Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-28 / 174. szám
TOMAX NAPLÓ VIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA DO FILLER VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ A MAI SZAMBÁN: y*itv Imrí* «*|vtár« pipim«'/,é*d miniszter beszéde (2. n.) — Megegyeztek a korral fegyverszüneti tárgyalások napirendjében (2. o.) — A magyar parasztküldüttség Rosztov területén járt csoportja két tagjának nyilatkozata (2. o.) — A cséplési versenyben a sárpilisi gépállomás halad az élen (3. o.) MNDSZ-asszonyaink a begyűljlés sikeréért (4. o.) A szekszárdi vasút dolgozóinak versenye alkotmányunk ünnepére I. o.| TOLNAIMJEGY ÉI PARTBIZO Att AW Alti dWfHÜnd SZOMBAT, Iftil IIIHS 2* Erősítsük termelőcsoportjainkat! „Ha fel akarjuk emelni mezőgazdaságunk színvonalát — és vele együtt dolgozó parasztságunk életszínvonalát, — ehhez ugyanúgy, mint az iparban, a nagyüzemi termelési eszközök, a modern gépek, traktorok, talajművelő gépek, műtrágya, nemesített vetőmag, kémiai védőszerek, stb. bőséges alkalmazása szükséges. Csak a nagyüzemi termelés adhat a falunak, anyagi jólétet és kultúrát, villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, mozit, könyvtárat, jó iskoláztatást, emberi életet és mindazt a szabad fejlődési lehetőséget, amelytől ma a dolgozó paraszt és gyermeke még el van zárva. Mindenki tudja, hogy mindezt néhány holdas szétszórt parcellából nem lehet megteremteni" — mondotta Rákosi elvtárs 1948 augusztus 20-án, a híres kecskeméti beszédében. Ezeknek a szavaknak hatására indult el a magyar dolgozó nép a nagyüzemi gazdálkodás útján, így alakult meg Tolna megyében is az első termelőcsoport. Ma már megyénk területén is megértette dolgozó parasztságunk Pártunk útmutatását és mindinkább rálépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Termelőcsoportjainknak az állami mezőgazdasági gépállomások és az állami gazdaságok mindenben a legmesszebbmenő támogatást nyújtják. Támogatják gépállomásaink gépekkel, valamint szaktanácsokkal és mint politikai bázis is nyújtanak segítséget termelőcsoportjainknak. Termelőcsoportjaink a tavaszi munkálatoktól kezdve komoly eredményeket értek el, mind a tavaszi vetés és növényápolásban, mind pedig az aratás elvégzésében. Most, amikor takarítják be a bőséges gabonatermésüket, mindenütt komoly eredményekről számolhatnak be a csoportok. Az eddig elcsépelt eredményekből kitűnik, hogy termelőcsoportjaink átlagban 3—4 mázsás terméssel többet takarítanak be, mint az egyéni dolgozók. A kisszékelyi termelőcsoport például 21 mázsás holdanként ősziárpa termést takarított be, míg búzából 16 mázsát várnak, a Kölesd—hangospusztai termelőcsoport, ahol 20.3 mázsa átlagot értek el, a zombai Vörös Csillagban 17.50 mázsás termést takarítottak be. Termelőcsoportjaink megszilárdítása mint döntő feladat, mindinkább azon az úton halad, aminek során az egyénileg gazdálkodó parasztságot magafelé vonzza. Azt, hogy a kívülálló egyénileg gazdálkodók mennyire érdeklődnek, bizonyítja, hogy 25 új belépő kérte felvételét a gyönki Vörös Csillag termelőcsoportba. Bizonyítja az érdeklődést a termelőszövetkezetek ide az is, hogy a megye területén 34 előkészítő bizottság van, amelyek közül nagy része kéri termeőcsoportokká való átalakítását. Ez mutatkozik meg a bonyhádi járásban is, ahol 13 előkészítő bizottság van, de ugyanez mutatkozik meg a szekszárdi járásban is, ahol 8 előkészítő bizottság van és ezek az előkészítő bizottságok kérik csoporttá való alakulásukat. Kisebb azonban az eredmény a paksi járásban, ahol mindössze 3 előkészítő bizottság van és ezekkel sem foglalkozik a járási tanács mezőgazdasági osztálya olyan mértékben, hogy termelőszövetkezeti csoportokká alakulnának át. De hiányosan foglalkozik a termelőszövetkezeteink fejlesztésével, valamint a megszilárdításával a dombóvári járás, ahol igen kevés gondot fordítanak az előkészítő bizottságokra, de még a munka megszilárdítására is. ■ Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink fejlesztését elősegítsük, fel kell számolnunk az olyan hiányosságokat, amelyek gátolják a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Ilyen hiányosság az, hogy egyes járási osztályok dolgozói lebecsülik a termelőszövetkezetek fejlesztését, a reszortfeladatokat előtérbe helyezik és másodrendű kérdésnek tekintik termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztését, mint például a bonyhádi járás erdészeti előadója. Rákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszusán azt mondotta, hogy ’,a termelőszövetkezetek kérdése nem mezőgazdasági és szövetkezeti osztályunk, vagy a földművelésügyi minisztérium szakkérdése, hanem jelenleg egész szocialista építésünk fontos problémája.“ Fel kell számolnunk azt a hiányosságot is, hogy a járási mezőgazdasági osztály több esetben „nem ér rá" a termelőszövetkezetek szervezésével foglalkozni, mint például a dombóvári járásban, vagy a paksi járásban. Ezzel kapcsolatban Rákosi elvtárs a kongresszuson azt mondotta, hogy „a tanácsokat a falun, a járásban, a megyében, de még Budapesten is, 100 szál fűzi a mezőgazdasághoz, benne a fejlődő termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz és gépállomásokhoz. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lesz." A feladat tehát az, hogy a járási tanácsok, valamint a községi tanácsok Pártunk irányítása mellett a tömegszervezetek bevonásával minden segítséget adjanak meg a termelőszövetkezeteinknek, valamint segítsék elő a termelőszövetkezeteink további fejlődését. Termelőszövetkezeti csoportjaink támogatását úgy is segítsék a Párt irányítása mellett a tömegszervezetek, hogy a jó népnevelő munkán keresztül emeljék taglétszámukat, szervezzék be a csoportokba, minél nagyobb tömegben a középparasztságot. Ne feledkezzenek el Pártunk parasztpolitikájában a lenini hármas jelszóról, hogy: „támaszkodj a szegényparasztságra, köss szoros szövetséget a középparasztsággal és kíméletlen harcot folytass a kulákság ellen." Termelőszövetkezeteink fejlesztésében a kommunisták legyenek példamutatók. Rákosi elvtárs Pártunk kongresszusán felvetette, hogy rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar kommunistáknak a példamutatása. A termelőszövetkezetek létrejöttének, vagy fejlődésének sok helyen megyénk területén is az a legkomolyabb gátja, hogy a kommunisták egy része, nem mutat példát a termelőszövetkezetekbe való belépésnél, nem járnak jó példával elől. Ugyanez mutatkozik a tanácsainkra, valamint a tömegszervezeteinkre is. A szövetkezetben még be nem lépő kommunista is legyen tudatában annak, — mondotta Rákosi elvtárs, — hogy tétovázása komoly károkat okoz. Ma, amikor több, mint 100.000 pártonkívüli paraszttagja van a tszcsk-nek, egyre nehezebb a helyzete a szövetkezeten kívülálló paraszti kommunista párttagoknak. Az ilyen kommunista egyrészt büszkén vallja magát az élenjáró vezető párttagnak, ebben a döntő kérdésben pedig a szövetkezet pártonkívüli paraszttagjai mögött kullog. Rákosi elvtárs azt is mondotta, hogy: ahol a kommunista párttag jó példával jár elöl, ott az eredmény azonnal megmutatkozik. Legyen feladat, tehát a tanácsainknak, a tömegszervezeteinknek. követni Pártunk példamutató tagjait, lépjenek be a tszcs-be, erősítsék tszcs-inket, nyújtsanak segítséget szövetkezeti csoportjaink tagságának és minél előbb minden kívülálló dolgozó parasztot, győzzünk meg a nagyüzemi gazdálkodás élői nyerői. Kiss AntaL Katona János pincehelyi dolgozó paraszt 1725 százalékra teljesítette g gabonabeadási kötelezettségét Megyeszerte hatalmas lendülettel végzi dolgozó parasztságunk a learatott termények betakarítását. Gabonával megrakott szekeres hosszú sora látható az utakon, amint közelednek a szérűk felé. A szérűkben már zúgnak a gépek és vidáman folyik a cséplés. Dolgozó parasztságunk örömmel állapítja meg, hogy az idei fárasztó munkája nem volt hiábavaló, jut bőven kenyérre, vetőmagra és az állammal szembeni kötelezettségének is eleget tud tenni. A cséplés beindulásával