Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-23 / 299. szám

TOM­M JT NAPLÓ YUÁG PfICLETÁRMI A MAI SZAMBA­N: A s*ov­«d béke védelmi bizsottság fogadasa * n ® mi«kkori Sztá&n-díj bizottság Moszkváiba«, lévő tagja tiszteletére 12. o.) — Olaszországba érkezett a magyar dolgozók ajándékait Szállító szerelvény. (2. 0­­ A dolgozó töm ® ■<ek k­JS&kiaángolás« és éhezése fokozza a gyűlöletet <> T»to-kHkk ellen. (2. o.) — A kultúro­tthon-igazgatók de­cember 23-i értekezm­e elé. (3. 0 ) DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTSÁGAWAK­L VIII. ÉVFOLYAM, 298 SZÁM­­ÁRA 3<1 FILLÉR VASÁRNAP, Utol DU­FMBLR ? • AZ 1952. ÉVI SIK­ERES BEINDÍTÁSÁ­ÉR­T Rákosi elvtárs november 30-i, a központi vezetőségi ülésen el­hangz­­ott beszéde hosszú időre meg­­rabta pártszervezeteink és dol­­gozó népünk feladatait. Rákosi elvtárs beszéde olyan időben hang­z­ott el, amikor munkásosztályunk negfeszített erővel harcol ötéves érvünk második évének maradékt­alan teljesítéséért, túlteljesítéséért. s néhány nap múlva a magyar dől­­gőrök a szocializmus építésének újabb állomásához a második terv­­v befejezéséhez érnek el. — A harmadik­ tervévet egy olyan év­eljesítményei és eredményei tá­masztják alá, amelynek feladatait ártunk II. kongresszusa az eredet­i terv 60—70 százalékos feleme­­ésével jelentősen kibővített. Eddigi eredményeink azt mo­nt­ják — mondotta Rákosi elv­­árs a Központi Vezetőség 1951. ovember 30-i ülésén, —­ hogy pár­unk 11. kongresszusa helyesen hat­ározta meg gazdasági célkitűzése­iket és helyesen tette, amikor eze­­et a célkitűzéseket erőteljesen fel­­okozta'" Ha megnézzük, mit se­m­ tett az ötéves terv két eszten­de. 5 Tolna megyének, látni fogjuk, egy­­ rövid két esztendő alatt épi demokráciánk, olyan létesít­­ményeket valósított meg, amelyre Horthy-rendszerben évtizedekre itt volna szükség. Egy egész sor agyüzem épült, már két Duna­­íd.­ja­ van megyénknek, ma a vál­ik a Budapest-szekszárdi mú­lat és a még meglévő üzemeink­­­ bővítésével megyénk arculata is ezd megváltozni. De még egy vál­tásról kell beszélnünk, mely don­tén hat szocialista építésünkben: niics; többé munkanélküliség me­sénkben sem. A burzsoá­ világ álla­ndó réme megszűnt s helyét fel­­áltotta a munkaerőhiány, mely­ülönösen a mezőgazdaság szocia­­sta szektoraiban jelentkezik a súly­ol. Megyénk dolgozói a harmadik :rgévre úgy készülhetnek fel lég­iéi­tóbban, ha mindent megtesznek ■ a tervük teljesítésére és túlterje­ lésére. Népnevelőinknek ezekben­z utolsó napokban úgy kell ezt ta­­atosítani a dolgozók felé, hogy rak megszervezzék a hátralévő na­­pk munkáját, s nap mint nap ki­érjek figyelemmel, hogy mennyi an még hátra az évi terv­teljesíté­sből. Rákosi elvtárs, a Központi Vezé­­rség november 30-i ülésén bejelen­­tte a jegyrendszer eltörlését. A htározat ország, világ előtt meg­­mutatta hazánk páratlan életké­­ességét, erejét. Megyénk dolgo­­di nagy lelkesedéssel fogadták a atározatot, de legjobban azok a évelek fejezik ki ezt, melyet a dlgozók hozzánk intéztek. Balogh János 10 holdas gerjeni dolgozó paraszt így írt szerkesztő, egünkbe küldött levelében: „ ... a n­yugati országokban leszállították a cjadagolót és nő a munkások nyo­­mora. Nálunk ugyanakkor javulás álött be a közellátás terén, mert megszüntek a jegyek és most már szabadon lehet árulni a mezőgaz­­dasági terményeket. Én