Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-05 / 232. szám

Biztosítsd családod jövőjét, takarékos Miért nem teljesíti tervét a Szekszárdi Magasépítő? Ötéves tervünk végrehajtásában gyorsan haladunk előre, nagy sikere­ket érünk el úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, népünk jólétének kultúrájának emelésében. Ezek a si­kerek nem maguktól hullanak az ölünkbe, népünk kemény harcokban, odaadó munkával vívja ki őket. A Szekszárdi Magasépítő Vállalat dolgozói is eddigi eredményeiket ke­mény és szívós munkával vívták ki. Eredményeiken nem pihennek meg, hanem mindinkább fokozzák, hogy bebizonyítsák, követik Pártunk útmu­tatását és több termeléssel h­arcolnak ötéves tervünk sikeres megvalósításá­ért. De nemcsak a termelésben har­colnak, hanem munkájukat összekap­csolják a Második Békekölcsön jegy­zésével, amely az ötéves tervünk si­kerét és a dolgozók jobb életét szol­gálja. Máté János sztahanovista Äus brigád, amely a termelésben is 195 százalékos teljesítménnyel jár az élen, de helyt­áll a békekölcsön-jegyzésben, 600 forintos átlageredménnyel. A jegyzés­ben példát mutatnak a kommunisták. Károly József igazgató 4000 forintot jegyzett, Szűcs György ÜB-titkár 950 forintos fizetése mellett 1500 fo­rintot, Prokos József 2030 forintot jegyzett. Sárközi János 1000, Buzi­­ István DISZ-fiatal, rakodómunkás 800 forintot, H. Szabó János kőmű­ves iparostanuló 1 forintos órabér mellett 400 forintot jegyzett. Újabb és újabb kimagasló teljesítményekk­el teszik nívósabbá a békekölcsön nap­j­a­it a Magasépítő Vállalat dolgozói. Krepsz György ács­brigád teljesítőié­­­nye 240 százalék, Bakos Márton ács­­brigádé 196 százalék, Kardos Henrik állványozó brigádé 219 százalék, de így sorolhatnánk a többi brigádokat is, akik szintén jó teljesítményt ér­tek el. A dolgozók munka közben ír­ják alá a békekölcsön íveit és így bizonyítják be, hogy nemcsak óhajt­ják a­ békét, hanem kiállnak mellette Ezideig már 145.500 forintot jegyzett 352 dolgozó, 413 forintos átlagered­ménnyel. Jól harcol a szakszervezeti kultúrhrod, a­mely minden fellépésekor nagy si­kert aratott. A békekölcsön-jegyzés megeindulásakor színdarabot, táncokat tanultak be, amelyekkel szórakoztat­ták az építkezés dolgozóit és csasz­­tuská­kon keresztül megdicsérték a jegyzésben élenjárókat és megbírál­ták a lemaradókat. Sok olyan jó kul­­túrája van a szakszervezetnek, mint Szentgyörgyi Kálmán csasztuskafele­­lős, László Ilona tánccsoport­­.­Idős, De jó szervező Piros Ferenc kultúr­­felelős is, aki jó munkájával segíti a munkát. Most a lelkes fiatalok újabb munkába fogtak, népnevelni járnak munka után falura. A jó munkának itt is meg van az eredménye, mert sok dolgozó parasztot felvilágosító munkával meggyőznek a békekölcsön jelentőségéről és fontosságáról. A szép eredmények mellett azon­ban sok hibát tapasztalh­atunk, ami abból adódik, hogy a vállalat egyes dolgokat másodrendű kérdés­nek tekint, így például a tervteljesí­tést. A termelés, a terv teljesítése harci feladat, ahol ezt nem értik meg ott múlhatatlan súlyos hibák kelet­keznek. A Magasépítő Vállalat hó­napok óta elmarad a terv mögött. Ha megkérdezünk a vezetőség ré­széről valakit, siránkoznak, hogy nincsen munkaerő és ez akadályozza a tervteljesítést. Pedig valójában az elmaradást nem ez, hanem elsősorban a mun­ka rossz megszervezése magya­rázza és­ ebből adódik elő, hogy a vállalatnak 163 dolgozója 100 százalékon alul teljesít. Akarva, vagy akaratlanul, az ellenség munkáját segítik elő. Az anyagellá­tás sem jó, mert azt mondják, hogy nincsen kocsi