Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-20 / 296. szám

m ISM DECEMBER 20 fi A Ft 6 A küldöttek felszéiü Sásffl « megyei pártértekezleten ÍB.apai Gyula elviére» a megyei pártbí*pH§«g ágn­. prop­­ifik­árának felszó­­lásít _________ ___ . . . * ■, .........f_ • 1 L . .... KEDVES ELVTÁRSAXI Király elv­társ beszámolójában a megye eredményei között foglalkozott kulturális életünk, a pár­tok­tatás, Az­­ agitáció... a közoktatás és tannettkultú­ráink fejlőd­és­ével, prob­lem­­ái­val. Ré­vai elvtárs pártunk II. kongresszusán aláhúzta..­­..A szocializmus győzelmes í­ett építése lehetetlen a kultúrforrada­­lo­ x m­egval­ós­ításra mé­kül.“ A második kongresszuson»­­ hozott határozat pe­dig­ kimondja: „A felemelt ötéves terv megvalósításának, valamint a­­ mező­gazdaság sosocialk la .>b?érv«zéséne­k együk döntő• feltételeként támogatni kel­l ,a kultúrforrad,a­‘MH lubon:,iko/.á sát, az, egész dolgozó ru­p sz­ a.kiad­á sátrak és általános művel­őségének nagyarányú nevelését. Az iskolarendszer, a­ tudomány és ihnyétsel, a könyvkiadó,­:, ■< sajtó, k­önyvtára­k, kult­úrottho­naik, mozgó­képszínház rádió, stb. hatalmas fej­lesztése, állam. E határozat alapján megyénkben is szépek az eredmények kulturális téren. Különösen nagy fej­­­lődés van p­ár­t­o­kt­a­t­á­s­unk terület­én. Míg az 1950—51-es párt­oktatási év­ben 2.800 párttag vett részt­ pártok­tatásban, az idén­ 5,519 vesz részt, azzal a marxizmus,­leninizmus eszméje megismerése, utáni nagy vágyat feje­z­­­ ki. Erre bizonyíték az i.­., hogy a ' párttagok mellett 2.000 pár­taink­iv­üli is részt vesz­ szervezett pártelvál­ás­ban. ■Kz .1Q51-v52.es oktatási év sikeres megkezdéséhez járult hozzá az,­­hogy július 31 1 öl október végéig kiképez­tünk; 661 propagandistái, köztük a 'DISZ-pr­op.3­ gam.dl,sták«t is. Szép írj ! őrlés van "a feádertanfolyamokon. Ad­dig, míg az 1950—51-es évben 230-ra vettek részt, m­a 800 elvtárs szak ősi­­­tott tanfolyamokon tanul. A színvonal emelése terén is van fejlődés, jobban felhasználjuk, az egyes párt- és kor­mányhatározatokat. Megtörténtek az első lépések,­ hogy megyénk hagyo­mányait feldolgozzuk. Ezek az anya­gok közelebb hozzák az egyes elv­­kérdéseik­­­ megértését. Sok példa van arra, hogy­­ S. XV., XVI. és* XVII. szá­zadban milyen j­obb­á­gy­lázadás­ok vol­tak megyén­kben. 1766-ban az ozorai jobbágyok megtámadták a földesura­kat,' s ha ezt ismernék a Petőfi tszcs tagjai, talán nem maradt volna kint f: cukorrépa. Az ellenség meggyülö­­­telésében sokat segít, ha meg isamer­­jü­k, hogy a német és török megszál­lás milyen­­ pusztítást végzett me­gyénkben." A­ török megszállók 500 la­kóterületet pusztítottak el. A Habs­­burg-uralom­ első egynegyed százada alatt 59 falu­ pusztult el az 1700-as­­ év­ek elejéig és a maradék faluk kö­zött is volt olyan, mint például: Borny­­hád. A hól mindössze négy lakó ma­radt. Ezt szeretnék az imperialisták, trum­anok, tiboók ma is. Harcos pur­­­tunk megismerése segít ma abban a harcban, mely a békéért, a háborús uszít­­ók ellen folyik. Pártok­tatásunk eredményei mellett hiba lenne elhall­gatni a hiányosságokat. Még mindig vannak a vezetők is, akik a sok mun­kára hivatkozva nem tanulnak meg­felelően. Harcolni kellett azért, hogy a gépállomásokon, egyes termelőszö­vetkezetekben idejében meginduljon a pártoktatás. A­zt állították, hogy