Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-10-17 / 242. szám
s NAPLÓ Sere Ernő elvi érselminiszter,a népgazdasági tanács énökének feszólalása a EV- és gépipari minisztériumban tartott országos kohászati értekezleten A kohó- és gépipari minisztérium országos kohászati értekezletet tartott, amelyen részt vettek a kohászati üzemek műszaki vezetői, számos párt és szakszervezeti funkcionárius és sztahanovista. A konferencián megjelent és felszólalt Gerő Ernő elvtárs is. Gerő Ernő elvtárs bevezetőben kohászatunk helyzetét jellemezte. Megállapította: bár vaskohászatunkban a felszabadulás óta viszonylag jelentékeny összegeket ruháztunk be, a mi vaskohászatunk lényegében még a régi. Egészen új üzemeink még nincsenek és meglévő üzemeink gyökeres újjáalakítása, általános rekonstrukciója éppen csak hogy elkezdődött — mondotta. — De mindezt, figyelembevéve sem lehetünk megelégedve vaskohászatunk munkájával, mert nekünk nem visszafelé kell néznünk, hanem előre. Nem azt kell elsősorban néznünk, hogy milyen óriási utat tettünk meg, hanem azt, hogy az elmaradás a gépiparral, s általában ipari fejlesztésünkkel szemben — amelyről néhány hónappal ezelőtt már beszéltünk — egyelőre nem csökkent, hanem növekedett. Abból a hengerelt árumennyiségből, amellyel a vaskohászat, elmaradt, kitelne Budapest összes jelenlegi hídjának vasszerkezete. Ha pedig gép készült volna ebből a mennyiségből, úgy az még sokkal nagyobb értéket jelentene. És ez csak a mennyiség, a minőség szempontjából ennél sokkal nagyobb mértékben el vagyunk maradva. . Itt számos felszólaló rendkívül meggyőzően bebizonyította, — folytatta Gerő elvtárs, — hogy ha valóban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló felszerelést, ha megvalósítjuk a grafikon szerinti termelést, ha lecsökkentjük a kieső időt, ha bevezetjük a tervszerű megelőző karbantartást, ha átépítjük a bérrendszert, ha bevezetjük a prémiumrendszert, — úgy a tervet túl is teljesítjük. A konferencia egyik legfontosabb eredménye az — a javaslatokon kívül, — hogy az elvtársak valóban meggyőződtek a terv realitásáról. Ama igazi ipari parancUá munk és igazgatóink, műszaki kádereink! — Nálunk a vaskohászatban még nincs elegendő számú káder, műszaki vezetőkáder. Különösen akkor látszik, hogy kevés a káderünk, ha figyelembe vesszük, milyen feladatok állnak előttünk a jövőben. De ez a konferencia megmutatta, hogy van vezérkarunk. Van vezérkarunk, munkásokból lett gyárigazgatók, régi, tapasztalt műszaki káderek és új, fiatal műszaki káderek. Ha ezeket összefogjuk, feltétlenül meg tudjuk oldani, az előttünk álló feladatokat. De meg kell mondani, hogy a vezetés kérdésében nagyon sok még a hiányosság. Sztálin elvtárs, amikor a harmincas években arról beszélt, hogy miért nincsen igazi egyszemélyi felelős vezetés az üzemekben, azt mondta: azért nincsen, mert a mi gazdasági vezetőink még nem eléggé szakemberek. A mi munkásigazgatóink rendelkeznek vezetőképességgel, van élettapasztalatuk, munkásmozgalmi tapasztalatuk. Szakképzettséget is nagyon sokat szereztek, de még nem eléggé szakemberek. Ezért egyik-másik munkásigazgatónk tevékenységében, cselekedeteiben inkább hasonlít az UD-titkárra, semmint az igazi igazgatóra, ipari parancsnokra. Munkásigazgatóinknak továbbra is ugyanolyan jó kapcsolatot kell tartaniok a dogozókkal, mint akkor, amikor még párt vagy szakszervezeti funkcióban voltak. De egyik-másik igazgatónkat helyes emlékeztetnünk arra: ő az üzem gazdája, akinek irányítania kell az üzemet, nem pedig „általában“ agitálni és rábeszélni. ’ A másik kérdés: A mi műszaki kádereink kérdése. Régi, idősebb műszaki generációnk általában becsülettel teljesíti kötelességét, odaadóan dolgozik népünk, országunk érdekében. Ez vonatkozik a kohászati ipar régi műszaki értelmisénére is. De