Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-10-28 / 252. szám
1951 OKTÓBER 29 WÄPLO Zomba községet Bátaszék megelőzte a begyűjtési versenyben Újabb községek kapták meg a szabadpiaci forgalmat Megyénk legjobb begyűjtő községe továbbra is Újireg, amely gabona begyűjtési tervét 138.2 százalékban teljesítette. Második Gerjen 124.2 százalékkal. Az előretörő Zomba községet Bátaszék megelőzte 115 százalékos teljesítésével, így Zomba a negyedik helyre szorult 112.11 százalékos teljesítéssel. Kukoricabegyüjtésben legjobb község Pári 132.4 százalékkal. Kövek köztt Rétv 10« százalékkal és Lápafő 103.9 százalékkal. Burgonyabegyűjtésben Bonyhádvarasd vezet 176.9 százalékkal és ezzel megelőzte Pusztahenesét, amely 157 százaléknál áll. A Napraforgóbegyűjtésben Kély község vezet 207.5 százalékkal, utána Bonyhádvarasd 206.3 százalékos eredményével. A gabonabegyűjtésben legrosszabb község továbbra is Cikó 56.3 százalék*kal és Paks 57.4 százalékkal. A kukoricabegyöjtésben nagyon elmarad! Koppányszántó község 17.2, Kajdacs 19.8, Ozora 20 százalékos teljesítésével. Burgonyából leghosszabb Dunatkömlőd 25, Murga 32.4, Gyulaj 36.4 százalékkal. Napraforgóban Szárazd község csak 37.6 százaléknál, Máza 41.5, Grábóc 44.7 százaléknál tart. Megyénk területén Pári árpa, zab, kukorica, burgonya és Mőzs, Pusztahencse, Nagyvejke, Bonyhádvarasd, Pincehely, Koppányszántó és Értény burgonyából való felszabadítása után október 25-én az alábbi újabb községeket oldottuk fel és engedélyeztük részükre a szabadpiaci forgalmat: Kétv árpa, zab, kukorica és burgonya, Zomba, Kurd, Sióagárd községek, valamint Szekszárd város részére burgonyából. A járások versenyében továbbra is a tamási járás vezet gabonából, utána a gyönki, szekszárdi, bonyhádi, dombóvári és a paksi járások következnek. Kukoricabegyűjtésben legjobb eredményt a bonyhádi járás ért el 65,4 százalékkal. A további sorrend: dombóvári járás 65 százalék, tamási járás 48,7 százalék, szekszárdi járás 46.5 százalék, gyönki járás 41.2 százalék és a sereghajtó a paksi járás 39.6 százalékkal. Burgonyából legjobb a tamási járás 92.1 százalékkal. A paksi járás 89.1, a szekszárdi járás 85.1, a bonyhádi járás 81.6, a dombóvári járás 72.1 és a gyönki járás 50.5 százalékos eredményt értek el. Napraforgó begyűjtésben első a bonyhádi járás 70,7 százalékkal. A községek és a járások jó begyűjtési teljesítései mellett megyénk termelőszövetkezetei és dogozó parasztjai is kiveszik részüket a begyűjtésből. A Dózsa György termelőszövetkezeti csoport Kurdon 100 mázsa kukoricát adott be annak ellenére, hogy kukoricabeadási kötelezettsége nincs. A gyönki Úttörő termelőszövetkezeti csoport, amely 100 mázsa kukoricát kötött le szállítási szerződésre. A keszőhidegkúti Új életű termelőszövetkezeti csoport 80 mázsa kukoricát adott be „C“ vételi jegyre. Ezzel egyidőben dolgozó parasztjaink is szép teljesítéseket érnek el a begyűjtésben. Mászáros Ferenc udvari 6 holdas dolgozó paraszt lő mázsa májusi morzsolt kukoricát kötött szállítási szerződésre, amely után nagy örömmel vette át az 525 forintos vásárlási utalványt és a 150 forint felárat. Megjegyezte, hogy egyedüli kívánsága: a községben az ő példáját kövesse a többi dolgozó paraszt is, így a község tervét határidő előtt teljesítheti. Tölgyesi Lajos iregszemcsei 12 holdas középparaszt, mikor a beadási kötelezettségének 100 százalékban eleget tett, azt mondta: ,,Tudom, hogy minden szem terménnyel a dolgozó nép államát segítem és a magam javát is szolgálom. Ezért