az oktatás hátráltatja a termelő munkát. Erre a nézetre éles cáfolat a hőgyészi gépállomás példája. A pártokta­tás megkezdése előt­t a tizenhar­madik volt a gépállomás. Miután bevonták a 7 traktoristát, pár hét alatt elérték azt, hogy az él­ek közé kerültek. Azóta, az éj­jeli műszak is megy. A járási, de különösen is községi vezetők, párttitkárok, tanácselnökök között sok van, aki „nem ér rá ta­nulni. A járási és községi vezetők között jobban meg kell szilárdítani a tanulási fegyelmet, keményebben kell fellépni az elmélet lebecsülőivel szem­ben. Tovább kell tudatosítanunk a Szervez ti Szabályzatnak azt a részét, melyet a Politikai Bizottság május 17-i határozata­ is aláhúz. Minden párttag kötelessége, hogy szakadatla­nul fejlessze­ politikai tudását és emel­je­­ műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a ma­rxizmus-leninizmus tanításait. Hiányos a pártoktatás el­lenőrzése, úgy az MB, mint a JB-k részéről. A fenti hiányosság abból fakad,­ hogy­­ m­a­ még döntően csak szervezetileg javítjuk a pártoktatást és ,kevés időt fordítunk a­z eszmei színvonal emelésére, az elmélet és gyakorlat helyes összekapcsolására. Pártok­tat­ásunk akkor' lesz eredmé­nyes', ha minden területen előtérbe helyezzük a minőségi munkát, ha meg­javítjuk a propagandisták munkáját, ha­ továbbra is harcolunk minden olyan néz­et ellen, mely a pártoktatást le­­becsüli. A jegyrendszer megszüntetése, a mezőgazdasági termékek szabad for­galmának bevezetése, jó hatást vál­tott ki dolgozó paraszt­jainkból is. Persze a ktuáloknak, a klerikális re­akciónak, a spekulánsoknak nem tet­szik, hogy olcsóbbodnak az árak, hogy tömve vannak az üzleteik, hogy dolgozóink boldogok, mert nem lopja el pénzüket a spekuláns. A begyűjtés eredmény­eiről ismert számok mutat­ják, Tolna megye dolgozóinak nagy­­része is becsülettel teljesí­tette köte­­­ezettségét. Komoly feladat­un­k volt még a begyűjtés tejesítése terén, ép­pen ezért népnevelőinket­­ és a jól tel­jesítő dolgozó parasztokat mozgósít­suk az állami fegyelem betartásánál­, tudatosítására. Rákosi elvtárs novem­ber 30-án beszélt az adófizetés lázá­r-ágáról is. Megyénkben is van bőven tennivaló ezen a téren. Fíirged a legrosszabbul, fizető köz­ség a tamási járásban, pedig­­ a község 260 házából 132 új házban van olyan gazda, mint Hadobás Gyula, aki az olasz herceg Mon­trmiovó birtokán cseléd volt, most 13 held földje van, egy új háza,, két lova, tehene, üszője, hí­rója, gazdasági felszerelése, stb. szükséges a sajtó s a küönböző ki­adványok megfelelő felhasználása. A Szabad Nép naponta újabb és újabb érv­eket­ ad a népnevelőin­knek. Enélkül nem­­ végezhetünk jó fel­világosító min­ket. Megyénkben emellett segítséget ad népnevelőinknek az MB­­ apja, a Tolna Napló. Ennek a felhasználása nagyon hiányzik, nemcsak járári, köz­ségi szerveinknél, hanem a megyei­nél is. Egyetlen­­ MNDSZ megyei funk­cionáriusnak sem járt .a Tolnai Napló november hónap előtt. Meg kell ja­vítanunk a sajtómunkát, harcolnunk kell azért, hogy minél többen olvas­hassanak újságot, és minél jobban hasz­náljuk azt munkánk megjavítására. Rákosi elvtárs november 30-án mon­dott beszédében bejelentette, hogy hazánk mezőgazdasági országból ipa­ri­ országgá alakult át. Ezt mi is érez­zük megyénkben, nálunk is változik az élet. • 360 traktor segít a dolgozó pa­rasztságnak, 63 kultúrotthon van a tavalyi­ kilenccel szemben. Me­gyénket két Duna-híd köti össze az ország keleti részével. Pár nap múlva avatjuk a dunaföldvári köz­úti és vasúti hidat, a Budapest— szekszárdi műutat.