Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-10-27 / 251. szám
r Vilié PROLETÁRJAI ECVESUí JETTICI MAI SZAMBAN: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának jelszavai a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójára (2. o.) — A Szovjetunió minisztertanácsa mellett műkidó Központi Statisztikai Hivatal jelentése (2. o.) — A Krasznaja Zvjezda tudósítása az egyiptomi helyzetről (2. o.) — Falusi pártvezetőségek az ujjáválasztás sikeréért (3. o.) — Vidám szüret a szekszárdi íoigits Ignác Lsz.ben (4. o.) LNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK MIT. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM / ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1 »51 OKTÓBER 27 A hibák kijavításával a gyapotcsata sikeréért A gyapotszedés nagy csatájában egyre több hős születik. Egyre több olyan név kerül fel a versenytáblára, akinek neve után nagyobb szedési eredményt írnak, mint amekkora az előző nap legjobb szedőjének az eredménye volt. Szájak és százak váltják valóra elhatározásukat: ,,holnap több gyapotot akarok szedni, mint amennyit ma szedtem." Vasárnaponkénti szedők száma megsokszorozódik, mert ilyenkor az ipari munkások s ezrével mondják: ,,minden érőmnél harcolok az ötéves terv sikeréért" és a szavakat tettek köveik: az ipari munkások legjobbjai a szabadidejüket feláldozzák a gyapotbetakarítás sikere érdekében. Az ipari munkások nemcsak az esztergapad mellett és a gépeknél állák meg a helyüket, hanem a gyapotszedésben is. dái megállják a helyüket a gyapotszedésben az irodák és boltok dolgozói is. Csapláos Lajosné, a népbolt dolgozója öbb, mint 28 kiló gyapotot szerett egy nap alatt. Ilyen kiváló eljesítményt elért neveket találunk az ÁVESZ-nál a jegyközpontnál, vagy bármelyik tömegszervezetnél. Pártunk és kormányzatunk idején felhívta az állami gazdaságok fgyelmét arra, hogy minden erőt mozgósítsanak és tárják fel a rejett munkaerőtartalékokat a gyapot időbeni betakarítása érdekében. Ezeknek az értékes tanácsoknak a megadásától már hetek telek el. Ez idő alatt elég alap szüetett meg arra, hogy kiértékelők: állami gazdaságaink hogyan itták meg helyüket a gyapotcsata legvívása terén. A helytállásnak eg jobb mérőeszköze a kézzelfogható eredmény, így megyénk államgazdaságainál is elősorban azt kelligyelembe venni, mennyit oldottak meg a feladatokból. Amint azt az eredmények visszatükrözik, megyénk állami gazdaságairól nem mondhatjuk el hogy szilárdan helytálltak a gyapot betakarítása terén. Állami gazdaságaink nem tartottak lépést a lympot érésével, mert nem biztostották a beérett gyapot azonnali lefedését. Talán erre nem voltak meg a lehetőségeik? De igen, meghaltak, hiszen a községekben ezekre rúg fel azoknak az ifiknek ,s felnőtteknek a száma, akik ha öbbet nem is, de 3—4 napot gyapotszedéssel tudnának az állami gazdaságokban tölteni. A tömegtervezetek tagjai és a vállalatok dolgozói is többezer munkást bizosítanak a gyapotszedéshez. Miért van hát a lemaradás a gyapot döbeni leszedése terén? A lemaradás okának megmagyarázásánál onnan kell kiindulni, hogy legtöbb állami gazdaságban az igazgatók nem mint súlyponti kérdést kezelik a gyapotszedést, hanem csak ,,tessék-lássék"-szerűe m és így természetes a lehetőségekkel sem. élnek kellően A nagytormási állami gazdaság elküldött 2 dolgozót munkásokat toborozni. A toborzásra küldött 2 személy lejáratta az állami gazdaságokat, nem hogy eredményt tudott volna elérni. Ha a gazdaság vezetősége arra megfelelő, értelmes, felnőtt embereket küldött volna toborozni, lett volna eredmény, mert a munkások az ő szavukban sokkal jobban megbíztak volna. Több állami gazdaságban a munkaerőtoborzást egyszerűen dobszó útján igyekeznek elvégezni. Az ilyen módszer helytelen, mert a dobszó nem adhat elég érvet az ellenség hazug hírverései megcáfolására. Helyette felvilágosító