Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-22 / 145. szám

TOLNAI NülPO VILAO PROLETÁRJA!! A MA­­SZAMBAN: Szereezzük meg az egységes falusi népnevelő hálóz­ot, (2- o.) —­ A Magyar Népköz­ársaság kormányának nyilatko­zata, (3. o.) — A miniszter­anács határozatot hozott a bányászok házépi­tésének elősegítésé­ről. (3. o.) — így él a munkásifjúság Tito Jugoszláviájába. (3. o.) -r Épül a kommunizmus. (4. o.) — Miért jár élen a begyűjtési köte­lezettség teljesítésében Tolna község? (5. o . — Kémiai ,,háboru‘­ a növényi kártevők ellen. (6. o.) 1 IX. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM aIJA 50 HLLeH ________ VASÁRNAP. h­>53 JÚNIUS­­i* Az aratás mellett végezzük el a növényápolási munkákat is Megyénk területén megkezdődött iá növényápolási munkákkal párhu­zamosan az aratási munka. Állami gazdaságainknak, gépállomásaink­nak, tszcs-eknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak az aratási munkákkal egyidejűleg fontos fel­adat a növényápolási munkák idő­ben való elvégzése. A növényápo­lási munkák, ahol rendszeresen és időben vannak elvégezve, ott meg­mutatkozik majd a termelés emelke­désében is a jó ápolási munka. Ennek érdekében tehát mozgósítani kell minden erőt, hogy idejében fe­jezhessük be a kukorica harmadik kapálását, a burgonya töltögetését és a gyapot kapálását. Az elmúlt esztendő azt mutatta, hogy azokban a tszcs-kben és állami gazdaságok­ban, vagy egyéni dolgozó parasztok­nál, ahol idejében végezték el a ka­­pálást, ott több termés volt 4—5 mázsával, mint ahol felületes mun­kát végeztek. A növényápolás sikeres elvégzé­­sének érdekében mindent kövesse­nek el az állami gazdaságok, tszcs-k és egyénileg dolgozó parasztok is. De ehhez a munkához minden támo­gatást meg kell adni a járások és községek tanácsainak, hogy a jó növényápolási munkákkal segíthes­sék elő a növények fejlődését. A jó növényápolási munkával elősegítik a növények táplálkozását, a talaj szel­lőztetését és megakadályozzák a nagymérvű talajnedvesség elpárol­gást. A nagytormási, a gyapai és a biritói állami gazdaságok már jó elő­­re elvégezték a növényápolási mun­kák zömét, hogy ezáltal megkönnyít­­sék az aratás ideje alatt az egyes növények ápolását. Tszcs-inknél ez mutatkozik meg például a zombai Vörös Csillag, a tamási Vörös Szik­ra, a íaddi Új Élet tszcs-knél, me­lyek idejében végezték el az aratás előtti növényápolási munkákat. Az egyénileg dolgozó parasztok­ közül Dabi István szekszárdi lakos már előre jól fekészült az aratásra és el­végezte a növényápolási mun­kát. A növényápolás fontosságát az aratás idején ismertetni kell szak­embereinknek és tanácstagjainknak, hogy ne fordulhasson elő az, mint a tavalyi esztendőben, hogy egyes nö­vények ápolását az aratás és csép­­­é­s idején elhanyagolták és emiatt nagy kiesések voltak­ a terméshozam­nál. Minden becsületes dolgozónak ismerni kell mit jelent az idejében végzett növényápolás és ezen ke­resztül hogyan segítheti elő a több­­termelésen keresztül az életszínvo­nal emelkedését, az állattenyésztés fejlesztését. A növényápolási munkákat, hogy meggyorsíthassuk, fontos, hogy az állami gazdaságok, tszcs-k mozgósít­sák azokat a rejtett