Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-27 / 276. szám

mi november « w­ä­p­t 5 8 Több, mint 3,5 millió forint beruházással új téglagyár épül Pakson A Paksi Téglagyár már az idén is sok téglát szállított a Sztálin Vasmű­höz és Sztálinvárosba.. A megtisztelő feladat teljesítése közben azt tapasz­talták, hogy a régi, elavult felszere­léssel nem tudják elérni azt a terme­lési szintet, amelyet a közeli víz és föld nyújtotta adottságokkal elérhet­nének. A kihordóknak 20—30 méter hosszú 45 fokos lejtőn kellett a téglát kihor­dani és kézi erővel hozták ismét vis­­­sza tragacsot. Egy-egy kihordó a leg­ritkább esetben tudta csak elérni a napi 5000 darab teljesítést. A szenet az ipari vágánytól ugyancsak két emelkedőn kell az üzembe vinni. Nincs széntároló medencéjük és sok­szor széthordja már a szél az egész telepen a szenet. Az ötéves terv beruházásai a paksi építőmunkásoknak is könnyebbé te­szi a munkát. Új téglagyár épül Pak­son több, mint 3 és félmillió beruhá­zással. Az emletes présház helyett k­j földszintes épületben helyezik el a prést. A durva feldolgozó részt süllyesztik és a finom megmun­kálásra transzporterrel ismét fel­színre hozzák a földet. Nem lesz szükség a most még forgalomban lévő bányacsillékre sem, mert a bányából közvetlen az adagoló­­szekrénybe transzporter viszi , mert az országutat átívelő hídon, amelyet már építenek, víszintes irány­ban­­ szállíthatják a téglát. A híd vé­gén felvonó lesz, három megállóval. Az első megálló lehetővé teszi, hogy a csillékkel a vagonba állhatnak, középső állomás a földszinten lesz. Az alsó megálló a vasút alatt épül alagútban, biztosítja a közlekedést a széntároló medencékhez, amelyet a ta­vasszal építenek meg. Az új gyártelepen már a mum­földet. Az új üzem kellerizálása könnyebbé teszi a munkát, elhagy néhány mun­kamenetet, (kézi lerakás és behordó kocsik kézi megrakása) meggyorsítja a termelést és javítja a minőséget. Az üzemben már építik a 12 kelle­rszán­­tót, újabb 12 szárító építését tavas­­­szal kezdik meg. A növekvő nyers­gyártásnak megfelelően négy kamrá­val bővítik a körkemencét, kásoknak rendelő lakást biztosí­­tanak( kétszoba, konyha, fürdő­szoba). Az ebédlőn és konyhán kívül nagy kultúrterem is lesz, amelynek felszerelését a 250 ezer forintos kultúralapból biztosít­ják. Nem volt eddig megfelelő a fürdő és az öltöző sem. Az új fürdőben minden dolgozónak külön szekrényt biztosítanak. Az üzemi híreket tavas­­­szal már az üzemi megafonon keresz­tül ismertetik a dolgozókkal. A kihordás sem lesz nehéz munka, (Folytatás az 1­ oldalról) szülve az eddigi munkákból a tapasz­talja­tokat Somogyi József, az öreg­­szemesei kísérleti­ gazdaság részéről elmondotta, hogy március óta az alap­­szervezetük jeéntős­en fejlődött, nem­csak a taglétszám, hanem a vezető szerep betöltése terén is. Az üzemi pártszervezet összefogta a DISZ és DEFOSZ-szervezeteket és ennek jelen­­­tős szerepe van abban, hogy a kísér­leti gazdaság országos viszonylatban az elsők között van. Ez a fejlődés most az őszi munkálatok ideje­ alatt meg­állt, mert a pártszervezet ..nem ért rá“ működni. Nem tartottal? pártgyű­­léseket sem és ezért maradt le a kí­sérleti gazdag az őszi­ munk­álatok el­végezése terén. dotta hogy egy év előtt öt tagja volt a pártszervezetnek, ma 20 tagjuk van, ezekből 8 sztahánovista. Ütemes taps közben vonulnak be honvédségünk küldöttei s lelkes szavakban üdvözli­k a kül­döttértekezletet, majd Rápai Gyu­l elvtárs hozzászólása következett: — Ez az értekezlet szabja meg az elkö­vetkezendő