Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-01 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MÁJ SZAMBÁN: A szovjet emberek Sztahanovista munkával erősítik a szovjet haza hatalmát és a világ békéjét — A szovjet be­­nevédelmi bizottság határozatának visszhangja (2. o.) — Meghatározták a kenyér szabadforgalma árát (2. o.) — Átállják a bánya- és energiaügyi miniszter és a szakszer­­vezet vándorzászlaját a győztes üzemeknek (2. o.) — Kommunisták szerepe a begyűjtésben (3. o.) — Bátaszé­­ken öt, Zontban négy újabb term­előcsoport alakult (4. o.) VIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM aRA I>W FILLER SZOMBAT, 11151 SZEPTEMBER I Pártszervezeteink készüljenek fel az új feladatok megvalósítására Rövid idő választ, el bennünket a pártoktatás megindulásától. Az oktatás beindítása komoly felada­tot állít pártszervezeteink elé. Új feladatoknak megindulása elé né­zünk.­ Pártunk célkitűzéseit ismer­tetni e célok elérésére a dolgozó­kat csak úgy tudjuk mozgósítani, ha ismerjük jól Pártunk politiká­ját. Az ellenség hazugságait meg­cáfolni, igazunk mellett érvelni csak az tud, aki ismeri a való té­nyeket: „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szo­cialista elméleti felkészültsége“ — mondotta Rákosi elvtárs. Ma az éle­sedő nemzetközi helyzet, a foko­zódó osztályharc viszonyai kö­zött még fokozottabban kell töre­kednünk az elmélet elsajátítására, Rákosi elvtárs útmutatásának meg­valósítására. Látni kell pártszervezeteinknek, hogy az oktatás kérdése minden feladat jó végrehajtásához szoro­san kapcsolódik. Az oktatás, a ta­nulás munkájából nem maradhat ki egyetlen párttag, de egyetlen nép­nevelő sem. A népnevelőknek való­ban a ,,nép nevelőjének" kell len­ni, ehhez az kell, hogy a dolgozók bizalommal forduljanak hozzá kér­déseikkel. De hogyan szerzi meg a dolgozók bizalmát az a népneve­lő, aki nem tud kielégítő választ ad­ni, mert tanulását elhanyagolva, maga sem ismeri eléggé a kérdése­ket. Népnevelőinknek törődnie kell azzal is, hogy körülötte dolgozók se maradjanak ki az oktatásból. A népnevelőknek az elkövetkező he­tekben szorosan együtt kell mű­­ködniök a pártszervezetek oktatá­si felelősével, hogy a lehető leg­több segítséget tudjanak nyújtani az oktatási munka megindításához. A másik feladat, amivel már most foglalkozni kell, az őszi szántás­ ve­tési­ előkészület. A jó munka,, a földek gondos művelése, a vetés gyors elvégzése, népünk érdeke, ha­zánk erősítésének, békénk védelmé­nek­ a kérdése és minden dolgozó parasztnak legszemélyesebb ügye. Az őszi mélyszántás megtartja a talajban a nedvességet, s ez azt eredményezi, hogy tavasszal és nyáron a növény jól bírja az eső­hiányt, szárazság esetén is. De nemcsak ezért kell a mélyszántás­­­ra készülni, hanem elsősorban az őszi vetésre váró magoknak kell elkészíteni a talajt megfelelően. Már most fogjanak hozzá dolgozó parasztjaink a magtisztításhoz, a búzai rozs és őszi árpa megtisztítá­­sához, hogy az őszi vetésben fenn­akadás ne legyen. A termelőcsoportok és állami gazdaságaink jó terméseredményei a gépi munka előnyét bizonyítják, de szántást végezni elsősorban traktorral lehet. Népnevelőinknek kell elősegíteni, hogy a gépállomá­sok traktorai egy percre se állja­nak kihasználatlanul, hanem minél több dolgozó paraszt szállítássa a földjét a gépállomások traktorai­val. A traktorral mélyen felszántott föld előnyét a terméseredmények bizonyítják. Az a gazda, aki idejében trak­torral szántat, idejében elvet, hall­gat a Párt, a kormány tanácsára, meghozza a gyümölcsét, többet vár­hat a jövő évben termésből és tel­jesíteni­ tudja az állammal szem­beni kötelezettségét. Népnevelőink feladata az, hogy mozgósítsák a dolgozó parasztságot a szántás minőségi traktorral való elvégzésé­re és arra, hogy minden dolgozó paraszt gépállomásaink munkáját vegye igénybe, mert az alapos jó munka jövő