Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

MBI DEíTEÍtBEE I. C­serjén 130, Belecska ISO százalékra teljesíti ^ december havi tejbegKyűjtési tervét Sztálin elvesítj­a*ülletésnapja tiszteletére Decora bér 21 tiszteletére tett fel­­felajánlások teljesítése­­ terén számos lökte­ űVfesszövet­kéz éb­él már igen szép eredmények vannak. A decsi földmű­­vesszöve­tkez­et dolgozói jórészt te­je­­pí­tett­ék Sztálin elvtárs születő­napjá­­­­ra tett­­ felajánlásaikat. A szövetkezeti löbolt­ dolgozói felc­jánlották, hogy de­cember 21-ig 10ö új tagot szerveznek be és­ béb­jét tennek 4000 forint részje­gyet. A legutóbbi üzemi ért­ kezdeten a dókpózók már beszámoltak arról is, hogyan teljesítik az adott szavu­kat, mit siessnek a vállalásaik teljesí­tése érdekében. Erdei dános üzemág vezető 32 új tagot szervezett be és­­ befizettet 1,126­ forint részjegyet­. Er­dei dános Irhát valóra váltja adott szervát. • ■j Vigh Katalin arról számolt be,, hogy'‘5 már 60 új tagot szervezett* be és­­ d­ ‘reszjpjgyt­­efizettetés terén több, mint 1500 forintos eredményt ért el .i­etoiv,Erzsébet 40 új tagot szervezett be és befizette­tett közel 1300 forint részjegyet. Kátai Lajos is elég jó eredményt ért el felajánlása teljesí­tőm ikrén. Kátai Lajos 17 tag be­­szervezés­ével és 345 forint részjegy befizettetésével járult hozzá a főbolt dolgozói ös­szvállalásának teljesítésé­­■­ei ez.A szövetkezeti főbolt dogozói mi­smér azon dolgoznak, hogy minél­­ nagyobb százalékkal teljesíthessék túl a válla­­lsai­kat. A­­ de­csi földművesszövetkezet dol­gozói bekapcsolódtak­ a­ Tolnai Napló előfizetőinek szervezésébe. Minden dolgozó vállalta egy-egy Tolnai Nap­ló előfizető­ beszervezését hogy ezál­­tal­­ növeljék a megyei pártbizottság lapja olvasóinak táborát. Eddig már több, mint 10 előfizetőt szerveztek be a­ decsi földművesszövetkezet dol­­gozó­i. Számos, szövetk­aft dolgozói azzal juttatták kifejezésre Sztálin elvtárs iránti hálájukat és szeretetüket, hogy a­ föjbegyűjtés eredményeit fokozzák. A gerj­eni földművesszövetkezet­ dol­gozói vállalták, hogy Szt­áin elvtárs születésnapjára a december havi tej­­begyűjtési tervüket 120 százalékra teljesítik. A vállalásaik teljesítése érdekében elhatározták a gerjeni föld­művesszövetkezet tagjai és vezetői: odahatn­ak, hogy a gazdák helyesen takarmányozzák , és gondozzák tehe­neiket, hogy ezáltal fokozódjon a tej­termelés. E felajánlás teljesítésére versenyre hívták a belecskai földmű­­vesszövetkezetet. A belecskai földmű­vesszövetkezet elfogadta a verseny­­kihívást és ő is felajánlást tett. A­ belecskai földművesszövetkezet dol­gozói elhatározták, hogy 10 százalék­­­kal nagyobb eredményt érnek el, mint a gerjeniek a belecskai földműves­­szövetkezet vállalta, hogy december 21-ig 130 százalékra teljesíti decem­ber havi tejbegyűjtési tervét. M­in díszek a felajánlások arról ta­núskodnak hogy földművesszövetke­­zetieink dolgozói soha el nem­ múló hálával gondolnak Sztálin elvtársira, a béke hatalmas zászlajának vivőjé­re. Hálájukat azzal fejezik ki fö­l­­­művesszövetkezetei­ik dolgozói, hogy eredményeiket nagy mértékben fo­kozzák és ezzel