Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-17 / 89. szám

ms Április í? wr­ä­p­t, od A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL A pártszervezet az önköltségcsökkentésért folyó harc élén A szar­at­ovi gépgyár igazgatójának szobájában ott függ a Szovjetunió tér­képe. A térképen nyiták mutatnak az ország minden része felé, amelyek jelzik, hová küldi a szaratovi gép­gyár készítményeit, a mozgó áram­­telepeket. Néh­ány évvel ezelőtt a gyár elsőként bocsátotta ki a 16 lóerős egyhengeres motorokat, majd a korábbi méret meg­tartásával a motor erejét 22 lóerőre emelte. 1900-ben pedig a „Kalinyin“ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tu­dományos munkatársaival szoros együttműködésben bevezette az egy, majd kéthengeres gázmotorok gyártó­ját. Pártszervezetünk szervező és politi­kai munkájának tartalm­át a nagy­­teljesítőképességű motorok kibocsátá­sáért vívott harc határozza meg. A pártvezetőség széles méretekben ki­­bontakoztatta a szocialista munka­versenyt és minden előfeltételt meg­teremt az újítók alkotó kezdem­énye­­zéseinek felvirágoztatására. Népszerű­seti és a termelésben meghonosítja az élenjáró munkamódszereket és ezzel biztosítja a munka termelékenységé­inek állandó emelkedését és az önkölt­­­és csökkentését. A pártszervezet aktív munkája hoz­zájárult ahhoz, hogy az össztermelés 1951-ben 1960-hez viszonyítva 0 szá­zalékkal, a munka termelékenysége pe­dig 7,6 százalékkal emelkedett. A gyár dolgozói a folyó évi januári és­­ februári tervet is határidő előtt tel­jesítették. Párt szerveze Hink megadja a gyárigazgatóságnak­ a szükséges segítséget a fontos termelési fel­adatok megoldásához. Széleskörűen ismertetjük és támogatjuk az ön­költségcsökkentésért, a takarékos­ságért és a minőség megjavításá­ért indított munkaversenyeket. A műhelyek pártcsoportjainak tag­jai és a népnevelők megmagyarázták a munkásoknak Kovaljov mérnök kez­deményezésének, a sztahanovista mun­k­afolyamatok tudományos általánosí­tásának jelentőségét. A gyárban a mérnökökből, technikusokból és szta­­hanov­istákból brigádok alakultak, amelyek ismertették az ifjúmunkások­kal az újítók munkamódszereit és közreműködtek a műhelyekben a szta­­hánovista iskolák szervezésénél, így például a brigádok szoros együttműködésben a népnevelők­kel, tanulmányozták Arszentjev, Szdatov és­­ Panov élenjáró laka­tosok munkamódszereit és ismer­tették a többi lakatossal, d­e munkát végzett ezen a téren Gin­­ibarjov népnevelő. Az eredmény hama­rosan mutatkozott: Konjukov lakatos két­ és félszeresére, Harlamov lakatos pedig kétszeresére emelte eddigi tel­jesítményét. A kommunisták élenjárnak az új, haladó munkamódszerek alkalmazásá­ban és a gyorsítót fémmegmunkáló •őmódszerek bevezetésénél is jó példá­val járnak elől. A kommunista Aganov esztergályos korszerűsítette szerszám­­gépét, megváltoztatta a kések szerke­zetét, s így műszakonként az eddigi öt alkatrész helyett kilencet munkált meg, ugyanakkor megjavította a mun­­ka minőségét is. A kommunisták kitűntek a legjobb brigád címéért vívott harcban is. A kommunista Kononyenko brigádja volt az első, amely a gyárban fémjel­zett munkát végzett és amelynek pél­dája aztán a többi brigádokat is moz­gósította. A pártszervezet javaslatára az élen­járó tapasztalatok általánosítása érde­kében több műszaki konferenciát tar­­tottak. Ligynja Korabelnyikovának, az anyagtakarékossági mozgalom elindító­jának munkamódszerét a műhelyek pártcsoportjai és népnevelői ismertet­ték. Ezenkívül a faliújságok és a szem­­léltető agitáció segítségével felhívták a dolgozókat, hogy takarékoskodja­nak a fémmel, olajjal és egyéb anya­gokkal­­­. egy­es munkafolyamatok ön­költségcsökkentésére