Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-22 / 272. szám

m november a NAPLÓ8 PÁRT ÉS PÁRJ_ÉPn_ÉS * Az új pártvezetőségek felelősek a népnevelő értekezletek megtartásáért és azért, hogy azok betöltsék szerepüket Az újonnam megválasztott vezetőié­­­lpek feladata a taggyűlésen­ hozott határozatok­­ megvalósítása. A határo­zatok közt szerepelt, majdnem minden pártszervezetben az is, hogy megja­vítják a népnevelő munkát, kiszéle­­­sítik a népnevelő hálózatot az el«tt járó dolgozó parasztok bevonásává­, valamint az, hogy a népnevelő érte­kezletet rendszeresen megtartják. Azóta eltelt vagy két-három hét, de a munkában egyes pártszervezetek­nél nincs változás ezen a téren. Nem ismerték fel, hogy a határozatokat azért hozta a taggyűlés, hogy a ve­zetőség végrehajtsa azokat. Az elmúlt héten alig néhány községben voltak megtartva a népnevelő értekezletek. Gyeiik, Kistormás, Varsád, Kölesd párttitkárai, habár a vezetőségválasz­­tó taggyűlésen megfogadták, hogy „ennek a taggyűlésnek, az új vezető­ségnek fordulatot kell teremteni az eddigi mnkában“, ezt nem tartották­­ szem előtt. Elő kell szedni az asztal­­fiókban porosodó határozatokat és annak szempontjai szerint kell irányí­tani a munkát. Ne fordulhasson elő, mint az elmúlt héten, hogy nem tar­tották meg a népnevelő értekezlete­ket. * a­­ járási pártbizottság sem el­lenőrizte azokat. Nagydorogon mintegy 65 népne­velő gyűlt össze, hogy megbeszél­jék a f­orontevő feladatokat, hogy jó felvilágosító munkával megja­vítsák a begyűjtés, a szállítási szerződéskötés munkáját, hogy új olvasókat szerezzenek a pártsaj­tónak, a Szabad Népnek, a Tolnai Naplónak. Simon István párttitkár ismertette a népnevelők beosztását, kötelességét . A község begyűjtés terén, tervei még csak 78 százalékban teljesítette Mindent el kell követnünk, — mon­dotta, — hogy munkánk megjavítá­sával visszaszerezhessük községünk szabadpiaci forgalmát, amelyből ki van zárva. Az értekezleten a népnevelők meg­állapodtak abban, hogy a feladatokat összekapcsolva, jó munkájukkal elő­segítik községük begyűjtési tervének teljesítését, a szállítási szerződéskötés meggyorsítását, a pártsajtó minél szé­lesebb körű­­ terjesztését. A hozzászólásokat elvágta azon­ban Topánka József, a földm­ű­­­vesszövet­kezet ügyvezetőjének majdnem egyórás beszéde, amely­nek elején foglalkozott­ ugyan a szállítási szerződéskötés techni­kai részével, de lényegében sze­mély­es vitává fajult, amelyben nem megengedett hangot is hasz­nált a párt ellen, mert kivizsgá­lás folyik ellene. Topánka József gyenge, befolyásolha­tó ember a párttittkár szerint, aki fel­adatát nem hajtotta végre és ezért folyik ellene kivizsgálás. A párttitkár többszöri felszólítására sem hagyta abba a személyeskedés és felhizlalta Domokos Istvánt, a szövetkezet baromfi felvásárló­­ját, hogy támassza alá az általa mondot­takat. Domokos István nem kérette magát. Erős hangon vetette fel, hogy a pártszervezet és a tanács „nem hajtotta végre az ő utasításait­. A személyes vitába mind többen kap­csolódtak bele, köztük Jaksa József dolgozó paraszt is, aki részben iga­zat is hagyott Fopánkának és Domo­kosnak. A­ párttitkárt terheli a fele­lősség elsőso­rban, hogy hagyta elfa­julni az értekezletet és hogy a felada­tok megoldása helyett személyeskedő vita alakult. A párttitkár sem ismeri szerepét, feladata súlyát, így fordul­hatott elő, hogy a népnevelő-értekez­leten akarták a tagjelöltfelvételeket tárgyalni. A békebizottság kiküldötte akadá­lyozta meg, hogy ne kövessenek el újabb, még súlyosabb hibát. Ez a­­ népnevelő-értekezlet, amely nem párt­­szerű keretek között zajlott le, ugyan­olyan felelősség elé állítja a párt­ti­­­kárt, mint