hozzájárulnak or­szágunk, a békefront egyi­k szilárd bás­­yájárnak erősítéséhez. Levelezőnk írja a - Az egész ország dolgozó népe aka­dály­t.. nem ismerve harcol a terv tel­­jesítéséért és a vállalások túlteljesíti '•Véért. Ezt tapasztalhatjuk a Kölesd­ ’ Vajüzemben megtartott termelési érte­­kezletén. Újabb felajánlásokat tettek a dolgozók Sztálin elvtárs 72. szüle­tésnapjára. Az értekezleten megvitat­ták az­ eddig végzett munkát, a hiá­nyosságokat­ feltárták és hozzáfogtak azok kijavításához. A dolgozók nem voltak elég éberek, ezért Fácánkori, Bogyiszlói Mözs és még több község­ben a kul­ákok és a velük egy húron pendü­lök e fejet elfeketézték a beszol­gáltatás alól,­­ így kötelezettségüket nem tudták teljesíteni.­­Ezek megakadályozására a dolgozók felajánlották, hogy munka után ellá­togatnak a­ lemaradt községekbe, meg­vizsgálják a lemaradás okát. a feke­­­­tizükre, akik a tejbeszolgáltatásnak ,iMsm .tesznek eleget, keményen lecsap­nak és átadják az igazságszolgálta­tásnak. Köfesdi Vajüzemből Egyéni felajánlások is születtek. Én felajánlottam, hogy az elhasznált anyagokból motorvédőket készítek. ■ az új csőrendszert pedig házilag elkészí­tem december 21-re. A mosogató­brigád tagjai Kiss Erzsébet, Halász Sándorné, Baksai Julianna, vállalták a i­jcskanna tökéletes kicsorgatását, ezzel napi 5 liter tejet takarítanak meg népgazdaságunknak. Krönung Já­nos üzemvezető a sajttermelésnél ed­dig elért 8,6 százalék kitermelés he­lyett 8,8 százalékra emeli. Dohai Fe­renc vajmester, a vaj minőségét 15.5 pontról 16 pontra emeli. Takács Györgyim sajtkezelő a sajt minőségé­nek emelés­ét és szakszerű kezelését vállalta. Az adminisztrátorok vál­lalták, hogy a határidős jelentéseket egy nappal előbb elkészítik. A tejbe gyűjtést 100 százalékban teljesítik és még ebben a hónapban 4 újítást ve­zetnek be, melynek értéke 5000 forint. GABNAI ISTVÁN levelező, Kölesd. NRPLd Vashu­lladékért cserébe mezőgazdasági gépeket kapunk A jó termés lehetővé tette a jegy­­rendszer eltörlését. Ez minden dol­gozó számára örvendetes tény a jó termésnek köszönhető, de­­ igen nagy részben a kedvező időjárásnak is. Az állami és szövetkezeti gazdasága­ink kimagaslóan jó termése a mező­­gazdasági­­ gépek számának emelke­désével függ össze. A traktorok mély­ szántása, az aratógépek pontos és gyors munkája tehát, nem kismérték­ben járult hozzá ahhoz, hogy ma már nem kell kenyér, cukor, tej és liszt vásárlásánál jegyet adnunk. A mezőgazdasági termékek további bősége azonban nagymértékben attól függ, hogyan tudjuk mezőgazdaságun­kat gépesíteni. A­ gépgyártáshoz szük­séges nyersa­nyagot természetesen el­sősorban bányászaink adják. Ahhoz azonban, hogy Sztálin­város­, Csepel, Ózd, Diósgyőr olv­asz­tárai vasat, acélt önthessenek igen jelentős mennyisé­gű vas- és fémhulladékra, van szük­ség. Ezért, fontos, hogy mind a váro­sokban, mind a falvakban felkutas­suk, és begyűj­tsünk minden ilyen értékes hulladékot és a­zt gyorsan a megfelelő feldolgozó­i­pari üzembe szál­lítva, biztosí­tsuk a gépek nyersanya­gának számottevő részét. Budapesten és több nagy váro­sban­, háztartáson­ként gyűjtik be a hulladékot