Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-11 / 159. szám

fl Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumában fogadást rendeztek a magyar parasztkü­ldöttség tiszteletére Moszkva (TASZSZ). Július 9-én a­ Szovjetunió mező­­gazdasági minisztériumában fogadást rendeztek­­ a Moszkvába­ érkezett ma­gyar parasztküldöttség tiszteletére. Ivan Benediktov, a Szovjetunió me­zőgazdasági minisztere a magyar ven­dégek útján üdvözölte Magyarország dolgozó népét. — Örülök ide érkezésüknek — mon­dotta — és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy átadjuk Önöknek a szovjet nép tapasztalatait, amelyeket szocialista mezőgazdaságunk fejlesz­tése terén szerzett. A küldöttség tagjainak kérésére rö­viden jellemezte a szovjet mezőgazda­ság vívmányait, részletezte a kollek­­tív munka előnyeit. A fogadás rész­vevői nagy érdeklődéssel hallgatták a miniszter­ szavait a­ mezőgazdaság ma­gasfokú gépesít­éséről. A­ Szovjetunió­ban már 8000 gáp- és traktorállomás működik, a mezőgazdaságban az agro­biológiai tudomány élenjáró módsze­reit alkalmazzák. — Kedves barátaink — mondotta befejezésül — örülni fogunk, ha a szocialista mezőgazdaság megszerve­zése és vezetése terén szerzett tapasz­­ta­lataink hasznosnak bizonyulnak új, örvendetes és boldog életük, a szo­cializmus építésében. Tiszta szívből­­ a legnagyobb sikereket, kívánjuk a Ma­gyar Népköztársaság dolgozó paraszt­ságának. Éljen a szovjet és a magyar nép­­ nagy törhetetlen barátsága! Éljen a világ dolgozóinak szeretett vezére, Sztálin elvtárs' Éljen Rákosi Mátyás, a magyar dolgozó nép harcos vezére! A magyar rendistfek nevében a kül­döttség vezetőim Dögéi Imre, a ma­­gyar országgyűlés elnöke, a küldött­ség és az egész magyar nép forró háláját fejezte ki a szovjet kormány­nak, amiért lehetővé tette, hogy meg­­ismerkedjenek a világ leghaladottabb mezőgazdaságával. Felszólalt még­ a­ fogadáson Nagy Károlyné, parasztasszony és Kasza­­povics András, m­egyénk küldötte, a ká­­rolyi délszláv dolgozó, paraszt, terme­­l­őszövet­k­ez­e­t­i cs­opo­rteln­ök. A magyar­­ vendégek­ Moszkvában megismerkednek a „Tyimirjazev" me­zőgazdasági akadémia és a „Lenin"­­o­ssz szö­vets­égi­ mezőgazdasági akadémia munkájával a főváros nevezetességei­vel. Ezután több csoportban Ukrajná­ba, Grúziába, Észak Kaukázusba, Ku­­bányba, Közép-Ázsiába látogatnak. A koreai néphadsereg főparancsnokságának közleménye a keszoni tárgyalásokról A koreai néphadsereg főparancs­noksága a következő közleményt tet­te közzé : A hadműveletek megszüntetését szolgáló tárgyalások lefolytatása ér­dekében július 8-án Keszonban előze­tes megbeszélések folytak a koreai néphadsereg főparancsnokságának és a kínai önkéntes csapatok főparancs­nokságának, illetőleg az Egyesült Nemzetek Szervezete csapatai főpa­­rancsnokságánának összekötő tisztjei között. Az Új Kína hírügynökség jelentése a keszoni tárgyalásokról Az Új Kína hírügynökség közli, hogy Ridgway tábornok főhadiszállá­sának, illetőleg a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek parancsnoksá­gának tisztjei vasárnap találkoztak, hogy előkészítsék a koreai fegyver­szüneti tárgyalásokat. A. G. Kenney ezredes, Ridgway tábornok főhadi­szállásának főösszekötő tisztje két másik összekötő tiszttel és két tol­máccsal együtt július 8-án 7 óra 22 perckor szállt le a helikopteren a néphadsereg parancsnoksága által megjelölt, Keszontól északnyugatra fekvő körzetben. Azonnal a tárgyalá­sok helyére, Keszon külvárosába jut­tatták őket. Ott találkoztak Kim Ir Szen táborok és Peng Teh Huai tá­bornok három összekötő tisztjével. Az összekötő tisztek megvitatták a fegyverszüneti tárgyalásokra vonat­kozó előkészítő intézkedéseket. Tár­gyalásaik sikeresen folytak le és dél­után