időkben a járás kommu­nistáinak feladatait, s e feladatok­ ru­gója a párt­építés munkája. Csak ab­ban az esetben tudjuk feladatainkat jól elvégezni, ha mindenütt jó kom­munisták állnak a párt élén. A dom­bóvári járásban a jó erdmények mel­lett súlyos lemaradás mutatkozik 11 begyűjtésben. A felszólalók bírálták a járási bizottságot, s jogosan, mert nem volt megfelelő az ellenőrzés, de nem volt kielégítő a politikai irányító munka sem. A járási bizottság tartja szívügyének, hogy az új vezetőségek betöltsék azt a szerepet, amit kíván tőlük a dolgozó nép. Kommunista módra vezetni igen nehéz munka. Ezért szükséges, hogy ebben a járás­ban az oktatás lebecsülését számol­ják fel, a felemelt ötéves terv meg­követeli, hogy jobban és többet dol­gozzunk. A járási küldöttértekezlet ezután vita nélkül elfogadta a jelölőbizottság javaslatát a választmányra és a me­gyei küldöttértekezletre. Ezután Papp elvtárs felolvasta a határozati javas­latot­, melyet a küldöttértekezlet egy­hangúan­ jóváhagyott. Kredit­énTrü­nk mellett nagy h­iánt­oseájjtt­sík vannak — mondotta —, ezt az is mutatja, hogy van egy kitüntetett csoportve­zetőnk és még mindig nem tagjelölt, mert nem foglalkoztunk vele kellően Drávee Lajos elvtárs, a tamási já­rási tanács mezőgazdasági osztály­vezetője k­ihangsúlyozta hozzászólásá­ban,­ hogy nem foglalkoztak kellően a volt uradalmak helyén lakó dol­gozó parasztokkal. Elmondotta, hogy a tamási Vörös Szikra termelőszövet­kezet üzemi pártszervezete mostaná­ban nem foglalkozik kellően a poli­tikai feladatokkal és ezért némi vis­­­­szaesás van. Magyar János iregszem­­csei küldött elmondotta, hogy náluk öszrehívták a gazdákat, és megbeszél­ték velük milyen hátrányokkal jár, ha a község nem­ teljesíti begyűjtési tervét. A megbeszélés után egyham­­rpúlag követelték a gazdák, hogy bün­tessék meg a beadási kötelezettségü­ket nem teljesítő gazdákat. Várai Gyula, a Tamási Téglagyár A­ járAej pártbizottság figyelmét fel­hívta arra, hogy a tanácsoknak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget adjan­ak, mert csak úgy tudják a be­­gyűjtési törvényt megfelelő időben érvényesíteni. A hozzászólásokra Márton elvtár­s megadta a választ. — Én úgy gondolom, hogy ez a párt­­értekezlet nagy segítséget fog nyúj­tani a járási pártbizottság további munkájához — mondotta. A válasz megadás után sorra került a küldöt­tei? megválasztása és a határozati ja­vaslat elfogadása. A dombóvári járás legjobb kommunistái pár­térteke­zlette gyűltek össze vasárnap, hogy kiérté­keljék mennyire segítették elő üze­me­iük dolgozói az ötéves terv határ­­idő előtti megvalósítását, a falu szo­cialista átszervezését, az osztályellen­­ség elleni harcot, s hogy meg­válas­­szák az új pártvál­asz­tm­ányt, a járás politikád vezetőit. A küldöttértekezlet az eredménye­ken az elvégzett munkán értékeltei ki, mennyit erősödtek a járás párt­­szervezetei. Papp Mátyás elvtárs, já­rási párttitkár ismertette üzemeink jó eredményeit, melyek közül is kitűnik a Dombóvári Malom dolgozóinak eredménye, akik elsők lettek a béke­­kölcsönjegyzésben, és az Októberi Forradalom 34. évfordulójának tiszte­dolgozó parasztságunk is megfogadta pártunk szavát s ennek nyomán nőtt a terméshozam. De itt is van még bőven javítani való. A csibráki ter­melőszövetkezetben laza a munkafe­gyelem. Az alsóleperdi állami gazda­ságban a munkaerő nem gazdaságos mint Várangon, ahol Bakó elvtársat a tanács elnökét a Magyar Népköz­­társaság Érdeméremével tüntették ki 0w jó eredményekkel harcolnak Nak, Kurd, Lápafő kommunistái