünk kivétel nélkül, jegyzésével tegyen hitet a béke megvédésének nagy ügye mellett. A két kölcsönjegyzés és a sorsolás eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy az államnak kölcsönadott pénz sok­szorosan kamatozik. Aki magasabb összeget jegyzett, annak több kötvé­nye van, annál nagyobb az esélye a nyereményekre, nem is beszélve a visszafizetésről, amely mindenki szá­mára biztosítva van. A jegyzés ta­pasztalatai bebizonyították, hogy a kölcsönadott forint nem sárbatapo­­sott pénz, hanem egy-egy tégla Du­napen­­tele, Inota, a Dunai Vasmű és a többi hatalmas békeművekben. Arról beszéljenek népnevelőink, hogy érdemes magas összegben je­gyezni. A kölcsön minden forintja ötéves tervünk nagyszerű alkotásai­ban öltött testet. Amerre csak járunk megyénkben is, mindenütt építkez­nek, felhasználják az ötéves terv nagyszerű alkotásainak megteremté­séhez. Dunaföldváron a népnevelők hősikén érvelhetnek a falu dol­gozói előtt a felszabadulás óta elért eredményekkel. Uj hajó­állomást kaptak, járdákat, épül a Duna híd, elkészült a betonút, mely óriási segítséget hozott a község dolgozó parasztságának. Nem kell 3—4 órán keresztül kocsiz­ni hazafelé egy félkocsi kukoricával a rossz földúton. Munkás- és paraszt­­fiatalok tanulnak, vegyészmérnöki, orvosi, vagy egyéb pályát. Büszkesé­günk néphadseregünk tagjai, Puskás József parasztfiatal és még sokan mások. Erről beszéljenek a dunaföld­­­vári népnevelők. Mozgósítsák minél magasabb jegy­zésre a falu dolgozó népét. Agitációs munkájukat kapcsolják össze a be­gyűjtés és az őszi munkálatok sike­rével. Kérdezzék meg például a dol­gozó parasztokat, hogy kötöttek-e kukoricára szállítási szerződést? Ha kötnek, minden mázsa után 10 forint jutalmat és 35 forint értékű vásár­lási utalványt kapnak­ és jegyezni tudnak békekölcsönt. Minden munkát akkor tudunk si­kerre vinni, ha meg­van a kommu­nisták és népnevelők példamutatása. Ez a legmeggyőzőbb fegyver a béke­kölcsön-jegyzésben. Dunaföldváron Juhász Ferenc párttitká­r elvtárs 1.600 forintot jegyzett. A hazájukat szerető dolgozókat nem csak a nyerés gondolata bírja jegy­­zésre, mert az a sokmillió forint, amit az államnak adnak, nem az uraknak jut, hanem beépül az országba. A jó népnevelő munka, példamu­tatás és a kölcsönjegyzés többszörö­sen fizetődik vissza. Visszafizetődik először is a kölcsönjegyzés sikerével és ezen keresztül gazdasági fejlődé­sünk gyorsulásával. A dolgozók ké­telyeit sem a türelmetlenség, sem az erélyes fellépés nem tudja eloszlat­ni, csak a személyhez szóló meg­győző, türelmes magyarázat és ami ehhez szorosan hozzátartozik — az, hogy a kommunisták és népnevelők a jegyzésben maguk adnak jó példát a dolgozóknak. A békekölcsön agi­­táció nem könnyű feladat, fáradtsá­gos munkájukba kerül a népnevelők­nek. De amikor látni fogják az öt­éves terv újabb alkotásait — a dol­gozók tudni fogják, hogy ebben az ő forintjaik is benne vannak és örül­ni fognak, hogy részesek lehetnek benne. Induljanak harcba népneve­lőink a Második Békekölcsön-jegyzés sikeréért, az ötéves tervért, a ma­gyar nép boldog jövőjéért, a szocia­lizmusért. Súlyos hibák a németkéri földműves­­szövetk­­ezetben Szeptember 23-án szövetkezeti gyű­lést tartottunk a németk­éri községi ta­nác­sháznál, ahol vita merült fel, hogy a 300 ölön felüli cukorrépa termelők már október 1-től kezdve kapjanak cu­korjegyest, mert van olyan hely, ahol kisgyermek is van és ennek bizony szüksége volna a cukorra addig is, míg cukorrépa után megkapja a termelői cukrot A vi­ta során Fülöp Sándor dol­gozó paraszt feltette a kérdést, hogy nemcsak a