évi terméshozamunkat növeli. —^ A most előttünk álló őszi mun­­k­ák elvégzésében nagy feladat há­rul az új termelőszövetkezeti köz­ségeink pártszervezetére. Termelő­szövetkezeti mozgalmunk a csoport dolgozóinak eredményes munkájá­val hozott szép és hatalmas ered­ményeket. Az eredményeket látják az egyéni gazdák és ezért növek­szik részükről az érdeklődés. Dol­gozó parasztságunk nemcsak a ter­melés iránt, de aziránt is érdeklő­dik, hogyan gazdálkodnak a szö­vetkezetben? Úgy kell az őszi munkára felké­szülni termelőszövetkezeti közsé­geinknek, hogy a szomszéd közsé­gek, sőt a járások dolgozói is fi­gyelni fogják fejlődésüket. A szö­vetkezet olyan eredményeket ér el, úgy néz ki a gazdasága, ahogy a vezetői és tagjai dolgoznak. Jó munkájukon múlik, hogy a jövő évben hány dolgozó parasztcsalád számára könnyítik meg az új, a fejlettebb útra való rátérést. Első és legfontosabb feladat az őszi vetésre váró talaj előkészítése, az őszi árpa idejében való elvetése, a búza vetőmag tisztítása és a csává­­zás előkészítése. P­ártszervezeteink, népnevelőink vezessék a dolgozókat, mutassa­nak példát, álljanak elére az őszi mezőgazdasági munkának elvégzé­sében. Legyen népnevelőink előtt mindig, hogy az eddigi eredménye­ink nem kismértékben az ő jó mun­­kájuknak köszönhető. Ennek a fel­adatnak a végrehajtására is dolgoz­zanak népnevelőink fáradhatatla­nul, mint eddig. A feladat nem könnyű, népnevelőink jó munkája egyik biztosítéka annak, hogy az őszi mezőgazdasági munkát sike­resen elvégezzük s dolgozó né­pünk újabb győzelmet arasson, s újabb csapást mérjünk a dolgozó nép ellenségeire. A szövetkezeti tagok, népnevelők úgy végezzék munkájukat, hogy olyan feladatot látnak el, mellyel maguk és fairjük boldogulását segítik. Az őszi mun­kák jó elvégzése is alátámasztja a békéért folyó harcot. Egyre több parasztfiatal jelentkezik bányásznak Tolna megyében Közeledik szeptember 2. a bányá­szok napja, melyet dolgozó népünk most ünnepel meg első ízben. Erre a napra harcos helytállással készül­nek a bányák dolgozói, hogy újra be­­bizonyítsák hazaszeretetüket, ötéves tervünknek hatalmas békealkotói. A tatabányai bányászok felhívásá­ra Totna megyében is számos dolgo­z­ó felcserélte munkáját a bányászat­tal. Ma már irigy megtiszteltetést je­lent bányásznak lenni. Ezt értékelik is az újonnan jelentkező bányászaink, látják, hogy mit nyújt nekik egyre épülő ötéves tervünk. Dunaföldváron augusztus 29-én 13 dolgozó paraszt jelentkezett bányász­nak. A dunaföldvári fiatalok felismer­ték a bányászto­borzás fontosságát, mert tudják, hogy az ötéves tervü­ket csak úgy tudjuk győzelemre vin­ni, ha állandóan többet termelünk. Rendkvü­l­i DISZ taggyűlést hívtak ös­­­sze, ahol megvitatták a bányásztobor­­zás jelentőségét. A gyűlés alkalmá­val keskenyfilmet is vetítettek a bá­nyászok életéről,­­a fiatalok így a látottak alapján állandóan folytatják a lelkes agitáció­jukat. Aki a bányaélettel megismerkedik, nem tud többé elszakadni tőle, ezt bizonyítja Gábor Antal kurdi dolgo­­zói paraszt, aki egy hónappal ezelőtt ment el a komlói bányába dolgozni. Most, visszatért községébe és elmon­dotta, hogy milyen jó ellátásban ré­szesülnek a mai bányászok. Ezért nemcsak ő, hanem az egész családjá­val átmegy Komlóra lakni is. De nemcsak Gábor Antal ismerte fel a bányászok megváltozott, jó éle­tét, hanem egyre több dolgozó pa­raszt követi példáját. Ezt bizonyítja az is, hogy­ az elmúlt napokban Tolna megyében már 100-on belül van a je­­l­entkezők száma, akik a bányáknál vállalnak munkát. A békehéten fokozzuk ed­dig elért eredményeinket! A family és a szekszárdi járás között folyik a harc az elsőségért Begyűjtési tervünk sikeres teljesíté­séért folyó harcunkban már heteken keresztül a tamási járás halad az élen. Most azonban melléje szorosan felzár­kózik a szekszárdi járás is és heves küzdelem alakult ki a két járás