igen gyakori eset a mi műszaki értelmiségünk körében, hogy az állam odaáll'ta őket egy parancsnoki posztra — és ők nem mernek parancsolni. Tárgyalnak, vitatkoznak, mint valami diplomaták, ahelyett, hogy utasítást adnának ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene megbeszélni, megvitatni a kérdéseket, de a felelős vezetőnek kell döntenie, utasítania. Mitől félnek? Ha a párt és az állam megbízik bennük, ha odaállította őket felelős munkára, ne féljenek semmitől! Ha becsületesen dolgoznak, megkövetelik a munkát és emiatt valaki, a dolgozók közül megharagszik rájuk a minisztérium, az állam, a párt teljes súlyával mögöttük lesz. Meg kell mondani, hogy bizonyos mulasztás a mi részünkről is történt. Mi egy időben észrevettük, hogy a főkönyvelő szerepe elmosódott. Erre hoztunk egy feltétlenül helyes határozatot, amelyben kiemeltük a főkönyvelőt és meghatároztuk helyét a vállalatnál, a minisztériumnál, stb. De a főmérnök szerepét nem ugyanakkor, hanem csak később szabályoztuk. Ezért sok helyen azt hiszik, hogy az igazgató után a főkönyvelő következik Ez merő tévedés. Az igazgató első helyettese a főmérnök s érmék érvényt kell szerezni a gyakorlatban is. A bérezésről és a kszellátásról Gerő Ernő elvtárs a bérezésről beszélt. — Oly módon kell megváltoztatnunk a kohászatban a bérrendszert, hogy a bér ösztönzőbb legyen. A kohászat területén progresszív prémiumot vezetünk be. Ezt a rendszert természetesen kiterjesztjük a műszaki értelmiségre is. A közellátás kérdésével kapcsolatban ezeket mondotta Gerő elvtárs: “ Mi, kommunisták, hozzászoktunk ahhoz, hogy a kérdésekről teljes nyíltsággal beszéljünk Kenyeret tudunk eleget adni. Cukrot, lisztet, főzelékfélét is tudunk életet adni. De húsban és zsírban egyelőre még vannak nehézségeink ,egyre számottevő mennyiséget adunk, de kétségtelenül vannak bizonyos nehézségek. Miért? Azért, mert néhány éven keresztül szárazság volt nálunk, komoly takarmányhiányunk volt és ennek következtében az állatállomány, amely szépen fejlődött, ismét visszaesett. Most újabban ismét fejlődik. Olajunk már van és mind több lesz De abból a kukoricából, amelet most törünk le, csak bizonyos idő múlva lesz hús és zsír. Idén jó a kukorica- és árpatermésünk, általában a takarmányhelyzet megjavult. A hizlalás, az állattenyésztés fejlődött, ez év végére sertésállományunk eléri az eddigi legnagyobb színvonalat és fokozatosan rendbejövünk a többi területen is. A helyzet tehát kétségtelenül javulni fog. Mindent elkövetünk, hogy megjavuljon. Ennek ellenére még néhány hónapon keresztül számolni kell hús- és zsíroz árán nehézségekkel — és a nehézségek ellenére teljesíteni kell a tervet. Ami a kereskedelmi apparátusban mutatkozó hibákat illeti, — mert ilyenek is vannak és nem is csekélyek — ezeket igyekszünk kijavítani. Használ fal jobban a szovjet tapasztalatokat A szovjet műszaki tapasztalatok felhasználásában már igen komoly javulás mutatkozik. De a jelenlegi helyzettel mégsem elégedhetünk meg. Az a tény, hogy a Szovjetunió átadja műszaki tapasztalatait, óriási segítséget jelent a mi számunkra. Két kapitalista ország között elképzelhetetlen lett volna ilyen viszony. Elképzelhetetlen, hogy egy tőkés nagyhatalom segítsen egy kistőkés országot a korszerű nehézipar megteremtésében, ellenkezőleg, igyekezne megakadályozni, hogy korszerű nehézipara legyen. Teljesen új típusú viszony az, ami a kommunizmust építő Szovjetunió és a szocializmus alapjait lerakó Magyarország között kialakult. Ezt a segítséget nagyon meg kell becsülnünk. Ehhez pedig hozzátartozik az is,, hogy valóban megszervezzük a szovjet műszaki tapasztalatok alkalmazását a gyakorlatban. Itt még sok hiba van: elismerik a szovjet tapasztalat helyességét, de a gyakorlatban nem szervezik meg a bevezetését, nem ellenőrzik a