Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-31 / 176. szám

ltről JULIUS 31 ** A P­T. O Vállalásaik túlteljesítésével készülnek a Selyemgyár dolgozói alkotmányunk ünnepére Vörösre festi a láthatárt a lenyug­vó nap fénye, amikor a Tolnai Se­lyemgyárhoz érünk. A gyár nyitott ablakain gőzfel­hő tódul ki, s közben megvillant az aranysárga­ selyem, amint a motorjára gombolyodik. A hatalmas épület szinte sugározza ma­gából a meleget. Az új gyárkémény­ből gyűrűzve száll a füst a magasba. A fonóüzemben szorgos kezek nyo­mán gombolyodik a fonal, nő a mé­terek száma. Nehéz, de szép munka a fonónő­k munkája. Most ugyan ros­­­szabb anyaggal dolgoznak, de ez nem­­ keseríti el őket, vígan száll a nóta, megy a munka tovább, s újabb győ­zelmét vívják a mai nap is, a béke­­csatájának. * Ez a lelkes munka megmutatkozik az eredményekben is. A dolgozók 63 százaléka van versenyben és kö­tött hosszúlejáratú versenyszerződést alkotmányunk ünnepének tiszteleté­re. Vállalják az egész évre az anyag fokozott megtakarítását, a munkamód­szer átadást, az évi terv rövidebb idejű befejezését és a minőség javí­tást. De számtalan dolgozó kötött szerződést a Nazarova-mozgalom ke­retében, a gépek szocialista megőr­zésére is. A fizikai dolgozók mellett versenyeznek a műszakiak is. 60 szá­zalékban tettek vállalást, s biztosít­ják a műszaki versenyfeltételeket. Az üzem dolgozói 559 vállalást tettek augusztus 20-ra, ebből ez­­ideig teljesítettek 413 at, 5.339 fo­rint értékben. A fonóüzem­ legjobbja Baranyai Sá­ndorné, aki 113 százalékot teljesített a leg­utolsó dekádban. Vállalta, hogy augusztus 20-ra felbontott tervét 4 százalékkal túlteljesíti. A leguto­só értékelés szerint már 8 százalékkal túlteljesítette Schütz Ádám­né fonónő ugyancsak jó­­ eredménnyel jár élen a term­elésben. A kongresszusi ver­seny alatt vette át Borsi Ferencné munkamódszerét és azóta állandóan 100 százalékon felül teljesít. Jelenle­gi teljesítése 108 százalék. V adata ugyancsak, hogy augusztus 20-ra fel­bontott tervét 2 százalékkal túltelje­síti. A mai napon már 9 százaléknál tart, valóra váltotta adott szavát Ki­magasló eredmények születtek a cél­­­ Házéban is, Ulrich Éva srámázó 119 százalé­kot teljesített a legutolsó dekád­ban. Vállalta, hogy augusztus 20-ig felbon­tott tervét 18 százalékkal túlteljesíti, 26 százalékkal szárnyalta túl tervét. Pohár Józsefné felbontott terve 5 szá­zalékos túlteljesítését vállalta és 11 százalékra teljesítette. A legutolsó értékelésnél 108 százalékos ered­ményt ért el Takler János művezető nagy öröm­mel olvasta a minisztertanács hatá­rozatát, amelyben biztosítja a jogo­kat és kötelességeket. Ezideig nem kérdezték, hogy van-e javaslata a­­ tervvel kapcsolatban, nem volt bele­szólása a terv készítlsébe. Takler Já­nos: hatalmas­­ eredményt ért el az üzemben mind a vill­mos-energia megtakarítás, mind a gépállások csök­kentése terén. Számos, újítással segíti a termelékenység emelését. Most ve­zetett be egy újítást, amely döntő jelentőségű­­­ a szénfogyasztás csök­kentése terén. Hatvan fokos vizes hibák is vannak Nem elég­ nyilvános a verseny, nem­ fektetnek kellő súlyt az érték­elésre. A hosszúlejáratú versenyszerződése­ket egyáltalán nem értékelik. A dolgozók nem tudják, hol tar­tanak tervük teljesítésében, hol mutatkozik lemaradás. A pártszervezet, a szakszervezet kövessen el mindent ennek a kijava vezet a kazánba és a fonóüzembe Az erőművel kapcsolatos hibák ki­javítása érdekében egy új kapcsoló­­táblát épített az üz­e­m a beruházá­sok folytán. A kapcsolókat az am­ p­er számnak megfelelően szerelték fel és így biztosították a zavartalan