Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-13 / 10. szám
1852 JANUÁR 13 NT & PT. 6 Aas Äj begyűjtési rendelet A Íápiköztársatóág Elnöki Tanácsa mailt vasárnap törvényerejű rendeletet arekití ki az 1952—53. évi állami begyűjtésről. Egyidősben a begyűjtési miniszter rendeletiben szabályozta az idei tej, tojás, baromfi begyűjtését is. A dolgozó parasztságot érintő nagyon fonos rendelet’elvet, az alábbiakban részletesen ismertetjük: Az idei begyűjtési rendszerben beadásra kötelezettek az állami és közületi gazdaságok és a‘termelőszövetkezeti csoportok, valamint az egyéni termelők. Az állami gazdaságok, erőgazdaságok, kísérleti tangazdaságok, továbbá e községek beadás alá eső termékeikből, kötelesek egész áru fennélésüket, tehát a vetőmag, a takarmány és fogyasztási szükségleten felüli egész termésüket az állami begyűjtés céljára átadni. Erre a mennyiségre szállítási szerződést, kell kötniök. Az önálló betrai előszövetkeziek, III. típusú •**mulőszövetkezetek. I., III típusú ■ termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyéni termelők az eddigi gyakorilat szerinti, az általuk ténylegesen megművelt földterület után kötelesek beadásukat tetjesíteni. Bogban oszlik meg a beadási stíneleteUség? Az idén a beadási kötelezettség a következő négy ágra oszlik: termény- és élővlla.beadásra, baromfi- és tojáskiadásra, tejbeadási kötelezettségre, vallamint borbeadási kötelezettségre a szőlőterület lien. Változás a tavalyi rendszerhez képest, hogy az idén a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges gabonáit a törvényerejű rendeler szerint a termelők a cséplőgépen azonnal kötelesek teljesíteni. Kenyérgabonából a háztartási és gazdasági szükséglet, tehát a gabonafejadag és a vetőmag biztosítása megelőzi a beadási kötelezettséget, takarmánygabonából, borból, élőállatból, tejből, tojásból, baromfiból azonban a beadási kötelezettség teljesítése minden mást megelőz. A beadási kötelezettség és a gépi állomással címben fennálló tartozás teljesítése után fennmaradó gazdasági termékekkel a termelő szabadon rendelkezik. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1951 december 1-i nagyjelentőségű határolta a mezőgazdasági termények szabad forgalmának kiterjesztéséről gabonafélékre 1952 június 30-ig, kapásnövényekre és borra 1952 szeptember 1- ig marad érvényben. Amennyiben dolgozó parasztságunk a nyáron meginduló új begyűjtésben beadási kötelezettségét pontosan, maradéktalanul teljesíti, a törvényerejű rendelet szerint a szabadpiac kiterjesztésével kapcsolatos széleskörű kedvezmények újból ételbe lépnek. Termelőszövetkezetek beadási kötelezettsége ’Az önálló termelőszövetkezetek és FII. típusú termelőszövetkezeti csoportok termény és élőállat beadási kötelezettsége az idén a következőképpen alakul: a) ba a megművelt földterület egy kat. holdjára eső átlagos kát. tisztajövedelme ( aranykoronánál kisebb, kát. holdanként) 100 búzakilogramm értékű terményt, továbbá 14 kiló sertést és 3,3 kg szarvasmarhát kell a termelőszövetkezeteknek beadni, b) ha a kát. tiszta jövedelem 11— 17 aranyakoroma között van, kát. holdanként 210 bú/,akilogramm értékű termény, 14 kg sertés, 3,3 kg szarvasmarha a beadási kötelezettsége. c) Ha a kát. tiszta jövedelem 17 aranykoronánál több kát. hoklanktuU, 260 búzakilogramm értékű termény, továbbá 14 kilogramm sertés, 3,3 kg szarvasmarha beadási kötelezzetség terheli a termelőszövetkezetet. Az