Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-16 / 190. szám

TORMÁI V­ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A III. Világifjúsági Találkozó Hírei (2. o.) — A Béke Világtanács tájékoztató szolgálata részletes közleményt adott ki az aláírásgyűjtési mozgalom eredményeiről (2. ol. — Rendelet az 1951. évi részleges tagosításról (2. o.) •­­Felsőnánán is győzött az igazság (3. o.) — Készítsük elő az oktatás beindulását (3. o.) — Kisipari termelőszövet­kezetekkel a szocializmus építésének meggyorsításáért (4. o.) Békebizottságaink jó példája mozgósítja a dol­gozókat a nagyobb eredmények elérésére (4. o.) vm ÉVFOLYAM, 190. SZÁM ARA­N>1> FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1951 AUGUSZTUS 10 FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK A BEGYŰJTÉS SIKERÉÉRT Már túl vagyunk jó ideje az aratási munkákon és szinte lánc­szerűen az első munkaszakaszt a másik váltotta fel. Ennek következ­tében megyénk határában a még számos aratógép és kasza helyett ma már számos kombájn és cséplő­gép dolgozik. E munkának eredmé­nye az, hogy ezer és ezer zsákban gyűlik az évi munka gyümölcse, a gazdag gabonatermés. Ebben a min­den erőt megmozgató munkában komoly szerepet visz földműves­­szövetkezeti hálózatunk. Földmű­vesszövetkezeteink azt a megtiszte­lő feladatot kapták, hogy dolgozó parasztságunk évi munkájának gaz­dag termését a raktárukban őriz­zék. Ez egyben kötelezettséget is jelent megyénk dolgozói felé. A begyűjtésért folyó harc, mely osz­tályharc, egyre fokozódó mértékben folyik: kiváltja az osztályellenség részéről felénk a szabotálás külön­böző formáit. Nagyszékely község­ben egy Uzsák nevű kulák több má­zsa zsizsikes rozsot akart becsemt­pészni a terményraktárba. A Párt ébersége folytán tudtunk csak kellő időben a szabotálás elé vágni, de így is szükséges volt újból a rak­tárakat fertőtleníteni és a bentlé­­vő terményt elszállítani. Földművesszövetkezeteink dolgo­zóinak — okulva az ilyen és ha­sonló példákon, — a jövőben a legnagyobb éberséggel kell végez­­niök a terménybegyűjtés munkáját. Számunkra az ellenség e fajta ténykedése tanulság, olyan értelem­ben, hogy a­ jövőben a népi ellen­őrzést, a választott szerveink ellen­őrzését javítani kell. Kötelessége nemcsak az ügyvezetőnek a ter­ményraktár ellenőrzése, hanem kö­telessége nemcsak az ügyvezetőnek a terményraktár ellenőrzése, hanem kötelessége az igazgatóság vala­mennyi tagjának is. Naponta vé­gezzenek rendszeres ellenőrzést ter­ményraktáraink felett. Ismeretes, hogy a példamutatás a legjobb agitációs módszer. Már idáig is számtalan példa bizonyítja, hogy az igazgatósági és felügyelő­­bizottsági tagok a begyűjtésben élenjárnak. Mint ahogy azt teszi Bencze József decsi 4 holdas dol­gozó paraszt, a földművesszövetke­zet felügyelőbizottságának elnöke, aki a begyűjtésben 221 százalék­nál áll. A versenymozgalom terén a földművesszövetkezeteinknek kell, hogy mozgósítsák ilyen pél­dákon keresztül dolgozó parasztsá­gunkat a beadási kötelezettség tel­jesítésére. Ezen a téren a terményfel­vásár­lóinknak, adminisztrátorainknak a terménybe gyűjtő helyen felvilágosí­tó munkát kell végezniök, mert a földművesszövetkezetek felé nem­csak