Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-25 / 300. szám

2 H­N­ P T, Ő ÉS P : Bátran tárjuk fel a hibákat a taggyűlésen pártunk alapszervezeteiben, a de­cember havi taggyűlések befejezés­hez közelednek. Megállapí­that­ó, h­ogy alaps­zervezeteink négy fejlődé­sen mentek keresztül. A kritika-ön­­tek­t­ten, valamint a taggyűlések elő­készítése vonalán. Alapszervezeteink a Központi Vezetőség határozata és Rákosi elvtárs beszéde nyomán, ko­­molyan fogla­k­koznak a termelés kér­déseivel­, amiér­vet a titkári beszámolók helyesen kötnek össze a békéért foly­tatott­ harc­­ kérdésével,­ ­ Bonyhádi Xoli»«Ma gyar” pártszervezetének taggyűlését mél­tán­ állírhatjuk a legjobban előkészí­tett taggyűlések sorába. A tagság po­litikai előkészítésének eredmény­ekép­­pen a tagság a megjelölt időben pontosan megjelent. A tagság az egész gyűlésen, végig lelkesedéssel és aktí­van vett részt. A Mikárd beszámoló foglalkozott Rákosi évtárs november 30-i beszédével, a tervtel­jesítés kér­désével, a munkafegyelem megszilár­dításával. Élesen, bírálta, a későnjö­­vőket, a gyakori hiányzókat. Emellett bírálta azokat az elvtársakat is, akik a későn járók mellett dolgoznak és nem figyelmeztetik őket, nem petlen­­gérezik ki őket. Utána ismertette az üzemi pártszervezet eddigi eredmé­nyeit, hiányosságait az új vezetőség munkáját. Jó munkát végzett a párt­­szervezet a sajtóterjesztés terén. Köl­tő elvtársi, párttitkár megdicsérte Vesz­prémi elvtársat, aki egymaga 24 új előfizetőt gyűjtött. Tizenegy elvtárs szólt hozzá a jól felépített­ beszámoló­hoz. A hozzászólások­­ többségü­kben a munkái egyetem megszilárdításával, az oktatás és pártépítés kérdésével fog­lalkoztak. A titkári beszámoló élesen bírálta az oktatásból hiányzókat, az oktatást lebecsü­lőket, akik önkritikát gyakoroltak és ígéretet tettek hibájuk kijavítására. A beszámoló után k­ét tagot és két tagjelöltet vettek fel, a tagság alap­os vitája után. Utána a pártti­tikár elvtárs jutalmat nyújtott át a jó pártmun­kásoknak. A zománcgyár kommunis­tái felismerték, hogy a jó és aktív, a bírálat-ön­bírálat szellemében le­folyt taggyűlés teremti meg az előfel­tételét annak, hogy az új vezetőség jó munkát tudjon végezni. Shakes községben a gyenge titkári beszámoló ellenére is lelkes hangulatban ért véget a tag­gyűlés. A titkári beszámoló hiányos­ságait­­­ hozzászólások kijavították. Nyolc elvtárs szólt hozzá a Rákosi elvtárs beszédével foglalkozó beszá­molóhoz. Nagy Szabó József elvtárs követelte a pártszervezettől, a tanács­tól, hogy a község begyűjtésével kap­­c­solatban megmutatkozó liberalizmust számolják fel és a hátralékosokkal szemben, akik a községre szégyent hoztak, a legszigorúbban járjanak el. Megemlítette, hogy több párttag és népnevelő is van, aki nem teljesítette Hlég beadási­ kötelezettségét. Felhívta egyelmüket, hogy még a holnapi nap folyamán tegyenek eleget a törvény betartásának. Apáti József elvtárs az «Iktatási rminika hibáiról beszélt, — Varrnak párttagok — mondotta, — akik együtt sírnál­ a falu azon pa­rasztjaival, akik beadásukat azért ,ne­m teljesítették, mert, „nincs ga­bona". Pedig a valóság az, hogy a malomban egymást érik a kocsik, az őrlésre átvett gabonát már csak szü­k­ségraktárakban tudják elhelyezni.