I., II. típusú termelőszövetkezeti csoportokba tartozó dolgozó parasztok beadási kötelezettsége azonos az egyéni dolgozó parasztokévá. A tavalyihoz hasonlóan az I. .típusú tszcs-k tagjainál a kedvezmény 10 százalékos, a II típusúak tagjainál pedig 15 százalé Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméstyebadási kötelezettsége, a gazdaság nagysága és kat. kötelezettsége; kat. holdanként 12 kilogramm. A gazdálkodó részére beadási könyvecskét kell kiállítani és azt 1952 március hónapban ki kell adni számára. Milyen esetekben van helye a tej-tiszte jövedelme szerint kát. holdanként a következőképpen alakul az új gazdasági esztendőben: Az éMtállatbeadás, sertés- és szarvasmarhabeadásra oszlik. Az egyénileg termelő dolgozó parasztok sertésbeadási kötelezettségét megművelt földterületük után állapítják meg, az alábbiak szerint: szántó, rét.. sertésbeadás legelő együttes élősúly kg-baon területe: összesen: 1 kh 4 2 kh Mi 10 f C . • > kh 11. -T kh 11. 20 5 kh 25 6 kh 30 7 kh 40 8 kh 155 9 kh 65 10 kh 75 11 kh 85 12 kh 95 13 kh 105 14 kh 115 15 kh 125 1.6 kh 140 17 kh 155 18 kh 170 19 kh 185 20 kh 200 21 kh 215 22 kh 230 23 kh 245 24 kh 260 25 kh 275 Azok a dolgozó parasztok, akiknek szántó, rét és legelő együttes területe 8 kat. holdnál kisebb, a sertésbeadási kötelezettség teljesítésére egy hízott sertést közösen is beadhatnak. A három holdon aluli törpebirtokosok pedig sertésbeadási kötelezettségüket zsírral is teljesíthetik. Aertésbeadási kötelezettségnek a hízott sertés beadása után fennmaradó részét — ha az 20 kgutát kevesebb — zsírral is lehet teljesíteni. ZMrbeadás esetén egy kg élősertés helyett 60 dekagramm zsírt kell beadni. Szarvasmarha beadási kötelezettség a tavalyitól eltérően az új gazdasági évben minden termelőre kiterjed. A helyi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezheti, hogy a termelő a szarvasmarhabeadást megfelelő élősúly ellenértékének kifizetésével teljesíthesse. A kulákoknál a terménybeadási herma az egyes kát, csoportok szerint kát, holdanként az idén így alakul: aíénybeadási kötés ezjjit még mérséklésési ok? Mindenekelőtt, ha a termelő földterületén, vagy annak 30 százalékánál nagyobb részén kizárólag beadásra nem alkalmas terményeket termel. Továbbá elemi kár esetén földadó elengedésben részesülhet. Azoknak a termelőiknek, akik anyakocát tartanak, takarmánybeadási kikeleasettségéből kedvezményt kell biztosítani. A beadási kötelezettség mérséklése a sertés- és szarvasmirha beadásra nem vonatkozik. Az új begyűjtési törvényerejű rendelet 1952 július elsejével lép életbe, a tej-, baromfi- és tojás-beadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések pedig már 1952 január hó elsejével hatályba lépnek. A bérbeadásra vonatkozó rendelet lapunk legközelebbi, keddi számában közöljük. kos. A kedvezmény azonban csak azokat a dolgozó párasatokat illeti meg, akik 1952 március 10-e kWtf. tépik be A termelőcsoportba. Egyéni parasztok beadási kötelezettsége kötelesek az államnak átadni. Az egyree kát.csoportokba agazoítok a termés 20 százalékát dacokat a szántó, rét és leszelő együttes átlagos kát. tiszta jövedelme alapján kell beosztani az alábbiak szerint: T. kát. csoport 0—6 aranykoronás" II. kát. csoport 6—S „ III. kát. csoport 8—10 „ TV". kát. csoport 10—12 „ V. kát. csoport 12—14 „ VI. katt. csoport 14—10 „ VII. kát. csoport 16—18 VIII. kát. csoport 18 a. k.