csak annyit mondok erről, hogy nálunk sem álhatott volna be ez a nagy javu­lás, ha mi is háborúra készülőd­vén­. A kulákok és spekulánsok ed­dig azzal hálózták be a dolgozó parasztokat, ha teljesíted a beadá­sodat, újra követelnek tőled. A határozat óta egyetlen dolgozó parasztot sem lehet ezzel elámíta­­ni. Tudják, hogy aki teljesítette törvényes kötelezettségét, szabadon eladhatja áruját szabadpiacon. Ér­­d­mes lenn­t dolgozó parasztságunk­­nak is többet termelni, mert nem­ ország javát szolgálja ez­­zel, de saját maga életszínvonalát­­ felemeli. Rákosi elvtárs a Központi Veze­­tőség november 30-i ülésén beszé­dében azt mondotta:­­Általános je­­lenség, hogy a jól dolgozó szövet­kezetek terméseredményei messze túlhaladják a legjobb egyéni gaz­dálkodók terméseredményeit." Pél­da erre megyénkben a zombai Vö­rös Csillag tsz eredményei, ahol a Szovjetunió tapasztalatait fel­használva, 40 mázsás holdankénti kukorica átlagtermést értek el. Ugyanakkor, amikor az egyéni dolgozók alig 20—22 mázsát törtek le egy holdról. Az ilyen jól dolgozó termelőszö­vetkezetben azután a tagok is szép jövedelemhez jutottak. Hornok Im­­re, a dunakömlődi Szabadság tsz tagja máso­dmagával dolgozott, s kapott több, mint 21 mázsa búzát, 9 mázsa árpát, 25 mázsa kukori­cát, 10 máisa burgonyát, 57 kiló cukrot és 6.735 forint készpénzt. Ezek a számok is bizonyítják, a szövetkezeti gazdálkodás fölényét, mert aligha akad középparaszt, aki ennél komolyabb jövedelmet ért volna el egy év alatt. Láthatjuk, hogy szövetkezeteink a még meg­lévő hibák ellenére is szépen fej­lődnek, gyarapodnak, s még gyor­­sabban fognak fejlődni, ha a fejlő­­dést gátló hibákat kiküszöbölik- mert szervezeteink beszél­j­enek ezek­ről a még egyéni dolgozó parasz­tokkal is, ismertessék, meg velük a zárszámadást, a hatalmas beru­házásokat, a dolgozók jövedelmeit. A zárszámadás megmutatja, hogy akik egész évben becsülete­sen dolgoztak, saját érdeküknek tartották a közös vagyon növelé­sét, azok szép jövedelemhez ju­tottak most. A jövedelemelosztáskor hangzot­tak el olyan követelések a hanya­gok, a fegyelmezetlenek részéről, hogy kevesebbet tartalékoljanak, osszák fel az erre szánt pénzt. A népnevelők lépjenek fel az ilyen hangokkal szemben s mutassanak rá, hogy a jövedelemből mindenki úgy részesedik, ahogy a munkából kivette részét. Pártunk, munkásosztályunk veze­tésével az elmúlt évek során ko­moly eredményeket értünk mind az ipar, mind a mezőgazdaság fejlesz­tése terén. Az eredmények­ mellett mégis 0,7 százalékos elmaradás mutatkozik felemelt évi tervünk második évének teljesítésénél. Az elmaradás oka a laza munkafe­gye­­lemből adódik. Igen számos még üzemeinkben a késések­ száma, de a mezőgazdaság szocialista szekto­raiban valósággal elburjánzottak a lógósok. A bonyhádi gépállomáson például gépállomásvezető fel sem lép erélyesen ezek ellen, mert ak­kor „otthagyják a gépállomást " Rákosi elvtárs mondotta a tata­bányai bányászértekezleten: „Mi a fegyelmi rendszabályoknál hason­­líthatatlanabbul fontosabbnak tart­juk, hogy a bányászok között — és hozzátehetem: egész dolgozó né­pünkben — kifejlődjék és megerő­södjék az öntudatnak, a fegyelem­­nek az a légköre, amely aé hány­a­­­k­at, a lustákat, a lógósokat ma­gától megbélyegzi, amely nem elné­ző és nem türelmes, nem passzív a munkafegyelem megsértőivel és az országépítés zavaróival szemben.