fejeződtek be. A hivatalos tűzszüneti tárgyaláso­kon a következők vesznek riaszt: A koreai néphadsereg részéről Nam­ír tábornok (a küldöttség vezetője), to­vábbá Lí Szán Csu tábornok és Csan Bjon Szán tábornok. A kínai népi ön­kéntesek részéről Ten Hua és Sze Fan tábornokok. A hivatalos tárgyalások július 10-én kezdődnek meg. A koreai néphadse­reg és a kínai népi önkéntesek kül­döttei a jelzett időre Keszonba men­nek, A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Néphadseregének főparancs­noksága július 9-én közölte: a koreai néphadsereg egységei szoros együtt­működésben a kínai önkéntesekkel, valamennyi arcvonalon továbbra is helyi jelentőségű harcokat vívnak és emberben, valamint technikai felsze­relésben veszteségeket okoznak az ellenségnek. Július 9-én az ellenséges vadász­gépekre vadászó lövészek osztagai és a néphadsereg légvédelmi tüzérsége mintegy tíz ellenséges repülőgépet lőttek le. Egy koreai partizánosztag eredményes harcai­ ­ A Mancsu Csoszon című lap egyik tudósítója számol be a Hon Hen-Csi vezetése alatt lévő koreai partizán­osztagnak a beavatkozók mögöttes te­rületén kifejtett tevékenységéről. Ez a partizá­nosztag a lakosság támoga­tásával az utóbbi időben nagy vesz­teségeket okozott az amerikai és a liszinmanista csapatoknak. A partizá­nok az ellenség közlekedési vonalai­nak pusztítása során rombadöntöttek harminc olyan hidat, melyet az amerikaiak csapaterősítések és hadi­anyag szállítására használtak fel és felgyújtottak több hadianyagraktárt. A nép bosszúállói két hónap alatt ki­fejtett harc tevékenységük során megsemmisítettek és megsebesítettek 3000 ellenséges tisztet és katonát és több mint 500 foglyot ejtettek. Ezen­kívül sok hadianyagot zsákmányoltak. napló Az iráni kormány érvénytelennek tartja a nemzetközi bíróság határozatát r A határozatával „a legnagyobb bűncse­lekményre" ragadtatta magát — olyan intézménynek minősíthető, amelyet azért létesítenek, hogy „igazolják az elnyomók eljárásait és előkészítsék a kisnemzetek megsemmisítését.“ Kazemi külügyminiszter hangoztat­ta, hogy az iráni kormány illetéktelen­nek nyilvánította a nemzetközi bíró­ságot az olajkonfliktus kérdésének megtárgyalására és ennek a bíróság­nak a döntését érvénytelennek tartja Az iránti kormány nevében — mondta Kazemi r— kijelentem, hogy az iráni nép, a Medzslisz és a szená­tus támogatásával megvédj­ük Irán jo­gait és oly messzire megyünk, amen­­­nyire szükséges. Az iráni nemzeti olajtársaság Huzisztánban működő ideiglenes igaz­gatósága elhatározta, hogy ellenőrzése alá helyezi a volt angol iráni olajtár­saságnak a társaságot Bászrával, Lon­donnal és más városokkal összekötő minden telefon és­ távíróberendezését, továbbá a volt angol-iráni olajtársa­ság minden telefon- és távíróberende­zését, továbbá a volt angol iráni­­ olaj­társaság minden rádióleadó, és rádió­vevő állomását Iszlami képviselő, a Medzslisz va­sárnapi üllé­sén elhangzott felszólalásá­ban kijelentette, hogy a hágai nem­zetközi bíróság — amely Irán elleni Magyar államférfiak üdvözlő távirata a mongol nép nagy ünnepe alkalmából Dobi István távirata Csojbalssan marsallhon Csojbalszan úrnak, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökének. Elnök Úr! A mongol népi forradalom győzelme harmincéves évfor­dulóján a magam és kormányom nevében legszívélyesebb jókívánságaimat küldöm Önnek. Meggyőződésem, hogy a népeink közötti barátság az elkö­vetkezendő időkben még szorosabbra fog fonódni és ez jelentősen hozzá fog járulni a Szovjetunió vezette béketábor további győzelmes harcához. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnöke. Rónai Sándor elvtárs távirata Bumacende elnökhöz, Bumacende úrnak, a Mongol Né­pköztársaság nagy népi hurálja el­nöksége elnökének. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar nép nevében üdvözlöm Önt Elnök Úr, hazája nagy ünnepén és teljes szívből új sike­reket kívánok országának nagy épí­tőmunkájában és az imperialista há­borús gyújtogatók ellen a béke megőrzéséért folytatott közös harcban RÓNAI SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kiss Károly elvtárs távirata IV. Lhamszurun Sí­ü­lügym­iniszterhez N. Lhamszurun úrnak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének. Kérem Miniszter Úr, fogadja a Mongol Népköztársaság nagy ünnepén forró üdvözletemet. Kívánom, hogy a mongol nép további sikereket ér­­jen el hazája építésének és a béke megvédésének útján. KISS KÁROLY a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A mon­gol nép készül a mongol népi forradalom 38. évfordulójának megünneplésére A mongol nép lelkesen készül július 1-nek, a mongol népi forradalom 30. évfordulójának megünneplésére. Az or­szág legnagyobb ipari vállalatainak a Sztálinról elnevezett kombinátnak, a Csojbalszánról elnevezett kombinát­nak és az ország több más üzemének kollektívái az évforduló tisztelet­ére jelentékenyen túlteljesítették az év első felének termelési tervét. A mi városunk az egyetlen hely a világon, ahol 20 pfennigért külföldre lehet utazni — mormolta az öreg berlini villamoskalauz, mikor megállította kocsiját a demokratikus városrész határán. Nem is külföldre, hanem egye­nesen egy másik világrészre — ka­csintott társa felé egy fiatal szőke szobafestő. A szabad, demokratikus világból egyenesen Uncle Sam zsebébe! —tet­te hozzá a társa, egy demokratikus övezet szélén álló, újjáépülő ház ka­pujában. Ha külföldre utazunk, mindenütt erősen érezhetjük a népi demokrati­kus és a Marshal terv szorításában senyvedő kapitalista országok közötti ellentétet. Ez a határvonal azonban sehol nem olyan éles, mint Berlin­ben. Itt, ahol a távírónórnákra erősített: „Ht ér véget a demokrati­kus Szektor“ feliratú fa­táblákon kí­vül semmi nem jelzi a lá­hatatlan ha­tárt, a béke és a háború világa, húzó­dik egymás mellett Egy jónevű, világszerte ismert né­met író, aki Berlinben nevelkedett és úgy ismeri a várost, mint saját te­nyerét, ismertet meg bennünket a fő­város demokratikus szektorával. Büsz­kén mutogatta az újjáépült városré­szeket, utcákat, a gondosan­, helyreál­lított történelmi, emlékű épületeket, majd hirtelen lefékezte kocsiját, egy pázsitos park közepén álló hársfa előtt, melynek a háborúban srapnell vitte le a tetejét, de azóta hatalmas új ágakat­­ eresztett.­­ Úgy születik újjá Németország is, mint ez a fa, mondotta, majd elkomorult arccal tette hozzá. — de, ha azt látná, hogy mit művednek „ők“, odaát, a zóna határán túl... Sőt nem kell lépnünk a­ zóna­határt hogy tapasztaljuk, hogyan ga­rázdálkodnak „ők“, az amerikaiak, a maguk, meg az angolok és franciák övezetében. A város demokratikus fe­lében oszlopokra függesztett hirdeté­sekkel toboroznak munkásokat az egyre bővülő vállalatok számára. Tan­folyamok indulását, színházak, hang­versenytermek bemutatóit hirdetik. Az amerikai zónában ugyanakkor csak amerikai gengszterfilmek rikoltó reklámai láthatók. A demokratikus Berlin kirakataiban árjelző cédulák mutatják a kitett holmik lassan, de biztosan csökkenő árát, míg a másik oldal kirakataiban olyan dolgok lát­hatók, amik minden civilizált embert elriasztanak. Az író, aki mindezt megmutatta, naplót vezet róla, hogyan fajul­­ el a kultúra az­ amerikai megszállók hatá­sa alatt, összegyűjtötte a nyugat­német újságokban megjelent képe­ket, cikkeket és glosszákat, melyek­kel az „új világ“ kultúráját népsze­rűsítik készpénzért, megvásárolható fu­hászok. Elszörnyedve mutatja az olajjal vagy hallal leöntött ringbeni fetrengő bokszolók képét. Marx, Goe­the és Koch országának az óceánon­­túli urak behatására most azok a nők és férfiak a hősei, akik a legtöbbet, tudnak táncolni, vagy féllábon állni A­­ Der Abend“ c. lap egy színész képét közli aki 53 napot, A órát és 2 percet töltött el­lenül egy üveg­­szekrényben, amivel felállította az éhezés rekordját.