ott, ahol nem tartották, meg egyáltalán. Az új pártvezetőség kövessen el mindent, hogy a népne­velő-értekezletek betöltsék szerepüket és valóban a begyűjtés és a soron­­lévő feladatok megoldását segítsék elő. Váljon a népnevelő munka rendsze­ressé, a népnevelők mindenütt legye­nek ott, ahol pártunk igazát kell meg­magyarázni. Bátran éljenek a kritika­önkritika fegyverével, rámutatva azokra, akik nem élenjáró, hanem hátráltatói a termelésnek, akik mellé­beszéléssel akarják elvonni a figyel­met a feladatokról. Induljanak harc­ba a népnevelők, hogy községük vis­szakapja szabadpiaci forgalmát. Ez legyen a jelszavuk: a jó népnevelő munka szárnyat ad a munkának! Szép eredményeket hozott a „szakma legjobbja“ címért folyó verseny a Tatarozó Vállalatnál A Tolna m­egyei Tatarozó Válla­lat­nál nagy lelkesedéssel­­ indult be a „szakma legjobbja“ címért folyó ver­seny a vállalaton belül, ami meg is hozta gyümölcsét rövid idő alatt. Szakmánként minden dolgozó fáradt­ságot nem ismerve harcolt, hogy a vállalaton belül megnyerje a „szak­ma legjobbja“ címet. A november 7-i munkaversenyben szén eredmények születtek a Tatarozó Vállalatnál és így a szakmában is kitűntek a legjobb dolgozók. A cementeseknél Vörös Miklós tűű­­t ki, akinek havi állaga 277 százalék, a hosszúlejáratú ver­­senyszerződését eddig 107 száza­lékra teljesítene. Munkamódszerét 3 dolgozónak adta át, akik azelőtt 110 százalékot telje­sítettek, a munkamódszer átadása után teljesítményük 160 százalékra emelkedett. A kőműves szakmában Susák Imre ,sztahanovista tűnt ki, aki most is 20,2 százalékot teljesített. A Szta­hanov munkamódszert brigádjának adta át. Azóta­­ 250 százalékra emelkedett tel­je­s­í­t­m­é­n­y­ü­­k. Saramé János, a villanyszerelő szakmában nyerte meg a szakma legjobbjai címet 218 százalékos átlagteljesítményével és kivált­ a munkafegyelmével, az anyag gaz­daságos felhasználásával. A segédmunkások sem ismertek fá­radtságot a termelésben, hanem bol­dogan harcoltak a „szakma legjobb­jai” címért. Heddrich István segéd­munkás, aki az október havi tervet 222 százalékban teljesítette. A bádogosoknál Hirmann Imre 203 százalékos átlaggal küzdötte ki szakmájában az elsőséget Az ácsoknál Wichman János 180 százalékos minőségi és selejtmen­­tes munkájával tűnik ki, az anyag­­takarékossággal 2.CSŐ forint ér­tékű anyagot takarított meg. A festők sem maradtak ki a ,,szakma legjobbja“ címért folyó versenyből. Schal I i Mihály festő 178 szá­zlékot e­rősített. Pakulár László aszta­los havi átlagos 179 százalékos telje­sítményével és 3 darab elfogadott újításával, munkamódszer átadásával érte el a „szakma legojbbja“ címet. A műszaki dolgozók is harcolnak a „szakma legjobbja“ címért. Gyenei Ernő, a főépítésvezető munkáját a minőségi eljárásoknak megfelelően végzi, az összes munkahelyeken meg­követeli a minőségi munkát. Népne­velő munkával munkatársait a mun­kafegyelem betartására neveli. A vál­lalat tervteljesít­ésének emelésével a tetők nélküli épületek befedésére hosszúlejáratú versenyszerződést kö­tött. Ezt eddig 100 százalékban tel­jesítette. László István, a vállalat tit­kára nagy mozgató ereje a verseny­mozgalom kiszélesítésének. A vállalat len-teljesítését munkájával és állandó szervezésével segíti elő, vállalását min­denkor teljesíti. A döbröközi tszcs elnökének levele a község dolgozó parasztjaihoz KEDVES GAZDATÁRSAK! Láthatjátok, hogy kormányunk meg­­jutalmazza a beadási kötelezettségü­ket jól teljesítő gazdákat. Ugyanakkor­­ a beadási kötelezettségét jól teljesítő ga­zda nemcsak jutalomban részesül, hanem bebizonyítja, hogy harcol a szocializmus építéséért és a béke­tá­bor erősítéséért. Láthatjátok, hogyan épül az ország nektek és