szállításra, pedig a ko­csi megvan, csak kijavításra vár. De hiba az is, hogy a népnevelők üze­men belül nem végeznek jó felvilágo­sító munkát. Ezért adódik elő az, hogy a népnevelők nem érvekkel próbálják megmagyarázni a békeköl­csön-jegyzés fontosságát, így fordult elő az, hogy Tanner Ferenc kőműves, aki jól keres maga is és a felesége is, a népnevelőket így fogadta: — En­gem ne főzzetek meg, úgysem jegy­zek békekölcsönt. — Ezek a hibák legelőször is a Párt és a vállalat vezetőségének gyengeségéből adód­nak. Ezeket a hibákat végre a sok bírálat után gyökeresen számolják fe, hozzanak javaslatot és határozatokat. Javítsák meg a kocsikat, hogy a fu­varozás ne legyen probléma, beszél­gessenek el a 100 százalékon alul teljesítő dolgozókkal. A népnevelők feladata pedig az, hogy eddiginél még sokkal jobban tanuljanak s így végezzenek népnevelő munkát, hogy ne legyen egyetlen dolgozó sem, aki munkája mellett példás jegyzésével ne segítené ötéves tervünk megvaló­sítását, ezen keresztül saját jobblé­­tének és békénknek biztosítását. Vállalásaik túlteljesítésével készülnek az Útfenntartó dolgozói november 7-re Még pár hét választ el bennünket a pártvezetőségek újjáválasz­tása napjától. Erre a nagy napra üzemeink dolgozói, a dolgozó parasztokkal kar­öltve, vállalásokat tesznek eredmé­nyeik állandó növelésére. De nagy­jelentőségű dolgozó népünk népünk számára november 7-e, az Októberi Szocialista Forradalom nagy­ ünnepe is, amelyet egybekapcsolnak a terme­lés fokozásával. A Szekszárdi útfenntartó Vállalat dolgozói is nagy lelkesedéssel készül­­nek a munkásosztály nagy ünnepére. A dolgozók között új jelszó terjedt el: novem­b­er 7-re írishh váltáself, íijahh teljesítései. Az útfenntartó Vállalat dolgozói ed­dig is 96,6 százaléka a vállalások túl­teljesítésével készül e nagy napra. Szinte percek alatt születnek az eredmények a körzetekben. A szta­­hánovisták, a vállalat büszkeségei példát mutatnak a teljesítésben. Vál­lalták, hogy állandóan 170 százalékot teljesítenek. Jó munkaszervezéssel el­érték, hogy vállalásaikat nemcsak tel­­jesítik, hanem azokat jóval túl is szárnyalják, így születtek ezek a ki­váló eredmények: Bandi Mihály 234, Tóth János 209, Ambrus Ferenc 208, Szabó József 201 százalékot teljesítet­tek. A sztahánovisták szép eredményei nyomán egyre jobban fokozódnak a teljesítmények a dolgozók között is. Nagy Lajos, aki 180 százalékos teljesítést vállalt, a munka helyes irányításával és megszervezésé­vel vállalását 262 százalékra tel­jesítette, Tekényi József vállalása 170 százalék volt és teljesített 227 százalékot. Szabó Ferenc vállalása 130 százalék, ezt a vállalását 248 százalékra telje­sítette. Romsits István vállalta, hogy 126 százalékos teljesítményt ér el, s vállalását jóval túlteljesítette, mert 205 százalékot teljesített. Ugyancsak szép eredményt értek el a váraljai kőbányában is. Tomajka János, aki­nek vállalása 160 százalék, teljesített 204 százalékot, Sipos Mihály 160 szá­zalékot vállalt, 194 százalékot ért el. Ezeknek a kiváló teljesítménynek nyomán állandóan növekedik a válla­lati teljesítmény. A legutóbbi kiér­tékelésnél 157 százalékos átlagtelje­sítményt értek el. Jó szervezéssel és felvilágosító munkával segíti elő Joó András üzemi párttitkár az agitációt, akit jó munkája révén választották meg a dolgozók üzemi párttitkárnak. A M­ásodik Békés ölcsön jegyzése az első napokban nagy lendülettel indult be. A dolgozók tudták, hogy az ő fillérjeikből már eddig is sok minden megvalósult. Jó példával járt elől Joó András párttitkár, aki 1000 forintot