üzemmenetét. Az eredmények mellett azonban a Selyemgyár bon­­ t­ás­a érdekében. Végezzenek még jobb ellenőrző munkát és vonják be a műszakiakat az értékelési munká­ba. Csak így érhető el a kívánt eredmény, csak így mozgósíthatunk még nagyobb eredményekre, a terv sikeres teljesíté­s­ére. p. i. Javítsa ki hibáit és mutasson példát a bonyhádi tanács A terménybeadási köt­elezettség tel­jesítése törvény, amit minden becsüle­tes dolgozó parasztnak­­ teljesítenie ke­ll. Dolgozó parasztságunk megérti a begyűjtés jelentőségét ez azt is, hogy a begyűjtés túlteljesítésével ,szocializ­musunk építését segíti. Bonyhád köz­ségben is tapasztalhatjuk, hogy a dol­gozó parasztság megértette a begyűj­tés túlteljesítésének jelentőségét. A föl­dm­­­íves szö­vet­kezet terményátvevő magtárában találjuk Kun L­ászló 8 holdas dolgozó parasztot, aki termény­­beadási kötelezettségét teljesíti. Kun László elmondotta, hogy a múlt évben több, mint 200 százalékra teljesítette kenyérgabona beadását és az idén sem akar lemaradni. — Búzatermésem .hol­danként 15 mázsa volt, futja bőven kenyérre, vetőmagra?és beadási kötele­zettségem teljesítésére is. Ami felesle­gem lesz, „C“ jegyre fogom leadni — mondotta. A földművesszövetkezet kirakatában is gyönyörű bú­zát látunk. Egy táblára Szőcs Imre dolgozó paraszt neve van felírva, aki 188 százalékra­­ teljesítette kenyérgabona beadását. Szőcs Árpád a végrehajtó bizottság elnökhelyettese el­mondotta, hogy a községben már közel 100 dolgo­zó paraszt elcsépelt és ebből kö­rülbelül 90 teljesítette kenyérga­bona beadását. Elmondotta azt is, hogy a község, ed­dig kenyérgabona beadási kötelezettsé­gének 17,8 százalékra tett eleget ,­,B ‘ vonalon, vonalon pedig 2,6 száza­lékra. Ezek a gyenge eredmények azt bizonyítják, hogy a helyi pártszervezet nem tölti be kellően feladatát és a községi tanács sem fektet súlyt a be­­gyű­jtés jelentőségére, nyilvánvalóan azért sem, mert maguk a tanácstagok sem teljesítik 100 százalékig, vagy azon felül beadási kötelezettségüket. Ezt mutatja az elnökhelyettes pél­dája is, aki nem teljesítette ke­nyérgabona beadási kötelezettsé­gét, arra hivatkozva, hogy kevés termett és nem teljesítheti. A községben megvan a lehetősége begyűjtési kötelezettségük túlteljesíté­­sére, ezt mutatja Tok Ferenc 14 hol­das, középparaszt példája is, aki ke­nyérgabonna beadási kötelezett­ségét 164 százalékra teljesítette és a cséplőgép alól­ egyenesen a földm­űvesszövetkezet raktárába szállította. Hajós Nándor 10 holdas középpa­­raszt is 172 százalékra teljesítette kenyérgabona beadását. Körösi István 172, Schmidt János pe­dig 162 százalékra teljesítették ke­nyérgabona beadásukat. Hiba van a cséplési munkálatoknál is. A község területén 8 cséplőgép vég­zi a cséplést, ebből azonban egy azért áll, mert, nincs munkaerő, 2 pedig azért, mert nincs meg a kellő felsze­relése. Ez természetesen a gépállomás vezetőségének a hibája, de felelős érte a községi tanács is és nem kevésbbé a helyi pártszervezet- A cséplés és be­gyűjtési hiányosságok mellett hiba van a tarlóbuktatás és másodnövények vetésénél is. A község területén mind­össze 500 holdon végeztek el a­­ tarló­­buktatás»*, ebből is csaknem 100 holdat a termelőszövetkezeti csoportok buk­tattak meg. Lemaradás mutatkozik a másodvetésben is. 120 holdon vetettek másodnövényt, ebből is 28 holdat a termelőcsoportok. Ezeket a komoly hiányosság­okat igyekezzen kijavítani a községi tanács és tartson szorosabb kapcsolatot a helyi pártszervezettel, szervezzék meg a népnevelő csoporto­kat és fektessenek nagyobb súlyt a dolgozó parasztság felvilágosítására, hogy a lemaradásukat behozva felso­rakozzanak az élenjárók közé és pél­dát tudjanak mutatni a versenytársaik felé. A három nagyhatalom hamis nyilatkozata Július 9-én hozták nyilvánosságra Truman elnöknek az amerikai k­omgres­­­szushoz intézett levelét, amelyben ja­vasdat­­ tesz ,­a Németországgal szem­ben fennálló hadiállapot megszünteté­sére.