Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-10 / 262. szám

«I'Ollis AI ■ 1‘Wi­m­m Vili. ÉVFOLYAM, 262 SZÁM | VftramoterÁRMi tí’­VTjSi­ rrmor A MAI SZÁMBAN: ffirefc a v«ág ««em­ényeiről. (2. o.) — A Scuezi-csa­torna. (2. o.) _ A Német Demokratikus Köztársaságban meg­«­akul a választási törvényt kidolgozó bizottság. (2. o] _ A Tolnai Selyemgyár 105 élharcosát jutalmazták meg november 7-én. (3. o.l — Súlyos ítélet a Dombóvári Húsüzem sikkasztói ellen. (3. o.l — Közel százezer fori­nt értékű jutalmat os ztotta k ki megyénk dolgozó parasztia? között. (4. o.) g2[• J í­ ä 'SSa CSI ÁRA Hit FILLÉR SZOMBAT,1951 NOVEMBER !« gyapotcsata intő ütközetének sikeréért Textilellátásunknak megteremtet­­ük az alapjait, mert meghonosított­uk hazánkban a szovjet kutatók segítségvel a gyapotot. Ez megment bennünket attól, hogy ezt az igen­ontos nyersanyagot külföldről házzuk be drága valutáért. Már a múlt évben is jelentős területen ermeltünk gyapotot és igen jó term­léseredményeket értünk el. Ez a­erületünk az idei évben jelentősen megnövekedett. Megyénkben pél­dául többezer holdon termelünk az idei évben „fehér aranyat",­­hogy nem külföldi államoktól kell vásárolnunk a gyapotot, hanem mi­t termelhetünk, ezért soha el nem múló hálával tartozunk a szovjet népnek, a hős szovjet kutatóknak, akik a kísérletezéseiken keresztül lehetővé tették, hogy a mi éghaj­­latunkon, a hűvösebb éghajlatú tá­jakon is megteremjen a gyapot. A lehetőségek tehát adva vannak a még több textil előállításához. Ott van előttünk a „gyümölcs", csak le kell szedni a fáról, amitől még csak sövénykerítés sem választ el bennünket. Mi eddig nem éltünk ezzel a lehetőséggel. Hagytuk a fán a beérett gyümölcsöt, nem szedtük le időben a „fehér ara­nyunkat", tehát nem becsültükkel­­lően jelentőségét. Legtöbb helyen, — főleg megyénk keleti, homoko­sabb részén —, még a vártnál is jobb a gyapottermés. De megyénk állami gazdaságai közel sem tettek meg ezidáig mindent a beérett gya­pot betakarítása érdekében. Mindezek után nem kétséges: me­gyénk állami gazdaságait súlyos felelősség terheli ezért a hanyagsá­gért. Nem egyébről van itt szó, mint arról, hogy biztosítsunk nép­gazdaságunk számára egy nélkülöz­hetetlen nyersanyagot. Addig el is jutottunk, hogy megtermeltük a gyapotot is, erre sokezer értékes munkaórát rákötöttünk. Az álla­mi gazdaságok ugyanakkor nem biztosítják a saját területükön an­nak leszedését, engedik, hogy ez a fontos, nélkülözhetetlen nyers­anyag tönkremenjen. Ezt a mulasz­tást szinte órákon belül fel kell számolni. Arra kell gondolnunk, hogy minden percnyi időnyerés aranyat ér, hiszen akkor több gya­potot tudunk leszedni: elejét ves­­­szük az eső, dér, fagy okozta mi­nőségi károknak. De nemcsak mi­nőségi károkról van itt szó. Egy­ket napi késéssel több vagon érté­kes gyapot mehet teljesen veszen­dőbe, ami népgazdaságunk számá­ra felbecsülhetetlen kárt jelent.­­ Országos viszonylatban megyénk­ben igen nagy lemaradás van a gye­­pátszedés terén. Ez megszabja fel­adatainkat, amelyek középpont­já.