kötelezettségemen felül 15 mázsa kukoricát kötök le szállítási szerződésre“. Példáját követte ifj. Czaba István 5 holdas dolgozó paraszt, aki 4 mázsára, Kecskés József, Csókási Péter és Bati Ferenc dolgozó parasztok, akik 3—3 mázsa kukoricára kötöttek szállítási szerződést. Freizinger György 5 holdas pári dolgozó paraszt beadási kötelezettségét 1035 százalékban teljesítette. Piszker Jánosné 11 holdas döbröközi dolgozó parasztasszony kukoricabeadási kötelezettségét 160 százalékra teljesítette. Guth Ferenc 4 holdas nagymányoki dolgozó paraszt 1584 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A begyűjtésnél előfordult olyan eset is, mint Nagyszokolyon, ahol a terményfelvásárló nem vette át a szénát a dolgozó parasztoktól, mert akkor épp nem volt szénaátvételi nap. Másnap azért nem vette át, mert kukoricát szedett. Felsőnyéken a szövetkezeti ügyvezető nem biztosította, hogy több helyen is át lehessen venni a kukoricát, így gyenge a község teljesítése. Ezen a helyen rosszul dolgozott a terményátvevő, mert nem volt hajlandó kora reggel és este átvenni a kukoricát, arra hivatkozott, hogy nincs megfelelő világítás. A jól teljesítő dolgozó parasztok mellett vannak olyan hanyagok is, mint Kemény Tamás a tamási szövetkezet ügyvezetője, aki tanácstag is és nemcsak, hogy a tanácsülésre nem jár el, hanem még beadási kötelezettségét sem teljesíti. Mint ügyvezető jó példával kellene előszámni a beadásban,, ennek ellenére kukoricabeadását csak 30 százalékban teljesítette. Burgonyából pedig még nem adott be semmit. Megyei Tanács Begyűjtési Osztálya Ünnepi tanácsülések megyénkben a tanácsok egyéves fennállása tiszteletére Szerte a megyében ünnepi tanácsüléseken méltatták a dolgozó parasztjaink a tanácsválasztások első évfordulóját. A tanácstagokon kívül a dolgozó parasztok is megjelentek, hogy meghallgassák, mit tett a tanács egyéves fennállása óta az ő érdekükben, általános fejlődésünk érdekében. Ahol az előkészítő, szervezési munkák jól mentek, ott ezek az ülések igen aktívak voltak, és a dolgozó parasztok igen sok jó javaslatot adtak tanácsainknak, hogy a meglévő hiányosságokat hogyan küszöböljék ki és hogyan vigyék sikerre a napi munkák jó elvégzésén keresztül mindnyájunk szent ügyét, béke ügyét. Ahol a tanácstagok széles körben tudatosították e nagy nap jelentőségét, mint például Mucsfán, ott a tanácstagokon kívül több mint 60 dolgozó paraszt jelent meg. Az úttörők énekkel köszöntötték a tanácsüléseket, virágokat nyújtottak át a tanácstagoknak. A jól előkészített beszámolók nyomán a tanácstagok példamutatására a dolgozó parasztok vállalásokat is tettek, mint Bátaapátiban, Tabódon, ahol ígéretet tettek, hogy a betakarítást október 30-ra befejezik. Kurd és Duzs község dolgozói ezen a gyűlésen vállalták, hogy november 7-re a begyűjtési és egyéb munkálatokat 100 százalékig elvégzik. E nagy nap hatására hívta ki versenyre Gyönk, Varsád és Kistormás községeket, hogy az őszi mélyszántást október 30-ig elvégzik és a begyűjtést november 7-re teljesítik. E nagyszerű eredmények mozgatója, — tudják dolgozó parasztjaink, — az egyéni vállalás, ezért vállalta Németkéren Ambach János, hogy 12 mázsa kukoricára köt szállítási szerződést. Sárszentlőrincen az egyik tanácstag a vb. elnököt hívta ki versenyre, hogy november 7-ig 110 százalékban teljesíti beadását. A harci begyűjtési állandó bizottság elnöke is vállalta, hogy november 7-re minden kötelezettségének eleget tesz. Becsen Papp János tanácstag a kommunisták példamutatását hangsúlyozta ki, amikor azt mondotta: — „Nem az a jó párttag, aki csak a mellén viseli a jelvényt, hanem, az, aki szívén viseli szeretett hazája sorsát, teljesen hazafias kötelességét.