végrehajtást. Ezután Gerő Ernő elvtárs a munkaverseny kérdéseire tért át. — A munkaverseny az utóbbi időben meglehetősen elbürokratizálódott nálunk. Sok esetben papírosok kitöltéséből, hivatalos versenyirodák papírgyűjteményéből áll — ahelyett, hogy eleven valóság volna és azokra a konkrét feladatokra irányulna, amelyektől a terv megvalósítása és túlteljesítése függ. Hányszor előfordul szégyenünkre, hogy a munkaverseny „kitűnően sikerül“, a dolgozók 85—95 százaléka részt vesz a munkaversenyben, óriási vállalások vannak, — de a tervben elmaradnak Köszönjük szépen, de az ilyen munkaversenyből nem kérünk. A munkaverseny eredményének mértéke a terv teljesítése. Az olyan verseny, amely mellett a tervet nem teljesítik, egy tojáshéjat nem ér. Mire kell irányulnia a vaskohászati munkaversenynek ? Mi ndem kelett a meglévő felszerelés maradéktalan kihasználására. Ezt kell minden munkahelyen meghatározni. Ne álljon a hengersor, ne legyenek állási idők, stb A salgótarjáni kezdeményezés, a gyorsdróthúzás, nemcsak a dróthúzás, hanem az egész vaskohászat és mindenekelőtt a hengerművek területén alkalmazható Annál is jelentősebb ez, mert népgazdaságunkat elsősorban a hengerművek elmaradása fenyegeti. Ezért tehát ennek a módszernek az átvétele minden hengerdének rendkívül fontos. Befejezésül ezeket mondotta Gerő Ernő elvtárs: Ha a mai értekezlet útmutatásait megtárgyaljuk minden egyes dolgozóval, úgy jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy vaskohászatunk tervét teljesítse és tűl teljesítse s ezzel megalapozza a még nagyobb feladatokat jelentő 1952 évi terv teljesítésének feltételeit. Mielőtt idejöttem, Rákosi elvtárs megbízott azzal, hogy adjam át a mi kohászainknak, mérnökeinknek műszaki embereinknek sztahánovistáinknak, igazgatóinknak, meleg üdvözletét kérjem meg őket, az ő nevében, hogy a fogadalom, amelyet az 1951-es terv teljesítésére tettek, legyen szent. Vaskohászatunk teljesítse azt az ígéretet, amelyet Rákosi elvtársnak tett, — a magyar nép javára, népgazdaságunk felvirágoztatására. Minden ország dolgozó népe támogatja a Béke Világtanács felhívását ,Bélét a világnak!“ Ez a jelszó olvasható Sztálingrád új utcája, a Béke utca felett A sztálingrádiak békét követelnek és harcolnak érte. Békét az egész világnak, követelik a Volga—Don csatorna és a sztálingrádi vizierőtelep építői ,a sztálingrádi öntők, a folyami hajósok és vasutasok, tudósok és diákok. URUGUAY A béke híveinek első uruguayi kongresszusa határozatot hozott a béke védelmében. A határozat hangsúlyozza, hogy a béke híveinek uruguayi országos kongresszusa lelkesen támogatja a Béke Világtanács felhívását, felszólít minden szakszervezetet, paraszt- és sportszervezetet, kulturális,, felekezeti és más egyéb szervezetet, hogy fokozza tevékenységét a Béke Világtanács felhívását támogató aláírásgyűjtési mozgalom érdekében, NYUGAT-NéMETORSZÁG Vasárnap a Ruhr-vidéken megtartották Nyugat-Németország asszonyainak első békekongresszusát. A kongresszusra Nyugat-Németország minden részéből, összegyűltek a békeszerető asszonyok. A kongresszus szónokai hangsúlyozták, minden eszközzel meg kell akadályozni az újrafelfegyverzést, mert az fokozza a háborús veszélyt. STOCKHOLM Most, ért véget Stockholmban a baloldali svéd nők szövetségének értekezlete. Az értekezlet egyhangú határozata a lobbi között így hangzik: „Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy Svédország lehető legnagyobb mértékben támogassa a Béke Világtanács felhívását.