Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

TOLNAI VILÁG PROLETÁRJAITC VÉSÜL­JETEKI A MAI SZÁMBAN: Amerikai katonai repülőgép, amely diverzánso­kat akart ledobni magyar területre, durván megsértette a Magyar Népköztársaság légiterét. (2. o.) — A Magyar-Szovjet Társaság Országos Vezetőségének ülése. (2. o.) A ha­tározat tovább szélesíti a gyermekek védelmét, a csalá­dok helyzetének javítását. (2. o.) Jól sikerült pártnapok a dombóvári járásban. (3. o.) Értékelés az őszi mező­­gazdasági munkák állásáról. (4. o.) Vili, ÉVFOLYAM, 28*2. SZÁM­ÁRA KILLÉR____________________________________KFIM). 1».~>1 IH­ a.É.MKLK -» f Rákosi elvtárs beszéde iránytű minden dolgozó számára Megmozdult a falu, a város né­­;! Nagy vezérünk, Rákosi elvtárs ért a dolgozó néphez. Tömegével é[ek a parasztok, üzemi dolgozók készülékek mellett, de másnap a stón­k soraiban is ezrével olvas­­k a párt, a kormány szerető gon­­dskodását. Rákosi elvtárs beszé­­d új lendületet adott a termelés­ű­, új harccal küzdenek d­olgozó­­k a békéért, a terv teljesítéséért még izzóbb­­ [UNK] gyűlölettal fordul­­t az ellenség minden megnyilvá­­nlásával szemben. Rákosi elvtárs széde iránytű minden dolgozó ámára a boldog szocialista fejlő­s, a békés élet, a növekvő jólét, szocializmus megvalósításában. Megyénk valamennyi dolgozó­j"­kés örömmel fogadta azt a hatalm­ii eredményt, mely a jegytend­­er megszüntetéséhez vezetett, és rajongóbb szeretettel tekinte­­k a párt magasan lobogó zászla­­ra, amely minden harc vezetője, iden eredmény kivívója. Üze­m­, gyárak, termelőszövetkezetek ,állomások, állami gazdaságok olgozói beszélték át Rákosi elv­es beszédét, láttak hozzá még nag óbb lendülettel a feladatok meg­­dlásához. Rákosi elvtárs beszélt ipar tervteljesítéséről, a még ít­atkozó lemaradásról. ,,A máso­­­k pártkongresszuson felemelt ív az 1952-es esztendőben az ennél is sokkal nagyobb követel­­ényeket és feladatokat állít elénk – mondotta Rákosi elvtárs. Ezek kérdések tehát továbbra is mun­­nk és figyelmünk középpontjá­­­n maradnak. Sikeres megoldása ink­ előfeltétele azonban, hogy­ben az évben ipari tervünket­­csak egészen, globálisan, de klönösen az alapanyagok termelés terén részleteiben és maradékta­nul végrehajtsuk és túlteljesít­ik." Ezeket a szavakat megszűn­itek üzemeink dolgozói és máris utalásokat tettek, hogy tervük aradéktalan és minden részletei­­m való teljesítését biztosítsák- A­zekszárdi gépjavító vállalatnál ófiás Ferenc szerelő vállalta Rá­­dli elvtárs beszédére, hogy de­­imber havi tervét 130 százalékra fgja teljesíteni. Simon László 140­­ázalékra vállalta terv teljesítését. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására vonatkozó szak­v­ak is megszívlelésre találtak. Így a gépállomások­ mint az álla­ti gazdaságok még mindig azok­­on a gyermekbetegségekben szev­ednek, amelyek részben gyors tö­­ekvésük velejárói: gyenge még a tervezet, a munka megszervezése, s főleg gyenge a munkafegyelem­. A gyors fejlődés árnyoldala az­tán a mezőgazdasági munkákban, de főleg a termény betakarításnál mutatkozott, ahol kiderült, hogy a­ermelőszövetkezetek és a szövet­kezeti csoportok gazdasági, szerve­zeti, politikai megerősödése és kül­önösen