egyidőben megkezdődött a terménybegyüjtés. Különösen azokban a községekben mutatkozik jó eredmény a terménybegyüjtésnél, ahol a pártszervezeteink és községi tanácsaink tagjai, valamint a tömegszervezetek személyes példamutatással járnak az élen beadási kötelezettségük túlteljesítésében és felvilágosítják a dolgozó parasztságot terménybeadási kötelezettségük túlteljesítésének jelentőségéről. Dolgozó parasztságunk a jó felvilágosító munka hatására megérti, hogy beadási kötelezettségének túlteljesítésével saját életszínvonalának emelését segíti elő és gyermekeinek jövőjét biztosítja. A terménybegyűjtés terén is, mint egyéb munkálatoknál, egyre inkább kiszélesedik a versenymozgalom. A begyűjtéséért folyó versenymozgalomban a tamási járás halad az élen, melléje szorosan felzárkózik a szekszárdi járás is, ahol megértik a terménybegyüjtés jelentőségét. Nem mondható ez a bonyhádi járásról, mert a terménybegyüjtés terén a versenyben az utolsó helyet foglalja el, ami azt mutatja, hogy a községek pártszervezetei nem végeznek kellő politikai felvilágosító munkát a dolgozó parasztság között. Azokban a községekben, ahol jó felvilágosító munka folyik, mutatkoznak eredmények. Pincehely községben is a jó felvilágosító munka hatására szállította be Katona János dolgozó paraszt a cséplőgép alól a földművesszövetkezet magtárába terménybeadási kötelezettségének teljesítésére szükséges kenyérgabonáját és beadási kötelezettségét 1,725 százalékra teljesítette. Cirkó Sándor meggyes 12 holdas középparaszt is 176 százalékra teljesítette kenyérgabona beadási kötelezettségét. Ujíregen Nagy Mátyás 543, Bölcskén Olasz József 400, Váralján Hajós István 25ú, Kisdorogon Mészáros Szilveszter pedig 200 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. A cséplési munkálatok mellett a tarlóbuktatás és másodnövények vetésénél is mutatkoznak jó eredmények. A tarlóbuktatás során a szekszárdi járás halad az élen, előirányzott tarlóbuktatását 41.2 százalékkal végezte el. Második a paksi járás, aki 37.7 százalékos teljesítésével szorosan felzárkózik a szekszárdi járás mellé. A tarlóbuktatásért folyó versenyben a dombóvári járást találjuk sereghajtónak, előirányzatát mindössze 15.9 százalékra teljesítet. A másodvetésben a gyönki járás halad az élen, 56.4 százalékos teljesítésével. Ebben is a paksi járás a második, előirányzatának 52.2 százalékát végezte el. A másodvetésnél is mint a tarlóbuktatásnál ugyancsak a dombóvári járást találják utolsónak, 19,5 százalékos terv teljesítésével. / Fokozzák eredményeiket és sürgősen javítsák ki hibáikat a Magasépítő dolgozói Megváltozó a dolgozóknak a munkához való viszonya. Ezt bizonyítja az a lelkesedés is amellyel vállalásaikat meglelték alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Erős akaratot ad nagy tervünk megvalósításához az alkotmányunk, amely kimondja: ebben az országban a hatalom a dolgozó népé. A Szekszárdi Magasépítő Vállalat dolgozói is nagy lendülettel dolgoznak a termelés frontján, a jó eredmények eléréséért. A Magasépítő Vállalat dolgozói versenyben állnak a Tatarozó Vállalat dolgozóival. Nagy lendülettel folyik a munka, hogy behozzák lema tudásukat. A vállalat dolgozói az utolsó hónapban 110 százalékos állagteljesítést értek el. Kimagasló eredmények is születnek a verseny során. Máté János sztahanovista kőműves brigádja alkotmányunk ünnepére felajánlotta, hogy 220 százalékról 234 százalékra emeli teljesítményét. A kiértékelések alapján 285 százalékos eredményt ért el. A brigád országos viszonylatban a második helyezést érte el. Versenyben állnak a Pirgi-brigáddal, de Pirgi Ferenc brigádja sem hagyja magát. Vállalták augusztus 20-ra, hogy 10 százalékról 244 százalékra emelik a teljesítményüket. Ezideig 227 százalékos eredményt értek el. Link Péter áesbrigádja vállalta, hogy augusztus 20-ra teljesítményét 140 százalékról 200 százalékra enedi. Most 111 1 százalékot ért el. Az ifjúság is megállja a helyét. Ezt bizonyítja Kerepesi László másodéves kőműves iparostanuló eredményes munkáin is. A másodéves iparostanulók előírt százaléka 51-—71 százalék, ezzel számban Kerenesi László 118 százalékot éri el. A KISZ-munkában is kiveszi részét. Pobtiki>ailag képezi magát, a fegyelem terén is kitnn. Most sztahanovista tanfolyamra küldte a vállalat vezetősége. A vasbeonszerelő iparos 1.millió-brigád is vállalással készül alkományunk innenére. vállalnák, hogy 87 százalékról 100 százalékra emelik teljesítményüket. Az előírt százalék 30—50, ezzel szemben 100 százalékot teljestettek. Nem lmovía »n,*»««!