a MÉH vállalatok, vidéken a falvaikban és kisebb városokban a földművesszö­­vetkezeteik végzik ezt a nagy mun­kát. A dolgozó parasztságnak tudnia kell, hogy az átadott hulladékért cse­rébe az ipari munkásságtól mezőgaz­dasági gépek­et kap vissza, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a jövő évi aratás és begyűjtés még gazdagabb, még sikeresebb legyen A jegyrend­­s­zer eltörlésével egyidejűleg szabad­dá t­e­tt a falu számára termékeinek a szabad piacon való értékesítése. A mezőgazdaság további gépesítése, a jövőben még jóval több ilyen szaba­don értékesíthető tojást, szalonnát, zsírt, kukoricát, búzát, stb. biztosít a falu dolgozói számára és ezzel anya­gi jólétüket jelentősen emelni fogja. A gépesített m­­ező­gazda­sági terme­lés textilgyárainkat bőrgyárainkat is több nyersanyaggal fogják ellátni. Ez annyit jel­ent, hogy mind a falusi, mind a városi dolgozók több textiláruhoz, több ruhához, több inghez, több cipő­höz jutnak. Mint azt Rák­osi elvtárs beszédében mondotta, „be kell kö­vetkeznie rövidesen annak az időn­ek­, amikor — mint a Szovjetunióban tör­tént, — az élelmiszerek és az ipar­cikkek ára csökkenni fog.“ Hogy azonban ez is minél hama­rabb bekövetkezzék, minden hazafias dolgozónak a maga munkahelyén min­dent el kell követnie, hogy az ötéves t­ervbe illesztett saját tervét mara­déktalanul teljesítsé. Vonatkozik ez a hulladékgyűjtés fontos feladatára is, vonatkozik tehát elsősorban az összes földművesszövetkezet és MÉH válalatok dolgozóira. De vonatkozik a községi tanácsok tömegszervezetek dolgozóira, akiket a földműves-szövet­kezetek felelősség­teljes munkájukban támogatják. A november hó 10-én kezdődött Hulladékgyűjtő Hónap eddigi eredményei biztatóak ugyan, a még hátralévő időben az­onban je­lentősen fokozni kell a gyűjtési mun­kát. Simontornya és Kisdorog már túlteljesítette szerződésk­­ötési előirányzatát Sz­ámos­ községben a vezető funkcio­­nálshíiok"­azzal magyarázzák a tenné­­­lési szerződéskötések terén m­utatkozó 1 lemaradást, .hogy ..itt nem lehet ezen a Térés»' ered­ményt elérni, mert az it­teni gazdák nagyon ragaszkodnak a régihez­ és jobban szeretnek szerződés .r­élikül.­ie.rir­e­lni." Ahol hasonlóan be­szélnek a szerződéskötési lemaradás okairól, ott világos, hogy a megalkuvás és a­­ liberalizmus okozza a lemara­dást Több községben a helyi tanácsok és földműves-szövetkezetek, ahelyett, hogy­­ szívós agitációt végeznének a szerződéskötési tervek sikere érdekében, igyekeznek mindenféle ob­jektív magya­rázatot keresni, hogy kezeiket ,,fehérre moshassák". Az eredmények természe­tes, hogy nem születnek maguktól. Ahol nem magyarázzák meg a dolgo­zó parasztoknak, hogy a szerződéses termek és a mezőgazdaság tervszerűen irányított. termelési­ének az alapja je­len­tős jövede­lmek­et tudnak biztosi­tani a termelők, ott nem kötnek a gazdák szívesen termelési­­ szerződést. Kisdorog község azért tudta a ter­melési szerződéskötési tervé­t túltelje­síteni, mert a helyi tanács és földmű­vesszövetkezet megfelelően foglalko­zott ezzel a feladati cl. Megmagyaráz­ták a gazdáknak mindazokat az elő­nyöket, amelyekben a szerződéses