Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-06 / 155. szám
mi július 6 NAPLÓ Miért szem teljesíti tervét a Paksi Téglagyár? Ötéves tervünk ideje alatt 220.000 lakást, 314 új gyárat, köztük Dunapentelét, új kultúrházakat, iskolákat, csecsemőotthonokat, akarunk építeni. Ezekhez pedig tégla kell, egyre több tégla! Ha a téglagyárak nem teljesítik tervüket , elhúzódik az ötéves terv építkezéseinek ideje. Ezért van nagy szükség a Paksi téglagyár minden egyes téglájára is. Mi az oka, hogy ennek ellenére hónapok óta nem teljesíti tervét, hogy az elmúlt hónapban is csak 40 százalékos tervteljesítést ért el? Emellett zárják a feladatokat, bírálatokat általánosságban mondanak és gyakran nevetésibe fullad a gyűlés. Illí tett a pártszervezet ennek a helytelen állapotnak, ezeknek a komoly hibáknak a kijavítására? Semmit! Megvitatják ugyan az ilyen dolgokat, de semmi intézkedést nem foganatosítanak vele kapcsolatban, így aztán érthető a különböző kifogások se kacagta, a földhiányra való hivatkozás, amit pedig a robbantás már kiküszöbölt. A munkások sorozatosan kérik magukat más munkabeosztásba. Ez az oka annak, hogy a téglagyár 40 százalékra teljesítette tervét, hogy dunapentelei szállításának nem tud eleget tenni, hogy rossz a minőség. Az üzem politikai és műszaki vezetői javítsák ki sürgősen a hibákat, fejlesszék a munkások szocialista versenyét, szilárdítsák meg, a munkafegyelmet, hogy teljesíthessék terveiket, hogy jó minőségű téglával hozzájárulhassanak országunk büszkeségének, a Dunai Vasműnek építéséhez, hogy valóra válthassuk ötéves tervünk nagy építkezéseit. Dunapentele felé sem tud eleget tenni szállítási tervének. Nem kefli sokat keresni az okokat csak alaposan kell figyelni az itt folyó munkát. A DISZ-fiatalok ,,jó példája domborodik ki mindenütt. 50—<>0 százalékot teljesítenek a behordók, az ő hanyag munkájuk következménye, hogy a minőség napról napra rosszabb, a kalóriafogyasztás 20 százalékkal emelkedett. Nem fordítanak gondot a minőségi munkára. Dobálják a száraz vályogot a taligákba, ezáltal rengeteg kettétörik, vagy megreped. A megrepedt vályogot aztán újra kihordják, újra feldolgozás végett. A hanyag, felelőtlen munkában a DISZ-titkár fvrausz István jár „élen“. Már több hónapja hangoztatja, hogy az orvos eltiltotta a nehéztesti munkától, de mindezideig orvosi bizonyítványt nem mutatott fel. A titkárnak vannak hő követői, Leber János, Perger Sándor, aki azóta már önkényesen távozott az üzemből. De vannak még egy páran, akik nem tartják érdemesnek dolgozni. Wolf László gyakran hangoztatja, hogy szívesen elmenne egy bányába dolgozni, ahol nem számolják, hogy hány lapát földet dobott a kocsiba, a többi munkatársa rovására. így néz ki a fiatalok ténykedése a téglagyárban. Csordás Miksa DISZ-tag gyenge fizikumú és mégis ő mutat példát a fiataloknak a termelésben. Ezt különösen akkor bizonyította be, amikor a gyár kéményét újraépítették. Laca Mihály, aki később került oda, szintén példát mutat, de az követetlen marad. Két héttel ezelőtt, a dolgozók jórésze, a DISZ-fiúk kivételével részt vettek a vályogmentési munkáiban, a nagy eső miatt. Két fiatal lány Bródi Katalin és Akkerman Mária vagonlakók becsületes munkájáról példát vehetnek a többi ifjúmunkások és főleg a fiúk. Többször a szükséges munkaidő után segítik megrakni a Dunapentelei Vasműhöz induló vagonokat. De példát vehetnek a fiatalok az idősebb dolgozóktól is. A kihordók László József, Bach Ferenc, Márkus István és Pálfi József 160—170 százalékot teljesítenek. A Dunai Vasmű építésének meggyorsítása, a szállítási és termelési