kö­zött, azért, hogy ki lesz a győztes és ki fogja kezében tartani a begyűjtés jó teljesítéséért kapott verseny­ zászlót. A tamási járás a 29-i kiértékelés sze­rint 65,1 százalékra, teljesítet­te be­gyűjtési tervét. Egyetlen nap alatt több, mint 31 vagon gabonát gyűjtöt­tek be. Az elsőbbséget azonban kön­­­nyen elvesztheti, mert a szekszárdi já­rás is szép eredményt ért el. Egyetlen napon több, mint 32 va­gon gabonát gyűjtöttek be és be­gyűjtési tervüket 94,1 százalékra teljesítették. Tehát, ha nem igyekszik a tamási já­rás, versenytársa könnyen megelőzi. A bonyhádi járás ár a harmadik he­lyen 61.6 százalékra teljesítette be­gyűjtését. Nála azonban bizonyos vis­­­szaesés mutatkozik, mert míg a szek­szárdi járás egy nap alatti 32 vagon gabonát gyűjtött be, addig a bony­hádi járás csak 11.5 vagonnal. Iia nem fokozza begyűjtését, könnyen elveszt­heti a harmadik helyet és azok között találja magát, akik hátráltatják a be­gyűjtés menetét. A gyönki járás be­­gyűjtési előirányzatát 59.8 százalékra teljesítette, egy nap alatt mindössze 0 vagon gabonáit gyűjtöttek be. Neki sem ártana, a begyűjtés fokozására na­gyobb súlyt fektetni, mert az ilyen la­za munkával népgazdasági tervünk si­­kerét akadályozzák és lerontják az egész megye eredményét. Ötödik helyen a paksi járást talál­juk, aki t­öbb, mint 10 százalékkal maradt le a­ tamási járás után, pedig az adottság a paksi járásban is meg­van a begyűjtés teljesítésére, hiszen a paksi járásban sem volt kedvező­­­ fe­nőbb az időjárás, mint a megye bár­melyik területén. A lemaradás oka abban található a paksi járásnál, hogy sem a já­rási, sem pedig a községi taná­csok nem követik kellően Pártunk iránymutatását, nem világosítják fel a dolgozó parasztságot a be­­gyűjtés jelentőségéről, ezt bizo­nyítja az is, hogy azon a napon, amikor az élen haladó járások több, mint 30 vágón gabonát gyűjtöttek­­, ő mindössze 8 vágón gabona­­begyű­jtésével megelégedett. A paksi járásnak ezt az elmaradott­ságát időszerű volna felszámolni, mert ha nem vigyáz, könnyen sereghajtó­nak fogja bezárni a sort. A dombóvári járás hatodik helyen áll a versenyben. Legnagyobb lemara­dás itt mutatkozik. Alig egy pár nap­ja még messze maga mögött hagyta a paksi járás is, de a járási és köz­­ségi t­anácsok­ követték Pártunk irány­­mutatását és a dolgozó parasztság felvilágosításán keresztül szinte ugrás­szerű eredményt értek e­l. Begyűjtési előirányzatuknak 50,11 százalékát tel­jesítették és ha továbbra is így halad­nak/könnyen a­z elsők közé­ kerülnek a versenyben.­­Jó eredményüket bizonyítja az is, hogy egyetlen nap alatt több, mint 30 vágón gabonát gyűjtöttek be. Továbbra is Szekszárd várost talál­jak az utolsó helyen. Gabonabegyű­j­­tésének előirányzatát 45,6 százalékra teljesítette és a 20_i kiértékelés sze­rint 3,5 vágon gabonát gyűjtött be egy nap alatt. Szekszárd város begyűj­tési tervének teljesítése azt bizonyítja, hogy a városi tanács nem foglalkozik­ kellően a dolgozó parasztság fel­sta­gosításával és ha ezen a munkáján nem változtat, könnyen megesik hogy a verseny kiértékelésénél szégyentáb­lán találja magát. Szívesen adom a dolgozók államának felesleges gabonámat Dolgozó parasztjaink legtöbbje már eleget tett saját államával szemben fennálló kötelezettségének. Ezzel azonban nem elégednek meg, hanem azon vannak, hogy a­ vételi jegyre is minél több gabonát adjanak be és mindezt a békéért, országunk további épüléséért teszik. Pados Antal 15 holdas tamási kö­­zépparaszt például 12 mázsa bu­szát adott be kötelezettségén fe­lül C-vételi jegyre, Weiger József magyarkeszi 14 holdas középparaszt 6 mázsa búzát adott be C-vételi jegyre. Amikor beadta gabo­náját ezt mondta: “Kormányzatunk biztosítja nekünk az iparcikket, én éppen ezért kötelességemnek tartot­tam, hogy elősegítsem a városi dol­gozók kenyérellátásának biztosítását. Én boldog vagyok, mert