alkalmazottként dolgoznak, hanem ezen túlmenően váljanak a dolgozókat meggyőző agitátorokká. Gondoskodjanak arról, hogy a be­adást teljesítők még a beadás nap­ján megkapják a vételi jegyet. Most az a teendőnk földművesszö­­vetkezetinknek, hogy a falu dolgo­zó parasztjai előtt vívják ki mun­kájukkal a teljes bizalmat. Ügyel­ni kell arra, hogy ezen a téren­­ egyetlen egy dolgozó paraszt se ká­rosodjon, még egy fillérrel sem. A C-vonalon a helyes áruelosztást biztosítanunk kell. Nem lehet olyan mereven ragaszkodni a centikhez és a milliméterekhez, mind ezt Ozorán tették. A földművesszövet­kezet az utalványra kiadott árut csak utalványon feltüntetett összeg érekében adta ki, holott az utalvá­nyon lévő forintösszeg csak pár forinttal volt kevesebb, mint a vá­sárolt áru összeg­e. A város és fa­lu közötti áruforgalom megjavításá­ra a mi feladatunk, és az ilyen ozo­rai példa a kapcsolatot nem elmé­lyíti, hanem elősegíti a megbomlást. Meg kell érteni földművesszövetke­zeteinknek, hogy jó munkájukkal­ meggyorsítják a begyűjtés ütemét, megkönnyítik a dolgozó parasztok iparcikkel­látását és ezzel segítenek tovább erősíteni a munkás-paraszt szövetséget is. Mi vállaltuk, hogy alkotmányunk ünnepére a terménybegyűjtést 100 százalékban elvégezzük. Éppen ezért, megyénk földművesszövetke­­zetei a közeli napokban példát mutatva kell állniok és a gyors­­begyűjtés lendületében Pártunk ve­zetésével biztosítani a reájuk háru­ló naprakész begyűjtési adminisz­trációt. Ezen a téren elsősorban a MÉSZÖV részéről komoly ellenőr­zést kell gyakorolni. A rendszeres tanácsadás és helyi ellenőrzés, ko­moly segítséget fog adni földmű­vesszövetkezeteiknek. Ehhez az kell elsősorban, hogy a helyi tanácsaink a földművesszövetkezeteink mun­káját kísérjék figyelemmel és tá­mogassák, amelyben legyen bent az építő bírálat is. Az a feladat, amit most végzünk, nem kis fel­adat. Hasson át bennünket az a tu­dat, hogy Pártunk mint eddig, to­vábbra is a legmesszebbmenő segít­séget adja, amely földművesszövet­kezeteink munkájában dolgozó pa­­rasztságunk felé a szorosabb kap­csolatot eredményezi. Földműves­­szövetkezeteink minden erővel ve­gyék ki részüket a dolgozó nép ke­nyerének biztosításáért, hazánk to­­vábbi fejlődéséért, a béke védelmé­ért vívott begyűjtési csatában. Gara Imre MÉSZÖV m. titkár. Továbbra is a dombóvári, gyönki járás és Szekszárd város a „csiga-brigád“ tagja M egyszer­re hatalmas lendülettel fo­lyik a cséplés, a cséplési munkála­tok mellett azonban nagy lemaradás mutatkozik a begyűjtés terén. Ezek a lemaradások annak tudhatók be, hogy pártszervezeteink nem végeznek kellő politikai felvilágosító munkát dolgozó parasztságunk között, nem világosítják fel kellően azokat, a dolgozó parasztokat, akik a cséplés végeztével sem szállították beadási kötelezettségük teljesítésére s­züksé­­ges terményüket a f­öldműv­essz­övet­­kezt magtárába. Ez a komoly hiá­­n­yosság az oka­ annak, hogy­­ Tolna megye országos visszo­nylatban a ki­lencedik helyet foglalja el a megyék között folyó versenyben.. Járásaink közül a nemes versenyben továbbra is a tamási járás halad az élen. Nem engedi kiadni kezéből a Megyei Pártibizottság versenyzásTÚaját. A bonyhádi járás