Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-03 / 152. szám

1051 JULIUS 3 SS & P ?. 03 PA R 7 É5: P/R TÉP IT ES___★ aratási inainksik kikeres elvégzésíken Dolgozó parasztságunk a mezőgazdasági munkák legfontosabb szarászához ért, az aratáshoz. Most látja meg minden dolgozó paraszti munkájának Méményét. Nemcsak dolgozó parasztságunk, hanem az egész ország dolgozó népének érdeke az, hogy az idei jóak ígérkező termést idejében learassuk és elcseppeljük. A falusi DISZ-szervezetek első feladataként Pártunk azt tűzte ki, hogy a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésében élenjárjanak. A tavaszi vetési, majd a növényápolási munkában megyénk fiataljai komoly segítséget nyújtottak állami gazdaságainknak. A fiatalok jó munkát végeztek. Kezdeményezői voltak a brigádok megszervezésének, a verseny kiszélesítésének. A várdombi állami gazdaságban a szekszárdi állami gimnázium tanulói között Váczi József 7 tagú brigádja 217 százalékot, Gáspár Zsuzsanna 3 tagú leány brigádja 163 százalékos eredményt ért el a gyapot egyelésében és kapálásában, ötéves tervünk végrehajtásának jelenlegi szakaszában a feladat békearatásunk sikeres elvégzése. Az aratás és a csépkés időbeni elvégzésével biztosítjuk dolgozó népünk kenyerét, módosított ötéves tervünk második évének teljesítését és erősítjük a béke erőinek táborát. Ennek tudatában fogtak hozzá az árpa aratásához a szálkás DISZ-szervezet tagjai, akik az árpa aratását elvégezték és már a behordását végzik. A bátaapáti DISZ- szervezet tagjai az árpa learatása után már a behondást is elvégezték és hozzákezdtek a búza aratásához. Ezek a fiatalok megértették, mit jelent az, ha az őszi és tavaszi árpát és zabot sárgaérésben, a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érésben aratják le,ezzel harcolnak a fiatalok minden szem gabonáért. Falusi DISZ-szervezeteink feladata, hogy aratóbrigádok szervezésével nyújtsanak segítséget az állami gazdaságoknak, az aratási munka mielőbbi sikeres elvégzésében. Fiataljaink járjanak élen a tarlóhántás elvégzésében és a másodnövények vetésében is. Az aratás-cséplés sikerének egyik legfőbb feltétele, hogy idejében biztosítsuk a szükséges munkaerőt. Éppen ezért azokban a szervezetekben, ahol ezidáig még nincs aratóbrigád, a hét folyamán meg kell szervezni. Az aratási munkák sikeres elvégzésének érdekében mozgósítani kell a szervezeten kívül álló becsületes fiatalokat és be kell vonni őket az aratóbriff adókba. DISZ-szervezeteink szervezzenek tűzőrséget, ott, ahol ezidáig még erről gondoskodás nem történt. Számítanunk kell arra, hogy az osztályelleniség, a kulákok moA is igyekeznek mindent elkövetni, hogy aljas terveikkel gátolhassák békearatásunkat, ötéves tervünk végrehajtását. Éppen ezért figyelni kell a kulákok földjét, hogyan végzi el az aratást és ha szabotálja, kíméletlenül le kell levelezni. Cséplőbrigádjaink álljanak versenyben egymással. Vegyenek példát a bonyhádi gépállomás fiataljaitól, akik a cséplőgépek kijavításában minőségi munkát végeztek. A gépállomás dolgozói Zsupán Magda, Molnár János, Kovács István versenyre hívták ki egymást a 40 vagonos cséplés túlteljesítésére. A kakasát DISZ-szervezet titkára versenyre hívta ki a bonyhádi járás egyénileg dolgozó fiataljait, hogy az aratási munkát időben elvégzi és a cséplőgéptől tesz eleget az állammal szembeni kötelességének. Ez a fiatal megértette azt, hogy a terménybeadás mielőbbi elvégzésével hazafias kötelességét teljesíti. A paksi területi DISZ- szervezet is kivette részét a növényápolási munkából. Azonban a DISZ- szervezet vezetősége elfeledte, hogy feladatok továbbra is vannak. Nem foglalkoznak az aratás kérdésével. Míg a többi DISZ szervezetek aratóbrigádot