Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-31 / 25. szám

TOUKAI vílaq pacurrÁPUAi egvesuueteki , A MAI SZAMBÁN: A Szovjettunó 1951. évi népgazd*»ági tetve 1«I)*lH4lé­l­ tT­­dményei. (2. o) — Tuniszban változatlanul feszült a helyzet, (7 o.) — Hazwndal' a gvá»x vonat Csoibalszan msrsallaL (2. o ) — Az új gazdas.. . ; egyezmény még in­kább az USA gyarmatává süllyeszti Jugoszláviát. (2. o.) — A pártnapo­k t­apaszta­la­tb­ól. (3 o.) — A dombóvári ma­lom dolgozóinak felajánlása Rákosi elvtárs születésnap­jára. (4. o.)J Ö§*íÄM E tßitbfTJÄfi^NAlC* l^VPJ ÉVFOLYAM, 25. SZÁM­ÁRA oO I­ILLÉR CSÜTÖR­TÖK, 1952 J VA* A­.» A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap sikeréért a Szocializmust építő 1.1 stílűknek I iíg van olyan perce, részlete, ame­­ly ne (enne tartalmasabbá, derül­t be a Szovjetunió léte, eredmé­­neinek hatása. Munkánkhoz ta­­sztalatokat, terveinkhez távlato­­­t a Szovjetunió ad, pártunk a tvjet nép példáján tanít bennün­­k megteremteni a magyar nép bdogságát. Nem vagyunk egye­­t, tehát. Az ,,ősi áitok", a ma­­ar nép „nagy árvasága", amely­­r­ől hosszú évtizedeken keresztül sitították a népet és igazolni akart L­k gyalázatos politikájukat az or­­sz­ágvesztő úgy eltűnt a történelem sellyesztésében, mint a vele egy [őröl metszett úri hazugságok egész­­|>ra. r Hét esztendő óta világosan látja n epünk: amikor a fasiszta hazaáru­­­lók a legmélyebbre taszították ezt az o­­rszágot — akkor sem voltunk e­gyedül. Moszkva, Kiev, Sztálin­­rád alól „elindultak testvéri tan­ok" és elhozták a nép számára a legyáltó szabadságot. És hét esz­­mdő óta állandóan érezzük, hogy­an barátunk, van támaszunk, van Segítőtársunk a béketábor vezetője, a hatalmas Szovjetunió. Mit jelent számunkra, a magyar nép számára is a vezetés? Különösen most idős­­zerű ezt a kérdést megvizsgálnunk. Amikor egész országunk népe és ha a mi megyénk dolgozói is a Ma­­gyar-Szovjet Barátsági Hónap mél­­tó megünneplésére készülődik- jelent védelmet és támogatást­zabadságunk megőrzésében. Bará­­okot jelent a népi demokráciák népeinek, a felszabadult és a sza­­ba­dságért küzdő népeknek a sza­­badságát, amelyekkel legszorosab­­ban a Szovjetunió iránti közös szeretetünk fűz össze bennünket, biztosítást ad abban, hogy mindaz, amiért erőnk feszítésével küzdünk eL­érhető és megvalósítható. Példamu­tatásait használjuk mi is fel a szo­­cializmusunk építésében és hasz­­ná­ljuk fel a tapasztalatok végtelen tárházát életünk minden területén.­­ A Magyar­ Szovjet Társaság az, amely megyénkben is kézzelfogható s remléltető közelségbe hozza elénk a szovjet nép tapasztalatait. Azo­­két az emberekét, akik a világ egy­­patodán megváltoztatták a világot. MSZT szervezeteink a szovjet em­berek életéről szóló kisfilmek se­gítségével megmutatják, milyenek ők maguk. Az előadások tetteikről, a­hoto munkájukról, a brossurált módszereikről beszélnek. Ennek nyomán fejlődött ki nálunk is az egyre hatalmasabb eredményeket hozó munkaversenymozgalom, mely egyedül biztosítéka, hogy a nyugati tőkés társadalom terméseredmé­nyeit még az eddiginél is jóval fe­lülmúljuk. Nazarova, Kovaljov, Ri­­póv és a többi hősök példája nyo­mán nálunk is így válnak legendás nevekké