Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-13 / 10. szám

m m lev; MNIMií 11NAPLÓ A Tolnanémedi Állatforgalmi Vállalat negyedik negyedévi tervét 100 százalékban teljesítette A Tolnamegyei Állatforgalmi állam az 1951.év IV. évnegyed tervtelijesdtését 100 százalékos eredméénnyel kifejezte. Az elmúlt év tervteljesítésének kiértékelése során megállapították, hogy a legjobb eredményt a vágómarhaürgyűjtés terén ériéti (*). Ennek oka nagy részben az, hogy az állatnjemek közül a fő súlyt enuik a fontos állatnemnek a begyűjtésére fektettek. A szó szoros értelmében népnevelő munkával menntek harcba minden egyes marháért. Ez különösen a nyári nehéz hónapokban volt és ez eredményezte a terv teljesítését. A hízott sertési terv teljesítésében mutatkozó lemaradás körülbelül 15 százalék. Ennek magyarázata az, hogy Tolna megye dolgozó parasztsága által szállítási szerződéssel lekötött, sertések leszállításában 15 százalékos lemaradás mutatkozik. Ezeknek a szállítási szerződéseknek az utolsó határideje az elmúlt év december 31-e volt. Ezideig körülbelül 15 százaléka még mindig kint van a gazdáknál. Dolgozó parasztságunk nagyobbiik réssze magáévá tette Rákosi elvtárs figyelmeztetését, az állami fegyelem megszilárdítására vonatkozóan, azonban meg, akik nem elég ámtudatosak és a szerződésiben vállalt kötelezettségüket nem veszik komolyan, sőt egyesek igyekeznek kijátszani azt. Dolgozó parasztságunk maga követeli, hogy az ilyenekkel szemben, akik sertéseiket elcserélték kisebb súlyú sertésre, a nagyobbat pedig levágták, vagy a szállítási határidő leteltével nem tudták sertéseiket leszállítani, mert azt előzőleg elrekeztették, a törvény szigorával járjunk el. Így Györköm község a Hl- számú szerződési akcióból, mely a mult év elején járt le ,az 1951. december 31-i állapot szerint még mindig terilezik.S7 darabbal, a IV. számú szerződési akció során lekötött legkésőbb 1951. év végéig St darabb, ebből nem szállm le 44 darab sertész Orbán Sándor lekötött 5 darab sertést, december 31-ig mindössze 1 darabot szállított le. Akadályozza a terv teljesítését az is, hogy Bakonyi György györkönyi lakos 1951. augusztusi határidőre költött 5 darabot, december 31-ig még egy darabot sem szállított le. Az egész község teljesítésénl a vezetőség személyes ptoöamiéal ásának hiánya mutatkozik meg. Ugyanakkor a hiányosságok mellett meg kell említenünk a jól teljesítőket is. Így a Zomba melletti Szentgálpusztán a dolgozó parasztok lekötöttek a IV. számú akció során 210 darabot és ebből még csak 23 darabbal tartoznak. Tizek nagy része is megbetegedések miatt maradt el. Itt minden öt gazdára jutó szerződéskötés. Teierling József 5 darabra szerződött, ezeket már szeptemberben és októberben leszállította. Újvári István négyre, özv. Borbély Istvánné öt darabra szerződött, amellyeket már le is adták. Itt meg kell dicsérni 'a szövetkezeti állatfelelős jó szervező munkáját’. Ezzel szemben az érlényi szövetkezet állatfelelőse hanyagul végezte munkáját, mert a község még mindig nem szállított le 200 darab sertést. Egyes községi tanácsok, az erre vonatkozó rendeletek ellenére vágás’ engedélyeket adtak ki olyan gaz ’oknak, kik még nem tettek eleget beadási vagy szátlli’ási szerződéskötési kötelezettségüknek, így például Bahn.and 10 darabra, Kurd 7 darabra, Koesola 8 darabra adott ki vágási engedélyt akkor, amikor az engedélyt kérő gazdák nem tettek eleget kötelezettségüknek. Az évi tervteljesítést tovább kiértékelve megállapították, hogy a járások közül az utóbbi időben a paksi járás tört az élre Ennek magyarázata az, hogy a paksi járási kirendeltség jó kapcsolatot létesített a járási, községi tanácsokkal és a többi helyi szervekkel. A tamási kirendeltség is megjavította kapcsolatait a helyi tanácsokkal, december hónapban a harmadik helyről a második helyre küzdötte fel magát a kirendeltségek között folyó versenyben és az eddigi 100 százalékon alul teljesítés helyett december hónapban a süldőtervét 205 százalékban, a marha tervét 120 százalékban teljesítette. 