Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-08 / 209. szám

TOX­NAI NA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió dolgozói országszerte lelkesen harcolnak a béke ügyéért (2. o.) — A. Grom­iko elvtárs, szovjet köl­ügymini­szterhelyettes beszéde a sanfranciscoi értekezlet szeptember 5-i délutáni ülésén (2. o.) — Megkezdődött a tervkölcsön III. sorsolása (2.o.) Az építőipari dolgozók párosversenye november 7 méltó megünneplésére o.l A Mezőgazdasági Gépjavító tanulói tanulási versenyre hív­ták az AVESZ tanulóit (3. o.) VIII. ÉVFOLYAM, 209 SZÁM ARA SO FILLER SZOMBAT, 1951 SZEPTEMBER > A paksi járásban továbbra is hanyatlik a begyűjtés üteme Békebegyűjtési harcunk sikerének érdekében egyre erősebben folyik a versengés megyénk területén is a já­rások között azért, hogy ki lesz a győztes a versenyben, melyik járás tud több gabonát adni a hazának, hogy minél nagyobb mértékben biztosítva legyen a dolgozó népünk kenyérellá­tása. Járásainknak az elsőségért fo­lyó harcát minden dolgozó parasztnak kötelessége támogatni, mert minden szem gabonával, amit beadunk, a bé­ketábort erősítjük. Amit pedig kötele­zettségünkön felül adunk be, azzal szocializmusunk építését gyorsítjuk, a béketábort erősítjük és az ellenségre mérünk súlyos csapást. Minden szem gabona, amit C jegyre adunk be, a béketábor bástyáját erősí­ti, melyen belül gyermekeink boldog­ságát védjük és jövőjét építjük. Ez a tudat k­ell, hogy átfűtsön minden be­csületes dolgozó parasztot. A tamási járás dol«gfogó parasztsága átérzi ennek a feladatnak jelentőségét és ezért halad az élen a begyűjtési terv teljesítésében. A tamási járás m­elllé szorosan felzárkózik a szekszár­di járás dolgozó parasztsága is, mert ők is átérzik, hogy csak akkor tudjuk igazán kivenni részünket a békéért vívott harcból, ha a terménybeadási kötelezettségüknek minél nagyobb szá­zalékban tesznek eleget. A két járás között szinte naponként változik a verseny állása. A legutóbbi kiértéke­lés szerinnt azonban lemaradás mutat­­kozik a szekszárdi járásnál, ami arra mutat, hogy a szekszárdi járás meg­elégedett eddigi eredményeivel. A szekszárdi járás dolgozó pa­rasztsága mögé szorosan felzárkó­zik a gyönki járás dolgozó pa­rasztsága is. Ők­ sem akarnak kimaradni az első­ségért vívott harcból. Nem szabad azonban megelégedni az élen haladó járásaink dolgozó parasztságának ed­digi eredményeikkel, hanem igyekez­zenek azt fokozni, és jól teljesítő gaz­dák világosítsák fel azokat, akik nem érzik át a begyűjtés te­ljesítésének je­lentőségét, hogy azok is felismerve hanyagságukat, maradéktalanul eleget tegyenek terménybeadási kötelezettsé­güknek. Mutassanak példát azoknak a járásoknak a dolgozó parasztjai felé, ahol az elbizakodottság folytán lema­radás mutatkozik. Ilyen lemaradás é­szjelh­et'­ a bony­­­­hádi járásban is, ahol a hegyi­j­­­­tési terv teljesítésére nem fektet­ S­nek kellő súlyt és így a negyedik helyet foglalják el a versenyben. Ha nem vigyáz a bonyhádi járás, könnyen megelőzi őt a dombóvári, ahol a dolgozó parasztság nagy lelke­sedéssel fogott az utóbbi napokban a begyűjtési terv teljesítéséhez, elkerül­ték a paksi­­ járást és szorosan felzár­kóztak a bonyhádi járás mellé A pak­si járásnál a lemaradás nagyon veszé­lyes, annál is inkább, mert a séplési munkálatait már befejezte és a be­gyűjtési tervének teljesítésében javulás nem mutatkozik, így fennáll az az es­hetőség, hogy a hatodik helyet elveszti és a Szekszárd város kerül a helyére, amely még mindig sereghajtónak zár­ja a sort. Ezek a lemaradt járások tartják szem előtt, hogy a begyűjtési terv teljesítése csapás a háborús gyújto­gató imperialistákra, akik hazánkat is Koreához hasonló vérfürdővé akarják­ tenni és ennek érdekében kövessenek el mindent. Mutassák meg, hogy ők is méltóan akarnak felsorakozni