Röder, Deák, LoV elvtár­­unk nevei. De nemcsak­­ iparunk számára je­lent mérhetetlen segítséget a Szov­­jetunió állandó segítsége. Lehetet­­len felmérni azt a segítséget, ame­lyet a nálunk járt szovjet kolhoz­parasztok helyszíni útmutatása, se­gítsége adott dolgozó parasztjaink­nak. A mezőgazdasági termelvé­­nyek hozamának növelésére kapott szaktanácsok közül élő példának elég, ha egyet említünk. A decsi Alkotmány tszcs a szovjet példa nyomán négyzetesen vetette kuko­ricáját, aminek eredménye 40—50 mázsás holdankénti termés lett. Ez­zel szemben az egyénieknél, bár ők is jól megművelték, mégis csak 30—35 mázsás holdankénti átlagot értek el. MSZT szervezeteink, különösen az utóbbi időben egyre jobban lát­ják­ feladatuk fontosságát. Szerve­zetük tagjainak számát egyre növe­lik, azzal a céllal, hogy dolgozó né­­pünk legszélesebb tömegszerveze­teivé váljanak. Alsónánán, Sióagár­­don, Bátaszéken és egy egész sor helyen új­jászervezték­ a vezetősé­geket és ennek eredményeképpen a taglétszámok is álandó növekedést mutatnak- A decsi MSZT szervezet­ben 250 új tag beszervezését vál­lalták. Hogy őszen 50 új taggal erő­­sítik szervezetüket. Mozilátogatást szerveznek, hogy községeink, vá­rosaink dolgozói m­in­él jobban meg­ismerjék annak a népnek életét, amelyiknek olyan sokat köszönhe­tünk- A most beinduló Magyar- Szovjet Barátsági Hónap célja is ez. Az eddigi példákból is láthatjuk, hogy e tapasztalatokból meríthe­tünk­ ihletet jövő körvonalainknak megrajzolásához és az ő példájuk­­ra támaszkodva oldhatjuk meg a­ hétköznapok sok-sok kisebb, de óriásit termő feladatait. P­­etünk, amikor létrehozta a Magyar-Szovjet Társaságot, e példa megismerésé­nek egyik fontos eszközét adta kezünkbe. Révai elvtárs azonban egyben, figyelmeztet is bennünket, amikor azt mondja: „A szovjet-ma­gyar barátság gondolatának ápolá­sa persze nemcsak a magyar.szói?­­jel társaság ügye, feladata ez kor­mányunknak, pártunknak és vala­mennyi demokratikus szervezet­nek ...“ Ezért tehát mindnyájunk feladata az, hogy az MSZT-szerve­­zetekben részt kérve a munkából, a saját munkaterületünkön vigyük sikerre e nagyjelentőségű ese­ményt. Azért, mert az eddigiekből is láthatjuk, hogy a szovjet tapasz­talatok nélkül nem haladhatunk elő­re. Tehát most az előttünk álló növekvő feladatok hatalmas terve­ink és az ellenség egyre dühödtebb ellenállása számunkra ezt szinte parancsolóan megköveteli. feketevágások felszámolásával biztosítjuk a dolgozók hús- és zsírellátását A január 29-i Magyar Közlönyben megjelent a belkereskedelmi és a be­gyűjtési miniszter együttes rendelett a­­kvadékjegy megszüntetéséről. A rendelet értelmében február 1-től a sertészsír, olaj­­ és margarin az egész ország területén a megállapított áron (sertészsír 35 forint, margarin 28 fo­rint, olaj 24 forint) szabadon vásá­rolható. Ez annak az eredménye, hogy a sertésbeadás teljesítésével biztosítani tudtuk dolgozóinknak hús- és zsírszük­­ségletet. Hogy továbbra is biztosítani tudjuk, kíméletlenül kell eljárni a fe­kete vágók, spekulánsok el­len. A paksi járásbíróság Topa István paksi lakost jogerősen 4 hónavi börtönre, 600 fo­rint, pénzbüntetésre ítélte, mert egy darab sertést feketén levágott, Kar­dos