4 bonyhádi kirendeltség van legjobban lemaradva 114 százalékos globális eredménnyí;. itt természetesen a helyi adottságok, állatlétszám, stb késne látszik. Meg kell azonban említeni, hogy a Bonyrád környéki bányavidék húsellátása még a legnehezebb hónapokban is biztosítva van. Levél a paksi brigádvezető iskolából KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Mi, termelőszövetkezeti csoporttagok ürömmel vettük, hogy a paksi járásban is, mint szerte az országban 12 napos brigádvezetői iskolát nyitott kormányzatunk úgy állattenyésztési, mint növénytermesztési vonalon. Örömmel jöttünk erre a 12 napos iskolára azért, hogy az itt tanultak folytán megszervezzük termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban a munkaversenyt és segítséget nyújtsunk a munkafegyelem megszilárdításához. Mi innen az iskoláról ígéretet teszünk, hogy amit itt tanulunk, igyekezni fogunk a gyakorlatban is megvalósítani. Különösen még latban is megvalósítani. Különösen megható részünkre az a jelenség, hogy itt az iskoláiban érvényesül a nők egyenjogúsága. A tanításban különösen kitűnik Kiss elvtársnő ,aki mindazt, amit a tszcs tagsága tőlünk megkíván, a Hobbi vezető elvtársakkal együtt igyekszik megtanítani. Szeretettel foglalkoznak velünk azok a hallgatók is, akik már régebben voltak iskolán. Mindeni nehézségeinkben segítő kezet kapunk tőlük. Éppen ezért tőlünk telhetőkig a legtöbbet igyekszünk tanulni, azért, hogy mi is taníthassunk. Paksi Brigád vezető iskola hallgatói. Dicséretben ré«**En!íekí » jó munkát végző köiorvosok A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága egészségügyi osztálya vezetőjének előterjesztése alapján Berki Mihályné elvtársnő ,a Megyei Tanács végrehajtóbizottságának elnöke kiváló munkájáért dicséretben részesítette dr. Scherer Sándor kölesei körorvost. Ugyancsak dicséretben részesült 1951. évi jó munkájáért dr. Kelemen János gyönki körorvos is. Ez a tény is bizonyítja, hogy népi demokráciánk nagy gondot fordít a dolgozók egészségvédelmére és megbecsülésben részesíti a jó munkát végző orvosokat. Terme őszi hietkftzeleink megszilárdításának dfvntd feltétele a tervszerű gazdálkodás,,. i axvLanága életünk helyes fejlődése ^ megköveteli, hogy termelési öv étkezdék nem spontánul és tervszerűtlenül termeljenek, hanem azt termeljék meg, amit népgazdaságunk érdeke megkíván. Döntő jelentőségű, hogy a népgazdaság ágai a szocialista építésben helyes összhangban legyenek — Sztálin elvtárs arra tanít bennünket — ... a szocialista társadalom, az i var és mezőgazdaság dolgozóinak termelői fogyasztói — társulása. Ha ennél a társulásnál az ipar gyártmányait felvevő mezőgazdasággal, ha az ipar és a mezőgazdaság nem alkot ilyen modon egységes népgazdasági egészet, akkor abból semmiféle szocializmus nem származik. renne leszövetkezeteink nem tervezhetnek tehát úgy, hogy gazdálkodásuk megtervezés előtt nem ismernük tervgazdálkodásunk célkitűzéseit. Termelőszövetkezeteinknek meg kell állapítani növénytermelésből azt, hogy milyen növényféléket vessen el, és területeinek hány Meg kell határozni egyes növényféleségekből e Aérendő termésátlagot, a megjelölt termésátlagok ellenőrzése érdekében kijelölt tervfeladatokat, hogy milyen agrotechnikai eljárásokat kell a termelőcsoportoknak alkalmazni. (Vetések