a be­gyűjtés során, a legjobb eredményt el­érő járás mellé. k­észü­ljünk » ve*e(őségválasz tás i*a írta: LIPCSIK ISTVÁN megyei kádertitkár A Központi Vezetőség 1951 má­jus 22-én tartott ülése feltárta a kádermunka terén lévő hiányossá­gokat. A Központi Vezetőség ezért kimondotta: „A pártszervezetek felfrissítése és megerősítése, a pár­­ton belü­li demokrácia, a bírálat és önbírálat elmélyítése, a párton be­­lü­li élet megjavítása, a tagság ak­tivizálása érdekében 1951—52 te­lén újjá kell választani minden pártszervezet vezetőségét, az alap­­szervezetektől a megyei és buda­pesti pártbizottságokig.“ A Politikai Bizottság ez év jú­lius 10-i határozata újólag meg­mutatta, hogy: „A politikai előké­szítő munkának arra kell irányul­nia, hogy továbbfejlesszük párt­­szervezeteinkben a kritikát és ön­kritikát a helyi jelölések alapo­sabb előkészítésére és megvitatá­sára. Fokoznunk kell szervezeteink tagságának éberségét, felelősségtu­­datát és kezdeményezését. Szélesí­tenünk kell az alulról jövő ellenőr­zést a vezetőségek tagjainak gon­dos kiválogatása terén." Vagyis úgy kell előkészíteni a vezetőség újjáválasztását, hogy ja­vuljon a vezetés, fokozódjon a pártszervezetek, tömegszervezetek aktivitása, emelkedjen a munka­verseny hivatalban üzemben és a mezőgazdaságban egyaránt. Tehát mozgósító legyen a termelés foko­zására, a begyűjtésre, a termelő­­szövetkezet fejlesztésére és az őszi munkák sikeres elvégzésére. A fő cél az legyen, hogy ebben a hatalmas mozgósító munkában és az eddigi munkákban kitűnt leg­jobb harcos, fegyelmezett, példa­mutató fejlődőképes, tiszta múltú elvtársak kerüljenek a vezetősé­gekbe. Ha az eddigi előkészületeket megvizsgáljuk, meg kell állapíta­nunk, hogy megyénkben még nem sikerült a széles pártagság és a tö­megek ügyévé tenni a vezetőségvá­lasztást olyan mértékben, amilyen nagy a jelentősége.Egyes üzemi, falusi, hivatali párt­­szervezetek, egyes vezetőségi tagok továbbá tagok, tagjelöltek és pár­­tonkívüliek már megértették, hogy mit jelent a vezetőség újjáválasz­­tása és ehhez méltóan is készül­nek erre a napra. A mucsi tszcs.pártszervezet tag­sága megbírálta a vezetőséget azért, mert nem példam­utatóak a munká­ban és egyeseknek a magánéletük is kifogásolható. De ezen túlmentek nagyon helyesen — és az egész tagság a vezetőségválasztásra vál­lalta, hogy fokozzák a népnevelő­munkát a begyűjtés és a tszcs-fej­­lesztés érdekében. Az eredmény nem is maradt el, mert a jó felvilá­­gosító munka nyomán újabb 5 csa­lád lépett be a tszcs.be. Tamásiban a taggyűlésen szintén keményen megbírálták a vezetősé­get a laza, hiányos munkájukért, amelyet a vezetőség feltárt és el is fogadta a tagság bírálatát. De a vezetőség is pártszerűen bírálatot mondott a tagság fölött, hogy nem eléggé aktívak és egy-egy felada­tot nem kielégítően hajtanak végre. Ezt a bírálatot a tagság szívesen fogadta és elhatározta, hogy a ha­tározatokat a jövőben maradéktala­nul végrehajtja. A vezetőség újjá­­választásának jelentőségét a párt­tagságon, népnevelőkön, tömeg­­szervezeteken keresztül kisgyűlé­­sek, népnevelő értekezletek, egyé­ni­ agitáció útján ismertetik a falu lakóival, hogy a vezetőség újjá­nál­asztása nemcsak szűk pártügy, hanem a falu ügye. Ennek hatására a tamási ÁMG dolgozói úgy járulnak a vezetőség­­választás sikerének biztosításához, hogy vállalják az őszi munkák el­végzését 120 százal­ékban határidő előtt. A brigádok között is új ver­senykihívások történtek, például a Győzelem brigád kihívta az Arany­kalász-brigádot a 120 százalék tel­jesítésére. Ezenkívül vállalták, hogy a veze­tőségválasztás idejére egy új tszcs-t alakítanak Tamásiban és Regölyben is. A tamási Vörös Szikra tszcs pedig vállalta, hogy a silózást 9-re befejezi. De nem maradnak le a nemes versengésben a párttagok és a pár­­tonkívüliek