-tól feljebb. A két táblázatból minden termelő könnyen kiszámíthatja, hány búzakilogramm a beadási kötelezettsége az 1952—53-as esztendőben. A terménybeadási kötelezettség négy csoportra oszlik: T. kenyérgabonabeadás 28 százalék, TI. takarmánybeadás 28 százalék. III. napraforgóbeadás 18 százalék, IV. burgonyabeadás 6 százalék. A terménybeadási normáikat változólanu 1 búzabibera mitibric á 11 api íj ía meg. A termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésére alkalmas termények búza értéke a következő: Kenyérgabona beadás: 100 kg búza •• ----- 100 búzakg 100 kg rozs, kétszeres — 90 búzakg II. Takarmánybeadás: 100 kg árpa • Só búzakg 100 kg zab =»= 85 búzakg 100 kg kukorica. (■ májusi morzsolt) — 85 búzakg 100 kg lucernászéna * 59 búzakg 100 kg lóhereszéna — 50 búzakg 100 kg baltacinszéna «=> 49 búzakg 100 kg muhar = 40 búzakg 100 kg zabosbükkönyroéna # 40 búzakg 100 kg rétiszéna I. o. 33 buzidig 100 kg réti széna. II. o. 25 búzakg III. Napraforgómagbeadás: 100 kg napraforgómag : 130 búzakg IV. Burgonyabeadás: 100 kg burgonya = 33 búzakg 100 kg bab *= 150 búzakg 100 kg borsó =150 búzakg 100 kg lencse : 200 búzakg A sertés és szarmai marhabeadási kötelezettséget, élősúlyban állapítjuk meg. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a termelő a takarmánybeadás 25 százalékát árpával, zabbal, 60 százalékát pedig kukoricával köteles teljesíteni. Szárstakarmánnyal legfeljebb a takarmánybeadás 15 százaléka teljesíthető. A napraforgóbeadás teljesítése a gazdálkodó a vetőmag és a részes munkavállalók járandósága után egész napraforgótermését köteles beadni. A burgonyabeadási kötelezettség teljesítésébe a termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok burgonyatermésük 10, a dolgozó parasztok a termés 15, a kn kulákok beadási köre!c*e!l§ége Sertéséi WBPVfM Marhabradán A kulákok sertésbeadási kötelezettsége a következői d íi M o u-H iá-e te 2 te o te s. o te ° te j | CS Árf t _ s tu SH 8 C. :t> s > l > ? 51 fii úz a ki 1 ! gr a mm 1—3 holdicr 38 56 74 92 109 127 14« 163 3—5n 59 87 115 143 170 198 226 254 5—8 n . 81 119 157 195 234 272 310 348 8—10r 102 150 198 246 295 343 391 439 10— 5 y> 114 168 221 275 329 383 4.36 490 15—20„ 127 187 247 307 366 426 486 546 20—25 140 206 272 338 404 470 536 602 Birtok csoport , kart., hold. 5 y . _• 2 Szántó rét, sertésben űás legelő együttes élősúly kg-ban területe: Összesen: 25—27 holdig 330 27—30 .. 360 30- -35 .. 420 35—40 .. 470 40—45 .. 520 45—50 .. 570 50—60 .. 640 60—70 720 70—80 800 80 holdon fölül miden további 10 kat.hold nílan: 125 A kulákok szarvasmarha beadási 1f "ej íl -Is t"0^0 ^ c -y G, P, P< s'l S' 1 él rá O yc p. § > 1 ■\p. >1 Vili. ki csoport 'búza kilogramm 26 holdon vagy annál nagyobb 153 225 297 369 442 514 586 658 PÁRTÉPITÉS Ofmuscföst nyújt a mindennap! pdrtmunkában Az Állami Gazdaságok Tolna megyei Trösztjének felhívása az újítókhoz Állami gazdaságsainkra hárul az a feladat, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítésében élenjáró szerepet töltsenek be. Állami gazdaságainknak egyben, kísérleti gazdaságokká is kell válniuk, hogy új termelési módszereket valósítsanak meg új, nálunk eddig ismeretlen növényfajtákat honosítsanak meg. Ezeknek a feladatoknak megvalósításánál szilárd alapra támaszkodhatnak, az élenjáró szovjet tapasztalatokra, a fejlett agrotechnikai eljárásokra. Ezek mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy állami gazdaságaink kihasználók