Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-23 / 273. szám

1651 NOVEMBER H NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * Erősítsük pártunkat, javítsuk meg pártépítési munkánkat , nekünk . . . előtérbe kell újra állítani a tagfelvételt, pártunnk nüvettéének kérdését. Változtatnonnk kell elsősorban a falun, — mint mondottam — a közép tapasztok legjobbjainak a pártban való felvételére is irányt kell vennünk.“ ‘Rákosi elvtárs 1950. október 27. beszédéből.) Megalapítja Rákosi elvtárs, hogy még mindig komoly hibák vannak (Mrtszervezeteinkben a Iag- és lagjelőnték felvételének kezelésében. ..Sok elvtársnsík az a érzése, hogy mi most már Még erősek vagyunk így is, nem kell magunkat törni, azért, hogy pártunkat tovább erősítsük“ — állapítja meg Rákosi elvtárs. Ez a megállapítás vonatkozik Tolna megye, nem egy községi, üzemi pártszervezetére is. TMM—-ozik például a Tatarozó Vállalat pártszervezetének pártépítési munkájára. A pártszervezet vezetőségének az volt a véleménye, hogy nem lehet dolgozókat felvenni a pártba, mert nem alkalmasak rá. Nem néztek körül alaposan a portájukon. Nem látták azt, hogy 34 sztahánovistájuk van, akikből mindössze 4 párttag. Nem vették észre, hogy a nők és fiatalok közül, nap, mint nap születnek az új munkahősök, a termelés élharcosai, akik igenis alkalmasak arra hogy tagjai,tagjelöltjei legyenek pártunknak. Általános tapasztalat, hogy a vezetőségválasztás előtt és utána is gyengén ment a pártépítés munkája, különösen falun. Nézzenek körül alaposan az új vezetők, vegyék észre azokat a dolgozó parasztokat, akik alkalmasak arra, hogy pártunk tagjelöltjei legyenek. 16.000 olyan gazda van megyénkben, aki begyűlési kötelezettségének 1(H) százalékon felül eleget tett. Az új pártvezetőségek karolják fel a párt erősítőnek fontos munkáját, tegyék aztt állandó feladattá. A tömegszervezetek legjobb aktivistáit neveljék pártunk harcos tagjaivá. Nem egy dolgozó paraszt bizonyíítota be, hogy alkalmas arra, hogy pártjunk soraiban helyet foglaljon és igenis érdemes vele foglalkozni. ..A mi vidéki szervezeteink lassanként rátértek arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztot, különösen a középparasztot figyelmen kívül hagyták. Pedig a középparasztság ma is dolgozó parasztságunk zöme. Ha ezt az óriás' tömege', figyelmen kívül hagyjuk, ez pártink befolyását feltétlenül csökkenti“ — mondotta Rákosi elvtárs. .Szívleljék meg pártszervezeteink ezeket a szavakat. Erősítsék a pártot, hogy sikeresen megoldhassák azokat a feladatokat, amelyeket a pártépítés terén végre kell hajtaniok. Ezrével vannak megyénkben tanácstagok, akik még pártonkívüliek, de példamutató munkájukkal már régen kiérdemelték azt, hogy a tagjelöltek soraiba kerüljenek. Nem egy pártszervezet vezetősége, nem hogy segítette volna a pártépítés megjavítását, hanem gátolta a dolgozó parasztok, nők, fiatalok pártunkba való jutását. Az újonnan megválasztott vezetőségek feladata, hogy ezeket a hibákat, hanyagságokat felszámolja. De fel kell számolni azokat a helytelen és meg nem engedhető lazaságokat, amellyel egy?* pártszervezetek, sőt járási pártbizottságok kezelik a ta jelöltfelvétel kérdését. A bonyhádi JB nem sok gondot fordított a pártépítési munka megjavítására. Hónapokig fekszik már a szekrényben 21 tagkönyv és tagjelölt igazolvány, amelyet az alapszervezetek többször is sürgettek. De az is előfordult, hogy nevetséges indokokkal küldtek vissza kérelmeket az alapszervezetekbe. Nem egy párttitkár zúgolódott, hogy minden kérelem visszajön a járástól, annak ellenére, hogy a IB meg sem nézte ki és mi a tagjelöltségekérelmező. Az elkövetkezendő hetekben