­­ Megyénk dolgozói részére soha ennyi lehetőség a tanulásra, művelődésre nem volt, mint ma. 112 falusi könyv­tár van, közel 30.000 kötet könyvvel a könyvek értéke több, mint 1 millió forint. Községeink 75 százalékában van vetítés. Tömeg­kultúránk sokat fejlő­Király elvtárs beszámolójában is­mertette az eddig elért eredményeket és hiányosságokat. Én szeretném is­mertetni a kocsolai Vörös Csillag tsz eredményeit, hiányosságait. A Vörös Csillag egészen az aratásig a növény­­ápolásban élen járt. Aratásikor a fel­­m­erülő hiányosságok főleg a gépállo­mások munkájából keletkeznek. A gép­állomás megígérte, hogy aratógépet fog küldeni, és ez csak aratás végén­ ér­kezett meg. Ugyanígy volt a cséplő­géppel is. Végül 1450-es cséplőgépet adtak, amivel csak 330 mázsa árpát lehetett elcsépelni. Király elvtárs megemlítette, hogy a megyei és já­rási mezőgazdasági osztályok nem segítették kellően a termelőszövetke­­zetek munkáját. Még a nyáron ígér­tek nekünk téglát a Paksi Téglagyár­ból, amit csak most a napokban kap­tunk meg. A rossz megszervezésből adódott az is, hogy egyik nap oda­küldtek nekünk egy tehergépkocsit, holott erre nem volt szükségünk. A gépkocsi Nagykónyiból jött hozzánk, mi elküldtük Dombóvárra, ahonnan Tüske­ pusztára küldték. Akkor, ami­kor az üzemek tervüket teljesítik, én fogadom, hogy a munkafegyelmet meg­szilárdítjuk és pártunk erre vonatko­zó határozatát végrehajtjuk. A c­soportban szép eredményeket ér­tünk el. Árpából M mázsa, búzából 1 fi mázsa volt az átlagtermés. Term­előszöve­tk­özet­ü­nk a hőszol­­gáltatást 2(H) százalékra telje­sítete, és mégis 3­3­37 forint adóhátralé­ka van. Népnevelőinknek ezen a téren is tuda­tosítani kell, hogy az adót ki kell mindenkinek fizetni. Pártunk II. kon­gresszusa fő feladatnak szabta meg a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sét. A beszámolóból láthatjuk, mi­lyen ' eredményeik 'vannak e téren me­­gyénkben. A termelőszövetkezeti moz­galom már eddig is sok dolgozó pa­rasztnak biztosított jobb megélhetést. Mészáros Miksa, a­ gyönki Vörös Szik­ra tagja 458 munkaegységéért 12,36 mázsa búzát, 3,60 mázsa rozsot, 4,50 mázsa kukoricát, 6 mázsa burgonyát, 4,80 mázsa árpát, 1 mázsa zabot, 2 süldőt, zsírt, húst, tojást, bort, pálin­kát, 2,5 mázsa hagymást, stb. kapott. A­ fenti eredmények, valamint az, hogy jobb termés eredményei vannak a tszcs-n­ek, hogy­ túltelj­esí­tették be­­adásaikat, egyre több dolgozó parasztot meggyőz arról, hogy érdemes minél előbb belépni tszes-be. Pártbizott­ságaink 3. tsz-ek megszilárdítását ak­kor tudjuk jól megoldani, ha minden tsz-en belül jól működő agitátor cso­port lesz, te, mindet), munkacsapatban, brigádban ott lesznek a kommunis­ták, vagy pár­t­on­ kívüli agitátorok, akik mozgósítanak a többtermelésre, akik harcba viszik az élenjárókat, akik leleplezik a lustákat, a hanyagokat. Ugyanez vonatkozik az állami gazda­ságainkra is. A gépállomásoknak úgy kell megtanítani irányítani a traktoro­­sokat, hogy­ e téren többet segíthes­senek a termelőcsoportjainknak. dött, A hazai tánccsoport, a sárpilisi, mözsi énekkar országosan ismert cso­portok, a télá ktítúrversenyen részt­­vett 179 színjátszó, 102 t­ánc­csoport, 29 énekkar. Most feladat a csoportok további erősítése, munkájuk­ színvona­lasabbá tétele, az ellenség befurako­­dásától való megvédése, valamint az, hogy pártszervezeteink többet foglal­kozzanak a­ kultúra egyes kérdései­vel. Augusztusban megnyílt Szekszár­­don a múzeum, mely szintén nagy szolgálatot tesz kulturális fejlőd­és­­ünk elősegítésében. Megyénk sokat változott, sokat kap­tunk az elmúlt év alatt hazánktól. Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatása, a Szovjetunió támogatása és segítsége alapján megyénk képe átformálódik. Új, öntudatos parasztság nő a nagy­­üzem­i mezőgazdaság építésével, új, harcos dolgozók születnek megyénk­ben is, olyanok, akik fáradtságot nem kímélve, küzdenek mindazért, hogy végrehajtsuk a­­­ pártkongresszus ha­tározatait, hogy többet adjunk ha­zánknak, hogy jó munkánkkal mi is hozzájáruljunk a békefront magyar szakaszának erősítéséhez. További eredményeink érdekében erősítsük pártszervezeteinket az élenjáró dol­gozókkal, harcoljunk keményebben a termelés fokozásáért, olyan választ­mányt válasszunk, mely az elkövet­kezendő hónapokban újabb, hatalmas sikerek elé vezeti megyénk kommu­nistáit, megyénk dolgozóit. Egy munkaegységre 2.20 kiló bú­z­a, 4.50 kiló kukorica, 2.5 kiló burgonya jutott. Egy négytagú családnak a munkaegységére 42 mázsa búza jutott. Én másod­­magammal dolgoztam a csoport­ban és 24 mázsa búzát kaptam. Ezek az eredmények, melyeket elér­tünk, példaképül állnak az egyénileg dolgozók elöl­. Ezzel értü­k el azt, hogy rövid idő alatt 41 család lépett a csoportba. Király elv­árt foglalkozá­s a párt­­építés kérdésével is. Ezelőtt 1 hónap­pal bekü­ldtem­ a járási pártbizottság­ra 2 tagjelölt és egy tagfelvételi ké­relmet, azóta ezekről­ nem tudok sem­mit. A jelentkezők olyan egyénileg dolgozó parasztok voltak, akik 200 - 300 százalékra teljesítették beadásu­kat. Hogy nekik a felvételük nem lett elintézve, rányomja bélyegét a többi egyénileg dolgozó parasztra is, így nem kérik felvételüket a pártba. Eze­ket a hiányosságokat a jövőben ki kell küszöbölni, mert csak így tudjuk megjavítani a pártépíté­st. Az előttem felszólaló elvtárs azt mondotta, hogy néphadseregünk erősítése­­ összefügg a termelésse'­. Ed büszkén jelentem azt, hogy az én fiam a néphadsereg­ben, mint katonatiszt teljesít szolgá­latot. Én erre a maiiban álmodni sem mertem. Mi a szovjet hadsereg példá­ja nyomán építjük fel hadseregünke! , és büszke lehet az az anya, akinek fia néphadseregünk tagja. A feszült nemzetközi helyzettel kapcsolatban­­ Király elvtárs beszámolójában tisz­ta képet adott arról, hogy Rákosi elv­­társ, november 30-i beszámolóját hogyan fogadták a dolgozók. Rákosi elvtárs beszédét a gyönki járásban­­ hatalmas lelkesedéssel fogadták, ezt konkrét megnyilvánulások is bizo­ny­ítják: Szárazd községben, amikor Rá­kosi elvtárs beszédét hallgatták, Szalai Géza fi holdas egyénileg dolgozó paraszt felszólította há­mon­társait, akik még nem telje­sítették ,a beszolgáltatást, hogy az állammal szembeni kötelezetttsé­­güket maradéktalanul hajtsák végre. Jóka János gyönki paraszt kiálloit és követelte azt, hogy Rákosi elvtárs be­­széd­e nyomán fokozni kell az állami fegyelmet. A Vörös Csillag tszcs-ben a munkafegyelmet meg kell javítani. Kistormáson a munkaf­egyelem­ terén nagy hiányosságok mutatkoztak. Rá­­­kosi elvtárs beszédét megvitatva, a hatalmas lemaradások, egész kicsire csökkentek és már csaknem egészé­ben befejezték az őszi mezőgazdasági munkát. Rákosi elvtárs beszéde után a vásárlás ötszörösére emelkedett, ami öt nap után rendes kerékvágás­ba terelődött. Az ellenséget Rákosi elvtárs beszéde váratlanul érte és csak most tapasztalható ellenséges megnyilvánulás. Rákosi elvtárs beszé­de után a pártszervezetekre és az ál­lami szervekre komoly feladatok há­rulnak, Rákosi elvtárs megjelölte fel­adatainkat. Ezeknek a feladatoknak végrehajtásában legfontosabb előttünk a pártszervezetek, de különösen a fa­Kedves Elvtársak, a tamási Vörös Szikra tsz nevében üdvözlöm az elv­társakat és a szövetkezet eredményei­vel és hiányosságaival kívánok rövi­den foglalkozni. Ebben az évben a tsz óriási fejlődésen ment keresztül. Január első felében termelőszövetke­zetünk úgy gazdaságilag, mint politi­­kailag gyenge lábon állt. Szervezeti felépítetts­égünk szinte a leggyöngéb­bek közé tartozott. Taglétszámunk 72 volt. Pártunk II. kongresszusára fel­ajánlást tettünk, vállaltuk, hogy" a munkaszervezetet, megszilárdítjuk, a taglétszámot felemeljük,­­ 100 darab ,számosállat befogadására alkalmas istállót, melegházat, öntözőberende­zést, az istállóba vízvezetéket,, továbbá lakásokat építünk. Felajánlásunkat 100 százalékig tel­jesíteniük. A tehenészetben a fe­­jési átlagot 18 lter fölé emeltük. A beállított 30 darab gilböly víz látási átlagát a legmagasabbra emeltük. Amíg 2 hónap alatt 30 kilót híztak, a következő 4 hónap alatt a lemaradást behozva, az átlagos ráh­ízlalás 198 kiló volt. A g öböl­yöknél 29 extra min­ős­ég­ű, egy pedig első osztályú lett. Ez is bizonyítja, hogy a szervezeti munka, az erős akarat óriási ered­ményeket tud elérni. A tsz fejleszté­sében is jó eredményeket értünk el, amelynek bizonyítéka, hogy a 11 pártkongresszusig 16fi-ra emelkedett taglétszámunk. Elértük, hogy Tamási­ban másik három 1-es típusú és egy Tsz. típusú tszcs alakult. Az őszi idők során termel­­ő sz­ö­vetkezetünk egyesül; a Gőgös Ignác tszcs-vel, így taglétszá­munk 23B-ra emelkedett. A brigádok megszervezésében és megszilárdításában is jó eredménye­ket értünk el. .Ennek köszönhető hogy a betakarítási munkát is első helyen végeztük el. Van azonban még hiányosságunk is. m­egfeledkez­­ü­n­k arról, hogy a fejlesztés során lefé­kezzük az ellenség befurakodását a tsz-be. A legutolsó taggyűlésen is vol­tak ellenséges m’egu­yilatkozások. De ígérem, hogy mi munkásai harcolunk a békéért és azért, hogy minél hama­rabb felépíthessük hazánkban a szo­­cializmust. lisi szervezetek megerősítése, a töme­gek között folytatandó politikai mun­ka fokozása. A járási pártértekezle­ten a küldöttek rávilágítottak, hogy néhány pártszervezet lemaradt a fej­lődésben. Ez megmutatkozott a béke­kölcsön-jegyzésnél is Pálfán, Köles­­den, Belecskán és még több helyen A párttagság felvétele terén a leg­rosszabb eredményt a gyönki járás érte el. A vezetők újjáválasztása óta némi javulás már mutatkozik. A tit­kár elvtársakkal megbeszéltük, hogy mik a feladataik. Megbeszéltük a „Pártépítés" ben megjelent sátorújhe­lyi pártbizottság munkáját. Az agitációs munkát ki kell, hogy egészítsük. Az agitációs kollektívák az utóbbi időben kissé szétestek. A Megyei Bizottság