Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-01 / 203. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MÁJ SZAMBÁN: A szovjet emberek Sztahanovista munkával erősítik a szovjet haza hatalmát és a világ békéjét — A szovjet benevédelmi bizottság határozatának visszhangja (2. o.) — Meghatározták a kenyér szabadforgalma árát (2. o.) — Átállják a bánya- és energiaügyi miniszter és a szakszervezet vándorzászlaját a győztes üzemeknek (2. o.) — Kommunisták szerepe a begyűjtésben (3. o.) — Bátaszéken öt, Zontban négy újabb termelőcsoport alakult (4. o.) VIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM aRA I>W FILLER SZOMBAT, 11151 SZEPTEMBER I Pártszervezeteink készüljenek fel az új feladatok megvalósítására Rövid idő választ, el bennünket a pártoktatás megindulásától. Az oktatás beindítása komoly feladatot állít pártszervezeteink elé. Új feladatoknak megindulása elé nézünk. Pártunk célkitűzéseit ismertetni e célok elérésére a dolgozókat csak úgy tudjuk mozgósítani, ha ismerjük jól Pártunk politikáját. Az ellenség hazugságait megcáfolni, igazunk mellett érvelni csak az tud, aki ismeri a való tényeket: „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége“ — mondotta Rákosi elvtárs. Ma az élesedő nemzetközi helyzet, a fokozódó osztályharc viszonyai között még fokozottabban kell törekednünk az elmélet elsajátítására, Rákosi elvtárs útmutatásának megvalósítására. Látni kell pártszervezeteinknek, hogy az oktatás kérdése minden feladat jó végrehajtásához szorosan kapcsolódik. Az oktatás, a tanulás munkájából nem maradhat ki egyetlen párttag, de egyetlen népnevelő sem. A népnevelőknek valóban a ,,nép nevelőjének" kell lenni, ehhez az kell, hogy a dolgozók bizalommal forduljanak hozzá kérdéseikkel. De hogyan szerzi meg a dolgozók bizalmát az a népnevelő, aki nem tud kielégítő választ adni, mert tanulását elhanyagolva, maga sem ismeri eléggé a kérdéseket. Népnevelőinknek törődnie kell azzal is, hogy körülötte dolgozók se maradjanak ki az oktatásból. A népnevelőknek az elkövetkező hetekben szorosan együtt kell működniök a pártszervezetek oktatási felelősével, hogy a lehető legtöbb segítséget tudjanak nyújtani az oktatási munka megindításához. A másik feladat, amivel már most foglalkozni kell, az őszi szántás vetési előkészület. A jó munka,, a földek gondos művelése, a vetés gyors elvégzése, népünk érdeke, hazánk erősítésének, békénk védelmének a kérdése és minden dolgozó parasztnak legszemélyesebb ügye. Az őszi mélyszántás megtartja a talajban a nedvességet, s ez azt eredményezi, hogy tavasszal és nyáron a növény jól bírja az esőhiányt, szárazság esetén is. De nemcsak ezért kell a mélyszántásra készülni, hanem elsősorban az őszi vetésre váró magoknak kell elkészíteni a talajt megfelelően. Már most fogjanak hozzá dolgozó parasztjaink a magtisztításhoz, a búzai rozs és őszi árpa megtisztításához, hogy az őszi vetésben fennakadás ne legyen. A termelőcsoportok és állami gazdaságaink jó terméseredményei a gépi munka előnyét bizonyítják, de szántást végezni elsősorban traktorral lehet. Népnevelőinknek kell elősegíteni, hogy a gépállomások traktorai egy percre se álljanak kihasználatlanul, hanem minél több dolgozó paraszt szállítássa a földjét a gépállomások traktoraival. A traktorral mélyen felszántott föld előnyét a terméseredmények bizonyítják. Az a gazda, aki idejében traktorral szántat, idejében elvet, hallgat a Párt, a kormány tanácsára, meghozza a gyümölcsét, többet várhat a jövő évben termésből és teljesíteni tudja az állammal szembeni kötelezettségét. Népnevelőink feladata az, hogy mozgósítsák a dolgozó parasztságot a szántás minőségi traktorral való elvégzésére és arra, hogy minden dolgozó paraszt gépállomásaink munkáját vegye igénybe, mert az alapos jó munka jövő évi terméshozamunkat