a helyi adottságokat és ezek figyelembevételével valósítsák meg a feladatokat. Ezeknek a feladatoknak megvalószásánál gondot fordítsanak arra, hogy a munkaterületükön újításokkal harcoljanak a többtermelésért. A bevált újításokat minél szélesebb munkakörben kell alkalmazni és az újítók jutalmazására is gondot kell fordítani állami gazdaságainknak. Az Állami Gazdaságok Tolna megyei Trösztje felhívással fordult a gazdaságokhoz és egyben szempontokat adott, a téli újítási feladatterv megvalósításához. E feladat megvalósításának érdekében minden gazdaságba,, meg kell szervezni az újítási bizottságot és az ötletnapi bíráló bizottságot január 25-ig. Az ötletnapi és újító bizottsági tagok névsorát január 25-ig be kell küldeni a Megyei Tröszt Központ újítási megbízottjának címére. A beadott újításokat pontosan tartsák nyilván, a gazdaságokban, a hiányzó újítási naplókat a legrövidebb időn belül szerezzék be a Nyomtatványellátó Vállalattól. Január 25-ig az eddki el nem intézett, összes újításokat tárgyalják le az újítási bizottságok és gondoskodjanak az eddigi újítások kijutásáról. Az újítási bizottságok gondoskodjanak arról is, hogy az hidasokat a gyakorlatban is bevezessék. Nagyobb jelentősége újításokat adják át más gazdaságoknak is, hogy ott in alkalmazni tudják, mert nem egy dicsőség egy gazdaságnak, ha új visát másutt is alkalmazzák. Január 25-ig minden újítási bizottság gondoskodjék arról, hogy a téli gépjavítási munkákkal kapcsolatos újításokból egyet letárgyaljon azonkívül egy újítást tárgyaljon le az állattenyésztés területéről, amely a tejtermelés 30 százalékos emeléséhez járul hozzá. A munkánk megkönnyítése érdekében a téli gépjavítások idején az újítók tervezzenek a rendelkezésre álló eszközökből önetető cséplőgépeket. A gépcsoportok újítói tervezzék meg, hogy a cséplőgépeknél a pelyva e - szállítását hogyan tudnák ventillációs vagy egyéb eljárással megvalósítani. A tél folyamán újítóink foglalkozzanak azzal a feladattal, hogyan tudnának nagyteljesítményű kultirátorhoz hasonló répaegyelő gépeket konstruálni. Ezenkívül a növényápolási munkákat megelőzően, gépeket minden gazdaságban kell szerkeszteni nagyteljesítményű gépvontatású talajsimítókat. Állami gazdaságaink újítói előtt új feladatok állnak, új eszközökkel kell megkönnyíteni a munkák elvégzését és hogy a dolgozók nagyobb eredményeket érhessenek el ötéves tervünk megvalósításában, a szocializmus építésében. Jól sikerült termelési értekezleten vitatták meg az elmúlt év tapasztalatait az aszfaltozó és Kövezi Valistól döipói Az Aszfaltozó és Kövező Vállalat dolgozói január 8-án ünnepi értekezletre gyűltek össze Szekszárdig. Ezen az értekezleten osztották ki 40 dolgozónak a jutalmakat sztahánovista jelvényeket és okleveleket A dolgozók már előző napokon is lelkesen készültek erre az ünnepre, melyen megkapják az 1951. évben végzett jó munkájukért a megérdemelt jutalmat. Németh Tihamér UB-elnök elvtárs ismertette, hogy mi tette lehetővé azt, hogy a dolgozók elérték, hogy majtt kioszthatták azoknak a dolgozóknak a sztahánovista jelvényeket, akik jó munkájukkal kiérdemelték. Ismertette továbbá, hogy az 1951. éviél sokkal több sztahánovistája lehetne a vállalatnak, ha a többi dolgozók is magukévá tették volna a szigorú munkafegyelmet, és megszüntették volna brigádjaikon belül a lazaságot Az ünnepélyen részvevő dolgozók lelkesen szóltak hozzá a beszámolóhoz. Deák Ferenc újonnan