cukorjegy kiadás, de a mé­teráru ruhaanyag széto6zitás körül is hiba van, ami pedig a földművesszö­vetkezethez tartozik. Hogyan lehet az, hogy az üzletvezető a méterárut az igazgatóság határozata ellenére is széj­jelosztotta szombaton a jó barátjai kö­zött, holott a vezetőség határozata sze­rint hétfőn kellett volna széjjel osztani. Puxler elvtárs, a paksi járási mező­gazdasági osztály vezetője megadta rá a választ. Rámutatott, hogy az igazga­tóság és a felügyelőbizottság hanyag munkájából erednek az ilyen hibák. Vita közben megérkezett Bálind Elek bolt­­­kezelő 8 óra helyett 11 órakor és követelte a gyűlésen addig elhangzott napirendi pontok ismertetését. Majoros Mihályné felügyelőbizottsági tag is­mertette vele az elhangzottakat, mire Bálind Elek különböző okokat hozott fel mentségül és végül beismerte, hogy hibát követett el az anyag idő előtti­­ szétosztásával. Az igazgatóságot azon­ban most sem akarta elismerni — ép­pen úgy, mint eddig —, azt mondta, azok a parasztok nem értenek a bolt­­kezeléshez. Az ilyen boltkezelők nem érdemlik m­eg, hogy helyükön marad­janak, akik semmibe nem veszik a szö­vetkezet igazgatóságát. Hogy hazánk minél erősebb legyen! A szeptemberi eső mint szürke lepel takarja be a bá­taszéki házakat. Este nyolc óra. Az utcai villanylámpák alig tudják áttörni ezt a szürkeséget, s­­ bágyadt fény­csomókat ver vissza az esőtől fényes betonjárda. A párt­­szervezet hatalmas, kivilágított ablakain vidám indulók hangjai szűrödnek ki a csapzott utcára. Bent ott szorong­nak a község legjobb dolgozói, a népnevelők. Mosolygós, büszke arccal hallgatják a pirosnyakkendős úUörőzmekar pattogó ütemű indulóit. Értekezlet lesz. Ünnepi gyűlésre jöttünk ma össze elvtársak — kezdi megnyitóját Meiszterits elvtársnő. — Ünnep ez számunk­ra, mert a Békekölcsön jegyzéssel a szocializmusért, a békénkért harcolhatunk. Bolkcny elvtárs párttitkár be­számolója következik: Beszél az áldozatokról, amit a munkásosztály viselt a múltban. Uraknak és papoknak dolgoztunk addig, de ma egy új hazát építünk, magunk­nak építjük. Werbőczytől 1945 ig nem volt joga a magyar népnek saját hazájában sem. Beszél ... s a figyelő arcok eltüzesedenek. Súlyos szavak, a hazaszeretetről, békéről, szabadságunkról, melyet meg fogunk védeni minden ránk­­törő ellenségtől. A felcsattanó taps mint zúgó áradat borítja be a nagy termet, a csillogó szemek egymásra tekintenek, mint­ha egymás szeméből újabb erőt merítenének. Rozgonyiné a Búzakalász termelőszövetkezetből az első hozzászóló: — Elvtársak, nekem kisgyermekem van, azért jegyzek ezer forintot, ártatlan­­ életét, akarom ezzel megvédeni. Versenyre hívom az összes népnevelőket békekölcsön-gyűj­tési versenyre, mutassuk meg, hogy békeakaratunkat sem­mi sem tudja megtörni. Egymásután állnak fel a népből tok, a földművesszövetkezetek dolgozói ,parasztasszonyok, kérgeskezű, munkától cserzett arcú dolgozó parasztok — mind-mind jegyez. Baka Fémioné mondja: — 2 és fél hold kis földem van, de 500 forintot jegyzek, hogy hazánk mi­nél erősebb legyem. És sorban a többiek, a pedagógusok, termelőcsoport­agok, kisiparosok, tisztviselők mind-mind békekölcsönt jegyeznek, példát mutatnak a többieknek a békénkért tesszük, a Dunai Vasműért, a gyermekeink életéért, hogy ők nyugodtan tanulhassanak, építsék ők tovább amit mi elkezdtünk, tegyék boldoggá, erőssé, gaz­daggá a mi szép hazánkat. Alig csendesül el egy két másodper­cre a felszólalókat üdvözlő lelkes taps, máris újabb kezek emelkednek szó­lásra:... a békénkért, én is jegyzek ezer forintot. I Szabadságharcosaink készülnek Néphadseregünk Napjára