munkafegyelme nem tu­­dott lépést tartani a szövetkezetek területi növekedésével." Termelő­szövetkezeti csoportjaink kiértékel­ték ezeket a nagyjelentőségű sza­vakat és sürgősen hozzáláttak a fegyelem megjavításához, a lemara­dások behozásához. A Bonyhádi űtvánmajori tsz tagsága megfogad­ta, hogy megszilárdítják a fegyel­met, megszüntetik az indokolatlan munkából hiányzásokat. Másnap már nyolcvan tsz-tag ment ki a hátramaradt gyapotgubók leszedé­sére. A mutatkozó­­ lemaradások, mu­lasztások, mint Rákosi elvtárs meg­állapította, a laza munkafegyelem­­ből adódtak elsősorban. ,,A munka, fegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hamarabb teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődé­­sünk"­ — mondotta Rákosi elvtárs. gazdaságaink dolgozói egymás után vállalták ezen a téren is, a hibák kijavítását. Iregszer­csén az állam­i gazdaságban Somfai Tivadar a dol­­gozók nevében megígérte, hogy a munkafegyelem érdekében mindent megtesznek, harcolni fognak a mun­kaidő teljes kidolgozásáért. Ha a párt és az állam így gondoskodik rólunk — mondotta­ — m­i azzal fogjuk meghálálni, hogy az eddig elpocsékolt munkaidőt, lazaságokat teljes mértékben megszüntetjük. A munkafegyelemhez szorosan hozzá­­tartozik az állami fegyelem is. Ezen a téren is meg nem engedett mu­lasztások történtek. Rákosi elvtárs szavai után egyre több dolgozó paraszt ébredt annak tudatára, hogy a „közteherviselés elvének meg­felelően teljesíteniük kell kötele­zettségüket." Iregszerecsén az egyik teremben 36 dolgozó paraszt hallgatta Rákosi elvtárs beszédét, és volt köztük több, aki hátralék­ban van. Szégyenkezve ígérték meg, hogy december 21-re minden téren eleget tesznek beadási köte­lezettségüknek. „Eljött a jegyrendszer megszün­tetésének ideje­ 1 — mondotta Rá­kosi elvtárs. Ezek a szavak határ­talan örömet váltottak ki ipari és mezőgazdasági munkásból egy­­aránt. Szakoson Hatvani Imréné há­romgyermekes családanya így nyi­latkozott: „Én hallgattam Rákosi elvtár­s februári beszédét is, akkor is nagy öröm ért, mert a kenyér­­jegy bevezetése lehetővé tette, hogy családomnak a szükséges mennyi­­séget biztosítsam. Ez az intézkedés korlátozta a spekulánsokat. Most még nagyobb öröm ért, Rákosi elv­­társ gondol ránk. Kövessünk el mindent, hogy községünkben minél több termény forgalma szabaduljon fel, teljesítsük december 21-re a begyűjtési tervünket." Nagy Nán­dor nyolcholdas dolgozó paraszt amikor hallotta Rákosi elvtárs be­szédét, boldogan mondta. ..Örülök, hogy teljesíthettem beadásomat. Ezután még jobb munkát fogok vé­gezni, hogy még többet adhassak be az államnak, amely így gondos­kodik rólunk." Rákosi elvtárs hosszasan foglal­kozott a spekulánsokkal és a spe­kuláció elterjedésével. „Egyre több gazda panaszkodik nálam, hogy aki a falun spekulációra veti magát, az újra gyorsan meggazdagszik" — mondotta. Rákosi elvtárs szavait megyénkben is számtalan példa bi­zonyítja. Egyed Lajos Nagyszoko­­lyon egy birkát vágott engedély nélkül, húsát feketén kimérte, Tóth Antal lábafőj kulák engedély nél­kül szállított 580 kilogramm árpát, Soponyai Lajos Alsónyéken 384 kilogramm kukoricát szállított en­gedély nélkül. De sorolhatnánk to­vább is a spekulánsok sokaságát. Ez most megszűnt. Tudja ezt min­den dolgozó, minden paraszt és ezért még határtalanabb az örö­mük.