­an a munkaerő számszerű növelése és a nagyobb szedési teljesítmé­nyek biztosítása áll. Ezek azok a feladatok, amelyekre állam­i gazda­ságainknak a következőkben kü­lönösen nagy gondot kell fordítani. Ezért gazdaságonként, a megyei központ mellett, szem­ély szerint fe­lelősek az igazgatók. Itt az egész dolgozó nép előtt kell felelni, mert a gyapot időbeni betakarításának ügye szerves része ötéves tervünk­nek. Az eddiginél még nagyobb segít­séget kell, hogy adjanak a közeli napokban a tömegszervezetek, vál­lalatok és a közhivatalok dolgo­zói. Nekik is elszánt harcosaivá kell válniuk ennek a döntő ütkö­zetnek: a gyapot néhány napon be­­lüli, teljes mértékben való betaka­rításának. Eddig már számos he­lyes kezdeményezés volt. A dolgo­zók a pihenőidejüket gyapotszedés­sel töltötték és ezzel nemcsak nép­­gazdaságunk ügyét segítették elő­re, hanem igen jelentős keresethez és textilanyaghoz jutottak. Külö­nösen az úttörők érdemelnek dicsé­­retet, akik nem egy esetben túltet­­tek eredményeikkel a felnőtteken is. Továbbra is elrettentő példa legyen a társadalmi munkások szá­mára az olyan, mint, amikor a Ter­ményforgalmi Vállalat Rizsányi ne­vű brigádja ,,felajánlásképperre ki­ment gyapotot szedni az egyik álla­mi gazdaságba és a napot külön­féle szórakozással, főleg ivással töltötték. A gyapotcsata döntő ütközete törvényszerűen megkívánja, hogy az egyéni dolgozó parasztok is az eddiginél nagyobb­ mértékben be­kapcsolódjanak a gyapotszedés munkálataiba. Erre különösen ezek­ben a napokban van meg a lehető­ség, amikor az őszi munkálatok többsége már befejeződött. Alig van olyan ház, ahol ne lenne 1—2 felesleges munkaerő. Ezeknek be­csületbeli ügyük beállni az állami gazdaságok gyapotszedő „katonái" közé, hiszen a bő textilellátás biz­tosítása mindannyiunk ügye. Az ilyen kihasználatlan erők munká­­ba állítása hoz nagy segítséget az állami gazdaságok számára a helyi pártszervezeteknek, tanácsoknak. Az eddigitől eltérően nem abba kell, hogy megmutatkozzék ez a se­gítség, hogy kidoboltatják a gya­potszedést, hanem a szívós agitá­­cióban, az élenjárók népszerűsíté­sében. Állami gazdaságaink pedig gon­doskodjanak minden olyan problé­ma megoldásáról, ami elősegíti a gyapotszedés sikerét. Itt előtérben áll a munkások szállítása, az éjjeli szállások, a rendszeres étkeztetés és a pontos fizetés biztosítása. Na­­gyon sok javítani való van állami gazdaságainkban a fegyelem meg­szilárdítása terén is. Számos igen súlyos mulasztásért még mindig nem történtek komolyabb felelős­­ségrevonások. A következő napok­ban mulasztók felelősségrevonását is állandóan szem előtt kell tarta­ni: a legszigorúbban kell eljárni azokkal szemben, akik a gyapot­­csata döntő ütközetének sikerét akadályozzák. Ötödik napja tart a Breda­ Művek dolgozóinak sztrájkja Róma: A Breda Művek Sesto San Giovanni telepének tizenegyezer dolgozója már ötödik napja sztrájkol, tiltakozásul a gyár tervezett részleges leszerelése, háromezer munkás elbocsátása és a 15 százalékos bércsökkentés ellen. A sztrájk a milánói tartomány mind a 185.000 fémipari munkásának teljes szolidaritásáva­l folyik. A fémipari munkások hétfőn 24 órás sztrájkot tartottak. A Breda Művekben teljes a munkásegység. A sztrájkban részt­­ves­znek a kereszténydemokrata szak­­szervezeti szövetség tagjai is, noha a szövetség