Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-12 / 289. szám

IMI IWCCEMBES 12 .......■ • ■- ■ ' N­fi P­L é A fasiszták és kulákok gyűjtőhehe a b­ölc*skei­­^ó­»állom­ás • A paksi járásban a termelőcsopor ■­tok­­ és gépállomások vp.ro­«5i őri okoz leién főbben bírálták a bölcskei gépál állomás vezetője' az éber'elensége miatt. Konkrétan fel­vete­ték, hogy 1»­­ íytak be.ott az ellenség a bölcskei gép­állomásra' és ezért mennek ott min­dig rosszul, a munkálatok. Benák Is­ván elvtárs, a gépál­lom­ás vezetője a­­ hozzászólásába­n határozot­ta­n kij.• I<e n -­tette: ...Nem fedi a valóságot, hogy a/, ellenség' befurakodo­t a gépállomáá­­­ra.""Úgy adja elő, hogy ő nem tud ar­ról a zsírpanamázóról sem, aki más a gépállomáson dol­­ gozik. A j«r»s>i­cHekc/IH ói« már több, mint egy hét teli eb­ ézídő alatt szerkesztőségünk megnézte a bö’cskei gépállomás munkáját és megvizsgálta, mi igaz a járási értekez­leten elhangzott bírálatból. Kiderült, hogy Benák István elvtárs, a járási év­eke.r.Men hazudo1.1 a pártnak, el­takar­:! a valóságot, mert ő, a bölcskei gépállomás szinte gyűj­tőhellyé a fasisztáknak, a kulákok­nak, a dolgozó nép esküdt ellen­ségeinek. Mindezért súlyos felelőséggel­ tartozik a'pártfiók, az egész dolgozó népnek a gépállom­ás'eze'ő, hiszen ő minderről l't­do f. és . ahelyet', hogy megakadá­lyozta vólná.’ az ellenség bel'urakodá­­sát, e­ löségitette azt. A gépállomás ve­zető a többi funkcionárius tudta nél­kül felvét egy Kákonyi nevű .. 11 i o­­tö ' a 'gépállomásra és mindjárt !>a gádvezetőöék­.nevez’e. ki. Ibinek lábán a. dól-gly­ók telluibor. diák, hiszen mér; nem is dolgo­zott a gépállomáson és mindjárt brigád vezető lelt. hóiul, a gépállomás régebbi dolgozói közül is akadt volna erre a funkcióra alkal­mas. traktorista. Később kiderült, hogy ez a Kákonyi egy­­ dollárrejtegető és szélhámos em­ber, aki egyébként büntetett előé­et is. Az egyik­ vezetőségi ülésen felvet­ették a veze.ip. leié ennek a brigád­vezető­nek az ügyét. A gépállomás politikai helye szavai szerint, amikor ezer felelősség­re vo­nták és elkezdett mente­getőzni, odaszólt a jegyzőkönyvvezető­nek- hogy­ e­t ne vegye be a jegyző­könyvbe. A gyűlés után, ahogyan ne­­ hozta.' a gépállomásra Kákonyil, ügy­e! is távolil.ut'a, tehát erről sem Indu­l lényegében senki. IVTHgodímii PítTflí'k­üldnek •i sí<‘pal­mná'dMi « roli katon­alisztek is. Kozma holtan ,.főhadnagy úr“ mos­­tevvelőadó. A dolgozók egyébként ,,elő­léphet­ek”, mert maguk között ezre­des urnak szólítják, mivel rajta ma­­radt­ az,a­­ hasonlat, hogy csak min­den ,ezredik szava igaz. Antretter Er­zsébet1 szintén kapott­ felelős állást, a gépállomáson, annak ellenére, hogy a d­­un­a f­öl­d­vári föld m íí­vessz­ö­vetkezeti é­s zsirpanamázás miatt távolították el Most főkönyvelő, tehát a bölcskei gépál­omások­ előlépte­ték a sikkasztás terén szerzet'. ,, érdemei­ért .­­Helytelen lenne azonban azt gon­dolnunk','­ hogy csak fasiszta­k ,fon­y tis­ztek, sikk­asz­tóik, találhatók a bölcs­­kei gépállomáson. A bölcskei gépállomás vezetője pártfogás alá veszi a kulákokat is. Nemrégiben egy Kánai nevű kulá­­kot vettek fel a gépállomásra, mert­ cséplőgépe van és azt is be­vitte, meg amint a gépállomás­­vezető mondja: ,,,jó munkaerő, szü­kség van a munkájára.“ A legérdekesebb az, hogy­ amikor er­ről ...érdeklő­d­jünk, a gépállomásvezető azzal »«ha volt tisztában, hogy a cs­éplőgéptulajdonos Kánai kulák vagy nem' kulák? A gépállomásvezető politikaiig" elég fejlett ahhoz, hogy az ilyen'elemi­­ kérdésekkel tisztában 'e­­gyén: eppenb ezért jogosan lehet ab­ban kételkedni, hogy valóban nem t­u­d; a..­­a­a­gy kul­á­k - e ?’ Ha valaki Benák István elvtársit megkérdezi, hogy miért alkalmazza a gépállomáson' az ellenséges elemeket­, Olvasd a *W| •(ro4is««ki határozott választ fog kapni, amiből az tűnik ki, hogy valóban ,,szükséges“ volt felvenni a fasisztákat, kuláko­­kat. Nekünk erről így beszélt a gép­­állom­ásvezető: ..Elvtársívk, nincs munkaerő, mert sokan elhagyják a gépá­llom­­ást. Nem tidtunk mást tenni. Kénytele­nek voltunk ilyen eszközökhöz fo­lyamodni.“ A Kánai kúrákkal kapcsolatban el­mondotta még azt is, h­ogy. ..Nekünk csak a munkájára van szükségünk. Azért, mert kulák, még­­ tudunk vele dolgoztatni és eddig jól végezte mun­ká­ját. Én már régóta ismertem, tu­dom, hogy jó szakember“. Felvetődik a kérdés: vajjon van-e szükség a szo­cializmus építésénél a kulákok „szak­­munkájára“ és ..segítségére“. A vá­lasz csak egy lehet: Ni­­­cs rá szükség, hiszen a kulákok a dol­gozók esküdt ellenségei és ha látszólag jó munkát is végez­nek, egy óvatlan pillanatban hatalmas­­ károkat okozhatnak népgazdaságunk­nak. Kutyából soha sem lesz szalon­na, de­ a kulákok sem­ fogják soha e­l­ő­segíteni a dolgozók országának épü­lését A gépállomásvezető, ahelyett, hogy megszervezte volna a munkaversenyt, gondoskodot volna a rendszeres el­lenőrzésről, pártfogás alá vette az el­lenséget és most csodálkozik, hogy sok szakember elmegy a gépállomás­ról. Mindezek után világos, hogy miért gyűlölik a dolgozók a gépállo­más vezetőjét és miért nem fordulnak hozzá olyan bizalommal, ügyes-bajos dolgaikkal, mint egy elvtárshoz illően viselkedő funkcionáriushoz fordulnak. Az ilyen vezető nem méltó a dol­gozók bizalmára, hiszen a sokszor hangos p­afo+t éberséget lábbal ti­porja és a legmesszebbmenőkig támogatja az ellenséges elemeket aktíam­unkájuk­ban. A dolgozó nép vagyonát az ellenség kezére bízta, an­nak ellenére, h­ogy már több estben figyelemeztetve is ilett ezért. A súlyos felelősségek alól nem men­tesül a Gépállomások Megyei Alköz­pontja sem, mert szinte csukott szem­mel nézte, hogy a bölcskei gépállomás megteljen fasisztákkal, kislakokkal. minden szám<S». Elméjet­i«iledé$edei segíti élői fi­gyönki járás termelőcsoportja az élen, az egyéni gazd­ak hátul kullognak a mélyszántási versenyben A megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának legutóbbi kiértékelése szerint az őszi munkálatok sikeréért folytatott versenyben a járások versenyállása a következő: 1. dombóvári, 2. tamási, 3. gyön­ki, 4. bonyhádi, 5. szekszárdi, ti. !>»ksi járás. Az őszi munkálatok terén különö­sen a szárvágásokmál vannak még nagy lemaradások és ez húzza vissza nagyban az egyes községek eredmé­nyei­t. A dombóvári járást mindössze 0,2 százalék választja el a 100 száza­léktól. Ez a hiány abból adódik, hogy Szakos és Gyulaj községek lemaradtak a kukoricaszár betakarításával. Ezek­ben a községekben nemcsak az egyéni gazdák, hanem fő termelőcsoporto­k is lemaradtak a szárvágás terén. A tamási járásban Pari, Értény, Nagykónyi és Felsőnyék községek akadályozták a kukoricaszár betaka­rítás terén lévő lemaradásukkal­ a já­rás előrehaladását. A gyönki járás­ban Kölesd község maradt le legjob­ban a kukoricaszár betakarítása terén. A kukoricaszár betakarítás elvégzésé­ben a bonyhádi járás területén Máza és Mac­sfa községek kullognak leghá­tul. A szekszárdi járásban Fácánkert, Szedres, Bátaszék,, és Tengelic közsé­gek dolgozó parasztjai akadályozzák legnagyobb mértékben az őszi munká­latok elvégzésének sikerét, mert ezek­nek a községeknek határában van még legtöbb levágatlan vagy kupacokban lévő kukoricaszár. A paksi járásban igen nagy lemaradás van a begyűj­tés terén és az őszi munkálatok el­végzésében is a legutolsó. Bikács, D­u­nakömlőd, Dunaföldvár, Nagydorog, Német­kér és Paks községek marad­tak el legjobban a versenyben. Az őszi mélyszántás terén m­egye szer­te s cm a­r­a fl­ás van. A lemaradás főleg az egyéni gazdák­nál mutatkozik, ahol megyei viszony­latban még 70 százalékra sem telje­sítették a mélyszántás­i tervet. A me­gye termelőcsoportjai ezzel szemben már 74 százalékban elvégezték az őszi mélyszántást. Különösen a gyönki já­rás termelőcsoportjai értek el jó ered­ményt, ahol a mélyszántásra beterve­zett területnek csak 10 százaléka szán­­tatlan. Leghátul, a paksi járás termelő­­csoportjai kullognak az 54 százalékos eredményükkel. A lermelőcsoportok versenyállása­­ tehát így néz ki: 1. gyönki járás, 2. bonyhádi já­rás, 3. tamási járás, 4. szekszárdi járás, 6. dombóvári járás, 6. paksi járás. A nagyszékelyi Dózsa termelőszövetkezet megyei viszonyén­b­an győztesként ke­rült ki a vetési munkálatok sikeréért folytatott versenyből. .A mélyszántás terén szintén jó eredményt ért el, mert már több, mint egy hete teljes egé­szében befejezte az őszi mélyszántást. A hőgyészi Uj Barázda, a simontor­nyai Alkotmány, az udvari Alkotmány, a leveli Alkotmány és Uj Élet, a bonyhádi Aranykalász, Hall­adás és Úttörő, az ozorai Hunyadi és II. Kon­gresszus, a várongi Alkotmány, a du­­naszent­györgyi­ Béke, a bölcskei Pető­fi, a bikác­si Szabadság és még jónéhány tem­et­őcsoport már teljes egészében elvégezték az őszi mélyszántást. Az egyéni gazdák mélyszántási­ eredménye még a legjobb eredményt elért szekszárdi járásban sem halad­ta meg a 80 százalékot. Míg a gyönki járás termelőcsoportjai a megyében első helyezést értek el, az őszi mély­szántás terén, addig a járás egyéni gazdái leghátul kullognak. A községek közül teljes egészében­ Győré, Kisdorog, Závod, N­agy­­m­ányok, Váran­g, Nak községek végezték el az őszi mélyszántást A többi községek sürgősen hozzák be lemaradásukat az őszi mélyszántás terén, mert csak ezáltal tudják meg­vetni a következő évi bő termés­­ alap­jait. Mi a helyzet Távol keleten Japánban Kínába­n A Kínai Népköztársaságban a dol­gozók életszínvonala egyre emelke­dik. Mandzsúriában 1950-ben a reál­bérek 1949-hez képest 40 százalék­kal­ emelkedtek a parasztság vásárló­képessége egy év alatt 33 százalék­kal növekedett. A kínai állami szénbányászat sike­resen teljesítette termelési­ tervét.­­ 1950-ben a bányászok munkájának termelékenysége 13 százalékkal­­ nö­vekedett, a felszabadulás előtti szín­vonalhoz viszonyítva pedig 70—150 százalékkal lett nagyobb. Japánban hivatalos adatok szerint 195E elején körülbelül 18 millió mun­kanélküli­ volt. A lakosság ellátatlan, nélkülöz mind az élelmiszerekben, mind­­ a ruházati cikkekben. Igen sú­lyosak a lakásviszonyok, 16 millió hajléktala­n van. A japán dolgozók élete méginkább leromlott azóta, hogy az országot az imperialisták jármába kényszerítet­ték. koreai háború ki­törése óta az élelmiszerek és köz­szükségleti cikkek ára 1951 márciusá­­ig 62 százalékkal emelkedett. 5 Rákosi elvtárs beszéde nyomán : Újabb felajánlások a Dombóvári Malomban A Dombóvári M­alom dolgozói rész­letesen kiértékelték Rákosi elvtárs beszédét. Ezen az értekezleten újabb munkafelajánlások születtek A ma­lom dolgozói tudják, hogy az élelmi­szer­ipar tervével kissé lemaradt. Ez a lemaradás a malomiparra, nem vo­natkozik teljesen. Az évi tervét sok százalékra teljesítette Novák Vendel] igazgató elsőnek tet­te meg Rákosi elvtárs beszédéhez a hozzászólást. Kifejtette többek között, hogy ezzel a korm­ányrendd­elel kapcsola­tban lésének az ellenségne­k különféle megnyilvánulásai. Ezeket nekünk­­ erélyesen vissza kell verni és le kel leplezni. A széles dolgozó tömegeknek tudatá­ba kell vésni Rákosi e­lvtárs minden szavát, hogy azt végre is tudják haj­tani, a tervet maradék nélkül minden üzemrészben teljesíteni tudjuk. Hergyó Ferenc ifjú sztahánovista, üzemi párttitkár kiemelte Rákosi elv­­társ beszédének azt a részét, mikor az állami és munkafegyelem kérdésé­vel foglalkozott. Felhívta a jelenlevő dolgozóknak a figyelmét, az üzemben előforduló ilyen hiányossá­­gokra. Bánó­­ József szaktárs, csoport­ja nevében vállalta, h­ogy Sztálin elvtárs 72. születésnapjára válla­lásukat 1 százalékkal felemelik. Zombori fogó pénz vállalta, hogy december 21 re egy újítást fog benyú­jt...ii. Csatári gépész bejelentette, hogy le­» ajánlását december­bén éjjel befejez­te. Radics József sztahanovista válltal­­­­a, h­ogy a Gazda-mozgalomban cso­portjával együtt még jobban bekap­csolódik és a munkafegyelmet a mun­­ka területén példamutatásával megja­vítja. A többi dolgozó is hasonlóképpen tette meg felajánlását, hogy a terme­lés vonalán még jobban megállják he­lyüket, bebizonyítva ezzel azt, hogy az élüzem jelvény büszke tulajdono­sai, s nemcsak megnyerték, hanem meg is fogják azt tartani. A vállalat minden dolgozója teljesíti Rákosi első­­társnak tett ígéretét, ötéves t­ervü­­­ket maradéktalanul teljesítik, ez­zel válaszolva a háborús gyújtogatók és azok csatlósainak aljas mesterkedései­re. A miszlai és kocsolai szövetkezetek megjavították mozgalmi munkájukat Megyénk területén jelentős javu­lás mutatkozott a földművesszövetke­­zetn­él a részjegybefizetés és a tag­toborzás terén. Az előző hetek ered­ményeihez viszonyítva november 18 és 24-e között tízszer akkora emelke­dés volt, mert több, mint 44.000 fo­rint részjegyet gyűjtöttek be és 665 tagot toboroztak. Ez a nagyarányú emelkedés annak az eredménye, hogy a szövetkezetek boltkezelői ügyveze­tői többet foglalkoztak a részjegybe­fizetés és a tagtoborzás kérdéseivel. Jó példa erre a miszlai és a kocso­­lai földművesszövetkezet esete. A miszlai nemrégiben bírálatban része­sült, mert a mozgalmi feladatokat el­hanyagolták, mindössze 60 forint rész­jegyet szedtek össze és 4 tagot tobo­roztak egész évben. A szövetkezet boltkezelői és bolti dolgozói nem vé­geztek pó­­tagitációt. A bírálatnak­ megmutatkozott az eredménye. Egy hét alatt Pekk Antal boltkezelő 700­­ forint részjegyet szedett be és 25 in­gót toborzott. Bors Lídia pénztáros­­ 720 forint részjegyet fizettetett be és S tagot szervezett be a szövetke­zetbe. Ezek a dolgozók megmutatták, hogy tudnak eredményeket elérni,­ha foglalkoznak a feladatokkal. Használt a kritika a kocsolai földművesszövet­­k­ezetnél is­, ahol jó ideig semmi ered­ményt, nem tudtak felmutatni, még a­ szövetkezet­ vezetősége sem törődött a feladatokkal. Ha még nagyobb lendü­lettel foglalkozik­­ a dolgokkal, re­méljük, hogy még jobb eredményt érnek el. az elmúlt héten 5 tagot to­boroztak és 520 forint részjegyet szed­tek össze. A gyönk­i földműve­sszövet­kezet jó munkát végzett, az elmúlt héten, mert 1.964 forint részjegyet­­ fizettettek be és 72, új tagot toboroztak. Dicsé­ret illeti Semsei Lászlót, I. számi­ bolt kezelőjét, aki 43 új tagot tu­bacr­­zott és 250 forint részjegyet szedte össze. Dicséretet érdemel, a hőgyész­i földművesszövetkezet, mert­ 45 tagot toboroztak és 2.050 forint részjegyet szedtek össze. A szövetkezet dolgozói állandó agitációs munkát végeznek, amely az elért eredményekben mu­tatkozik meg. A nagydorogi földmű­­ve­s-szövetkezet textilüzemének d­olgo­­zói a legutóbbi boltkezelői értelkez­e­­ten tett ígéretek szerint megjavítot­ták mimikájukat, mert az utóbbi­­ két hétben több, mint 2.300 forint rész­jegyet szedtek össze és 17 tagot szer­veztek be. Még mindig vannak olyan­ szö­vetkezetek, ahol elh­an­yagolják a rés­zj­egy beszed­ést­ és a tagtoborzást. Nem gondolnak arra, hogy már itt az év vége és tervüket teljesíteni Imii. Ezek közé tartoznak a lápafői, vá­­rongi, iraki és a döbröközi szövetke­zetek is. A döbröközi földművesszö­vetkezetnél még v­annak vezetőségi tagok is, akik nem fizették be fel­emelt részjegyeiket é­s a szövetkezet dolgozói közül négyen nem is szövet­kezeti tagok­. Ha a vezetőség nem mutat példát, hogyan várhatjuk a ta­goktól, hogy részjegy befizetési köte­lezettségüknek eleget tegyenek? Kiss János és Vincze József igazgatósági, Kovács József, Szalai Mihály, Pan­dák József és Szabó Margit felügyelő- bizottsági tagok még egy fillért se­­m fizettek be részjegyükre. A terv tel­jesítése tö­rvény még a döbröközi földművesszövetkezetnek is, ezért sür­gősen számolja fel a hiányosságokat, hogy tervét az év végéig teljesíteni tudja. Bék ési hón­apok Szekszárdon december 14—16-ig A haladó filmművészet alkotásai kiveszik részüket abból a hatalmas küzdelemből, amely legdrágább kin­csünk, békénk megvédel­mezéséért folyik. Hatalmas szerepe van ebben a harcban annak a művészetnek, mely a legszélesebb tömegekhez képes el­vinni az igazság szavát. A filmnek ezt a hatalmas tömeg­­mozgósító erejét az imperialisták is felismerték. Filmiparukat egyre in­kább és egyre nyíltab­ban állítják a háborús uszítá­s szolgálatába. Hol vannak már az imperialisták ..politi­ka ellenes“ filmjei! Hol van már az az idő, amikor burkoltan, selyempa­­pírba csomagolva adagolták be a népnek butító, reakciós eszméiket. A mai imperialista f­i­lmek útját vér, a gyűlölet, a Szovjetunió és a népi demokráciák gyalázása, a hábo­rú nyílt népszerűsítése jelzi. A világ egyszerű, békesz­erető dol­gozói azonban nem ezeknek a fi­lm­­fermedvényeknek hazug és képmu­tató hangjára figyelnek. A népek az igazság szavát akarják hallani a mű­vészektől,­­ s ezt az igazságot a ha­­ladó filmművészet alkotásaiban ta­nul­­ják meg.­­ A magyar dolgozók a felszabadulás óta sorra láthatják azokat a filme­ket, amelyek újabb tettekre lelkesí­tik, erős­ útik b­ékehar­c­unkat, fokoz­zák a­z imperialisták elleni gyűlöletü­ket. Hazaszerzetre, helytállásra nevel az ..Egy igaz ember„Az én hazám'­, a ..Kina lányáé', az ellenség k­érlelhe­­tetlen gyűlöletére tanít a „Titkkos meg­bízatás", az ,,Istenek tanácsa“. a. ,,Ta­­ltakozás az Elbán'1, a ,,Kárhozottak összeesküvése" s a haladó filmművé­szet számos más kiváló alkotása. Ezeket a filmeket tűzik most ismét műsorra filmszínházaink a december 13-tól 19-ig rendezendő Béke Filmna­pok alkalmából. A Béke­­ Filmnapokat a helyi békebizottság rendezi me­gyénkben is december 14­-16-ig ami­kor a „Szevasztopol hősei“ című meg­rázó filmtörténetet vetítik. Szevaszto­­pol hős védőinek állítva örökbecsű művészei emlékei. Az ő helytállásuk példamutatásuk adjon nekünk is még nagyobb erőt a békéért folytatott küzdelemben. Ez a film erősítse szent­etünket a nagy Szovjetuunió iránt és hitünket, abban, hogy a Szovjetunió veteké­vel meg tudjuk védeni a békét.

Next