szerveznek, addig a paksi fiatalok a bál megszervezésén problémáznak. Az a gondjuk, hogy ki legyen felelős a bál rendezéséért- és nem pedig az, hogy az idei nagy békearatásból kivegyék a részüket. Ma elsősorban ügyvédijük békénket, ha munkával a termelés fokozásával az aratás-cséplés, begyűjtési munkák sikeres elvégzésével készülünk a VIT-re. A mi körülményeink között a békéért harcolni elsősorban azt jelenti hogy harcolunk a felemelt ötéves terv teljesítéséért. Élenjárunk a termelésiben, példamutatással és Ifevilágosító munkával dolgozunk a begyűjtés sikeréért. Erős, edzett fiatalok vagyunk, akik készen állunk mindenkor a haza védelmére. A békeharc egyet jelent azzal, hogy jártunk és Szovjetunió iránti hűségre, a haza iránti forró szeretetre neveljük az ifjúságot Rúzsa János DISZ megyei szervező titkár A foddi Haladás több, mint 200 százalékra teljesítette fejbeadását A madocsai Igazaság termelőszövetkezeti csoport versenyre hívta a bölcskei Petőfi termelőcsoportot a tejtermelés emelésének érdekében. A versenyfeltételek a következők: A madocsai Igazságtermelő csoport vállalta, hogy fejét és állagát június 30-ig 7,4 literről 8 literre, szeptember 30. ig 10 literre, december 31-ig 13 literre fogja emelni. Tehénállományunk létszámát 25 százalékkal emelki és 75 százalékát, be is törzskönyvezik. Egyéni dolgozó parasztságunk is szép eredményeket ért el a tejtermelés terén. Gyónócshán gyulád, dolgozó tejbeadási kötelezettel«* 100 liter volt és 343 liter tejet adott be. Csonka Pál ugyancsak gyulaji dolgozó parasztnak, is 140 liter tejbeadása volt és 367 liert adott be. Teekdi István faddi dolgozó paraszt 206 liter helyett 304 litert adott be. Termelőcsoportjaink azonban a tejbeadási kötelezettség teljesítésében is példát mutatnak egyéni dolgozó parasztságunk előtt. Ezt mutatja a fadd? Haladás termelőcsoport példája is, akik 344 literes tejbeadási kötelezettségüket "46 literre teljesítették. Az ellenség szabotázs munkája a fejbegyűjtés terén is megmutatkozik. Páli Jánosné sióagárdi kulák 211 literrel van hátralékban.TApaki György szintén sióagárdi kulák 216 liter beadási kötelezettségét nem teljesítette. Szűcs József kulák pedig semmit sem adott be. Különösen kirívó példa Hegedűs Gyula gyulafi kulák, aki dacára annak, hogy naponta 810 liter tejet, tej, egyáltalán nem szállított be tejet, hogy a beadási kötelezettségét teljesítse, ellenben azt feketén árusítja. Hasonló társai még Bazsányi József, Gazdag János, Magyar József gyulaji kulákok is. A diósberényi Előre csatlakozott a mihályi Táncsics versenykihívásához .A gyors betakarításért, folyó versenymozgalomhoz nap mint nap újabb termelőszövetkezeti csoportok csatlakoznak. A diósberényi Előre termelőcsoport is csatlakozott a mihályi Táncsics termelőszövetkezeti csoport versenykihívásához és vállalta, hogy az aratást a megkezdéstől számított 8 nap alatt befejezi. Vállalta, hogy a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés előtt, az árpát és a zabot sárgaérésben a legkisebb szemveszteséggel fogja learatni. A feladatok végrehajtására asszonyokat és az ifjúságot jó felvilágosító munkával beszervezik. A tarlóhántást az aratás után számított 6. napra befejezik. Ennek érdekében munkájukat úgy irányítják, hogy a gépeket minél előbb üzemeltetni fogják. Az aratás idejealatt a kaparékot minden nap összetakarítják és 60 hold másodverésű növényt fognak verni a tarlóba. A cséplés sikeres elvégzése érdekében úgy szervezik meg a behordást, hogy az asztagokat egymástól olyan távolságra rakják egymástól, hogy a felesleges kutatást elkerüljék. Az esetleges tűzkár elkerülése végett figyelembe veszik az épületek állását. A cseréptetős házaktól 50 méterre, a