taggyűléseket tartanak az új vezetőségek pártszervezeteinkben, tegyék elő újra és újra a vezetőség tagjai, de maguk a parlagok is Rákosi elvtárs beszédét és annak szellemében dolgozzanak. Biztosítsák pártszervezeteink azt, hogy a Rákosi elvtárs által megadott szempontok maradéktalanul érvényesüljenek. Feltétlenül biztosítani kell, hogy az eddigi hibákat kijavítsák pártszervezeteink és lehetővé tegyék, elősegítsék a dolgozó kis- és középparasztok, gépállomások, állami gazdaságok, termelőcsoportok és üzemek dolgozóinak még közelebb jutását pártunkhoz. Rákosi elvtárs szavai világosan megszabják azokat a feladatokat, amelyeket pártszervezeteinknek a pártépítés terén végre kell hajtani. Ha pártszervezeteink jól dolgoznak, ha ezeket a feladatokat jól oldják meg, újabb hatalmas utas lesz meg pártunk a fejilődés útján, még erősebb lesz tömegbefolyása a dolgozó nép körében még hatalmasabb feladatokat tud megoldani népünk felemelkedésének érdekében. Jagydorogon is rosszul jártak azok, akik a kulákra hallgattak A kulákok a begyűjtés nemteljesítésével akarják megakadályozni a dolgozó nép államának fejlődését. Ezenkívül igyekeznek a dolgozó parasztokat is félrevezetni, hogy azok akar rakanul is az ellenség 'malmára hajtsák' a vizet. Bordás István 34 holdas nagydorogi kulák 50 mázsa kukoncával, 1000 darab tojással és 74 kiló baromfi beadási kötelezettségének elszabotálásával akarta megkárosítani államunkat. Sánta István 37 holdas ugyancsak nagydorogi kulák pedig 20 mázsa tengeri, 600 darab tojás és 80 kiló baromfi beadási kötelezettségét szabotálta el. özv. Főfai Józsefné dolgozó parasztasszony már hosszú évek óta nem adott be sem gabonát, sem pedig tojást, vagy baromfit. Amikor a községi tanács felszólította, hogy teljesítse beadási kötelezettségét, akkor Sánta István és Bordás István kulákokra hivatkozott, hogy azok sem teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket és neki sem termett gabonája, ezért nem tírja teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségét. A községi tanács átvizsgálta a határt, hogy melyik kulák, vagy dolgozó paraszt nem munkálta meg rendesen földjét. A községi tanács megállapította, hogy özv. Féíai Józsefné, Végh János, Kiss Ferenc és Német István dolgozó parasztok a kulákokkal egyetemben földjük megmunkálását elhanyagolták és ezért nem tudták teljesíteni az állammal szembeni, kötelezettségüket Kiss Ferenc 22 mázsa tengerivel, 10 mázsa burgonyával, 12 mázsa szénával és a baromfi- és tojás beadásával van hátralékban. S. Tancsa Józsefné, aki 27 mázsa kukoricával, 15 mázsa burgonyával, 33 kiló baromnfi és 240 darab tojás beadási kötelezettségének teljesítésével van hátralékban. Ezek a dolgozó parasztok nem fogadták meg a népnevelők tanácsát, hanem a kulákokra hallgattak. Ezért teljesítette a község az. évi begyűjtési tervét eddig csak 78 százalékban. A beszolgáltatást szabotáló kulákok ellen a községi tanács megindította az eljárást. Feketevágók, feketézők és gabonarejtegetők kerültek a bíróság elé Özv. Badoki Györgyivé fürgedi Lakost a tamási járásbíróság sertés feketevágásért 4 hónapi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A megyei bíróság fellebbviteli büntető tanácsa súlyosbító ítéletet hozott Szabó Lajosné és Tarczal András feketevágók ügyében. A levágott sertést Budapestre akarták szállítani és ott feketén szerették volna értékesíteni. A fellebbviteli büntető bíróság Szabó Lajosnál 8 hónapi börtönre és 900 forint pénzbüntetésre ítélte. Tarczal András büntetéséül 5 hónapi börtönt és 700 forint pénzbüntetést szabott ki a bíróság.A szekszárdi járásbíróságon Schmidt János várdombi feketevágót vonták