­ A párt állta szavát a forint megteremtésénél, de állta most is, amikor a dolgozók jobblétéről, a spekulánsok felszámolásáról van szó. Rákosi elvtár­s szavai, az ismer­tetett nagyjelentőségű eredmények azt bizonyítják, hogy „pártunk tu­dásban, tapasztalatban, fegyelem­ben növekszik és mint a múltban, most is eredményes munkával és bátor kezdeményezéssel szolgálja dolgozóink ügyét. A mi egységes, lendületes pártunk biztosíték, arra, hogy ezt a feladatot is o ‘ózó né­pünk javára, teljes sikerrel fogjuk megoldani." Ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét Rákosi elvtárs. Mi még hozzátesszük ezt, hogy me­gyénk dolgozói kötelességük telje­sítésével, munkájukban való példás helytállással bizonyítsák be, hogy pártunk és kormányunk gondosko­ Lelkesedéssel fogadta megyénk dolgozó népe Rákosi elvtárs beszédét, a párt és a kormány határozatát Szerte a megyében ezrek és ezrek hallgatták meg szombaton Rákosi elvtárs beszédét. Ezrek és tízezrek olvasták el vasárnap a sajtóban. Rákosi elvtárs szavait, amelynek nyomán örömujjongásban tört ki­ a falu, a vá­ros dolgozó népe. A csoportos rádióhallgatás után tízezer és tízezer mun­kás mérnök, traktorista, tszcs-tag, dolgozó paraszt fogadta meg, még jobb munkával válaszol Rákosi elvtársnak, a pártnak, azért a szerető gondos­kodásért, amellyel megkönnyíti a dolgozó nép életét Tízezrek és tízezrek határozták el: még lelkesebb versennyel, a pártmunka megjavításával, a terv teljesítésével, a békemozgalom további erősödésével indulnak harcba az előttük álló nagy feladatok megoldásáért. Az egész megye területén nagy örömet és lelkesedést váltott ki a jegyrendszer eltörlése a mezőgazdasági áruk szabad forgal­ma, az ár- és bérrendezés, valamint az állami és munkafegyelemről szóló beszámoló. Nagydorogon a gépállo­más dolgozói lelkes ujjongásban tör­tek ki. A beszéd után a nagy öröm­től alig tudtak hozzászólni. A Tolnai Selyemgyárban­ 15 percig tomboltak örömükben majd éneklésbe kezdtek. Különösen nagy volt az öröm a sok­­gyermekesek között, a családi pótlék magas felemelése miatt. Balogh István nagydorogi szeszgyári munkás, 10 gyermek apja elmesélte, hogy a fel­­szabadulás napjaiban egy szovjet ka­tona mesélt neki arról, hogy a Szov­jetunióban a sokgyermekes szülőknek milyen hatalmas segítséget nyújt az állam. — Akkor úgy gondoltam —, mondja, — hog­y nálunk ez­­ sohasem valósul meg ? Íme most Rákosi, elv­­társ szájából h áldom azt. Ez már nem elképzelés, nem mese, hanem valóság. Végtelen boldog vagyok, de ,boldog feleségem és gyermekeim is. A dolgozó parasztság is nagy lel­kesedéssel fogadta Rákosi elvtárs sza­vait. Különösen örültek a szabadipac­­nak és a szabad őrlésnek. —­ „Már eg­y évtizede lesz lassan, hogy szaba­don nem őrölhettünk" — mondotta Takács István Simon­tornyai dolgozó paraszt. Most ezt is elértük. Felhívta a többi dol­gozó parasztot, hogy menjenek el azokhoz, akik beadásukat még nem teljesítették, 12 pár alakult, akik még vasárnap lejárták ezeket a gazdákat és követelik, hogy beadási kötelezett­ségüknek azonnal tegyenek eleget. A munkaf­egy­elem­­ megszilárdítása