terv teljesítése érdekében vállalták a 10 órás munkaidő bevezetését. Ezt azért vált szükségessé, mert túl alacsonyak a teljesítmények. Ez a javaslat sem talált követőkre az ifjúság körében. Krausz István DISZ-titkár, a megyei választmány tagja is következőt mondotta: „eleget dolgoztam már". Felvetődik a kérdés, mit tettek a sok hiba kijavítására? A választ egy szóban megtalálhatjuk, — semmit! A ritkán megtartott DISZ taggyűlésen nem konkreti Erdőgazdaságainkban is készülődnek augusztus 20-ra Állami erdőgazdaságaink dolgozói is munkafelajánlásokkal készülődnek alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra. Eredményeik fokozásával akarják megünnepelni azt az alkotmányt, ami biztosítja a dolgozók jogait és azok gigatásához a lehetőségeket. A somforai üzemegység dolgozói vállalták, hogy a július, augusztus és szeptember hónapokra beütemezett ttrifamennyiséget augusztus 20-ig leszállítják és hajóba rakják. Timi István, a bátaapáti üzemegység állandó munkása, az üzemegység valamennyi dolgozója nevében vállalta, hogy az eddig elért átlagos eredményeiket 5 százalékkal növelik. B. Tóth József a pörbölyi üzemegység brigádvezetője felajánlotta, hogy az 1951-es és III. negyedévi növényápolási munkálatokat úgy szervezik meg, hogy a munkaerőhiány ellenére is legkésőbb augusztus 20-ra elvégzik. Mindez tanúbizonyság arra, hogy erdőgazdasági dolgozóink is követik a termelésben élenjáró ipari munkásság példáját és eredményeik fokozásával szállnak síkra a béke megvédése és szocializmusunk még gyorsabb ütemű építése érdekében. A MÉSZÖV versenyre hívta a baranya megyei szövetkezeteket Mi, a MÉSZÖV dolgozói, hogy eredményesen tudjuk elvégezni a begyűjtéssel kapcsolatos feladatokat, elhatároztuk, hogy munkánkat a Szovjetunió dolgozói példája nyomán szocialista versenyszellemben végezzük. Ezért páros versenyre hívjuk a Baranyamegyei Szövetkezetek Szövetségét Vállaljuk, hogy augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére begyűjtési előirányzatunkat 100 százalékra, a szálaetakarmányok, a kukorica és napraforgó begyűjtési tervet november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára 100 százalékra teljesítjük. Versenykihívásunkban vállaljuk: 1. Megszervezzük, hogy a szövetkezet vezetősége, aktívái és dolgozói példamutatóan versenyben álljanak egymással ,és az elsők között teljesítsék beadási kötelezettségüket úgy, hogy a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtőhelyre szállítsák terményeiket. 2. Gondoskodunk arról, hogy szövetkezeteink a szükségraktárakat legkésőbb július 15-re rendbehozzák. 3. Hálózatfejlesztési tervünket augusztus 31 -e helyett augusztus 20-ra végrehajtjuk. Minden községiben egy szövetkezeti boltot vasárnap is nyitva tartunk és gondoskodunk, hogy állandó inspekciós szolgálat legyen, a gyorsbegyűjtés ideje alatt. 4. Július 8-ig leellenőrizzük, hogy begyűjtő szövetkezeteink biztosították-e a tűzrendészeti felszereléseket, a gabonaraktárak és azok felszerelései megfelelnek-e a követelményeknek. 5. Gondoskodunk a verseny kiértékeléséről és a versenyben élenjáró községek dolgozói részére külön iparcikkeket juttatunk a megyei tanács segítségével szövetkezeteinken keresztül. 6. Biztosítjuk begyűjtő szövetkezeteinknek július 10-ig a begyűjtési tervszámi okát hetenkénti ütemezésben. 7. Gondoskodunk arról, hogy begyűjtő szövetkezeteink a szállítás zavartalan lebonyolítása érdekében a Megyei Terményforgalmi Vállalattal szállítási szerződést kössenek július 20-ig. 8. Biztosítjuk vasárnap is a termény állandó átvételét, valamint a vagonok 6 órán belüli megrakását a komplexbrigádok segítségével. 