vonatkozó in­tézkedéseket pártgyűlésen­ vitatták meg. A Jk­injesz elvtárs főkönyvelő pedig a népnevelők szemináriumán előadást tartott a moszkvai „Burevesztnyik“­­gyár újítóinak az önköltségcsökken­tésse­l kapcsolatos kezdeményezésé­ről. Az anyagtakarékosságért vívott harc érdekében a műhelyekben megbeszé­léseket, m­unkásgyűlésekek termelési értekezleteket tartanak. A pártvezetőség kezdeményezésére két­­ szemináriumon foglalkoztak a takarékosság kérdéseivel: az egyi­ket a munkások, a másikat a mű­helyvezetők, mesterek, a párt­és szakszervezeti aktíva részére tartották. Az előadásokat a gazdasági intézet tu­dományos dolgozói és a gyár szak­emberei tartották és beszámoltak az önköltségcsökkentés, a gazdasági szám­vetés, a forgóeszközök forgási sebes­sége meggyorsításának kérdéseiről. A népnevelőknek a gazdasági tárgy­körökben tartott előadásaihoz­ a mun­kások élénken hozzászóltak. A szere­lőműhelyben például Kaplun népneve­lő felszólalása után nyolc szerelő kö­telezettséget vállalt,­ hogy az egyes munkafolyamatoknál jelentős megta­karítást ér el. A pártszervezet mozgósító erejének köszönhető, hogy a gyár a múlt év utolsó négy hónapjában mintegy 115.000 rubelt takarított meg. Amikor a dolgozók elhatározták, hogy a gyárat a kollektív sztahano­vista munka üzemévé változtatják, a pártszervezet még jobban fokozta po­litikai felvilágosító munkáját és még szélesebben fejlesztette ki a szocialis­ta munkaversenyt. A pártszervezet fi­gyelmének központjában a kiváló mi­nőségért, a szigorú takarékosságért és az önköltségcsökkentésért folyó küzdelem áll. A pártszervezet össze­gyűjtve eddigi tapasztalatait, elősegíti, hogy a szaratovi gépgyárban egyre újabb és újabb munkasikerek szület­hessenek. A Keszőhidegkuti Téglagyár dolgozói vállalták, hogy évi tervüket öt százalékkal túlteljesítik A keszőhidegkuti téglagyár dolgozói komoly eredményeket értek el az áp­rilis 4-i versenyszakasz tartama alatt. Vállalásukat szépen teljesítették, nem kell attól félniök, hogy anyaghiány miatt a téglaverést be kell szüntetni. Az üzem dolgozói röpgyűlést tar­tottak, melyen megtették szocialista fo­­gadalomtételüket. Ezeken a gyűléseken mutatkozott meg az, hogy a dolgozók mennyire szívügyüknek tekintik a terv teljesítését és mindent elkövetnek azért, hogy a tervet maradék nélkül teljesíteni tudják. Hordvih István, az üzem legjobb dolgozója a következő­ket mondotta: „Tudom azt, hogy mun­kám nagyobb eredményével és válla­lásom teljesítésével szerves része va­gyok annak a dolgozó tömegnek, ame­lyik igyekszik minél előbb felépíteni szocialista hazánkat. Vállalom azt, hogy havi tervelő­irányzatomat 10 százalékkal túl­teljesítem, 40 ezer tégla helyett 45 ezer téglát gyártok, teljesítményemmel is méltóképpen akarok válaszolni az amerikai inter­venciósok galád cselekedeteire, amit Koreában folytatnak­. Benes János téglaverő nyolc százalékos terv túltel­jesítést vállalt, Gyuris Pál pedig öt százalékos tervtöbblet teljesítést vál­lalt. Berkovits Ernő telepvezető ver­senyre hívta ki a Téglagyári Egye­sülés valamennyi telepvezetőjét. Vállalta, hogy az üzem havi ter­vét 5 százalékkal túlteljesíti. A röpgyűlésen résztvevő dolgozók határtalan lelkesedéssel kihívták a „II. negyedévre tervteljesítési és minőségi hosszúlejáratú párosversenyre az Egye­sülés ‘tolnanémedi ü­zeménylík dolgo­zóit Vállalták az üzem dolgozói, hogy 1952-es évi tervüket 5 százalék­kal túlteljesítik. A nyersgyárt­*u*ál a selejtet a tavalyi 4 százalékról az idén 3,5 százalékra csökkentik. Húszkilós szénmegtakarítást vál­laltak 1000 darab tégla után, ami egy-egy berakásnál több, mint 4 ezer forint megtakarítást jelent a népgazdaság számára. Vállalták