M­egyénk dolgozó népe lelkesen készül Néphadseregünk Nap­jának méltó megünneplésére. Szabad­ságharcosaink is átérzik e nagy nap jelentőségét és szerte a megyében jobb munkával, fáradtságot nem is­merve dolgoznak, hogy ne csak ün­nepi külsőségekkel, hanem a szabad­­ságh­arcos munka megjavításával ün­nepelhessék szeptember 29-ét. Ezért küzdenek a Simontornyai Bőr­gyár szabadságharcosai is, akik a DISZ-szel karöltve kultúrműsorral is készülnek és felajánlották, hogy nép­hadseregünk napjának tiszteletére be­indítják a középfokú motoroskört és az al­apszervezetükben működő rádiós­kört, aminek többségét nők képezik­, eredményesen levizsgáztatják. A bikácsi Állami gazdaság szabad­ságharcosai célul tűzték ki erre a napra a „legjobb alapszervezet“ cím elnyerését, csatlakoznak a Borsod­­nádasdi Lemezgyár versenykihívásá­hoz, sőt túl is akarják teljesíteni a versenypontokat. Fontos feladatnak tekintik az új tagok beszervezését, szövetségük megerősítését, emelik a példamutatók számát. Hasonló körül­mények között készülnek az alsópéli Miami gazdaság szabadságharcosai is Néphadseregünk Napjának megünnep­lésére. L­ázas munka folyik a gerseny szervezetben is. Szoros kapcso­latot vettek fel ennek érdekében a pártszervezettel, a DISZ-szel, MNDSZ- szel, a tanáccsal, valamint az üzemi és falusi dolgozók legjobbjaival, hogy eze­n keresztül közelebb kerüljenek a község dolgozóihoz és szövetségüket a dolgozó nép legszélesebb rétegei ál­tal szeretett, népszerű, hatalmas tö­megszervezetté tegyék. A Bonyhádi Zománcgyár szabadságharcosai is csat­lakoznak a versenyfelhíváshoz és kultúrműsorral készülnek a nagy nap­ra. Vállalták a versenypontokat, máris hozzáfogtak a versenypontokban­ fog­laltak megvalósításához. Nincs meg ez a lelkesedés az al­­sóhídvégi állami gazdaság sza­badságharcosaiban, de ugyanígy nincs meg a kistormási termelőszövetkezet, a varsádi gépállomás és a bátai ter­melőszövetkezet szabadságharcosai­ban sem, mert a vezetőség nem fog­lalkozik kellően szövetségük nagy fel­adataival. E szervezetek előtt álljon jó példaként Bikács, és a többi közsé­gek szabadságharcosainak jó munká­ja. E népünket és boldogabb jövőn­ket építő munka lendületét vegyék át. A szervezetek minden egyes tagja érezze át az előttünk álló nagy fel­adatok fontosságát. A most kezdemé­nyezett verseny­szövetségünk min­den alap szerveze­tét hassa át, s ahol még nincs, induljon meg, hogy ezen keresztül biztosítsuk ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Fűtse minden egyes baj­társat a haza iránti forró szeretet és hazánk védelmezője, szere­tett néphadseregünk iránti együttér­zés és megbecsülés, a „legjobb alap­szervezet“ címért folyó versenymozgalom harcát és szövetségünk minden munkáját hassa át a hatalmas Szovjetunió. Pár­tunk szeretett vezéreink Sztálin és Rákosi elvtárs iránti határtalan szere­tet. Bodor Márton „Kölcsönjegyzésünkkel is megháláljuk a Párt atyai gondoskodását”” A szovjet ifjúság a kölcsönjegyzé­sek idején is mindenkor példát mu­tat. Ennek szép megnyilatkozását le­hetett tapasztalni idén májusban, a legutóbbi kölcsön jegyzésekor az al­­ma-atai kazah női pedagógiai főisko­lán. Mint aj Konuszpageva harmadéves földrajzszakos hallgatónő a röpgyűlé­­sen így beszélt: — Népünk nagy örömmel vesz részt az új kölcsön jegyzésében. Jól tud­juk, hogy ez a kölcsön sietteti majd a nagyszabású sztálini tervek meg­valósítását. Milyen nagy boldogság számunkra az a tudat, hogy megtaka­rított rubeljeink is segítséget jelen­tenek az erőművek és csatornák épí­tésében. A szovjet ifjúság mindig érezte és érzi a Párt, a szovjet