Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-20 / 219. szám
TOLNAIJ A MAI SZÁMBANi AZ MDP TOLNAMEGYEI SZI«TI Megérkezett a szovjet kolhozparaszt küldöttség 2. o. Alit kell tudni a békekölcsön-kötvények első sorsolásáról (2. o.l Újfajta vadállatok a montenegrói hegyekben 12. o.l Az alapszerv beszámoló-választó taggyűlése (3. o.l Az őszi csúcsforgalom sikeréért harcolnak a szekszárdi vasutas dolgozók.1. o.i Marsai Mihályné kertjében a burgonya szárán paradicsom terem (4. o.I. Vill. ÉVFOLYAM 219. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. IDŐI SZEPTEMBER 20 VILÁG PROLETÁRJAI ! V. A rácegresi állami gazdaság dolgozói táviratban jelentették a Megyei Pártbizottságnak, hogy 170 hórd őszi árpát elvetettek Megyénk mezőgazdasági dolgozói m intdemi erejüket felhasználják, hogy szilárd alapokat rakhassanak le a következő évi jó terméseredmények biztosítására. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy akik tavaly a vetési munkálatoknál követték Pártunk útmualását, a minisztertanács határozatainak megfelelően végezték a vetést, azok jól jártak. Termelőcsoportjaink és állaimi gazdaságaink a minisztertanács határozatai betartásának köszönhetik a 13—14 mázsás búza átlagtermést, a 18—20 mázsás ősziárpa termést. Hasonlók az egyéni dolgozó parasztok tapasztalatai is. Ezek a jó tapasztalatok a magyarázatai annak, hogy megyeszerte a traktorok százai dübörögnek, végzik a vetés alá a talajmunkálatokat és a ve ß gépek is már napokkal ezelőtt megkezdték a magok elvetését. Állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink a következő évben még az ideinél is nagyobb eredményeket akarnak elérni. Ezért, igyekeznek a minisztertanács határozatainak megfelelően a magot időben elvetni. A rácegresi állami gazdaság dolgozói táviratban jelentették a Megyei Pártbizottságnak, hogy 8 nappal a határidő előtt elvetették 40 hold bíborlerét, határidőre elvetették a 170 hold őszi árpát és határidő előtt a 40 hold őszi keveréket. A rácegresi állami gazdaság dolgozói ezzel tanújelét adták annak, hogy követik Pártunk útmutatását, mert felismerték, hogy azzal jól lesznek saját maguknak és ugyanakkor nagyobb mértékben járulnak hozzá felemelt ötéves tervünk, a béke tervének megvalósításához. Termelőcsoportjaink legtöbbje már megkezdte az őszi vetéseket, így megkezdte az őszi vetést a gyönki „Vörös Csillag”" termelőszövetkezet is. Nagy számmal vannak termelőcsoportjaink között olyanok, amelyek egyes növényféleségek elvetését jelentették. Ezzel válaszolnak a kozákság rémhíreire és azokra a „jó tanácsokra“, hogy nem érdemes elvetni a magot, mert még korai. A nemeiken „Súgván“, a szekszárdi ,.Gőgös Ignác“ és még egy egész sós termelőszövetkezet az ősziárpa vetését már elvégezte. A sárpilisi gépállomás az élen, a nagykónyi leghátul a gépállomások versenyében Az őszi vetési és egyéb talajművelési munkálatok sikeres elvégzésénél döntő szerepe van megyénk gépállomásainak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gépi munka nemcsak azért előnyös, mert megkönnyíti a szántásvetést, hanem azért, mert minőségileg is jobb munkát lehet végezni. Az állami gazdaságok és termelőcsoportok terméseredményei azért múljáik felül az egyénieket, mert a gépekkel kellő mélységben meg tudják szántani a földet és az egyéb talajmunkálatok elvégzését is szakszerűbben tudják biztosítani. A minisztertanács az elért eredményekből indult ki, amikor határozatot hozott a gépi munka fokozottabb használatára. Gépállomásaink tehát a közeli napokban és hetekben igen komoly harci feladatot kell megoldani. Minden erejükkel az őszi munkálatok sikeres elvégzését kell elősegíteniük. Gépállomásaink az őszi munkálatoknál fokozottabb mértékben használják fel eddigi tapasztalataikat. Pártunk útmutatását követve szervezzék meg a munkájukat, mert csak így tudják az erejüket megsokszorozni. Megyénk gépállomásai versenyben végzik az őszi munkálataikat, hogy ezt a harci feladatot