­­ Utána bejelenti, hogy a malom dol­gozói helytállnak a termelés front­ján és tervüket az e­ rnúit havi 100 százalékkal szemben 170 százalékra teljesítették. Kövessék a dolgozó pa­rasztok is a mauem dolgozó­inak pél­dáját. Rácz elvtárs az­ oktatás lemorzso­lódásáról beszélt hozzászólásában. Kéri a tagságot, hozzon határozatot ezeknek a hibáknak a kijavítása ér­dekében, mert nem­ megengedhető a­z a lazaság, ami a községben az oktatás terén is tapasztalható. Két tagot és két tagjelöltet, vettek fel a taggyű­lésen, alaposan megvitatva a felvéte­l­iket. A titkár elvtárs ismertette a megyei pártértekezlet határozatait és Ob­ersafe végrehajtására hívta fel a tag­ság figyelmét. A taggyűlésen is szü­­letett határozott a begyűjtés és okta­tási munka megjavítására. * Az eddigi taggyűlés­eken­ , megnyi­l­­vánu­ót felszólalások mutatják, hogy a pártszervezetek fejlődésében ko­moly javulás állt be. Az új­­ vezetősé­gek munkája­­ máris eredményes. Fel­­­adatunk ezt a fejlődést, még gyorsab­bá, tökéletesebbé tenni. Segítségére kell­ lenni az új vezetőségeknek, hogy a kezdeti nehézségeket áthidalva, szi­­­lárd vezetői legyenek a falunak, üzemnek. Felszínre kell hozni a­ dol­­gozókban rejlő értékeket és meg kell találni a módot arra hogy ezeket ér­vényre is tudjuk juttatni. A Tolnai Textil­gyár DÍSZ-fiataljai behozták a lemaradást december 21-re Megyénk üzemeinek dolgozói harcolnak a terv sikeres teljesítése érdekében. A textilgyárban de­cember 10-ig 20 dolgozó teljesítette ezévi tervét, akik ma már a feb­ruári tervüket teljesítik. Sztálin elvtárs 72. születésnapja tisztele­tére tett munkaversenyben a DISZ fiatalok törtek az élre, akik vál­lalták, hogy a negyedik negyedév­ben mutatkozó lemaradást behoz­zák december 21-re. A fiatalok tel­jesítették a vállalásokat. Többek között Temesvári Máriának októ­ber elején egy és félnapos lemara­dása volt, október első dekádjában csupán 80—100 ezer vetést tudott elérni, amivel még a napi normá­ját sem tudta teljesíteni. De a vál­lalt kötelezettségnek eleget akart tenni. Ezért október végére teljesít­ményét fokozta és már a 156 ezer napi vetést is eléri terv­szerűbb munkájával. Ezzel már 1­4 napos előnyre tett szert. A versenyben a napi leg­jobb eredménye 79 ezer vetés volt normán felül. Rákosi elvtárs be­széde óta december 2­1rig munkáját még jobban fokozta. December 21-ig 140 180 ezer vetést ért el naponta és ezzel már 3 és félnapos előnyt harcolt ki az utolsó év­negyed teljesítésében. Jó munkájának eredményeként el­érte azt, hogy míg októberben az utolsók között teljesített, ma már az üzem legjobb dolgozói közé emelkedett. Hasonló eredményt ért el Révész Mária DISZ-fiatal is. Az évi tervteljesítők­ között szép számban megtaláljuk a DISZ-szövő­­lányokat, akik teljesítményükkel az elsők közé kerültek. Az első két helyre idősebb dolgozók kerültek, akik már nagyobb gyakorlattal rendelkeznek, jobban ismerik a munka könnyebb­­ fogásait. Az üzem dolgozói a vetési nyers­­áru terv teljesítése után a terv részletes teljesítéséért