pedig szorosan felzár­kózik mögéje mert meg akarja sze­rezni az elsőséget. A bonyhádi járás már megismerte, hogy mit­ jelent az élenjárók soraiban harcolni az első­ségért, ezért zárkózik fel szorosan a tamási járás mellé. És ha a tamási járás nem vigyáz, nem végez az ed­diginél is sokkal jobb felvilágosító munkát­, könnyen megesik, hogy el­veszti az esőséget és a csigabigák soraiba kerül. A paksi járás zárkózik fel h­arm­a­di­knnk a versenyben Megelőzve a gyönki járást, amelynek elbizakodottsága­ az­ 5. helyre vetette vissza, így lett. a gyönki járás második a csiga­brigád­ban, a szekszárdi járás pedig őt is megelőzte és a járások között folyó versenyben a negyedik helyet fog­lalja el. Hogy kit találunk a hatodik helyen, az magától értetődik, hogy csakis a dombóvári járás lehet. Ő mindig csaknem utolsónak zárja a sort, azt tartva szem előtt, „lassan járj, tovább érsz.“ A dombóvári já­rás úgy látszik megfeledkezik arról, hogy ez nem így van, mert n­em mindegy az, hogy felemeli ötéves ter­vünket A ki­itűzött határidő előtt va­lósítjuk meg és építjük szocializmu­sunkat, vagy a határidő után valósít­juk azt­ meg és az ellenség malmára hajtjuk a vizet. A csiga­brigád sereghajtójának Szek­­szárd várost, találjuk, amely még a dombóvári járástól is alaposan lema­radt és szinte ólomcipővel sétál a csiga­­brigád után. Községeink közül a bonyhádi já­rásban Máza érte el a legjobb ered­ményt, begyűjtési tervét 73 százalék­ra teljesítette. Legrosszabb Kakasé és Kismányok, amelyek beadási köte­lezettségüknek alig 20 százalékát teljesítették. A tamási járásban Pari község halad az élen, beadási köte­lezettségének 34,5 százalékos telje­sítéséve­l. Lemaradt azonban Koppány­­sz áruló 24.4 százalékra teljesítette be­adási kötelezettségét. A paksi járás­ban a legjobb eredményt­ Gerjen érte el, a hátulkuHogók sorát pedig Du­naföl­dvár zárja. A gyönki járás köz­­ségei között Belvcska tört a sz élre és Kistormás zárja a sereghajtók sorát. Várong a dombóvári­ járás községei­­nek mutat példát, ahol Szakos i j se­reghajtó. Az egyéni dolgozó parasztság felé, mint mindenben, a begyűjtésben is ter­mel­őcsoportjaink mutatnak példát. A szekszárdi járásban a fácánkerti Vörös Hajnal termelő­szövetkezet 2­17 százalékra teljesí­tené beadási kötelezettségét,­­le ha a cséplést befejezi, még 30­1 mázsa gabonát fog leadni „C“ jegyre. Egyéni dolgozó parasztságunk közül Jenei Péter 7 holdas belecskai dolgo­­zó paraszt is példamutatóan, vette ki részét beadási­­ kötelezettségének tel­jesítésében. 8 mázsa gabonát adott le C-vételi jegyre. Kalaznón Jáno­s József 13 holdas középparaszt 150 százalékra telje­sítette terménygabona beadási kö­­telezettségét. 277 kiló gabonát adott le „C“ jegyre. Vajda Sándor 4 holdas gerjeni dol­gozó paraszt 563 százalékra teljesítet­te beadási kötelezettségét, 704 kiló gabonát adott le a­ vételi jegyre. Ha ezeknek az élenjáró dolgozó parasz­toknak példáját követi dolgozó pa­rasztságunk a beadási kötelezettsé­gének teljesítésével, akkor el fogjuk érni, hogy megyénk az országos ver­senyben 9-i­k helyről az elsők közé fog kerülni. Az alkotmány biztosította jogok megvédéséért harcolok én is — mondotta Császár Ist­ván színhánom ista Az alkotmány kimondja.: .