ter­melők részesülnek és így szívesen kö­töttek szerződést. Szilasi Péter 11 hol­das gazda például összesen 1 nott területre kötött termelési szerződést. Csernik Márton 800 öl területen ter­mel a következő évben szerződéses növényeket. A dombóvári és­zaki föld­mű­vesszö­vet­keze­tek is jól foglalkoznak a szerződési f­ő kötésiével, mert már elő­irányzatukat 60 százalékon felül tel­jesítet­ték. Az utóbbi napokban jó eredmények születtek meg Simontornyán mert ez előirányzatukat 5 százal­é fl­ d­s teljesítették. A tamási föl­dahin.szű.é.­kezel a Növény­termel­tető Vállalat legutóbbi jelentése alapján 95 száza­­­­lékra telj­esítet­te szerződéskötési ter­vét. A szerződéskötésnél jó munkát végeztek Terninger György és Kurdi József szövetkezeti dolgozók, akik az agitáció­n keresztül nagyban elősegítet­­ték az eredmények növekedését. Toh­nanémedi községnek az elmúlt na­pokban szintén sikerült m­­eg­k­öze­líteni a 100 százalékot. Itt is szívós agitáció és jó szervező munka által született meg ez a jó eredmény. A madocsai bonyhádi, mucsi, lápa­­fői, kurdi, csibráki, duzsi tanácsok é­­földművesszövetkezetek nem nagy gon­dot fordítanak a termelési szerződés, kötésekre. Ezt szemléltetően vissza­tükrözi az, hogy megyei viszonylatban ez­ a községek értek el leggyengébb eredm­én­yeket. Ezekben a krízség­ekben a v'-i'-í V-tö! >-ár­ az e redmény"k''l: i’i ''ondn’iák. í • •-••dru’úv'h minden munka ni­ki:', n:-g-^zü d­nvk P­ártszervezeteink segítsék a DISZ-t ,,Dolgozó Ifjúságunk Szövetsége új korszakot nyit meg a magyar fiatal nemzedék történetében. Az eddigi laza szervezetet szilárd egység váltja fel, könnyebb és biztosabb lesz az ifjúság útja a szocializmus építésében, a béke megvédésében, a munka és a tanulás frontján" — mondotta Rákosi elvtárs a DISZ kongresszusán. Ezek a szavak megszívlelésre talál­tak és a magyar ifjúság, a párt mu­latta célfért harcolva, küzdve átalakul, formálódik. Olyan harcos ifjúság ko­­vácsolódik most a párt vezette ifjúsági szervezetekben, amely méltó lesz pél­daképéhez, a hős lenini Komszomol­­hoz. Ifjúsági szervezeteink mozgósít­ják a fiatalokat a szocializmus építé­­sére. Erről tanúskodik az a sokezernyi fiatal megyénkben is, aki munkapadja mellett, műhelyeikben, szántóföldeken, nap, mint nap kimagasló eredmények­kel erősíti hazánkat. Fiataljaink tanú­­jelyét adják, hogy részesei akarnak len­ni országunk szocialista átalakulásá­nak. Tömegével kötnek hosszúlejáratú versenyszerződést. A tolnai üzemekben, a bonyhádi és simontornyai üzemek­ben eddig több, mint 800 fiatal kötött versenyszerződést. A paraszti fiatalok ezrével dolgoznak az állami gazda­ságokban, gépállomásokon, termelőcso­portokban, s jó munkájuknak is kö­szönhető az e téren elért­ eredmény. Mindezek az eredmények azért szü­lethettek, mert pártszervezeteink jelen­tős része most már úgy foglalkozik a DISZ-el, mint sajátjával, mint a párt ifjúsági szövetségével. Központi Veze­tőségünk kötelességévé tette a párt­szervezeteknek, hogy a legnagyobb mértékben segítsék az ifjúsági szerve­zeteket. Minden pártszervezetben, pártbizottságban, közvetlenül a titkár va­gy szervezőtitkár