jegyzett. A vezetőség tagjai havi fizetésüket jegyezték. Ez a len­dület azonban visszasert, mert ezideig 422 dolgozó 98.000 forintot jegyzett. Ennek az az oka, hogy a népnevelők nem végeztek kellő felvilágosító mun­kát. Ezeket a hibákat sürgősen szá­molja fel a pártvezetőség és igyekez­zen a népnevelőknek olyan szempon­tokat adni, olyan agitációs érveket, ami a népnevelők munkáját elősegíti, hogy ezáltal dolgozó népünk megértse a békekölcsön jelentőségét, fontossá­gát. Az útfenntartó Vállalat dolgozó a termelésben hatalmas eredménye­ket érnek el. Bizonyítsák be a béke­kölcsönjegyzésben is, hogy szilárdan kiállnak a szocializmus építése mel­lett és a béke megvédésének hű har­cosai. O lApi­uik állama igis aequi a . . . A Tolnamegyei Újság 1931 március 25-i számában közli az alispáni jelentést, amelyben kiemelkedik, hogy ,,a kiadott záróra engedmények után szedett díjakból olyan jelentős összeg áll rendelkezésre,­­hogy abból a vármegye területén lakó egyetemi hallgatók és egyéb iskolai tanulók segélyezése lehetővé válik, a folyó is­kolai évben mintegy 50 hallgatót részesített eddig 50—80 pengő félévi tanulmányi segélyben, ami által igen sok nehéz anyagi viszonyok között lévő szülő gondjain se­gített­. Azt nem írták bele az újságba, de mi tudjuk, hisz saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy bizony e között az 550 hallgató között is keresve sem találtunk volna sze­­génypa­raszt, vagy munkás gyermeket. Nézzük me­g m­ost, mikor a dolgozó nép kezébe vette a hatalmat ás terveinken, békekölcsönjegyzésein­ken keresztül, de­ggyan változott meg ez a helyzet a dol­gozó nép számára. Az idén a Tolna megyei tanulók közül 82 általános iskolai és 314 középiskolai tanuló részesül kollégiumi ellátásban. Rajtuk kívül a kollégiumi ellá­tásért 157 tanuló havi 50, 94 tanuló havi 100 és 62 ta­nuló havi 150 forintot fizet. Vannak olyan tanulók is, akik­knek kedvezőbb kö­rülményt tud biztosítani népünk állama az iskolában a tanuláshoz, mint otthon. Ezek a tanulók ebédet kap­nak és délután tanári felügyelet mellett tanári szobában t­an­u­lhatnak. A 150 tanuló közül 56 teljesnji ingyen ré­szesül az ebéd- és tanulószoba juttatásban, a többiek pedig csak 30—50 forintot fizetnek,­ havonta érte. A Me­gyei Tanács oktatási osztálya gondoskodott arról is, hogy a­­ vidékről bejáró tanulók az utazási kedvezményen isiúl úti költségtérítést is kapjanak. 150 tanuló egy év­ben fejenként 250 forint útiköltségvisszatérítést kap. Tolna megyéhez k­özel lévő megyékben ezenkívül még 100 tolna megyei fiatal tanul hasonló körülmények között. Húsz évvel ezelőtt Tolla megyében csak 50 tanulót láttak el tanulmányi segéllyel és azok sem a dolgozók gyermekeiből­ kerültek ki, ma pedig 1110 általános isko­­lai, középiskolai tanuló kap segélyt. Az egyetemi és főiskolási tanulók, akik Tolna megyén kívül folytatják tanulmányaikat, az említett kedvezményeken felül kap­nak tanulmányi segélyt. Ezt a különbséget jelentette a hatalmas Szovjet­unió felszabadító harca és pártunk irányítása szá­munkra. Ezeket az adatokat minden dolgozónak ismer­nie kell és ha hozzávesszük azt, hogy mindezeket a háborús uszító imperialisták és hazai ügynökei meg akarják semmisíteni, akkor mindnyájunk számára vilá­gossá válik, hogy ötéves tervünket idő előtt meg kell valósítanunk. Termelésünket állandóan növelni kell és a Második Békekölcsönjegyzés sik­errevitelével kemé­nyen harcolnunk kell pártunk vezetésével a békéért. Erről beszéljenek népnevelőink ... Ahol jól érvelnek népnevelőink, úgy, hogy azzal közel jussanak az egyén életéhez is ott az eredmény nem marad el. Dajka Miklósné szekszárdi MNDSZ nőnevelő. Bencze János 7 holdas parasztnál nem elégedett meg a 300 forintos jegyzéssel, hanem a megbeszélések során a békekérdést­ a csa­ládon belül is megvitatva elérte, hogy Bencze János 600 forintra emelte fel­jegyzését. A következőket mondotta: Egy fiamat elvesztettem a fasiszta háborúban, nem akarok háborút, gyermekeim és unokáim szebb, boldogabb jövőjéért jegyzem a 600 forintot.