indultak harcba, hogy az üzem tervét min­den­­ részletében maradék nélkül , tel­jesíteni tudják. A Téglagyári Egyesülés dolgozói felajánlásukat jóval túlsebesítették A Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés dolgozói Sztálin elvtárs szü­letésnapjára tett felajánlásaikat 140—1&6 százalék között teljesítet­ték. Ebből az alkalomból az alábbi levélben fejezi ki a vállalat veze­tősége köszönetét, elismerését a vállalat minden dolgozójának, hogy olyan odaadóan dolgoztak vállalá­saik, tervük teljesítése érdekében. KEDVES SZAKTÁRSAK! Őszinte örömmel üdvözöljük no­vember 7-re elért kiváló eredmé­nyeiteket és arra kérünk benne­teket, hogy ezt az eredményt még továbbra is tartsátok. December 21-re, Sztálin elvtárs születésnap­jára újabb felajánlást tett dolgozó népünk és ezen belül a vállalatunk dolgozói is. Ez a nap ismét mér­földköve a­ szocialista munkaver­senynek. Ezen a napon ismét ki fogjuk értékelni, kik értették meg Pártunk és szeretett vezérünk, Rá­kosi elvtárs hívó szavát, akik jó munkájukkal előbbre vitték a szo­cializmus fejlődését hazánkban. Mi reméljük azt, hogy ebben a békeharcban Ti is az élharcosok között lesztek. A december 21-i lendületet még tovább fogjátok fej­leszteni és az elért eredményeknél nem álltak meg, hanem még töb­bet termeltek, hogy ötéves tervünk építkezéseihez az építőanyagot za­vartalanul biztosítani tudjuk, és el­érjük, hogy ez évi égetési tervün­ket maradéktalanul teljesíteni tud­juk. December havi égetési ter­vünket minden körülmények kö­zött teljesíteni kell, mert ezzel még tartozunk az építőiparnak. Ezért az újító- és Gazda-mozga­lomba még jobban kapcsolódjatok bele, hogy ezen keresztül soha nem látott eredményeket tudjatok el­érni. Ehhez a munkához kívánunk sok sikert. Toln­a megyei Téglagyári Egyesülés Vállalatvezetősége ßpueknzr C­ áziefsiek ItJ.jv.siU.t­a­ndgjja, párt útik tagjelö­ltje. lesz... Arcán a decemberi Írisz hó felolvadt pelyhet foly, dobáltak lefelé, amikor be­,­lépett a gyönki pártszerve­zet irodájába. Alázott, ka­ bálja is, hiszen egész nap kött dolgozott, a határban. A tagjelölt felvételt kérni még hozta. Bruckner Jó­zse­f. Ott laktak Szobaion, pusztán a cselédházban, úgy mint a többi proletár család. Tizenkét éves kora­­től kezdve maga is cseléd­nek állt be, mivel kenyér­­keresetére vo­lt szükség. Dolgozni már fiatal ko­­rában jól tudott. Megmu­tatta a kapálásnál és egyéb munkáknál, hogy fiatal ko­ra ellenére jobb munkát vé­gez, mint az idősebb cse­­lédem­berek. Akkor még úgy látta, ha többet dolgo­zik, többet keres. Ez azon­ban hiú ábrándnak bizo­nyult és a munkáért a po­fon, az ispán szidása volt a fizetség. Az idő múlott.. lassan beletörődött ő is a cselédek egyhangús, nyomo,­rúságos életébe. 