is érzékenyen érintette a dolgozók többségét. Különösen üzemekben, szo­­cialista szektorokban fogadták meg a dolgozók, hogy e­zen a téren sür­gős változást fognak­ hozni. Iregszem­­csén az állami gazdaságban Somfai Tivadar a dolgozók nevében megígérte, hogy a munkafegyelem megszilárdítása ér­dekében mindent megtesznek. Harcol­ni fognak a munkaidő teljes kihasz­nálásáért. — A párt és az állam ilyen gondoskodása mellett kötelességünk, hogy az eddig elpocsék­olt munkaidőt kihasználjuk és a lazaságokat telje­sen megszüntessük mondotta.Rákosi elvtárs beszéde­ nyomán vállalások is születtek a dolgozók között. A szekszárdi gép­jarí­tómű­­helyben Kopiát* Ferenc szerelő vállalta válaszul ezért a gon­doskodásért, hogy december havi ter­vét­ 130 százalékra fogja teljesíteni. Simon László 140 százalékra ,vállalta terve teljesítését. De vállalást, tettek a dolgozó parasztok is. ősit. Steiner Jánosné szekszárdi dolgozó paraszt vállalta, hogy 500 forint adótartozását a mai napig kifizeti ha a pénzt a föld alól is teremti elő, mert most látja csak, micsoda csekélység az az áldozat, melyet neki kell hozni azzal szemben, amit pártunk és kormányunk nyújt a dolgozók részére. Megyénk valam­ennyi dolgozója örömmel és lelkesedéssel vette tu­domásul Rákosi elvtárs szavait. Tak­sonyi Mihályné dolgozó p­arasz­tas­­­szony ezt így fejezte ki: — Érdemes volt összejönni a rádióhallgatók­ra, mert elejétől végéig úgy érezte az ember, mintha egy gondos családapa beszélt volna gyermekeihez. A luxa munkafegyelem miatt maradt a Kölesdi Téglagyár Másfél évvel ezelőtt még Károly György kuláké és Bencze Györgyé volt a Kölesdi Téglagyár. Évek hos­­s­zú során kevés gondot fordítottak arra a „tulajdonosok", hogy elősegít­sék a dolgozók munkáját. Elhanyagolt munkáslakásokban laktak a dolgozók és harcoltak, hogy övék legyen a gyár. — A dolgozóknak nem volt hiábavaló a harcuk. Övéké lett a gyár, ők lettek irányítói. Alig telt el rövid másfél év, de azóta már sok minden megvalósult, amiről a dolgo­zók valamikor még álmodni sem mer­tek. Pártunk, államunk segítségével 300 ezer forintos költséggel új szárítót­ építettek, az egykori egészségtelen munk­ásla­kásokat pedig kibővítették, ahol ma már boldog, megelégedett dolgozók laknak. Alig néhány hónapja új gép érkezett a gyárba, amivel áttértek a téli nyerstégla gyár­tására. Ezideig már 9000 darabot gyártottak ezzel a géppel. A Szovjet­unió segítsége is eljutott a gyár dol­gozóihoz. A jól ismert Duvanov-módszer nagy segítséget nyújt a dolgozók mun­kájához. Ma már a gyár vala­mennyi dolgozója ezzel a mód­szerrel harcol a többtermelésért. Ezzel a munkamódszerrel megjavult a munka, de különösen a minőség te­rén nagyon jó alkalmazni — mondják a dolgozók. Kiváló eredmények szü­letnek a termelésben. A november 7-i munkaverseny is meghozta a győzel­met. Új munkahősök születtek a ter­melésben. Gedő János lakó, aki naponta 12 ezer téglát rak be és 143 száza­lékot teljesít. Ezzel a kiváló eredménnyel lett az üzem legjobb dolgozója. Ehhez az eredményhez nagyban hozzá­járultak a­ behordók, mint Szijjártó Márton, Deli János és Feri József, akik mindhárman 135 százalékot tel­jesítenek. A kihordók sem maradnak ki a nemes