kitüntetett sztahánovista mondotta: Pártunk tanítása és a Szovjetunió fejlett munkamódszerével értük el ezt a szép erdményt. Köszönhetjük a jó eredményt annak is, hogy brigádjukon belül nem volt igazolatlan mulasztás, harcoltunk állandóan a brigádon belül még nem öntudatos dolgozók neveléséért. Tóth János hozzászólásában kifejtette, hogy mennyire fontos, hogy az 1951. évben fennálló hiányosságokat kijavítsuk. Fontos, hogy elsősorban mi magunk szilárdítsuk meg végre a laza munkafegyelmet. Sokkal hatékonyabban harcoljunk azok elleni lazaságok ellen, melyek előidézték, hogy évi tervteljesítésünket sem tudtuk részletében teljesíteni. Nem volt állandóan biztosítva munkaterületünk és nem mertük felvetni ezeket az észrevételeket az építésvezetőség felé, nem mertünk bírálni a felsőbb gazdasági vezetők felé. Ebből tanultunk és 1952- es évi tervünket eredményesebben tudjuk befejezni, mint 1951. évben, feltétlen fontos, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöböljük és bátran bíráljuk meg azokat a dolgozókat, akik a munkafegyelemben lazaságot idéznek elő. Az értekezleten résztvevő sztahánovisták és a többi dolgozók is hoztak határozatot az 1952-es évi munkájuk megjavítására.-Mi, az Aszfaltozó és Kövező Vállalat sztahánovista oklevéllel és jelvénnyel kitüntetett dolgozói hálánkat fejezzük ki pártunknak és kormányunknak s a következőket vállaljuk az 1Q32 tervét beindító Kánál: „Vállaljuk, hogy a minikai égyelmet megszilárdítjuk. Oly módon, hogy mi magunk fogunk példát mutatni a többi dolgozónak. Brigádunkon belül nem lesz egyetlen igazolatlan mulasztó sem. Mi sztahanovisták harcolni fogunk az eddig elért teljesítmények megtartásáért, eddigi tapasztalaltainkat átadjuk, a többi dolgozónak. Tapasztalatátadásokra mozgalmat indítunk, hogy megsegítjük az alacsony százalékot teljesítő dolgozókat, hogy minél több sztahanovistánk legyen [UNK] az 1932-es évben. Ezért sztahanovistáink csatlakoztak Röder Béla elvtárs felhívásához, a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók támogatására. Farcolni fogunk az 1952-es tervévben a munkafegyelem megszilárdításáért és az 1952-es tervév sikeres befejezéséért. VARGA GYÖRGY Építők Szakszervezetének megyei titkára, Adjunk lehetőséget a MeVzsre! munkába siető dolgozóknak az utazásra 19p2 január 5-én a mözsi állomáson az utasok hely hiányában a paklikocsiba, vagy annak tetejére is felszálltak volna, hogy munkába siessenek. Persze, ez nem lett volna helyes, amire az állomás vezetője figyelmeztette is őket. Nem esett azonban szó arról, hogy mi legyen azzal a 430 dolgozóval, akik ott szorongtak a perronon. Hogy ez mennyire így volt, bizonyítja az is hogy egyszer csak Duna forgalmista megjelenik, arcán kajlán mosollyal. — ahogy ezt az utasok meg is jegyezték, — és a vonatot indítani akarja. —l Álljunk csak meg! — hangzik egy hang a tömegből—, mi lesz velünk ha elmegy a v qjiat? kérdi Benedek elvtárs, a Népbolt pártfitkára, aki szintén munkájába sietett. Benedek elvtárs oldalán több érdeklődő is akadt és kérték, hogy történjen valami intézkedés ,hogy munkahelyükre márhassanak. A hosszas unszolás után, ami f<é 1 órát vett igénybe, végre engedett, az állomás vezetősége és kiadta az intézkedést, hogy az állomáson kihasznánálatlanul akó 2 vasúti kocsit a ver nat mán kell kapcsolni Mindenesetre kérjük a vasutat, hogy intézkedjenek, hogy a dolgozók késés és veszekedés nélkül juthassanak munkahelyükre