sem. Lacki István, Gött­linger István úgy készül a válasz­tásra, hogy szeptember 27-re befe­jezik a búzavetést és minden be­adási kötelezettségüket 150 száza­lékig határidő előtt teljesítik. A pártonkívüli dolgozók legjobb­jai is már megértették és helyeslik Központi Vezetőségünk határozatát a vezetőségválasztással kapcsolat­ban és úgy adnak kifejezést he­lyeslésüknek mind Bössi János ta­­mási 14 holdas középparaszt, hogy ennek érdekében minden munkáját határidő előtt befejeznek. Mészáros János, aki eddig is ugyan az elsők között haladt, most az a terve­ hogy hozzájáruljon ő is a vezetőségvá­lasztás sikeréhez, hogy szeptember 9-re befejezi az őszi árpa vetését. Hasonló jó munkát végzett a mórágyi pártszervezet és ebben nagy érdeme van a párttitkár Ko­csik elvtársnak is, aki maga is úgy készül, hogy begyűjtésben példát mutatott 150 százalékos teljesítésé­vel. Ő maga is belépett a III. tí­pusúi tszcs-be és így a példamuta­tás párosult a jó felvilágosító mun­káival, amelynek eredményeként Mórágy község 74 százaléka belé­pett a termel­őcsoportba. De sajnos nem mindenütt ké­szülnek így a választásra. Vörös József a madocsai titkár elvtársnak az a véleménye, hogy nincs nép­nevelő, nincs értelme a taggyűlés­nek, vezetőségi ülésnek, népneve­­lő értekezletnek. Ezzel szemben van egy másik véleménye, az, hogy csak akkor fog fejlődni a tszcs, amelynek szerencsére ő sem tagja, ha visszaviszik a Földesi nevű ku­­lákot. Ez elég magyarázat arra, hogy miért nincs 4-5 hónap óta felvé­tel a Pártba. Miért nincs pártélet és miért marad el a titkár rendsze­res beszámolása, amely törvény Pártunkban. Érthető, miért van a 30—­35 tagú pártszervezetben csak 5 aktív tag, ő maga is 22 száza­lékra teljesítette a begyűjtési kö­telezettséget, stb. Persze, mindezt látja a madocsai párttagság, a fa­lu népe és számon fogja kérni, hogy miért tette mindezt. Ha megnézzük közelebbről, hogy mi a lemaradás oka például Pak­son, itt is, mint mindenütt, az a helyzet, ahol nem kapcsolják ös­­­sze a vezetőségválasztás előkészí­tésének munkáját a termelési fel­adatokkal és célokkal, az ellenség kiszorításával, a pártszervezet mozgósításával, a vezetés meggyor­sítására irányuló munkával a párt­­szervezetben a kommunista nevelés elmélyítésével, ott nem megy a begyűjtés, a tszcs.fejlesztés és a többi munka sem. Vajjon olyan hiba ez, amely ki­­küszöbölhetetlen? Nem! Ha Benkő elvt­árs abból indul k, hogy a párt­tagságnak nemcsak 15—20 százalé­ka a tanács 97 tagja és 45 párttag­ja közül nemcsak 15 a DISZ-nek, DÉFOSZ-nak, MNDSZ-nek, MSZT. Szabadságharcos, stb. tagjai közül elenyésző csekély hányad végez munkát, hanem minden tagja és ezek segítségével végzi a vezetőség újjáválasztása jelentőségének túl datosítását, a begyűjtés, tszcs-fej­­lesztés, őszi munkák elvégzésével, mint egységes feladatot, akkor so­ha nem látott eredményt érhetnek el. De amíg nem folyik kommunis­ta nevelés a pártszervezet vezetői, majd a tömegszervezet, állami in­tézmények, általában a falusi ve­zetők körében, addig nem fognak megjelenni pontosan értekezlete­ken, nem hajtják végre a Párt ha­tározatait, nem mozgósítják töme­geiket a feladatok jó végrehajtásá­ra, nem lesz jó pártélet, nem fog erősödni a Párt egészséges, friss erőkkel és a vezetők puhák, ha­nyagok maradnak továbbra is. El­lenkező esetben, ha a vezetőség­választás előkészítését jó alkalom­nak tartják és meg is ragadhatják ezeknek a hibáknak a felszámolá­sára, akkor rohamosan fog nőni a párttagság aktivitása, mint­­ az utób­bi időben Döbröközön. Ahol a párttag elé a begyűjtés­ben a 200 százalékos teljesítő párt­tagokat állítjuk példaképül és a vezetőség újjáválasztására való fokozottabb készülés eredménye­ként könyvelhető el, hogy az eddi­gi napi 1,2 vagonos begyűjtés he­lyett ma 3 és félvagonos teljesítést értek