szalmatetős házaktól pedig 100 méterre fogják rakni az asztalokat. vállalják, hogy a cséplést, ilyen megszervezéssel auguszte» 15-i határidővel befejezik. A terménybegyűjtést hazafias kőélességnek tartják és vallatják, hogy a felesleges gabonát a cséplés befejezésének időpontjától számított 24 órán belül a szövetkezet gabonaraktárába szállítják. Megalkuvás nélkül leplezzük le az ellenséget! A gyulaji Baráth József és ezenkívül számtalan kulák esete világosan megmutatta, hogy a kulákok nem szűntek meg dolgozó népünk ellenségei lenni. Inkább ellenkezőleg. Minél jobban látják, hogy dolgozó népünk építi a szocializmust és ezáltal virágzó országgá válik a még 7-8 évvel ezelőtt a kapitalisták elnyomása alatt sínylődő országunk, annál jobban fenik fogukat és szövik azokat a terveket, amelyekkel ártani akarnak, a mi alkotó munkánknak. Dolgozó népünk érdekeit akarják minden tervükkel veszélyeztetni, hogy ezáltal híven képviseljék bujtogatóikat, az amerikai imperialisták háborús törekvéseit. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy félnek adói, góró nép vasöklétől és éppen ezért nem merik valóságos képüket mutatni. Álarcba rejtőznek, jó emberink tettetik magukat, hogy csak tereljék magukról a dolgozók figyelmét és azok megsajnálják őket. Az álarcok alatt a valóságban azonban nem bárányok, illetve jó emberek, hanem a dolgozók vérére szomjas farkasok vannak. Lesik, azokat a pillanatokat, amikor nem figyeli őket a Párt és a dolgozók széles tömege és ilyenkor levetik a bárányköntöst, megmutatják valóságos képüket. Hasonló esetekben nem riadnak vissza a szabotálásoktól és az aljasabbnál, aljasabb rémhírt earjesztéstől sem. Végső dühükben képesek — hasonlóan Baráth József gyulája kulákhoz.. . emberéletre is törni. Mindezekből az a tanulság, hogy éberségünket egy percig sem szabad elaltatni, hanem állandóan fokozni kell. Ennek különösen most, az aratási ás cséplési munkálatok idejében, van nagy jelentősége, amikor egész évi kenyerünk betakarításáról van szó, a tavalyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ellenség ebben az időszakban próbál kozik legnagyobb mértékben ártani a dolgozóknak. A nemzetközi helyzet éleződése is azt jelenti, hogy az idén a tavalyinál sokkal nagyobb éberséget kell tanúsítanunk, mert a háborút kirobbantani akaró amerikai imperialisták, és csatlósaik ügye még fokozottabb aknamunkát kíván országunk területén élő ellenségtől. Az aratás és cséplésre. tehát az ellenség is készül, csak azzal a különbséggel, hogy a sikert nem elősegíteni, hanem megakadályozni akarják. Ha dolgozók ellenségei , aknamunkájának időbeni megakadályozásáról és a kulákok leleplezéséről beszélünk, fe tétlenül szólnunk kell arról is, hogy az aratási és csépilési munkálatoknak a belső ellenségre mért csapásunk egyben a külső ellenség, a nyugati imperialisták vereségét is jelenti. A feladatunk tehát, az, hogy minden megalkuvás nélkül le kell lepleznünk az olyan kulákókat, mint Markó János báim. kulák, aki a növényápolásban is le van maradva, de ugyanúgy minden ürügyet arra használ fel, hogy lemaradjon az aratással is. Aratását kiadta ,résziből, maga nem arat, akkor, amikor a dolgozók erejüket megsokszorozva siettetik a békearatást. De nemcsak egyedül van Markó János a megyében, d.. még Bélán sem. Helyben is elég hasonszőrű kulák található, aki hasonló szabotázs cselekedeten mesterkedik. Abban azonban mindnyájan megegyeznek, hogy minden eszközzel a dolgozóknak akarnak ártani. ■ Ezeknek az a jós kulákoknak a leleplezése elsősorban a község kommunistáinak a feladata. Pártunk tagjainak nemcsak a munkában kell élen járniok, hanem az éberség gyakorlásában, az ellenség leleplezésében is. De nemcsak a pártagok feladata