“ Rákosi elvtárs­ szavait megfogad­ják megyénk dolgozói is. Példa erre a Dunakömlődi Betonútépítő Vállalatnál van, ahol a dolgozók társadalmi bíróság elé állítják Pa­­lotai Lajos építésvezetőt, akinek hanyagságából több vagon cement tönkrement. A becsületes dolgozók segítsé­gével olyan szellemet kell kialakí­tani üzemeinkben, de a mezőgazda­­ság szocialista szektoraiban is, hogy maguk a dolgozók vessék ki ma­guk közül a notórius lógósokat, munkakerülőket. A A Dombóvári Kender­gyár dolgozói teljesítették Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásokat A Dombóvári Kender és Len üzem­ dolgozói lek­ta­litásukat, amit Szitálin elv­társ 72. születés­napjára­­­ elitek, szé­pen teljesített­ék. Vállalásaik tejest­é­sével igyekeztek bebizonyítaná, hogy a kender és lenüzem dolgozói egy emberként állnak a termelés és a bé­keharc frontján. A dolgozóik kifsud a tenszáf tilo­­tásnál a legmagítsb­Jrf» teljesítmén­yt Szab«» Mária érte el, 330 kilós tervét 584 kilóra teljesítette, vál­lalásának teljesítése 176 százalék- Második Horváth Imréné, akinek szintén 3ű6 kilós volt a terve és 588 kallóra, vállalását 175 százalékra tel­jesítette. A harmadik Wingelmann Józsefné, terve 312 kiló volt, ezzel szemben 534 kilót­­ teljesített lehá, vállalását 171 százalékban teljesítet­te.­­ De külön meg kell említeni Szegedi Ágnes ifjúmunkás DISZ-t­agó­, akinek terve 336 kiló volt, ezzel szemben tel­jesített 567 kilót, így vállalását 167 százalékban teljesítette. A kócs Hóiéi­nál nemes verseny alakítót ki Orbán Ferenc ifjú salabánovista és Ónodi Géza között. Ebből a versenyből Onóái t­ér... került ki győztesem, terve 1620 kiló vegyes kec vet teljesített 2.398 kilót, vállalását 234 szAw Z alakban teljesítette. Orbán Fe­renc elért eredménye 224 százalék. A harmadik Habul­jak István, akinek terve 1.125 kiló volt, ezzel szemben teljesített 1.899 kiló­. Különösen jó eredményt ér­t el vállalásában. Mond­schein János préselő, aki ésszerű újí­tásával két ember munkáját végzi egyedül, 2­7 száza­lékra teljesített­­vállalását. A munkaveresny teszéles­ítésében és sike­re érd­ekeiben jó agitáló és fel­világosító munkát végeztek Orbán Ferenc és Ács Dezső elvtárs ifjúmun­kások, akik az új párt­vezetőség tag­jai, akik a munkából is példab­ou'ató­­an kivették részüket. A vállalásokat, amit dolgozóink, tettek, annak pontos kiértékelését, népszerűsít­ését Tóth János versenyke­nelős végezte. A fizi­kai dolgozók mellett még odaadó, lel­kes munkát végezhetc. a műszaki veze­tők is, akik az anyag biztosztásával n­agy lendülete­t adtak az üzemiben a verseny továbbfejleszitésének és a fel­világosító munkából is alaposan ki­vették részüket. Mnaitz József tereepvezető «4] társ. iski sokszoros újító és jó munk­á­jával elnyeste a 15 ü­zem közül a legjobb t­elepvezetői címet Jelenleg is egy sikerporszívót s­zerkesz­tett, mellyel a porelszívást még tö­kéletesebbé teszi. Dece­­ber 21 - re tett felajánlásában egy olyan korszerű raumiepuhító gép megszerkesztését vál­­totta, am­ellyel háromszoros munkaerő megtakarást lehet elérni.