el. Az eredmény azzal ma­gyarázható, hogy a tagság ma sok­kal nagyobb mértékben kiveszi ré­szét a felvilágosító munkából, mint eddig bármikor. Jobban szervezték meg a népnevelő munkát, a titkár elvtárs rendszeresen szám­onkéri munkájukat és megbeszélik a fel­adatokat. A járási, városi pártbizottsága­ink, falusi, üzemi hivatalok párt­­szervezeteink a fenti módon ké­szüljenek a vezetőség újjáválasztá­sára. A vezetők úgy készüljenek, hogy ne kelljen szégyenkezni a tag­ság előtt, ha számonkérésre kerül a sor. A tagság pedig úgy készül­jön, hogy sarkalja a puha vezető­ket újabb és újabb eredményekre, a jó vezetőket pedig becsüljék meg és kövessék a feladatok végrehaj­tásában. Éberségükkel, bírálatukkal segítsenek az ellenség eltávolításá­ban, a pártdemokrácia el­mély­í­tésé­ben, a pártfegyelem megszilárdítá­sában, fokozzák pártszervezeteink­ben a kommunista helytállásra va­ló nevelést, a Párt iránti hűséget. Tanulják megbecsülni vezetőiket, akik nagyon sokat dolgoznak, akik egész életüket a munkásosztály és a dolgozó nép ügyéért áldozták, mint Sztálin elvtárs, mint Rákosi elvtárs. A bátaszéki Búzakalász tszcs a napokban megkezdi a bevitt állatok és szerszámok értékének kifizetését Bátaszék az őszi felfejlesztés során szövetkezeti község lett. Számos új termelőcsoport alakult és a már meglévők sorai is megnövekedtek A III- típusú Búzakalász termelőcso­­portba mintegy 60 tag lépett be az elmúlt hetekben. Az új belépők között van Hole*­csik József 17 holdas középpa­raszt is. Mészáros Benedekné 14 holdas középparasztasszony szintén az elmúlt hetekben lé­pett be a termelőcsoportba. Azóta fia már kertészeti brigádveze­tői tanfolyamon tanul. Az új belépők látták, hogy a Bú­zakalász és a többi termelőcsoportok tagjai sokkal eredményesebben tud­nak gazdálkodni, mint az egyéni gazdák és ezért választották ők is a nagyüzemi gazdálkodás útját. Az új belépők bevitték a csoportba az alapszabály értelmében állataikat és szerszámaikat is, mert a népnevelők felvilágosították őket arról, hogy an­nak értékét a csoport megtéríti. A Búzakalász tagsága egy értékelő hisoli HÚgol »alakítóit. Ennek a bizottságnak az lesz a feladata, hogy becsületesen felértékelje a bevitt állatok és szer­számok pénzbeli értékét. A bizottság a közeli napokban kezdi meg az ér­té­k­elést. Először nyilvántartásba ve­szik, hogy melyik tag mit vitt be a csoportba, utána a bizottság tagjai a helyszínen, a tulajdonossal meg­egyeznek az értékben. Az értékelés után a termel besö­pört az alapszabály szerint meg­kezdi az esedékes részletek visszafizetés­ét is. A Búzakalász tagjai a bevitt érté­kek becsületes visszafizetésétől azt várják, hogy újabb tagok térjenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára és könnyebben szakadjanak el a régitől. Ez igen jó alap arra, hogy könnyeb­ben meg tudják győzni az egyénie­ket a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről. Ehhez azonban még szüksé­ges az is, hogy az eddig elért gaz­­gazdasági eredményeiket tovább fo­kozzák, így fektessenek nagyobb gondot az állattenyésztésükre is. Vegyenek példát az olyan termelő­szövetkezetekről, mint a tengenci Petőfi, a tamási Vörös Szikra, a zombai Béke, a gyönki Vörös Csillag és még így tovább sorolhatnánk azo­kat a termelőcsoportokat, szövetke­zeteket, amelynek tagjai azért tud­tak magas jövedelmet biztosítani, azért tudnak gyors ütemben fejlődni mert az állattenyésztést is szív­ügyüknek tekintik. A bonyhádi járásban megkezdték az őszi vetést . Gyors ütemben folyik a bonyhádi járásban a napraforgó betakarítása. Csütörtökig mintegy 17­ M1 hold napra­forgót szedtek le és takarítanak be A napraforgó betakarítása mellett megindult a vetés is. A járás dolgozó parasztjai mintegy 85 hold lucernát és ISO hold őszi takarmánykeveréket vetettek el a hét közepéig.

Next