is. Ahol a kommunisták ,,vizet prédikálnak, ott aki fél év alatt kéresi­tet­te évi tervét, s a gépállomás is megyei első, s már túlteljesítette őszi idénytervét. De súlyos hiba a dalmandi gépállomáson, hogy nincsenek kihasználva az erőgé­pek, s lebecsülték a pártot, elnyom­ták a párt vezető szerepét. A pártépí­tés terén ko­moly javulás mutatkozott. A pártvezetőségiek líjjá­­választásánál aktívabb volt a tagság, többen vet­tek részt, mint legutóbb, s bátran, bírálták a vezetőséget, s ma­gát a járási pártbizottságot is. Ezt a bírálatot el kell fogadnunk, mert a járási bizottság nem mindenkor töl­tötte be a vezető szerepét. Mint pél­dám a békekölcsönjegyzésnél, ahol n­em vontam magam sem felelősségre a munkájukat hanyagul végző funk­cionáriusokat. Ez a lazaság megmu­­tat­kozott még a begyűjtés elején is, munkámban. Lelkes taps közepette vonultak be az úttörők, majd a DISZ küldöttei a­­részéről szólalt fel. Alátámasztotta Márton elvtársnak a tagfelvétel hiá­­nyosságaival foglalkozó szavait. El­mondotta, hogy az ő alapszerveze­tüknél is sok esetben megelégedtek azzal, hogy csak azokat vették fel a pártszervezetbe tagjelöltnek, vagy tagnak, aki éppen jelentkezett. Ekés Ferenc, pincehelyi dolgozó paraszt a tanulás fontosságáról beszélt. Füves József tamási küldött nagyobb se­gítséget kért a járási pártbizottságtól. Kurnik Ernő, az öregszemcsei kísér­leti telep vezetője kihangsúlyozta, hogy az ő munkájukban is nagy je­lentősége van a párt segítségének. Szita Irén tamási küldött hiányolta, hogy a pártszervezetek eddig nem­csak Tamásiban, hanem másutt is ke­veset foglalkoztak az ifjúsággal. A Megyei Pártbizottság részéről Berki Mihá­lyné elvtársnő szólalt fel. Kihangsúlyozta, hogy Ä „­letére rendezett munkaversenyben or­szágos elsők lettek és elnyerték a büszke élüzem címet. Ezen eredmé­nyeik elérésében nagy része van Hergyó Ferenc elvtársinak, aki mun­kahelyén 200 százalékot teljesít és ezért is választották meg őt a Dom­bóvári Malom kommunistái titkáruk­nak. Vasúti üzemeink is megállták helyüket a termelési csatában. A Talpfatelítő Vállalat november 10-re telj­esí­tet­te évi terveit. S ma már az üzemnek 16 sztahánovistája van. Vas­utas dolgozóink jó eredményeiket ér­­tek el a 3 és fél napos kocsiforduló­ért való harcban. De vannak hiányosságok is, melyek elsősorban onnét­ erednek, hogy a pártszervezetek igen gyakran elszakadtak a dolgoztoktól, hiányos volt az ellenőrzés. Ezek a hibák hoz­ták magukkal azt, hogy a Téglagyár IL elmaradt a tervteljesítéstől. De hiányos volt a verseny nyilvánossá­ga a Vasüzemnél is. Hasonló hibák mutatkoznak vasúti üzemeinknél is. A beszámoló ezután behatólag fog­lalkozott munkafegyelem kérdésével. Elmondotta Papp elvtárs, hogy az el­lenség igyekszik a munkafegyelem la­zításával, a munkásvándorlással aka­dályozni ötéves tervünk maradékta­lan teljesítését. Kihasználásával lemaradások mutat­koztak az aratásnál, de most a gya­potszedésnél is. A begyűjtés kérdésével foglalkoz­va megállapította, hogy ott hajtják végre következetesen népünk állami­nak törvényeit meg is látszik az eredményen­, mint Dalmandon, ahol Giráki elv­társ, párt­titkár maga sem teljesítette népünk államával szemben kötelezettségét. Gép­állomá­sunkon­ják át üdvözletüket a küldöttértekez­­letnek. Az üdvözlések után elkezdődtek a hozzászólások: Tengerdi elvtárs elmondotta, hogy náluk a vasútnál gyenge a népnevelő­­munka, nem konkrét, s a tömegszer­vezetek sem dolgoznak megfelelően. Bírálatot gyakorolt mert a beszámo­lóból hiányzott a vasút munkájáról a