­­­­Vilulúsát teljesítette. A Dombóvári Kendergy­árban még vannak hiányosságok, meg kell szüntetni a kapun bel­ül munka­nélküliséget, leh­­tőség«* kell ujoj- Inti a dolgozóknak, hogy a i új* tómozgalom­ba még acélosebben be tudjan­ak kapcsolódni, hogy­ a­z újítást » kender éis lenkészÜő »szemben ne csak egyedül a telep­vezető végezze, hanem a fl/JV»­ dolgozók is. IDsséért szükséges az, hogy a telepve­zető elviére a dolgozóikkval, a felme­rülő problémák« ’• beszélje meg és azokból 3 legikiseb­b megvalósít’liMust is h­­ajtsák végre, hogy az üzemben­­ az újj­ásít. ne csak egy ember végezze, hanem abba a dolgozóik minél széle­sebb rétege kapcsolódjon bele. Hiányosság még az, hogy a Gazda mozgalom és a Vorosin-1110z­galom az üzemben nem tudott kellőképpen ki­fejlőd­ni. Ezeknek a hiányosságoknak ki­küszöbölése elsősorban az üzem­­pontszervezet feladata, hogy­ a jól be­vált munkamódszereket a gyengébben teljes­ít­ő dolgozóknak átadják, hogy azok is méltóképpen hozzájárluhaso­ i­­­nak a termeléshez, hogy­ ezen keresz­tül elérhessék azt, hogy a Dunántúli Rost­kikészítő Vállalat dombóvári üzeme hason­lóképpen teljesíteni t­ud­ja vállalását és tervét, mint a Dél- magyarországi Rostkikészítő V*általa dolgozói, hogy atml is bizto­sítani tudják dolgozó népünk textvelálását. i bur’timfihe^riljlésben«? járd# reset­ ­z összeesitett eredmények »lapjan a tamási járás *»r­iárti»n­­artsi első helyét Néhány nap multig bezárul az 1951­-es év. Tanácsaink döntő feladata most a begyűjtési tervek, maradékta­lan teljesítése. Amint az eredmények mutatják, a gabonafélék és a kuko­rica begyűjtésében Tolna megy­e ki­sajátította magának a­ 10. helyet és semmi jel nem mutat arra, hogy tel­jesítményét fokozza és feljebb kerül­jön. A legjobb eredményt eddig a hor­gony a begyűjtésben érte el me­gyénk, melynek teljesítésében a megyék között a második helyet foglalja el. A baromfibegyű­jtésben a legutóbbi kiértékelés szerint a hatodik helyről újból az ötödik­re kerültünk. A gabonabegyű­jtés általában ugyan­azt az eredményt mutatja, mint he­tekkel ezelőtt. Egyedül a tamási já­rás teljesítése van 95 százalékon fe­lül, a gyünki járás teljesítése a 92 százalékot haladja meg, a többi járá­sok eredménye 90 százalék alatt van, Kuskoricahegyii­llérben­­ a tamási járás eredménye közel­ 95 százalék, a töb­bi járásoké jóval 90 százalék alatt van. A napraforgóbeadás teljesítésé­ben a járások eredménye a paksi és gyönk­i kivételével, túlhaladta­­ a 101­ százalékot. Megyénk burgonyabegyűj­­tési eredményét egyestül a gyön­ki já­rás rontja le, mert teljesítése csak 7­3 százalék, míg a többi járások tel­jesítménye 100 százalékon felül van. A gyünki járásnak tehát elég sok javítani való van ezen a jenen. Tanácsainknak most különösen nagy súlyt kell helyezni a baromfi, tojás, tej, zsír és élőállatbeadás tel­jesítésére. Baromfibegyű­jtés­ben a legjobb eredményt a gyön­ki járás érte el csaknem 75 százalékos telje­sítménnyel. Második a szekszárdi járás, melynek teljesítése megha­ladja a 64­ száazlékot. Legrosszabb a paksi és bonyhádi já­rás, melyeknek eredménye 60—61 szá­zalék körüli van. A tojásbeadás tel­jesítésében szintén a gyön­ki járás ve­zet 80 százalékon felüli te­jesítésével. Nem sokban marad le mögötte a ta­mási járás, amelynek eredménye túl­­­haladja a 85 százalékot. Legrosszab­bak a szekszárdi és paksi járások, az előbbi 67, az n óbb 6­1 százalékos eg jesítésével. A *sírbe*«iás terén sti­cWi helyet a gyöiski járás foglaljsi el 29 szá­zalékos eredményével. Második a szekszárdi járás, amelynek ered­ménye meghaladja a 27 százalékot. A