vezetősége szégyenletes megállapodást írt alá a Breda Művek igazga­t­óságá­v­al. Az Unita milánói tudósítója meg­állapítja, hogy a Breda Művek dol­gozóinak har­ca országos jellegű küz­delemmé vált. A dolgozó tömegekből olyan a­kcióegység jött létre, amely­­r­e a munkáltatók, a kormány és a keresz­ténydemok­rat­a szakszervezeti vezetők nem számítottak, amikor meg­indították támadásukat a nagyfontos­ságú ipari üzem és annak dolgozói ellen Ez kényszerítette a kormányt arra, hogy újból megkezdje a tárgya­lásokat a munkásság képviselőivel. \ A Megyei Pártbizottság ünnepélyes keretek között jutalmazta meg megyénk élenjáró dolgozóit A Megyei Pártbizottság szerdán es­te, az Októberi Szocialista Forrada­­lom 34. évfordulója alkalmából, ün­nepi díszvacsorát rendezett, amelyen — Ünnepelni jöttünk össze. Enged­jék meg, hogy az MDP tolnamegyei bizottsága nevében üdvözöljem önö­ket, az ipar és mezőgazdaság legki­válóbb dolgozóit, párt, állami, tömeg­­szervezeti, gazdasági vezetőket, Tolna megye legjobbjait — mondotta beve­zetőben. — Ma különösen jelentősé­ge van Október ünnepének, melyet a szovjet néppel együtt ünnepel az egész haladó világ, köztü­k a dolgozó magyar nép is. A szovjet emberek a mai napon felmérik, hogyan dolgoz­ta­k­, mit végeztek, hogyan álltak helyt a kommunizmus építéseinek gigászi munkájában, a békéért folyó harcban, s egyben újab­b nagy célokat tűznek maguk elé, hogy diadalra vigyék Le­nin zászlaját, a nagy Sztálin vezeté­sével. Kívánjuk a mai ünnepen, Október napján, hogy vigyék győzelemre a kommunizmus ügyét, erősödjék és gyarapodjék a szovjet haza az el­következendő években soha nem látott tempóban, az egész embe­riség üdvére és felvirágoztatására. — Ismerteti a magyar nép harcát, a szovjet baráti segítség hatalmas erejét, értékét. Majd a megye eredményei­­rő­l, hiányosságairól emlékezik meg. — Pártunk az elmúlt évben jelenté­kenyen erősödött és végeredményben ez a kiinduló pontja sikerein­knek. Az elmúlt év alatt ipari üzemeink, né­hánytól eltekintve teljesítették ötéves tervünk második éveinek eddigi fel­adatait. Fejlődtek és erősödtek a me­zőgazdaság szocialista szektorai, egy év alatt megduplázódott a termelőszö­vetkezeti mozgalom, mind a mozga­lomban résztvevő családok számánál, mind a földterület növekedését ille­tően. Értü­nk el eredményeket és látszólag minden rend­ben volna. De engedjék meg, hogy néhány szóval megmutassam munkánk árnyoldalt, fogyatékosságainkat. Ahhoz, hogy ipa­ri üzemeink, köztük az építőipariak is teljesítsék egész évi tervüket, ko­moly erőfeszítést kell tennünk. Fej­lődtek, erősödtek a mezőgazdaság szocialista szektorai, de nem tudtak példát mutatni az egész évi mezőgaz­dasági munkákban. A belső hibákra — szervezetlenség, munkafegyelem hiá­nya, — éppen a szovjet mezőgazda­­sági küldöttek mutattak rá. Van még bőven tennivaló. Minden erőnket megfeszítve takarít­suk be gyapottermésünket, mivel e feladatnak csak kisebbik részét vé­geztük el eddig. A begyűjtési terv teljesítése terén is jelentős feladatok várnak még megoldásra. Sürgősen be kell hoznunk a lemaradást. Még na­gyobb energiával kell erősítenünk, minden eddigi győzelmeink szervező­jét, szeretett