bírálat. Marosi Sándorné a naki tiszcs-ből elmondotta, hogy gyenge náluk a­ tag- és tagjelöltfelvételi mun­ka. A járási bizottság nem segítette őt­, mint új párttiit,kárt ebben a mun­kában. Kiss János honvéd őrnagy fel­szólalása után Nyári Sándor elmon­dotta, hogy Szakoson bent volt az el­lenség a tszcs-ben. Eltávolításuk után megjavult­ a munka, s azóta szépen fejlődik a csoport. Hergyó Ferenc, a Dombóvári Malom párttitkára elmond csak ott szüleijennek jó eredmények, ahol a pártszervezet betölti a motor szerepét. A mezőgazdaság szociális­­ szektoraiban ahol a kommunisták ebben példát mutatnak. Dalmandíou dolgozik az ország első traktorosa, Právics István, A Simontornyai Bőrgyárban a Gazda-h­éten 92 javaslatot nyújtottak be Ma már országos mozgalommá fej­lődött Gazda Géza elvtárs által kez­deményezett hulladékanyag felhaszná­lási mozgalom. Üzemekben, vállala­toknál minden dolgozó azon van, hogy minél több újítási javaslattal segítse elő ezt a hatalmas megtaka­rítást jelentő mozgalmat. A Simontornyai Bőrgyárban meg­tartott első Gazda-hét eredményei is azt bizonyítják, hogy dolgo­zóink lelkes szélesítői e mozga­lomnak. A dolgozók 92 javaslattal gazdagították a Gazd­a-h­ét sike­rét. A kiértékelés alapján 92 javaslatból a kiértékelő bizottság 44 javaslatot elfogadott és azonnal díjazott 1500 forinttal. Ezekből születtek azok az eredmények, hogy­ cruponokból vízfel­vételi vizsgához kivágott 6,5 centimé­teres átmérőjű karikákat, hogyan le­het értékesíteni. Továbbá a durabel vizsgálathoz ki­vágott karikák felhasználása tömíté­séhez a bőrgyári melléktermék stucco­­lási hulladékból fehércserzésű bőrda­rabok készítése, amit a műtalpgyártó vállalat értékesít, ezzel az import fel­használását csökkenti. Láthatjuk azt, hogy a bőrök felhasználásánál is nagy­­szükség van arra, hogy a dolgozó mit dob el, de még fontosabb az, hogy mindjárt gondolkozzon azon, hogy mit tudna belőle felhasználni, illetve milyen iparban tudná értéke­síteni. Erre azért is nagy szükség van, hogy megerősítsük és minél jobban kiszélesítsük az országos Gazda-moz­galom tapasztalatcseréjét. De hogy dolgozótársaink milliós tömegei ezt magukévá tegyék, nagy szükség van a szovjet tech­nika állandó tanulmányozására, az abból merített tapasztalatok elsajátítására és nem utolsó sor­ban a műszaki vezetőink, mes­tereink, művezetőink készséges és odaadó munkájára, amikor a dol­gozók elgondolásait szakmai tu­dásukkal segítik elő. A javaslatokból származó 9 újítás, amelynek előrelátható gazdasági eredménye körülbelül 30 ezer forint megtakarítás. Ezek a számok és eredményeit bi­zonyítják, hogy a Simontornyai Bőr­gyár dolgozói azt akarják, hogy a megtakarításokból keletkező forin­t­­érték minden fillére mázsás súlyként hulljon a háborút kirobbantani akaró imperialisták fejére, hogy békés épí­tőmunkánk eredményeit továbbnövel­ve, minél előbb befejezzük és meg­valósítsuk ötéves lennünk célkitűzé­seit. Gara János Felesleges költségtől szabadulnak meg a gazdák, ha betartják a hízlalási szerződést Kormányzatunk lehetővé tette, hogy a dolgozó parasztok a sertéshizlalási szerződéskötések keretében hatalmas előnyökhöz jussanak. Legtöbb gazda örömmel kötött szállítási szerződést, mert a népnevelők felvilágosították annak előnyeiről. A szerződések megkötésekor mind az Állatforgalmi Vállalat, mind a gazdák kötelezettséget vállaltak a hiz­lalással kapcsolatban. A szerződés pontjait tehát kötelessége az egyéni gazdáknak éppen úgy betartani, mint az Álv­atforg­almi Vállla­latnak, mert népköztársaságunk törvénye