to­vábbá, hogy az egy főre eső termelési értéket a tavalyihoz viszonyítva 10 százalékkal emelik és a régi tégla­­verési időt, ami ezer téglára volt megállapítva, 10 százalékkal megrövi­dítik. A keszőhidegkuti téglagyár dolgozói a vállalt pontok teljesítésével bizo­nyítják be azt, hogy a tervet akar­ják teljesíteni, mert tudják azt, hogy minden vállalás csak annyit ér, amen­­nyit abból megvalósítanak. A gyapot vetésének módszertani alkalmazá­sáról A gyapot fő vetési módszere­it né­­pi sorbavetés, simán elegyengetett ta­lajba,­ traktoros és részben fogatos ve­tőgép­p­el végezzük. Szigorúan be kell tartani a 60 centiméteres sortá­volságtól és nagy gondo­t kell fordíta­ni a sorok egyenességének és párhu­zamosságának megtartására, hog­y az alap meg az érintkező sorok egyen­­lő nagyok egyéniek, mert csak így tudjuk a sor közét traktoros kultivá­­t­orral megművelni. A traktorvetőgéppH az első fordu­­lót cölöpökkel kitűzött vonal,­­vagy kifeszített zsinór mentén, a követke­ző fordulókat pedig pontosan a vető­gép sorhúzója vágta barázda mentén tesszük meg, hogy a sorok egységét és párhuzamosságát biztosíthassuk­. Ha fogatos ve­tőgép­pel vetünk, a so­rokat előzőleg külön erre a célra szol­­gáló négy-ötfogú fogatos so­rhúzóval kell meghúzni. Az idén­ már számos állami gazda­ságban és termelőszövetkezetiben­ a vetést különleges „SZSZK“ márkájú gyapotv­etőgéppel végzik el. De erre vigyázni kell, hogy jól állítsuk­ be és gondos figyelmet igényel a vetek gép valamennyi részének munkájára. Különösen fontos a helyes vetési nor­ma megállapítása, a csoroszjók köd<5 mélységre való beállítása, hogy mag­felelő legyen a £ alátakarási m mélység és a tartóairó tem­ezék beállitása. A csoroszólyáik mélységet és ezzel kap­csolatban a * vetőmag alátakarási mélységeit a csoroszlyákra szerel. so­ruk áffiításával szabályozzuk. Ha­ a sarukat feljebb emeljük, a vetőmag alá takarási mélysége nagyobbodik, ha leeresszük, csökken. a takaró le­mezeiket úgy ábi­ítju­k be hogy a ba­rázdában fekvő vetőmag megdoVgulá­­sa nélkül nedves, aprószerecsés föld­del takarja be a barázdát­­ kis halmot szórva föléje. A takarólé?­netek mögött felszeralt homorú henger a tá­llaj könnyű tömö­­rítésére szolgál, ami elősegíti,­ogy a vetőmag jobb érintkezésbe kerül a tálla­jjal, így a nedvesség jobban hozzájut. Ezen­kívül a henger az el­vetett vetőmag fele­tt dóm honi sima felületű tömörebb dombocskát késeit, melyről esőben a víz könnyebben le­folyik. Ez a kis domborulat megóvja a vetés vonalát az erősebb kéregkép­­ződéstől és elősegíti, hogy a kikelő mag könnyebben felszínre törjön. A henger nyomását rugókkal szabályoz­zuk. Jól átnedvesedett talajon pedig könnyű hengerezést alkalmazunk, ha pedig a talaj kevesebbé nedves, akkor erősebbet. A­­ legjobb traktoros veté­si módszer a vetélés módszer, ahol az első fordulót a táb­la szélén kezd­­jük a fogas végén a trakor é­les szögben helyben fordul meg és a má­sodik fordulót közvetlenül az első meliler, vesszük és így tor­ tább, m­ig a táblán a vetést be nem fejezzük. Vigyázni kell­ arra, hogy:” A vető­­gép minden része szabályosan és za­­vart­alanus működjön, hogy a velős­­ hLhld, ne szenved­jen hiányt a gya­pot kelése. A vetőmag folyam­atosan­ jusson a tartályból a barázdába, hogy a csoroszlyák, takarróilemezjek, henge­rek szabályosan működjenek.­ A vető­­gép kezelő kötelessége, hogy gyor­san megszüntesse a magvezető csövek és csoroszlyák vetőmaggal­, illetve földdel való e­ltömődését és jegyezze meg az esetleges kihagyásokat, hogy utána utánv­eth­essenek. Az ő köteles­sége az is, hogy időben állítsa a sor­­húzókat és a­ tartályt megtöltse vető­­rongg­al. Ha a táblán a vetést befe­jeztük, két h­árom keresztirányú for­dulóval a fordulók helyét is bevetjük,' Is állami gazdaságok közötti versenyben az első a nagytormási és az alsó- állami gazdaság A tolna megyei állami gazdaságok pártunk és kormányzatunk felhívását magukévá tették és nagy lendülettel fogtak hozzá a tavaszi munkák, vala­mint a vetés­­ befejezéséhez. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy április 10..én állami gazdasá­gaink befejezték a tavaszi vetéseket a kukorica és burgonya kivételével. Elvetették a tavaszi búzát, tavaszi ár­pát, zabot, cukorrépát, borsófélesége­­ket, lucernát, vörösióherét,­­takarmány­­keverékeket, valamint rost és az olaj­lent is. Az állami gazdaságok közül az­­ alsópéli, fornádi, gerjeni, nagy­tormási é­s a tolnaszigeti állami gazdaságok határidő előtt öt nap­pal előbb fejezték be tervüket Ezek mellett az állami gazdaságok mellett meg kell említeni az alsóle­­perdi állami gazdaságot, ahol április 6-án a vetési tervüket csak 55 száza­lékra teljesítették. Jó munkával azon­ban ezt a lemaradást behozták és az utolsó napokban 1067 holdat vetettek el és így tervüket határidő előtt­­ egy nappal befejezték. Az állami gazda­ságok versenyében így megelőzte a sárközi, leperdpusztai és az ürgevári állami gazdaságokat és a versenyben az ötödik helyre küzdötte fel magát az utolsó helyről. Az állami gazdaságok versenyében továbbra is az alsópéli és a nagytor­mási állami gazdaságok tartják az elsőséget fej-fej mellett haladva. A napraforgó vetésüket is befejezték már és jelenleg a kukorica és a bur­gonyavetésük elvégzésére törekednek, hogy továbbra is megtarthassák első­ségüket. ■ A vetés minőségi elvégzésében a nagytormási állami gazdaság az első ahol a munkák elvégzéséhez nagy se­gítséget nyújt úgy mennyiségileg, mint minőségileg a Zetor traktorok munkája. Ennél a minőségi munkánál nagy jelentősége van a jó szervezés­­nek és a dolgozók öntudatos munká­jának is. Ezt biz­onyítja az is, hogy az ál­lami gazdaság dolgozói május el­sejének méltó megünneplésére felajánlották, hogy az összes ta­vaszi vetésüket április huszadikáig befejezik. Az állami gazdaságok között elma­­dt az ürgevári állami gazdaság, ahol ellátszik, hogy nem kellően szervez­­k meg a tavaszi munkát és a ve­tést, ami pedig a vezetés hiányossá­gát mutatja meg. Pedig a dolgozók nagy többségében meg­varn a lendület és a munkakedv, amit semmi sem bi­zonyít jobban, mint azok a lelkes vállalások, melyek m­ár május 1-re születtek meg a dolgozók között­. Azon­ban hiányzik a jó vezetés, irányítás a gazdaság vezetősége részéről. Ezt a hiányosságot sürgősen ki kell javí­tani a vezetőségnek, hogy elmaradá­sukat behozzák. Ehhez pedig fontos, hogy az állami gazdaság vezetősége ne az események után kullogjon, ha­nem álljanak hivatásuk magaslatán­, hogy jó irányítással, az állami gaz­daságukat jövedelmezővé tudják ten­ni és ezzel példát mutathassanak a tszcséknek és az egyénileg dórg­­parasztságnak a nagyüzemi gazdál dás fölényéről. A Komszomol központi bizottságának teljes ülése 1 Moszkva (TASZSZ): A Ko­mszomol központi bizottságána­k a napokban megtartott Vili. rendes teljes ülése a következő kérdéseket tárgyalta meg: „A gépipari üzemek Komszomol szervezeteinek munkájáról“, ,,A Komszomol-szervezeteknek az ifjúság körében végzett testnevelő és sport munka­járól“, „A Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség végreh­ajtó bizott­­sága ülésszakának eredményeiről.