1941 ben elvitték katonának, utána r­övid idő múlva szovjet fogságba került. A fogság, van élete egy csapásra megváltozott. Nem érezte többé a földesúr hatalmát és napról­ napra érett bér, ne a nagy változás tudósi jelentősége. Munkába állt és jól­eső meglepetéssel vet­­tte tudomásul, hogy mun­ká­ja után megbecsülik. A fogságban töltött négy esz­tendő új embert formált belőle. Ráébredt arra, hogy érdemes élni, s most­­ ön az eddig lenézett elnyo­mott proletarian igazi, emberi élete. Teltek­ az évek, a foglyok hazakerül­tek, Bruckner József kér­te, hogy kint maradhasson, de aztán gondolta, itthon is szükség lesz a munkás­kézre. Két éve, hogy haza­jött. Azóta mint földműves dolgozik. Látta az eredmé­nyeket, a dolgozók megvál­tozott életét és egyre ér­lelődött benne az elhatáro­zás, ,tagjelölt­je lesz a vártnak". Most aztán végleg elha­tározta magát, kérte felvé­telét. Munkában megkem­é­­nyedett, kérges tenyerében nehezen forog a toll, de lassan ideírja a kérdőívet, nem sokat kell gondol­kod­­nia, hiszen eddigi élet olyan, mint egy nyitott kinyit. A kérdőív most i­t fekszik a pártimd,, a szip­lám. Kéri, vegyék fel a pártba. „Azelőtt semmiféle pártnak sem én, sem szü­leim nem voltak tagjai" – írta. — Most már vilá­gosan látom a helyes utat, tudom, hogy a dolgozók mindent a pártnak, a kom­­­­munistáknak köszönhetnek. Nagyon szeretném, ha párti tag lehetnék. Bruckner Józsefnek rö­videsen teljesül a vágya, tagjelölt lesz, mert meg­érdemli. Élenjár a népne­velő munkában, a termelés­ben. Példát mutat, a többi dolgozóknak. Rákosi elv­­társ azt mondotta:­­Csak a dolgozók legjobbjai ke­ ’"ülhetnek be a pártba." Bruckner József, társai ajánlói véleménye szerint " legjobbak közül való és ezért lesz tagjelöltje a dol­gozók élenjáró csapatá­nak. PW TOSCEMBEI* * Levelezőh­álózatunk erősítésével késziültek a K­Szelp levelező értekezletre A­lig két ház választ el bennünket a megyében megtartandó leve­lezői érte­kezredtől. Ezalatt a rövid idő alatt komoly feladatok várnak le­­velezőinkre, hogy megfelelően fel tud­januk készülni arra a nagy megtisz­­tel­tetésre, amiben felszabadulásunk óta először lesz részük. Levelezőiket először éri az a nagy megtiszteltetés, hogy országunk kommunista lapjainak levelezői összejöjjenek és megvitassák levelezési­­ munkájukban eddig elért eredményeket és feltárhassák azokat a hiányosságokat, amik akadályozzák a munkás­­,par­aszt levelezés kiszélesedé­sét. Levelezőink ezen az értekezleten nemcsak a hiányosságok és az ered­m­ények feltárására lesznek hivatva, de megválasszák soraikból a legjobbakat, akik az országos levelezői, komgres­­­szusora képviselik a kommunista sajtó levelezőit, köztük a Tokvai Napló le­­velezői­t is. Levelezőinket át kell, hogy hassa ennek a nagy megtiszteltetésnek a je­lentősége. Munkájukat ez eddigi ne ‘ sokkal fokozottabban kell, hogy vé­gezzék. Át kell érezni­ük, hogy a kom­­munista sajtóval való levelezés kapocs a párt és a dolgozó nép között. Ezt a megtisztelő feladatot azonban csak akkor fogják betölteni, ha levelekben a­z eddiginél sokkal többet foglalkoz­nak az eredmények mellett a­ hiányos­ságok feltárásával is, mint azt Csere­­nyec István, gyapapusztai levelezőnk is tette. Bátran rámutatott, hogy a gazdaságban beindult kéthetes politi­kai iskolán azért nincs meg a teljes létszám, mert maguk a pártfunkcio­náriusok sem érzik át az oktatás je­lentőségét. Cserenyec elvtárs levelei példát mutatnak azok felé a levele­zők felé,, akik félnek megbírálni egyes vertaket vagy funkcionáriusokat. Pe­dig a pártszerű bírálat