felelősségre, egy sertés és egy birka levágásáért. A leölt állatok húsát feketén akarta értékesíteni, mielőtt azonban végrehajtotta volna szándékát, leleplezték. A 3 hónapi börtön és 400 forint pénzbüntetés ellen súlyosbításért fellebbezett a közrádló. Huszonnégy kiló hízott liba húsát szerette volna értékesíteni a budapesti feketepiacon Boda Józsefné tamási feketéző. Bodán él a községben mindenki úgy ismeri, mint a község egyik, legnagyobb feketézőjét. Megindult ellene az eljárás. Őrizetbe vették és gyorsított eljárást indítottak Kovács Józsefné, miszlói 28 holdas kulák ellen. A kulák úgy gondolta, hogy a széna alá rejtett 6 mázsa kukoricát és 60 kiló napraforgót tavasszal magas áron értékesítheti. Dömötör Lászlóim paksi kulákasszony a padlására rejtett el 130 kiló búzát és 78 kiló árpát. Ellene is megindította a rendőrség az eljárást. X Lelkes hangulatban folyt le az MNDSZ megyei aktíva értekezlet Az MNDSZ megyei titkárság vasárnap Szekszárdon megyei aktíva-értekezetet tartott. Az értekezleten a megyéből 130 asszony vett részt. Az értekezlet lelkes volt, az asszonyok hozzászólása megmutatta a párt iránti szeretet elmélyülését és azt, hogy milyen nagy utat tettek meg a politikai fejlődés terén, az utolsó megyei aktíva-értekezlet óta. Lelkes vállalásokat tettek a járási pártértekeztet tiszteletére, a szervezeti megerősítés és a sajtóterjesztés terén. A dunaföldvári MNDSZ 30 Tolnai Napló előfizető beszervezését vállalta. Bodrics Jánosné, a Tolnai Selyemgyár üzemi MNDSZ ügyvezetője vállalta, hogy a termelés fokozása érdekében ,s a minőség megjavítására, az üzem részlegében dolgozó összes asszonynak átadja munkamódszerét. A teveli MNDSZ a tojás- és baromfi begyűjtési versenyre hívta a kisdorogi MNDSZ-t és vállalta, hogy 10 Tolnai Napló előfizetőt szerveznek. Nagy lelkesedéssel készülnek a megye asszonyai Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére. A varsádi gépállomáson dolgozó Lovarec Antalné elmondta, hogy jó munkával akar harcolni a békéért, büszke arra, hogy Sztáinyecen dolgozhat. Azon a gépen, amely a legnagyobb békeharcos nevét viseli. December 2- a befejezi őszi szántási tervét, s Sztálin elvtárs születésnapjára pedig 120 százalékos teljesítményt ér el. Szabó Jánosné értényi ügyvezető Sztálin elvtárs születésnapjára 30 új tag szervezését vállalta. A dombóvári MNDSZ-szervezet az olvasókör szervezésével tett felajánlást és 30 tag szervezését vállalta. Tamásiban Sárközi Mihályné 25 asszony beszervezését vállolta az MNDSZ-be és versenyre hívta ki a pincehelyi ügyvezetőt, tagtoborzásra. Beszámoltak még az elsősegélynyújtó és a Szabadságharcos tanfolyamok szervezéséről, ami azt mutaatja, hogy az asszonyok megértik a békebarc jelentőségét és felkészülnek a béke megvédésére. Tolnai Naplóval a szocializmus építéséért! A szocializmus építésének egyik döntő tényezője a sajtó. A sajtó kemény fegyver a kezünkben, mellyel a legsikeresebben tudjuk megvívni az osztályharcot. Minden becsületes szocializmust építő ember számára a sajtó életszükséglet, mint azt Révai elvtárs is kifejtette. ..Százezrek kenyere“. Ezért fogadták örömmel a magyar dolgozók a minisztertanács határozatát, hogy minden év február elsejét a magyar sajtó napjává nyilvánította. A bonyhádi dolgozók is megértik, hogy mit jelent számukra a sajtó. A Szabad Nép, mely nap, mint nap tájékoztat, bennünket ragyogó jövőnk építéséről, a béketábor híreiről, mindarról, amely ma minden becsületes dolgozót érdekel. Mit jelent számunkra a pártunk megyei sajtója, a Tolnai Napló, mely közvetlenül a mi életünkkel foglalkozik, arról ír ami körülöttünk történik. Ezt megértve, a községi pártszervezet irányítása