tartalékokat, melyek ezideig kihasználatlanul vol­tak a gazdaságban vagy a közsé­gekben. A sárközi és a tolnaszigeti állami gazdaság helyesen oldotta meg ezt a kérdést, mert már előre gondoskodott és kisebb földterület­tel rendelkező parasztoknak telje­sítménybérbe, kukorica és cukor­répa földet adott át. De mindezek mellett az állami gazdaságban dol­gozók családtagjaikat is bevonták a növényápolási munkák elvégzé­sébe s több olyan családtag van, aki 3—4 hold területet vállalt meg­munkálásra. Ezek példája nyomán fokozott erővel fogjanak hozzá a gazdaságok és tszcs-k vezetői, vala­mint a tanácselnökök a rejtett tar­talékok bevonásához, hogy ezen ke­resztül elősegíthessék a növényápo­lási munkák idejében való elvégzé­sét és mega­kadályozzák az esetleges munkacsúcsok keletkezését. Az ide­jében végzett munka biztosíték a többtermelésre, de biztosíték arra is, hogy úgy szocialista szektoraink, mint az egyénileg dolgozó parasz­tok könnyebben teljesíthessék az állammal szembeni kötelezettségü­ket és többet vihessenek a tszcs-k és egyénileg dolgozók a szabadpiacra. A jó növényápolási munkával a fagykárt szenvedett növényeket is előresegítik fejlődésükben és így a fagykár okozta betegségeket kihe­verve ugyanolyan terményt hoz­hatnak, mint azok a növények, ahol fagykár nem volt. A jó növényápo­­lási munkát csak úgy tudják elérni, ha fokozottan alkalmazzuk a fejlett agrotechnika alkalmazását és rá­térünk az eddiginél szélesebb kör­ben a gépi művelésre. A gépi műve­­­lésen keresztül elérjük azt, sokkal gyorsabban, egyenletesebben végez­hetjük a növények ápolását, a mun­kaerő szempontjából pedig jelentős megtakarítást érünk el és olcsób­bá tesszük a termelést. Az idejé­ben végzett gépi műveléssel lecsök­­kenthetjük a talajnedvesség elpá­rolgását és megkönnyítjük a kézi munkaerőre eső munkát. Ahhoz azonban, hogy jól és idejében végez­­hessü­k el a növényeink ápolását fontos az, hogy jól szervezzük meg és használjuk ki a gépi és kézi munkaerőnket A szervezésnél a ve­­zetőségnek szem előtt kell tartani elsősorban a gép kihasználását és a kézi munkaerővel való összeegyez­tetést. Ebben a munkában nagy fel­­adat vár a gépállomás, állami gaz­daság és a tszcs vezetőségére, va­lamint a tanács apparátusára, hogy úgy szervezzék meg a munkát, hogy idejében elvégezzék és ezen keresz­tül biztosítsák a többtermelést és ezen keresztül népgazdaságunk, öt­éves tervünk sikerét. Ehhez a munkához az eddiginél még sokkal hathatósabb támogatást kell nyújtani a járási, a falusi, va­lamint az üzemi pártszervezet ve­zetőinek. Fokozott ellenőrzést gya­koroljanak a gazdaságok és a köz­ségi tanácsok szerveire, hogyan szervezzék meg a növényápolási munkák elvégzését és ezzel kapcso­latosan az aratási munkákat. A Dombóvári Fatelitő Vállalatnál Bodor István és Muráth Ferenc 1953 május havi tervüket teljesítik A Dombóvári Fatelitő Vállalat dol­gozói az év elejétől kezdve kemény csatát vívtak, hogy tervüket naponként teljesíteni tudják. Fáradozásaikat, mun­kájuk­at eredmény, siker koronázta. Tervüket mindig teljesítették. Nem volt olyan dekád, hogy a tervelőirány­zatukat ne tudták volna teljesíteni. A II. negyedév utolsó napjaiban a