ideje, kapálások száma, négyzetes vetés, pótbeporzás, öntöttük). Ki kell jelölni a tervkészítésben azt is, hogy a tszas a gépállomáson milyen és mennyi gépre számíthat, az állattenyésztésben tervfeladatok mindenekelőtt azt határozza meg, hogy a tszcsknek hány fajta állatot kell tenyészteni és mennyivel akarják emelni az állatok létszámát és azok termelékenységét, és hogy milyen szaporodási fokot kell elérni, tervkészítés 3 részből áll. A szorosan vett termelési terv mellett el kell készíteni a munkanormák tervét és a tszcs jövedelmezőségi tervét is. A növénytermelésnél a terv feladat az, hogy búzát a szántóterületének 33" ín-ón vessen és 12 %-os termésátlagot érjen el. Ha a termelési terv nem csupán annyiból áll, hogy a tszcs leírja találomra és nem határozza meg, hogy a kitűzött termésátlagot hogyan akarja elérni, fel kell tüntetni, mikor mennyi műtrágyát használ de, a vetőmagokat, hogyan készíti elő, aratásnál mennyi gépi munkát, végeznek A kukoricsa kapályánál is meg kell határozni hogy hányszor kapálnak, milyen mértékben veszik igénybe a gépvontatású kultivátort. Meg kell határozni milyen mértékben végeznek négyzetes vetést és a pótbeporzást milyen mértékben használják a kukoricáérl és milyen agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak. Ezek mellett fell kell tüntetni azt is, hogy melyik hónapban milyen munkát végez a termelőszövetkezet és ehhez hány munkanormája van szükáig. ,A növénytermelési tervhez hasonlólóan el kell készíteni az állattenésztési tervet, amely meghatározná az elérendő állat létszámát és a terméshozam mellett meg kell határozni azt is, milyen takarna árny normákat kell alkalmazni. A tehenészetben be kell vezetni a két műszakos etetést, tehenészettel rendelkeznek a szovjet kolhoz-delegáció útmutatása alapján be kell vezetni a négyszeri fejest, mert ezzel tudjuk emelni a tejtermeléit. A tervkészítést meg kell előzni a munkanormák kidolgozásának, minden egyes munkára be kell vonni a tagságot és arra kell törekedni, hogy reális munkanormákat állapítsanak meg, mert ez meg tudja teremteni a jó termelési terv alapját, mert ha a termelőszövetkezet alacsony munkanormákat állapít meg, ezzel munkaegység hígítást követ el, ezt pedig egy termelőcsoport sem akarja, mert a munkanormák a termelési terv tartozékát képezi. Meg kell határozni azt, hogy a termelési tervhez hány munkaegységet kell felhasználni különböző termelési időszakon. A terv alapján meg kell határozni a munkaegységek számát, a tagok között kiosztható terményekkel való összvetésből a termelőszövetkezetek már az év elején megtudják állapítani, hogy egy munkaegységre a különböző terményekből mennyi esik. A termelési tervnek elválaszthatatlan része a jövedelmezőségi terv, mert a tagságot nagy mértékben érdekli, hogy mi esik egy munkaegységre. És ha alacsony a munkaegységek részesedése, arra szorítja a veszetőséget és a tagságot, hogy vizsgálja felül a munkanormákat és szabja azokat szigorúbbakká. De ne csak a termelőszövetkezetnél legyen meg a terv, hanem legyen minden brigádnak meg a maga terve. A brigád tagsága a földijének, állatainak az ismeretéből alakítsa ki a maga tervét, mely különbözhet a tszcs tervétől. brigád tervének nem szabad kevesebbnek lenni, mint a termelőcsoport tervének. A brigádok tegyenek nagyobb vállalásoikat, hívják ki egymást hosszúlejáratú versenyre és a tervnek túlteljesítésére. Ezzel is segítik elő szocializmus felépítését. A»c«a József MB. pol. m. társ. ..Ebben a házban liszt van eladó“. Ezt a feliratot olvashatjuk Rikácsok az egyik egyszerű parasztház kapuján. Ki lakik itt? Menjünk csak beljebb az épületbe. Az ólak tele szárnyasálkatokkal és