>< rí kőmííve e hrikát! sem, akiknek az előírt százalék .ugyanannyi, mint a vasbetonszerelőknek. Ők is 99 százalékos eredményt értek el. De az á képzősök igyekeztek megelőzni az iparostanulókat, a legutóbbi kiértékeléseknél az ácsbrigád 164 százalékot, a vasbetonszerelő-brigád pedig 131 százalékos eredményt ért el. Az iparostanulók és az átképzésük versenyre hívták a Tatarozó Építővállalárt tanulóit, de a Tatarozó Válallatnál úgy látszik nem sokat fordítanak arra, hogy a versenyszellem kialakítását biztosítsák. Ezt mutatja a bauutók munkája is. Teljesítményük mindössze 19,8 százalék. Komoly hibák vannak a Magasépítő Vállalatinál az iparostanulók és az átképzésüknél. Nagyobb eredményeket is érnének el, ha munka közben fegyelmezettebbek lennének. Javítsák ki a hibákat, hogy a munkát ezzel is eredményesebbé tegyék. De komoly hibák vannak az üzemi bizottságban is. Nem foglalkoznak az új dolgozókkal és ezért van az, hogy több dolgozó 100 százalék alatt teljesít. Takács István kőműves segédmunkás, 69, Tamer Ferenc 65 százalékot értek el mindössze. Ezek a dolgozók akarva, vagy neni akarva az ellenség munkáját segítik elő. Kövessen a vállalat vezetősége mindent el, hogy ezeket a hibákat kijavítsa. Fordítsanak több gondot a versenymozgalom kiszélesítésére. De igen komoly hiba van az éberséggel is. Bárki bemehet, bármilyen járművel a nyitott kapun, nem kérdezik, hogy mit akar, vagy kit keres? Ezek igen súlyos hibák, de ki lehet javítani. Beszélje át a vállalat vezetősége a dolgozókkal a problémákat. És hozzanak a dolgozók javaslatot az éberség és a munka megjavítása érdekében. Végezzenek politikai világosító munkát, hogy ezzel is elősegítsék a békéért folyó harcot. Ezek az előfeltételei a jó és eredményes munkának, a terv túlteljesítésének és annak, hogy a Magasépítő Vállalat dolgozó teljesen felszámolják a még meglévő lazaságok és, hogy még nagyobb lendülettel segítsék a szocializmus építését és a békéért folyó harcot. H.—L A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói a HL negyedévi terv sikeréért... Napról-napra egyre nagyobb lendülettel bontakozik ki iparunkban, megyénk üzemeiben az augusztus 20-i verseny. A második negyedévi tervjelentés :nagy győzelmeink biztos tudata lelkesítse dolgozóinkat még odaadóbb küzdelemre az 1951-es terv teljesítésére és túlteljesítéséért, a haza erősítéséért. Ennek a harcnak eddig is voltak kimagasló eredményei és számos új munkahős került felszínre .A Bonyhádi Zománcgyárban is lendületes, következetes harc folyik, az új győzelmek megvívásáért, az évi terv sikeres teljesítéséért. Forró Ferenc 224, Lukács Lajos 224, Szabó Árpád 203, Novák Györgyné 164 százalékos teljesítményt ért el a zománcozó műhelyben. A sajtolóműhely dolgozói sem maradnak le azonban a versenyben. Effinger Frigyes 146, Bányai Gáspár 142, Müller Menyhért 139, Mester Jánosné 142, Rusz Pálné 134, Gyenge János 143 százalékos eredményt értek el a legutolsó kiértékelés szerint. Az üzem átlagos teljesítménye 111 százalék. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy dolgozóink megértették, mért kell többet termelniük, ötéves tervünk megnövekedett feladatait meg tudjuk oldani, ha teljes erővel kibontakozik az augusztus 20-i versenymozgalom lendülete. Túlzás nélkül mondhatjuk: augusztus 20-i felajánlások teljesítése az a csata, amelyben eldől a harmadik negyedévi terv sorsa. Ezt ismerték fel a Zománcgyár dolgozói is. P.-f.