“ A teljes ülés megbízta a Komszo­­mol központi bizottságának irodáját, a területi és vidéki bizottságokat, va­lamint a Szövetséges Köztársaságok központi bizottságait, hogy folytassák munkájukat a világ demokratikus ifjúsága egységének további megszi­lárdítása­ érdekében, segítsék­­ előre a DIVSZ végrehajtó bizottságai ülésén hozott határozatok végrehajtását, an­nak érdekében, hogy az ifjúság még fokozottabban vegyen részt az új világháború veszélye elllen, a béké­­ért és a népek közti együttműködé­sért vívott harcban. A teljes ülés részvevői hatalmas lelkesedéssel üdvözlő levelet intéztek J. V. Sztálinhoz. í paksi mozivezetőség figyelmébe A paksi mozi látogatottsága nagy emelkedést mutat. A szovjet-magyar barátsági hónap alatt a látogatók szá­ma nőtt,­ ami a szovjet film ne­velő hatásának tudható be. A paksi lakosság is megszerette, szívébe zár­ta a szovjet filmetkeh D& Ilt emléke­­zent meg, hogy a mozi vezetősége még mindig nem rzrxiszeresítette a hely­ek és a jegyek számozását E!ö. fy.t'vei, hogy néha egymás hahát­­go­mibját leszakítva versenyeztek & báb f­ cbalyér . Szabó Géza levelező, „Paks, Jól szervezett tanácsülést tartottak községben . Majos községben már messziről hal­lani az iskola rádiójának hangját, amely hangosan hirdette, hogy este 8 órakor tanácsülés lesz. A hirdetés minden 5 percben elhangzott, ami arra késztetett bennünket, hogy meg­keressük a tanácsülés e lelkes hírnö­két. Így találkoztunk Doronk­ai Jó­­zsef igazgató tanítóval, aki fáradt­ságot nem ismerve dolgozott a tanács­ülés sikeréért. Kérésünkre elmondta, hogy a szülőket a gyermekeken ke­resztül is meghívta a taná­csülésre, és gondoskodott arról is, hogy a gyűlés előtt fiímvesztessel szórakoztassák a tanácsülésen megjelenő dolgozókat. Továbbha­ atolva figyelmünket megra­gadta a földmüvesszövetkezet kirako, ki­, arra­ szintén hatalmas tábla kin dette a tanácsülést. A tanácsházán nagy sü­rgés-forgást láttunk­, ott szor­goskodtak akik felelősek voltak a gyűlés előkészítéséért, és megszerve­zéséért. Itt­ megmutatkozott a jó elő­készítés abban is, hogy Szencsik Lajos a község pártszervezetének tit­kára éppen a beszédvázlatot vizsgál­ta és látszott rajta, hogy nem mind­egy neki, hogy­a­n tárgyalják meg a tanácsülésen a dolgozókkal a felada­tokat. Ellátta a­ népnevelőket is jó szempontokkal. Hogy a m­arosi párt­szervezet és a párttitk­ár törődik a tanácsüléssel, azt bizonyítja az is, hogy a meghívó kiküldésénél és a dob­ölési szöveg elkészítésénél is ott volt a pérttitkár elvtárs és segítői te­g a gyűlés megszervezését Jó munkát végeztek a tanácsülés elkészítésénél Boros Ferenc, Heves Sándor, László Mihály tanácstagok, meg mindent elkövettek, a tanácsülés sikeréért. Ugyancsak K­leim József szövetkezeti ügyvezető, aki a­­ szövet­kezeti tagok jelenlétének­ biztosításá­val segít­ette a tanácsülést. A­ mező­­gazdasági bizottság elnöke, Sántü Im­re is aktívan vette fei részét a szer­­vezési munkából. A jó munka meg­hozta­ a gyümölcsét is, ami megmu­tatkozott a háromnegyed 8 órai gyü­­lekezésnél is amikor a község mozi­­jában kidíszített terem és pattogó in­dulók várták a dol­gozó parasztsá­­got. Mozive­­tésen keresztül szerelt m­­­iatták a dolgozók­at mindaddig, míg össze nem gyű­nozött több, mint ÍVG dolgozó, ,­a jól elkészítő itt beszámoló a nemzetközi helyzettel is foglalko­zott és közvetlenül az egész község problémáját vetette fel. Utána felér­­tékelték a község begyűjtési­­­ terve teljesítését és a mezőgazdasági­­ mun­kák elvégzését. Ez a, jól előkészdtott taggyűlés megmutatta hatását, és­­ a­zt, hogy a dolgozók maguk­évé tették , a tanácsülésen elhangzottak­at, ami leg­jobban megmutatkozott a hozzászólá­­sok­ cal. A jó javaslatokkal és az egy­mássa­ való versenyen keresztül az egész évi munkákat íeny­elő versenyt szerveztek és ezek után biztositva van az, hogy Majos község auiacm­ia jó munkáján keresztül a legrövi­­debb időn belül felzárk&zik r? ss megye első községei közét.

Next