gyermekei­teknek. Láthatjátok, a dunapentelei vasművet, az inotai erőművet, a köz­ségünkben megépült kövesutat, a vá­ mnyt. Ez mind a ti és gyermekeitek ügyét szolgálja Ezt úgy tudjuk to­vább fejleszteni, ha ti. Döbrököz dol­gozó parasztjai is maradéktalanul tel­jesítitek a beadási kötelezettségeite­ket. Vegyetek példát azokról a döb­­röközi dolgozó parasztokról, akik a beadási kötelezettségüket jól teljesí­tették. Mészáros Károlyné 100 száza­lékon felül teljesítette beadási köte­lezettségét, jó­ teljesítéséért 150 forintot és díszoklevelet kapott jutalomként. Marosi Antalt kormányzatunk ván­­dorzászlóval tüntette ki. Vida Józse­fet, aki példásan létesítette, beadási kötelezettségét, díszoklevelet és 200 forint jutalmat kapott. Kérlek benneteket, döbröközi gaz­datársak, hogy a hátralévő beadási kötelezettségieket A, B és C"vonalon maradéktalanul teljesítsétek. Teljesít­sétek mert­ csak így tudunk a mainál még boldogabb életet­ biztosítani ma­gunknak.­­•1 . • Kardis Ferenc a döbröközi­ termelőcsoport elnöke. jegyzetek a nemzetközi i­ j.i­ránt. A kép négyszögesítése Közel-Keleten A külföldi srilóban kommentálják azt az amerikai tervet, amely szerint a közelkeleli államokat katonai­­politikai tömbben kell egyesíteni, az agresszív Észak­­atlanti Szövetség kiegészítéseképpen. Mint ezekből a kommentárokból látnivaló, Washington és London októ­ber elején Megegyezett abban, hogy az új tömbbe bele fo­g tartozni Amerika, Anglia, Franciaország, Törökország, Izrael és beletartoznak az arab államok. Feltételezték, hogy a közelkeleti szövetség parancsnokságának főhadi­szállása a Szuezu csatorna övezetében lesz. Teljesen váratlanul érte ez imperialistákat az, hogy Egyiptom visszautasította részvételét a közelkeleti szö­vetség megteremtésében. A nyugati diplomaták akkor elhatározták, hogy Egyiptom nélkül hozzák létre a közelkeleti szövetséget. Azonban kevés reményük van a sikerre. A Daily Tele­graph and Morning Post című lap diplomáciai megfigye­lője azt írja, hogy mostanában fog kiderülni a többi arab államok állásfoglalása a tervvel szemben. Az óvatosság egyáltalán nem fölösleges. Szíria kül­­ügyminisztere, Atsszi, például már bejelentette a parla­mentben, hogy nem lehet összhangba hozni a közelkeleti szövetség megalakításának tervét Szíria nemzeti érdekei­vel. Nyilvánvalóan hűvösen fogadják az amerikai terve­­ket. „Igen kevéssé lehet számítani az arab országokra" jegyzi meg a londoni Times. Az újság az angol ameri­kai diplomácia közelkezeli kudarcainak okát abban a körülményben látja, hogy az arabok „nem hisznek abban, hogy vesz­ély fenyegeti őket Oroszország felől és ezért nem érzik szükségét annak, hogy őket Oroszország ellen meg­vé­delm­ezzék.“ De a Le Monde című francia újság ezek között az imperialistákra nézve gyászos körülmények között is megőrizte lelkierejét. Zseni^­V, kiutat ajánlott a helyzet­ből: teljesen arabok nélkül ke °l­l L­e­hozni a közelkeleli szövetséget. Ez a gondo'az azé ' vonzó a nyugati diplo­matákra nézve, mert ebben az esetben semmi bonyoda­lom nem lenne Izrael bevonása körül. A Times azonban elutasítja ezt a tervet és úgy vé­l hogy az adott eset­ben nem lehet meglenni a­z arab ország­ok nélkül. Ilyeténképpen a Wör*<»’:V­­>Ví mé<sab*k;tá*«nak­ prob­émája a kör néf sz j/e ,,,,, <.-i. I­ l;.tt g.éshhez ha­­sonló. & III. Világifjúsági Találkozó esküjének teljesítésével kapcsolatos feladataink A VIT-en résztvett fiatalok a mi megyénk fiataljainak nevében is be­széltek a mi nevünkben is megesküd­tek arra, hogy tántoríthatatlan har­cosai lesznek a békének. A VIT leg­fontosabb feladatul tűzte elénk, hogy szélesítsük tovább a bé­kéért harcolók sorait, erősítsük a mun­kát az öthata­mi egyezmény megköté­séért. Ezek a feladatok ránk is vonat­koznak! Ha megkérdezzük magunkat ?