9. Megszervezzük, hogy szövetkezeteink a helyi pártszervezet irányításával a tanács és a tömegszervezetek segítségével, szoros együttműködésben felvilágosító munkát folytassanak a dolgozó parasztság között a termény-, begyűjtés gyors és zavartalan teljesítésére. 10. Az első terménybeadást ünnepélyesen szervezzük meg. A magtárakat jelszavakkal és dekorációkkal díszítjük szövetkezeteinknél, MÉSZÖV dolgozói Korea földjét nem lehet hátországra és bafeterre felosztani. A Kínával határos Mongpo városában láttuk hogyan mentette ki Li En-Szun, öreg koreai asszony ás I11 esztendős Coj Den Hvan a Néphadsereg sebesült katonáit az amerikaiak által lángbaborítolt házakból. Tanúi voltunk, amint az ismételten megjelenő ellenséges vadászrepülőgépek tüzében nők, öregek és gyermekek százai kimentették a gyógyszereket lángban álló vonatról. Három vakmerő vasutas, Szen Csan-In, Hau Mer-Gsir és Kim Dii- Min életét kockáztatva dobálta ki az égő kocsik ablakaiból a kötszerrel, vattával és gyógyszerrel telt ládákat, melyeket a kívülállók futva vittek fedél alá, védett helyre, hogy megmentsék a betegek és sebesültek számára. Nemrégiben nyílt pályán elakadt egy, a front keleti része felé üzemanyagot szállító vonat. A környező falvakból csakhamar több mint ezer paraszt, férfi és nő érkezett a szerelvény segítségére. Kirakták a vasúti kocsikat, s védett helyre gurították a benzines és olajos hordókat, melyeket álcázással mentettek meg az amerikai repülőgépek elől. Korea egész népe vállvetve küzd együtt a fronton harcoló dicső hadsereg katonáival. * Koreában nemcsak az országutakon, falvakon és városokon, de a földeken is mindenhol keresztülhúzódik a frontvonal. A koreai parasztok, akik az ellenség légitámadásai közepette is folytatják munkájukat, ugyancsak a front harcosai. A megművelt táblák mellett mindenütt futóárkok és kezdetleges óvóhelyek húzódnak. Az amerikai parancsnokság idén tavasszal különleges légi rohamosztagokat állított fel, melyek alacsony repülésben vadásznak minden emberre és igavonó jószágra. Káosz megyében árpavetés idején több mint 2 ezer koreai nőt, öreget és gyereket lőttek le. Jongni megyében 1224 békés lakót, sok igavonó állatot és mezőgazdasági felszerelést pusztítottak el a szántásvetés idején. Az északi Hangen tartományban Eran járás parasztjainak kezdeményezésére többezer „kölcsönös paraszti segélynyújtás frontbrigádot" szerveztek a földek közös megművelésére. A Koreai Köztársaság többi dolgozói is óriási segítséget nyújtanak a parasztságnak. A Munkapárt és Kim Ir-Szen vezetésével az egész koreai nép egy emberként áll szemben az amerikai leigázókkal. * 1 Tizenkét hónap óta garázdálkodnak Koreában az óceánontúli gyilkosok állig felfegyverzett hordái. Gyors és könnyű győzelmet reméltek, amikor kiprovokálták a hiszinmanista tenyeres támadását Észak-Korea ellen. Azt hitték, hogy embertelen bombázásaikkal, hadihajók tüzével és atombombával való fenyegetőzéseikkel néhány hét alatt sikerül megtörniök és gyarmati rabságba hajtaniok a koreai népet. Úgy vélték, támaszpontokká tehetik Koreát, hogy onnan tovább folytassák Ázsia többi népének leigázását. Az élet azonban keresztülhúzta az amerikai hadvezérek és politikusok számításait. Ennek fő oka, hogy az imperialisták lebecsülték a koreai nép acélos akaratát és ellenállásra való elszántságát. „Az amerikai rablók elfelejtették — mondotta Kim Ir-Szen, a koreai nép vezére, — hogy a koreai nép ma már nem a tegnap gyarmati rabszolganépe, hogy amióta a Szovjet Hadsereg felszabadította, öt év alatt, hazája északi