az ellenség leleplezése, hanem feladata minden egyesdolgozónak. Minden dolgozónak egyik, legfontosabb kötelessége, hogy leleplezze saját ellenségeit, akik egyben a dolgozók széles tömegének is esküdt ellenségei. Dolgozóink harcolnak a szemveszteség elkerüléséért. Ezt mutatja az is, hogy nem naptár napjait nézik az aratás beindításánál, hanem a gabona érettségét, kulákok ezzel szemben a ,,jó gazda szaktanácsaival*‘ akarják ellátni dolgozó parasztjainkat Értékeztetnek arra, hogy máskor Péter-Pátor szokott csak az aratás elkezdődni. Ezeket azért terjesztik, hogy több legyen a szemveszteség és ezáltal kevesebb legyen országunkban a kenyér. Az ilyen és hasonló hangokat. Pártunk népnevelőinek kell elsősorban leleplezni. Meg kelll magyarázni dolgozó parasztjainknak, hogy a kulákok nagyon jól tudják azt, ha holdanként 4-5 százalékos szemveszteség is lesz, azért, mert nem kell időben végezték e tíz aratást, országos viszonylatban már sokezer embernek egész évi fejadagját fogja jelenteni. De nemcsak az aratás, hanem a cséplés területén is igyekeznek a mindenre elszánt kulákok ártani. Már eddigi tevékenykedéseik is felhívták dolgozóink, de különösen, párttagjaink figyelmét a fokozott éberségre. Ezen a területen a szabotájások különösen a cséplőgéptulajdonos kulakoknál mutatkozik meg. Mod István izmén j kulák például nem javította ki cséplőgépét, a munkásokat sem biztosította. Vajjon mi ez, ha nem megsértése a minisztertanács határozatainak és szándékos szabóiálása a cséplén munkálatoknak. Az ilyen és hasonló kulákokkal szemben éppen ezért nem lehetünk kímélettel és minden megalkudás nélkül lehell őket lepleznünk, hogy elnyerhessék méltó büntetésüket. Olyan büntetést kell rájuk kiszabni, hogy attól visszariadjanak a többi cinkostársaik is és ne legyen kedvük felemelni kezüket népi demokráciánk ellen. NEMZETKÖZ m .U.ILI— «» Ra oii’fl — bál fielet! Az amerikai gyárosok lapja, az „United ,Stairs News «nd World Report“ nemrégiben táblázatot közölt az amerikaiak Koreában elszenvedett veszteségeiről. Az első pillanatban jelentéktelennek tűnő számoszlopok azt mutatják, hogy a koreai agresszió, az amerikai üzletemberek véleménye szerint nem követel sok áldozatot. A veszteségeket szépítő táblázat az eddig elpusztult 51 ezer emberrel szemben felhozza, hogy az első világháborúiban 350 ezer, a második világháborúban pedig 1 millió 400 ezer amerikai vérzett el. A folyóirat, melynek legfőbb célja, hogy az amerikai milliomosok még nagyobb hasznot húzhassanak a háborúban elpusztult katonák véréből, nem törekszik túl nagy pontosságra. Ezzel szemben az Amerikai Biztosító Társaságok Szövetsége más álláspontot képvisel. Hírül adta, ezentúl nyilván fogja tartani az elhunytakat, hogy meg lehessen állapítani, ki volt köztük a legszencsésebb. Mindenki tudja, hogy az amerikai nyárspolgárokra milyen mágikus hatást gyakorol a milliós számjegy. A Biztosító Társaság azért nagy reklámdobot verve közhírré tette, hogy hatalmas biztosítéki járulékot fizet annak, aki olyan „szerencsés“ lesz, hogy milliomodik helyre kerül az elhunytak névsorában. A biztosítást vezető üzletemberek visszautasítják a gyárosok újságjának adatait és kijelentik, hogy az „utóbbi háborúkban“ — ideszámítva a koreai hadjáratot is. 664 ezer amerikai katona halt meg. Ugyanakkor kifejezésre juttatják azt a szilárd meggyőződésüket is, hogy ezen a tavaszon már a milliomodik katona is el fog esndi. A Biztosító Társaság reklámja végül a következő „beborító“ felhívást intézi az amerikai polgárokhoz. ** . Fizesse pontosan a biztosítási díjat! Biztosan ön lesz » legszerencsésebb halott!