“ Trum­annak ezt a nyilatkozatát az angol és francia kormány is támo­gatta. A három nyugati nagyhatalom ezt az egyáltalán nem őszinte lépést, a világ és Németország közvéleményé­nek félrevezetése érdekében tette. A bárom­ nagyhatalom ugyanis nem hagyhatja figyelmen kívül Európa né­peinek hatalmas békevágyát. Kormá­nyaik kénytelenek számolni azzal a Nyugat-Németországban uralkodó han­gulattal is, amely erőteljesen nyilvá­nult meg az újrafelfegyverzés és az 1951-ben megkötendő német békeszer­ződéssel kapcsolatban megtartott nép­szavazás alkalmával. Ez a népszava­zás, amelyet bonni „kormánya’ min­denképpen meg akar gátolni, megírni rajta, hogy Nyugat-Németország lakos­ságának túlnyomó többsége az újra­­felfegy­verzéssel szemben foglal állást és rendíthetetlenül követeli a békeszer­ződés megkötését. Nyugat-Németországban fokozódik az ellenállás az újrafelfegyverzés poli­tikájával és Németországnak az ag­resszív Atlanti Tömbbe való beolvasz­tásával szemben. . A nyugati hatalmak nyilatkozata senkit sem vezet félre, még Nyugat- Németországban sem. Minden józanul gondolkodó ember világosan látja, hogy a Németországgal szemben fenn­álló hadiállapot megszüntetésével kap­csolatos csű­rés-csavarás a potsdami egyezmény újabb durva megsértése. A potsdami egyezmény ugyanis előírja, hogy egész Németország kormányával kell békeszerződést kötni. A nyugati hatalmak ezzel a nyilatkozattal is csu­pán késleltetni akarják a német béke­­szerződés megkötését. A Szovjetunió ugyanis már régen állást foglalt a békeszerződés mielőbbi megkötése mellett és ugyanezt követeli a német nép túlnyomó többsége is. A nyugati hatalmaknak ez a lépése csak elmélyíti Németország kettészaka­dását, amelyet e hatalmak háború­utáni politikája idézett elő. A három nyugati hatalom szüntelenül lábbal tipor­ja a jaltai és potsdami egyezmény cikkelyeit. Truman nyilatkozatából s az ameri­kai, meg a nyugateurópai sajtó kom­mentárjából kiderült, hogy a „Német­országgal fennálló hadiállapot** meg­szüntetésének kihirdetése nem változ­tatta meg a nyugati hatalmak Nyugat- Németországgal szemben folytatott po­­l­itikáját. „A hadiállapot megszünteté­se — írja a Monde, a francia kormány hivatalos lapja —, semmiesetre nem változtatja meg a megszállási statútu­mot.5* Nyugat-Németország tehát to­vábbra is nyögi a megszállás jármát. A „Monde“ megjegyzi, hogy a nyu­gati hatalmaknak ez a lépése nem vé­letlenül esik össze az „európai hadse­­regre’* vonatkozó párisi tárgyalások­kal, amelyeken a nyugatnémet küldött­ség Theodor Blank vezetésével vesz részt. Azt is nyíltan kijelenti, hogy a nyugati nagyhatalmak célja „a német egységek mielőbbi bekapcsolása a megalakítandó európai hadseregbe.“ A külföldi sajtó arról is hírt ad, hogy a nyugatnémet hadsereg megala­­kítása ügyében összehívott petersbergi értekezlet lényegében már befejező­dött. Ugyanez a helyzet az „európai hadsereg“ megalakításával kapcsolatos párisi értekezlettel és­ Theodor Blank­­nak, a bonni bábkormány katonai ta­nácsadójának párisi utazása is a nyír­gateurópai háború előkészítését szol­gálja. Mindkét értekezlet az Eisenho­wer tábornok parancsnoksága alatt álló nyugateurópai hadsereg megterem­tését készítette elő és e hadseregnek a magvát a nyugatnémet fegyveres­­ erők képeznék. Ez az értelme ennek a hamis nyilat­kozatnak. Erről beszéljenek agitátoraink! Tamásiban a jól teljesítő gazdik neveit bemondják hangos híradók­ba és hanglemezt küldenek nekik. Ennek meg is van a jó eredménye. A járásban 1 nap alatt 10 vagon gabonát adtak­ be a dolgozó parasztok. Azoknak a gazdáknak is bemondják a neveit, akik kulákbefolyás alatt vannak, nem teljesítik beadási kötdezettségüket, felhívják figyelmüket, hogy ne hallgassanak a kulákok szavára, kövessék az élenjáró gazdák példáját. ■ 1 * 4 bonyhádi járatban a cséplőgépek közötti versenyt úgy értékelik hogy az elcsépelt mennyiségből mennyit adtak be a gazdák. .4 cséplés és a jó agitáció együttes eredményével döntik el, hogy melyik cséplőgépé legyen a versenyzászló.* .4 *ssykt*árdi járásban a pártszervezetek gyengén irányítják a nép­nevelőket, nem ismertetik a sarlóhán­ás és a másodvetés fontosságát. Az egész járás területén lemaradás tapasztalható, a tarlóhántás 53 százalék a termelőcsoportoknál, az egyéni gazdáknál pedig 40 százalék. A másod­vetés az egyéni gazdáknál 9­­ százalék és a termelőcsoportoknál 16 száza­lék.* Gya­lajon a községi párttitkár elvtárs a­ legjobb népnevelők közül felelősöket állít be minden utcába. Az utcafelelősök irányítják a megbí­zatásukhoz tartozó utcában a népnevelőket. Felelősek azért az utcáért, hogy milyen eredménnyel megy a cséplés és a begyűjtés. A napfogyatkozás A napfogyatkozást valamikor rejté­lyes és félelmetes jelenségnek tartot­ták. Ennek oka főként az volt, hogy nem tudták magyarázatát adni annak a gyorsan lejátszódó eseménynek, hogy egyik percben teljes fénnyel ra­gyog a nap, a másik percben sötétség l­esz és kígyóinak a csillagok. A napfogyatkozás lefolyásában 3 égitest működik közre: a Nap, a Föld és a Hold. Földünk, a Nap bolygója kétféle mozgást végez, forog a saját tengelye körül, melynek következmé­nyeként a nappalok és az éjszakák szabályos időközökben váltják egy­mást, miután földünk a tengely kö­rüli forgás következtében hol egyik, hol másik felét fordítja, a Nap felé. A másik mozgás a Nap körüli kerin­gés pályája, amelyet 365 és egyne­gyed nap alatt tud­­ földünk bejárni. Ez a pálya nem egészen köralakú és így a földünk különböző távolságok­ra kerül a keringése folyamán a Nap­tól, miközben tengelyének állása is megváltozik. Ezek a jelenségek idé­zik elő a Tél, Tavasz, Nyár, Ősz vál­tozásait.­­ Hasonló pályán mozog a másik égitest, a Hold, csak hogy a Hold elsősorban a Földünk körül ke­ring mind kísérő. A Holdra jellemző, hogy nincs saját fénye, mint a Nap­nak, hanem a róla visszaverődő nap­sugarak világítanak. A Holdnak a Nap mindig csak egyik oldalát vilá­gítja meg és így fordul az elő, hogy a Hold forgása közben nem mindig a fényes, megvilágított telét fordítja a Föld felé, vagy annak esetleg csak egy részét. Ezek a Hold fényváltozása, és ezért látjuk a Holdat, hol sarló, hol félkör, hol koron­g alakúnak. A Holdnak másik jellemzője, hogy a Föld körüli pályája ugyancsak nem szabályos, hanem kissé meghúzott kör és emiatt hol közelebb hol távo­labb kerül hozzánk, miáltal kisebb­nek­ vagy nagyobbnak látjuk a E­old fényes korongját. A Hold a Föld körüli forgása köz­ben gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy eltakarja előlünk a Napot, vagy annak csak egy részét, ilyenkor nap­­fogyatkozásról beszélünk, ami legin­kább 1~~5 percig szokott tartani. Ha a Hold az előbb említett pályájának a távolabbi része alkalmával halad el a Nap előtt, akkor nem tudja az egész napkorongot eltakarni és egy gyűrűszerű fényes csík­ látszik, ez a gyűrűs napfogyatkozás. H­a a Hold a közelebbi pályája alkalmával halad át, akkor az egészet eltakarja, ez a teljes napfogyatkozás. Ha alatta vagy fölötte halad át, akkor a napkorong­nak csak egy részét takarja el, ilyen­kor beszélünk részleges napfogyatko­zásról. A napfogyatkozás helyét és idejét pontosan ki tudják számolni. A legközelebbi napfogyatkozás Ma­gyarországon 1961 február 15-én 11 órakor lesz. A napfogyatkozás bár többször van egy évben, de a Földünknek mindig más és más helyén látható, ami an­­­nyit jelent, hogy ugyanazon helyen ritka természeti jelenség, ami félel­­met váltott ki a jelenség okát nem ismerő egyszerű emberekből. A nap­­fogyatkozás valóságos okát egyes tu­dósok már körülbelül 3000 évvel ez­előtt ismerték, de titokban tartották, mert alkalmas volt arra, hogy meg­félemlítsék az embereket és anyagi hasznot húzzanak belőle. XV. szá­zad végén Kolumbusz felfedező útja alkalmával kikötött az addig ismeret­len Amerika partján. Kolumbuszt és társait, a benszülöttek nagy csoport­ja fogta körül. Kolumbusz tudta, hogy rövidesen napfogyatkozás lesz. Meg­parancsolta a sziget lakóinak, hogy rakják meg hajójukat élelemmel, mert, ha nem, akkor elveszi az égről a Napot. A benszülöttek bizalmatla­nul hallgatták a fenyegetőzést­, de mikor a következő nap bekövetke­zett a napfogyatkozás, rémülten ju­tottak Kolumbuszhoz, hogy teljesítik parancsát, csak adja vissza a Nagy Csillagot. Ne gondoljuk azonban, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek csak a törté­nelem homályából bukkannak el.ő. Napjainkban is garázdálkodnak köz­tünk a sötétség ügynökei. Néhány héttel ezelőtt zajlott le Grősz József és bandájának tárgyalása, ahol Cseh­­lár István pálosrendi rendfőnök ma­ga jelentette ki, hogy ,,a rend fel­használta a vallásos hívők hiszékeny­ségét, amikor például 1949 júniusá­ban megrendezték a fatimai ájtatossá­­got, amit aztán politikai tüntetésnek használtak fel.“ Szabó Sándor pálos­szerzetes elmondta a per során, hogy „a fatimai ájtatosságnál ma csodákról beszéltünk, de tulajdonképpen csak annyi történt, hogy a portugáliai Fa­timában 1917 május 13-án hét kislány és egy kisfiú azt mondták, hogy Csor­dát, látlak. Erre a hiszékeny emberek tömegei vonultak fel minden hónap 12-én a gyerekek által megjelölt hely­­­re. Az emberek látták a 3 gyereket, azonkívül pedig egy alkalommal, ok­tóber 13-án a napfogyatkozást, de ez nem csoda.“ Így vallott Szabó Sán­dor pálosrendi szerzetes: ,,egy nap­fogyatkozás nem csoda.“ Tehát tudták jól, hogy félrevezetik a vallásos meg­győződésű hívek tömegeit és mégis ezt terték. Miért? Egyrészt a 30.000­ forintos haszonért, másrészt politikai céljaik elérésének érdekében. A má­sik vádlott, Csellár elmondta, hogy miként használták fel borüzletre a kápolna építésére összegyűjtött pénzt. A tárgyalás során még többször el­hangzott az is, hogy hogyan hasz­nálták fel a perselypénzt gyilkosok megsegítésére és barátnőik megjutal­­mazására. a nép ellenségei elvették méltó büntetésüket, de nekünk sokat, kell tanulni ebből a perből meg kell tanulni, hogy népünk ellenségei még ma is itt élnek közöttünk és a kül­földi háborús gyujfogatokkal szövet­kezve aljas merényleteket terveznek ellenünk és békés alkotómunkánk el­len. Nekünk több és jobb termeléssel, takarékossággal, falun a mezőgazda­­sági munkák időbeni elvégzésével, a begyűjtés jó teljesítésével és nem utolsósorban a tanulás fokozásával kell válaszolni az­ imperialisták belső ügynökeinek. Minden dolgozónak él­ni kell azokkal a lehetőségekkel, amit az épülő szocializmus nyújt a művelődés és t­ermel­és terén. A ter­melés állandó fokozásával, ismerete­ink bővítésével vértezzük fel magun­kat az ellenség hazug propagandája és tévtanai ellen. Sárosdi Tibor

Next