felelős az ifjúsági szervezetek munkájáért. A tapasztalat azt mutatja, h­ogy ifjúsági szerveze­teink jó munkája döntően a pártszer­vezetek segítségén, irányításán múlik A párt harca közben, a feladatok meg­oldása közben nevelheti legjobban a fiatalokat. A harcok tüzében meged­ze­tt Komszom­.il.szervezetek, a magyar ifjúság példaképei is erről tanuskod­na­k. Pártszervezeteink fiatal tagjaikat, tagjelöltjeiket küldjék a DISZ szerve­zetekbe, hogy ezzel is biztosítsák ott a párt vezetését, irányítását, s a fiaa­talok eredményesebb munkáját. Azok a pártszervezetek, amelyek káderekkel is segítik az ifjúsági szövetséget, sa­ját munkájukat is támogatják, hiszen a jó ifivezetők hamarabb hozzák fel­színre az új, fiatal erőket, a párt tar­talékait. Pártszervezeteink tanítsák az ifjúságot kommunista módra dolgoz­ni és vezetni. A bírálat az ifjúság felé az egyik legfontosabb segítség, amit a pártszervezetektől kaphatnak. Új erőforrást jelent pártunknak, né­pünknek az új ifjúsági szervezet, a­m­i.i­ ha jól foglalkoznak vele, erős tartalék, csapat a békéért, a szocializmusért vívott harcban. De még mindig vannak pártszerve­zetek, amelyek nem látják ezt az óriási erőforrást és nem akarnak meríteni belőle. Sok­ pártszervezetünk még min­dig nem ad megfelelő segítséget az ifjúsági szervezeteknek, nem támogat­ják eléggé munkájukat. 1 •annak olyan rövidlátó pártfunkcionáriusok, mint a decsi párttitkár, aki „nem ér rá­“ fog­­lalkozni a fiatalokkal, így nem is cso­da, ha a fiatalok nem is végeznek semmiféle munkát. Azok a párttitká­rok, akik lebecsülik és nem támogat­ják az ifjúsági szervezeteket, lénye­­gében gyengítik a pártszervezetüket- Az új vezetőségek, a vezetőségvál­asztó taggyűléseken ígéretet tettek, hogy tá­mogatják, segítik, irányítják az ifjú­ság munkáját. Állják is szavukat és hassanak oda, hogy az ifjúság valóban a párt igazi segítőjévé, a termelés ro­­hamcsapatává, a béke élharcosává vál­jék. Levelezési munkánk megjavításával készüljünk a megyei levelezési értekezletre M­ár egy hónap sem választ el bennünket a megyei levelezési értekezlettől, amelyen levelezőink megvitatják lapunk levelezési mun­kájának eredményeit, rámutatnak a még fenn­­álló hiányosságokra, hogy azok megjavításán keresztül az eddi­ginél sokkal jobb munkát tudjunk vé­gezni. a megyei levelezési értekezle­ten a hiányosságok és az eredmé­nyeik feltárása mellett levelezőink megválasztják a küldötteket a feb­ruár elején tartandó országos levele­zési értekezletre. Az országos levelezési értekezleten levelezőinknek tág terük nyílik meg­ismerkedni a többi megyei lapok le­velezési munkájával. Sok értékes ta­pasztalatot fognak gyűjteni, amely­nek alkalmazásával lényegesen meg tudjuk javítani a­ mi lapunk levele­zését is. Hogy az országos levelezé­si értekezletre jól fel tudjunk készül­ni, feladatunk hogy a még meglévő levelezési hálózatunkat legnagyobb mértékben kiszélesítsük. Ezt a mun­kát azonban egymaga a szerkesztő­ség képtelen megoldani, segítséget kell hogy nyújtsanak a megye járási, köz­ségi, párt- és tömegszervezetek, ta­nácsok, gépállomások, termelőcsopor­­tok és állami gazdaságok, üzemi