Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-24 / 248. szám

4 ............................................NAPLÓ Miért Miszla a járás leggyengébb községe a kukoricabegyüjtés terén A tytoite strá»­ tenác v­ersenytáb­­láján Vm«k «zomba­ton többek között M vest olvasható: „Kukoricabegyüjtés Hfiágész 83 «ázalák. Mi«zla 9 száza­lék A két község közül Högyesz a Ugélső helyen, Miszla pedig a ieg­­utolsö helyen volt. Talán gyenge volt Miszlón a kuko­­ricatermés és ezért van ez a nagy le­maradás? Nem, hiszen a miszlai dol­gozó parasztok mind így beszélnek: * Mostanában nem voltak ilyen jó ku­koricák a miszlai határban, mint az idén. Volt rá eső bőven és igy lett a jó kukoricatermés." Vagy talán a miszlai dolgozó parasztok tudatosan népköztársaságunk törvényei ellen sze­gülnek? Ezt sem mondhatjuk, hiszen a gazdák, amikor tervet készítenek a kukoricatermés értékesítés­éről, akkor abba feltétlen beleveszik a házi azük­­aétszet mellett a beadni való kukori­cát is. A tanácsnál az mondják, eddig azért nem ment a kukoricabe­­gyűjtést, mert vetettek a gazdák és emel­lett elmaradt a kukoricabegyűjtés. Ez n­em helytálló indok a lemaradás oká­nak megmagyarázására. A kukoricaa­­tzsedés már hetekkel ezelőtt megkez­dődött Mischán és ami azt illeti, nem­csak ott szedték meg a kukoricát adór­ a vetni akartak, hanem általános kukoricaszedés folyt Pári és Várong községekben is még javában folyik a vetés és még a kukoricaszedést sem fejezték be. A kukoricabegyű­j­t­ési Ter­vét azonban már mindkét község túl­teljesítette. Ha körülnézünk Miszlán, számos olyan megnyilvánulással találkozunk, ami akadályozója a begyűjtési ered­mények fokozódásának. A helyi föld­­művesszövetkezet munkája úgy néz ki, mintha időhöz kötnék, hogy mikor teljesíthetik a gazdák kukoricabeadási keötelezetségüket. A szövetkezetnek egy felvásárolója van, így azokon a napo­­kon, amikor terményt szállítanak a vasútállomásra, nincs aki otthon át­vegye a terményt és ilyenkor szünetel az átvétel. Súlyos felelősség terheli a szövetkezet igazgatóságát, mert nem gondoskodott a terményátvevés zavar­talan mentének biztosításáról. Ez a rendszertelen átverés, a felvásárlás kötöttsége igen rossz ki­hatással volt a begyűjtésre. Ha bizto­sítva lett volna az állandó átverés, nem 9 százaléknál tartott volna a köz­ség a kukorica begyűjtési tervének tel­jesítésénél a múlt szombaton, mert a gazdák alkalomadtán is bármikor be­szállíthatták volna terményüket az át­­vevőhelyre. Nagyban akadályozza a begyűjtést az is, hogy sem a tanács, sem a párt­szervezet nem adnak szárnyat a jó kez­deményezéseknek. A múlt szombat, esti népnevelő-értekezleten számos gazda tett felajánlást. Rigó Gyula és Zubor Ferenc középparasztok vállalták, no­vember 7. tiszteletére, hogy addigra a mélyszántás kivételével elvégzik az őszi mezőgazdasági munkálatokat és beadási kötelezettségüket 100 százalék­ig teljesítik, kivéve a sertésbeadásukat, mert a sertések nem híznak meg akkor­ra. A tanácsnak az ilyen kezdeménye­zéseket a versenytáblákon keresztül népszerűsíteni kellene és így egyre több követőre akadnának.