­A Ma­gyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama. A Magyar Nép­köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.“ így kezdődik Császár Istvánnak, a Simon­foroyai Bőrgyár sztahanovistájának levele, amelyben hálával gondol nagy Pártunkra, a dolgozók jogait, megbecsülését biz­tosító al­kotmmány megteremtéséért. „Minden munkaképes polgárnak joga, és kötelessége képessége sze­rint szerint dolgozni. A dolgozók munkájukkal, a munkaversenyben va­l iß részvételükkel a munkafegyelem fokozásával, munkamódszereik töké­letesítésével, a szocialista építés ügyét szolgálják“ — fekteti le alkotmá­nyunk. Ezeknek a szavaknak nagy­szerűségét, e­öntő jelentőségét' felis­merve harcolok' én' is — írja Csá­szár István. — Szeretem a munká­mat és büszke vagyok arra, hogy itt a gyárban én is hozzájárulhatok öt­éves tervünk megvalósításához. Hálából alkotmányunk ünnepére 158 százalékra vállaltam tervem teljesítését és ma 178 százaléknál tartok. Előre vagyok évi tervemmel és no­vember 15-re teljesíteni akarom, hogy ezzel is kimutassam hálámat Pártunk és kormányzatunk iránt. Még jobb munkával harcolok, hogy a Párt, a kormány biztosította lehe­tőségeket, eddigi eredményeinket, vívmányainkat megvédjem és meg­becsüljem. Ezekkel az elhatározások­kal indultam új lendülettel versenybe és tettekkel bizonyítom be békeszere­­tetemet. A minőségit anyagtakarékos­­sági és seejtcsökken­tési vállalásaim teljesítése mellett, segítem dolgozó társaimat, átadom munkamódszere­met, mert tudom, hogy ezzel i­s mind­nyájunk jólétét, a szocializmus építé­sének meggyorsítását segítem elő.­­ Felemelt ötéves tervünk erőnk és békénk záloga­, melyet teljesíteni minden­­ magyar állampolgárnak kö­telessége. Alkotmányunk minden pontja tükrözi, hogy ez az ország visszavonhatatlanul a nép országa lett és az is marad. Ennek érdeké­­ben még jobb munkával segítem or­szágépítő munkámat. Tervem túltelje­sítésével válaszolok az összeesküvő Grössz-bandának, meg mindazoknak, akik bent az országban és az ország határain túl tervezgetik az új világ­égés­t. Császár István sztahánovis­ta. Csécsi Gáspár sem bánta meg, hogy belépett a termelőcsoportba Egy évig agitálták a tengeliici Pe­tőfi tagjai Cécsi Gáspárt, hogy lépjen be közéjük, mert ott jobb lesz neki. jobban tudja érvényesíteni 25 éves tapasztalatait, amit az állattenyésztés és főleg a sertéstenyésztés terén szer­zett. Két fi­a már azelőtt is csoport­­tag volt. Látta is hogy milyen a­ nagyüzemi gazdálkodás, látta, hogy a csoport tagjainak sokkal jobban megy, mint az egyénieknek, azt azon­ban nem hitte, hogy neki is jobban menne, ha belépne a közösen gazdál­kodók közé. A múlt év októberében azonban megváltozott a véleménye Csécsii Gáspárnak. Aláírta a belépési nyilat­kozatot: Ő is a Petőfi tagja lett. Mivel a egész életében állatokkal foglalkozott, a csoportban is állatte­nyésztő lett. A sertésállomány gondo­­zását bízták rá a tagok. A tagság bizalmát azzal viszonozta, hogy min­den erejét, minden „szaktudását“ munkakörének ellátására szentelte. Nemcsak a sertésekkel törődött, ha­nem tanácsokat adott az állattenyész­­­és többi ágában is. Úgy gondozta az állatokat, mint