munkájával kapcso­latban másfél évvel ezelőtt egy sor bírálat hangzott e­l. Mi a járási bi­zottságon úgy ér­tékeltük, hogy a Megyei Bizottság segítő és ellenőrző munkájában komoly fejlődés mouta­kozik. A békekölcsön-jegyzésnél a Megyei Bizottságtól sokszor voltak kint nálunk elvtársak és meggyőződ­hettünk arról, hogy ismerik a mi helyzetünket, így mellébeszélésről te­hát szó sem lehetett. Király elvtárs az utóbbi időben 6—8 esetben volt iránt, ami szintén komoly segítséget jelentett. A Megyei Bizottság munká­jában javítanivaló az, hogy a ki­adott utasítást jobban össze kell­ han­golni és a határidőket jobban kell fontolni. A Megyei Bizottság nyomán egyre sikeresebben tudjuk megvalósítani járásunk területén a pártkongresszus határozatait, a vezetést nem engedtük ki a kezünk­ közül. A zárszámadás kifizetésekor­­ az ellenség ismét megpróbálkozott. Szö­vetkezetünknek van egy­ gerince, mely eddigi eredményeinket is biztosította és így az ellenséges elemeket arra tudtuk kényszeríteni, hogy a taggyű­lésről eltávozzanak. Terme­lőszővel­. kezelünk célkitűzése, ho­gy a hizlalás­ra tervbe vett lő göböly helyett llO-et állítunk be. Rákosi elvtárs szavai nyomán ezzel is hozzá akarunk járul­ni a húsjegy megszüntetéséhez. Hét állandó brigádot .Lakítottun­k ki, aúicsyből egy építőbirigád, mely­nek segítségével az istállót át fog­juk építeni, hogy 200 számos a Hal befogadására alkalmas legyen. Át fogjuk építeni a hizlaldát, de la­kásokat is építünk. A iközponti helységeinket, kovács-, bognármő­­hely linket villanyuk ítniuk. Víz­vezetéket szereztünk be a laká­sokba is. Terr­réseredményeinkben is megmutatkozik, hogy­ a nagy­üzemi­­ gazdálkodás magasan fe­lette áll az egyéni gazdálkodás­nak. A betagosított táblákon bűz* átlagtermésünk 18.ISO mázsa volt míg a szétszórt parcelábon alig ér­tük el a 7 mázsát. Ezeket a gazdák még egyénileg vetették be. A kukoricánál alkalmaztuk a négy­zetes vetést, ezzel több, mint 30 má­zsás átlagtermést értünk el, míg enélkül az átlagtermés 15 mázsát volt. T­erm­lőszövetkeze­­tinknek 3 üzemegysége működik, ezek közül egy teljesen modernül van berendez­­ve, pártunk és kormányunk segítsé­géve­l villamosí­va van. A harmadik üzemegységet most rendezzük be. Fo­gadom­ a vezetőség és a tagok ne­vében, hogy eddigi eredményeinket tovább fokozzuk és az’ ellenséges el •­meket vasfegyelemmel és szívós kom­munista harccal kiszorítjuk termelő szövetkezetünkből. Megfogadjuk a szovjet paraszt küldöttek tanácsait hogy ezáltal is erdményeinket és t­e­rme­lőszövet­kezet­ü­nket továbbfej­leszthessük. Agit­ácció­n­k m­eg­ta­v­i­t­ásá­hoz ióín­ József elvtárs, a kocsolai Vörös Csillag láz elnökének h­ozzászólása Hoffmann János elvtárs, a gyönki járási pártbi­otlNár titkárának syjvatala** Péti János elvtár», » tamási Vörös Syrkm­ás* elnökének hozzászólása Max Reiman­n elvtárs a Német Um­i­mon­ista Párt betitása elleni tömet* mozgat­omt szer érzésére szólította fel­­ yi­t*ai-Németország lal­asságát Max Reimanmn elvtárs a Német Kommunista Párt elnöke a Párt köz­ponti­­ lap­ja,­­s Freies Volk hasáb­jain felhívja Nyugat-Ném­e­t­ország egész békeszerető lakosságát, hogy hatal­i­mas arányú tltakozó mozgalom szer­­nyezésévt*­ harcoljon . a bonni bábkor­­­­mány terror-politikája mindenekelőt­­t ;V Ném­et Kommunista­ Párt h»K­V:G­? ;•» I Irányuló tervek ellen?

Next