­ VIT óta eltelt három hónap alatt m­egte­ttünk-e mindent, hogy jobb munkánkkal adjunk nyomatékot bé­ke­ aratunknak, akkor megalapíthat­juk, hogy még bőven van e téren tennivalónk. Ifjúsági szervezeteink előtt döntő feladatként áll a szervezet­ megerősíté­se, melyhez nagyban hozzásegít az új tagsági könyv. Az új, egységes tagsági könyv, melyben benne van a DISZ szervezeti szabályzata, még szorosabbra vonja soraik egységét, közelebb hoz bennünket a párthoz és egy lépéssel közelebb jutunk a Kom­­szomolhoz hasonló ifjúsági szervezet kialakításához. Feladatunk az új tag­sági könyvek kiosztására a taggyű­lés­t jól megszervezni. Az új tagkönyv kötelezzen bennün­ket arra, hogy helyünket úgy a terme­lésben, mint a tanulásb­an jól meg­álljuk. Szép példáját láthatjuk ennek a paksi Konzervgyárban, ahol Heisz­­ler János elvtárs felajánlotta, hogy az új tagsági könyvet­ úgy érdemli ki, hogy teljesítményét 150—160 száza­lékra emeli s ezt a vállalását telje­sít­ette is. üzemi fiataljaink induljanak harc­ba az évi terv teljesítésére, iletve túlteljesítésére. Követendő példaként áll előttünk ebben Dobsi Lajos elv­­társ, a Bonyhádi Zománcgyár ifjú­munkása, aki már 1952 má­rcius ter­vén dolgozik. Falusi fiataljaink főleg a szocia­lista szektorokban induljanak harc­ba az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzéséért, a­ gyapot rövid időn belüli betakarításáért, a betaka­rítás mielőbbi befejezéséért. így erő­síthetjük meg tettekkel a VIT-en tett fogadalmunkat, ezzel erősítjük ha­ 1 zárakat és ezen keresztül a hé­tf4áz bort. Fokozott gondot kell fordítani­­ fia­­taljaink politikai nevelés­ére is, hogy megértsék é­s vi­ágosan lássák azt, mit kell tenniök a szocializmus építésé­nek, ötéves tervünk sikeres megva­ló­sításának érdekében. Feladatunk, hogy ifjúságunkat har­cos, hazafias szellemben neveljük. Eh­hez elsősorban arra van szükség, hogy fiataljainkkal ismertessük példaké­pünk, a hős lenini-sztálini Komszomo életét és h­arcait a háború és békés építés időszakában, ismertessük a ko­reai, vietnami, német, román, szlovák és a többi országok, szabad és elnyo­­mo­tt fiatalok harcos életét. Ezeknek a példájából merítsük tapasztalatain­kat és a mi nagy vezetőnk, Rákosi elvtárs és pártunk iránymutatásával készüljünk fel hazánk, békénk meg­védésére. Hogy fiataljaink megértették ennek jelentőségét, a­zt bizonyítja, hogy egy­más után lelkesen jelentkeznek a Szabadságharcos Szövetség köreinek oktatásába, mint például a dombóvári területi DISZ-szervezet, a Paksi Kon­zervgyár fiataljai, vagy a hőgyész területi DISZ tagjai, akik­ a­z új tag­sági könyv átvételekor megfogadták hogy a legrövidebb időn belül meg­szervezik az SZDSZ, szakaszt. De van­nak olyan szervezeteink is, ahol nem­ értik ennek jelentőségét és különbö­­ző objektív okokra hivatkozva elha­nyagolják erre az oktatásra a mozgó­sít­ást. De még egyes járási bizottságaink­ is elhanyagolják és mellékes kérdés­ként kezelik az SZDSZ oktatást, min a tamási, bonyhádi és paksi járás bizottságok. Ezek az elvtársak elfe­ledkeznek arról, hogy nemcsak be­szé­l , hanem cselkedni­k is kell a fia­taloknak a haza megvédésére vakó felkészítése érdekében, mert csak h­a tudunk igazán, százszázalékosan meg­felelni annak a kötelességünknek, me­lyet a VIT-en részt vett fiatalok eskü­jükkel ránk is róttak. így tudjuk elő­segíteni legjobban, hogy megvalósul­jon Rákosi elvtársunk azon mondása Magyarország nem rés, hanem erő, bástya a béke frontján. MSZT szervezeteink megerősítéséért Az MSZT kongresszusán Révai elv­­társ a következőket mondotta: “ A Szovjetunió