legféltettebb kincsét. Átérezte, hogy az most már az övé is, meg a többi tagoké is és ettől sok minden függ, hogy mekkora lesz a tagság jövedelme. Jó munkára ser­kentette az alapszabálynak az pont­ja is, hogy „minden tag az­ elvégzett munkája arányában részesülj­jön a kö­zösen termelt javakból és figyelembe kell venni a minőségi munkát is. ” „Arra törekszem, hogy minél jobb legyen a­z eredmény. Ha nagyobb eredményt érek el több lesz a jöve­delmem, nekem is, meg a csoportnak is“ — ezekkel a szavakkal magyaráz­ta meg hogy miért végzi oly lelk­iis­­­me­re­tesen a munkáját. Amikor kezébe vette a sertések gondozását, éppen az eltet­és kezdő­dött. A­­ leválasztási átlag 8 volt a 39 anyánál. A második éltetésnél már 9 és fél volt a­­ választási át­lag. A harmadik éltetés most folyik. Amint mondja, — most még’ jobb eredményt akarok elérni. Csécsi Gáspár már bekapcsolódott a kongresszusi versenybe. Vállalta,­ hogy 8 és fél malacot vá­laszt le átlagosan anyánként 20 ki­lós átlagsúllyal. E’7­* •» vállalását túlteljesítette, mert 9 és fél malacot választott le anyánként és a malacok súlya is meghaladta a 20 kil­ó. Amikor megkérdeztük, hogy ezeknek a kimagasló eredményeknek, a serté­sek szembetűnő fejlődésének melyek a titkai, azt felelte röviden, hogy „a tisztaság és a pontos etetés.“ Ezek a valóságban nem is titkok, mert bárki is ellenőrizheti, hogy úgy van-e? Az ólakban példás tisztaság van és így nem is csoda, hogy nem tetvesednek meg a sertések. Az etetést is ponto­­san, napról-napra ugyanabban az idő­­ben végzi. Amint mondja Csécsi Gás­pár,­­ még nagyobb eredményt is tudtam volna elérni ha eddig is több­féle­ takarmány állt volna rendelke­zésünkre. Eddig kicsit egyoldalú volt a takarmányozás, most azonban több­féle takarmány les­z majd és így az egyedi takarmányozást is be tud­­juk vezetni és még nagyobb eredmé­nyeket tudunk elérni. Csécsi Gáspár komoly eredményt tud felmutatni a csoport sertéste­nyésztésében. Ezzel párhuzamosan nagymértékű javulás mutatkozik a saját élete terén is. Nem hiába mond­ja azt, hogy — most jöttem rá, hogy itt sokkal jobb, mint egyénileg gaz­dálkodni. —• A múlt vasárnap volt a szövetkezetben a félévi előlegkiosztás.. Csécsi Gáspár az eddig szerzett 361.91 munkaegysége után 7230 forin­tom lérül kapott készpénzt. Ebből természetesen levonták a már felvett előlegeket is, így is majdnem 5 ezer forint készpénzt vitt haza. Minden munkaegysége után, mint a többi tag is, 1 kiló búzát 1 kiló ár­pát, 1 kiló szénát, 5 kiló szalmát­, ezenkívül az ezután be­takar­í­tásra kerülő terményekből i­s bizonyos szá­­zalékot kap a munkaegységei után. Egy fia és egy lánya is dolgozott már a szövetkezetben és azok is kerestek. A Csécsi családnak a félévi elő­­legkiosztásnál tehát összesen majdnem 11 ezer forint készpénz­jövedelme volt. Ehhez hozzájön még a sok mázsa egyéb termény, ami szintén jó párezer forint. Ily­en volt a félévi előlegkioszt­ásnál Csécsi Gáspár jövedelme a múlt év október óta végzett munkája után, így nem is csoda, ha most még na­gyobb eredmények elérésére szövi magában a terveket. Ez bizonyíték­­arra, hogy tisztában van azzal hogy „a termelőcsoportokban ki hogyan dolgozik, úgy veszi hasznát.“

Next