munkát kell végezni, mert csak így lehet kellően megmagyarázni a dolgozóknak, hogy mit jelent számára a gyapotszedés. A tapasztalat az, hogy igen sok helyen nem tudják a község dolgozó parasztjai, mennyi gyapotot lehet egy nap szorgalmas munkával leszedni és azután mennyi lesz a keresete és a ruhajuttatása. Igen nagy probléma több községben az élelmezés, elszállásolás és az állami gazdaság megközelítése is. Mindezek után érthető az agitáció jelentősége és hogy miért nem helyes a dobszó. Sok állami gazdaság a szervezetlenség által nagyértékű munka,erőt nem használ fel. Az alsópéli állami gazdaság járművet ígért a miszlai dolgozóknak, amivel a gazdaságba szállítja őket. Az ígért jármű nem érkezett meg és a dolgozók becsapva érezték magukat. Egyes helyeken még mindig hibák vannak a dolgozók ellátása terén is, az ebédet például későn kapják meg, vagy nem biztosítanak hideg ételt. Az ilyen mulasztások elveszik a dolgozók munkakedvét és sok esetben az a következmény, hogy a dolgozók nem szívesen vagy egyáltalán nem is mennek el az állami gazdaságba. A fizetés terén kezdetben fennállott súlyos hibák már általánosságban kezdenek kiküszöbölődni. De még mindig vannak olyan gazdaságok, hogy a dolgozóknak egynapi munkabérre 10—15 napot is kell várakozni, vagy a ruhavásárlási utalványt nem kapják meg rendesen. Ahol még mindig ilyen hibák állnak fenn, azokat az igazgatókat az Állami Gazdaságok megyei központja sürgősen vonja felelősségre és ha a hibák már nagymértékben elharapództak, ne felejtse el a törvényszabta büntetést sem alkalmazni a mulasztókkal szemben. Ha a megyei központ erélyesen fellép a mulasztókkal szemben, sokkal kevesebb lesz a hibák száma és ez maga után vonja a munkaerő növekedését, így növekedni fog azoknak a vállalatoknak a száma is, amelyik dolgozói, a népboltokéhoz hasonlóan, már a hét elején megszervezik a vállalaton belüli versenyt a vasárnapi gyapotszedésre. c Iregszemcse 5 nap alatt közel százalék növelte kukoricabegyüjtését Iregszemcse nagy iramban tör előre az első hely felé a begyűjtési versenyben. Főleg a kukorcabegyüjtés terén értek el igen jó eredményeket. Október 17.én még csak 40 százaléknál tartottak a kukoricabegyüjtési tervük teljesítésével. Ezt az eredményükért öt nap alatt 77 százalékra fokozták. Igen jó a kukoricabegyüjtési tervük teljesítése a kukoricaszedéshez viszonyítva is A kukoricaszedést 55 százalékban végezték el és a megszedett kukoricaföldek közel 00 százalékán a szárvágást is elvégezték. A napraforgó begyűjtése terén 27 százaléknak túlteljesítették az előirányzatukat, burgonyabegyűjtési tervüket pedig 99 százalékra teljesítették. Az iregszemcsei dolgozó parasztok a vetési munkálatokban sem akarnak lemaradni. A rozs és őszi árpa vetését már elvégeznék. A búzavetési tervük teljesítésénél 71 százaléknál tartanak a 22-i kiértékelés szerint. Az iregszemcsei eredmény cáfolat az olyan hangoknak, mint amilyenek Miszlón a pártszervezet és a tanács körül elhangzanak: „azért nem megy a kukoricabegyűjtés, mert a vetéssel vannak elfoglalva a dolgozó parasztok és még a kukoricaszedést sem végezték el.“ Az iregszemcsei példa fénylő bizonyíték arra, hogy az egyes községekben nem a vetés okozza a kukoricabegyűjtés terén a lemaradást, hanem a helyi szervek hanyag munkája. Iregszemcsén ezek a jó eredmények nem születtek maguktól. A pártszervezet, a tanács és a tömegszervezetek nem arra számítottak, mint egyes helyeken, hogy „a dolgozó parasztok tudják, mi a kötelességük és nem kell mondani, hogy teljesítsék a saját, államukkal szemben fennálló kötelezettségüket.