“ MADRID A spanyol nép megértette a Spanyol Kommunista Párt felhívását és egyre nagyobb számban csatlakozik a békeláírásgyűjtési mozgalomhoz. Különösen sikeresen folyik az aláírásgyüjtés Galíciában és Katalóniában. Az aláírók közül sokan Franciaországban vagy Dél- Amerikában tartózkodnak és onnan folytatják harcukat Franco terroria ellen. A spanyol békeharcosok Mexikó fővárosá ban „Espana Y La Paz“ (Snanyo:or szág és a béke) címmel hetilapot jelentetnek meg. A francia járási választások eredményei A legutóbbi hivatalos statisztikák szerint a francia járási választások második fordulójában 6.503.579 szavazásra jogosult, összesen 3.857.329 érvényes szavazatot adott le, a szavazók több, mint 39 százaléka pedig tartózkodott a szavazástól. A Francia Kommunista Párt, az érvényes 3.857.329 szavazatból egymillió 62 ezer 360 szavazatot kapott. A hivatalos statisztika szerint a Kommunista Párt, amely az első fordulóban a szavazatok 23.8 százalékát nyerte el, most 27.6 százalékot kapott. A kommunista szavazatok száma azonban valójában magasabb ennél, mert azokban a járásokban, amelyekben a szocialista, radikális vagy más jelölt a Kommunista Párt egységprogramja alapján indult, a kommunista szavazók erre a jelöltre szavaztak. A Kommunista Párt az eddig hivatalosan elismert 42 mandátummal is már több, mint kétszer annyi mandátumot kapott, mint 1949-ben a járási választások második fordulójában, amikor csak 19-et nyert. 1951 OKTÓBER t? A Román Népköztársaság nagyszabású építkezése a Duna-Feketetenger csatorna partján rövidebb hajózható viziutat biztosít a Feketetenger felé. Az új viziút lehetővé teszi a Dobrudzsa elmaradt vidékének iparosítását és kedvező feltételeket teremt a földművelés számára. Olyan falvakból, mint Cernavoda, Medsidia, Poarta Alba és Novodari modern város lesz. Új utakat, vasutakat, ipari üzemeket és erőműveket építenek. A Szovjetunió önzetlen segítségével gyorsan halad az építési munka. Képünk egy szovjet exkavátort mutat be munka közben a csatornaépítkezésnél. A jugoszláv ifjúság szabotálja a titoista terveket Irta: VELTKO SCSEPANOVICS, jugoszláv politikai menekült A Tito-banda véres rendszerében a jugoszláv ifjúság osztályrésze fasiszta terror, féktelen kizsákmányolás és a legvadabb elnyomás. A titoisták arra kényszerítik az ifjúságot, hogy minél több stratégiai nyersanyagot és fekészítményt termeljen a Titobanda és imperialista gazdái háborús célkitűzéseinek megvalósítására. A titoisták aljas hazugságai nem ismernek határt. Miközben a legféktelenebb terrorral kényszerítik az ifjúságot arra, hogy a háborús építkezéseknél rabszolga-munkát végezzen, szemérmetlenül „a jugoszláv ifjúság boldog és dicsőséges életéről“ fecsegnek. Hogy milyen „boldog“ a jugoszláv ifjúság, azt híven tükrözik maguk a tények. Az ifjúmunkások a gyárakban, napi 10—12 órát dolgoznak, hiányoznak a legelemibb védelmi berendezések, nincs számukra sem megfelelő élelmezés, sem megfelelő lakás. — Jugoszláviában évente közel százezer ifjú hal meg tüdővészben és más betegségben. A „Torpedo“-gyárban az ifjúmunkások 80 százaléka, a belgrádi egyetemeken a hallgatóknak több, mint 70 százaléka tüdőbeteg. Rankovics különböző börtöneiben és haláltáboraiban több, mint százezer hazafias ifjút kínoznak. A parasztifjúságot féktelen, terrorral, a tanulóifjúságot meg azzal a fenyegetéssel hurcolják el kényszermunkára, hogy tanulmányaik megszakításával fenyegetik. a kényszermunkától még a kisgyerekeket sem kímélik meg és a háborús építkezéseknél dolgozó „önkéntesek“ 40 százaléka 10—15 év körüli gyermek. Különösen sok parasztifjút hurcolnak el kényszermunkára, így például a Banja-Luka—Doboj vasútvonal építésébe, közel 60 ezer parasztifjút akarnak „toborozni.“ A Tito-fasiszták bevezették a kötelező katonai előképzést, ezzel militarizálni és fasizálni akarják a jugoszláv ifjúságot. A középiskolák és az egyetemek katedráiról burzsoá-fasiszta professzorok és UDB ügynökök a fasiszta,, nacionalista-soviniszta ideológiát terjesztik, a Szovjetuniót, és a népi demokráciákat rágalmazzák a legaljasiabb módon.. Betiltották az orosz nyelv tanítását és olyan tantárgyakat iktattak be, amelyek megmérgezik a tanulóifjúság gondolkozásmódját, militarista szellemet szítanak és meggyalázzák a marxista elméletet. A Nép, Ifjúság, a Népi Technika és az Egyetemisták Szövetsége nevű fasiszta ifjúsági szervezetek, UDB.