növeli. —^ A most előttünk álló őszi munkák elvégzésében nagy feladat hárul az új termelőszövetkezeti községeink pártszervezetére. Termelőszövetkezeti mozgalmunk a csoport dolgozóinak eredményes munkájával hozott szép és hatalmas eredményeket. Az eredményeket látják az egyéni gazdák és ezért növekszik részükről az érdeklődés. Dolgozó parasztságunk nemcsak a termelés iránt, de aziránt is érdeklődik, hogyan gazdálkodnak a szövetkezetben? Úgy kell az őszi munkára felkészülni termelőszövetkezeti községeinknek, hogy a szomszéd községek, sőt a járások dolgozói is figyelni fogják fejlődésüket. A szövetkezet olyan eredményeket ér el, úgy néz ki a gazdasága, ahogy a vezetői és tagjai dolgoznak. Jó munkájukon múlik, hogy a jövő évben hány dolgozó parasztcsalád számára könnyítik meg az új, a fejlettebb útra való rátérést. Első és legfontosabb feladat az őszi vetésre váró talaj előkészítése, az őszi árpa idejében való elvetése, a búza vetőmag tisztítása és a csávázás előkészítése. Pártszervezeteink, népnevelőink vezessék a dolgozókat, mutassanak példát, álljanak elére az őszi mezőgazdasági munkának elvégzésében. Legyen népnevelőink előtt mindig, hogy az eddigi eredményeink nem kismértékben az ő jó munkájuknak köszönhető. Ennek a feladatnak a végrehajtására is dolgozzanak népnevelőink fáradhatatlanul, mint eddig. A feladat nem könnyű, népnevelőink jó munkája egyik biztosítéka annak, hogy az őszi mezőgazdasági munkát sikeresen elvégezzük s dolgozó népünk újabb győzelmet arasson, s újabb csapást mérjünk a dolgozó nép ellenségeire. A szövetkezeti tagok, népnevelők úgy végezzék munkájukat, hogy olyan feladatot látnak el, mellyel maguk és fairjük boldogulását segítik. Az őszi munkák jó elvégzése is alátámasztja a békéért folyó harcot. Egyre több parasztfiatal jelentkezik bányásznak Tolna megyében Közeledik szeptember 2. a bányászok napja, melyet dolgozó népünk most ünnepel meg első ízben. Erre a napra harcos helytállással készülnek a bányák dolgozói, hogy újra bebizonyítsák hazaszeretetüket, ötéves tervünknek hatalmas békealkotói. A tatabányai bányászok felhívására Totna megyében is számos dolgozó felcserélte munkáját a bányászattal. Ma már irigy megtiszteltetést jelent bányásznak lenni. Ezt értékelik is az újonnan jelentkező bányászaink, látják, hogy mit nyújt nekik egyre épülő ötéves tervünk. Dunaföldváron augusztus 29-én 13 dolgozó paraszt jelentkezett bányásznak. A dunaföldvári fiatalok felismerték a bányásztoborzás fontosságát, mert tudják, hogy az ötéves tervüket csak úgy tudjuk győzelemre vinni, ha állandóan többet termelünk. Rendkvüli DISZ taggyűlést hívtak össze, ahol megvitatták a bányásztoborzás jelentőségét. A gyűlés alkalmával keskenyfilmet is vetítettek a bányászok életéről,a fiatalok így a látottak alapján állandóan folytatják a lelkes agitációjukat. Aki a bányaélettel megismerkedik, nem tud többé elszakadni tőle, ezt bizonyítja Gábor Antal kurdi dolgozói paraszt, aki egy hónappal ezelőtt ment el a komlói bányába dolgozni. Most, visszatért községébe és elmondotta, hogy milyen jó ellátásban részesülnek a mai bányászok. Ezért nemcsak ő, hanem az egész családjával átmegy Komlóra lakni is. De nemcsak Gábor Antal ismerte fel a bányászok megváltozott, jó életét, hanem egyre több dolgozó paraszt követi példáját. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt napokban Tolna megyében már 100-on belül van a jelentkezők száma, akik a bányáknál vállalnak munkát. A békehéten fokozzuk eddig elért eredményeinket! A family és a szekszárdi járás között folyik a harc az elsőségért Begyűjtési tervünk sikeres teljesítéséért folyó harcunkban már heteken keresztül a tamási járás halad az élen. Most azonban melléje szorosan felzárkózik a szekszárdi járás is és heves küzdelem alakult ki a két járás között, azért, hogy ki lesz a győztes és ki fogja kezében tartani a begyűjtés jó teljesítéséért kapott verseny zászlót. A tamási járás a 29-i kiértékelés szerint 65,1 százalékra, teljesítette begyűjtési tervét. Egyetlen nap alatt több, mint 31 vagon gabonát gyűjtöttek be. Az elsőbbséget azonban könnyen elvesztheti, mert a szekszárdi járás is szép eredményt ért el. Egyetlen napon több, mint 32 vagon gabonát gyűjtöttek be és begyűjtési tervüket 94,1 százalékra teljesítették. Tehát, ha nem igyekszik a tamási járás, versenytársa könnyen megelőzi. A bonyhádi járás ár a harmadik helyen 61.6 százalékra teljesítette begyűjtését. Nála azonban bizonyos visszaesés mutatkozik, mert míg a szekszárdi járás egy nap alatti 32 vagon gabonát gyűjtött be, addig a bonyhádi járás csak 11.5 vagonnal. Iia nem fokozza begyűjtését, könnyen elvesztheti a harmadik helyet és azok között találja magát, akik hátráltatják a begyűjtés menetét. A gyönki járás begyűjtési előirányzatát 59.8 százalékra teljesítette, egy nap alatt mindössze 0 vagon gabonáit gyűjtöttek be. Neki sem ártana, a begyűjtés fokozására nagyobb súlyt fektetni, mert az ilyen laza munkával népgazdasági tervünk sikerét akadályozzák és lerontják az egész megye eredményét. Ötödik helyen a paksi járást találjuk, aki több, mint 10 százalékkal maradt le a tamási járás után, pedig az adottság a paksi járásban is megvan a begyűjtés teljesítésére, hiszen a paksi járásban sem volt kedvező fenőbb az időjárás, mint a megye bármelyik területén. A lemaradás oka abban található a paksi járásnál, hogy sem a járási, sem pedig a községi tanácsok nem követik kellően Pártunk iránymutatását, nem világosítják fel a dolgozó parasztságot a begyűjtés jelentőségéről, ezt bizonyítja az is, hogy azon a napon, amikor az élen haladó járások több, mint 30 vágón gabonát gyűjtöttek, ő mindössze 8 vágón gabonabegyűjtésével megelégedett. A paksi járásnak ezt az elmaradottságát időszerű volna felszámolni, mert ha nem vigyáz, könnyen sereghajtónak fogja bezárni a sort. A dombóvári járás hatodik helyen áll a versenyben. Legnagyobb lemaradás itt mutatkozik. Alig egy pár napja még messze maga mögött hagyta a paksi járás is, de a járási és községi tanácsok követték Pártunk iránymutatását és a dolgozó parasztság felvilágosításán keresztül szinte ugrásszerű eredményt értek el. Begyűjtési előirányzatuknak 50,11 százalékát teljesítették és ha továbbra is így haladnak/könnyen az elsők közé kerülnek a versenyben.Jó eredményüket bizonyítja az is, hogy egyetlen nap alatt több, mint 30 vágón gabonát gyűjtöttek be. Továbbra is Szekszárd várost találjak az utolsó helyen. Gabonabegyűjtésének előirányzatát 45,6 százalékra teljesítette és a 20_i kiértékelés szerint 3,5 vágon gabonát gyűjtött be egy nap alatt. Szekszárd város begyűjtési tervének teljesítése azt bizonyítja, hogy a városi tanács nem foglalkozik kellően a dolgozó parasztság felstagosításával és ha ezen a munkáján nem változtat, könnyen megesik hogy a verseny kiértékelésénél szégyentáblán találja magát. Szívesen adom a dolgozók államának felesleges gabonámat Dolgozó parasztjaink legtöbbje már eleget tett saját államával szemben fennálló kötelezettségének. Ezzel azonban nem elégednek meg, hanem azon vannak, hogy a vételi jegyre is minél több gabonát adjanak be és mindezt a békéért, országunk további épüléséért teszik. Pados Antal 15 holdas tamási középparaszt például 12 mázsa buszát adott be kötelezettségén felül C-vételi jegyre, Weiger József magyarkeszi 14 holdas középparaszt 6 mázsa búzát adott be C-vételi jegyre. Amikor beadta gabonáját ezt mondta: “Kormányzatunk biztosítja nekünk az iparcikket, én éppen ezért kötelességemnek tartottam, hogy elősegítsem a városi dolgozók kenyérellátásának biztosítását. Én boldog vagyok, mert népi demokráciánk