leggyengébb eredményt a tamási já­­­rás m­utatja, mert teljesítése eddig mindössze 11 százalék. Az élőállatok beadása terén első a paksi járás, több, mint 85 száza­lékos telje­sítéssel. A m­ásodik he­lyet a szekszárdi járás foglalja el 80 százalékon felüli teljesíté­sével. Leggyengébb eredményt a dombóvári és gyöidii járáso­k érték­edj­a, előbbi 75, az utóbbi 72 százalékos teljesítő­séss­el. Az eredményekét összevetve, a ta­mási járás szilárdtan tartja első he­lyét, eredményét csak a gyenge zsír, élőállat, és barom­fibeadás rontja el Második helyen a szekszárdi járás áll, azonban a tamási járás elsőségét nem igen veszélyeztetik. A Leggyengébb to­vábbra is 3. paksi járás, amelynek munkáján s­ok javítanivaló van és s>. járási, helyi tanácsoknak na­gy fel­adatot kell. elvégzem, hogy a járás beadási kö­telezettségét maradéktala­nul teljesíteni tudja. Kdislaw Adamski sí Mowa Htiía építője lett Zd­isl­aw Adnonski mindössze­­ 13 éves volt, amikor elszegődött béres­nek I­mipowicz kulákhoz a Gdansk melletti Rudnyik­a faluba. A kul­ák semmit, sem fizetett munkájáért. Né­ha jókedvében odavetett neki öt vagy tíz z’oty „borravalót“. .Három évig tartott a megailá»ó, em­bertelen robot. Azután váro­ fb­an for­dulat köve­kiwrl be Zdis­aw etedé­ben. & Gdansk utcáin k­ikötőmunkások, tengerészek, ifjak és lányok vonultak fel. 1951 május elsejét ünnepelték. Zdislaw a ciíszemelvény közelében ál­lt. Már maga­ sem emlékszik, ho­­gyan indult meg a beszélgetés közte és a mellette álló munkások között, de egyszerre csak azt vette észre, hogy őszintén, feltárja előttük­­ a sor­­s­át. Az egyik munkás B­a­rtarowski e v» társ m­ég az ünnepet k­övető napon tevése­t írt Zd­islaw életéről a „Gros Wybrzcza“ című vajdasági párttag szerkeszt­s­­égének. Zdis­law igen meglepődött, am­ikor néhány nap múl­va a járási pártbizo­tt­­ságtól kérésre valaki . Amiik­or le­ültek egymással szemben, az ifjú olyan izgatott volt, hogyy nem jöttek szájá­ra a szavak, de lassanként megoldó­dott a nyelve. A járási pártbizottság küldötte beszélt No­wa Huta építésé­ről a gépállomásokról. Sok,mindenről szó esett. Zdislaw előtt űi. hata'm­as ■ávla'-ok Dyfitsk wap. Szem* lagyo-gott, s most már visgBafcarfliatartastó kikívánkoztak belőle a szavaik: — Szeretnék még ma. eMudt­ln­ No­wa Hutára!* A beszélgetés óta hat hónilap befé­t­el. Zdielaw Adamsk­i a Nowa Hu­ts építői között találjuk. A vízvezeték - szerelőknél dolgozik. Adoanáflai örömmel emlékszik vissza a Nowa Hután eltöltött első napokra. Biackowski elvtárs brigádvezető, megkérdezte" tőle, van-e kedve Víz vezetékszerelést tanulná. Sok szakma közül választhatott. Lehetett volna kőműves, asztalos, lakatos vill­any szer­ő, betonozó, festő ... Zdislaw azonban úgy h­atározott hogy vízvezetékszerelő lesz. Azóta nem ismer fáradtságot a munkában a tany­csban. * Zd­isidor megszerette munkájat és Nowa Hutát. Lakást, téljes ellátást, ruhát, fizetést kap. Est­?, munka után az előadó­ aímek­ben megkezdődik az oktatás. Az ifjak szak­tárgy­aika:­ len­gyel nyelvet és irodalmat, társada­lomtudományt tanulnak. Szórakozás­ban sincs hiány Zdislaw Adamski, a Lengyel Ifjú­sági Szövetség nowa-hubai szerveze­tének aktív tagja. Boldog jövőjének biztos tudatában dolgozik es tanult hogy minél önki dalosabb harcosa le­hessen a szocializm­us építésén?* éc a tip-tóé bék** ügyének

Next