ügynökök irányítása alatt katonai kiképzésben részesítik az ifjúságot. Azonban a fasiszta Tito-banda minden ilyen törekvése csúfos kudarcba fullad a jugoszláv ifjúság elszánt harcával szemben. Az ifjúmunkások tervszerűen szabotálják a haditermelést, megrongálják, tönkreteszik a gépeket, a gyárak falaira forradalmi jelszavakat írnak ki és kifüggesztik Sztálin elvtárs arcképét. A parasztifjúság szabotálja a beszolgáltatások teljesítését, bojkottálja a fasiszta előadásokat, és szervezeteket, Dalmáciában 240 faluban egyetlen ifjúsági szervezet sincs., Cselje körzetében 16 pártszervezetben egyetlen ifjú tag, 66 pártszervezetben egyetlen ifjú tagjelölt sincs. Az ifjúmunkások 60 százaléka, a parasztifjúság 25 százaléka nem vesz részt a kötelező katonai eőképzésen. Az egyetemisták szabotálják a katonai tantárgyakat és a kötelező katonai előképzést. A középiskolások nem jelentkeznek a titoista katonaiskolákba. A hadsereg ifjú tagjai leleplezik a háborús készülődéseket, illegális, Tito-elenes röpiratokat és brosúrákat olvasnak és terjesztenek, a kaszárnyák falaira foraadalmi jelszavakat írnak. A leggyakrabban látható jelszó. ..Bajtársak! A fegyverek a mi kezünkben vannak és mi ezeket a fegyvereket sohasem fogjuk a Szovjetunió ellen fordítani!“ A jugoszláv ifjúság hűségesen kitartva harcos hagyományai mellett, az illegális új Jugoszláv Kommunista Párt vezetése alatt, a jugoszláviai doMozó tömegek első soraiban harcol Tito fasiszta rendszere ellen,, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy diadalmaskodni fog, mert igaz ügyért harcol. Titoék „új fizetési rendszere“ A jugoszláv politikai emigránsok. ..Az internacionalizmus zászlaja alatt” című, Romániában megjelenő lapjában Sztojanovics cikket közöl a jugoszláv dolgozók nyomoráról. Titoék fasiszta rendszere, melyben az éhség, a nyomor, a megvesztegetés és a feketepiac lett úrrá, lehetővé teszi, hogy a kapitalisták óriási összegeket harácsoljanak a jugoszláv dolgozóktól. Tények bizonyítják, hogy Titoék spekulánsokat, tolvajokat és csalókat támogatnak s ezzel önmaguk cáfolnak rá az „Üzérek elleni harcukról“ szóló hazugságaikra. Az úgyneveztt „új fizetési rendszer“ segítségével az egész országban fokozódik a munkások és alkalmazottak kifosztása. Az új fizetési rendszer alapján a titoista vállalatok vezetőinek fizetése húszaffiritása a munkások fizetésének. A „Kucsaj“ nevű építkezési vállalat vezetőinek fizetése márciusban 135 százalékkal, áprilisban 65 százalékkal, májusban 96 százalékkal, júniusban 97 százalékkal emelkedett. A pristinai fonóervár építésénél a vezetők fejenként 50.000 dinárt kerestek, míg a munkások fizetése 1.200—3.500 dinár között mozog. Titoék Macedóniában 13 millió dinár értékű ásványt adtak el egy üzérnek, aki néhány nap alatt hivatalos adatok szerint — 200.000 dinárt keresett az üzleten. Hasonló a helyzet Belgrád ötödik kerületének „Tabuka' 'nevű vállalatánál is, amely 9 tor lnó értékű árut adott el spekulánsoknak, amit azok 12 millióért adtak tovább, így tehát, néhány óra alatt hárommillió dinárt harácsoltak — fejezi be cikkét Sztojánovics. Hetvenkét iráni politikai fogoly éhségsztrájkba kezdett Teherán (TASZSZ). Huszonhét politikai fogoly, akó több hónapja ítélet nélkül börtönben van, október 13-án éhségsztrájkot jelentett be, követelve, hogy vagy helyezzék őket szabadlábra, vagy emeljenek vádat és állítsák bíróság elé őket. A szolidaritás jeléül csatlakozott az éhségsztrájkhoz a teheráni központi Kaszr-börtönben már hosszú ideje fogvatarttot 45 politikai fogoly is.