sertésekkel, a szobákban legnagyobb tisztaság uralkodik, a szekrények tele ruhával, a kamra tele élelemmel. Juhász József lakik ebben a házban. Már mögötte van közel 60 esztendő, a múlt sok szenvedéseivel és most öregségére részese ő is a felszabadulás hozta jólétnek. Hantiét Van ez a sok ruha, az eladásra készjlő élelem? Juhász bácsi felesége adja meg erre a feleletet. ..Elvtárs, ■mi ' termelőcsoport-tagok vagyunk, ám. Igen, Juhász József, a Infra.esi '„Petőfi,“ termelőcsoport álló gondozója, a csoportban dolgozik, még Mróni ■ lánya is, akik összesen közel 50 munkaegységet szereztek. Maga Juhász bácsi a 320 munkaegység és a velejáró busás jövedelem boldog tulajdonosa. Évközben több egyéni gazda rendezgette. ..Juhász bácsi érdemes bujjnyit dolgozni, neve bánja majd ezt meg, hiszen láthatja, hogy a tagok közül sokan nem ipar/rod nők?. .Kr kész bácsi nem szeret sokat beszélni. Röviden elmondja véleményét és abból érthet aki akar. Ezekre a kérdésekre is legtöbbször csak ennek felelt: «1. Mind nyáján n*» vesszük hasznát, ahogy dolgozunk. És igaza volt Juhász Józsefnek. Mindenéi fényesebb bizonyíték, erre az a majdnem 20 mázsa búza, az a több mint 7 mázsa rozs, amit fejadagon felül kaptak, a 13 mázsa 30 kiló árpa, az a 17 mázsa 70 kiló tengeri, az egy mázsa 52 fájó borsó, 1 mázsa 30 kiló sárgarépa, a 30 kiló dug hagyma, a S mázsa burgonya, az 1 mázsa káposzta és a többi termény, amit munkaegységeik után hazavittek. Ezen felül legalább 6 ezer forintot még készpénzben is kaptak még az elszámolás előtt. A család jó munkájának eredménye az is, hogy több mint 2.200 forint értékű vásárlási utalvánnyal mehettek az áruval zsúfoltságig megtelt üzletekbe vásárolni. Mindez csak egy része a Juhász család évi jövedelmének. A háztáji gazdálkodás több ezer forint értékű jövedelmet jelent. Juhász néni már kor tavasszal megintette a kotlóstyúkokat, most tele van az udvar szárnyasokkal ..De jövőre meg többet ültetek, mert megéri, közén akkor eladásra is bőven kerül” mondja Juhász néni. .Malacokat is neveltek Juhászék és így most van levágni való. A konyhakertben pedig megtermelték, ami szükséges volt a konyhára. így~pénzt ezért sem kellett kiadni. A bikács( . ..Petőfi" termelőcsoport igazi képét Juhász József' család-jának példája mutatja. Aki becsületesen dolgozott, ez olyan ■ jövedelmet érhetett el, amilyennel egy közép paraszt sem dicsekedhet. A községben WH egyéni gazda házánál sincs ennyi eladni való,, és ezzel jogosan büszkélkedhetnek. Juhászéi:. .1 háztáji ágytaiomány fenntartása" és fejlesztése #nk térirányt igényel és mégis bőven jut picra. Ugyanígy bőven van eladói liszt is, pedig Juhászéknál egyszerre 6—7 kardi kenyeret is le kell vágni. Ez a szép jövedelem nem magától született meg, hanem kemény munka gyümölcse. Ehhez feltétlenül hozzá kell tenni azt is, hogy hasonló szép jövedelem elérése minden tag számára lehetővé volt téve. .A tények azt mutatják,hogy a becsületes munkának meg volt az eredménye. Erről tanúskodik többi között Domokos Gábor példája is, aki szintén szép jövedelmet ért el: sok terményt vitt haza, Bikács termelőszövetkezeti község, a dolgozó parasztok egy része a „Petőfi“ tagja, sokan pedig az I. típusú termelő csoportok tagjai. A termelőcsoportok többsége az ősszel alakult. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy a már több mint 2 éve működő ,.Petőfi“ tszcs minden tagja ilyen példás, szép jövedelmet, ért el. Nem egy olyan vng var, aki nem dolgozott rendszeresen és most nincs is ilyen jövedelme, ftt nemcsak a jól dolgozó, hanem még a keres Munkaegységet elérő tanok jövedelme is lényegesen nagyobb lenne, ha a tagság nem hagyta volna elveszni, a kender, a lóhere és az egyéb termények egy részét azáltal, hogy nem takarítottál be időiben Mindezek azért fordulhattak elő, mert a munka fagy nem laza volt... A tagság hozott ugyan egy határozótól. ..Minden igazolatlanul mulasztó ingtól le kell vonni 0.5 [UNK] munkaegységet". Ez a határozat csal: papír tonná maradt- el régi elnök, Szőke Lajos és a vezetőségi tagok nem gondoskodtak a határozat betartásáról. Ezért fordulhatott elő, hogy a földterület arányában nem növekedett a csoport munkaereje. A kis létszámú tagság között sem volt megfelelően megszervezve a munka, így hiába dolgoztak, megfeszített erővel a becsületet; tagok, az nem hozta ütegni kívánt eredményt, mert nem bírtak a sok munkával. nőket sem vontak be kellő mértékben a munkába Ezen a téren maga az elnök sem mutatott jó példát. Sokkal nagyobb volt az elnök példamutatása, amikor a munkából való kimaradás okainak megmagyarázásáról volt szó. Szőke Lajos elnököt a tagság már leváltotta. Ennek ellenére még sok tennivaló van a vezetés megjavítása terén. A helyes vezetéshez a tagoknak is hozzá kell járulni bírálataikkal. Nem szabad olyasmak sem előfordulni, hogy valakit elküldenek brigád,vezettő iskolára és utána a tagság egy része elégedetlenkedik miatta, de miikor a • megválasztás a colt, senki sem szólalt fel közülül. A munka fegyelem és a munkaszervezés terén napról-napra szemmel is lemérhetően javul. Különösen Rákosi elvtírs november 30-i beszéde óig ,-i kommunisták közül Domokos Gábor pártitkár,a jól dolgozó tagot: közül Vigh György, Juhász József és még többen, gyakran összedugta fejüket. ..Nekünk is kéne Valamit tenni, mer!fi hibás, csak akadályozzák a mi fejlődésünket“ mondogatók. Juhász József főleg az ismerősei körében szokta mondogatni. ..Én a monda vágyaim, hogy minden darab földnek legyen gazdája A felesélje ,s ezen a véleményen volt A többi jól dolgozó tagok színién támogattak véleményét. Ezekből a véleményekből, miután az élenjáró termelőszövetkezeti tagok felhívássalfordultak az ország valamennyi termelőcsoportjához, végül is egy egészséges határozat született meg. A tagság elhatározta, hogy egy munkaegységért vonnak le azoktól a tagoktól, akik igazolatlanul hiányoznak egy napig a munkából. Határozatba foglalták azt is, hogy megszervezik a brigádokat, munkacsapatokat. A gyűlésen akadtak olyan tagok is, akik azt javasolták. Ne vonjunk le mindjárt munkaegységet az igazolatlan mulasztóktól, hanem először csak figyelmeztessük őket. A becsületes jól dolgozó tagok mindjárt észrevették, hogy ez az ellenség hangja, éppen ezért egyhangúlag ezt válaszolták. ..ezentúl nem leszünk megalkuvók a munkafegyelem megbontóival, az igazolatlan mulasztókkal szemben. Ha beleegyeznénk abba, hogy csak figyelmeztessük az igazolatlanra mulasztó tagokat, úgy járnánk, mint lavarlj, hogy végül senkitől, sem vonnánk le munkaegységet.“ A szavakat lelt kör clte, mert meg szül.etett '"** tározót Juhász József ma már örömmel beszél arról: „mióta bevezettük a munkaegység levonást, igaz még csak néhány napja, máris javulás mutatkozik, mert sokkal jobban megy a sh'onkn ...“ Ő elégedetlen beszél arról is Juhász bácsi. ..Én mindig helyesnél tartottam volna a munkaegységlevonást, meg azt is, hogy felosszuk a területet a brigádok és munkacsapatok között. Az idén már lesz nálunk verseny is, mert mertszervezzük, nem úgy, mint tavaly.N Rákosi elvtárs november 30-i beszéde és az élenjáró termelőszövetkezeti tagok felhívása a lukácsi tenne* lőcsoportnyi tehát termékeny talajra talált. A tagság hozzálátott a hibák kiküszöböléséhez és ezen a téren már jelentős eredményeket értek el cél bikáért rpeiííl a libák ) fia/álásához