Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-11 / 161. szám

w R­p­e Malik elvtárs beszéde a Biztonsági Tanács július S-i ülésén Newyork (TASZSZ) A Biztonsági Tanács július S-i délelőtti ülésén az­zal­­ kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács elé ter­jesztette második határozati javas­latát , felszólalt J. A. Malik, a Szov­jetunió képviselője. Megállapította, hogy a Biztonsági Tanácsnak hivata­los okmányok állnak­­ rendelkezésére, a­­­mely­ek vit­athat­at­l­a­nnal bi­zony­ítják, hogy az amerikai fegyveres erők Ko­reában és Ivínában baktérium­fegyvert alkalmaznak. Az ENSZ titkárságához ebben a kérdésben több hivatalos nyilatkozat érkezett a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányától, va­lam­int beérke­zett több nemzetközi demokratikus szervezet felhívása is. Malik elv­társ ismertette e hivatalos nyilatkozatokat, majd így folytatta: Is megdönthetetl­en adatok és bizo­ny­í­t­é­kok f­i­g­yel­em­be v­éte­lé­v­e­l telje­sen nyilvánvalóvá válik, milyen célt követ az amerikai kormány a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett új határozati ja­vaslatával Ez a határozati javaslat a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen irányuló kihívó rágalmakat és koholmányokat tar­talmaz. Feltétlenül ki kell emelni ennek a hatá­rozati javaslatnak és a benne foglalt indítványnak a provokációs jellegét. A határozati javaslat arra irányul hogy elvonja a közvélemény figyelmét arról a felelősségről, amely a baktériumfegyvernek a koreai és a kínai nép ellen történt alkalmazásáért­­ a­­­z Egyesült Államok kormányára hárul . Az a makacs ellenállás, amellyel az­­ amerikai kormány igyekszik megaka­dályozni, hogy a Biztonsági Tanács a koreai és a kínai nép képviselőjé­nek részvételével megtárgyalja az amerikai csapatok balktérium­fegyver használatát Korea és Kína ellen, tel­jes mértékben leleplezi: hamisak és alaptalanok az amerikai katonai pa­rancsnokságnak és az amerikai kor­mánynak arra irányuló kísérletei, hogy tagadják a baktérium f­eg­yver al­kalmazását. Közismert, hogy ez az úgynevezett „Nemzetközi“ Vöröskereszt Bizottság, amelyet az amerikai­ kormány, mint „elfogulatlant“ igyekszik a Bizton­sági Tanácsra kényszerít­eni „vizsgá­lat“ lefolytatása céljából, egyáltalában nem nemzet­közi szervezet. Ez — jól­lehet a „Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága“ elnevezést tulajdonította el magának — mégis nemzeti, svájci szervezet. A „Nemzetközi Vöröskereszt Bi­zottsága“ — hangsúlyozta Malik elvtárs, — eljárásaival m­ár bebi­­zonyította, hogy cinkostársa és kiszolgálója a Koreában lévő ame­rikai agresszoroknak. E tények figyelembevételével nyil­vánvalóvá vált — folytatta — az ame­rikai kormány — amikor javaslatá­ban szorgalmazza, hogy az említett bizottság folytasson vizsgálatot — ez­zel tulajdon­képpen meg akarja aka­dályozni azt, hogy a Biztonsági Ta­nács­ a kínai és a koreai küldöttek részvét­elé­vel tárgyalja meg az ameri­kai csapatok bak­téri­umfegy­ver hasz­nálatát a koreai és a kínai nép ellen. Az amerikai határozati javaslat tel­jes alaptalanságát bizonyítja az egész­ségügyi világszervezetre való hivatko­zás kísérlete is. Ez szintén indoko­latlan hivatkozás és csak arra érde­mes, hogy a­­ leghatározottabb formá­ban elutasítsák. <* Malik ellvtárs emlékeztetett Pak Heng-En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének ama hivatalos közlésére, amely megálla­­­pít­ja, hogy a koreai NDK kormányá­nak sikerült megakadályoznia a jár­­vány­ elterjedését és nincs szüksége olyan szervezet segítségére, mint ami­lyen az egészségügyi világszervezet. Különösen hangsúlyozni kell a Biztonsági Tanács előtt — foly­tatta Maiik elvtárs: A­ tekinté­lyes nemzetközi bizottságok álla­pították meg és az egész világ tudja azt, hogy az amerikai fegy­veres erők Koreában és Kínában baktérium fegyvert alkalmaznak. Malik elvtárs végül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió küldöttsége nem tartja lehetségesn­­ek, hogy rész­t ve­gyen a második amerikai határozatterve­zet megvitatásában, és a szovjet kül­döttség a határozattervezet­ ellen fog szavazni, majd beszédét így fejezte be: Az Egyesült Államok kormánya — mialatt a Biztonsági Tanács egyolda­lúan megvizsgálja az amerikai fél ál­tal benyújtott kérdést — épp úgy, mint a baktériumfegyver alkalmazásá­nak kérdéséről szóló eddigi vitáknál, most sem hajlandó elítélni a bakté­­riumháborút. Ez csakis azzal a törek­vésével magyarázható, hogy szabaddá tegye saját számára a becstelen bak­tériumfegyver alkalmazását. Magától értetődik, hogy ezért ellenzi olyan ma­kacsul az Egyesült Államok kormá­nya azt a szovjet javaslatot, hogy hívják fel az államokat a genfi jegy­zőkönyv ratifikálására és ezért nem hajlandó az amerikai kormány rati­fi­kálni a jegyzőkönyvet. A NSZEP központi bizottságának javaslata a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban — Walter Ulbricht elvtárs beszéde Berb­en. (MTI): A Német­ Szocialista Egységpárt Berlinben folyó II. párt­­értekezletén Wal­ter Ulbricht, a párt főtitkára, a szerda esti ülésen nagy­jelentőségű bejelentést tett. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottsága javasolja a pár­tért­ekez­etnek, hogy hozzon határozatot a­ szocializ­­mus felépítéséről a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Walter Ulbricht szavait a konfe­rencia részvevői ‘leírhatatlan le­lkes em­eléssel fogadták. A küldöttek és a vendégek helyükről fe­állva, hossza­san ünnepelték a pártot. Arra a kérdésre — mondotta be­számolójában, — hogy 1952 ben a Né­­met­i Demokratikus,­­ Köztársaságban milyen fejlődési fokot értünk el, a következőkben felelhetünk: 1 A munkásosztálynak, amely * szövetségre lépett a dolgozó parasztsággal, vezető szerepe van az államban. Ó A demokratikus államhatalom megszilárdult Az államappará­tus,a dolgozói mindinkább megtanulják az álla­mi, gazdasági és kulturális élet jó irányítását. Az államhatalom régii formái és módszerei azonban akadá­lyozzák az új feladatok megvalósítá­sát. ’ Gazdaságunk állami és szö­­ *­vetkezeti szektora új rendünk szilárd gazdasági alapjává lett. 1950- ben, gépipari terme­ésünk­­ 73,1 száza­lékát a szocialista szektor adta. Ez az arán­y 1951 ben 79­2 százalékra emel­kedett és ebben az esztendőben eléri a 81 százalékot. A kereskedelem te­rén kifejlesztettük az állami üzletek széles hálózatát. A A mezőgazdaság terén a dol­­­gozó parasztok kezdeményezé­se­­, a mezőgazdasági gépállomások ki­fejlesztése és a haladó mezőgazdasági tudomány módszereinek felhasználása révén sikerült az előirányzatot meg­haladó terméshozamot elérni. Igen sok faárban a mezőgazdasági munká­sok, a dolgozó parasztok és az átte­lepítettek szabad elhatározásukból a föld közös megművelésére tértek át. Kétségtelen, hogy fejlődésünk eddi­gi­ fokán egész sor nehézséget nem si­­ígerült áthhidalni urak. A demokratikus és gazdaságii fejlődés, valamint a mun­kásosztály és a­ többi dolgozó öntuda­ta azonban olyan fokot ért el, hogy legfontosabb feladatunk a szocialiiz­­­m­us felépítése lett. A szocialista fej­lődés útján minden nehézséget le fo­gunk küzdeni. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága a mini­ká­s osztály, a dolgozó parasztság és más dolgozók köréből kiindult kezde­ményezésnek megfelelően javasolja a pártiértek­ezletnek, hogy hozzon hatá­rozatot a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban. A szocializmus alapjainak lerakása megfelel a munkásosztály és vala­mennyi dolgozó érdekeinek és a gaz­­­dasági fellendülés szükségleteinek. A német nép — amelynek köréből kerül­tek­ ki Karl Marx és Friedrich Engels, a tudományos szocializmus alapítói —­­a Német Demokratikus Köztársaság­ban a munkásosztály vezetésével megvalósítja a szocializmus nagy esz­­mait. A szocializmus alapjainak leraká­sában a legfőbb eszköz az államha­talom. Államhatalmunk népi demokr­atikus elemeit állandóan erősítjük. Eszt j, előmozdítja az antifasiszta demokra­­­­tikus pártok tömbjének további meg­szilárdítása is. A szocializmus felé haladó államunk két osztályra tá­maszkodik: a munkásosztályra és a dolgozó parasztság osztályára. Ezt a két osz­tályt szoros szövetség fűzi egymáshoz. Ezeken kívül igen fontos szerep jut a munkásosztályhoz közeik álló értelmiségnek, amely a kapitalis­ta társadalom értelmiségétől eltérően a nép­ ügyének szolgálatába állítja munkáját, erejét és tudását. A ve­ze­tőszerep a leghaladottabb osztályéj a munkásosztályé, amelyet a Marx, En­gels, Lenin és Sztálin tanításai alap­ján álló Német Szocialista Egységpárt irányí­t. A Német Demokratikus Köztársa­ságban az államhatalom feladatai a következők: 1 Meg kell törnünk a megd­ön­tött és kisajátított nagytőké­sek és nagybirtokosok ellenállását és fel kelll számolnunk a tő­ke hatalmá­nak visszaállítására irányuló minden kísérletüket. O Valamennyi dolgozónak a *“­* munkásosztály köré tömörítésé­vel meg kell­ szerveznünk a szocializ­mus építését. Q Meg kel teremtenünk a Né­­met Demokratikus Köztársaság fegyveres haderejét a haza védelmé­re a külső ellenséggel szemben, az imperializmus ellen. Kétségtelen, hogy Nyugat Németor­szág és más kapitalista államok reak­ciós nagytőkés erői nem nézik, majd jó szemmel a szocia­izmus építését a Német Demokratikus Köztársaságban A szocializmus építését, a kiélezett osztályharc viszonyai között kell majd megvalósítani. A szocializmus alapjainak lerakása ezért a legna­gyobb éberséget követeli a dolgozók­tól és azt a szilárd eltökéltségüket, hogy feltétlenül érvényt szereznek a demokratikus törvényességnek. A szocializmus felépítését a Német Demokratikus Köztársaságban vi­szonylag kedvező körülmények között hajtjuk végre, mert felhasználhatjuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok t­apasztla­laitait, amelyeket a szocializmusért vívott harcban sze­reztek. Szemünk előtt van a kommu­nizmus építésének nagyszerű példája a Szovjetunióban. Felmerül a kérdés, hogy a szocializmus építése Német­ország egy részében hogyan hat ki az egységes demokratikus és függet­len Németországért vívott küzde­lemre. A központi kérdés továbbra is­­ nemzeti kérdés marad, amelynek mély szociális tartalma van. A szocializmus építése a Német Demokratikus Köz­társaságban és Berlinben csak kedve­zően befolyásolhatja az egységes, de­mokratikus, békeszerető és független Németországért vívott harcot. Kizar­­­tunk a német békeszerződés m­egikö­tésére és Németország egységesítésé­re irányul követeléseink mellett. Azt a kérdést, hogy az egyesítés után Németországban milyen társadalmi rendszer lesz, az egész német nép minden külföldi beavatkozás nélkül dönti majd el. A szocializmus építésében kifeje­zésre jutó politikánk halomra dönti az Adenausz-klikk és a mögötte álló nagytőkések terveit. A szocial­izmus alapjainak a Német Demokratikus Köztársaságban történő lerakása elő­segíti, hogy döntő vereséget mérjünk az­ amerikai monopolt,őke bonni szö­vetségeseire, a német konszernek és nagybankok uraira, hangoztatta Walter Ulbricht. Szombaton nyílik meg a Munkácsy kiállítás Kulturális ételünk nagy eseménye lesz a Munkácsy kiállítás, amelyel július 