István madocsai lakost, mert két birkát engedély nélkül vágott le, jog­erő­en 4 hónapi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre ítélte. A szekszárdi járásbíróság ifj. Bé­res Ferenc harci lakost, mert egy da­rab sertést engedély nélkül levágott, 3 hónapi börtönbüntetésre, 800 forint pénzbüntetésre, 2 évi közügy­ektől való eltiltásra ítélte. Prikkel Éva tolnai la­kost 3 hónapi börtönbüntetésre és 700 forint pénzbüntetésre ítélte egy darab sertés engedély nélkül való levágásá­ért. Ezek az Hlletek szolgáljanak példa­ként spekulánsoknak annál is ;n­­kább, mert egy korábban kiadott mi­niszteri rendelet szerint a feketevágás­ért elítélteik, vagy családtagjaik, jog­­erős ítélet esetén két évig nem kaphat­nak­ sertésvágási engedélyt. Versenyre hívjuk­­ Tolna megye összes üzemeit: A Simontornyai Bőrgyár dolgozói hogy negyedévi tervüket március A Simontornyai Bőrgyár meszes mű­­helyének Botond sztahámivista tőkés brigádja elhatározta, hogy szeretett vezérünk és tanítónk, Rákosi elvtárs születésnapjára jobb minőségű és termelékenyebb munkával készül, így bizonyítja be szeretetét és ragaszko­dását szeretett vezérünk, Rákosi elv­társ iránt. A Botom­ sztahánovista tőkés-brigád versenyre hívta ki az üzem boxfaragó brigádját, valamint az újpesti bőrgyár tőkés-brigádját és felhívta az üzem­ többi dolgozóját, hogy minél többen csatlakozzanak a versenykihíváshoz. A versenykihíváshoz valamennyi üzemrész csatlakozott és Rákosi elv­­társ 60. születésnapjára, március 9-ének tiszteletére az üzem­ dolgozói a mennyiség emelésére 158, anyagta­­k­arékosságra 197, minőség emelésére 190 felajánlás történt. A Nazarova­­mozgalmnhoz pedig 180 dolgozó csat­lakozott. Az üzemi pártszervezet, szakszer­ve­zet, vállalatvezetőség a fenti felaján­lásokat kiértékelték és 1952 január 28-án a meszes-műhely dolgozói, va­­­lamint az ü­zem összes dolgozói elütt ismertette. A röpgyűlésen a meszes­­műhely dolgozói azt a javaslatot tet­ték a párt, szakszervezet és v­­álla­latvezetőség felé, hogy 1952 első ne­gyedévi ter­vtel­jesí­tésének, valamint az 1952-es évi terv teljesí­tésének idő előtti befejezését csak úgy tudják biz­­tosítani, ha a m­unkaversenyt még jobban kiszélesítik. Felhívta a veze­tőséget, hogy hívja ki az üzem e ne­mes versenyre Volna megye összes üzemét. A meszes­ műhely javaslatá­hoz a röpgyűlésen csatlakozott az üzem valamennyi dolgozója. V­­ezetősójt a fJolgo/ésk fellisvásárral eleget téve, vermestyre hívja ki iolna megye valamennyi üzemét. A versenyfeltételei­nk a következők: A tervfelfeísüés terén vállaljuk az­ 1952-es első negyedévi tervünk telje­sítését 10,? százalékos tervszerűség mellett. A minőség javításában vállaljuk, hogy az 1951 negyedik negyedévi ex­portkiesésüket 1952 első negyedévé­ben 10 százalékkal emeljük. Anyagtakarékossági vonalon vállal­juk, hogy az anyagnormában szereplő import segédanyagok mennyiségét csökkentjük, illetve hazai anyagoknál pótoljuk, ami által népgazdaságunk­nak 173.992 forintot takarítunk meg. Műszaki dolgozóink anyinglakaré­­kossági vonalon a következő kisérít­­tetéseket, illetve azok bevezetését vállalták. A sertésbox kikészítésénél edial­­grund elhagyása. Az eddigi drágább