mun­ka tempóját még jobban fokozták, hogy a tervet részleteiben teljesíteni tudják. A vállalatnál az 500 kilométe­res mozgalomban versenyeznek a dol­gozók. Ezen belül segítik elő a vasutas forgalmi dolgozókat az őszi csúcsfor­galom sikeres teljesítésében. A dolgozók kiváló teljesítményei igazolják, hogy megértették mit jelent harcolni a békéért, a terv teljesítésé­ért. Ilyen dolgozó a Dombóvári Fate­lítő Vállalatnál a sok közül Bodor István és Murák Ferenc bri­gádja, akik már 1953. május havi tervelőirányzatukat teljesítik. Vagy Vörös Róbert, aki ezekben a na­pokban már a szeptember havi terv­­előirányzatát teljesíti. Ezek mind idő­sebb dolgozók, de ezek mellett szoro­san ott haladnak az üzem ifjúmunká­sai, DISZ fiataljai. Az elmúlt havi terv előirányzatukat 139,5 százalékra telje­sítették. Az előjelek szerint június ha­vi tervüket még magasabb százalékra teljesítik, amit még fokoz az a lendü­let is, mely a tervteljesítésnél, az Al­kotmány ünnepére vállalt szocialista kötelezettségek megléte­énél és azok teljesítésénél mutatkoznak. (H. F.) j | ÉPÜLŐ MEGYÉNK ötéves tervünk harmadik esztendeje, a döntő év egyre hatalmasabb beruhá­zásokat eredményez a mi megyénk te­rületén is. Új, jó és bővizű kutak, böl­csődék, utak, mozik s egyéb lakóépü­letek egész sora jelzi, hogy ötéves ter­vünk valóban a béke terve, s mindez dolgozóink életszínvonalának nagymér­etével tervünk végére azonban még nagyobb eredmények várhatók. Ezt lát­hatjuk az idei év beruházásainal, nagyságából és sokoldalúságából is. Régi probléma Szekszárd város vízel­látásának javítása úgy minőségileg, mint mennyiségileg egyaránt. Ennek keretén belül közel 100 ezer forintos költséggel új kút fúrása már meg is történt. Emellett azonban a meglévő vízmű bővítésére és egyes fővezetékek kicse­rélésére, korszerűsítésére majdnem 20 ezer forintos költség van előirányozva. A munkálatok már meg is kezdődtek, s befejezésük az ősz folyamán, lesz. A vízisport kedvelői is sokat várhat­nak a tervtől. A szekszárdi népfürdő medencéjének falát magasabbra építik, hogy vízilabdázóink megfelelő helyet kapjanak sportolásra. Eddig ugyanis az uszoda egyik része felelt meg a kö­vetelményeknek, míg a másik részén nem volt megfelelő mély a víz. Ezen­kívül a fürdő vízellátásá­nak megjaví­tására bekapcsolják az ott lévő kutat is. Jó ivóvíz ellátás körül azonban nem­csak Szekszárdon, hanem megyénk több falvaiban is van javítani való. Ezek is szerepelnek a tervben. Sárpilis termelő­szövetkezeti községben tavaly megkezdett kútfúrást az idén fejezik be 43 ezer forintos beruházás­sal. Ezenkívül 20 ezer forintos k­ölt­­séggel kultúrotthon létesül, melyet ma­tékű emelését teszi lehetővé. Egyúttal azonban megmutatja azt is, hogy pár­tunk tanításai és közvetlen útmutatá­sai nyomán, népünk állama jól gaz­dálkodik a dolgozók vagyonával­. Té­nyek bizonyítják, hogy az adófillérek újra visszakerülnek a faluba, városba, nagyszerű alkotások alakjában­ avatnak fel. Az országos hírű kultúr­­csoport most már otthon is méltó ke­retek közt tudja bemutatni nagyszerű tudományát. Segítik a dolgozókat, hogy termelési eredményeik állandó növelésével hálálhassák meg pártunk­nak és szeretett vezérünknek Rákosi elvtársnak szerető gondoskodását, mellyel az átkos múlt bűneit sorra fel­számolja. Regőly községben a tavaly megkezdett artézikus fúrását fejezték be az idén, mintegy 30 ezer forintos beruházással.