12-én, szombaton délben ünne­pélyes keretek között nyílnak meg a Műcsarnokban. Az ünnepi beszédet Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőmű­vész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségénél, elnöke mondja. A Műcsarnok kilenc termében Mun­kácsy több mint kétszáz alkotásával ismerkedhetnek meg majd a látoga­tók. A dolgozók érdeklődése máris igen nagy, vidékről többszázan jelen­tették be, hogy megtekintik a kiállí­tást. A Műcsarnokban a Munkácsy kiál­lítás idején rendszeres tárlatvezetés lesz, csoportos látogatóknak előre b­e kell jelenteniük­­ erre vona­tkozó igé­nyüket. A kiállítás július 12-én, dél­után 8 órától, a további napokban reggel 9 órától este 8 óráig tekint­hető meg. Belépődíj 1­50 forint, cso­portos látogatás esetén egy forint. A tizennyolc éven aluli tanuló fiatalok részére pedig ötven fillér. A vidéki látogatók számára har­minchárom százalékos utazási kedvez­ményt biztosítanak. m2 JTJTLTUS « Magyar államférfiak üdvözlőtáviratai Rónai Sándor elvtárs távirata Bumacende elnökhöz Rumacende elvtársnak, a Mongol Népközt­ár­sasá­­g nagy népi hurálja el­nökségi­ elnökének­, Mongólia győzelmes forradalma 31-ik évfordulójának ünnepén mele­gen üdvözlöm Önt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész magyar nép nevében. Szeretettel köszöntjü­k a mongol népet ezen a napon és kívánjuk, hogy azokat az eredményeket, melyeket utolsó néhány évtized folyamán elért, még tovább fokozza hazája és a nagy Szovjetunió által vezetett ha­talmas béketábor javára. RÓNAI SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István távirata Cedenfca­ miniszterelnökhöz J. Cedenbal elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének, A mongol forradalom 31. évfordulója alkalmából engedje meg, Mi­niszterelnök Elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a ma­gam nevében legszívélyesebb jókívánságaimat küldjem önnek. A magyar nép őszinte örömmel üdvözli a baráti mongol nép nagy eredményeit, amelyeket ötéves tervének végrehajtása, országa felvirágoz­­tatása terén elér!. Kívánom, hogy a mongol nép békés építőmunkájában, amellyel jelentősen hozzájárul a békeszerető népek táborának erősítésé­­hez, további nagy sikereket érjen el. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke. Kiss Károly elvtárs távirata I­iamoszurun külügyminiszterhez N. Lhamoszurun elvtársnak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszteré­­nek. A mongol nép nagy nemzeti ünnepén fogadja forró baráti üdvözlete­mek Meggyőződésem, hogy a népeink között egyre szorosabbá váló barát­ság nagymértékben elősegíti a békeszerető népeknek a nagy Szovjetunió vezetésével az imperialista háborús gyújtogatók ellen, a béke megszilárdí­tásáért vívott harcát. KISS KÁROLY a Magyar Népköztársaság külügy­­minisztere. Testvéri üdvözletünket küldjük a mongol népnek felszabadulásának 31. évfordulóján Ma van 31. éve, hogy a mongol n­ép fegyvert fogva szétverte a japánok irány­ított­a rab­lóhordákat, majd a Vö­rös Hadsereg segítségével kiűzte az országból báró Ungern von Stenberg fehérgárdista­­ hordáit is. Ma 31 esz­tendeje annak, hogy Szuhe Bator és Csojban­szan elvtársak, a forradalom vezéreinek vezetésével a mongol­ nép megalakította saját, szabad kormá­nyát. Az azóta eltelt 31 év alatt a mon­gol nép évszázadokat haladt előre. Az országban a középkori feudális álla­potok uralkodtak. Nem volt ipar, az írástudatlanság általános volt az or­szág népe főleg állattenyésztéssel fog­lalkozott. A mongol pásztorokat a végletekig­ elnyomták a japán és mandzsu kizsákmányolók, és az egész országot kolostoraikkal behálózó népi butító lámák és a mongol földesurak. A mongo­l nép