“ Amikor e nagyszerű eredményeket ismertetjük, meg kell állapítani, hogy voltak olyan helyek, ahol bizony lebecsülték e nap jelentőségét, mert nem folytak bele a szervező munkába szívvel-lélekkel. Ennek nyomán volt határozatképtelen a tolnai tanácsülés. De súlyos felelősség terheli a tanácsülés elmaradásáért a lengyel tanácselnököt, aki ehelyett elment vadászni, a titkár viszont elment haza. Az ilyen példa nem segíti elő állami fegyelmünk megszilárdulását. Az ilyen hiányosságok sürgős megszüntetése döntően hozzá fog járulni ahhoz, hogy a soron következő feladatok végrehajtásában ezek a tanácsok is teljes részt vállalva sikert fognak aratni. Az egyre jobb eredmények elérését megköveteli tőlünk Pártunk és népi demokráciánk, de megköveteli az egyre éleződő nemzetközi helyzet is, de nem utolsó sorban dolgozó népünk fokozottabb felemelkedése. fi 3 napos forduló megvalósítását vállalták november 7-ig a bálaszéki vasutasok A bálaszéki vasútállomásra négy irányból érkeznek vonatok. A nagy forgalmú állomáson a dolgozók eredményesen dolgoznak az őszi csúcsforgalom zavartalan biztosításáért. A pályafenntartási dolgozók megszüntették a lassú jeleket és a Dombóvár—bátaszéki útszakaszon a javítás miatt nem kell lassabban közlekedni a vonatoknak. Azonban a pályafenntartási dolgozók jó munkája mellett ott találjuk a kocsirendezők jó munkáját is. Vállalták, hogy egy kocsira eső mozgatási időt 2 percről 1,8 percre csökkentik. Ezt a felajánlásukat hogy győzelemre vigyék, a műszak megkezdése előtt negyedórával előbb mennek a munkahelyre, ott megbeszélik a napi feladatokat Az eredményes munka érdekében a tolatókkal és a váltókezelőkkel komplex brigádot alakítottak. A rakodómunkások az engedélyezett 5 óra helyett 4,6 óra alatt rakják meg a vonatokat. Két héttel ezelőtt még az állomás kocsifordulója 4 nap volt, de az utóbbi napokban elérték a 3.5 napos eredményt. A 24-én megtartott termelési értekezleten azonban vállalták az állomás dolgozói azt, hogy elért eredményüket november 7.ig 3 napos kocsifordulót érnek el. Pécsi József vonatkísérő brigádja vállalta, hogy az eddig 8.4 kilométer óránkénti átlagsebességet 10.2 kilométerre emeli fel. Versenyben állnak az állomás valamennyi vonatkísérő brigádjával, hogy ezen vállalásokat győzelemre vigyék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára. EGYIPTOM ÉS ANGLIA Október 8-án Nahaz pasa, egyiptomi miniszterelnök törvényjavaslatot új lott be a parlamentbe az 1936. évi angol-egyiptomi szerződés és az 1899- es egyezmény felbontásáról. Az angol csapatok ezeknek az egyezményeknek alapján tartják megszállva Egyiptom és Szudán területét. E szerződések nem egyenjogú jellegűek, sértik Egyiptom szuverenitását, annak idején fegyveres fenyegetéssel kényszerítették rá ezeket az országra. Azonkívül az angol kormány durván megsértette az 1936 évi szerződést. A szerződés értelmében Angliának nem szabad tízezernél több katonát tartani Egyiptom területén. A valóságban a külföldi sajtó híradása szerint az Egyiptomban állomásozó angol csapatok létszáma eléri a százezer főt. Az egyiptomi nép régóta és kitartóan követeli, hogy vonják ki földjéről az angol csapatokat és semmisítsék meg a megalázó egyezményeket. Ez a mozgalom különösen széleskörű lendületet kapott 1951-ben. Az iráni nép sikeres harca az Angol-Iráni Olajtársaság