“ A népnevelők és a társadalmi bizottságok jó munkát végeztek Iregszemcsén, amit az elért eredményekkel lehet legszemléltetőbben lemérni. Nem hiányzott Iregszemcsén a személyes példamutatás sem. Nincs olyan pártvezetőségi és VB-tag, aki ne teljesítette volna beadási kötelezettségét. A begyűjtés terén az eredményeket nagyban befolyásolja a helyi tanács nyilvántartása. Ahol nem tudják kimutatni, hogy napról-napra milyen változások vannak a begyűjtés, a betakarítás és az őszi munkálatok terén a pártszervezet és a tanács nem tudja hova kell az erőket összpontosítani, mozgósítani és így természetesen nem tudnak kellő eredményt sem elérni. Iregszemcsén mindezzel tisztában vannak. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a nyilvántartásokra. A tanácsnál nyilvántartják, ki hogyan áll a betakarítási munkálatokkal és rendszeressé tették, hogy a szedés megkezdésétől számított két napon belül népnevelőket küldenek ki a gazdákhoz. Iregszemcsén az élenjárókat népszerűsítik a hangoshíradón és a versenytáblákon keresztül. A népszerűsítés nagyban hozzájárult ennek a jó eredménynek az eléréséhez. Pári község dolgozó parasztjai is jó megállják helyüket a beadási kötelezettség teljesítésében. Vállalták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére, hogy a begyűjtési héten 150 százalékra teljesítik a kukoricabegyűjtési tervüket. Vállalásuk teljesítése terén már igen jó eredményt értek el és ez jó alap arra, hogy október 31-ig vállalásukat teljesíteni tudják. Pári község a htaci kiértékelés szerint 88 százalékban végezte el a kukoricaszedést. Begyűjtési tervét pedig 133 százalékra teljesít ette. Pári községben igen jó agitációs munkát fejt ki a VB-titkár. Az ő jó munkája is nagyban hozzájárult ehhez a jó begyűjtési százalék eléréséhez. Újabb 13 diverziós kémügynököt tettek ártalmatlanná Albániában Tirana (ATA): Az alán sajtó ismerteti a belügyminisztérium közleményét, amely szernt az utóbbi időben közbiztonsági szervek a lakosság támogatásával az amerikai kémszolgálat által albán terűet-on ejtőernyővel leeresztett újabb 13 diverziós kémügynököt tettek ártalmatlanná. Az ejtőernyős ügynököket a müncheni amerikai kémközpont különleges tanfolyamán képezték ki légiúton szállítottál: Görögországba, majd onnan albán területre, hogy ott diverziós és kémcselekményeket végezzenek az amerikai kémszolgálat számára. A kémek valamennyiért háborús bűnösök voltak és a népi hatalom igazságszolgáltatása elől külföldre szöktek. Az elfogott ügynököket tűzharcban ártalmatlanná tették. Valamennyi ejtőernyős kémügynök fel volt szerelve német gyártmányú géppisztolyokkal és golyószórókkal, angol gyártmányú ruházattal és amerikai gyártmányú rádiókészülékekkel, valamint különleges rejtkulcsokkal. Mindezek a bűnjelek és az ügynököknél talált iratok az albán belügyminisztérium birtokában vannak- A tamási gépállomás dolgozóinak levele Rákosi elvtárshoz DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRSI Mi, a tamási gépállomás dolgozói szívből jövő meleg szeretettel ,köszörűjük önt, a világ dolgozóinak legnagyobb ünnepe, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulójának alkalmából. Átérezve pártunk és kormányunk felhívását az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban, október hó 13-án tartott üzemi értekezletükön ünnepélyes fogadalmat tettünk, hogy november 7-re őszi tervünket 80 százalékban teljesítjük. November hó 20-ra pedig őszi idénytervünket 10 százalékkal túlteljesítjük, 95 százalék üzemanyag felhasználás és 6000 forint értékű alkatrész megtakarítása mellett. Ezen fogadalmunkat önnek, a magyar nép vezérének tesszük, azzal, hogy minden körülmények között teljesíteni is fogjuk. Vállalásunk teljesítésénél alkalmazni fogjuk a hatalmas Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának gazdag tapasztalatait. Itt nem mulaszthatjuk el köszönetet mondani a nálunk járt szovjet parasztküldöttségnek, akik tapasztalataik átadásával és tanácsaikkal nagyban hozzájárultak munkánk megkönnyítéséhez és ezáltal tervteljesítésünk sikeres folytatásához. Tisztában vagyunk azokkal a nagy feladatokkal, amelyek