megadta azt a lehetőséget, hogy mi, akik azelőtt elnyomatásban éltünk, most el vagyunk látva mindennel, amire szükségünk van, gyermekeink magasabb iskolára mehetnek tanulni és nekünk, a dolgozó népnek alkotmányunk van. Én ezt úgy akarom meghálálni, hogy felesleges gabonámat beadom C vételi jegyre. Ezért én még külön jutalmat is kapok, mert fejadagon felül őrölhetnek és a ruhautalványért pedig iparcikket vásárolhatok. Kocor Mihály, szintén magyarkeszi dolgozó paraszt, 6 mázsa gabonát adott be C vételi jegyre. Többek között ezt kijelentést tette: — Azért adom be a 6 mázsa felesleges gabonámat, mert tudom, hogy ezzel ütést mérek az imperialista háborús uszítókra. Ezzel én kifejezésre juttatom, hogy a béke megvédését akarom. — De nemcsak Magyarkeszi községben, hanem a többi községekben is sok száz dolgozó paraszt van, aki beadási kötelezettsége túlteljesítésével tett hitet a béke megvédése mellett. A dolgozó parasztok legtöbbje beadási kötelezettségét a cséplőgéptől teljesíti, felesleges gabonáját pedig beadja C vételi jegyre, hogy részesülhessen azokban a jutalmazásokban, amelyeket a minisztertanács a kötelezettségüket jól teljesítő gazdák számára biztosít. Felsőnyéken Márkus Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt a földművesszövetkezet tagja is megerősítette békeakaratát azzal, hogy kötelezettségének többszörösen eleget tett. Hat holdja után 672 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Amikor terményét a földművesszövetkeezt magtárába szállította, többek között ezt mondotta: — Szívesen adom a dolgozók államának felesleges gabonámat, mert tudom, hogy azt én sokszorosan visszakapom az államtól. Ezt mutatja az is, hogy most kap 1500 forint értékű iparcikk váárlási utalványt, amelyre annyi szép ruhaanyagot kaphatok a földművesszövetkezeti boltban, hogy az egész családot felöltöztethetem belőle. Ifj. Tollár István öregszemcsi dolgozó parasztnak a munkásosztály iránti hűségét is világosan visszatükrözi az, hogy 2000 százalékra teljesítette a 2 hold földje után kenyérgabona beadási kötelezettségét. Százával sorolhatnánk itt tovább azokat a dolgozó parasztokat, akik nem hallgatnak az ellenség szavára, hanem becsületesen teljesítik a nép államával szembeni kötelezettségüket, felesleges gabonájukat pedig beadják C-vételi jegyre. A dalmandi gépállomás dolgozói már 28-án teljesítették augusztus 31-re tett felajánlásukat A dalmandi gépállomás dolgozói vállalást tettek arra, hogy talajmunka idény szerintet augusztus 31-ig 100 százalékig teljesítik. Ezt a vállalásukat túlteljesítették, mert augusztus 28-án már 105 százaléknál tartottak a talaj munka idénytervük teljesítésénél. Ezt jó eredményt úgy tudták elérni, hogy megszervezték a munkát minden erejüket gazdaságosan kihasználták. Legtöbb traktoros napon csépelt, éjjel pedig szántott. Gépállomáson a legjobb eredményt Tűzkő László érte el, aki csatlakozott az 1200 normálholdas mozgalomhoz és ezt a vállalását már 85 százalékra teljesítette is. Tűzkő László látta a munkái során, hogy még nagyobb eredmények elérésére is képes. Éppen ezért újabb vállalást tett. Az előző 1200 normálholdas vállalásával szemben 1600 normálhold felszántását vállalta. Ezt a vállalását úgy akarja teljesíteni, hogy amíg a cséplés tart,nappal csépel, éjjel pedig szánt. Minden kiló beadott gabonával előbbre viszem a szocializmus ügyét Én, Grósz Mihály nik, aki a katasztrális hold földön gazdálkodom, kötelességemnek tartottam a dolgozó népünknek ügyét, a békét a terménybeadás terén elősegíteni. Megértettem azt, hogy minden kiló beadott gabonával előbbre viszem a szocializmus ügyét. Beszolgáltatási kötelezettségemen felül még 6 mázsa terményt adtam be ,C‘‘ vételi jegyre, hogy ezzel is hálámat fejezzem ki népi demokráciánkkal szemben. Grósz Mihályné Bi knej