részében, a munkásosztály vezette népi hatalom irányításával óriási demokratikus erőket teremtett, megszerezte az összes demokratikus jogokat, megismerkedett a boldogsággal és a szabadsággal". Az amerikaiak gazda nélkül esi nullák 1» számítást. És terveik kudarcra vannak ítélve. A szabadságáért küdlő hős koreai nép elszántságát, hazaszeretetét nem törhetik meg. Korea népe győzni fog! NEMZETKÖZI Az országg, shot mindenütt harctér ram Másodveteménnyel biztosítsuk évi takarmányszükségletünket A minisztertanács határozata kimondja, hogy az 1952-es év végére 2.8 hold szántóföldre, ezen belül az állami gazdaságokban 2.4 hold, a termelőcsoportokban pedig 2.7 hold szántóföldre kell jutnia egy számosállatnak. Ezenkívül megállapítja azt is a minisztertanács határozata, hogy állatállományunkat nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejleszteni kell. Mindez nem kis feladat, de megoldásához adva vannak a lehetőségek A határozat végrehajtása törvényszerűen, megkívánja, hogy takarmánytermesztésünket is fokozzuk. A takarmánytermesztés átlagát országos viszonylatban 30 százalékkal, ezen belül az állami gazdaságokban 40 százalékkal, a termelőcsoportokban pedig 32 százalékkal kell növelni. Ez azt jelenti, hogy minden lehetőséget meg kell ragadnunk a több takarmány előállítása érdekében. Az idei év kedvező volt takarmánynövényeink számára és ennek tudható be, hogy rétjeink is átlagosan több szénát adtak, mint például tavaly. A tavaszi vetésű és évelő takarmánynövényeinknél is bővebb volt az átlagtermés a szokottnál. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megelégedhetünk az eddig betakarított szénamennyiséggel. A béke frontján való szilárd kiállásunkat az tükrözi legjobban vissza, hogy milyen ütemben építjük szocializmusunkat, hogyan rakjuk le ötéves tervünk sikere alapjait. Szocializmusunk építésének, ötéves tervünk sikerének is, egyik legfontosabb alapja, állattenyésztésünk fokozása. Állattenyésztésünk fokozása pedig nem képzelhető el a takarmánytermesztés fokozása nélkül. Tehát, ha nagyobb mértékben fokozzuk takarmánytermesztésünket, gyorsabban tudjuk építeni a dolgozó nép fényesebb jövőjét, a szocializmust. Az idei kedvező időjárás, a több eső, nagyban elősegítette takarmánynövényeink jó fejlődését, a több szénatermést, de ugyanakkor a bő esőzés biztos alap arra is, hogy az év még hátralévő részében nagyobb területen termelhessünk takarmánynövényeket. A minisztertanács éppen ezért hozta azt a határozatot, hogy ebben az évben országos viszonylatban mintegy 600.000 holdon kell másodnövényt termeszteni, a másodnövények termesztésére kiválóan alkalmasak a kellő időben felszántott tarlók. A szükséges nedvesség is bent van a talajban és így jó kilátásaink vannak arra, hogy gabonák learatása után az arra megfelelő területeken kukoricacsalamádét, mudart, kölest, takarmánykáposztát, marokrépát és egyéb értékes takarmánynövényt terjeszthetünk. A másodnövények termesztésének jelentőségét egyéni dolgozó parasztjaink közül is egyre többen ismerik fel. Legtöbben saját tapasztalataikból beszélnek, amikor azt mondják, hogy „érdemes másodnövényt termeszteni, mert azáltal olyan időszakra is biztosíthatunk értékes zöldtakarmányt, mikor egyébként már nem lenne.