­ ­Nem sokat törődnek ittisztán a verseny­­mozgalommal sem, pedig ezen a téren is vannak kezde­ményezések. Nagy László középparaszt Nagy János középparasztot hívta ki párosversenyre az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésére és a beadási kötelezettség teljesítésére. Mintha mi sem történt volna, a községi tanács verseny­tábláján vasárnap délelőtt en­nek még nyoma sem volt látható. A versenymozgalom szélesítésének pedig szinté­n a népszerűsítés egyik legfonto­sabb alapja. Vasárnap délelőtt a községben igen nagy fellendülés volt észrevehető a kukoricabegyűjtés terén. A kukoricát szállító kocsik egy része be sem fért a raktár udvarába. A propagálás mind­ezt nem tükrözte vissza. A földműves­­szövetkezetnek „nincs pénze" verseny­­táblák készítésére, pedig annak állan­dóan ott kellene lenni az átvevő he­lyen és forgalmasabb helyeken. A szombati kiértékelésnél igen nagy lemaradás volt Miszlán a kukoricabe­gyűjtés terén. Ennek ellenére Mózes Ferenc elvtárs, a tanács egyik dolgozó­ja így vélekedett: „Nem kell­ett a dol­­gozó parasztoknak beszélni a beadási kötelezettség teljesítéséről, tudják azok, hogy mi ez ők feladatuk". " Az eredmények nem születnek maguktól, még akkor sem, ha azt törvény írja elő. Azt szépen visszatükrözi a miszlai példa. Az ilyen elbizakodottság káros a begyűjtésre. Ehelyett fordítsanak na­gyobb gondot Miezlán a népnevelő munkára és ez meg fogja hozni a maga eredményét a begyűjtésben. A népne­velő munka megjavítása elsősorban a pártszervezet feladata, de feladata a tanácsnak és a tömegszervezeteknek is. Vonjuk be a könyvtárak munkájába a DISZ-fiatalságot A könyvtár olyan terület, ahol csendesen, szerényen folyik a munka Ez azonban nem jelenti azt, hogy itt nem kell harcosan, keményen dol­gozni azért, hogy a könyvek dolgozó népünk minél szélesebb rétegeinél otthonra találjanak. Éppen ezért könyvtárosainknak látni kell a könyv­­tármunka komolyságát és nagysága legelsősorban. Most a figyelmet a szocializmus építésének főkérdése felé kell irányí­tani Elsősorban a tszcsk-be kell ki­vinni fokozottabban a könyveket hogy minden tszcs-tag ismerje meg Solohov „Új barázdát szánt a­z eke” és Nyikolajeva „Aratás“ című köny­veit. Ezek a könyvek majd választ adnak sok olyan kérdésre, amely to­­vábbi fejlődésünket segíti elő. Első­sorban ők legyenek tisztában vele, hogy egy-egy könyv olvasása minél szélesebb körben való tudatosítása mennyire fontos országunkat átalakí­tó hatalmas terveink végrehajtásában Elsősorban a fiatalság felé vitt pro­pagandán kell változtatni. A fiatal­­ságot be kell vonni a könyvtár mun­kájába. Az is szükséges, hogy a DISZ-szerve­zetek a könyvtár mellett szervezzék az új aktívahálózatot, így ismerik meg az új magyar irodalom fiatal hajtásait, így vitatják meg azo­­kat a kérdéseket, amelyek felmerül­tek. Könyvtárosaink e nagy munkában legyenek tisztában azzal, hogy mit jelent számunkra, hogy a hatalmas Szovjetunió élenjáró irodalmát megis­mer­tethetik a dolgozó tömegekkel Nem úgy, mint ahogy a háborús uszí­­tók Amerikájában történik. Ahol ép­pen a közelmúltban tartóztatták le Alexander Trachtenberget, az Inter­national Publishers könyvkiadó ve­­zériagzgatóját, mert megjelentette az igazság hangját a­ „Kommunista Ki­­áltványt“ és a minden dolgozó szá­mára annyira nélkülözhetetlen Bolse­­vik Párt Történetét. Csatlakozzanak könyvtárosaink a magyar könyvki­adó vállalatok dolgozóinak tiltakozá­sához a letartóztatás ellen úgy, hogy a könyvek minél szélesebb körben va­ló terjesztésén keresztül dolgozóink kezében egyre élesebb fegyver legyen a könyv. PARTHIREK Értesítjük a felsőfokú és a közép­­kóderképző tanfolyam hallgatókat, hogy október hó 20-án, pénteken dél­előtt 9 órakor a Bolsevik Párt törté­netét tanulmányozó elvtársak részére előadást tartunk. Az előadás a Bolse­­vik Párt története első fejezetéről szól Előadó: Somi Benjamin elvtárs, a Me­gyei Előadó Iroda tagja. Előadást tartunk a felsőfokú és kö­­zépkáderképző tanfolyam hallgatók­nak október 27-én, szombaton dél­előtt 9 órakor. Az előadás címe: „Miért_tanulmányozzuk a kapitaliz­mus politikai gazdaságtanát“, és „Marxi értékelmélet_ néhány fő kér­dése“. Az előadást központi előadó tartja. Mivel az előadások az anyag tanul­­mányozásához mind a két szakon elen­gedhetetlenül fontosak, így az elvtársak feltétlenül vegyenek részt az előadáso­kon, úgy a középkáder, mint a felső­­káder tanfolyam hallgatói. Felhívjuk figyelmét a járásokban dolgozó elv­társaknak, hogy az előadásokra a já­rásokból is jöjjenek be. Pártoktatók Háza. — A Városi Tanács VB. Egészségügyi Osztálya közli: Csecsemő tanácsadás min­den kedden és pénteken délután 3—6 óráig. Terhes tanácsadás minden szerdán délután 4r—6 óráig. Rákszűrés minden szerdán délután 6—7 óráig az Egészség­­házban. Mindazok, akik rákszűrésre idé­zést kaptak, hétfői napokon a kórházban, szerdai napokon pedig az Egészségházban jelenjenek meg. M­OZI Szabad Ifjúság: VIHAR GRÚZIÁBAN Akciós jegy érvényes! Előadások kezdete:­a vasár- és ünnepnap 4, 6 és 8 órakor, hét­köznap: 6 és 8 órakor. HÍREK SZERDA, OKTÓBER 24 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: I1/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Salamon. — IDŐ­JÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: Erősen felhős idő, több­felé, elsősorban a Dunántúlon, eső. Reggeli köd: Mérsé­kelt délkeleti — déli, a Dunán­túlon délnyugati, nyugatra forduló szél. A nappali hőmérséklet keleten kissé emelkedik, nyugaton alig vál­tozik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: szerda reggel 6— 9, délben nyugaton 14—17, keleten 17—20 fok között. — Az óraütemterv segítségével meg­javították munkájukat. A provádiai gépállomás 10 traktorosa brigáddal vesz részt az őszi vetési és mélyszán­tási munkálatokban. Az egyes brigá­dok és traktoristák között folyik a verseny a kiváló minőségű munkáért, az óraütemterv alkalmazásáért és a takarékosságért. I. Penev brigádja, amely nem alkalmazta óraütemtervét, elmaradt és október 1-ig tervét csak 44 százalékra teljesítette. Egészen más a helyzet az óraütlemtervet alkal­mazó és a tervek túlteljesítéséért har­coló brigádokkal. G. Doncsev brigádja mielőtt az óraírtemtervet bevezette volna munkájában, az elmaradók közé tartozott, most azonban már évi ter­vének 74.2 százalékát teljesítette. A. Georgiev brigádja, amely kezdettől fogva óraütemterv szerint dolgozott, állandóan túlteljesíti normáját és mélyszántási tervét eddig 101.8 száza­lékra­ teljesítette. Az óraütemterv sze­rint dolgozó Marin Obre f­ene­v trak­to­­ristta mélyszántási tervét 125 százalék­ra teljesítette. VIHAR GRUEIÁBAR te Csiaurelir^vég jól ismerik az egész rHágott. F?njVédo i??'b?Tö­berben kezdett hozzá Csiau­ I egy hatalmas kétrészes történelmi filmeposz, a „VL lLm AnirA,Te9alk V6SáhOZ- A film első részének reíéive Ze, r ° nOVSZía ’­Ha,azímis Muorovi“ című regénye, amely Georgij Szaakadzének, a grúz nép nem­ S ! SZÓL Georg‘ Szaakadze a XVI században élt, amikor Grúzia különálló ország volt A hatalom csak névlegesen volt a cár kezében, valójában a­ hűberurak egymás elleni háborúskodásaitól és a dél­ről fenyegető török és perzsa hódítók hadjárataitól el­gyengült, szétszaggatott állam a pusztulás szélén állt. Ezt ismerte fel Georgij Szaakadze, a köznemesi sor­ból származó hadvezér, aki minden erejét latba vetete hogy megteremtse az erős központi államhatalmat Ez oll, az egyetlen megoldás, amely biztosította volna az ország megerősödését, ősi kultúrája megmentését.