­ Ez is nagyban hozzájárul, hogy az egészségügyi vi­szonyok tovább javuljanak a község­ben. Döbröközön is az idén létesítettek egy új kutat 20 ezer forintos költséggel. Ezt is még a múlt évben kezdték el. A nők mind szélesebb körű bevoná­sának elősegítésére is hatalmas beru­házások történtek megyénk területén. Ez is bizonyítja, hogy a mi alkotmá­nyunk nemcsak biztosítja a nők egyen­jogúságát, hanem népi államunk a leg­messzebbmenő segítséget is megadja hozzá. 35 férőhelyes állandó bölcsőde épül Szekszárdon, közel félmilliós költ­séggel, hogy minél több asszony tudja gyakorolni alkotmányunk ad­ta jogait. Üzemi bölcsőde létesül 30 ezer fo­rintos beruházással a szekszárdi kór­házban is. Ezzel is hozzájárulhat egy­­re több nő ötéves tervünk sikeres be­fejezéséhez. Egyben az egyre növekvő mun­káshiányt küszöbölhetjük ki. A nők bevonásának, a termelő mun­kába, nagyarányú elősegítése falvaink­­ban is rohamosan növekszik. Bátaszéken 20 férőhelyes bölcsőde létesült. Az épület ugyan megvolt, de azért je­lentős beruházásokra volt szükség melyeket mind ötéves tervünk biztosí­totta. Mözsön ugyancsak 20 férőhelyes bölcsőde lé­tesült 12 ezer forintos költséggel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mözsi dolgozók ez évben még kiválóbb ered­ményeket érjenek el a mezőgazdasági munkák és begyűjtés terén, mint ta­valy. Tamásiban 33 ezer forintos költséggel létesült egy 20 férőhelyes bölcsőde. De 20 ezer forint jutott kultúrház megvalósítására is, hogy becsületes jó munkájuk után dolgozóink tanulhassa­nak, művelődhessenek vidám szórako­zás mellett. A bölcsődék mind széle­sebb körben való felállítása nemcsak a nők munkáját segíti elő, hanem a gyermekek gondos nevelését is. A kul­­túrotthonok pedig elősegítik, hogy a szörnyű elnyomás alatt sínylődő fel­­szabadulás előtti gyermekekkel ellen­tétben ,a mai kor gyermekei már 8 bölcsődétől érezzék pártunk célkitű­zését: „Legfőbb érték az ember"­! Ezek az adatok is segítsenek ben­nünket, még nagyobb lendülettel har­colni terveink teljesítéséért, erősítve, • hazánkat, a hatalmas Szovjetunió ve­­­­zette béketábor oldalán. Szekszárd város hatalmas fejlődésnek indult. Ai építőipari vállalatok dolgozói kimagasló eredményeket érnek @­ az új normával­ nak rendezése. Az új normával a dől­­t Ebben a munkában a­ lüzaíminkai Megyénk építőipari vállalatainál a dolgozók határtalan lelkesedéssel fo­gadták a minisztertanács határozatát a normarendezésről. Azóta eltelt már néhány hét. Ezek a hetek bizonyítékok arra, hogy helyes volt és szükségessé vált egyes munkafolyamatok normál­gozók keresete, teljesítménye nem csökkent, sőt nem­ egy eset van, ami­kor a dolgozók előző havi teljesítmé­nyüket túlteljesítik, emellett természe­tesen az anyagi javakból is többet ré­szesednek. A Tolnamegyei Tatarozó és Építőipari Vállalatnál normát ne teljesítette volna. Ambrus Ferenc 216, Sántha József 211, Misk­olczi József 192 százalé­kos normateljesítményt értek el Az