“ Hasonló véleményen van Illés János kétyi dolgozó paraszt is, aki miután learatta őszi árpáját, azonnal hozzáfogott a tarló felszántásához és kukoricacsak imádóval bevetette földjét. — Azóta már szépen kikelt és zöldes a vetése, Farkas József 9 holdas faddi dolgozó paraszt is nagy jelentőséget tulajdonít a másodnövények termesztésének- Ezen kérészül biztosítja takarmánykészletének fokozását és így minisztertanács kétéves állattenyésztési és növénytermesztési terve sikerének elősegítését. Ezt bizonyítja az is, hogy aratását már 100 százalékig elvégezte és mintegy fél hold területen másodnövényt vetett. Pesti Lajos 9 holdas alsónyéki és Boldizsár Gáspár 6 holdas medinai dogozó parasztok is nagyobb területen vetettek másodnövényt. Állami gazdaságainkban is nagy lendülettel folyik a másodnövények vetése. A másodnövény nagy részét tarlóba vetik és így gazdaságosabban, használják ki a föld termőerejét. A tamási állami gazdaságban például már mintegy 50 holdon vetettek másodnövényt. A nagytormási állami gazdaságban 20, a palánki állami gazdaságban 10 holdon muhart, a gerjeni állami gazdaságban 10 holdon marokrépát vetettek. Az ozorai Petőfi tagjai is látják a másodnövények termesztésének jelentőségét.. Több holdon vetettek kukoricacsalamádét, ami már ki is kelt, és fejlődésnek indult. Legtöbb helyen a másodnövények termesztésének csaknem olyan jelentőséget tulajdonítanak, mint az aratási munkálatoknak. A tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet tagjai még nem végezték el az aratást, de erejüket úgy osztották be, hogy közben el tudják végezni a másodnövények vetését. Tíz hold muhart és 4 hold rövid tenyészidejű kukoricát már elvetettek, de még fognak vetni takarmánykáposztát és hajdinát is. Eddigi eredményeinket a lehető legnagyobb mértékben tovább kell fokoznunk. Állami gazdaságainkban, termelőcsoportjainkban és az egyéni dolgozó parasztoknak is arra kell venni az irányt, hogy minél nagyobb földterületen termesszenek másodnövényt. Több helyen felvetődik a vetőmag probléma. A valóság az, hogy nincs hiány a vetőmagból, csak aránytalanul van elosztva. Ez főleg egyéni dolgozóink körében fordul elő, de több tszcs-ben és állami gazdaságban is így van. Éppen ezért egyéni dolgozóink és szocialista szektoraink is lehetőleg kölcsön, vagy másféle magokért csere útján igyekezzenek biztosítani azt a magot, amire szükségük van a másodvetésben. Állami gazdaságaink és termelőcsoportjaink legtöbbjében már biztosítva van a szükséges mag az egyes vállalatokon keresztül. Vannak azonban olyan esetek is, mint a fácánkerti Petőfi termelőcsoporté, hogy már több, mint 1 hete kész a föld a vetésre, de vetőmag hiányában nem tudták elvetni a másodvetésű növényt. Az ilyen hiányosságokért elsősorban a csoport vezetője felelős Nekik a feladatuk, hogy a hasonló hiányosságokat megelőzzék azáltal, hogy időben megteszik a szükséges lépéseket a vetőmag biztosítás érdekében. A járási mezőgazdasági osztályok is vizsgálják felül minél előbb járásuk területén a másodverések állását és hassanak oda, hogy a minisztertanács határozatából rájuk eső részt nemcsak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék szocialista szektoraink és egyéni dolgozó parasztjaink. Adjanak meg minden segítséget járásunk területén, hogy a másodvetésű növények termesztésén keresztül növelhessük takarmánykészletünket. Az illetékes állami vállalatok is gondoskodjanak arról, hogy a megrendelt vetőmagok kellő időben a helyszínre érkezzenek. Gondoljanak arra, hogy a vetőmagom késői diszponálása, akadályozza a másodvetésű növényeink termeléséne’]k sikerét. Állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink és egyéni dolgozó parasztjaink pedig gondoskodjanak arról, hogy minél előbb learassák a beérett gabonát, helyét minél előbb felszántsák, hogy abba minél előbb és, minél nagyobb területen mag kerüljön. Olvasd a gríütaiiista minden számát, elméleti fejlődésedet segíti elöl