a szocializmus építésében a gépállomásokra hárulnak és tervünk teljesítésén kívül jó politikai felvilágosító munkával is hozzájárulunk a szocializmus építéséhez. Gépállomásaink legjobb dolgozói az Októberi Szocialista Forradalom emlékünepének tiszteletére párosversenyre hívták egymást az alábbi feltételekkel: Pék János traktorvezető versenyre hívja ki Csizmadia József traktorost, vállalta, hogy tervét november 7-re 110 százalékra teljesíti, 95 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Mátész Mátyás elvtárs Szentgyörgyi Gyula traktorost hívta ki párosversenyre a fenti feltételekkel. Fülöp Gyula elvtárs Szili János elvtárssal áll párosversenyben. Napi tervüket vállalásuk óta 140—150 százalékra teljesítették. Valamennyi dolgozónk nevében ígéretet teszünk arra, hogy vállalásainkat mindenkor magunkra nézve törvénynek és annak teljesítését hazafias kötelességnek tekintjük és ezáltal az ötéves tervből ránk eső részét becsülettel teljesítjük. A tamási gépállomás dolgozói nevében : Pleskó József politikai helyettes Grünwald Pál gépállomásvezető Zöldhegyi József Erdősi Antal mezőgazdász VB-titkár. Tori János 400 ö gyapotja, több mint 2000 forintot jövedelmezett A múlt télen legtöbb dolgozó paraszt vonakodott gyapottermetési szerződést kötni. Azzal érveltek, hogy nem ismerik a termesztési módszert és így hátha nem sikerül. Sokan felültek az ellenségnek arra a hírverésére is, hogy „ezen a vidéken nem terem meg a gyapot és annak termesztése nem kifizetődő."" A kulákok és egyéb ellenséges elemeik azért terjesztették az ilyen rémmeséket, hogy ezzel akadályozzák országunkban a gyapottermesztés sikerét és zavart keltsenek országunk dolgozóinak textilellátásában. A kézzelfogható tények mindennél világosabban leleplezték az ellenségnek ezeket a hazug állításait. Számos dolgozó paraszt már csaknem végzett a gyapot szedéssel és a megszedett gyapotot már beadták. Ahhoz, hogy világosan látjuk, mi ennyire érdemes gyapotot termeszteni, elég, ha megnézzük néhány gazdának a jövedelmét. Tari János bátai dolgozó paraszt 400 ölön termelt gyapotot és az 2.185 forintot jövedelmezett. Bátaszéken 400 ölön Mikó Jánosnak 1.243 forintot, Kriskó Antalnak 1.239 forint jövedelmet hozott a gyapotja. Bátaszékén Kemény András 400 ölön termelt gyapotot. A beadott gyapotért több, mint 1.100 forintot kapott. A gyapottermelők ezenkívül igen értékes ruhaanyag-juttatásokban is részesülnek. Mindezek után nem kétséges: jól jártak azok a dolgozó parasztok, akik szerződéses alapon gyapotot termelnek. Amellett, hogy igen magas jövedelmet tudtak maguknak biztosítani, elősegítették népgazdaságunk ügyé is, mert olyan ipari növényt termelnek, amit azelőtt drága valutáért külföldről kellett behoznunk. Visinszkij szovjet külügyminiszter fogadta Gascoigne angol nagykövetet Moszkva (TASZSZ) A. J. Visinszkij a Szovjetunió külügyminisztere október 23-án fogadta Sir Alvaro Gascoignet, Nagy Britannia rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Szovjetunióban azzal kapcsolatban, hogy rövidesen át fogja nyújtani megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének A magyar-román kulturális egyezmény 1952. évi munkatervének elkészítésére magyar bizottság utazott Romániába Október 24-én reggel Romániába utazott a magyar-román vegyesbizottság magyar tagozata, a magyar-román kulturális egyezmény 1952. évi munkatervének elkészítésére. A bizottság vezetője Majlát Jolán, a Kultúrkapcsoltok Intézete főtitkára. Földfoglalások iszákos Közép-Olaszországban Róma (MTI): A Ferrara tartományban lévő Argenta vidékén a szegény parasztság megkezdte a parasztokat megillető urasági földek elfoglalását. A mozgalomba sokezer föld nélküli paraszt vesz részt. Abruzzoban a Luca Dei Marsi-i mezőgazdasági munkások elfoglalták Torlinia hercegnek, Olaszország legnagyobb földesurának egyik birtokát.