* Győrén üzv. Ledneczki Ferencné, aki egyénileg dolgozó parasztasszony és két gyermeke van. mikor elmentek hozzá a népnevelők, csak 1(K) forin­tot akart jegyezni Mikor Pál elv­társ nő, MNDSZ-ttkár elbeszélgetett vele bővebben és alaposan, utána elment a tanácshoz és 200 forintra emelte jegyzését ezeket mondva: — Most már látom, hogy kevés az a 100 forint amit eddig jegy­zen­i akartam, a fiam is azt írta a bonyhádi kollégiumból, hogy támogassam államunkat, mert ez a miénk, a mi jövőnket építjük. I­zz>rt jegyeztem 200 forintot, hogy minél több gyermeknek jusson kollégium az ötéves terv még több traktort és műtrágyát adjon a falunak. * Gulyás Sándorné paksi MNDSZ ü­gyvezelő a következőképpen agitál: — Nikü­nk a muliban nem jutott más, csak robot és szenvedés, nem becsültek bennünket semmire sem­min egy szegény munkásasszony, ma a nép államá­ban a paksi szociális otthon vezetője­­ tehetek. Leányaimat iskoláztathatom, ami a múltban egy szegény asszonynak eszébe sem juthatott. Ezért jegyzek 400 forintot, ezért kérek minden asszonytársat , példát is felhozva, hogy sikerre tudjuk vinni a Második Béke kölcsön jegyzést, a béke ügyé!. fi C- egyre leadott háze aársája után 50, a Móricéért 25 forintoS vásárlási utalványt kap Élgaza parasztságán)! Dolgozó parasztságunk szeptember 24-ig 75 forintos vásárlási utalványt kapott minden mázsa C-jegyre be­­adót kenyérgabona után. Varrnak dolgozó parasztok, akik nem hasz­nálták ki ez a megfelelő alkalmat és még mindig nem adták be felesleges gabonájukat C-jegybe. Kormányzatunk még ezeknek a dolgozó parasztoknak is nagy se­gítséget nyújt, hogy a most be­adott C-jegyes kenyérgabona után 50 forintos vásárlási utalványt ad a földművesszövetkezet útján. Amiért a dolgozó parasztság különböző tex­tilárut és ruhaanyagot vásárolhat. Dolgozó parasztságunk hasonló kedvezményekben részesül a kukorica beadási kötelezettségének túlteljesí­tésénél is. Minden mázsa C-jegyre beadott kukorica után 25 forintos vá­sárlási utalványt kap. Ez a kedvezmény még 10 forinttal emelkedik azoknak a dolgozó pa­rasztoknak akik szállítási szerződést kötnek kukoricára, ami azt jelent­i, hogy mázsánként 35 forintos C-utal­­ványt kapnak, amire ugyancsak kü­lönböző textilárut és lábbelit vásá­rolhatnak. Szél Mihály decsi 8 holdas közép­paraszt is 5 mázsa kukoricát adott­­ c beadási kötelezettségének teljesí­tésére. Ebből 250 kilót C jegyre adott, amiért textilvásárlási utalványt kapott és kislányának ruhaneműt vá­sárolt. Ugyancsak jó példát mutat Váradi Jánosné tolnai parasztasszony, aki beadási kötelezettségén felül 25 kiló kukoricát adott Ic C-jegyre és a kapott vásárlási utalványra unoká­jának vásárolt téli meleg ruhaneműt. iót hozó parasztságunk versenyben a Második Békekölcsön sikeréért Pártunk és kormányunk által kibo­csátott Második Békekölcsön jegyzése egy újabb népszavazás dolgozó népünk részéről. Látják dolgozóink, hogy már az első békekölcsönjegyzésből is sok visszakerült városra és falura egyaránt. Ezért jegyez lelkesen dolgozó n­épünk most is, a Második Békekölcsönből. Ezért jegyeztem én is 700 forintot, mert