szigorú­an járt el a szerződés pontjainak be nem tartóival szemben. Az Állatfor­­galmi Vállalat szinte maradéktalanul betartja a szerződésben vállalt köte­lezettségeit. Az egyéni drogozó pa­rasztok között azonban sokan sem­mibe veszik a szerződés egyes pont­jait nem gondolnak arra, hogy azzal népgazdaságunknak és így saját ma­guknak is hatalmas károkat okoznak. A szerződés a többi között ki­mondja: „A gazda köteles saját költ­­ségén sertéseit a megjelölt rakodón­y­­omásra a földművesszövetkezet ál­tal megjelölt időben kiszállítani.“ Szá­mos gazda nem tartja be a határidő­ket. Az ilyen gazdáikat a vállalat a járási bíróságokon keresztül felszó­lítja a hízott sertések leszállításáról. Kovács József sárszentlőrinci dol­gozó paraszt öt darab sertés leszállí­tásának határidejét nem tartotta be és ezért a járásbíróság felszólította. A járásbíróság közbelépésével felme­rült több, mint 360 forint költséget, Kovács Józsefnek meg kell fizetnie A helyi földművesszövetkezetekre éppen ezért, nagy feladat, hárul a ha­sonló hátránnyal járó rendszabályok tudatosítása terén. Már jó előre tuda­tosítják a gazdákkal, hogy milyen hátrányai származnak abból, ha nem tesznek teljes mértékben eleget a szerződés pontjainak. A tengen­ci szövetkezet dolgozói munkafelajánlásokkal készülnek Sztálin elvtárs 72. születésnapjára A tengen­ci földművesszövetkezet dolgozói november­­ 12-én üzemi érte­kezletet tartottak. Megbeszélték a so­­ronlévő feladatokat, határozatot hoz­tak a fennálló hiányosságok kiküszö­bölésére. Sztálin elvtárs 72. születés­napjának méltó megünneplésére mun­kafelajánlásokat tettek. Kiértékelték a november 7-i felajánlásukat­ is. A szö­vetkezet 15 dolgozója közül heten tet­tek felajánlást, amelyet teljes egészé­ben teljesítettek. Hogy a 15-ből csak heten tettek felajánlást, az azzal ma­gyarázható, hogy politikailag nem magyarázták meg a dolgozóknak no­vember­i jelentőségét; hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalo­m mit jelentett dolgozó népünknek. A fel­ajánlást tettt hat dolgozó becsülettel teljesítette vállalását. Vadulták, hogy 200 mázsa kukoricára köttetnek szél­­­lá­tási szerződést, 15 új tagot toboroz­nak és 900 forint értékű részjegyet­­szednek össze. Ezzel szemben 254 má­zsa kukoricára köttettek szállítási szerződést .15 új tagot toboroztak és 916 forint részjegyet szedtek. A hár­mas számú bolt vezetője, Bogár Jó­zsef 10 új tagot szerzett és 225 forint részjegyet fizettetett be. A politikai munka megjavításával a szövetkezet vezetői és alkalmazottai együttesen tettek felajánlást Sztálin elvtárs születésnap­jár­a. Vállalták, 16.500 forint részjegy befizettetést, 110 új tag beszervezését a termelési szer­ződés-kötési terv 100 százalékos tel­jesítését. Naponként eladnak 3 da­rab Tolnai Naplót és 3 darab Sza­bad Népet, továbbá a Szövetkezeti újságra 6. Tolnai Naplóra 15 elődre,­tőt szereznek. A személyes példamutatásnak jó példáját adta Zilizi Gáspár ügyveze­tő. Vállalta öt dolgozó paraszt bevo­nását a földműves-szöveti kézeitjbe, 200 forint értékű részjegy beszedését és egy egyénileg dolgozó gyapottermelő csoport megalakítását. A csoport már meg is alakult 10 dolgozó paraszttal. Zilizi Gáspár ügyvezető, akinél­ már tavaly is volt 1200 négyszögöl gya­­potja, amelytől több, mint 4.300 fo­rintot kapott, elsőnek lépett be a gya­pottermelő csoportba. Példáját követ­te Horváth István felügyel­őbizottsági tag, akinek 9 hold földje van, 400 négyszögöl. Balázs Deies felügyelő­­bizottsági elnök 14 holdas, 1 hold földterülettel lépett be.

Next