versen­yb­ől: Laczkó János 130 százalékot teljesít. Most, amikor az évi terv teljesíté­séért hatalmas harcot folytatnak dol­gozóink üzemeinkben, minden erőt felhasználnak, hogy az évi tervet ma­radéktalanul teljesíthessék. A Köles­di Téglagyárban sok hibát tapasztal­hatunk az évi terv teljesítése körül. I.ara a munkafegyelem. Szabó Sándor munkavezető elmondja, hogy a dolgozók állandóan elkésnek a munkából és 7 óra­ helyett negyed 8 órakor jelennek m­eg. De napközben sem használják ki kellően idejüket és a munkaidő letelte előtt abbahagyják a munkát. Ezek a lazaságok azt mu­tatják, hogy a dolgozók nem értéke­lik azt a sok mindent, amit már ed­dig is kaptak pártunktól és államunk­tól. De nem é­rt­ékelik azt sem, hogy mit jelent számukra a terv. A terv, törvény, azt maradéktalanul teljesíteni kell. Nem úgy, mint a Kölesdi Tégla­gyárban, ahol eddig 50 százalékra teljesítették tervüket. Ez a laza munkafegyelem megvan a Köles­di Téglagyárban, a vezetőség nem tekinti szívügyének a munkafe­gyelem megszilárdítását, ami el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a tervet győzelemre vigyük. A gyár vezetősége világosítsa fel a dolgozókat, a munkafegyelem fontos­ságáról, készítsenek szégyentáblát, ahova kiírják a későnjövő dolgozók neveit. Vonják be ezekbe a munkák­ba a gyár legjobb dolgozóit és fogja­nak meg minden olyan eszközt, ami elősegíti a munkajegyek,a megszi­lárdítását. Ha a gyár­­ vezetőségie az üzem legjobb dolgozóival megtesznek mindent, akkor elérik, hogy a megszi­lárdított munkafegyelemmel 1951-es évi tervüket sikerre viszik, adósság nélkül kezdenek bele 1952-es évi ter­vünk idő előtti megvalósításához. Zomba község valamennyi tanácstagja túlteljesítette beadási kötelezettségét és 500 darab tojást szállítottak a dolgozó parasztok a földmű­­vesszö­vetkeze­tbe. A község ba­­romfibeadási tervét 84 százalékban teljesítette és 78 százalékban a tojásbeadási tervét. Zomba községben a tanácstagok példamutatása nyomán halad ilyen jól a begyűjtés. A község valamennyi tanácstagja teljesítene és túlteljesí­tette beadási kötelezettségét. A község tanácstagjai nem eléged­nek meg az eddig elért eredmények­­kel. A községben népnevelő munkát végeznek dolgozó paraszt­társaik kö­zött. .Jó felvilágosító munkájuk ered­ményeképpen Zombán valamennyi dolgozó paraszt teljesítette burgonya- beadási kötelezettségét és megkapták az engedélyt a burgonya tem­elésé­­re.Üzemeink, gépállomásaink, állami húsáért köszönetet mondanak. Zomba község a begyűjtés kezdete óta Kéty, Bonyhád, és Tevel közsé­gekkel van párosversenyben. A ver­senyben állandóan Zomba volt az élen. Nemcsak a bonyhádi járásban, hanem a megyében is első helyen végzett. Zomba község példamu­d­­ér­an teljesítette beadási kötelezettségét. Búzából 110, rozsból 152, árpából 100, burgonyából 118 és kukoricából 79 százalékra teljesítette begyűjtési ter­vét. Az első helyezést továbbra is Zom­ba község akarja megtartani. Ezt nemcsak kívánja, de be is bizonyítja többek között azzal, hogy baromfi be­­adásával is példával jár elöl a ver­senyben. November 17-től november 2-ig mindössze 25 mázsa baromfi gyűlt össze. Ezzel szemben november 28 án egy nap alatt 180 mázsa baromfit

Next