látom, hogy dolgozó népünk lil­ioma, pártunk irányítása mellett mind a mi javunkra használja fel ezeket az összegeket. A mi épülő és egyre szé­pülő országunkból ma már nem hord­ják ki külföldre, mint régen, az úri bi­tangok dáridózni a dolgozó nép pén­zét, hanem épülnek új utak, kultúr­­házak, traktorok és villanyfény önti el az eddig éjszakánként sötétbe boruló falvainkat. Gépállomásaink, állami gazdasá­gaink és erdőgazdaságaink­­ dolgozói lelkesen, versenyben jegyzik a Máso­dik Békekölcsönt. A mözsi gépállomá­son Farkas Ferenc VB-ti­tikár példa­mutatóan 1.050 forintot jegyzett, de ezt is­­ túlhaladta Köles­zár János trak­toros, aki 1.700 forinttal járult hozzá országunk építéséhez és békén­­: megvé­déséhez. Az alsóhidvégi állami gazda­ságban Pintér Józsefné 1000 forintot jegyzett, Rizner Erzsébet 800 forintjá­val is a békét védi. Halász Ferenc is 500 forintot jegyzett, de emellett egy újítást is bevezetett, amivel szintén öt­éves tervünk mielőbbi befejezését segíti elő. Egy erőgép meghajtással két siló­­töltőt hajtat meg, amivel a­ gazdaság­nak 8.000 forintot takarít­ meg. Felhív­ja a többi állami gazdaság dolgozóit is, hogy ezt az újítást vegyék át, mert ezen keresztül több erőgép végezhet ta­­lajmunkát és jelentős üzem­anyagmeg­­takarítást is jelent népgazdaságunk­nak. Dolgozó parasztságunk is megértette pártunk és népünk államának felhívá­sát, a Második Békekölcsön jegyzésére és az őszi munkák sikeres elvégzésére. Bátaszék községben Mezei Ambrus DÉFOSZ-tag 1000 forintot jegyzett, Horváth Jánosné 7 családos dolgozó parasztasszony 500 forintot, Baka Fe­­rencné 500 forintot. A koppá­nyszántói DISZ versenyben a Békekölcsönért Megyénk DISZ-fiataljai is­ példa­mutatóan bekapcsolódtak a Második Békekölcsönjegyzés sikeréért vívott harcba. A koppányszántói DISZ-szervezet kihívta versenyre a földműves szövet­kezetét, már az eddig­i eredmény is azt mutatja, hogy ezek a DISZ fiata­­lok jól dolgoztak, mert eddigi ered­ményük 3.500 forint a szövetkezet 450 forintjával szemben. Most azon dolgoznak, hogy jó népnevelő mun­kával segítséget­ adnak a földműves­­szövetkezetnek, de az egész falunak is, hogy ne maradjanak le a béke erősítéséből. Példamutatóan jegyzett a koppányszántói DÍSZ-titkár, Gyónis János 1100 forintot. E példamutatás lelkesítette a többi fiatalokat is, mint például Tobak Józsefet 1.000, Sarok Ferencet 200, Bilecz Ilonát 400 forint jegyzésével. A jegyzéskor elmondot­ták, hogy azért jegyeznek, mert ezt magukért teszik, a boldog szocialista jövőért, mert ezeket az összegeket már visszakapták, hisz most lesz kész az új kul­t­úrház is. A tamási gépállomás DISZ-titkára, Fülöp Gyula 600 forintos jegyzése is példamutató volt és így követtek a többiek is. Bujtás Ibolya 600 forintos fizetése mellett 700 forintot. A még nem DISZ-tag Kegykő József 2.000 forintot jegyzett. De követték a DISZ- tagok az ír­eg szervesei gépállomás DISZ-szervezetének titkáról is, aki 600 forintos jegyzésével mutatott pél­dát a fiataloknak. A tüskepusztai DISZ-fiatalok mun­kája is példamutató a többi községek DISZ-fiataljai számára. Érzik, hogy ez a­z ország nekik épül ,s szépül. Az ő életük lesz a Második Békeköl­csönnel egyre boldogabb. Egyre több iskola, ku­­l­túrház, mozi, könyvtár, áll majd tudásuk fejlesztésének szolgála­tába, egyre többen mehetnek szak­­érettségis tanfolyamra, lehetnek mér­nökök, orvosok, katonatisztek éa minden helyet, elfoglalhatnak ebben az országban a termelés emelése, a fejlődés szolgálatába­n, amelyből a régi úri rendszerben teljesen ki vol­tak­ zárva.

Next