zsír helyett ol­csóbb zsírok felhasználása. Sertésbőröknél a m­­eszes lé új Imii f­elhasználása. Üzemfenntartó dolgozóink az anyag takarékosság terén vállalták, hogy használt anyagból öltöző szekrénye­ket, valamint bőr­szállító kocsikat ké­szítenek és ezáltal 1952 első negyed­évben mintegy 3.500 forintot takarí­tanak meg. A Gazda mozgalom­ l­i*»y,Á­­lesítésének érdekében dolgozóink vállalják a hasítások még nagyobb mérvű kidolgozását, hogy 1951 negyedik negyedévben elért eredményüket, amely azt jelenti, hogy 1500 pár cipőhöz szükséges bélésből, 1952-ben az első negyedévben 2500 pár cipőhöz szükséges bélésbőrt fog­nak kidolgozni. A k­Pi*e8if,m­esszet felk­­üszbölé­ére a boxkikészítő dolgozók vállalták,­­ hogy a hydraulikus gépen dolgozókat étkezési idő alatt felváltják, ami által lehetőv­é válik a hydrauliscus vaxalógép teljes 24 órás üzemeltetése. A munkafejgyeleu* m­egszilárdítása érdekében művezetőink csatlakoztak a Deák elvtárs által kezdeményezett mozgalomhoz, a fizikai és műszaki dolgozók pedig a 10 perces mozgalom­hoz a munkaidő teljes kihasználása érdekében. Mozgalmi vonalon vállaljuk, hogy az üzemünkben folyó politikai isko­láknál az eddig észlelt lemorzsolódást teljesen kiküszöböljük, vállaljuk, hogy a februárban beinduló szakmai és ad­­mínisztraív oktatásnál lemorzsolódás nem lesz Meg vagyunk róla győződve, hogy megyénk összes üzemei elfogadják és csatlakoznak a versenykihíváshoz, hi­szen a munkaverseny igazi győztese :a dolgozó magyar nép, séért, A Simonfornyai Bőrgyár dolgozó­ nevében: HALÁSZ ISTVÁN párttitkár FI­R FERENCIVÉ­­ B-elnök TÓTH SÁNDOR IHSZ-titkár PALÁSTI LAJOS sztahanovista 1‘ERGER FERENC Ez a verseny hozzásegíti dolgozóin­kat az életszín­vonali emeléséhez az 1952-es évi tervünk részleteiben való teljesítéséhez. Ezzel is elősegítjük a béketábor győzelmét és ezen keresztül bizonyítjuk be, hogy egy emberként állunk a béketábor vezetője, a nagy­­ Sztálin elvtárs mögött. Elére a szocialista munkaversen­­­nyel az 1952-es év első negyedévi ter­vének maradéktalan teljesítéséért és az ötéves tervünk időelőtti befejező­vállalatvezető. vólloltók, 9-re teljesítik Kjcíct a nemes ver­em­rel készülünk tftwftnmesterünk, szere­­ti Rákosi elvtárs fró. szülf'é'napjár'a. A tsz-ek és állami gazdaságok segítségével végű kísérletei­ az iregszemcsei Kísérte­t Gazdaság Azt i­regszemcse! kísérleti gazdaság egyik legfejlettebb mezőgazdasági ku­tatóink­,releink. Szerteágazó kísérletei a gazdag szovjet tapasztalatokon ala­pulnak s a szovjet agrotechnika nyo­mán jelentős eredményeket sikerült elérniök, így elsősorban a naprafor­gó nemesítése terén vannak jelentős eredmények, de sikeresen munkálko­dik az intézet, az idegen, javarészt szubtropikus növényf­éleségek megho­nosításán is. A kísérleti gazdaság munkája azonban nem merül ki a tu­dományos kutatásban. Az elért ered­ményeket azonnal átadják a termelő­­szövetkezeteknek és az állami gazda­ságoknak sőt ezeket is belevonják kísérleteikbe. Ugyanakkor a mező­­gazdaság minden ágában tanácsaik­kal segítik, a termelős­zövetkezeteket Az elmúlt évben a tamási járás minden falujában megszervezte az in­tézet a kukorica, napraforgó és ricinus pótbeporzását, hat