“ N­yfigrat-Németor«»«;* amerikai u;ai az áruló Adenauer kormány se­gítségével amerikai árukkal árasztják el az országot és ugyanakkor minden békés iparágat elsorvasztanak. Míg a Német Demokratikus Köztársaságban már megszűnt a munkanélküliség és egyes szakmákban szakmunkási­ lány mutatkozik, Nyugat-Ném­e­tország­ban a munkanélküliek száma 2 millióra emelkedett. A nyugatnémet újságok alig foglalkoznak *a munka leghalvá­nyabb reményétől is megfosztott, gyakran hajléktalan családok nyomo­rával. Különösen az értelmiségi dolgozó­kat sújtja a munkanélküliség. A Bonn­ban megjelenő Wirtschaft und Sta­tistika kimutatása szerint az egész­ségügyi és a művészeti dolgozók fe­le van munka nélkül. Ez a szám nem öleli fel azokat, akik más —­ kihor­dói,­ utcaseprői, éjjeliőri, stb. — mi­nőségben keresik meg mindennapi kenyerüket. A „München Merkur“ megírta, hogy kilenc betöltetlen tu­dományos és kulturális állásra­­ 673-an jelentkeztek. Közülük sok orvos már 60—80-szor is feliratkozott a nyilván­tartói hivatalokban. Dél Bajorországban egy munkanél­küli felgyújtotta a rendőrőrszobát, hogy —­ mint­ kihallgatása alkalmával mondotta leszerelése óta végre először fedél alatt tölth­esse a telet és rendszeresen juthasson ennivaló­hoz. Hamburgban egy munkanélküli lakatos fe’­­kasztotta magát abban a dokkban, ahol azelőtt huszonöt évig dolgozott. Búcsúlevelében elátkozta az amerikaiakat és Adenauert. Nyu­­gat-Németországban mindennapos je­lenség p­ munkanélküliek öngyilkos­sága. Hamburgban 1946­­ ban 143, 1949- ben 619, ez év januárjában pedig 393 öngyilkosságot jelentettek be! A prostitúció is katasztrofális mé­reteket ollett a nyugati zónában. A rendőrileg nyilvántartott prostituál­tak között 14 15 éves gyerekek is vannak. A tengerentúli Futárok bonni lakájai azonban bármennyire igye­keznek is kiölni a néme nép öntuda­tát és fokozni a munkanélküliséget, hogy a kétségbeesés szélére­­ sodort embereket az amerikai zsoldoshadse­regbe kényszerítsék, a nép ellenállá­sa állandóan fokozódik. Nyugat:Né­metország lakói is­­ egyre határozottab­ban emelik fel szavukat a lakáskor­mány és amerikai gazdái ellen és a béke védelmében. Az év elején gyű­lések, tüntetések, értekezletek és üzemi tömeg­gyűlések hulláma futott végig az országon. A Hamburg, Stutt­gart, Düsseldorf, Oberhausen és­­ Nürnberg­ utcáin felvonuló munkások hangos szóval követelték a békét és a fegyverkezési hajsza megszünteté­sét. A bonni rendőrség schutzmann­­jai alig győzik leszedni reggelenként a járdákra, házfalakra, kerítésekre és emlékművekre írt egységes, békés Németországot követelő jelszavakat és plakátokat. " "Békét, békét minden népnek!" — halljuk a népszerű munkásdal ref­rénjét mindenfelé, ahol emberek cso­portosulnak. Nyugat-Németország la­kói azonban, akik megértették, hogy az újrafelfegyverzés ellen nem lehet csupán tiltakozással harcolni, most szervezetten küzdenek célkitűzései­kért. Április közepén, az Essenben tartott demokratikus­ konferencián megalakították a remilitarizálás ellen és a békeszerződés 1951-ben való megkötéséért síkraszáll­ó Központi Bi­­zottságot, amit a vidéki bizottságok megalakítása követett. Már az esseni konferenciát me­gelőző választásokon a stuttgarti Bosch­ gyár dolgozóinak 94,3 százaléka szavazott a remilitarizálás ellen. Hasonló eredménnyel járt a nürnbergi népszavazás is. Trizónia falvaiban és városaiban egyre hangosabban