népi demo­kráciánk megadta azt a­ lehetőséget, hogy mi, akik azelőtt elnyomatásban éltünk, most el vagyunk látva min­dennel, amire szükségünk van, gyer­mekeink magasabb iskolára mehetnek tanulni és nekünk, a dolgozó népnek alkotmányunk van. Én ezt úgy aka­rom meghálálni, hogy felesleges ga­bonámat beadom C­ vételi jegyre. Ezért én még külön jutalmat is ka­pok, mert fejadagon felül őrölhetnek és a ruhautalványért pedig iparcik­ket vásárolhatok. Kocor Mihály, szintén magyar­­keszi dolgozó paraszt, 6 mázsa gabonát adott be C­ vételi jegyre. Többek között ezt kijelentést tette: — Azért adom be a 6 mázsa felesle­ges gabonámat, mert tudom, hogy ez­zel ütést mérek az imperialista hábo­rús uszítókra. Ezzel én kifejezésre juttatom, hogy a béke megvédését akarom. — De nemcsak Magyarkeszi községben, hanem a többi községek­ben is sok száz dolgozó paraszt van, aki beadási kötelezettsége túlteljesí­tésével tett hitet a béke megvédése mellett. A dolgozó parasztok leg­többje beadási kötelezettségét a cséplőgéptől teljesíti, felesleges gabo­náját pedig beadja C­ vételi jegyre, hogy részesülhessen azokban a jutal­mazásokban, amelyeket a miniszter­tanács a kötelezettségüket jól teljesí­tő gazdák számára biztosít. Felsőnyéken Márkus Ferenc 6 holdas dolgozó pa­raszt a föld­művesszövetkezet tagja is megerősítette békeakaratát azzal, hogy kötelezettségének többszörösen eleget tett. Hat holdja után 672 százalékra teljesítette beadási kötelezettsé­gét. Amikor terményét a földművesszö­­vetkeezt magtárába szállította, töb­bek között ezt mondotta: — Szívesen adom a dolgozók államának felesle­ges gabonámat, mert tudom, hogy azt én sokszorosan visszakapom az ál­lamtól. Ezt mutatja az is, hogy most kap­ 1500 forint értékű iparcikk vá­­­árlási utalványt, amelyre annyi szép ruhaanyagot kaphatok a földművesszövetkezeti boltban, hogy az egész családot felöltöz­tethetem belőle. Ifj. Tollár István öregszemcsi dolgozó parasztnak a munkásosztály iránti hűségét is vilá­gosan visszatükrözi az, hogy 2000 százalékra teljesítette a 2 hold föld­je után kenyérgabona beadási kötele­zettségét. Százával sorolhatnánk itt tovább azokat a dolgozó parasztokat, akik nem hallgatnak az ellenség sza­vára, hanem becsületesen teljesítik a nép államával szembeni kötelezettsé­güket, felesleges gabonájukat pedig beadják C-vételi jegyre. A dalmandi gépállomás dolgozói már 28-án teljesítették augusztus 31-re tett felajánlásukat A­ dalmandi gépállomás dolgozói vállalást tettek arra, hogy talajmun­­ka idény szerintet augusztus 31-ig 100 százalékig teljesítik. Ezt a vállalásu­kat túlteljesítették, mert augusztus 28-án már 105 százaléknál tartottak a talaj munka idénytervük teljesítésé­nél. Ezt jó eredményt úgy tudták el­­érni, hogy megszervezték a munkát minden erejüket gazdaságosan kihasz­­­nálták. Legtöbb traktoros napon csé­pelt, éjjel pedig szántott. Gépállomá­son a legjobb eredményt Tűzkő Lász­ló érte el, aki csatlakozott az 1200 normálholdas mozgalomhoz és ezt a vállalását már 85 százalékra teljesí­tette is. Tűzkő László látta a munkái során, hogy még nagyobb eredmé­nyek elérésére is képes. Éppen ezért újabb vállalást tett. Az előző 1200 normálholdas vállalásával szemben 1600 normálhold felszántását vállalta. Ezt a vállalását úgy akarja teljesí­teni, hogy amíg a cséplés tart,­nappal csépel, éjjel pedig szánt. Minden kiló beadott gabonával előbbre viszem a szocializmus ügyét Én, Grósz Mihály nik,­ aki a katasztrá­­lis hold földön gazdálkodom, köteles­ségemnek tartottam a dolgozó né­pünknek ügyét, a békét a terménybe­­adás terén elősegíteni. Megértettem azt, hogy minden kiló beadott gabo­nával előbbre viszem a szocializmus ügyét. Beszolgáltatási kötelezettsége­men felül még 6 mázsa terményt adtam be ,­C‘‘ vételi jegyre, hogy ezzel is hálá­­mat fejezzem ki népi demokráciánk­kal szemben. Grósz Mihály­né Bi knej

Next