mellett a bonyhádi dolgozók is megalakítottak egy bizottságot, mely hivatott arra, hogy a magyar sajtót minél szélesebb körben terjessze. A bizottság mindjárt az első megbeszélésen lelkes vállalóst tett, hogy Sztálin elvtárs, a magyar nép nagy baláitjának születésnapjára Szabad Népre 60, Tolnai Naplóra 100, Szabad Földre 30 és Tartós Békére 30 új előfizetőt szerez. A bonyhádi dolgozók így akarják a sajtón keresztül is építeni a szebb és boldogabb jövőjüket jelentő szocializmust. Bonyhád község Sajtóbizottsága Pedagógusaink az iskolai munka színvonalának emeléséért Révai elvtársinak a párt IB kongresszusán mondott beszéde megjelölte a pedagógusok feladatát, a felemelt ötéves terv idejére. Pedagógusaink úgy igyekeznek munkájukat megjavítani, hogy — mint a munkásosztály legjobbjai is — átadják egymásnak tapasztalataikat. Ezért gyűlt össze november 13-án a bonyhádi járás 9 községének 22 pedagógusa Aparhanton. A résztvevők mindannyian kis községekben több osztállyal foglalkoziak egyszerre. Tudják, hogy nekik ugyanazt a tananyagot kell elvégezni, amit lényegesen jobb körülmények között lévő teljesen osztott iskolák végeznek el. Ma már a falusi iskolák tanulói sem tudhatnak kevesebbet, mint a városi általános iskolák tanulói. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a Mjelnyikov szovjet professzor által kidolgozott tanítási módszer, amit a nevelők valamennyien alkalmaznak munkájukban. Az új módszer alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére gyülekeztek össze már jóval a tanítás megkezdése előtt a nevelők. Rendes Béla és Zsigmondi Gizella nevelők ismertették bemutató tanításaikat. A bemutatott tanítások során a jelenlévők láthatták, hogy az idő helyes kihasználásával igen szép munkát lehet végezni. Zsigmondi Gizella bemutatta, hogyan lehet a legprimitívebb eszközökkel is szemléletessé tenni a tanítást. A tanító leleményessége gondolkozásra késztette a tanulókat. Mindvégig aktívan részt vettek az új anyag tárgyalásában. Rendes Bélától a nevelők láthatták, hogyan kell önállóan elvégeztetni a gyermekekkel új tanítási egységet. Igen értékes volt József Attila „Éhség“ című költeményének tárgyalása, valamint a „Honfoglalás“ című anyag történelemből. A bemutató tanítások után a nevelők megbeszélték a tanítási órákat. Élénk vita alakult ki. Sok pozitívum született. Koncsag Sándor l ongyen nevelő a körzetéhez tartozó iskoláknak gyermekeik által készített maggyűjteményt és növénygyüjtő modelleket adott át. Az értekezlet után a nevelők a késő délutáni órákig beszélgettek el Békés Ferenc tanulmányi felügyelő társaságában a Mjenyikov módszerről és a tapasztalatcsere tanulságairól. Ez a tapasztalatcsere is megmutatta, hogy pedagógusaink megszívlelték Révai elvtárs szavait és a jobb szovjet munkamódszer birtokában kívánják maradéktalanul teljesíteni a félemért ötéves terv rájuk háruló feladatait. Bévárdi József általános iskola igazgató. Néhány hónap óta Tito sorra keresi fel azokat a városokat, amelyek a mustban a felszabadító harc végvárai voltak és amelyek ma is kitűnnek a liteia rendszer elleni harcban. A belgrádi diktátor csak az elmúlt hónap alatt több, mint húsz beszéde ‘ártott. .Ezek a beszédek úgy hasonlanak Hitler egykori beszédeire, mint egyik tojás a másikra! Tito beszédei csak úgy harsogtak a szocializmus tábora és a ». ..szófogadaHány‘ nép elleni gyűlölettől. Mi kényszerít cél e Tkot arra, hogy elhagyja belgrádi barlangját és elinduljon erre a körútra? Az, hogy a sztoisták lába alatt nagyon átforrósodott a talaj. A jugoszláv nép többsége szörnyű körülmények közé került és a tömegek mind nyíltabban tiltakoznak a nyomor, éhség és