tapasztalatainak, vívmá­nyainak, példáinak és kiváló eredmé­nyeinek megismertetése elválasztha­tatlan résszé a magyar nép szocialista nevelésének, múlhatatlan feltétele sa­­ját szocialista építésünk sikerének. A Magyar-Szovjet­ Társaság tehát igen komolyan segítheti pártunkat, álla­­munkat a szocialista építésben, né­pünk szocialista nevelésében, jmi a Szovjetunió tapasztalatait, eredmé­nyeit milliók közös kincsévé teszi. E nagy feladat végrehajtására tehát MSZT-szervezeteinknek elsősorban is taglétszámukat kell döntően meg­emelni. A tagszervezéssel kapcsolatos teen­dőket Szekszárdon a járási titkári ér­tekezleten beszélték meg MSZT-szer­­vezeteink vezetői. Farkas István elv­társ, az MSZT megyei titkára tartott beszámolót és egyúttal a hibák és eredmények ismertetésével jó szem­­pontoka adok szervezeteinknek az ed­digi eredmények növe­éséhez. — Meg kell­ említenem — mondot­ta —, hogy megyénkben a lakosság­nak körülbelül 4 százaléka tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak. Me­gyénk ezzel az emelkedéssel is el­maradt a többi megyéktől taglétszám tekintetében, amiért is az ütemet meg kell gyorsítanunk. De nemcsak azért, hanem látnunk kell, hogy megyénk­ben is a széles dolgozó tömegekben sokkal nagyobb a­ Szovjetunió alötti szeretet, mint ahogy­­ ez taglétszá­munkban kifejezésre jut. Ezt igazolja a nagydorogi és a gyönki gyűlés, ami­kor is Nagy­dorög­ön több, mint öt­százan, és a gyönki gyűlésen körü­­belül 200-an voltak­ jelen.­­ Most az a feladatunk, hogy az országos központ által megnni­­tott megyék közötti tagszervezési verseny­ben a mi megyénkben is december­­b­­re, Sztálin elvtárs születésnapj­ának tiszteletére tagságunk létszámát fel­­emeljük. Fontos még, hogy a tagsz­er­­vező munkát kössük össze a gazdasá­gi és politikai feladatok sikeres meg­oldásával, a megyei titkárság is ver­senyt indított a járások és falvak kö­zött és a tagszervezési munkában leg­jobb eredményt elérő járás legjobb községe egy rádiót kap jutalmul. A taglétszám emelkedés területén már vannak jó eredmények. A bony­hádi járásban októberben 40, Tamási­ban 42-vel szaporodott azoknak a száma­, akik az MSZT vonalán is küzdenek a békéért. Nem volt emel­kedés a dombóvári járásban, ahol ezt a munkát meg kell javítani. Vegye­nek példát a paksi járásról, ah­ol leg­jobb volt az emelkedés, mert százhá­rommal növelték taglétszámukat. De fel lehet hoz­ni községeket is, mint Nagykónyi, Fadd és Dunaföldvár. A tagszervező munkával szorosan összefüggő munka most a káderkép­ző és orosznyelvű tanfolyamok be­indítása. Ezen a téren a paksi járás­ban van a legnagyobb javulás. Ellen­ben a gyönki járásban még semmi mozgás sincs, tehát jó lenne, ha Ke­mény elvtárs példát venne Illés elv­­társnőtől, aki lelkesen végzi munká­ját, aminek meg is van az eredmé­nye. Különösen fontos a falusi szer­vezetek mellett a termelőcsoportok­­ban, állami gazdaságokban, gépállo­másokon végzett munka megjavítása. A tagszervezeti munka további meg­javítása érdekében MSZT-szervezete­­ink tartsanak aktíva értekezleteket. logy vigyék MSZT-szervezeteink a­­ további munkát — fejezte be beszéd­elét Farkas elvtárs. — hogy megyénk, tzra­elén is kiérdemeljük pártunk el­ismerését és a többi megyékhez vi­szonyítva, az elsők közé kerüljünk. A hozzászólások is csak azt­ a dösz fő tényt támasztották alá, hogy a mi megyénkben is meg­van a lehetőség ahhoz, hogy az eddiginél so­kkal erő­sebb, sokkal nagyobb létszámú aktí­va MSZP-szervezetekkel harcolhatunk a boldogabb jövőért, a szocializmus felépítéséért, a béke megszilárdításá­ért. Lelkes vállalások történtek, me­lyek biztosítják, hogy e hatalmas fel­adat, megfelelő jó eredménnyel M — végrehajtva megyénkben is.

Next