azonban, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével és a Szovjetunió segítségével, a bányák, korszerű ipari vállalatok sorát nyitot­ta meg, az állattenyésztést óriási mó­don fellendítette. Ma a mongol nép ötéves tervének ötödik évének telje­­sítés­én dogozik és sikeresen telje­síti. A mongol­ nép ezeket a hatalmas eredményeket a Szovjetunió állandó segítségével, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt vezetésével érte el. Sztálin elvtárs megmondotta, hogy ha a Mon­gol Népköztársaságot megtámadják, ugyanúgy fog neki segíteni a Szovjet­­unió, mint 1921 ben. És amikor a ja­pán imperialisták a mongol népet megtámadták, a szovjet nép vadban, a mongol nép segítségére sietett és szétverte a japán hódítókat. De a Szovjetunió minden területen támo­gatta és támogatja a mongol népet. Gépeket, nyersanyagot, egész új gyá­rakat ad át, szovjet szakemberek lá­togatnak el. a szovjet segítség nyo­­mán felvirágzott a mongol nép kultú­rája, felszámolták az írástudatlansá­got, megnyílt a mongol egyetem, egy­re nagyobb és szebb­Lesz Ulan Bator, a Mongol Népköztársaság fővárosa. Ma már a mongol népet minden ol­dalról baráti államok veszik körül. A mongol nép a Szovjetunió és a világ békeszerető népeitől támogatva to­vább ha­ad a megkezdett úton, a szo­cializmus útján, azon az úton, melyen 31 évvel ezelőtt elindult. Testvéri üd­­vözletünket küldjük ezen a napon a mongol népnek és kívánunk neki to­vábbi sikereket közös útunkon. Az angol vasutassakszervezet évi értekezlete hatalmas s­éttöbbséggel a fegyverkezési verseny ellen foglalt állást London (TASZSZ) Franklin, az An­­­gol Vasutassza­kszervezet elnöke a szakszervezet Scarboroughban tartott évi értekezletén a koreai kérdés bé­kés megoldását követelte. . Az értekezlet hatalmas szótöbbség­gel mindössze két szavazat ellen­ében a fegyverkezési verseny ellen fo­glalt állást. Az értekezlet részvevői tapssal fo­gadták Campbell helyettes főtitkár szavait: „Nem akarjuk magunkat az egész világ meghódítására törekvő amerikaiak harci szekeréhez ’láncol­taim.“ Ajenkik , nagy elkűségek.Jugoszláviában Bukarest: A jugoszláv politikai emigránsok Pod Zastavom interna­c­ional­izma cím­ű Bukarestben meg­­jelenő lapja írja: Jugoszáviában az amerikaiak jobban érzik magukat, mint oda­haza és úgy viselkednek, mint se­hol másutt a világon. A belgrádi amerikai nagykövet­ség néhány jól táplált tagja olykor_ olykor autóba ül és kimegy Jaragan Maliba , Belgrád szegénynegyedé­­ba. Magukkal visznek néhány tu­cat csomagot akiibe,­ limonádépor, dohos keksz és néhány darab ciga­retta van. Ezek azok az úgyneve­­zett amerikai „szeretetcsomagok amelyeket aztán autójukból az ös­­­szesereglett, kiéhezett gyermekek közé dobálnak s mulatnak azon, hogy a gyerekek egymás kezéből kapkodják a csomagokat. Felér ez számukra egy amerikai cirkuszi ma­­látvánnyal. Ezután rövidesen megérkezik egy másik jeep, amelyen egy hollywoodi, filmriporter ül felvevőgéppel a ke­­zében és filmre veszi, amint a jogot szövök éppen ,,élvezik‘‘ az ameri­kai ,,segély ̋ áldásait. Az amerikaiak és általában a nyugati világ a híradómozikban rö­videsen láthatja majd ezt a filmet és ismét ,meggyőződhet‘‘ a Wall­ streeti üzletember­­ humanizmusá­ról1'. Egy vadnyugati cowboy pedig még sajnálk­ozik is talán: milyen szegények ezek a jugoszlávok. Vajjon a jugoszláv nép valóban nem tudna megélni az amerikaiak úgynevezett segítsége nélkül? Hiva­talos adatok szerint Titóék az utób­­bi négy esztendőben hatmillió ton­na búzát és kukoricát raboltak el a dolgozó parasztságtól. Ebből a mennyiségből a kapitalista orszá­gokba ötmillió tonnát szállítottak. Ezért jutott a jugoszláv nép ma­ oda, hog­y a­z­ amerikai jenkik dob* nak neki ,,alamizsnát.“

Next