­­A nép azonban megőrizte nagy hősének emlékét és máig is tisztelettel és szeretettel emlékezik meg róla. Csiaureli filmjét át meg áthatja ez a szeretet. Meg­mutatja Szaakadze történelmi szerepét, ugyanakkor nagy súlyt helyez arra is, hogy filmből kitűnjék a hős és a nép szoros kapcsolata, a rendező és az operatőr műkö­­désének eredményeképpen gyönyörű felvételekben tük­­röződnek vissza Grúzia földjének szépségei és az évszá­­zados grúz díszítőművészet alkotásai. Ezek az el­emek t­örténelm­i érdekessége mellett látványossá teszi a fil­met. Csiaureli alkotását igen magasra értékelték A ren­­dező és számos szereplő kapott Szt­álin-díjat, a légim­áji °, kitüntetések egyikét, amellyel a művészeti alko­tásokat jutalmazzák a Szovjetunióban, Jelenet a „Vihar Grúziában“ című filmből Tszés elleni izgatás, népnevelők bántalmazása. Példás büntetést hozott a megyei bíróság Pártunk II. kongresszusa dolgozó parasztságunknak is megmutatta az utat a felemelkedés felé. Javasolta, hogy minden dolgozó paraszt lépjen a boldogabb jövő, a nagy­üzemi gaz­dálkodás útjára. Dolgozó parasztsá­gunk megszívlelt­e a tanácsot és or­szágszerte mindenütt sokan választ­ják a nagyüzemi gazdálkodást Érte­sültek erről a Paks mellett fekvő Cseresznyéspuszta dolgozó parasztjai is. A népnevelők vasárnaponként felkeresték őket és bebizonyították a tszcs előnyeit. Augusztus 19-én három népnevelő, Magyar Ádám, Papp Miklós és Szabó István 1—8 dolgozó paraszttal be­szélgettek el, azok meggyőződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, kérték felvételüket a termelőcsoport­ba. A népnevelőknél nem volt belé­pési nyilatkozat és ezért­ úgy határoz­tak, hogy augusztus 26-án ismét ki­mennek a pusztába és visznek ma­­gukkal bel­épési miyla­tkoza­tot. A dolgozó parasztok döntése nem tetszett a Mákoknak, a volt napszámosok,, kizs­ákmá­nyoltak teljesen szakítani akartak az eddigi életmódjukkal, nem akartak többé a kulákok kizsákmányoltjai lenni. Tudomást szereztek a kulákok ar­ról, hogy a népnevelők vasárnap (augusztus 26-án) ismét kimennek Cseresznyés pusztára és tovább vég­zik népnevelőmunkájukat. kulákok az eddigi ellenagdtációjukat még na­gyobb mértékben alkalmazták. Lacfa György és Lacza János kulákcseme­ték vezetésével klikket alkottak, hogy a népnevelőket megverik és elűzik őket a pusztáról. Augusztus 26-án a puszta lakói megünnepelték a cséplés befejezését és Lacza Jánoséknál jöttek össze, hogy kicsit el­szórakozzanak. A tszes népnevelők, délután 4—5 óra között megérkeztek a pusztára, ahol a ku­lákok a tervüket végre is hajtották. Magyar Ádámot és Pap Miklóst vé­resre verték. A népnevelők védelmé­re kelő párttitkárral szemben is kö­vetelődző magatartást tanúsítottak és szám­onkérték: — Miért vett védelmé­be olyanokat, akik tszcs-t akarnak szervezni. De tettükről beszéljenek az aljas támadók. Október 26-án a délutáni órákban jöttek a népnevelők — mondotta La­­cza György —, jövetelük céljáról egy­két nappal már előbb tudomást sze­re­ztünk. Tudtuk, hogy­ mindhárman tszcs-tagok. Ezen a napon a cséplés befejezését ünnepeltük meg. A kocsi­juk előttünk ment volna tovább, ha a szíves vendéglátás ürügye alatt ne­m­ invitáltuk volna be őket egy-két po­hár borra. A népnevelők úgy vélték, hogy agi­­tációjuknak nagyobb tere lehetséges­, ezért szívesen fogadták a meghívást. Magyar Ádám kérte, hogy engedjék meg, hadd szóljon néhány szót a­­ tszcs életéről és a saját megváltozott