pártunkat, ez további sikereink legfontosabb záloga. Egy­ben erre kötelez bennünket a Nagy Október szelleme is. — Sztálin elv­társ köszöntését hatalmas taps kí­sérte. — Üdvözlöm azokat kommu­­­nistákat és pártonkívülieket, élen­járó munkásokat és dolgozó parasz­tokat, lelkes és harcos népnevelőink ezreit, akik hozzá­segítettek bennün­ket az elért sikerekhez. Fogadják meg azt, hogy a jövőben még bátrab­ban állnak helyt és végzik munkáju­kat boldog szocialista jövőnk érdeké­ben, pártunk és egész népünk bölcs, szeretett vezére .Rákosi elvtárs veze­tésével — fejezte be ünnepi beszédét részt vettek a megye legjobb kommu­­nistái, élenjáró dolgozó parasztjai, üzemi munkások, párttagok és párton­­kívüliek. Az ünnepélyen Király elvtárs. Az ünnepi beszéd után munkájuk elismeréséül 25 elvtársat könyvjuta­lomban részesített a Megyei Pártbi­zottság. Elsőnek Berkényi Sándor elvtárs­nak, Bátaszék párttitkárának nyújtja át Király elvtárs jó mun­kájáért a kormány ajándékát, a­­ magyar érdemérem bronz fokoza­tát. Belkényi elvt ár s ígéretet tesz, hogy munkáját még jobban fogja végezni ezután. Márton András járási párttit­kár, Csiki Ádám, a zombai tanács el­nöke, Právics István gépállomásveze­­tő, aki negyedév alatt féléves tervét teljesítette: Gallusz Józsefné, az MB legjobb dolgozója, Réti János, a tamá­si Vörös Szikra tsz elnöke, Rózsa Ist­ván, ÁVH-párttitkár, Tárnok elvtárs, a járási tanács elnöke, Császár Ist­ván sztahánovista, Fehér elvtárs, a A november 7 tiszteletére kialakult begyűjtési versenymozgalom kereté­ben a járások eredménye a következő: 1. tamási járás, 2. bonyhádi járás, 5. szekszárdi járás, 4. dombóvári járás, 5. gyü­nki járás, 6. paksi já­rás. A begyűjtési versenyből termelőcso­portjaink példásan vették ki részü­ket, mert legtöbb többszáz százalé­ko­san teljesítette begyűjtési tervét. A bonyhádi járás legjobb begyűjtő termelőszövetkezete a zombai Béke, amely a kenyérgabonából 373, a burgonyából pedig 232 százalékos eredményt ért el. A járás máso­dik termelőcsoportja a zombai Szabadság, a harmadik pedig a kis­­dorogi Szabad Nép. A dombóvári járás begyűjtési ver­seny győztese a naki ,,Ut a szocializ­mus felé“ termelőcsoport lett. A mint­egy 180 mázsa kenyérgabona beadási kötelezettsége helyett több, mint 340 mázsát adott be. Burgonyabegyüjtés; tervét 262 százalékra teljesítette. A gyulaji ,,Uj barázda“ kenyérgabona beadási kötelezettségét 257 százalék­­ra, a burgonyáét pedig 102 százalékra teljesítette. A kurdi Dózsa Népe a ke­nyérgabona beadását 213, a burgo­­nya beadását 145 százalékra teljesítet­te. A gyönki járásban a november 7 tiszteletére kialakult begyűjtési versenyben a tolnanémedi Felsza­badulás ért el a legjobb ered­­ményt. Teljesítése a kenyérgabo­nából a 300, burgonyából pedig a 173 százalékot haladta meg. A keszőhidegkuti Új Élet termelőszö­vetkezet második helyen végzett a járási versenyben. Mind a kenyérga­bona, mind pedig a burgonya beadási kötelezettségét 260 százalékon felül teljesítette. Az Udvari Petőfi termelő­­csoport kenyérgabona beadási kötele­zettségét 200 százalékon felül, a bur­gonyáét pedig 103 százalékra teljesí­tette. A paksi járásban a dunaföldvári Alkotmány term­előcsoport