Útfenntartó Vállalatnál az előfelté­telek biztosításában a műszaki dolgo­­zók közül Késmárki József főmérnök és Nagy Sándor mérnök végeztek lel­kes munkát, aminek mintegy tükör­képe a dolgozók elért eredménye a terv teljesítésében, az új norma bevezetésével a dolgozók é­vét ne tudta volna teljesíteni, vagy a kimagasló eredményeket értek el a terv teljesítésében. Mint mindenben, az új norma alkalmával is a vállalat sztahánovistái járnak az élen. Egyes szakmánként ha megnézzük a dolgo­zók elért eredményeit, akkor azt álla­píthatjuk meg, hogy az új normával a régieket jóval túlszárnyalják. Susák Imre jelvényes sztahanovista rendezett normáját 162 százalékra teljesítette. Czimmerm­ann Antal kőműves 201 százalékot teljesített. Wiedemann János sztahanovista ács 201, Majdics Gyula kőműves 174, Grósz János kőműves 154 szá­zalékra teljesítették legutóbb; 10 napos tervelőirányzatukat az új normán belül. A dolgozók jó eredményeiket az új nor­mával köszönhetik annak, hogy a mű­szaki vezetőség a feltételeket még job­ban biztosította, megteremtette az elő­feltételeket a terv, illetve a vállalás tel­jesítéséhez. Ebben a munkában Hipp József építésvezető és Steindl Antal csoportvezető végeztek példamutató munkát. az új norma alkalmazásával a terv tel­jesítése fokozatos emelkedő irányt vett Szinte elenyésző azoknak a dolgozók­nak a száma, akik normájukat nem tudják teljesíteni. Ezek megsegítésére a sztahanovisták védnökséget vállal­tak, hogy jól bevált munkamódszerei­­ket szaktársaiknak átadják, azokat se­gítik még nagyobb, még kiemelkedőbb eredménye elérésében. De a műszaki vezetők is megfogták a munka végét, akik valamennyien szocialista kötele­zettséget vállaltak, hogy a terv teljesí­ Az Útfenntartó Vállalatnál egyes körzetekben a dolgozók jó ered­ményei a terv teljesítésében az új nor­mával mutatkozik. Nem volt olyan dolgozó a legutóbbi dekádban aki ter­ A HL számú Mélyépítő Vállalat paksi építésvezetősége a normarende­zést helyesen vitte a dolgozók közé, legszélesebb körben bevonta, azok meg­magyarázták a dolgozóknak, hogy mi­ért vált szükségessé az új nornaren­­dezés. Bevezetése óta a vállalatnál nem fordult elő igazolatlan mulasztás és 100 százalékon alul teljesítő dolgozó nem volt. A norma teljesítésében a Müller és a Koleszár brigádok járnak az élen. A dolgozók szocialista kötelezettsé­get vállaltak valamennyien Alkot­mányunk évfordulójának tisztele­tére. Vállalásaik legnagyobb része a többi termelésre, a gépek jobb kihasználásá­ra és a munka jobb megszervezésére irányultak. A műszaki feltételek bizto­sításával elérték azt, hogy tervelőirány­zatukat naponta tudják teljesíteni. A legutóbbi dekáderedményük 131 szá­zalékos volt. A Szekszárdi 73/2. Építőipari Vállalatnál téséhez szükséges előfeltételeket építés­­vezetőségükön, munkahelyükön a dol­gozóknak biztosítják, hogy tervelő­irányzatukat minél nagyobb százalék­ban, részleteiben is tudják teljesíteni. Czank Nándor és Mérei Miklós építés­vezetők ebben a munkában a legjob­baknak bizonyultak. A többi építés­­vezetők is oly­annyira biztosítják az előfeltételeket, hogy mind nehezebb megállapítani, hogy melyik építésveze­tő végzi a legjobb munkát.

Next