népgazdasá­gunk fejlődését és szocializmusunk építését segíti elő. A­z értekezletre való készülődés azt is jelenti levelezőink számára, hogy levelezési munkájuk megvitatása mellett foglalkozniuk kell újabb levele­­zők szervezésével, mert ízénél széle­sebb a pártsajtó levelező hálózata, an­nál erősebb az a kapocs, ami a pár­tot összekapcsolja a tömegekkel. A levelezők azonban nemcsak kapcsola­tot jelentenek a párt és a dolgozók tömegei között, de hadsereget a kom­munista sajtó számára és míg a lap a vezérkar szerepét tölti be, szükséges az, hogy levelező hálósai*, eróom d legyen mélyülve a dolgozók között Minél erősebb egy lapnak a levelező­ hálózata, annál eredményesebben tud­ja megvívni harcát az ellenséggel szemben. Leveleződik tábor«, ez utóbbi hetekben szépen kezd erősödni. Egyre több dolgozó keresd fel leveleivel szerkesztőségünket és vállal­ja az ál­landó levelezést Különösen Rákosi elvtárs november 30-án elhangzott beszéde óta emelkedett levelezzömb lét­száma. Balogh Nándorné, a nagydorogi békebizottság elnöke is Rákosi elvtárs beszéde után írta meg első le­velét, melyben saját és v. község dol­goz­óinak örömét fejezi ki a jegyrend­­szer megszüntetéséért. r * evtáro­né így ír: „Községünkben, nagy váltó, zárt hozott a jegyrendszer megszünte­­tése, valamint szerete­t vezérünk. Rá­kos­ elvtárs elhangzott beszéde: Mind­­nyájan örölünk, hogy Lehetővé tette dolgozó parasztságfunk­­ többletét A jegyrendszer megszűntetése után tömve voltak az üzletek vásárlóközönséggel.“ — Vince István dolgozó kis par­aszt, aki beadási kötelezettségének mik­én­­ben eleget tett, így nyilatkozott: . ,,Köszöhetem mindezt a­rra vezérünk­nek és pártunknak, hogy megnyitották előttünk a haladás kaptát, mely itt idáig vezetett, hogy én is 2.600 forit értékű ruhaneműt vásárolhattam." S­áfrány Mária, a nagydorogi do­­hánybeváltó egyik dolgozója is nemrég tett ígéretet, hogy lapunk ál­­landó levelezője lesz, ígér­etért beváltot­ta, első levelét már meg is kaptuk. Le­­velében komolyan megbírálja a do­­hánybeváltó üzemi párttárékáját. így ír: „A párttitkár elvtárs az osztályban, kiszélesítését hangoztatja, de ő úgy értelmezi az osztály­harcot, hogy el­megy egyes elvtársnő szüleihez azzal, hogy lebeszélje őiket arról, hogy lá­nyukat elengedjék pártmunkára, vagy­­is a párt által meghívott megyei ve­zet­ő­ség választó gyűlésre. Azt mondod. tu: — Nem érdemes elmenni, mert vé­gül úgy jártunk, mint én, hogy min­den vasárnap hivatnak ide,oda és nincs semmi értelme." Ha minden levelezőnk ilyen bátran feltárja a hiányosságokat és bátran bírál, akkor iel készült a megyei le­velezőértekezletre. De nagy segítséget nyújtanak lapunknak­­s a hibák ellen­­küzdelemhez. ""a-------------—­ Levelezőnk írja az oktatásról A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata­ szerint ok­tatjuk párttagság­unk 40—50 százalé­kát Ezen túlmenően a párttagság töb­bi része és a becsületes­, jól dolgozó, pártonkívüliek is politikai előképzett­ségüknek megfelelő fokra való eme­lése érdekében be vannak vonva az oktatás minden formájába. A szekszárdi városi tanács végre­­­hajtó bizottságiánál is nagy lendülettel és