vezet a ke­nyérgabona-beadás terén 250, a bur­­gon­yabeadás terén pedig a 150 század megyei rendőrkapitányság tisztje, Kis­­takács István, a megyei tanács dol­gozója, Kaczur Géza elvtárs, az ÁVH helyettes vezetője, Szabópál Antal, a legfiatalabb JB-tiik­ár, Varga János [regszemcse párttitkára, Lorch Má­tyás, a megyei kapitányság dolgozó­­ja, Ambrus Lukács, a megyei DISZ­­Bizottság tagja, Szűcs Imre, a szek­szárdi járási pártbizottság helyettes titkára, Kozák elvtárs, a nagyszékely­ tszcs párttitkára, Farkas István, me­gyei MSZT-titkár, Göndöcsné, a me­gyei MNDSZ aktívája, Tóth József a­ kocsolai tszcs elnöke, Kiss István, a Magasépítő pártonnkívüli dolgozója, aki 180 százalékot teljesít, Szombati­ Mária, a megye legjobb gyapotszedő­­nője, Petrits Ferenc, a Tolnai Napló dolgozója, Bődi Imréné, az MR dolgo­zója és Hosnyánszki elvtárs, a tengeli­­ci tszcs elnöke, értékes könyvjuta­lomban részesültek. Kő­tő István, a bonyhádi Zománcgyár sztahanovistája, párttitkára, pedig dicséretben része­sült. Az ünnepségen lelkes pohárköszön­­tők üdvözölték a szovjet nép nagy vezérét, Sztálin elvtársat és hazánk nagy fiát, Rákosi elvtársat, lékos eredményével. A második a­ györkönyi Dózsa Népe, harmadik a bölcskei Ságvári termelőcsoport,­­ ame­lyek, mind a gabonabeadási, mind a burgonyabeadási kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítették. A szekszárdi járás legjobb ered­ményt elért termelőcsoportjai a sárpilisi Uj Élet, a bátaszéki Bú­zakalász és a sárpilisi Uj Barázda. Az Uj Élet a kenyérgabona-beadás­ terén 403 százalékot, a burgonya­­beadás terén 103 százalékot, a Búzakalász a kenyérgabona-beadás terén 178 százalékot, a burgonya­beadás terén 563 százalékot, az Új Barázda a kenyérgabona-beadás terén 278 százalékot, a burgonya­beadás terén 208 százalékot tel­­jesítettek. A tamási járásban a nagykónyi Al- kormány termelőcsoport a kenyérga­bona-beadási kötelezettségét 454 száza­lékra, a burgonyabeadási kötelezettség­­ét 279 százalékra teljesítette. Máso­dik helyezést a járás területén a nagy­­szokolyi Béke termelőszövetkezet ér­te el, amely a kenyérgabona-beadási kötelezettségét 346 százalékra, a bar­­­gonyáét pedig 100 százalékra teljesí­tette. A tamási járás begyűjtési ver­senyének harmadik helyezettje az új­­iregi Béke termelőcsoport a kenyér­gabona-beadás terén elért 290 és a burgonaybeadás terén elért 252 száza­lékos eredményével. Szekszárd városban a Gőgös Ig­­nác termelőszövetkezet szintén jó eredményt ért el a begyűjtés terén, mert a kenyérgabona-beadási kö­telezettségét 231 százalékra, a burgonyabeadási kötelezettségét pedig 195 százalékra teljesítette Megyénk ten­előcsoport­jai tehát nemcsak a soron lévő mezőgazdasági munkálatok elvégzésében mutatnak példát az egyéni dolgozó parasztok­nak, hanem a beadási kötelezettség teljesítésében is. Termelőcsoportjaink­ beadási kötelezettségüket azért tudták többszáz százalékosan teljesíteni, mert a nagyüzemi gazdálkodás által sokkal jobb eredményt tudtak elérni, mint az egyéni dolgozó parasztok. Király László elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára mondott beszédet. Termelőcsoportjaink a begyűjtésben is élenjárnak

Next