ellen önbizalmat és erőt adott az egyiptomi népnek. Ez év augusztusában és szeptemberében egész Egyiptomban mindenféle tömeggyűléseken és tüntetéseken követelték az Angliával kötött szerződés felbontását. Az angol kormány igyekezett elfojtani ezt a mozgalmat, többízben ígéret tett, hogy kivonja csapatait Egyiptomból és beleegyezett abba, hogy tárgyalásokat folytassanak ebben a kérdésben. A tárgyalások folyamán azonban mindig kiderült, hogy Anglia az 1936-os szerződésnek csak olyan módosítására hajlandó, amely lehetővé teszi, hogy továbbra is csapatokat tartson Egyiptomban és Szudánban. Az angol imperialisták e kérdésben tanúsított makacsságát a „Time“ című amerikai újság azzal magyarázza, hogy „az Egyiptomban lévő angol katonaság Anglia közelkeleti hatalmának kulcsa...“ Az angol kormány megkísérelte, hogy ezúttal is elejét vegye az 1935. évi szerződés felmondásának, s két héttel Nahaz pasa parlamenti felszólalása előtt levelet írt neki. Ebben arról értesítette, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország új javaslatot dolgozott ki az angol-egyiptomi konfliktus rendelkezésére vonatkozólag. A javaslat szerint bele akarják vinni Egyiptomot a közelkeleti és középkeleti országok katonai-politikai szövetségébe, amelyet Amerika és Anglia az agresszív Atlanti Tömb fiókvállalataként létesített. A londoni újságok megjegyzik, hogy amennyiben Egyiptom beleegyezik e szövetségbe való belépésbe, a területén lévő angol csapatokat nagylelkűen „szövetségi csapatoknak“ fogják nevezni. A „News Chronicle‘‘ közlése szerint Egyiptom kéretlen szövetségeseinek nagylelkűsége egészen odáig ment, hogy Egyiptom földjén az angol csapatokon kívül megjelennek az amerikai katonák, sőt még a török janicsárok is... A Kairóban, Alexandriában és más városokban október 9-én lezajlott hatalmas tüntetések megadták az egyiptomiak csattanós válaszát az angol diplomácia szokványos trüklijére. ..Ki velük Egyiptomból! Ne tárgyaljunk az imperialistákkal!“ — követeli egyhangúlag az egyiptomi nép, amely igazi függetlenségre vágyik és arra, hogy országa megszakadni jön az imperialisták igája alól. . A Hagy Október szülte A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszországban megdöntötte a tőke hatalmát, megteremtette a munkásosztály uralmát, széttörte a nemzeti elnyomás bilincseit, a párt vörös zászlaja köré gyűjötte a szovjet köztársaságok népeit, hogy valamennyiöket egyesítse a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében. Lenin és Sztálin már jóval az Októberi Forradalom előtt lerakták a párt nemzetiségi politikájának alapját. Ez a nemzetiségi politika biztosítja a nemzetek egyenjogúságát, önrendelkezési, államalkotási, egyesülési és kölcsönös bizalom, egyenjogúság és baráti együttműködés alapján kell megtörténnie. A Bolsevik Párt Lenin és Sztálin vezetésével egyetlen forradalmi áradattal egyesítette a különböző forradalmi mozgalmakat. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a Lenin és Sztálin által aláírt dekrétummal megvalósult a lenini-sztálini nemzetiségi politika. A polgárháború és az intervenció idején létrejöttek a nemzeti szovjet köztársaságok, amelyek az önvédelem érdekében katonai szövetség formájában működtek együtt. A polgárháború befejezése után, amikor szükségessé vált, hogy a szovjet köztársaságok az újjáépítés érdekében egyesítsék gazdasági erejüket, a köztársaságok a katonai szövetséget gazdasági szövetséggel is kibővítették. Az 1922-ben megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében a népek együttműködése a többnemzetiségi, de egységes szovjet államban való katonai, gazdasági és politikai egyesülés formáját vette fel. Ez az egyesülés a Szovjetunió népei előtt megnyitotta a gazdasági és kulturális fejlődés korlátlan lehetőségeit. A Kommunista Párt és a szovjet kormány a lenini-sztálini nemzetiségi politikára támaszkodva érte el azt a célt, hogy a Szovjetunió élenjáró nemzetei — elsősorban a nagy orosz nép — segítséget nyújtanak országuk elmaradott népeinek. Ilyen módon sikerült példátlanul rövid idő alatt felszámolni az azelőtt elnyomott népek gazdasági, kulturális és politiii elmaradottságát. Az a jelentős szocialista átalakulás, amely Lenin-Sztálin Pártjának vezetésével ment végbe, teljesen megváltoztatta a Szovjetunió nemzeti köztársaságainak, területeinek és kerületeinek jellegét. A régi burzsoá nemzetek életképes, összeforrott, új, szocialista nemzetekké formálódtak. A Szovjetunió népei, élükön az orosz néppel, nagy testvéri családon egyesültek, s a Bolsevik Párt vezetésével mélyreható szocialista átalakítást valósítottak meg. Példátlanul gyors ütemben hajtották végre az orosz szocialista iparosítást, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a kizsákmányolás megszüntetését és a kultúrforradalmakat. A Szovjetunió élenjáró, erős, szocialista hatalommá lett. A Szovjetunió népei között a kölcsönös segélynyújtás eredményeképpen úrrá lett a nemzetek egyenjogúságának, a népek barátságának eszméje. A fasiszta barbárok ellen viselt Nagy Honvédő Háború sem gyengítette, hanem ellenkezőleg még jobban megszilárdította a soknemzetiségű szovjet államot. A szovjet társadalomban a népek nemzeti hagyományai és a dolgozók közös érdekei harmonikus összhangban vannak. Egyedül az internacionalizmus eszméjének hordozója, a Bolsevik Párt, volt képes arra, hogy megszilárdítsa a különböző nemzetiségekhez tartozó dolgozók egymás közötti kapcsolatot és szorosabbra fűzzék a szovjet nép, s a többi országok dolgozóinak baráti szövetségét. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti kapcsolat a népek közötti viszonynak olyan új, magasabbrendű és igazságos formája, amelyre tőkés országokban nem lehet példát találni. A béke és a demokrácia hatalmas erői egyre jobban felzárkóznak a Szovjetunió mögött. A gyarmati és függő országok sokmilliós tömegei reménykedve fordítják tekintetüket a soknemzetiségű szovjet állam felé, amely példát mutatott a nemzeti kérdés és a nemzetek közötti együttműködés problémájának megoldására. A kínai nép nagy győzelme, a népi demokratikus országokban folyó szocialista építés sikere, a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának erősödése nagyszerűen bizonyítja a leninizmus felszabadító eszméinek nemzetközi jelentőségét. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság megbonthatatlan barátsága világtörténelmi jelentőségű tény. Lenin már 1923-ban hangsúlyozta, hogy a kommunizmus és a kapitalizmus között dúló világméretű harc kimenetelét végső fokon az határozza meg, hogy Oroszország, India és Kína népei milyen erővel vesznek részt a felszabadító mozgalomban. Ma már több mint 800 millió ember él a béke, a demokrácia és a szocializmus tanárához tartozó országokban. Október szülötte, a Szovjetunió által vezetett imperialistaellenes, demokratikus tábor erői napról napra növekszenek és erősödnek, emi legfőbb biztosítéka a béke, demokrácia és szocializmus győzelméért harcaid népid, átülő sikereinek. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől