Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-24 / 170. szám

mi JULIUS 24 A DISZ-bizottságok adjanak Pártunknak új kádereket! A mai ifjúság egészen más, gyor­san fejlődik, öntudatosodik, egyre na­gyobb lendülettel szolgálja Pártunkat, drága hazánkat. Az öntudatos kom­munista, a szocializmust építő mun­kás 's másképpen viszonylik hozzá, ha az ifjúság mindig jobban követi a Szovjetunió dicső Komszomolját. Pártszervezeteink bátorítani, segíteni, hóna alá kell nyúlni az ifjúságnak, gondoskodni kell róla, hogy megkapja mindazt a tudást, ami a szocializmus jövő építőjének kijár. Meg kell tanul­ni, hogy az ifjúság lelkesedését, len­dületét, tanulékonyságát és hajlé­konyságát teljes erővel a szocializ­mus építésének szolgálatába tudjuk állítani. A nőik mellett az ifjú dolgo­zók szerepe a szocializmus egyik leg­nagyobb tartaléka. Pártunk 13. Kongresszusa után az ifjúsági mozgalom új lendülettel nyomult előre a szocialista építés frontján. Soha meg nem mutatkozott lendülettel dolgoztak a tavaszi nö­vényápolásban, az aratásban, a felvi­lágosító munkában. Mindenütt ott voltak. Pártunk számíthatott rájuk. Pártunk acélos utánpótlását az ifjú­ság sorai közül meríti, az ifjúság Pár­tunk számára a legnagyobb arany­­tartalék. A termelés, a munka bármely ágában kitűnt fiatalokat fel kell venni Pártunkba, ott kell biztosí­tani a további fejlődését. Az ifjúság a jövőnk, az élet kovácsolója, olyan lesz életünk, amilyenné neveljük az ifjúságot. Pártunk az ifjúság nevelését a Dol­gozó Ifjúság Szövetségére bízta. Ne­­veljék az ifjúságot Petőfi szellemé­ben, Petőfi a lángoló hazaszeretet eleven példája. Lunacsarszkij szovjet irodalomtudós „kora bolsevikjének" nevezte. Petőfi­­ hazafisága egyértelmű a kommunisták hazafiságával. Tanul­jon tőle az ifjúság bátorságot, nyíltsá­got, aki minden­ ósdi, minden rossz szellem ellen, bátran, harcosan lépett fel. Petőfi becsületesen, keményen, harcosan bírált. Tanuljuk meg Petőfi­től ezt a becsületes szókimondást, a harcos leleplezést. Petőfi példája nyomán nekünk most Moszkva felé kell tekinteni,­ am­ely most az emberi haladás fővárosa. Onnét kapta né­pünk is a szabadságát. Építsünk Pe­tőfi forradalmi hazafiságával — Egy új hazát, ahol ne legyenek — Kivált­ságok kevély nagytornyai — Sötét barlangok, denevért­anyák — Egy új h­áz, hol minden szögletig — Eljus­son a nap, s tiszta levegőt... A DISZ számára Pártunk II. Kon­­gressuzsa megadta a jogot, lehetősé­get, hogy betöltse történelmi hivatá­sát az új generációk nevelésében. A DISZ kerületi, járási, városi bizott­sága feladata, hogy a DISZ-fiatalok Pártunkba való felvételénél az egyik ajánlót helyettesítsék. A DISZ.szer­­­vezetek eddig nem éltek ezzel a jo­gukkal, nem használták fel eléggé a lehetőség­eket A járásri DISZ-bizottságok mel­­lékkérdésként kezelik ezt a meg­tisztelő feladatot, nem élnek ez­zel a jogukkal, amivel Pártunk II. Kongresszusa megbízta őket. Például a gyönki és a dombóvári DISZ-bizottság elfelejtette, hogy a Kongresszus a pártépítés terén milyen döntő feladatokat jelölt meg, egyetlen Haltait sem jelöltek tagjelöltnek. A tamási járás 4 fiatalt javasolt, a paksi 5 fiatalt és a többi járások szintén másodrangúnak tekintették tekintették ezt a kérdést. Eredmény­­ről egyáltalában nem beszélhetünk. Pedig vannak kiváló DTSZ-fiatalok sokan, mint a dombóvári járásban Márton István nagykondái DlSZ­ tit­­kár, aki az apját meggyőzte, hogy a­­ cséplőgéptől egyenesen teljesítse be­ad­ási kötelezettségét. Vagy a tamási Hernyevölgyi DISZ-szervezetben Tóthi Lajos, Tóthy József és a bonyhádi járásban Kakasdon a DISZ-szervezet titkára jó munkát végeznek, össze­fogják az ifjúságot. Ezeknek a fiata­loknak Pártunk tagjelöltjei közt van a helye, hogy állandó támogatást kap­janak, elősegítsük fejlődésüket. Jó­ munkájuk érdeme legyen a tagjelölt­­ség. A DISZ m­egyebizottság sem nyújtott a járási bizottságoknak segítséget ehhez, az új munkához. Nem segítették elő e nagy feladat­­nak a gyakorlatbavételét. A megyei DISZ-bizottság fokozottabban ellen­őrizte a járási bizottságokat, hogyan élnek Pártunk bizalmával, hogyan se­gítik elő pártszervezeteink erősíté­sét. Minél több harcos, tisztámultú fiatalt, akik az üzemekben, az épít­kezéseken, a termelőcsoportokban kitűnnek a munkából, javasoljanak tagjelöltnek. A fiataloknak kell az új­ évi vívott szakadatlan küzdelem harci csapatá­vá válniuk. Nekik kell élre törniük olyan égetően fontos problémák győ­zelmes végrehajtásából, Dunapentele és Inota építésében, a cséplés, a ter­­ménybegyűjtés teljesítése, a termelő­szövetkezetek erősítése — tehát a békefront magyarországi szakaszának erősítéséért. Ifjúságunk kimeríthetet­len harci lendületét kell ezerszeresre fokozni, s e lendületet acélokéiként kell népünk gyűlölt ellenségei­ felé fordítani. Pártunk Központi Vezető­sége levelének szellemében javítsák meg ezen a téren is a munkát: „Ti vagytok Pártunk és egész dolgozó né­pünk reménysége, akik végső győze­lemre viszitek hazánkban a munkás­osztály sok csatában diadalmaskodó, mártírok vérével pirosan festett szent zászlaját." F­ülöp. , k­áltsd­ a mozibérletet SZEKSZÁRDON DOMBÓVÁRON, BONYHÁDON. Kapható a tömegszervi és üzemi film propagandistánál. NAPLÓ3 Németh Ádám és Kovács Ferenc, a Tatarozó Vállalat dolgozói 251 százalékos teljesítményt értek el Alkotmányunk közelgő ünnepe még nagyobb lendületet adott a szocia­lista munkaversenynek. A dolgozók vállalásaik túlteljesítésével készülnek augusztus 20-ra. A munkaverseny az építőiparban is napról­ napra szélese­dik. A Tatarozó Vállalatnál a tolnai építésvezetőség dolgozói járnak élen. Megértették a dolgozók a munkaver­seny nagy jelentőségét és több terme­léssel, anyagtakarékossággal, szilárd munkafegyelemmel járnak élen az öt­éves terv idő előtti megvalósításáért folyó harcban. A tolnai építésvezetőség, a válla­lat legjobb építésvezetősége az előírt 422.000 forint havi termelés helyett 516.000 forintot ért el, 120 százalékra teljesítette havi ter­vét. Ez az eredmény a mszaki és fizi­kai dolgozók közös jó munkájának, az elvtársi segítésnek köszönhető. A pártszervezet mellett nagy érdeme van a műszakiaknak, a csoportveze­tőknek, a kimagasló eredmények el­érésében. A legjobb munka, és cso­portvezetők’ Németh Ádám sztahá­­novista csoportvezető, Reisz Antal munkavezető, Frei Ferenc csoportve­zető és Schalk­ Antal munkavezető. A jól szervezett munka, a műszaki irányítás, a munkaidő helyes kihasz­nálása eredményezte az elért magas teljesítéseket. Kimagasló eredményt ért a fácán­­kerti magtárépítkezésnél Németh Ádám, Kovács Ferenc kőműves és Buchmaler Ádám se­gédmunkás 251 százalékos telej­­sítménnyel. A vándor­kutricák készítésénél Wie­­demann János, Schwebl János és Pru­­zsin­a Mihály ácsok 211 százalékot teljesítettek. A palánki t­echnikum építési munkálatainál Tunczinger Vendel kőműves és Wiedemann Fe­renc kőműves 153 százalékot téljesí­tettek. A 100 forint termelésre eső munkabér 16,2 százalék. Jó ered­ményt értek el a szakmunkások, havi átlagszázalékuk 170. A segédmunká­sok 151 százai­és havi átlagteljesítést értek el. Ezek az eredmények is bizonyítják, hogy az építőiparban is egyre széle­sedik a versenymozgalom, egyre szi­lárdabb lesz a munkafegyelem. A hét­fői napot béke­napnak nyilvánították, hogy ezzel is megszüntessék a hiány­zásokat. Azóta hétfőn a hiányzás megszűnt. Minden dolgozó tudja, h­ogy a munkaidő teljes kidolgozásával ter­melése emelkedik, ezzel is elősegíti a szocializmus építésének meggyorsí­tását. A l­on­yh­árli Cipőgyár levele a Divat Cipőgyárhoz Az üzemek dolgozói egymással ver­senyezve harcolnak a felemelt öt­éves terv teljesítéséért, sőt túltelje­sítéséért. A Bonyhádi Cipőgyár és a Budapesti Divat Cipőgyár dolgozói is versenyben állnak egymással. A legutolsó kiértékelések alapján a könnyűiparban­ a Budapesti Divat Cipőgyár tört az élre. Ebből az alka­­lomból az alábbi levelet küldik ver­senytársuknak: a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói: KEDVES ELVTÁRSAK! A Népszava hasábjain keresztül örömmel értesültünk arról hogy a könnyűipari üzemek között a Divat Cipőgyár az első helyezést érte el fától T VagYis T ’ hogY 62 ° Z eredmény nem szül­­ett meg önma­ga­d­, igazi áldozatkész szocialista munkával küzdöttetek azért hogy ezt a nagy la tüntetést jelentő első helyezést elérhettétek, ami mögött, biztos vagyunk benne, egész dolgozó munkatársaitok felsorakoznak és egységesen vették ki részüket az építő munkából. Külön kell, hogy kihangsúlyozzuk, az üzemi pártszervezet, jó irányí­tását és szervező munkáját. Mindezek mellett az üzemi bizottság helyes és példamutató, a Párt irányvonalát követő tevékenységét, melynek gyü­mölcse lett ez a nagy kitüntetést jelentő szép eredmény.­­ Ezúton is megismételjük azt, hogy kitüntetésnek tartjuk számunkra az üzemünk közötti poros versenyt, aminek kapcsán bizalommal vagyunk ab­ban a tekintetben hogy ezen szocialista versenyen keresztül sokat fo­­g.Art tanulni, felfődni, hogy a mi üzemünk is elérhesse azt hogy az elsők közé sorakozhasson fel. A­z üzemünk minden dolgozójának jó kívántságait közöljük a további harcos munkára és magunk részéről is kívánjuk, érjetek el továbbra is minél nagyobb sikert a termelés frontján, mert ezzel nemcsak magatoknak hanem az egész dolgozó népünknek ügyet viszitek előre, a bér­védel­met, a szocializmus­­ mielőbbi sikeres megvalósítását. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói nevében: IVANCSIK LAJOS KRASZNAI JÓZSEF OSZTERMAYER ISTVÁN Parmikar ÜB-titkár Igazga Kövessük példájukat Cseke Márton ielenánál dolgozó paraszt 38 százalékra teljesítette ke­­nyérgabona beadási kötelezettséget. Ifju Nagy Mihály 8 holdas újszegi paraszt 562 százalékra telejsítette beadási kötelezettségét. Idős Berek János 5 holdas mado­­csai dolgozó paraszt 300 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Ifjú Berek János 5 holdas mado­csai dolgozó paraszt 200 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Bíró Lajos zombai dolgozó pa­raszt 312 százalékra teljesítette ke­­nyérgabona beadási kötelezettségét. Békési János zombai dolgozó pa­raszt 412 százalékra teljesítette be­­adási kötelezettségét. Szabados Mihály 8 holdas sárpilisi dolgozó paraszt 537 százalékra tel­jesítette kenyérgabona beadási köte­lez­ettségét. Jan­ics Miklós 6 holdas sárpilisi dolgozó paraszt 260 százalékon felül teljesítette beadási kötelezettségét. A cséplési óraütemterv alkalmazásával kétszeresére emelkedik a cséplőgépek teljesítménye Azok a szovhozok és kolhozok, ahol az egész gabonatermést kom­bájnokkal aratják és csépelik első­nek teljesülhetik gabonabeszolgáltatá­­si kötelezettségeiket. A többi szovho­­zok és kolhozok, ahol egyszerű ara­tógépeket is használnak, a munka jó megszervezésével igyekeznek meg­gyorsítani a cséplést. A csernyu­gov-környéki járásokban már búgnak a cséplőgépek. Különö­sen szorgos munka folyik a bereznyai járás Munka-kolhozának szérűjéül. A cséplés meggyorsítása céljából Nyikolaj Bredjuk, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a bo­­roznyai gép- és traktorállomás gépésze ütemtervet készített. Bredjuk elvtárs kiszámította: ha a régi módszerekkel folytatják a mun­­kárt, a cséplőgép napi teljesítménye 30 tonna.­­ Két műszakban kell dolgoznunk, elvtársak és ki kell használnunk minden percet —, mondotta a kolhoz­­parasztoknak. Majd így folytatta: „ Ha húsz órát dolgozunk naponta és óránként 3 tonnát csépelünk, akkor 60 tonna napi átlagot érünk el. A javaslatot elfogadták, majd hoz­záfogtak a két brigád­­ séhöz. Minden műszakban 35-en dol­goznak: ké­t etető, négy kévekötél­­vágó leány, 16 kéveadogató, 7 lány hordja a szalmát és a pelyvát, ti­­zenketten dolgoznak a­­ szalmakazal és a pelyva-rakodásnál, négy ember pedig a zsákokat kezeli. — Jó, jó! De érdemes-e naponta 90 embert a cséplőgép mellé állítani 45 helyett? — kérdezte néhány aggo­­dalmaskodó kolhozparaszt. — Érdemes! —­ válaszolta határo­zottan Bredjuk. — A cséplőbrigád­ban rendszerint 36 ember dolgozik. Az egyik műszakra eső teljesít­­ménynormájuk 12 tonna, amiből minden dolgozóra 3,3 mázsa jut. Két műszakkal a mi átlagos napi teljesítményünk 60 tonna, amiből 6.6 mázsa jut fejenként egy-egy brigádtagra. A teljesítmény tehát az ilyen cséplésnél kétszeresére emelkedik, gyorsabban végezzük el a cséplést és hamarabb telje­síthetjük az állam iránti kötele­­zeltségünket. A cséplőbrigádok tagjai is korábban mehetnek más mezőgazdasági mun­kára, idejüket nem köti le sokáig a cséplés. Ha gépesíteni tudnók a ké­­véadogatást, és ha elevátorunk volna a szak­makazal lakáshoz, úgy a bri­gádok létszámát 15—20 emberre is lehetne csökkenteni. A két műszakra kidolgozott óranlterv­­terv betartása várakozáson felüli eredményeket hozott. A cséplés első napján 62 tonna gabonát csépeltek, majd a munka további jó megszervezésével egy­re emelkedett a teljesítmény. A napi cséplési eredmény 82, majd 95, végül pedig 132 tonnára emelkedett. Nyikoláj Bredjuk óraütemterv sze­rinti munkaszervezését eddig már 90 gépész vette át a csernyigovi terü­letben, heten közülük naponta 100 tonnát csépelnek. A cséplőgép rendes körülmények között percenként 70 kiló gabonát csépel. A percekért folyó harc azon­ban csak akkor lesz eredményes, ha a gépész jó karban tartja a cséplőgé­pet, a traktorkezelő a traktort, ha a cséplőbrigád minden tagja pontosan elvégzi munkáját, s ha biztosítva van a folyamatos szállítás. I­a a szalma* rázó alatt például elbámészkodik az egyik lány, máris összegyűl a szalma és ez hátráltatja a többiek munká­ját is. Nem mindegy az sem, hogyan rak­ják meg a cséplés előtt az osztago­kat, Bredjak elvtársinak erre is ki­terjedt a figyelme. Javasolta: 5­­6 méter távolságra, a cséplőgép mind­két oldala mellé rakják az osztago­­kat, mégpedig olyan nagyságban, hogy a gép legalább egy napig egy helyen tudjon dolgozni. A kévéket egyszerre két oldalról adogatják az asztagokról, a dob etetését­ ketten végzik, s ugyan­csak két leány vágja el a kéve­­köteleket, így egyenletessé válik a dob megterhelése. Az etetőket óránként, a cséplőbrigádok többi tagjait pedig négy óránként vált­ják. F­»l a váltást maguk a brigádt­agok­ javasolták, s ezzel lehetővé tették, hogy a cséplési időt a tervezett 20 óráról 24 órára emeljék. A munka tehát percnyi fennakadás nélkül, éj­­jel,nappal folyik a Munka-kolhozban és más csernyigov-környéki kolho­zokban. Amikor megkérdezték Bredjuk elv­­társat: átengedheti-e a gép szerke­zeti változtatás nélkül azt a men­­­nyiséget, amit két etető enged a dobba, s hogy nem lesz-e magvesz­teség, így válaszolt: — Tapasztalataink szerint sem­miféle szerkezeti változtatásra nincsen szükség, magveszteség sem fordulhat elő, ha gondosko­dunk a traktor és a cséplőgép üzembiztosságáról, s ha egyenle­tesen elelik a dobot. Abban az esetben azonban, ha 3 tonna he­lyett 4—5 tonnát akarunk el­­csépelni, akkor már bizony ma­rad gabona a kalászban. A rendes cséplési sebesség megtar­­tása mellett úgy lehet segíteni, hogy a szalamarázó keresztlem­ezei közül kivesszük minden másodikat, vagy harmadikat. Ha azonban a szalma­­rázó mégsem tudja a magot elvá­lasztani a szalmától, akkor ritkítani kell a szem­csúsztató vályúknál elhe­­lyezett kisegítő szalmarázó rácsot is olymódon, hogy minden második le­mezt kivesszük. A nagyobb cséplési sebesség természetesen további töké­letesítést követel meg. Vonatkozik ez a kanalas elevátorra és a rázóládá­ra. Az elevátor­ sebességét fokozhat­juk, ha a tárcsára gumírozott sző­ré'eget erősítünk. Az első tisztí­tás céljaira szolgáló szitarács helyett 5 milliméteres rácsot teszünk. A mag­­kétharmada átmegy ezen a rácson, a fennmaradó részt pedig az elevá­tor kanalai felviszik a második és harmadik tisztítóhoz. „ Bredjuk elvtárs a szocialista mun­­k­aversenyben vállalta, hogy idén legalább 1.200 tonna gabonát csépel 60 tonnás napi átlagteljesítménnyel, hogy a maga munkaterületén így nö­velje a szovjet haza hatalmát és erejét. Értékesítsük a borsószalmát Állatenyésztésünk fejlődésének minden évben több takarmányra van szüksége, mellyel biztosítani tudjuk állattenyésztésünknek az ötéves terv keretében megszabott fejlesztését. Jó takarmány az állatok részére a borsószalma is. A borsószalmának igen nagy takarmányértéke van. Dol­gozó parasztságunk terén nagy se­gítséget nyújthat azáltal, hogy az­ elcsépelt borsószalmát eladásra fel­kínálja a Földművesszövetkezetek­nél. A borsószalmá­t „C“ vételi jegy­re lehet eladni a földművesszövet­kezeteknél, mázsánként 12 forintos áron. A nagydorogi, valamint a kocsolai •­szövetkezet már szép eredményt ért el a borsószalma felvásárlásá­ban. Akadnak azonban olyan szö­vetkezetek is, ahol egyáltalán nem vagy csak kevéssé törődnek a bor sószalma felvásárlásával, mint pél­dául az őcsényi és a paksi szövet­kezet. Terményforgalmi Vállalat. MEG­J­ELENT KÖNY­VA­LAKBAN Gr­ősz József és társai bünperének anyagba. A tárgyalás gyorsírási jegyzőköny­ve alapján készült könyv ismer­teti a hazaáruló kémbanda peré­nek anyagát a vádirattól az íté­letig. A kötet közli a bizonyítási eljárás során ismertetett eredeti dokumentumokat és a tárgyaláson készült fényképeket. Szikra kiadás, 336 oldal. ARA 6 FORINT Kapható minden állami könyves­­boltban és az üzemi könyvpropa­gandistáknál.

Next