minél eredményesebben tudják megvívni. Ebben a harcban az élen a sárpilisi gépállomás dolgozói haladnak. Az őszi idénytervüket a múlt hét végéig 20,6 százalékra teljesítették. Példát mutatnak a többi gépállomásoknak az üzemanyagfogyasztás és a szerződéskötés terén is. Az előirányzott üzemanyagnak mindössze 91 százalékát fogyasztották el, a szerződéskötést pedig a tervükhöz viszonyítva 102 százalékra teljesítették. Második helyen a pincehelyi gépállomás dolgozói vannak, megyei viszonylatban, akik az őszi idénytervüket 14,6 százalékra teljesítették, üzemanyagfogyasztásuik pedig 96 százalék. Lemaradás mutatkozik azonban a szerződéskötések terén, mert azt még mindössze csak 61 százalékban biztosították. A versenylistán leghátul a nagykónyi gépállomás kullog. Talajmunkatervét 2,7 százalékra teljesítette, ami azt mutatja, hogy a nagykónyi traktorosok nem tesznek meg mindent az őszi mezőgazdasági munkálatok kellő időbeni és minőségi elvégzése, következő évi kenyerünk biztosítása érdekében. A nagykónyi gépállomás traktorosai gyenge teljesítményük mellett az üzemanyaggal sem takarékoskodnak. Elvégzett munkájukhoz viszonyítva 10 százalékkal többet fogyasztottak üzemanyagból, akkor, amikor a dalmandi ifik és a többi gépállomás traktorosai is sorra teszik vállalásaikat az üzemanyagtakarékosságra. A nagykónyi gépállomás traktorosai lemaradtak a szerződéskötésben is, mert tervüket még 20 százalékban sem biztosították a múlt hét végéig. Ezért a nagy lemaradásért súlyos felelősség terheli a nagykónyi gépállomás vezetőségét, de főleg az üzemi pártszervezetet, mert a kommunistáknak kell elősegíteniük a nagyobb teljesítményekért folytatott harcot, elsősorban a személyes példamutatásukkal, majd pedig a szervező munkával. A lemaradásért ugyanakkor felelős minden traktoros is személy szerint, mert a gépállomás eredménye nem egy-két, hanem az összes traktoros eredményeiből tevődik össze. Pesti Lajos három mázsa Móricára külött szerződés! Napokkal ezelőtt adta ki kormányzatunk azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a dolgozó parasztoknak a kukorica szállítási szerződéskötést. A szerződéskötés mázsánként 10 forint felárat jelent a dolgozó parasztnak a „C" vételi jegyes kukorica napi árán felül. Ehhez hozzájön még mázsánként hetenként a 23 filléres tárolási költség. A szerződő kötés beindulása óta a dolgozó parasztok örömmel kötnek kukoricára szállítási szerződést. Pesti Lajos alsónyéki 10 holdas dolgozó paraszt 3 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. Első volt a községben, aki felismerte ennek jelentőségét és szerződést kötött. Pesti Lajos a földműves-szövetkezet igazgatóságának tagj és mint népnevelő ezentúl is a személyes példamutatás fegyverével akar elsősorban agitálni. A kenyérgabonabeadási kötelezettségét túlteljesíteti, és így meg is van az alap arra, hogy jó népnevelő munkát végezzen. Elindult harminc ifjú boldog jövőt építeni Harminc fiatal indult újra megyénkből Budapestre, hogy megismerkedhessen a vasas, tímár és egyéb szakmával, hogy mint ipari tanuló, majd később szakmunkás nyújtson segítséget országunk építéséhez, ötéves tervünk nagy alkotásainak megvalósításához. Harminc fiatal munkás- és parasztgyermek követi sokezer társát, akik már régebbi idő óta Pesten tartózkodnak és élvezik a népi demokráciánk nyújtotta lehetőségen, a tanulóotthonokon keresztül a tanulás, a munka nagyszerűségét. Ezek a fiatalok jórészben tegnap még a földet művelték szüleikkel. Ma, az új elhatározás eredményeként útnak indulnak, hogy együtt építsék ezer és ezer dolgozóval szocialista hazánkat, boldog jövőnket. Ezek a fiatalok a megye legkülönbözőbb területéről tevődnek össze. Bogdán Mária evtársnő, kisvejkei DISZ-fiatal is ott állt a többiek között. Arcán boldog mosoly, alig várja már, hogy indulhassanak. Kérdésünkre elmondja, lakatos szeretnék lenni. Barátaim sokat beszéltek a tanulók életéről, a szépen lerendezett otthonokról. Titokban