életéről. jelenlévő dolgozó parasz­tok örömmel fogadták Magyar kéré­sét és engedélyt adtak neki. Magyar a közelben lévő padra állt, de alig kezdte meg a beszédet, amikor hátul­ról megfogták és lerántották. A támadó Lacza György Mák volt, aki: — Minek jöttek ide tszcs-t szer­vezni, adunk nektek nagyüzemi gaz­dálkodási — szav­ai mellett erős üté­­seket mért a népnevelőre. Először tarkón ütötte, majd a verés következ­tében Magyarnak száján keresztül­folyni kezdett a vér — vallotta be Lacza György. Fe dretiportuk ekkor és ütöttük to­vább. Hasonlóan bántunk el a segít­ségére siető Papp Miklóssal is — val­lotta Lacza János. Lacza János eljutott a népnevelők kocsijáig, ahol Szabó Istvánt ütötte arcul, d­e cs­ak azért nem sikerült na­gyobb verekedést provokálni, mert a dolgozó parasztok lefogták Lacza J­áno­st. A három népnevelő a kocsihoz me­nekült és vágtában a­ párttitkárhoz mentek, hogy­­ nyújtson védelmet szá­­mukra. A két Lacza befolyása alatt 15—20 személy karókat, dorongokat ragadva mintegy 300 méteren keresz­tül üldözte a népnevelőket. A párttit­­kár a népnevelők védelmére kelt és felszólította a támadókat, menjenek vissza. A felszólítás ellenére a párt­­helyiség udvarára rontottak be és a párkányon lévő virágokat a támadók leszúrták. A párttitkártól a két kulák számonkérte, hogy miért vette védel­mébe a népnevelőket. De mivel ered­ményt nem tudtak elérni, az ajtókat rugdosták. A paksi járás dolgozói végighall­gatták a tárgyalást és több ízben megvetésüknek adtak kifejezést. A cseresznyés pusztai fiatalok még mindig nem alakítottak DISZ­ szerve­zetet.. Ezt is a kulákcsem­eték akadá­lyozták meg. A párttitkár, Kocsmár János vallomása szerint m­ár 3-4 íz­ben akarták megszervezni a DISZ-t, de nem sikerült. Ennek hátterére fényt vet Lacza György vallomása: A fiataloknál nagy befolyásunk volt, mert többször javasoltunk ne­kik jót, hogy a bizalmukat megnyer­jük. Ez sikerült is, mert amikor a párttitkár javasolta, hogy szervezzék meg a DISZ-t, ellenpropagandát fej­tettünk ki. A szervezet nem alakult meg. Igaz — teszi hozzá Lacza kissé hangosabban, — nem­­ ismertük an­­­nyira a szervezet életét, de amit egy­szer a párttitkár javasol, az nekünk csak rossz lehet és ellene dolgozunk még akkor is, ha nem ismerjük azt A közvádló olyan példás büntetést kért, amin­­ megmutatja,­ hogy a nép ellenségével kemény kézzel bánik el a bíróság. A vádbeszédet a dolgozók hatalmas tapssal jutalmazták. S a dolgozók hallották az ítéletet. A­ Magyar Népköztársaság nevében­­ Lacza János 8, Lacza György 6 évi börtönt, kapott. Mindkét esetben ki­­mondták a teljes vagyonelkobzást és 10 évre felfüggesztették a közügyek használati jogát. A per tanulsága: Ahol a pártszervezet nem viszi eléggé az osztályharcot, ott a kulákok tám­a­dólag lépnek fel. A cseresznyéspusztai pártszervezet keményebben, kommmu­nista módon vegye ki részét az osz­­tályellenség visszaszorításában, a fia­talok pedig zárják kei soraikból, ves­sék meg a kulákok­at. A kulákcseme­­ték nem a dolgozók fiai közé valók. Alakítsanak DISZ-szervezetet, mert szervezetileg könnyebben harcolhat­nak az ellenség ellen. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS GYÖRGY Felelős kiadó:­ K­I­R­Á­L­Y LÁSZLÓ Szerkesztőség­ telefonszáma: 22-10. Kiadóhivatal Icinfotis/.iinia: 20­10. M. _N. R. egys­­ ámi ktsz­ ám 936.571 ."-8. Előfizetési díj: havi tíz forint. Pécsi Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10. »*. Telefon: 20­27. A nyomdáért leld: MELLES REZSŐ

Next