a beosztottak lelkesedésével in­dult meg az alapfokú politikai isko­la. Az alapfokú politikai iskola hall­gatói közé a városi tanács végrehaj­tó bizottsága­, az igazságügy, a MÁV, a Vendéglátó Vállalat és a József Attila gyermekotthon párttagságának egy része és a becsületes párt­onkí­­vü­li dolgozók vannak bevonva. Már az első órák után láttam, hogy az a lendület egyes elvtársak részéről, — mellyel nekiindultak a tanulásnak — csak­ „szalmaláng“ volt. Láttam azt több elv­társon, hogy nincsenek tuda­tában ennek a megtisztel­tetésnek, me­lyet a párt oktatásba való bevonás je­lent minden dolgozó számára. Először az igazságügytől, a MÁV- tól, majd­ a városi tanácstól kezdtek elmaradozni az elvtársak a politikai iskoláról, a tanfolyam vezetői több alkallmmal eljártak az igazságügy és a MÁV párttit­k­árán­ál, illetve a poli­tikai iskolára jelentkező elvtársaknál személy szerint is, a lemorzsolódás meg­szüntetése érdekében . Sajnos, a­ 7. elvtársak ígéreteit nem követte a politikai iskolán való megjelenés. Legutóbb a MÁV-nál Réz Jenő az igazságügynél Főfai József, Nagy Vendel és Szabados Ferenc­ elvtársak tettek ígéretet arra, hogy megjelen­nek a legközelebbi szemináriumom December 17-i politikai isk­olai érén a­zonban kénytelenek voltunk­­ meg­állapítani, hogy a városi tanács dol­­gozói közül Link Lajos, Zemárt Györgyné, Horváth János, Szállási Aurél Marosi János, dr. Sárosi Ist­­ván, Patkós Etel, ffiz Igazságügytől Nagy Vendel, Föld József, Szabados Ferenc, a MÁV-tól Dányi Frigyes, Réz Jenő Sólyom János elvtársak nem jelentek meg az alapfokú poli­tikai iskolán. A tanulás terén, mint magatok is baláthatjátok, sürgős javítani valótok van. Be kell bizonyítani m­dndcs egyes hallgatónak, hogy következetesen ha­ladnak azon az úton, melyet Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársaik jelöltek ki számunkra. A marxista-leninista elmélettel felvértezve lehet csak ered­ményes, az ellenség iránti következe­tes harc. De ez élenjáró elmélet gya­korlati alkalmazása segít bennünket a szocializmus felépítéséért vívott küzdelemben, a béke védelmében is. Remélem, hogy az elvtársak a kri­tikát magukévá téve, a legközeleb­bi alapfokú politikai iskolán öröm­mel fognak megjelenni. Meg kell ér­­teniök az oktatás felmérhetetlen je­­lentőségét a mi harcunkban. Különö­sen nekünk kell példát mutatnunk, mert csak így vihetjük sikerre a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának­ 1951. évi május 17-i ha­tározatát. Szüle József ta­nfolyamvezető­­ helyet­tes.­­# Nekünk is az a véleményünk, hogy a fent jelzett elvtársak szívleljék meg a kritikát és elkövetkezendő időben következetesen, és keményen harcoljanak azért, hogy a politikai is­kolán minden alkalommal pontosan megjelenhessenek. Tudjuk biztosan, az elv­társak is tudatában vannak az oktatás döntő jelen­­­tőségének mely nélkülözhetetlen gyakorlati munkánk jó elvégzésében. Tehát csak azt ajánl­hatjuk, hogy nagyobb felelősségérzet­tel, több odaadással fogjanak az elv­társak ehhez az elengedhetetlenül fontos munkához és akkor a jó ered­mény úgy politikrai, mint­ gazdasági téren meghozza a maga gyümölcsei!. .

Next