mindig irigyeltem azokat, akik egyenruhában jöttek haza és büszkén mesélték élményeiket, az új élet lehetőségét. Édesanyám tszcs-tag. Ő is helyesli elhatározásomat, mondva, oda kell menni lányom, ahol szükség van rád az ötéves terv, a béke terve megvalósítása érdekében. De így nyilatkozik Huber János 14 éves paksi fiú is, aki a tímár szakma tanulója esz. Elmondja, hogy édesapja számtalanszor emlegeti a régi] inaséveit, amelyen keresztül ment, pofonoktól a vízhordásig. Ma nem ilyen élet várja a fiatalokat. Tanulás, művelődés, tudás és ennek nyomán megbecsülés. — Menj fiam, ha kedved van, a saját jövődről van szó. Ezekkel a szavakkal búcsúzott tőle édesapja. Ezek a szavak kísérik végig az úton a fiatal emberpalántát, a jövő boldog és megelégedett dolgozóját, szakmunkását. Ifjú ember bátran néz a jövő elé, mert tudja, ebben az országban a fiataloknak adva van a lehetőség, hogy sarkmunkásokká, országunk harcos építőivé váljanak. Kneller Anna tolnai DISZ-fiatal is örömmel indul a hosszú útra, melynek végcélja a tanulás, a munka. Sokan vagyunk testvérek, mondja.• Van, aki gyárijan dolgozik, van aki napszámba jár. Én az ipari szakmát választom, mert tudom, itt szükség van rám. Géplakatos szeretnék lenni. A Párt nyújtotta lehetőséget kihasználva tanulok, dolgozok, a jobb élet megteremtéséért. .. Miskolczi Vera, faddi lány. Ő is elindul, hogy megismerkedjen a szakmával, a fővárossal, a tanuló otthonnal. Most kerül először Pestre és izgatottan várja, hogy megpillantsa hazánk fővárosát. — Sok szakmunkásra van szükség az ötéves terv végrehajtása során — mondja. — Én is közéjük állok, hogy együtt építsük a saját jövőnket. A többi fiatal is mind lelkes hangú útban, látható izgalommal várja, hogy útnak indulhassanak. Dóra Pál dombóvári, Szimhardt József paksi, Telegdi Lajos faddi fiatalok ott állnak a sor élén, amely indulásra vár, hogy elinduljon a boldog jövő, a vidám élet felé. - Be fogjuk bizonyítani, hogy megálljuk helyünket a tanulásban, a termelő munkában — mondja Telegdi Lajos. Községünk DISZ-titkára, Szabadi József le akart beszélni arról, hogy ipari tanulónak menjek. ,Te is meghülyültél“ — mondta. Én nem hülyültem meg, most jött meg csak igazán az eszem. Ott a helyem, vár a munka, vár sokezer társam, akiiek mi együtt vívjuk harcunkat a termelés frontján. Lelkes hangulatban indult útnak a sok fiatal az új élet, a gazdag lehetőségek zárt kapuja felé. A szülők szemében egy-egy könnycsepp csillog, búcsúztatják fiaikat, lányaikat. Nemsokára viszontlátják őket, mint egyenruhás ipari tanuókat, büszke fiaulokat. Harcba indultak a tudásért, a béke csatájának diadalmas megvívásáért. Ezeket a hotelokat száz és száz másik fogja követni, akik felismerik, hogy ott a helyük a gépek mellett, hogy egyre több és több szakmunkás kell a gigászi küzdelemhez, az ötéves terv megvalósításához. A tovaszáguldő vonat ablakaiból még sokáig integetnek az új világ felé induló fiatalok. A sok kendő különböző színe, mint tarka virágcsokor sokáig leng az ablakokban. Lassan eltűnik a vonat, csal a vidám nóUiszA hangja hallik... Sorsodat, ha kezedbe veszed és elindult harminc ifjú, boldog jövőt építeni. Versenyben a begyűjtési terv teljesítéséért A tamási járásnak már csak néhány erőfeszítésre van szüksége és akkor büszkén jelentheti Pártunknak, hogy teljesítették a gabonabegyűjtési tervüket. Továbbra is szilárdan tartja az első helyét a megye többi járásaival szemben. A versenylistán második helyen álló gyönki járással szemben majdnem 6 százalékkal vezet. A harmadik helyen a szekszárdi járás van, ahol az utóbbi napokban kissé alszik a begyűjtés. Ennek az a következménye, hogy mind kevesebb reménye van a jelenleg előtte lévő járások megelőzésére. A bonyhádi járást a negyedik, a dombóvári járást az ötödik helyen találjuk a versenylistán az első három járásnál jóval kisebb százalékos eredményükkel. Mindennél sokkal súlyosabb a lemaradás a paksi járásban. Ez a lemaradás fényesen visszatükrözi a járási pártbizottság és a járási tanács munkáját. A gerjem dolgozó parasztok és a többi községekben is számos dolgozó paraszt bebizonyította, hogy megvan a lehetőség a begyűjtési terv teljesítésére. A járási pártbizottság és tanács jelenlegi szervező, valamint irányító munkája azonban nem elég ennek a lehetőségnek a kihasználáshoz. A járás több községében a vezetők részéről opportunista megalkuvás mutatkozik. Az ilyen megnyilvánulásokat a járási pártbizottságnak és tanácsnak fel kell számolnia azzal, hogy konkrétan megcáfolja a gyenge átlagtermés és a hasonló meséket. Szekszárd város változatlanul tartja az utolsó helyét. Ezt a helyezését azzal biztosította — legalább is egy időre —, hogy messze lemaradt a többi járásoktól. A tamási járás mintegy 20 százalékkal vezet Szekszárd várossal szemben Szekszárd városban is termett annyi termény, hogy a begyűjtési rendelet betartásával a jelenleginél sokkal nagyobb eredményeket tudnának elérni Számos olyan dolgozó paraszt van Szekszárdim, akinek hátralékát 5—10 százalékkal fel kellett emelni. Mindebből jogosan lehet arra következtetni, hogy a hiba a népnevelő munkánál van. Amint a tapasztalatok mutatják Szekszárdim nem végeznek a népnevelők eléggé szívós munkát, ezt a hiányosságot számolja már végre fel a Szekszárd városi pártbizottság és a tanács, változtassák meg ezt a szégyenletes helyezésüket. A gabonabegyűjtés mellett megyeszerte szorgalmaznunk kell a kukorica, burgonya és a napraforgó begyűjtését is. Erélyes harcot kell folytatni az olyan káros megnyilvánulásokkal szemben, mint amilyen Bogyiszló községben is előfordult. Bogyiszlói , a fid ni íí vesszüvetkezet termény íelvásárlója több ízben visszaküldte a gazdákkal a beadásra szánt terményüket, azzal, hogy most nem ér rá átvenni, mert vetőmagcserével foglalkozik. A bogyiszlói felvásárló vegye tudomásul, hogy sem a vetőmagcserét, sem pedig a begyűjtést nem szabad elhanyagolni. A földművesszővel keretek keretén belül úgy szervezze meg munkáját, hogy az egyik feladatának elvégzését ne kelljen leállítani a másik miatt. Ma kezdődik Ma Pártunk és népi demokráciánk újra fényes bizonyítékát adja annak, hogy ígéreteit mindenkor valóra váltja. Már az ötéves tervkölcsön harmadik sorsolása is világosan mutatta ezt. De megmutatta azokban a hatalmas alkotásokban is, amelyeket azért hozott létre, hogy dolgozó népfink, a régi rabszolgasorsból a fejlődés és az emberi jólét soha nem tapasztalt magas fokára emelje A nyertesek nyilatkozatai is azt tükrözik vissza, hogy dolgozó népünk a szovjet emberek példája nyomán fokozódó lendülettel., vett részt már a jegyzésben is, ünneppé avatja ezeket a napokat, de annál inkább hálatelt szívvel gondol Párunkra és a felszabadító Szovjet Hadseregre, amely ezt számunkra lehetővé tette. Bonyhádom az egyik boldog nyerő, Búzás Gáspárné a következőket írja: — A te’szabadulás előtt cseléd voltam, akkor kerültünk össze az urammal, aki gyári munkás volt. Csekély fizetésünkből erőszakkal levontak több ízben elég sok pénzt kölcsönökre, amiből sohasem kaptunk vissza semmit. A felszabadulás új, jobb életet hozott számunkra. Ezeket mind a Pártnak és Rákosi elvtársnak köszönhetjük. Meg is fogadjuk, hogy még jobban fogunk dolgozni a békéért. De sorolhatnánk sokáig még azoknak a számát akik mindennapi életükön kívül nyereményekkel kibővítve is érzik államunk gondoskodását. Most újra mindenig lázas izgalommal, várja, szeptember 20-át, a békekölcsön sorsolás napját, amikor 93.427 nyereményt sorsolnak ki 38 millió 160 ezer forint értékben, tehent jóval többet, mint a tervkölcsön legutóbbi sorsolásén. A békekölcsön első sorsolása újra megdönthetetlen bizonyíték lesz arra, hogy a kommunisták szavára építeni lehet, mint a kősziklára. De egyúttal bizonyíték lesz arra is, hogy dolgozó népünk, éppen a hatalmas eredmények nyomán még szorosabban felsorakozik Pártunk és a hatalmas Szovjetunió-vezett a béketábor mellé