párt­­szervezetek. Oda kell hatniok hogy a legel­dugó­­s­abb helyen is legyenek levelezőink. Levelezőinkre komoly munka vár, nekü­k is kötelességük se­­gíteni a level­zőhálózat­ kiszélesítését és csak akkor készülnek igazán a me­gyei., majd az országos levelezői ér­tekezletre, ha komolyan bekapcsolód­nak a levelezésbe, a levelezők szer­vezésbe és a sajtószervezésbe. l­evelezőink­nek fel kell számolni­­uk a spontánszerűséget, hogy hol írnak, hol pedig, hosszú ideig hall­ga­tnak. Az a levelező készül igazán a közelgő levelezői értekezletre, aki nemcsak vállalja a levelezői meg­tiszteltet­ést, de kötelességénél,­ is tartja értesíteni a szerkesztőséget azon keresztül a megyei pártbizottsá­got a körülötte lezajló eseményekről Levelezőink többsége átérzi a meg­tisztelő feladat jelentőségét és rend­szeresen ír szerkesztőségünknek. Ifj. Cserenyecz Lajos Paks—gyapapusztai levelezőnk rendszeresen­, ír régebb idő óta. Iskolai tanulmánya­ után azon­nal kereste a '­áruinkká' való kan­ cso'.atot Hason­óan érzi át a leve­lezés jelentőségét ifj. Biró József Fadd—várszeg pusztai levelezőnk is, aki fiatal kora ellenére régi levele­zőnk. Leveleiben állandóan feltárja a körülötte lezajló eseményeket. S­orolhatnánk tovább azoknak a levelezőknek neveit, akik rend­szeresen írnak és megértik, hogy a sajtóval való levelezés komoly párt­munka és hogy pártmunkásnak kö­telessége vállalását teljesíteni. Leve­lezőink között akadnak olyanok is, akik kevésbbé látják jelentőségét a munkás- és p­a­r­aszt le­v­e­lez­ésnek. En­nél fogva keveset, vagy egyáltalán nem is írnak. Még maguk a párt­­funkcionáriusok sem vált­ják be­­ ígé­retükért­, mint azt László Ant­a­l jános­­maj­ori párttitkár elvtárs is tette, aki megígérte, hogy állandó levelezője tesz lapunknak és beszervez eg­y má­sik levelezőt is. Igénys­ét nem váltotta be. Úgy látszik, megfelede­kezik mind­azokkal együtt,, akik vállalták a saj­tóval való levelezést, hogy a Tolnai Napló éppen úgy, mint a többi me­gyei lapok, a megyei pártbizottság szócsöve legyen, amelyen keresztül a nap minden órájában beszél a dol­gozók tömegeihez. A­láírási és községi, valamint üze­mi pártszervezeteink, községi tanácsok, tömegszervezetek­ is tartsák köt­elességül­­nek a levelezéssel­ való jog­alkotást. Fektessenek az eddigi­nél sokkal nagyobb súlyt arra, hogy megyénk legtávolabbi részén fekvő községekből állami gazdaságokból, termelőcsoportokból és gépállomások­ból is legyen levelezője a Tolnai Naplónak. A járási pártbizottságok az eddiginél sokkal nagyobb hiretelm­nél kísérjék az alapszervezeteket és ’ uta­sítsák az alapszervezeti titkárokét hogy ne engedjenek előfordulni olyan esetet, mint amilyen megtörtént a németkéri Ságvári termelőszövetkezet­ben, ahol a levezetőt azért támadták — többet,­ közölt a szövetkezet elnö­ke is, — mert meg merte írni az igaz­ságot. Levelezőink pedig­ még bátrab­ban tárják fel a hiányosságokat, mert csak akkor készülnek komolyan a megyei és az országos ievel­zői érte­kezletre, ha levelezési munkájukat megjavítják, 'evr'-zök beszervezésé­vé bősllik a megyei p.tr.i.­zo.­ság sajtójának levelezői táborát.

Next