állati kizsákmányolás ellen, amit Tito tengerentúli gazdái parancsára és azok kiszolgálására folytat. Jugoszlávia legjobb fiai mind nagyobb számban csatlakoznak a titoista rendszer ellen kifejlődött aktív harchoz. Ez a lény ejteilte gondolkodóba a nyugati gazdákat, akik megijedtek attól, hogy Jugoszlávia kicsúszik a kezük közül és ezért elrendelték 1itának, hogy valami úton-módon „rendezzék" ezt a kérdést. A belgrádi diktátor valójában meg is kísérelte a dolgok elsimítását. Ahová csak ellátogatott, mindenütt megpróbálta alkalmazni a régi hazáiozó ígéretektől hemzsegő módszert. A hős Kozara parasztságának demokráciát, Kordán népének utakat ígért. Banjaluka-Doboj népének azt, hogy rövidesen hazaengedik a stratégiai utak építésére elhurcolt fiaikat, Kadarban jobb közellátást ígért, hogy így próbálja lecsillapítani a forrongó hangulatot. Tito mindegyik beszédében volt egy visszatérő momentum. Mégpedig az, hogy minden egyes alkalommal egyformán provokálta a Szovjetuniót és a népi demokráciákat, minden egyes alkalommal beszélt a keleti veszélyről, mindenül vjui soviniszta kirohanásokat rendezett a népi demokratikus országok ellen azzal a céllal, hogy félrevezesse Jugoszlávia népeit és előkészítse azokat a népi demokráciák ellen indítandó háborúra Ezenkívül mindenütt megdicsérte a nyugati imperialistákat. E dicséretek még az eddigieknél is nyíltabbak voltak. „Nyugat mellett vagyunk... Nyugat velünk van... Nyugat segít bennünket ... Az amerikai segítségnek szocialista jellege van . . . Amerika helyesen cselekszik, amikor fegyverkezik ... e szólamok minden ..beszédéből kicsendülek. E frázisokkal Tutornak nyilvánvalóan azt volt a célja, hogy úgy állítsa !..•■•: az amerikai imperialistákat, mint a jugoszláv barátait és védelmezőit. e:> l még jobban előkészítse' a talajt' az imperialisták még fokozottabb beavatkozására a jugoszláv politikai és gazdasági életbe. Ezzel akarja előkészíteni az amerikai csapatok bevonulását Jugoszláviába. A tiloisok ezenkívül is nagyarányú előkészületeket hajtanak végre az amerikai csapatok bevonulásához. Mate Jerkovics vice admirális beismerte, hogy 1949-ben 900 millió dinárt fektettek be az amerikai hajók részére építendő kikötőkbe. Valóban az amerikai csapatok bevonulásának előkészítésében az első lépés az volt, hogy az imperialista hadihajók megjelentek az Adriai-tengeri kikötőkben, ez mindegy két hónappal ezelőtt zajlott le. A filoisták az amerikai katonaság jugoszláviai jelenlétének előkészítését nem titkolják. Tito egy külföldi újságíró kérdésére, hogy milyen módon fognak az amerikai csapatok bevonulni Jugoszláviába, kijelentette, ,,ez egyáltalán nem lényeges", sőt azt hiszi, hogy ez nem lényeges az ,,amerikai szenátoroknak és a kongresszus tagjainak sem. Titonak csak az a fontos, hogy az amerikai csapatok minél előbb bevonuljanak Jugoszláviába. Jugoszlávia földjét már nagyon sokszor taposták ellenséges hordák, de ez a főül mindig leme öjükké vált Ez', meg kellene jegyezniök az amerikai impervnletáknak és Titonak is A háborús gyújtogató Tito körútja A a sekszárdi Balogh Adam Museum szemléletes és tanító célú történet, néprajzi kiállításai és értékes képtára mindenki számára nyitva állnak- Megtekintésük díjtalan. Nyitási idő: kedden, csütörtökön és pénteken délután 2 órától 6 óráig- szerdán, szombaton és vasárnap délelőtt 9 órától, délután 1 óráig. Előre bejelentett látogató csoportok vezetésben részesülnek. A kiállítási szekrények üveglapjai mögött látható tárgyakban hámként pereg le előttünk az emberiség társadalomtörténete.A múzeum a hetedészellemű tudományok tanflását megdönthetetlen tárgyi bjzongot Scokkaij támasztja alá.