és fenyegetőbben csendül fel a német nép szava: „Jenkik, takarodjatok! Harcoljatok nélkülünk! Háborút a háború elleni“ A BEKEHATARON TEL Levél Németországból írta: B. POLEVOJ 1951 JULIUS 11 Harmincéves a Mongol Népköztársaság Irta: F. CAPLIN, történelemtudományi kandidátus Mongólia dolgozói harminc évvel ez­előtt 1921 július 1-én, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom példá­ján fellelkesülve, felszabadították ha­zájukat a feudális urak és a külföldi imperialista rablók igája alól. A fiatal szovjet állam vezetői: Lenin és Sztá­lin elvtárs kezdettől fogva segítették a mongol nép forradalmát, Szuhe- Bator és CsojbaLszán csapatainak győzelmét a japán és a fehér gárdista zsoldosok fölött. A forradalom győzelme után, 1921 november 5-én a szovjet kormány hí­ven a lenini-sztálini politikához, mely tiszteletben tartja más államok füg­getlenségét, lemondott a cári Orosz­ország mongoliai előjogairól, de a Szovjetunió továbbra is segítségben ré­szesítette a mongol népet állami, gaz­dasági és kulturális építésében, az ország függetlenségének megvédésé­ben. A mongol népnek nagy sikereket hozott a népi demokratikus rendszer. Az ország gazdaságának legfőbb ága az állattenyésztés. Ezt rohamosan fejlesztették, különösen a 30-as évek­től kezdve, amikor elkeseredett osz­­tályharcban sikerült felszámolni a feudalizmust. Míg azelőtt az állatál­lomány túlnyomó többsége a földes­urak és a kolostorok kezében volt, addig most már az egész állatállo­mány 99,4 százaléka a dolgozóké. Ez­zel magyarázható, hogy a Mongol Népköztársaság ma világviszonylatban első helyen áll az egy lakosra eső ál­latok száma tekint­et­ében. Lefektették a földművelés alapjait, állami kézbe kerültek a bankok, iparvállalatok, szállítóeszközök és a kereskedelem. Az elmúlt harminc év alatt a Szovjetunió segítségével több iparvállalat alakult, az állam, ipar össztermelése 1940-től 1949-ig változatlan árak mellett 280 százalékra emelkedett. Rohamosan ja­vultak a közlekedési viszonyok is A gazdasági fellendülést nyomon követte a mongol nép kulturális fel­­emelkedése. Virágzásnak indult a mongol nemzeti művészet és irodalom. Az általános fejlődést nagyban elő­segítette, hogy lefordították és kiadták a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak műveit. Régen az egészségügy kuruzslók — lámák és buddhista szer­zetesek — kezében volt. Kórházat, rendelőintézetet az egész országban nem lehetett találni. A Mongol Nép­­­köztársaságban három éve­ ezelőtt már 37 kórház, 400 orvosi állomás, 109 szülőotthon és sok csecsemőotthon működött. Az elmúlt harminc év alatt az egy­kori elnyomott gyarmatból virágzó népi demokratikus állam lett, amely sikeresen halad előre a szocializmus építésének útján. Csojbalszán marsall, a mongol nép vezére, a köztársaság miniszterelnöke nemrégiben méltatta a Mongol Népköztársaság nemzetközi jelentőségét. ..A Mongol Népközt­ár­­saság fennállásának 30. évfordulója szemmell­áthatóan bizonyítja e népi forradalmi rendszer életképességét, az elmaradott országok nem kapitalista fejlődéséről szóló lenini-sztálini taní­tás győzelmét és nyilvánvaló példája annak, hogy mit érhetnek el a Szov­jetunió neveinek testvéri segítségével a gyarmati és félgyarmati országok, ha saját kezükbe veszik sorsuk irányí­tását.“ Hála a Szovjetunió állandó segít­ségének és a kínai nép történelmi lé­­terdőségű győzelmének, a Mongol Népköztársaság nemzetköz­­ helyzete is nagymértékben megszilárdult.­­A Magyar Népköztársaság dolgozói » történelmi évforduló alkalmáva­­l**í' vért üdvözletüket küldik a mc.n^V népnek, amely most lépett első ö­ é*«v * érvének negyedik évébe s amely a Szovjetunió segítségével szintén győz­­tesen halad előre a szocializál*» ÓT ión.

Next