kormány és Sztálin elvtárs atyai gondoskodását. A mi főiskolánk is egyik példája, mennyire segíti a sztálini gondosko­dás a kazah lányokat. Mi, kazah lá­nyok itt az állam költségén, ingyen tanulhatunk. Hazánk lehetővé teszi, hogy elsajátítsuk a tudományt, hoz­zásegíti bennünket, hogy magas kép­­zettségű emberek legyünk. Sokan is­meritek Zsauhar Kulenovát, aki nem­régiben fejezte be tanulmányait a fő­iskolánkon. Most a Kazah Tudomá­nyos Akadémia aspiránsa, Sztálin elv­társ megnyitotta előttünk, nők előtt is a tudományok, a haza dicsőségére végzett alkotómunka felé vezető utat. Éppen ezért mi, kazah lányok köl­­csön­jegyzésünkkel is megháláljuk a Párt atyai gondoskodását. A kazah női főiskolán néhány óra leforgása alatt minden pedagógus és minden tanuló jegyzett kölcsönt. Az Ukrán Tudományos Akadémia tagjai lelkes gyűlésen foglalkoztak az új államkölcsön jelentőségével. A. V. Pali agy­in akadémikus, a Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában a következőket mondotta: “ Mi valamennyien jól tudjuk, mi­­re fordítja államunk a rendelkezésé­re álló eszközöket, mire fordítja a szovjet friép kölcsönbe adott megta­karított pénzét. Látjuk, milyen gyor­san helyreállítják országunkban a fa­siszta barbárok okozta háborús káró­kat. Látjuk, hogy állandóan emelke­dik a nép jóléte. Éppen ezért mi is szívesen kölcsönadjuk az államnak megtakarított pénzünket. Grúzia szovjet íróinak szövetségé­­ben Joszif Nanyesvili, Georgij Leo­­nidze és mások is lelkesen üdvözölték az új kölcsön kibocsátását. G. Leonidze költő, az Akadémia tagja, a többi között ezeket mondotta: — Az új kölcsön elősegíti majd szovjet hazánk hatalmának erősödé­sét. Minden szovjet értelmiségi nagy örömmel adja kölcsön az államnak megtakarított rubeljeit. Felhívás Szekszárd város Békebizottságaih­oz ! Az amerikai halálgyárosok lázasan igyekeznek egy új háborút előkészíteni. Ennek érdekében esztelen fegyverke­zésbe kezdtek és új­jáélesztik a hitleri fasizmust. A világ dolgozóinak össze­fogott akarata azonban gátat tud vet­ni a háború kovácsolóinak gonosz igye­kezete elé. De nem elégséges csak a tiltakozás! Tettekkel is erősíteni kell hazánkat: maradéktalanul meg kell valósítanunk ötéves felemelt tervünk hatalmas cél­kitűzéseit. És ennek a legnagyszerűbb feladatnak a végrehajtásából elsősor­ban a békebizottságok tagjainak kell kivenniük részüket. Kormányzatunk lehetővé tette szá­munkra, hogy a mai napon kibocsá­tott II. Békekölcsön jegyzésében való részvétellel járuljunk hozzá hazánk még további megerősítéséhez és ezen keresztül a béke nagy ügyének meg­védéséhez. Városunk békebizottságainak minden tagja tartja megtisztelő köte­lességének, hogy erejéhez mért jegyzé­sével eredményesebben segítse elő bé­keharcunkat. A II. Békekölcsön mil­lióiból a dolgozók életszínvonalának emelésére szolgáló­ lakóházak, gyárak, utak, hidak, kulturális és­­ egészség­­ügyi intézmények létesülnek. Mind­ezekkel pedig erősítjük hazánkat, ha egyben biztosítjuk a békét is. Városi Békebizottság titkársága. Tízmillió forint érlelő iparcik­k vásárlási utalványt kapnak a gépállomások dolgozói Kormányzatunk 10 millió forint ér­tékű külön iparcikk vásárlási utal­ványt juttat a gépállomások dolgo­zóinak. Az iparcikk utalványokat aszerint osztják el, hogy ki, milyen régen dolgozik már a gépállomáson és milyen eredményeket ért el a nyári munkák során. A gépállomások vezetői aszerint részesülnek az utal­ványokból, hogy a gépállomás hogyan teljesítette tervét. Brigádvezetőknél a brigád teljesítményét, a traktoro­­­knál az egyéni teljesítést veszik fi­gyelembe.

Next