terme­­lőszövetke­­zetben pedig, mint a nagykónyi Al­kotmányban és a tamási Vörös Szik­rában állandó patronizs munkát vé­geztek, a termelőszövetkezetek tag­jait ál­lndóan értesítették a különbö­­ző kísérlet­ekről és a nagyüzemi kí­sérletekre minden esetben a termelő szövetkezetekben került sor. A kék szagizzel kapcsolatban például maguk a termelőszövetkezetek végeztek agro­technikai kísérleteket, míg a kenáí nagyüzemi termelését az idén próbál­ják ki először Tolnában. A megye területén az elmúlt évben­ is jelentős nagyüzemi kísérletek foly­tak szójával kapcsolatban. Az ireg­szemesei kísérleti gazdaság tavaly tett kísérletet először a saját felfedezé­se szója poroltó anyaggal, amelyet 98 termelőszövetkezetben és 12 állam­ gazdaságban próbáltak ki Tolna és Somogy megye területén. A poroltó anyag valamennyi nagyüzemi kísér­letnél bevál és átlag 20—25 száza­lékkal növelte a terméseredményt. Az idei évben már az egész ország terü­­­letén használják az iregszemesei szó­­ja poroltó anyagot. Hiért huny szemet Grünwald elvtárs — a forocsi gépállomás vezetője — a Iobak felett Gápállomásunkon nagy ütemben fo­l­yi­k a gépjavítás, amely az egyre szé­lesed­ő verse­­n­ymozgal­omnak tulajdo­nítható. A dolgozók január 17 i üzemi gyűlésen nagy lelkesedéssel­­ fogadtak el a pincehelyi és a dalmandi gépállo­más versenyfelhívását. Az eredmények mellett azonban hi­bák is vannak. Súlyos hibák vannak a vezetőségben, mert nem tartanak szo­ros kapcsolatot a gépállomás dolgozói­val. Először is hibának róhatnánk fel, hogy a gépál­lomás területén körül­be­lül 2 hold kukorica volt, amely íe-és haszonbérbe volt kiadva. A kukor­cá­­nak fele része be is került a gépállo­másra, de ezt a gépállomásvezető ki­sajátította magának és egyes bizalmas embereinek. Amikor a dolgozók egyik üzemi gyűlésen felvetették, ho­gy hol van a kukorica, a gépállomás vezető­je azt felelte rá, hogy penészes volt Az az elvtárs, aki üzemi gyűlésen kérdőre vonta Grünwald elvtársat, a gépállomás vezetőjét, a következő he­tén egy traktoron körülbelül 2000 fo­rint kárt okozott. Ezt a dolgozót a gépállomás vezetője semmi megrovás­ban nem részesítette. A gépállomás dolgozói részére szo­ciális juttatások is voltak előirányoz­va, mégpedig egy zuhanyozó megépí­tését vették tervbe. Erre megjött a pénzkeret is és a zuhanyozónak már rég el kel­lett volna készülnie, azon­ban ez ideig még nincs belőle semmm. A zuhanyozó helyett úgynevezett Grünwald kert" készült el. Ha utána nézünk, hogy ez a kert hogyan ké­szült el, akkor megállapíthat­juk, hogy a zuhanyozóra előirányzott pénz fek­szik benne. A gépál­lomásvezető ezzel a kerttel egyéni karrierista vágyait akarja megalapozni. Tudjuk, hogy a gépállomást kellemes munkahellyé kell tenné és ha Grünwald elvtárs a dol­gozók előtt ezt felvetette volna, munka­idő után ugyanolyan széppé tudtuk­ volna tenni a gépállomás területet, mint ahogy most van, s ugyanakkor meglenne a zuhanyozó is. A gépállomáson az üzemi bizottság csak papíron szerepel és egyáltalán nem képviseli a dolgozók érdekeit. Az üzemi bizottságban is Grünwald elvtázs beépített emberei vannak, így a dolgozók érdekei háttérbe vannak szorítva. Fi­lip Gyula Sebestyén János traktorosok,

Next