“ ! KÉRDÉSEK köbméter fát se «se imperalístáknak Az«merik« és angol imperialistáknak * hadianyag, termelés számára igen nagy szükségük van a jugoszláv faanyagra. Ilyen irányú kéréseiket Titoék igyekeznek is kielégíteni. Jugoszlávia legkülönbözőbb részein vadul irtják az erdőket. Ez idézi elő, hogy tavaszonként hatalmas hegyi árvizek borítják el a földeket, hogy a források és patakok kiszáradnak és a jugoszláv síkságon most már fáktól nem védve száguldanak végig a pusztító szelek. Ez, természetesen, a mezőgazdaság eredményeinek romlásához vezet. A jugoszláv dolgozók mindent megtesznek, hogy útját állják a rablógazdálkodásnak. A jugoszláv dolgozók egyre sikeresebb és egyre szervezettebb harcot vívnak a nagy fontosságú faanyagok kiszállításának megakadályozása érdekében, így a fa kivágásánál magas tuskókat hagynak, a fa törzsét összetörik, így alkalmatlanná teszik a kiszállításra és szabotálják magát a szállítást is. Ennek következtében a títoistáknak átlagban a kivágott fának 45 százalékát sem sikerül elszállítani. Szlovéniában, például áprilisban az erőszak ellenére is mindössze 16 százalékra teljesítették az erdőirítási tervet. Az erdő- és faiparban a munka termelékenysége ma 50 százalékkal alacsonyabb, mint a háború előtt volt. A fakitermelésnél és szállításnál dolgozó jugoszláv hazafiak szervezett szabotázs-akcióját mutatja, hogy csak Szlovéniában a titoisták hat hónap alatt a szabotázs és bojkott következtében a fakitermeléseknél és feldolgozásoknál 102 ezer munkanapot vesztettek, ami 360 ezer köbméter faanyag kiesését jelenti. A jugoszláv de’1őrök ezzel nagyban hozzájárulnak az imperialisták háborús terveinek megakadályozásához. / Alkotmányunk úti népére 110 százalékra teljesítem a begyűjtési tervet KEDVES TOLNAI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGE! Az említett 6 észteredő gyenge termése után, bőséges aratás előtt áll országunk. Szépek a tereíéskú átások és minden reményünk megvan arra, hogy a dolgozók kenyérellátása, a legfontosabb élelmiszer, bőségesen biztosítva lesz. A dolgozó parasztok már megkezdték az aratást a mi községünkben is, a József Attila tszcs amelynek segítségére aratóbrigádot szerveztünk a szövetkezet dolgozóiból. Készítik a zsákokat és a csűröket a bő termésnek. De nemcsak a dolgozó parasztság készülődik lázasan a terménybegyűjtésre, hanem mi, a szövetkezet dolgozói is. minden erőnkkel részt veszünk a terménybegyűjtés megszervezésében. A terménybegyűjtés egyik előfeltétele a jó előkészítés, a magtárak fertőtlenítése. Szövetkezetünknél egyik legfontosabb kérdés a raktárak rendbehozása és fertőtlenítése vol. Jó munkát akartunk végezni. Ezért Bence István termelési felelőssel felajánlottuk, hogy a fertőtlenítést elkészítjük. Június 20-ra teljesen rendbehoztuk és tiszta fertőtlenített magtárakkal várjuk a begyűjtést, hogy az új gabonát megóvjuk a zsizsikből és egyéb kórtól. A tennéflyátveve: zavartalan lebonyolításához 4 tagú átvevőbrigádot is szerveztünk. Úgy érzem, hogy a begyűjtésben még jobb munkát tudok végezni és én is hozzájárulok népgazdaságunk erősítéséhez, a világbéke megvédéséhez, ha belekapcsolódok a versenybe. Ezért a sársz alőrinci szövetkezet termény felvásárlóját, Balogh Józsefet kihívtam párosversenyre, a termény zavartalan gyors átvételére, adminisztratív munka naprakész állapotára, a termény átvételénél. Szabad időmben népnevelő munkát végzek, éberen őrködök hogy a raktárba se kerüljön nedves, zsizsiké- gabona és kíméletlenül leleplezem a falusi osztályharc, a kulákság mesterkedéseit. Pontosan mérlegelek, a raktárt állandóan tisztán tartom, a gabona begyűjtési tervet, augustus 20- ra, alkotmányunk ünnepére 110 százalékra teljesítem Dümény Sándor torienyfelvásárló. Kajdacs. Olvasd a minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől